2018. évi CXXV. törvény

a kormányzati igazgatásról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a korszerű és hatékony kormányzati igazgatási szervezetrendszer kialakítása, a nemzetet magas színvonalon szolgáló kormányzati tisztségviselők szolgálati jogviszonyának szabályozása, szolgálatuk anyagi elismerése, továbbá a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése érdekében, az Alaptörvény 17. cikk (5) bekezdésében és 18. cikk (5) bekezdésében foglaltak alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § [Hatály]

(1) E törvény hatálya a kormányzati igazgatás szerveinek (a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv) jogállására és szervezetére, továbbá a kormányzati igazgatási szervek tisztségviselőinek szolgálati jogviszonyára terjed ki.

(2) A Kilencedik Rész hatálya kiterjed a kormányzati igazgatási szervek munkavállalóira és azok munkaviszonyára.

(3)[7] Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott ügyészre, valamint a kormányzati igazgatási szervhez beosztott bíróra, bírósági titkárra, ha törvény másként nem rendelkezik, a kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) E törvény hatálya a 2. §-ban nem szereplő - kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló - szervnél foglalkoztatott személyek kormányzati szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára akkor terjed ki, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony az e törvény szerinti álláshelyen jön létre, illetve áll fenn.

(4a)[8] Az 1/A. § hatálya kiterjed azokra a foglalkoztatottakra, akiknek a kormányzati szolgálati jogviszonya az 1/A. § alapján jön létre, valamint az őket foglalkoztató szervekre.

(5) E törvény rendelkezéseit a Központi Statisztikai Hivatalra a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(6)[9] E törvény hatálya nem terjed ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományába tartozó foglalkoztatottak szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára.

(7) E törvény hatálya nem terjed ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal személyi állományába tartozó foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára.

1/A. §[10] [A törvény alkalmazása új kormányzati igazgatási szervre]

(1) Ha jogszabály rendelkezése folytán valamely szerv e törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervvé alakul át (e § alkalmazásában: új szerv), az új szervre és annak foglalkoztatottjaira - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - e törvény rendelkezéseit a szerv átalakulását követő harmadik hónap első napjától kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2. §-t, a 4. §-t, a Második Részt és az 51. §-t az új szerv létrehozását követő naptól kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti időpontig az új szervnél foglalkoztatottak jogviszonyára az új szerv jogelőd szervénél (e § alkalmazásában: jogelőd szerv) foglalkoztatottak jogviszonyára irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A jogelőd szervnél foglalkoztatottnak a jogelőd szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya - ide nem értve a munkaviszonyt - az (1) bekezdésben meghatározott időpontban az e törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. A foglalkoztatottat a jogviszony átalakulását követő 15 napon belül tájékoztatni kell a jogviszony átalakulásáról, részére az e törvény szerinti beosztási okiratot ki kell állítani, illetményét a (12) és (13) bekezdés alapján meg kell állapítani.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a jogviszony, ha a foglalkoztatott nem felel meg a kinevezés általános feltételeinek. Ebben az esetben a foglalkoztatott jogviszonyának megszűnésére a 114. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a foglalkoztatottal szemben az e törvény szerinti összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a foglalkoztatott a jogviszony átalakulását megelőzően intézkedik, és ezt igazolja.

(7) A foglalkoztatottat - a (4) bekezdés szerinti beosztási okirat közlését követő öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a 89. § (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával fel kell menteni azzal, hogy a kinevezésmódosítást megelőző illetményén a (12) és (13) bekezdés szerinti illetményt kell érteni.

(8) A foglalkoztatott jogviszonyának a (4) bekezdés szerinti átalakulása esetén a jogviszonyt a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.

(9) A határozatlan időtartamú foglalkoztatási jogviszony - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(10) A munkáltatói jogkör gyakorlója az új szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát - hozzájárulásával - az (1) bekezdésben meghatározott időpontban kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakíthatja át azzal, hogy az illetménye nem lehet kevesebb a munkavállalót a foglalkoztató szerv átalakulásának napján megillető munkabérnél. Amennyiben a munkaviszony a foglalkoztató szerv átalakulásának napját követően jött létre, a jogviszony átalakulása esetén az illetmény nem lehet kevesebb a munkaszerződés szerinti munkabérnél.

(11) Az új szerv alaplétszámának megállapítására és álláshelyeinek besorolására az 51. § szerinti eljárás keretében kerül sor. Az álláshelyek besorolásának szempontjait a Kormány állapítja meg a (12) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(12) A foglalkoztatott e törvény szerinti illetményét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre a foglalkoztatott illetményként a kinevezési okirat alapján a foglalkoztató szerv átalakulásának napján jogosult volt azzal, hogy figyelembe kell venni a foglalkoztató szerv átalakulásának napját követően

a) a jogviszonyban töltött idő alapján az illetmény összegében bekövetkező változást,

b) az illetmény elemét képező pótlék megállapítását vagy összegének változását,

c) vezetői munkakörbe vagy vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés esetén a kinevezésmódosítás szerinti illetményt.

(13) Ha a foglalkoztatott jogviszonya a foglalkoztató szerv átalakulásának napját követően jött létre, a (12) bekezdés alkalmazása során a kinevezési okirata szerinti illetményét kell figyelembe venni.

(14) A foglalkoztatott számára a jogviszony átalakulását megelőző napon meglévő, a jogelőd szervnél ki nem adott szabadságot a jogelőd szerv pénzben megváltja a (3) bekezdés alapján irányadó jogszabály rendelkezései szerint.

(15) E § alkalmazásában nem minősül új kormányzati igazgatási szervnek a kormányzati igazgatási szerv szétválásával, vagy a kormányzati igazgatási szervből történő kiválással létrehozott kormányzati igazgatási szerv.

(16) A jogviszony átalakulásához kapcsolódó, az (1)-(15) bekezdésben nem szabályozott kérdéseket a jogelőd szerv átalakulásáról rendelkező jogszabályban kell rendezni.

2. § [A kormányzati igazgatási szervek]

(1) Kormányzati igazgatási szerv:

a) a központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi, helyi (a továbbiakban együtt: területi) szervei, és

b) a területi kormányzati igazgatási szervek.

(2) Központi kormányzati igazgatási szerv:

a) a Kormány,

b)[11]

c) a minisztérium,

d) a kormányzati főhivatal, és

e) a központi hivatal.

(3) Kormányzati főhivatal:

a) a Központi Statisztikai Hivatal,

b)[12]

c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, és

d)[13]

(4)[14] Területi kormányzati igazgatási szervek a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok (a továbbiakban együtt: kormányhivatal).

3. § [A kormányzati igazgatás tisztségviselői]

(1) A kormányzati igazgatás tisztségviselői

a) politikai szolgálati jogviszonyban,

b) biztosi jogviszonyban, vagy

c) kormányzati szolgálati jogviszonyban

állnak.

(2) Politikai szolgálati jogviszonyban áll:

a) a politikai felsővezető,

b) a politikai vezető, és

c) a politikai tanácsadó, politikai főtanácsadó és a kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: tanácsadó).

(3)[15] Politikai felsővezető:

a) a miniszterelnök,

b) a miniszter,

c) a miniszterelnök politikai igazgatója,

d) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és

e) az államtitkár.

(4)[16] Politikai vezető a főispán.

(5) Biztosi jogviszonyban áll:

a) a kormánybiztos,

b) a miniszterelnöki biztos és

c) a miniszteri biztos.

(6) Kormányzati szolgálati jogviszonyban áll:

a) a szakmai felsővezető,

b) a szakmai vezető,

c) a központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi szervei kormánytisztviselője, és

d)[17] a területi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselője.

(7)[18] Szakmai felsővezető:

a) a Miniszterelnöki Kormányiroda és a minisztérium közigazgatási államtitkára,

b) a Miniszterelnöki Kormányiroda, a Nemzeti Fejlesztési Központ és a minisztérium helyettes államtitkára,

c) a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetője és vezetőjének helyettese,

d) a kormányhivatal főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató),

e) a Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő főigazgatóságot vezető főigazgató, és

f) a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság vezetője.

(8)[19] Szakmai vezető:

a) a kormányhivatal igazgatója,

b) a Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő igazgatóság igazgatója,

c) a járási hivatal, illetve a fővárosban a fővárosi kerületi hivatal (a továbbiakban együtt: járási hivatal) vezetője és vezetőjének helyettese,

d) a főosztályvezető, és

e) az osztályvezető.

(9)[20] Az e törvényben nem szereplő megbízatás és tisztség kormányzati feladatok teljesítésére nem adható.

(10)[21] A miniszterelnök határozatával feljogosíthatja a Miniszterelnöki Kormányirodánál, valamint az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a (2) bekezdés szerinti jogviszonyban foglalkoztatottat a miniszterelnöki tanácsadói vagy miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára.

(11)[22] A (2) bekezdés c) pontjától eltérően kabinetfőnöknek kinevezhető

a)[23] a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerint a minisztériumba vezényelt,

b) a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt,

c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó jogviszonyban foglalkoztatott, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt

személy is.

4. § [Egyes tisztségviselők tevékenységének irányítása]

Ahol e törvény a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, biztosi jogviszonyban álló személy vagy kormányzati igazgatási szerv szervezeti egysége vezetője tevékenységének irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatásköröket kell érteni:[24]

a) egyedi utasítás kiadása egyedi feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

b) a vezető tevékenységének ellenőrzése, és

c) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés.

MÁSODIK RÉSZ

A KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI SZERVEK

II. FEJEZET

A KORMÁNY

5. § [A miniszterelnök feladatköre]

(1) A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány irányítása alatt álló, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet. A feladat-meghatározásról, illetve a tájékoztatáskérésről a szerv vezetője az irányító vagy felügyelő minisztert tájékoztatja.

(2) A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva más politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár számára feladatot határozhat meg, valamint e tisztségviselőket a feladat- és hatáskörükbe tartozó kérdésekről jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti. A politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár ezekről az őt e törvény szerint irányító személyt tájékoztatja.

6. § [A közvetlen miniszterelnöki irányítás]

(1) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében az államigazgatás egyes ágazatai, illetve egyes központi államigazgatási szervek vagy azok vezetőinek az irányítására a miniszterelnököt is kijelölheti.

(2) A miniszterelnök részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.

(3)[25] A (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a miniszterelnökhöz átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja - ha a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium.

7. § [A Kormány üléseinek dokumentálása]

(1) A Kormány ülései - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - nem nyilvánosak. A kormányülésen elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni.

(2) Az összefoglaló tartalmazza a kormányülés helyét és időpontját, az ülésen részt vevők nevét, a tárgyalt írásbeli anyagok címét és az előterjesztő megjelölését, a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, a hozzászólók nevét, szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát, a Kormány döntésének lényegét. Kérelmére a kormányülésen résztvevő nyilatkozatát, egyet nem értését szó szerint kell rögzíteni. Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni az előterjesztést, a jelentést, valamint a kormányrendeletek, kormányhatározatok, továbbá a Kormány által meghatározott egyéb iratok eredeti aláírással ellátott egy-egy példányát.

(3) Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát és mellékleteit a Miniszterelnöki Kormányiroda őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető, maradandó értékű iratnak minősül; kezelésére és megismerésére a köziratok védelméről, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az összefoglaló készítésének, valamint belső kormányzati felhasználásának részletes szabályait a Kormány normatív határozatban határozza meg.

7/A. §[26] [A Kormány döntéseinek dokumentálása]

(1) A Miniszterelnöki Kormányiroda sokszorosított formában az érdekelteknek közvetlenül küldi meg

a) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatot tartalmazó kormányhatározatot, és

b) a Kormány eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó kormányhatározatot, ha az kizárólag a Kormány tagja, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, a kormánybiztos, a kormányzati főhivatal vezetője, a rendvédelmi szerv vezetője, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője számára határoz meg feladatot és nem tartalmaz olyan - a központi költségvetést érintő - rendelkezést, amelyet az Alaptörvényre és az államháztartásról szóló törvényre tekintettel nyilvánosan kell közzétenni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti - az érdekelteknek közvetlenül megküldött - kormányhatározat minősített adatot nem tartalmaz vagy az adat minősített jellege megszűnt, de a kormányhatározatban foglalt adat megismerése az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott valamely közérdeket veszélyezteti, és a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél, ezen adat megismerése iránti igény teljesítését a megtagadás alapjául szolgáló közérdek fennállásáig, de legfeljebb a határozat érdekelteknek történő megküldésétől számított húsz évig meg kell tagadni, vagy az adat megismerésének módját korlátozni kell.

(3) A (2) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről és a megismerés módjáról a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára dönt, szükség szerint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter(ek) véleményének kikérésével.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott miniszteri véleményt legkésőbb tizenöt napon belül kell megadni. A vélemény megkérésétől annak megadásáig vagy a véleményadási határidő eredménytelen elteltéig terjedő időtartam az adat megismerése iránti igény teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.

(5) A (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell

a) a Kormány,

b) kormányzati döntéshozatal - kormány ügyrendje szerinti - általános és különös hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fórumai,

c) a Kormány ügyrendje szerinti különös hatáskörű politikai döntéshozó fórumok, és

d) a Kormány által létrehozott, illetve a Kormány ügyrendje szerinti döntéshozó fórum üléséről készült összefoglalók és hangfelvételek esetében is.

8. § [A kabinet]

(1) A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra kabinetet hozhat létre.

(2) A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt személyek. A kabinet ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, a kabinettag miniszterek helyettesítésére jogosult tisztségviselőket, valamint a további kabinettagok és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kabinetet létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki.

9. § [A kormánybizottság]

(1) A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több miniszter feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságot hozhat létre.

(2) A kormánybizottság tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. A kormánybizottság ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, valamint a bizottsági tagok helyettesítésére jogosult tisztségviselőket és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki.

10. § [A testületek]

(1) A Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületet hozhat létre. A testület tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülhetnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott testület tagjait, valamint az annak ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét a testületet létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki.

11. § [Egyéb rendelkezések]

(1) A kabinetet, kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat rendelkezhet úgy, hogy a kabinet, kormánybizottság tagja a miniszterelnök is.

(2) Nem rendelkezik ügydöntő jogkörrel

a) - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a kabinet és a kormánybizottság, valamint

b) a Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testülete.

12. § [A kormánybiztos]

(1) A Kormány normatív határozatával a Kormány feladatkörébe tartozó - miniszter vagy kormányzati főhivatal hatáskörébe nem utalt -, vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki.

(2) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök, illetve a Kormány által határozatban kijelölt miniszter irányítja. Az irányító személye a kormánybiztos által ellátandó egyes feladatok tekintetében eltérő lehet.

(3) Kormányrendelet a Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetői, a szervek szervezeti egységei vezetőinek tevékenysége, valamint egyes helyettes államtitkárok tevékenysége tekintetében a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel.

13. § [A kormánybiztos titkársága]

(1) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában - a 12. § (1) bekezdése szerinti normatív határozatban meghatározottak szerint - a Kormány által kijelölt minisztériumban vagy a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. A 12. § (1) bekezdése szerinti normatív határozat úgy is rendelkezhet, hogy a kormánybiztos tevékenységét titkárság nem segíti.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a kormánybiztossá kinevezett személy a minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda politikai vagy szakmai felsővezetője, a tevékenységének ellátásában

a) a kinevezése szerinti minisztériumban, a miniszter irányítása alatt működő titkárság, vagy

b) a kinevezése szerinti Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság

segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.

(3)[27] A kormánybiztos biztosi jogviszonyából származó jogok és kötelezettségek érvényesítéséért, valamint a jogviszonyával kapcsolatos kiadások költségvetési fedezetéért a kinevezéséről szóló kormányhatározatban megjelölt minisztérium vagy - ha a kormánybiztos tevékenységének ellátását a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti - a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium a felelős.

13/A. §[28] [A miniszterelnök politikai igazgatója]

(1) A miniszterelnök politikai igazgatója általános politikai, külpolitikai és közpolitikai, valamint társadalom-, gazdaság- és egyéb szakpolitikai kérdésekben tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök és a Kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését.

(2) A miniszterelnök politikai igazgatójának részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.

(3) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete meghatározhatja, hogy a miniszterelnök mely feladat- és hatáskörét gyakorolja a miniszterelnök politikai igazgatója útján azzal, hogy egyebekben a miniszterelnök politikai igazgatója útján történő feladat- és hatáskörgyakorlás rendjét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

(4) A miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységét a Kormány által eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben kijelölt miniszter - a miniszterelnök útmutatása szerint - irányítja.

13/B. §[29] [A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója]

(1) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadót nevezhet ki. A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a polgári nemzetbiztonsági és hírszerzési tevékenység, rendészeti, bűnmegelőzési, bűnügyi, közbiztonsági feladatok, valamint honvédelmi kérdések kapcsán tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök, illetve a Kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését.

(2) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.

(3) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója

a) az általános politikai koordinációért felelős miniszter rendelkezése szerint, az általános politikai koordinációért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv tekintetében gyakorolja az irányítási jogokat,

b) figyelemmel kíséri a Kormány által meghatározott költségvetési szervek tevékenységét.

(4) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója tevékenységét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium segíti.

(5) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója irányítja a (4) bekezdés szerinti minisztériumban működő nemzetbiztonsági főtanácsadói kabinetet és titkárságot, valamint a Nemzetbiztonsági Irodát.

(6) A nemzetbiztonsági főtanácsadói kabinetben és az (5) bekezdés szerinti titkárságon szolgálatot teljesítő politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó, kormánytisztviselő, munkavállaló és szakmai vezető felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója gyakorolja. A Nemzetbiztonsági Irodán szolgálatot teljesítő politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó, kormánytisztviselő, munkavállaló és szakmai vezető felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, az egyéb munkáltatói jogokat a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója által kijelölt személy gyakorolja.

(7) A nemzetbiztonsági főtanácsadói kabinetet vezető kabinetfőnök felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója gyakorolja.

(8) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója e tisztsége betöltése során, illetve annak megszűnését követően a miniszterelnök politikai igazgatójára vonatkozó szabályok szerint nevezhető ki, illetve nem választható meg törvényben meghatározott tisztségre.

14. § [A miniszterelnöki biztos]

(1) A miniszterelnök - normatív utasításával - a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki.

(2) A miniszterelnöki biztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.

(3) A miniszterelnöki biztost a miniszterelnök rendeletben a 12. § (3) bekezdése szerinti irányítási jogkörrel ruházhatja fel.

(4) A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában - az (1) bekezdés szerinti normatív utasításban meghatározottak szerint - a miniszterelnök által kijelölt minisztériumban vagy a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. Az (1) bekezdés szerinti normatív utasítás úgy is rendelkezhet, hogy a miniszterelnöki biztos tevékenységét titkárság nem segíti.

(5)[30] A miniszterelnöki biztos biztosi jogviszonyából származó jogok és kötelezettségek érvényesítéséért, valamint a jogviszonyával kapcsolatos kiadások költségvetési fedezetéért a kinevezéséről szóló miniszterelnöki utasításban megjelölt minisztérium vagy - ha a miniszterelnöki biztos tevékenységének ellátását a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti - a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium a felelős.

15. § [A miniszterelnöki megbízott]

(1)[31]

(2)[32] A 3. § (9) bekezdésében meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat miniszterelnöki megbízottként történő ellátására megbízást adjon. A miniszterelnök a miniszterelnöki megbízottat feljogosíthatja a miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára.

(3) A megbízás legfeljebb a miniszterelnök megbízatásának idejére szólhat.

III. FEJEZET

A MINISZTERELNÖKI KORMÁNYIRODA ÉS A MINISZTÉRIUM

16. §[33] [A Miniszterelnöki Kormányiroda jogállása]

(1) A Miniszterelnöki Kormányiroda kormányzati igazgatási munkaszervezet.

(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működik.

(3) A Miniszterelnöki Kormányiroda önálló szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amelyet a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára a (2) bekezdés szerinti minisztériumot vezető miniszter normatív utasításban adja ki.

(4) A (2) bekezdés szerinti minisztérium szervezeti és működési szabályzata a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára számára feladatot állapíthat meg, amely feladat ellátásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata rendelkezhet.

(5) A politikai felsővezetők, a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok személyi anyagának nyilvántartását a Miniszterelnöki Kormányiroda vezeti.

(6)[34] A (2) bekezdés szerinti minisztérium közigazgatási államtitkára és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára megállapodást köthet a (2) bekezdés szerinti minisztériumnak a Miniszterelnöki Kormányiroda (5) bekezdés szerinti, 7. § (3) bekezdése szerinti, valamint 183. § (2), (4) és (7) bekezdése, továbbá a 186. § szerinti feladatai ellátásában való közreműködéséről.

17. §[35] [A Miniszterelnöki Kormányiroda vezetője]

(1) A Miniszterelnöki Kormányirodát közigazgatási államtitkár vezeti a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet elnöke.

(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára tekintetében a közigazgatási államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a tevékenységét a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztériumot vezető miniszter a miniszterelnök útmutatása szerint irányítja.

(3) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete meghatározhatja, hogy a miniszterelnök mely feladat- és hatáskörét gyakorolja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján, azzal, hogy egyebekben a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján történő feladat- és hatáskörgyakorlás rendjét a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

18. §[36] [A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezete]

(1) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében helyettes államtitkár működhet, aki a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszterelnök feladat- és hatáskörének a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében működő helyettes államtitkár tekintetében a helyettes államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A Miniszterelnöki Kormányiroda főosztályokra és osztályokra tagozódik. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára és a Miniszterelnöki Kormányirodán működő helyettes államtitkár tevékenységének ellátását - ha a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik - titkárság segítheti. E szervezeti egységek tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. §[37] [A minisztérium jogállása és vezetője]

(1) A minisztérium a miniszter munkaszerveként működő, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv.

(2)[38] A minisztériumot a miniszter vezeti, aki e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, valamint az általános politikai koordinációért felelős miniszter közvetlenül irányíthatja az általa vezetett minisztérium helyettes államtitkárának, valamint a területfejlesztésért felelős miniszter a feladatai ellátásának segítésére kijelölt minisztérium helyettes államtitkárának tevékenységét.

(3) Az általános politikai koordinációt ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodát a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszterként vezeti.

(4) A minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, illetve annak módosítását e törvény keretei között a miniszter - a miniszterelnök jóváhagyását követően - normatív utasításban adja ki.

20. §[39] [A miniszter]

(1) A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.

(2) A minisztert az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásában

a) az általa vezetett minisztérium, vagy

b) a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt minisztérium (a továbbiakban: kijelölt minisztérium)

segíti.

(3) A minisztert tevékenységének ellátásában a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kijelölt minisztériumban működő kabinet segíti. A miniszter tevékenységének segítésére kijelölt minisztérium szervezeti és működési szabályzatában - a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a kijelölt minisztérium államtitkára, helyettes államtitkára, illetve egyéb szervezeti egységének vezetője is kijelölhető.

(4) A miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a feladatkörében egyedi utasítást adhat a kijelölt minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon államtitkárának, helyettes államtitkárának és egyéb szervezeti egysége vezetőjének, aki a miniszter tevékenységét segíti.

(5) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete alapján - ha az eltérően nem rendelkezik - a miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium, kijelölt minisztérium jogutódja

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a feladat- és hatáskört átvevő miniszter által vezetett minisztérium,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kijelölt minisztérium.

(5a)[40] Ha a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete alapján a (2) bekezdés szerinti, a miniszter feladatainak ellátását korábban segítő szerv helyett a miniszter feladatainak ellátását másik - a (2) bekezdés szerinti - szerv segíti, a miniszter változatlan feladat- és hatásköre tekintetében - az ellátásához kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a (2) bekezdés szerinti, a miniszter feladatainak ellátását korábban segítő szerv jogutódja a miniszter feladatainak ellátását újonnan segítő (2) bekezdés szerinti szerv.

(6) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete alapján a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter tevékenységét - ha a miniszter a miniszterelnök általános helyettese - több, a (2) bekezdés b) pontja szerinti szerv is segítheti.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a miniszter tevékenységének ellátását egy, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében meghatározott kabinet segítheti.

(8) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kizárólag a miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében a munkáltatói jogokat a miniszter, vagy - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezése esetén - a miniszter kabinetfőnöke gyakorolja.

21. §[41] [A miniszter helyettesítése]

(1) A miniszter - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben helyettesíthető.

(2) Akadályoztatása esetén a minisztert

a) a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben - az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az államtitkár,

b) a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a kijelölt minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - a kijelölt minisztérium államtitkára

helyettesíti.

(3) A köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint - a (2) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén - az Országgyűlés ülésén a minisztert akadályoztatása esetén a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt másik miniszter helyettesíti.

(4) Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben - az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületei kivételével - döntése alapján a minisztert a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt másik miniszter vagy

a) a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott államtitkár,

b) a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott államtitkár

helyettesíti.

22. § [A miniszteri biztos]

(1) A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú, a miniszter feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki.

(2) A miniszteri biztos tevékenységét az őt kinevező miniszter irányítja.

(3) A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában titkárság segíti, amely a miniszteri kabinetben is működhet. A titkárságra a helyettes államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. A miniszter az (1) bekezdés szerinti normatív utasításában rendelkezhet úgy, hogy a miniszteri biztos tevékenységét titkárság nem segíti.

23. § [Az államtitkár feladatköre]

(1) Az államtitkár - törvényben meghatározott kivételekkel, a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - a miniszter teljes jogkörű helyettese.

(2) A miniszter a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a minisztériumban működő államtitkárok közül általános helyettesítésére egy miniszterhelyettest jelöl ki.

(3) Az államtitkár ellátja a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint, az abban meghatározott helyettes államtitkár tevékenységének az irányítását.

(4) Az államtitkár a feladatainak ellátásáért és hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetve a miniszterelnöknek felelősséggel tartozik.

(5) Az államtitkári cím használata során utalni kell az államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.

(6)[42]

24. § [Az államtitkár helyettesítése]

(1) Az államtitkár nem helyettesíthető, ha a minisztert helyettesítő jogkörében jár el.

(2) Az államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint az adott szerv másik államtitkára, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, az államtitkár kabinetfőnöke vagy az államtitkár irányítása alá tartozó főosztályvezető vagy osztályvezető helyettesíti. Ha az államtitkári tisztség nincsen betöltve, az államtitkár hatáskörét - a minisztert helyettesítő jogkörök kivételével, ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a helyettesítésére kijelölt személy gyakorolja.

25. § [A közigazgatási államtitkár]

(1) A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti.

(2)[43] A minisztériumban - a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium kivételével - egy közigazgatási államtitkár működhet.

(3) A közigazgatási államtitkárt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a közigazgatási államtitkári tisztség nincs betöltve, a közigazgatási államtitkár hatáskörét a helyettesítésére kijelölt helyettes államtitkár gyakorolja.

26. § [A helyettes államtitkár]

(1) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A helyettes államtitkár tevékenységét - az e törvényben meghatározott kivétellel - a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, kormányrendeleti felhatalmazás esetén kormánybiztos vagy a miniszterelnök rendeletében foglalt felhatalmazás esetén miniszterelnöki biztos irányítja.

(3) A helyettes államtitkár tevékenységének irányítása tekintetében a minisztérium szervezeti és működési szabályzata a helyettes államtitkár tevékenységének irányításával kapcsolatos hatásköröket - az (1) bekezdés szerinti ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben - az államtitkár és a közigazgatási államtitkár között megoszthatja.

(4) A helyettes államtitkári cím használata során utalni kell a helyettes államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.

(5)[44] A helyettes államtitkárt a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt főosztályvezető vagy helyettes államtitkár helyettesíti. Ha a helyettes államtitkári tisztség nincs betöltve, a helyettes államtitkár hatáskörét a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a helyettesítésére kijelölt főosztályvezető vagy helyettes államtitkár gyakorolja.

27. § [Irányító hatósági feladatokat ellátó helyettes államtitkár]

(1)[45] A minisztériumban - a Nemzeti Fejlesztési Központ feladatkörébe tartozó források kivételével - az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására helyettes államtitkár működik.

(2)[46] Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár hatáskörébe - a Technikai Segítségnyújtás keret felhasználásáért felelős Végrehajtás Operatív Program, valamint a Belügyi Alapok 2021-2027 (Belső Biztonsági Alap, Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap) programjai kivételével - az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági, valamint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv megvalósításakor a Magyarország részére nyújtott források felhasználásával kapcsolatos feladatokon kívül más szakmai feladat nem utalható.

(3)[47] Az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár tevékenységét a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint a miniszter, az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár irányítja. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok tekintetében az (1) bekezdés szerinti helyettes államtitkár nem utasítható.

28. § [A szervezeti egységek]

(1) A minisztérium miniszteri kabinetre, főosztályokra és titkárságokra tagozódik, a főosztály, továbbá a titkárság - ha főosztályvezető vezetése alatt áll - osztályokra tagozódhat. A minisztériumban államtitkári kabinet működhet.

(2) A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy az államtitkár munkáját kabinet segíti.

(3)[48] A miniszterelnök munkáját az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő Miniszterelnöki Programiroda, valamint Miniszterelnöki Iroda segíti. A Miniszterelnöki Programirodát, valamint a Miniszterelnöki Irodát államtitkár vezeti, akiknek a tevékenységét a miniszterelnök útmutatása szerint az általános politikai koordinációért felelős miniszter irányítja. A Miniszterelnöki Programirodán, valamint a Miniszterelnöki Irodán helyettes államtitkár működhet, akiknek a tevékenységét a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár, valamint a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár irányítja. A Miniszterelnöki Programiroda, valamint a Miniszterelnöki Iroda e törvény keretei között - az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - főosztályokra és osztályokra tagozódik.

(4)[49] A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviselet a külpolitikáért, illetve - a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: EU ÁK) tekintetében - az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egysége. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a honvédelemért felelős miniszter által irányított vagy felügyelt külképviselet a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egysége.

(5) Vezetői álláshely a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egység vezetésére tölthető be.

29. § [A különös szervezeti egységek]

(1) A honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség irányításával összefüggő jogainak gyakorlására az általa vezetett minisztériumban, valamint a rendvédelmi szervet irányító miniszter a rendvédelmi szervek irányításával összefüggő jogainak gyakorlására az általa vezetett minisztériumban a 28. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérő szervezeti egységet is létesíthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egység

a)[50] vezetésére hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerint a minisztériumba vezényelt személy, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt személy nevezhető ki,

b) vezetőjét a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel,

c) vezetője a Magyar Honvédség vezetőjére vagy rendvédelmi szerv esetében az országos parancsnokra vonatkozó rendelkezések szerinti juttatásban részesül.

(3)[51]

29/A. §[52] [A miniszterelnök politikai igazgatójának munkaszervezete]

(1) A miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium segíti.

(2) A miniszterelnök politikai igazgatóját tevékenységének ellátásában a politikai igazgatói kabinet és a Politikai Igazgatói Iroda segíti, amelyek az (1) bekezdés szerinti minisztériumban működnek. A miniszterelnök politikai igazgatóját tevékenységének ellátásában titkárság is segíti, amely a politikai igazgatói kabinetben működik.

(3) A miniszterelnök politikai igazgatója irányítása alatt helyettes államtitkárok működhetnek.

(4) A politikai igazgatói kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszterelnök politikai igazgatója irányítja. A kabinetfőnököt a politikai igazgatói kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti. A (2) bekezdés szerinti titkárságot osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a kabinetfőnök irányítja.

(5) A Politikai Igazgatói Irodán helyettes államtitkár működhet, akinek a tevékenységét a miniszterelnök politikai igazgatója irányítja. A Politikai Igazgatói Iroda e törvény keretei között - az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - főosztályokra és osztályokra tagozódik.

(6) A politikai igazgatói kabinet és a (2) bekezdés szerinti titkárság kormánytisztviselői, munkavállalói és szakmai vezetői felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója gyakorolja. A Politikai Igazgatói Iroda kormánytisztviselői, munkavállalói és szakmai vezetői felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója, az egyéb munkáltatói jogokat a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár gyakorolja.

29/B. §[53] [A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság]

(1)[54] A Nemzeti Fejlesztési Központban - a 28. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérő szervezeti egységként - Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság (a továbbiakban e § alkalmazásában: Igazgatóság) működik.

(1a)[55] Az Igazgatóság hatásköre kiterjed az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevő valamennyi nemzeti hatóságra és az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény szerinti állami projektértékelőkre.

(2)[56] Az Igazgatóság szervezetébe az igazgató titkársága, valamint a Nemzeti Fejlesztési Központ szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban e § alkalmazásában: szervezeti és működési szabályzat) kijelölt önálló szervezeti egységek tartoznak.

(3)[57] Az Igazgatóságot igazgató (a továbbiakban e § alkalmazásában: igazgató) vezeti. Az igazgató - az Igazgatóság közreműködésével - az európai uniós források felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatosan a jogszabályokban meghatározott feladatokat látja el, így különösen:

a)[58] összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és érdekeltségi nyilatkozatokat rendszeresen, mintavételes eljárással, valamint hatósági nyilvántartások és nyilvánosan elérhető információk, valamint megkeresés útján megismerhető adatok, továbbá az ellenőrzött személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozata alapján ellenőriz,

b) kockázatelemzést végez,

c) gondoskodik az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése érdekében a tudatosság növeléséről és az intézményrendszer uniós támogatások végrehajtásáért felelős szereplőinek képzéséről,

d) együttműködik a büntetőeljárásban eljáró szervekkel.

(3a)[59] A (3) bekezdés a) pont szerinti

a) ellenőrzés kiterjed a palyazat.gov.hu honlapon benyújtott valamennyi, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos gyanúra irányuló anonim bejelentésre is,

b) mintavételen alapuló érvényességi ellenőrzésnek éves szinten el kell érnie az összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtására kötelezettek számának legalább 5%-át,

c) mintavételen alapuló érvényességi ellenőrzéseknek az európai támogatásokat auditáló szervvel egyeztetett kétévenkénti ellenőrzési terveken kell alapulnia,

d) ellenőrzés során megállapított összeférhetetlenségről az Igazgatóság jelentésben tájékoztatja az intézményrendszer uniós támogatások végrehajtásáért felelős - az ellenőrzéssel érintett - szereplőit,

e) ellenőrzött összeférhetetlenségi és érdekeltségi nyilatkozatokat és a kapcsolódó dokumentumokat legalább 5 évig meg kell őrizni.

(3b)[60] Az Igazgatóság a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéshez szükséges

a) összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet,

b) iratokba - ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is - betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet,

c) írásbeli felvilágosítást kérhet bármely szervezettől vagy személytől.

(3c)[61] Az Igazgatóság a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben kezeli mindazokat a személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az ellenőrzéssel összefüggenek, és amelyek kezelése az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

(3d)[62] Az Igazgatóság a (3) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés lefolytatása során - a (3c) bekezdésben meghatározottakon túl - az ellenőrzött személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozat ellenőrzésével összefüggésben kezeli az ellenőrzött nyilatkozattevő

a) természetes személyazonosító adatait;

b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti - nagykorú - hozzátartozójának természetes személyazonosító adatait;

c) egyenesági rokona nagykorú testvérének természetes személyazonosító adatait;

d) testvére nagykorú egyenesági rokonának természetes személyazonosító adatait.

e)[63] saját háztartásában élő nagykorú személy természetes személyazonosító adatait,

f)[64] nagykorú unokatestvére és mostohatestvére természetes személyazonosító adatait.

(3e)[65] Az Igazgatóság tevékenységét, az ellenőrzések tervezését és végrehajtását az audithatóság rendszeraudit-jelentés keretében hitelesíti.

(3f)[66] Az Igazgatóság az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint Magyarország kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében - függetlenségének megtartására és a jogszabályokban meghatározott feladatai ellátásának sértetlenségére figyelemmel - további feladatokat lát el.

(4) Az igazgatót a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt, az igazgató irányítása alá tartozó főosztályvezető vagy osztályvezető helyettesíti.

(5)[67] Az igazgató tevékenységét a szervezeti és működési szabályzat szerint a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár irányítja. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatok tekintetében az igazgató nem utasítható, feladatait minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni.

(6)[68] Az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselők és munkavállalók kiválasztása az Integritás Hatóság által jóváhagyott objektív szempontrendszer alapján, pályázati eljárás keretében történik. Az Integritás Hatóság ellenőrzi az Igazgatóság kormánytisztviselőinek és munkavállalóinak kiválasztását és a felvételi eljárás szabálytalansága esetén új eljárás lefolytatását kezdeményezheti az igazgatónál.

(7)[69] Az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselőt az igazgató javaslatára a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár nevezi ki és menti fel. A munkaviszony létesítése és megszüntetése során a munkáltatói jogkör gyakorlójaként az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott munkavállaló tekintetében a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár jár el.

(8) Az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselő és munkavállaló felett a munkáltatói jogot - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - az igazgató gyakorolja.

(9)[70] Az Igazgatóság működését és eljárásait - a jogszabályokban, illetve a szervezeti és működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben - az igazgató által kiadott és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által jóváhagyott ügyrend szabályozza. Az Integritás Hatóság ellenőrzi az Igazgatóság működését, ennek keretében vizsgálja az ügyrend végrehajtását és az Igazgatóság eljárásaira vonatkozó irányelvek betartását. Súlyos vagy visszatérő megfelelési problémák esetén az Integritás Hatóság jogosult az Igazgatóság ellenőrzésére.

(9a)[71] Az igazgató, valamint az Igazgatóság szervezetében foglalkoztatott kormánytisztviselő és munkavállaló a megbízatása, illetve a jogviszonya keletkezésekor általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot, majd az érdemi eljárási cselekmények megkezdése előtt az adott eljárási cselekményre vonatkozó eseti összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz.

(9b)[72] Az Igazgatóság haladéktalanul biztosítja az Integritás Hatóság részére

a) a (9a) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozathoz és érdekeltségi nyilatkozatokhoz, valamint

b) az Integritás Hatóság kérésére az Igazgatóság által kezelt valamennyi, az Integritás Hatóság jogkörének gyakorlásához szükséges irathoz [ideértve az a) pont hatálya alá nem tartozó, az Igazgatóság által kezelt összeférhetetlenségi nyilatkozatokat és érdekeltségi nyilatkozatokat]

való hozzáférést.

(9c)[73] A (9a) bekezdés és a (9b) bekezdés b) pontja szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatok és érdekeltségi nyilatkozatok tartalmát az Integritás Hatóság ellenőrzi.

(9d)[74] Ha a (9c) bekezdés szerinti ellenőrzés során az Integritás Hatóság megállapítja, hogy a (9a) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatot, illetve érdekeltségi nyilatkozatot tevő a nyilatkozatban lényeges adatot, tényt valótlanul közölt vagy mellőzött, az Integritás Hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(9e)[75] Bárki jogosult a www.palyazat.gov.hu oldalon anonim módon bejelenteni összeférhetetlenséget és vélt összeférhetetlenséget, illetve annak kockázatát.

(9f)[76] A (9e) bekezdés szerinti bejelentést az Igazgatóság kivizsgálja. Ha az Igazgatóság megállapítja a (9e) bekezdés szerinti bejelentés megalapozottságát, az Igazgatóság haladéktalanul tájékoztatja az uniós támogatások végrehajtásáért felelős - a bejelentéssel érintett - szereplőit a bejelentésről.

(9g)[77] Az Igazgatóság a (9e) bekezdés szerinti bejelentést elutasítja, ha nem áll fenn összeférhetetlenség. Az Igazgatóság a döntését indokolni köteles.

(9h)[78] Az Igazgatóság a (9e) bekezdés szerinti bejelentést érdemi indoklás nélkül elutasítja, ha

a) az olyan személyre vonatkozik, akivel kapcsolatosan az ügyben korábban azonos tényállás alapján az összeférhetetlenség hiányát állapították meg, vagy

b) a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan.

(9i)[79] Ha az Igazgatóság a vizsgálata során összeférhetetlenséget állapít meg, arról jelentést küld az intézményrendszer uniós támogatások végrehajtásáért felelős - a vizsgálattal érintett - szereplőinek.

(9j)[80] Az Igazgatóság a (9e) bekezdés szerinti bejelentések vizsgálata során keletkezett iratokat a vizsgálat lezárásától számított öt évig megőrzi.

(10)[81] Az igazgató részletes éves jelentésben tájékoztatja az Integritás Hatóságot az Igazgatóság tevékenységéről, az elvégzett ellenőrzések számszerűsíthető eredményeiről és tapasztalatairól, a megtett intézkedésekről, a beérkezett bejelentések számáról és a kivizsgált esetekről.

30. § [A munkacsoport]

(1) A miniszter normatív utasításával - vagy a feladatkörükben érintett miniszterek együttes normatív utasításukkal - több közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett közigazgatási államtitkárokból, helyettes államtitkárokból, főosztályvezetőkből vagy osztályvezetőkből álló munkacsoportot hozhat vagy hozhatnak létre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti normatív utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét, tagjait, a tagjai helyettesítésének rendjét, továbbá működésének idejét.

31. § [A miniszteri és az államtitkári kabinet]

(1) A miniszteri kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja.

(2) Az államtitkári kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja.

(3) A kabinetfőnököt a kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

32. § [A főosztály és az osztály]

(1) A főosztályt főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettes államtitkár irányítja. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a főosztályvezető tevékenységét a miniszter, az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár irányítja.

(2) Az osztályt az osztályvezető vagy közvetlenül a főosztályvezető vezeti. Az osztályvezető tevékenységét a főosztályvezető irányítja.

33. § [A titkárság]

(1) A politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár tevékenységének ellátását - ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik - titkárság segítheti.

(2)[82] A miniszter titkárságát a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben osztályvezető vezeti. A miniszter titkárságát vezető osztályvezető tevékenységét a miniszter kabinetfőnöke irányítja. A miniszter titkárságát 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter kabinetfőnöke vezeti.

(3) Az államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár irányítja. Ha az államtitkár munkáját kabinet segíti, az államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét az államtitkár kabinetfőnöke irányítja.

(4) A közigazgatási államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányítja.

(5) A helyettes államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.

33/A. §[83] [A közös hivatali szervezet]

(1) Az e fejezet hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervek esetében a Kormány rendeletben közös hivatali szervezet kialakítására feljogosított szerveket jelölhet ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szervek vezetői megállapodást köthetnek a hivatali szervezet feladatainak vagy feladatai meghatározott részének közös hivatali szervezet általi ellátásáról. A megállapodásban meg kell jelölni a közös hivatali szervezet által ellátandó feladatok körét, továbbá azt a szervet, amelyik az adott feladatkör tekintetében közös hivatali szervezetként jár el.

(3) A megállapodás megkötésére vonatkozó jogosultság nem ruházható át. A megállapodás vagy annak módosítása hatálybalépésének feltétele a szervezeti és működési szabályzatok megállapodásnak megfelelő kiadása vagy módosítása. A közös hivatali szervezet kizárólag a Kormány (1) bekezdés szerinti rendeletének módosításával vagy hatályon kívül helyezésével szüntethető meg.

(4) Közös hivatali szervezet esetében a megállapodás - a szervezeti és működési szabályzat kivételével - kiterjedhet arra, hogy az (1) bekezdés szerinti szervek közös szabályzatot adjanak ki. A közös szabályzatot a megállapodásban részt vevő valamennyi szerv feljogosított vezetőjének alá kell írnia.

(5) A feladatot átvevő szerv az átvett feladatok tekintetében a feladatot átadó szervvel azonos célból és feltételek mellett, azonos terjedelemben jogosult mindazon adatok kezelésére, amelyek kezelésére a feladatot átadó szerv jogosult.

(6) A megállapodásban, valamint a szervezeti és működési szabályzatokban foglaltak szerint az átadó az átadott feladatokkal összefüggésben közreműködik a közös hivatali szervezet szervezeti egységeinek irányításában.

III/A. FEJEZET[84]

AZ EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSPOLITIKAI INTÉZMÉNYRENDSZER

33/B. §[85] [Az európai uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszer szervezete]

(1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter felelős az európai uniós fejlesztéspolitikával kapcsolatos kormányzati feladatok irányításáért. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban e feladatok ellátására államtitkár működik.

(2) Az európai uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszer részeként a 33/C. § szerinti Nemzeti Fejlesztési Központ látja el

a) a Kormány rendeletében meghatározott európai uniós alapok tekintetében a koordináló szervezeti feladatokat,

b) az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásával összefüggésben a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat,

c) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével kapcsolatosan a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat,

d) a Kormány rendeletében meghatározott programok vonatkozásában az irányító hatósági feladatokat,

e) a nemzetközi együttműködési programok végrehajtásával összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat,

f)[86] a jogszabályban ráruházott egyéb feladatokat.

(2a)[87] A Nemzeti Fejlesztési Központ kormányrendeletben meghatározottak szerint elláthatja a közbeszerzésekért felelős miniszter közbeszerzésekért való felelősségi körébe tartozó, a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat.

(3) A Kormány rendeletében meghatározott programok tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott feladatokat vagy azoknak a Kormány rendeletében meghatározott részét a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Kormány rendeletében kijelölt kormányzati igazgatási szerv látja el.

33/C. §[88] [A Nemzeti Fejlesztési Központ jogállása]

(1) A Nemzeti Fejlesztési Központ az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részeként, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter irányítása alatt működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység.

(2) A Nemzeti Fejlesztési Központ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 104. § (1) bekezdése szerinti, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy.

(3) A Nemzeti Fejlesztési Központ a költségvetési szervekről rendelkező jogszabályok alkalmazásában - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - költségvetési szervnek minősül.

(4) A Nemzeti Fejlesztési Központ a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti ajánlatkérőnek minősül.

(5) A Nemzeti Fejlesztési Központ önálló szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amelyet a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár javaslatára az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter normatív utasításban ad ki. A Nemzeti Fejlesztési Központ feladatainak ellátásához és működéséhez szükséges - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdése szerinti normatív utasításban kiadandó - szabályzatokat a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár javaslatára az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter adja ki.

(5a)[89] A Nemzeti Fejlesztési Központ feladatainak ellátásához és működéséhez szükséges - az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó - szabályzatokat a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár adja ki. A Nemzeti Fejlesztési Központ közszolgálati szabályzata szempontjából a Nemzeti Fejlesztési Központ a 280. § (1) bekezdés 20. pont b) alpontja szerinti kormányzati igazgatási szervnek minősül, azzal, hogy a közszolgálati szabályzatot a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár adja ki.

(6) A Nemzeti Fejlesztési Központ a Harmadik Rész és a 279. § (4) bekezdése alkalmazásában önálló kormányzati igazgatási szervnek minősül.

(7) A Nemzeti Fejlesztési Központ a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény Uniós fejlesztések fejezete tekintetében fejezetet irányító szervi jogállással bír. A Nemzeti Fejlesztési Központ költségvetése a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény Uniós fejlesztések fejezetén belül önálló címet képez.

(8) A Nemzeti Fejlesztési Központ az Áht. szerinti tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat költségvetési szervként teljesíti.

(9) A Nemzeti Fejlesztési Központ önálló gazdasági szervezettel rendelkezik.

(10)[90]

33/D. §[91] [A Nemzeti Fejlesztési Központ vezetője és vezetőhelyettese]

(1) A Nemzeti Fejlesztési Központ vezetésével kapcsolatos feladatokat a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár látja el.

(2) A 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár gondoskodik arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Központ a feladatait, tevékenységét a jogszabályok előírásainak megfelelően lássa el.

(3)[92] A 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár

a) az irányító hatósági és nemzeti hatósági feladatok vonatkozásában, továbbá a 33/C. § (7) bekezdése szerinti irányítási feladatok tekintetében nem utasítható,

b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, illetve a 33/B. § (2a) bekezdése kivételével

ba) nem gyakorolhat az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert megillető hatáskört,

bb) nem helyettesítheti a Nemzeti Fejlesztési Központot irányító minisztert,

bc) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által átruházott hatáskörben nem járhat el a miniszter nevében,

bd) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozási joggal nem ruházható fel,

c) nem gyakorolhat irányítási hatáskört a Nemzeti Fejlesztési Központon túl az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egysége, foglalkoztatottja tekintetében.

(4) A 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár

a)[93] javaslatot tesz a Nemzeti Fejlesztési Központ szervezeti és működési szabályzatára és a Nemzeti Fejlesztési Központ feladatainak ellátásához szükséges egyéb - a 33/C. § (5) bekezdése szerinti - szabályzatokra,

b) a 81. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével gyakorolja a Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak tekintetében a 81. § (1) bekezdése szerinti munkáltatói jogokat,

c) a Nemzeti Fejlesztési Központ álláshelyeivel kapcsolatosan - ideértve a Nemzeti Fejlesztési Központ rendelkezésére bocsátott központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyeket is - közvetlenül gyakorolja a kormányzati igazgatási szerv vezetőjét megillető hatásköröket,

d) közvetlenül kezdeményezheti a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetőjénél a 279. § (5) bekezdése szerinti mentesítést,

e) meghatározza a Nemzeti Fejlesztési Központ személyi állományára vonatkozó teljesítményértékelés rendszerét és szempontjait,

f) az irányadó jogi és a rendelkezésére álló költségvetési keretek között dönt a Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak illetményéről, teljesítménydíjazásáról és az illetményen felüli juttatásairól,

g) képviseli a Nemzeti Fejlesztési Központot, és

h)[94] a Nemzeti Fejlesztési Központ tekintetében gyakorolja a jogszabályban a költségvetési szerv vezetőjének címzett hatásköröket.

(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti feladatai ellátásában a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkárt a Nemzeti Fejlesztési Központ szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a Nemzeti Fejlesztési Központ kijelölt helyettes államtitkára vagy a feladatkörében érintett főigazgató helyettesíti.

(6) A 33/E. § (2) bekezdése szerinti helyettes államtitkár és a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatóságát vezető főigazgató illetményét a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár állapítja meg azzal, hogy az illetmény összege nem haladhatja meg a helyettes államtitkári illetménysáv felső határát.

(7) A Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő főigazgatóságot vezető főigazgatót a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár javaslatára az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter nevezi ki és menti fel.

(8) A 33/E. § (2) bekezdése szerinti helyettes államtitkár és a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatóságát vezető főigazgató számára a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár a (6) bekezdés szerinti illetményen felül teljesítménydíjazást állapíthat meg. A teljesítménydíjazásra a 33/F. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azzal, hogy

a) a 134. § (1) bekezdése alapján megállapított illetmény alatt a (6) bekezdés szerint megállapított illetményt kell érteni,

b) a (6) bekezdés alapján megállapított illetmény és a teljesítménydíj együttes összege nem lehet magasabb, mint a helyettes államtitkári illetménysáv felső határa.

(9) A Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő főigazgatóságot vezető főigazgató a (6) bekezdés szerinti illetményen felül helyettes államtitkári juttatásra jogosult és kormányzati szolgálati jogviszonyára - az ezen fejezetben foglaltak figyelembevételével - a helyettes államtitkárra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(10) A Nemzeti Fejlesztési Központon belül működő igazgatóságot vezető igazgató kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumi főosztályvezetőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

33/E. §[95] [A Nemzeti Fejlesztési Központ szervezete]

(1) A Nemzeti Fejlesztési Központ szervezetében főigazgatóságok, igazgatóságok, titkárságok, főosztályok működhetnek. A titkárságok és a főosztályok osztályokra tagozódhatnak.

(2) A Nemzeti Fejlesztési Központ szervezetében helyettes államtitkár működhet, aki a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a Nemzeti Fejlesztési Központ szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A Nemzeti Fejlesztési Központ szervezetében működő helyettes államtitkárra a helyettes államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Nemzeti Fejlesztési Központ irányító hatósági és nemzeti hatósági feladatait - a technikai segítségnyújtás kivételével - főigazgatóságok látják el.

(4) A (2) bekezdés szerinti főigazgatóságot vezető főigazgató tevékenységét a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár irányítja. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy nemzeti hatósági feladatok tekintetében a főigazgató nem utasítható.

(5) A Nemzeti Fejlesztési Központ szervezetét a Nemzeti Fejlesztési Központ szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

33/F. §[96] [A Nemzeti Fejlesztési Központ foglalkoztatottjai]

(1)[97] A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak feladataikat - a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár és az államtitkár kabinetfőnöke kivételével - kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban látják el.

(2) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatott kormánytisztviselők és munkavállalók csak a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár, a 33/E. § (2) bekezdése szerinti helyettes államtitkár, valamint a Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatott szakmai felsővezetők és szakmai vezetők által utasíthatóak.

(3) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatott kormánytisztviselő tekintetében a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár elrendelheti a teljesítménydíjazás alkalmazását.

(4) A teljesítménydíjazás alkalmazása esetén

a) a teljesítménydíjra a kormánytisztviselő a 134. § (1) bekezdése szerint megállapított illetményen felül, a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiállított igazolás alapján - az igazolásban megállapított mértékben - jogosult,

b) a teljesítménykövetelmények százszázalékos teljesítése esetén kifizetésre kerülő teljesítménydíj mértéke nem haladhatja meg a 134. § (1) bekezdés szerint megállapított illetmény harminc százalékát, és

c)[98] a 134. § (1) bekezdése alapján megállapított illetmény és a teljesítménydíj együttes összege nem lehet magasabb, mint a kormánytisztviselő által betöltött álláshely besorolási fokozatához tartozó illetménysáv felső határa, a vezető-kormányfőtanácsosi, osztályvezetői és főosztályvezetői álláshelyen pedig az illetménysáv felső határának százharminc százaléka.

(5) Teljesítménydíjazás alkalmazása esetén a 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár teljesítménykövetelményt állapít meg, amiről - annak alkalmazását legalább 15 nappal megelőzően - írásban tájékoztatja a kormánytisztviselőt.

(6) A teljesítménydíjra - a (3)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az illetményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) szerint vagyonnyilatkozatot tesznek.

(7a)[99] A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak tekintetében a - 33/D. § (4) bekezdésében foglalt feladatkörében eljáró - 33/B. § (1) bekezdése szerinti államtitkár vizsgálat keretében

a) adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből

aa) a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt, arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatott büntetlen előéletű és vele szemben a 82. § (2)-(4) bekezdésében,

ab) a munkaviszony fennállása alatt, arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatott büntetlen előéletű és vele szemben a 279. § (6) és (7) bekezdésben

meghatározott kizáró okok nem állnak fenn,

b) a kormányzati szolgálati jogviszony, a munkaviszony létesítése előtt vagy ezek fennállása alatt adatszolgáltatást kérhet

ba) a részére benyújtott, végzettséget és nyelvismeretet igazoló okiratok hitelességének ellenőrzése céljából az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szervtől, az okiratot kiállító oktatási intézménytől, továbbá

bb) a 95. § (5)-(7) bekezdésében foglaltak ellenőrzése céljából a más foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának tényéről az állami adó- és vámhatóságtól.

(7b)[100] A (7a) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Nemzeti Fejlesztési Központ a jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a jogviszony létesítése és fennállása esetén - a jogviszony megszűnéséig, illetve megszüntetéséig kezeli.

(8) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott minden, törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot megőrizni.

(9) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak szakmai titokként kötelesek megőrizni a tevékenységük ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Nemzeti Fejlesztési Központ nem köteles a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(10) A Nemzeti Fejlesztési Központnál foglalkoztatottak a tudomásukra jutott, törvény által védett titkot nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják.

(11) A (8)-(10) bekezdésben foglaltak nem érintik a Nemzeti Fejlesztési Központ adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségét.

IV. FEJEZET

A KORMÁNYZATI FŐHIVATAL ÉS A KÖZPONTI HIVATAL

34. § [A kormányzati főhivatal jogállása]

(1) A kormányzati főhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv.

(2) A kormányzati főhivatal felügyeletét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt miniszter látja el, aki e hatáskörében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - különösen

a) törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján rendeletet alkot a kormányzati főhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve előterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására,

b) képviseli a kormányzati főhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt.

(3) A kormányzati főhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható.

(4) A kormányzati főhivatal tevékenységéről - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint - beszámol a Kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörében érintett bizottságát. A tájékoztatást a kormányzati főhivatal honlapján közzé kell tenni.

35. § [A kormányzati főhivatal szervezete]

(1) A kormányzati főhivatal szervezeti és működési szabályzatát a kormányzati főhivatal vezetője készíti elő, és a kormányzati főhivatalt felügyelő miniszter - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban adja ki.

(2) A kormányzati főhivatal szervezetére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a szakmai felsővezetőkre vonatkozó rendelkezések kivételével a minisztérium szervezetére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A kormányzati főhivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a kormányzati főhivatalt létrehozó törvény kifejezetten lehetőséget ad.

36. § [A központi hivatal jogállása és szervezete]

(1) A központi hivatal törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv.

(2) Törvény vagy kormányrendelet a központi hivatal irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben - a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzés kivételével - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c), e) és f)-h) pontjában meghatározott egyes hatásköröket vagy ezek együttesét valamely központi kormányzati igazgatási szerv vezetője vagy kormánybiztos gyakorolja.

(3) A központi hivatal szervezeti és működési szabályzatát a központi hivatalt irányító miniszter normatív utasításban adja ki.

(3a)[101] Azon központi hivatal esetében, amely a feladatát nem az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el, törvény vagy kormányrendelet a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályt állapíthat meg.

(4) A központi hivatal szervezetére - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a szakmai felsővezetőkre vonatkozó rendelkezések kivételével a minisztérium szervezetére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A központi hivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a központi hivatalt létrehozó törvény vagy kormányrendelet kifejezetten lehetőséget ad.

37. § [A törvénnyel létrehozott központi hivatal]

(1) Törvénnyel központi hivatal akkor hozható létre, ha a központi hivatal rendvédelmi feladatokat lát el.

(2) A törvénnyel létrehozott központi hivatal irányítását a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt miniszter látja el.

(3) A központi hivatalt létrehozó törvény erre irányuló rendelkezése alapján a központi hivatal vezetőjének feladat- és hatáskörét a központi hivatalt irányító miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár gyakorolja.

(4)[102] A (3) bekezdés szerinti esetben az államtitkárt - a 24. § (2) bekezdésétől eltérően - a központi hivatalt létrehozó törvényben meghatározott vezető helyettesíti.

(5)[103] A (3) bekezdés szerinti államtitkár

a) a (3) bekezdés szerinti tevékenysége tekintetében a központi hivatalt irányító miniszter által - a központi hivatal irányításával összefüggő hatáskörök gyakorlásán túlmenően - nem utasítható,

b) e tisztsége keretében kizárólag a központi hivatal vezetőjét megillető feladat- és hatáskört gyakorolhat,

c) nem gyakorolhat a központi hivatalt irányító minisztert megillető hatáskört, nem helyettesítheti a központi hivatalt irányító minisztert, a központi hivatalt irányító miniszter által átruházott hatáskörben nem járhat el a miniszter nevében, a központi hivatalt irányító miniszter hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozási joggal nem ruházható fel, és nem gyakorolhat irányítási hatáskört a központi hivatalt irányító miniszter által vezetett minisztérium szervezeti egysége, foglalkoztatottja tekintetében.

(6)[104]

(7)[105]

(8) A (3) bekezdés szerinti esetben

a) a (3) bekezdés szerinti államtitkár a központi hivatal vezetőjének feladat- és hatásköre gyakorlásával összefüggésben nem jogosult illetményre és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra,

b)[106]

c)[107] a központi hivatal vezetője a kinevezésével, kormányzati szolgálati jogviszonyával összefüggő szabályokat nem kell alkalmazni és

d)[108] nem létesíthető vagy tartható fenn kormányzati szolgálati jogviszony a központi hivatal vezetője feladatainak az ellátására.

38. § [A központi hivatal típusai]

(1) A központi hivatal a tevékenysége alapján a központi hivatalt létrehozó törvényben vagy kormányrendeletben

a) hatósági,

b) piacfelügyeleti,

c) szolgáltató,

d) fenntartói,

e) forráskezelő,

f) ellenőrző, illetve

g) kiszolgáló

típusokba sorolható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolás esetében a központi hivatalt létrehozó törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja az elsődlegesen és a kiegészítő jelleggel meghatározott tevékenységeket.

V. FEJEZET

A KORMÁNYHIVATALOK

39. § [A kormányhivatal szervezete]

(1)[109] A kormányhivatal a főispán által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási hivatalokból áll.

(2) A járási hivatal a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A járási hivatal egyedi ügyében a kormányhivatal utasítási joggal nem rendelkezik.

(3) A kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter - szükség szerint a 40. § (2) bekezdése szerinti, a szakmai irányításban közreműködő miniszter véleményének kikérésével - normatív utasításban adja ki.

(4)[110] A vármegyei kormányhivatal székhelye a vármegyeszékhely városban, a fővárosi kormányhivatal és a Pest vármegyei kormányhivatal székhelye Budapesten van.

40. § [A kormányhivatal irányítása]

(1) A kormányhivatalt az e fejezetben meghatározott eltérésekkel a Kormány a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter útján irányítja.

(2) Kormányrendeletben foglaltak szerint a kormányhivatal tekintetében a szakmai irányításban közreműködhet az a miniszter, aki - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet alapján az adott feladatkörrel rendelkezik (a továbbiakban: szakmai irányító miniszter).

(3)[111] A kormányhivatal tekintetében - a kormányhivatal alapítása, a főispán kinevezése és felmentése kivételével - a Ksztv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköröket, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) a felügyeleti szervre ruházott jogköröket a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter gyakorolja.

(4) Kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy

a) ügyek egyes csoportjaival összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket és az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogköröket a szakmai irányító miniszter,

b) a kormányhivatalok európai uniós és nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő feladatai tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket központi államigazgatási szerv vezetője,

c) közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket és az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogköröket kormányrendeletben kijelölt szerv

gyakorolja.

(4a)[112] A (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti hatáskör gyakorlását kormányrendelet a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter és a szakmai irányító miniszter, illetve kormányrendeletben kijelölt más szerv között, továbbá a szakmai irányító miniszter kormányrendeletben meghatározott feladatait a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter és a szakmai irányító miniszter között megoszthatja.

(5) A kormányhivatal, illetve a járási hivatal irányítására, a törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésre, továbbá a szakmai irányító miniszter és a (4) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv közreműködésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

41. § [A kormányhivatal vezetése]

(1)[113] A kormányhivatalt főispán vezeti.

(2)[114] A főispán a feladatainak ellátásáért és hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek politikai, a kormányhivatalok irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszternek szakmai felelősséggel tartozik.

(3)[115] A kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti. A főigazgató a főispán általános helyettese.

(4) A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti.

42. § [A területi államigazgatási feladatok összehangolása]

(1) A kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását.

(2) A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi szervek feladataik ellátása során kötelesek egymással és a kormányhivatallal együttműködni. A kormányhivatal a feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől adatokat, felvilágosítást kérni.

(3) A központi államigazgatási szervek területi szervei - az állami adó- és vámhatóság kivételével -, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően - szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával - a kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartoznak.

(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek területi szervei, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően - a rendvédelmi szervek, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével - a kormányhivatal ellenőrzési jogkörébe tartoznak.

(5) Ha a (2)-(4) bekezdése szerinti területi szerv illetékessége a kormányhivatal illetékességi területétől eltérő területre terjed ki, a kormányhivatal jogköreit a területi szerv székhelye szerinti kormányhivatal gyakorolja.

43. § [Az államigazgatási kollégium]

(1)[116] A fővárosi és vármegyei államigazgatási kollégium a kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fórum.

(2)[117] A fővárosi és vármegyei államigazgatási kollégium vezetője a főispán, tagjai a kormányhivatal főigazgatója, igazgatója és főosztályvezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői (a továbbiakban: hivatalvezető), a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a főispán által meghívottak.

(3)[118] A főispán a kormányhivatal koordinációs feladatainak elősegítésére szükség esetén fővárosi, vármegyei koordinációs értekezletet hívhat össze.

44. §[119] [A jogorvoslati jogkör]

(1)[120] A kormányhivatal jogosult az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogkörök gyakorlására, ha a járási hivatal vagy a települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző, a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője (a továbbiakban együtt: jegyző), valamint a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) államigazgatási hatáskörben jár el.

(2) A járási hivatal, a jegyző vagy a polgármester államigazgatási hatáskörébe tartozó döntés tekintetében az (1) bekezdéstől eltérően törvény vagy kormányrendelet más hatóságot jelölhet ki a felügyeleti jogkör gyakorlására.

45. § [A véleményezés]

A kormányhivatal véleményezi - a rendvédelmi szervek, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével - a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a területi illetékességgel kizárólag államigazgatási feladatot ellátó más szervek

a) vezetőinek kinevezését és felmentését,

b) létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztést,

c) foglalkoztatottjai létszámára és költségvetésének a megállapítására vonatkozó előterjesztést, javaslatokat.

46. § [A tájékozódás]

(1) A kormányhivatal - a rendvédelmi szervek, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével - a Kormánynak alárendelt szervek bármely területi szervétől, valamint a polgármestertől és a jegyzőtől az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően, valamint a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervtől és személytől bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedéséről tájékoztatást kérhet, illetve - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az iratokba betekinthet.

(2) A kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott szervnél - törvénysértés észlelése esetén - egyeztető eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a feladatkörrel rendelkező miniszter eljárását kezdeményezi.

(3) A kormányhivatal az általa megismerhető iratokban foglalt, valamint a részére nyújtott tájékoztatás alapján tudomására jutott személyes adatok kezelésére az (1)-(2) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása céljából addig az időpontig jogosult, amíg az a feladata ellátásához szükséges.

47. § [Az ellenőrzés]

(1) A kormányhivatal kormánytisztviselője az illetékes kormányhivatal vagy a járási hivatal hatáskörében az erre jogosító igazolvány birtokában hatósági ellenőrzést végezhet.

(2) Az igazolvány tartalmazza az igazolvány sorszámát, a kormányhivatal vagy a járási hivatal nevét, valamint a kormánytisztviselő nevét és fényképét.

(3) A járási hivatal kormányrendeletben meghatározott jogszabálysértések ellenőrzésére és jogkövetkezményeinek alkalmazására egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskört gyakorol.

(4) Az egyszerűsített hatósági ellenőrzési hatáskörében eljárva a járási hivatal az e törvényben és az egyszerűsített hatósági ellenőrzésre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályokat alkalmazza.

(5)[121]

48. § [Egyéb feladat- és hatáskörök]

A kormányhivatal

a) döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alaptörvény 35. cikk (5) bekezdése szerinti indítványtételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 128. § a) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek az Mötv. 129. § b) és c) pontjában, valamint a szakmai irányító miniszternek az Mötv. 130. §-ában meghatározott feladatai ellátásában, a Kormánynak a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 150. § d)-e) pontjában, a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek az Njtv. 151. § a) pontjában, a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek az Njtv. 152. § a) pontjában meghatározott feladatai ellátásában,

b) - a rendvédelmi szervek, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével - ellenőrzési feladatokat lát el, különös tekintettel az Ákr. végrehajtásának és a hatósági tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére,

c) - a rendvédelmi szervek, valamint az állami adó- és vámhatóság kivételével - gondoskodik a területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangolásáról,

d) közigazgatási informatikai közreműködői tevékenységet lát el,

e) ügyfélszolgálatot működtethet,

f) jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet,

g) - jogszabályban meghatározott szolgáltató feladatkörébe tartozó informatikai szolgáltatások kivételével - ügyintézéshez kapcsolódó informatikai szolgáltatást biztosít,

h)[122] ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat, és

i)[123] ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

49. § [A járási hivatal szervezete]

(1)[124] A vármegyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van.

(2) A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatalra a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3)[125] A Kormány rendeletben jelöli ki Pest vármegyében a vármegyeszékhely járási hivatalának feladatait ellátó járási hivatalt, illetve a fővárosban a vármegyeszékhely járási hivatalának feladatait ellátó kerületi hivatalt.

50. § [A járási hivatal vezetése]

(1) A járási hivatalt a hivatalvezető vezeti.

(2) A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti.

HARMADIK RÉSZ

A KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁS

VI. FEJEZET

A KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI SZERV ALAPLÉTSZÁMA

51. § [A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának meghatározása]

(1) A Kormány - a (3) bekezdés szerinti javaslat figyelembevételével - határozatban állapítja meg a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát.

(2)[126] A Kormány a (3) bekezdés szerinti javaslat figyelembevételével meghatározza a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyek besorolását.

(3) A kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter - a kormányzati igazgatási szerv vezetője véleményének figyelembevételével - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv útján javaslatot tehet a Kormány számára az általa vezetett minisztérium és az általa irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alaplétszámára és az alaplétszámba tartozó álláshelyek besorolására.

(4) Ha a kormányzati igazgatási szervet nem miniszter vezeti, és nem tartozik miniszter irányítása vagy felügyelete alá, a (3) bekezdés szerinti javaslatot a kormányzati igazgatási szerv vezetője jogosult megtenni.

(5)[127] A 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter az általa irányított, vezetett vagy felügyelt szervezeti egységek, illetve kormányzati igazgatási szervek tekintetében a (3) bekezdés szerinti javaslatot a miniszter tevékenységét segítő kormányzati igazgatási szerv vezetője általi jóváhagyást követően teheti meg, ha a javaslat a miniszter tevékenységét segítő kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát és álláshelyeit érinti.

(6) A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának (1) bekezdés szerinti meghatározása során figyelembe kell venni az 1. § (3) bekezdésében és az 54. § (3) bekezdésében meghatározott személyeket.

52. § [A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának felülvizsgálata]

(1) A Kormány a rendeletében meghatározottak szerint a (3) bekezdés szerinti javaslat alapján felülvizsgálja a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát.

(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során

a) megemelheti a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát,

b) csökkentheti a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát,

c) változatlanul hagyhatja a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát, illetve

d) módosíthatja az álláshely besorolását.

(3) A kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv útján - évente egyszer javaslatot tehet az általa vezetett minisztérium és az általa irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának, illetve az alaplétszámba tartozó álláshelyek besorolásának módosítására.

(4) A kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter a kormányzati igazgatási szerv átszervezése vagy feladatainak változása miatt a (3) bekezdésben foglaltakon túl is kezdeményezheti a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának módosítását.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti javaslat tekintetében az 51. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

52/A. §[128] [A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyek megszűnése]

Ha a kormányzati igazgatási szerv megszűnik, vagy egyéb okból kikerül e törvény hatálya alól, a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely megszűnik.

VII. FEJEZET

A KÖZPONTOSÍTOTT ÁLLÁSHELYÁLLOMÁNY

53. § [A központosított álláshelyállomány]

(1) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyek számát a Kormány állapítja meg.

(2) A központosított álláshelyállományból álláshelyet a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter - a kormányzati igazgatási szerv vezetője kezdeményezésére - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervnél igényelhet.

(3) A (2) bekezdés szerinti igénylés tekintetében az 51. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely betöltését - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv közreműködésével - a Kormány határozatával határozott vagy határozatlan időre engedélyezheti.

(5)[129] A Kormány a (4) bekezdés szerinti engedélyezés során - az 57. § (1) és (2) bekezdése szerinti besorolási kategóriák figyelembevételével - megállapítja a központosított álláshely-állományba tartozó álláshely besorolását.

(6) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely - a Kormány eltérő döntése hiányában - a (4) bekezdés szerinti engedéllyel nem válik a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának részévé.

(7) A kormányzati igazgatási szerv a korábban vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő ügyintézőként történő foglalkoztatása céljából a központosított álláshely-állományból ügyintézői álláshelyet igényelhet, ha nem rendelkezik üres ügyintézői álláshellyel.

(8) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely igénylésének és az igény elbírálásának szabályait és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

VIII. FEJEZET

AZ ÁLLÁSHELY

54. § [Az álláshelyek felhasználásának esetei]

(1) A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen és a központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyen

a) kormányzati szolgálati jogviszony,

b) biztosi jogviszony,

c) politikai szolgálati jogviszony, vagy

d) munkaviszony

hozható létre.

(2) A Kormány döntése alapján kormányzati szolgálati jogviszony létrehozható a 2. §-ban nem szereplő szerv számára biztosított álláshelyen is.

(3)[130] Az álláshely betölthető a kormányzati igazgatási szervhez

a) vezényelt, hatósági vezényelt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony) vagy hatósági kirendelés alapján rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony),

b) a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerint vezényelt hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban (a továbbiakban: katonai szolgálati viszony)

c) kirendelt vagy vezényelt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony)

álló személlyel is azzal, hogy az a)-c) pont szerinti esetben - a hivatásos szolgálati jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony a katonai szolgálati viszony és az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony szünetelése esetének kivételével - nem jön létre az (1) bekezdés szerinti jogviszony, és a hivatásos szolgálati jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a katonai szolgálati viszony, valamint az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony továbbra is fennáll.

(3a)[131] Ha a (3) bekezdés szerint vezénylés vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti beosztás útján szakmai vezetői álláshely betöltésére kerül sor, nem kell alkalmazni a 3. § (6) bekezdés b) pontját.

(3b)[132] Ha a (3) vagy a (3a) bekezdés alapján olyan katonai szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a kormányzati igazgatási szervhez, aki az 55. életévét betöltötte, a kormányzati igazgatási szerv a vezényeltet belföldi szervezeti egységhez tartozó álláshelyen köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a kormányzati igazgatási szerv nem rendelkezik olyan betölthető álláshellyel, amely a vezényelt képesítésének megfelel, a kormányzati igazgatási szerv gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a kormányzati igazgatási szerv vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat.

(4) Egy álláshelyen egyidejűleg - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - egy jogviszony hozható létre.

(5) Több jogviszony egy álláshelyen

a) részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén, és

b)[133] az álláshelyet betöltő foglalkoztatott szülési szabadsága esetén és az 55. § (3) bekezdése szerinti esetben határozott időre

hozható létre, azzal, hogy részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén, az álláshelyen foglalkoztatottak munkaideje együttesen nem haladhatja meg a 118. § (2) bekezdésében meghatározott munkaidőt.

55. § [Az alaplétszámba tartozó álláshely]

(1) A kormányzati igazgatási szerv az alaplétszámába tartozó valamennyi álláshelyet köteles betölteni.

(2) Ha az álláshely hat hónapon át betöltetlen, azt a Kormány - a rendeletében meghatározottak szerint - határozatával a központosított álláshelyállományba helyezi.

(2a)[134] Ha a kormányzati igazgatási szerv feladatainak ellátásához szükséges, a Kormány - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - mellőzheti a hat hónapon át betöltetlen álláshelynek a központosított álláshelyállományba helyezését azzal, hogy ebben az esetben a (2) bekezdés szerinti időtartam számítása újrakezdődik.

(2b)[135] A (2) bekezdés szerinti időtartamot az álláshelyen létrehozott jogviszony a jogviszony kezdetének napjától számított 21. napon szakítja meg. Ez irányadó akkor is, ha az álláshely betöltésére az 59. § vagy a 89/A. § alkalmazásával kerül sor azzal, hogy ezekben az esetekben az álláshely betöltése a kinevezés módosításától számított 21. napon szakítja meg a (2) bekezdés szerinti időtartamot.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül betöltetlennek az az álláshely, amelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő

a) fizetés nélküli szabadságon van,

b) a munkavégzési kötelezettség alól mentesül,

c) kormányzati érdekből történő kirendelésére került sor, vagy

d) külszolgálati kirendelésére került sor.

(4)[136] A Kormány a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyet határozatával átcsoportosíthatja egy másik kormányzati igazgatási szervhez.

(4a)[137] A Kormány az érintett kormányzati igazgatási szerveket vezető, irányító vagy felügyelő miniszterek közös javaslatára - az 54. § (3) bekezdése szerinti vezényléssel vagy kirendeléssel betöltött álláshelyek kivételével - két kormányzati igazgatási szerv azonos besorolási kategóriájú álláshelyét határozatával kormányrendeletben meghatározottak szerint megcserélheti egymással azzal, hogy a csere nem érinti az álláshelyeken fennálló jogviszonyok fennállását. Az álláshelyek cseréjét követően a munkáltatói jogkör gyakorlója szükség szerint módosítja az álláshely betöltésének feltételeit és az álláshelyen ellátandó feladatokat.

(4b)[138] A kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter a (4a) bekezdéstől eltérően - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kormányhivatalok között az egyik kormányhivatalhoz tartozó álláshelyet megcserélheti a másik kormányhivatalhoz tartozó álláshellyel azzal, hogy a csere nem érinti az álláshelyeken fennálló jogviszonyok fennállását. Az álláshelyek cseréjét követően a munkáltatói jogkör gyakorlója szükség szerint módosítja az álláshely betöltésének feltételeit és az álláshelyen ellátandó feladatokat.

(4c)[139] Ha álláshelyek átcsoportosítására kizárólag kormányhivatalok között kerül sor, az átcsoportosítással kapcsolatos hatáskört a Kormány helyett a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter gyakorolja.

(4d)[140] A (4b) és (4c) bekezdés szerinti intézkedésről a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet kormányrendeletben meghatározottak szerint tájékoztatni kell.

(5) A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely a központosított álláshelyállományba kerül, ha a kormányzati igazgatási szervnek az álláshelyen ellátandó feladata megszűnik. A kormányzati igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet a feladatkörét érintő változásról.

56. § [A központosított álláshely-állományba tartozó álláshely]

(1) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyen az 54. § (1) bekezdése szerinti jogviszony az 53. § (4) bekezdése szerinti engedély alapján hozható létre.

(2)[141] Az európai uniós vagy elkülönített projekt, illetve program keretében meghatározott feladatok ellátására jogviszony a központosított álláshelyállományból származó álláshelyen hozható létre.

(3)[142] A Kormány a központosított álláshelyállományból származó álláshelyet - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - a központosított álláshelyállományba visszahelyezheti.

(4)[143] Tartós külszolgálat, külszolgálati felkészülés és a külszolgálatot követő átmeneti belső elhelyezés céljából kormányzati szolgálati jogviszony a 102. § (1) bekezdése szerinti kihelyező szervnél, központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyen hozható létre.

(5)[144] A 103. § szerinti nemzeti szakértő a központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyen is foglalkoztatható.

(6)[145] Az 55. § (2)-(4) bekezdését a kormányzati igazgatási szervnek a központosított álláshelyállományból származó álláshelyére is alkalmazni kell.

57. § [Az álláshely besorolása]

(1) Az álláshely besorolási kategóriái:

a) ügyintéző, ezen belül:

aa) kormánytanácsos,

ab) vezető-kormánytanácsos,

ac) kormányfőtanácsos,

ad) vezető-kormányfőtanácsos,

b) szakmai vezető,

c) szakmai felsővezető,

d) biztosi jogviszonyban álló személy,

e) tanácsadó,

f) politikai felsővezető.

(2)[146] A kormányzati főhivatal és a központi hivatal, valamint a kormányhivatal tekintetében az (1) bekezdés a) pontja alá tartozó besorolási kategóriák helyett az 1. melléklet II. táblázat 1-5. pontja szerinti kategóriákat kell alkalmazni.

(3) A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyet a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát megállapító határozat sorolja be az (1) és a (2) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe.

(4) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyet az annak betöltését engedélyező határozat sorolja be az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe.

(5) Az álláshelynek a (2)-(4) bekezdés szerint megállapított besorolását a kormányzati igazgatási szerv nem változtathatja meg.

(6) Az álláshely (2)-(4) bekezdés szerint megállapított besorolásának módosítását a kormányzati igazgatási szervet irányító, vezető vagy felügyelő miniszter a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kezdeményezheti a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervnél.

(7)[147] A tartósan távollévő kormánytisztviselő által betöltött álláshely besorolását a miniszter javaslatára a Kormány módosítja, ha az álláshelyen ellátandó feladatok ellátása érdekében ez szükséges és a 134. § (1a) bekezdése nem alkalmazható. A kormánytisztviselő távollétének megszűnését követő napon az álláshely besorolása - a Kormány eltérő döntése hiányában - az eredeti besorolásra visszaáll.

(8) Az álláshelynek a (2)-(4) bekezdés szerint megállapított besorolását a Kormány határozatával módosíthatja.

(9) A (6) bekezdés szerinti javaslat tekintetében az 51. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(10)[148]

58. § [Az álláshely betöltésének feltételei]

(1) Az álláshely olyan személlyel tölthető be, aki az adott álláshely vonatkozásában megfelel

a) az 54. § (1) bekezdése szerinti jogviszony létesítésére jogszabályban meghatározott feltételeknek,

b) a munkáltatói jogkör gyakorlója által a (2) bekezdés szerint meghatározott szakmai követelményeknek.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója - az álláshelyen ellátandó feladat és a (3) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével - meghatározza az álláshely betöltésének szakmai feltételeit, így különösen:[149]

a) az iskolai végzettséget,

b) az egyéb szakképzettséget,

c) a közigazgatási alap-, illetve szakvizsga, jogi szakvizsga, tudományos fokozat meglétét, egyéb közigazgatási tanulmányokat,

d) a nyelvismeretet,

e) a szakmai tapasztalatot, és

f) a képzési kötelezettség teljesítését.

(3) A Kormány rendeletben állapítja meg a (2) bekezdés szerinti szakmai és képesítési követelmények meghatározásának szempontjait és kereteit.

59. § [Az álláshely-váltás]

(1) Nem érinti a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállását, ha a kormánytisztviselőt a kormányzati igazgatási szerv egyik álláshelyéről ugyanazon kormányzati igazgatási szerv másik álláshelyére helyezik.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti álláshelyváltás következtében a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye is megváltozik, az álláshelyváltásról szóló munkáltatói intézkedést a korábbi munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével a leendő munkáltatói jogkör gyakorlója hozza meg.

60. §[150] [A kormányzati igazgatási szervnek az álláshely-nyilvántartással kapcsolatos feladata]

A kormányzati igazgatási szervnek a jogosultságkezelési nyilvántartásban szereplő kormánytisztviselője a Kormány rendeletében meghatározottak szerint közreműködik az álláshely-nyilvántartásban szereplő adatok kezelésében és az álláshely-nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásában.

60/A. §[151] [A Miniszterelnöki Kormányirodára vonatkozó eltérő szabályok]

(1) A Harmadik Rész alkalmazásában a Miniszterelnöki Kormányiroda kormányzati igazgatási szervnek minősül.

(2) A kormányzati igazgatási szerv vezetőjét az alaplétszámmal és az álláshelyekkel - ideértve a központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyeket is - kapcsolatosan megillető hatásköröket a Miniszterelnöki Kormányiroda vonatkozásában a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára közvetlenül gyakorolja.

(3) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a (2) bekezdés alapján megtett intézkedésekről tájékoztatja a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium közigazgatási államtitkárát.

IX. FEJEZET

A KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁS KÖZPONTI FELADATAI

61. § [A kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatainak ellátása]

(1) A kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv) látja el.

(2)[152] A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az e törvény szerinti feladatai ellátásához jogosult a közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok kezelésére.

(3)[153] A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az e törvény szerinti feladatai ellátásához - a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben meghatározott felelősségi körében - a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszert használja.

62. § [A kormányzati személyügyi igazgatási feladatok]

(1) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv kezeli a központosított álláshely-állományt.

(2) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv gondoskodik a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának 52. § szerinti felülvizsgálatáról.

(3) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv fogadja és feldolgozza a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával és az álláshellyel kapcsolatos javaslatokat.

(4) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv előkészíti a Kormány számára a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával, a központosított álláshelyállománnyal és az álláshellyel kapcsolatos döntéseket és gondoskodik a döntések végrehajtásáról.

(5) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - ellenőrzi a Kormánynak a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával, a központosított álláshelyállománnyal és az álláshellyel kapcsolatos döntéseinek végrehajtását.

(6)[154] A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezeti az Álláshely Nyilvántartó Rendszer részét képező álláshely-nyilvántartást és a jogosultságkezelési nyilvántartást.

(7)[155]

(8)[156]

(9) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a 95. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatás alapján nyilvántartja

a)[157] az érintett kormánytisztviselő személyazonosító adatait,

b) a kormánytisztviselő által engedély alapján végzett vagy bejelentett tevékenység meghatározását,

c) a kormánytisztviselő által engedély alapján végzett vagy bejelentett tevékenység ellátásának kezdőidőpontját,

d) a 95. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatást tevő kormányzati igazgatási szerv adatait.

(10) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint közreműködik a Kormány munkáltatói feladatainak ellátásában.

(11) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az (1)-(10) bekezdésben foglaltakon túl ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított egyéb feladatokat.

(12)[158] A kormányzati igazgatási szerv - a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel - a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és formában előzetesen tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet valamennyi nem rendszeres személyi juttatásról.

62/A. §[159] [Álláshely-nyilvántartás]

(1) Az álláshely-nyilvántartás a kormányzati igazgatási szervek álláshelyei vonatkozásában tartalmazza:

a) az álláshellyel rendelkező szerv nevét, PIR számát, adószámát,

b) annak a szervezeti egységnek a nevét és szervezeti hierarchiában elfoglalt helyét, amelyhez az álláshely tartozik,

c) az álláshely azonosítóját,

d) az álláshely típusát (alaplétszámba tartozó álláshely vagy központosított álláshelyállományba tartozó álláshely),

e) az álláshely besorolási kategóriáját,

f) az álláshelyen fennálló jogviszony létesítő okirata szerinti illetmény vagy munkabér összegét, valamint az álláshelyen fennálló jogviszony alapján kifizetett - illetményen vagy munkabéren felüli - juttatások, támogatások összegét,

g) annak tényét, hogy az álláshely betöltött-e vagy üres, illetve, hogy az álláshelyet betöltő személy tartósan távol van és más személlyel ideiglenesen be van töltve az álláshely,

h) az álláshelyen fennálló jogviszony típusát,

i) annak tényét, hogy az álláshelyen fennálló jogviszony határozott idejű vagy határozatlan,

j) ha az álláshelyen fennálló jogviszony határozott idejű, akkor a jogviszony megszűnésének időpontját,

k) annak tényét, hogy az álláshely betöltését a Kormány határozott vagy határozatlan időre engedélyezte,

l) a részmunkaidős foglalkoztatás tényét és azt, hogy az adott álláshelyen hány jogviszony áll fenn,

m) az álláshely finanszírozási formáját (hazai, európai uniós, vegyes),

n) ha az álláshely betöltését a Kormány határozott időre engedélyezte, az engedélyben szereplő határidőt,

o) az álláshely betöltését engedélyező, illetve az álláshellyel kapcsolatos egyéb határozat, utasítás vagy egyéb munkáltatói intézkedés számát, és

p) az alaplétszámmal kapcsolatos határozat, utasítás vagy egyéb munkáltatói intézkedés számát.

(2) Az álláshely-nyilvántartás - az (1) bekezdésben meghatározott adatokon felül - a 61. § (2) bekezdése szerinti célból tartalmazza az álláshelyet betöltő személy(ek) alábbi személyazonosító adatait:

a) családi és utónév (születési családi és utónév), valamint

b) születési hely és idő.

(2a)[160] Az 54. § (3) bekezdése szerint betöltött álláshely esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok állományából vezényelt, kirendelt személyek vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti személyazonosító adat helyett álnevesítéssel a személyhez kötötten egyedileg kialakított kódot kell szerepeltetni az álláshely-nyilvántartásban. Ezen kód a vezénylő, kirendelő nemzetbiztonsági szolgálatra utalással jelöli meg azt is, hogy az álláshely mely nemzetbiztonsági szolgálat állományába tartozó személlyel kerül betöltésre.

(3)[161] A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a (2) bekezdés szerinti személyes adatot vagy a (2a) bekezdés szerinti kódot az érintettet foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követő öt évig kezeli.

(4) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv hozzáférést biztosít az álláshely-nyilvántartáshoz a 62/B. § szerinti jogosultságkezelési nyilvántartásban szereplő, szerkesztési és a betekintési jogosultsággal rendelkező személyek részére.

(5)[162] Az álláshely-nyilvántartás a kormányzati személyügyi információs rendszer részeként összekapcsolásra kerül

a) a kormányzati igazgatási szervek közszolgálati alapnyilvántartásával, illetve a közszolgálati alapnyilvántartás kezelésére használt személyügyi nyilvántartó programokkal,

b) a kormányzati igazgatási szervek által használt továbbképzési és teljesítményértékelő rendszerrel,

c) a közfeladat-kataszterrel, valamint

d) a központosított illetményszámfejtő rendszer által használt nyilvántartással.

62/B. § [Jogosultságkezelési nyilvántartás]

(1) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az álláshely-nyilvántartással kapcsolatos szerkesztési és betekintési jogosultságok azonosítása és ellenőrzése céljából jogosultságkezelési nyilvántartást vezet.

(2) A jogosultságkezelési nyilvántartás tartalmazza:

a) a szerkesztési vagy betekintési jogosultsággal rendelkező személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, valamint a lakcímét,

b) a szerkesztési vagy betekintési jogosultsággal rendelkező személy e-mail-címét, mobilszámát,

c) a jogosultság típusát (szerkesztési vagy betekintési),

d) annak a szervnek a nevét, amelyhez tartozik a jogosultság, és

e) a jogosultság keletkezésének időpontját.

(3) A kormányzati igazgatási szerv részére kizárólag a saját adataira, illetve a miniszter által irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv adataira vonatkozó betekintési, illetve szerkesztési jogosultság biztosítható.

(4) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv - a (3) bekezdésben foglaltakon túl - további személyek, illetve szervek részére is biztosíthat betekintési jogosultságot a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása céljából.

(5) A szerkesztési jogosultságnak megfelelő adatkezelésre irányuló ellenőrzés, az ellenőrzés során esetlegesen feltárt hiányosságok és felelősség megállapítása céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a szerkesztési jogosultság megszűnését követő öt évig kell megőrizni.

(6) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az álláshely-nyilvántartásra, illetve a jogosultságkezelési nyilvántartásra vonatkozó ellenőrzési feladatainak gyakorlása érdekében jogosult valamennyi kormányzati igazgatási szerv adatait megismerni és kezelni.

NEGYEDIK RÉSZ

A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

X. FEJEZET

ÁLTALÁNOS MAGATARTÁSI KÖVETELMÉNYEK ÉS ALAPELVEK

63. § [A jóhiszeműség és a tisztesség elve]

(1) A kormánytisztviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: felek) a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni, továbbá nem tanúsíthatnak olyan magatartást, ami a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(2) A felek egymást tájékoztatják minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról, amely az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

64. § [A joggal való visszaélés tilalma]

(1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni.

(2) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

(3) A kormánytisztviselő köteles a hivatása gyakorlásával összefüggő jogszabályokat betartani.

(4) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.

(5) Ha a joggal való visszaélés e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

(6)[163] A joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított igény érvényesítése esetén

a) az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, és

b) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn.

65. § [A szakszerűség elve]

(1) A kormánytisztviselő feladatait a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó és az egyéb szakmai szabályoknak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el.

(2) A kormánytisztviselő köteles a feladataival összefüggő szakmai követelményeket munkája során érvényesíteni.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakmai képességek, a képzettség, a gyakorlat, valamint a teljesítmény alapján határozza meg a kormánytisztviselő illetményét az e törvényben meghatározott keretek között.

66. § [A hatékonyság elve]

(1) A kormányzati szolgálati jogviszonyban a közszolgálat elsődlegessége alapján, felelősségtudattal és a közigazgatásba vetett bizalom fenntartását szolgálva kell eljárni.

(2) A kormánytisztviselő köteles munkáját gazdaságosan, költségtakarékosan, a polgárok elégedettségét, az eredményességet szem előtt tartva és a határidőket betartva végezni.

67. § [A személyiségi jogok védelme]

(1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.

(2) A kormánytisztviselő személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a közszolgálat rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a kormánytisztviselőt előzetesen tájékoztatni kell.

(3) A kormánytisztviselő a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le, személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak megsértése esetén jogkövetkezményként a Ptk.[164]

a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, továbbá

b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadóak.

(5) A kormánytisztviselő sérelemdíj megfizetésére történő kötelezésére a fegyelmi eljárásra vonatkozó kormányrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően, ha a kormánytisztviselő jogviszonya megszűnik, vagy jogviszonyát megszüntetik, a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(7) A kormánytisztviselőtől csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a közszolgálat létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt csak a közszolgálattal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltatói jogkör gyakorlójának ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A kormánytisztviselő magánélete nem ellenőrizhető.

(9) A munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen tájékoztatja a kormánytisztviselőt azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a kormánytisztviselő ellenőrzésére szolgálnak.

XI. FEJEZET

A JOGNYILATKOZATOK

68. § [Az egyoldalú jognyilatkozat, a nyilatkozat, a tájékoztatás]

(1) Egyoldalú jognyilatkozatból az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és közszolgálati szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.

(2) Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza.

(3) A jogról lemondó vagy abból engedő nyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.

(4) Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A megállapodás teljesítése során tett, jognyilatkozatnak nem minősülő nyilatkozat, továbbá a munka irányításával összefüggő munkáltatói jogkör gyakorlójának jognyilatkozata tekintetében a 70-73. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) Amennyiben e törvény valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő, a tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.

(6) A tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és kötelezettség teljesítését.

69. § [A feltétel]

(1) A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszűnését jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a jogviszony a kormánytisztviselő hátrányára módosulna, vagy a jogviszony megszűnését eredményezné.

(2) Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki.

(3) A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okozta.

70. § [A képviselet]

(1) A kormányzati igazgatási szerv képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

(2) A kormánytisztviselő a kinevezés elfogadásával, a megállapodás megkötésével, módosításával, a jogviszony megszüntetésével összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg.

(3) A kormánytisztviselő az egyéb jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is megteheti, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás visszavonásig, vagy határozott időre szóló meghatalmazás esetén a határozott idő elteltéig érvényes. A meghatalmazás visszavonása jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott meghatalmazás hiányában is eljárhat a kormánytisztviselő képviseletében hozzátartozója, ha a jognyilatkozat megtételében a kormánytisztviselő akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét igazolnia kell.

(5) A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő személyesen tett jognyilatkozatát veszi figyelembe, ha a kormánytisztviselő és a (3) és (4) bekezdésben említett képviselő jognyilatkozatai eltérnek.

(6) A kormánytisztviselő - kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott - nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el.

71. § [Az alaki kötöttség]

(1) A kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell foglalni.

(1a)[165] A jognyilatkozatokat a tartalmuk szerint kell elbírálni.

(2) A kormánytisztviselő kérésére a kormányzati igazgatási szervnek a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.

(3) A megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet.

(4) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment, és ez nem jár a közérdek sérelmével.

(5) Egyoldalú jognyilatkozatát a kormányzati igazgatási szerv az e törvényben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, valamint az igény érvényesítésének módjáról és - ha az elévülési időnél rövidebb - annak határidejéről a kormánytisztviselőt tájékoztatni kell. A határidőről való tájékoztatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető.

(6) A kormányzati igazgatási szerv köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a kormánytisztviselőnek átadni.

(7) A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.

(8) A (11) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.

(9) A nyilatkozattevő személyének (8) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.

(10) Az írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(11)[166] A kinevezési okmánynak a beosztási okirat részét és annak módosítását, a jogviszony megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítást és a fizetési felszólítást a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell kiadmányozni.

(12) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

(13) Papíralapú kiadmány esetében a (10) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a cím azonosíthatatlansága, a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) ha a küldemény "nem kereste" kézbesíthetetlenségi ok jelzés feltüntetésével érkezik vissza, az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni.

(14) Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.

(15) Az írásbeli jognyilatkozatokat a (8) és (11) bekezdés szerint kell kiadmányozni és a (10) bekezdés, valamint a 72. § szerint kézbesíteni.

(16)[167] A (10) bekezdés rendelkezéseit a (11) bekezdésben nevesített munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentumokra nem kell alkalmazni.

72. § [Az elektronikus dokumentum kézbesítése]

(1)[168] A 71. § (11) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 25. §-ában és a 27. §-ában foglalt rendelkezéseket a (3) és a (3a) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy felhasználó alatt kormánytisztviselőt, digitális szolgáltatást biztosító szerv alatt a kormányzati igazgatási szervet kell érteni.

(2)[169] A kormánytisztviselő köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A kormánytisztviselő e kötelezettségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.

(3)[170] A 71. § (11) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítése esetén a Dáptv. 27. §-ától eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(3a)[171] A (3) bekezdéstől eltérően a jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntető munkáltatói intézkedést tartalmazó irat a címzett (2) bekezdés szerinti tárhelyére történő megküldésről szóló értesítési igazolásban foglalt időpontban minősül kézbesítettnek.

(4) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, vagy az a jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A kormánytisztviselővel a papíralapú kiadmányt kell közölni.

73. § [A határidő és az időtartam számítása]

(1) A határidő számítására a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.

(2) Napon - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.

(3) A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik.

(4) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(5) A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.

(6) A határidőt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.

(7) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.

(8) A jognyilatkozatot, egyéb magatartást késedelem nélkül, szükség esetén az egyébként nem a kötelezett által viselendő költségek megelőlegezésével kell megtenni vagy tanúsítani, ha jogszabály a jognyilatkozat megtételére vagy az egyéb magatartás tanúsítására haladéktalanul kötelezi a felet.

(9) A jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (4)-(8) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó.

74. § [Az érvénytelenség]

(1) Semmis az a megállapodás, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.

(2) A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.

(3) A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a Közszolgálati Döntőbizottság és a bíróság hivatalból észleli.

(4) A megállapodás megtámadható, ha a fél a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés, illetve téves a feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást.

(6) A megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben vagy téves feltevésben volt.

(7) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.

(8) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.

(9) A (7) és (8) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(10) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(11) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (10) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.

(12) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.

(13) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

75. § [Az érvénytelenség jogkövetkezménye]

(1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kormányzati igazgatási szerv köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el.

(2) A kormányzati igazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőnek annyi időre járó illetményt megfizetni, amennyi a felmentés esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a kinevezés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni.

(3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

(4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak.

(5) A jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén - a kormányzati igazgatási szerv saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve - a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.

(6) A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére az e törvény szerinti kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

XII. FEJEZET

A MAGYAR KORMÁNYTISZTVISELŐI KAR

76. § [A Magyar Kormánytisztviselői Kar jogállása]

(1) A Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK) a kormánytisztviselők önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai köztestülete.

(2) Az MKK jogi személy.

(3) Az MKK kötelező tagsági jogviszony alapján működik. A kormánytisztviselő a kinevezéssel válik az MKK tagjává.

(4) A tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt.

(5) Az MKK szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, valamint tisztségviselőkből és ügyintézői szervből áll.

(6)[172] Az MKK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve az Országos Küldöttgyűlés.

(6a)[173] Az MKK legfőbb képviseleti szerve tagjainak és az MKK tisztségviselőinek általános választását nem lehet az országgyűlési képviselők általános választásának évére kitűzni.

(7) Az MKK legfőbb ügyintézői testülete az Országos Elnökség (a továbbiakban: Elnökség).

(8) Az Elnökség tagjai:

a) az elnök, az alelnökök;

b)[174] tanácskozási joggal a Felügyelő Bizottság elnöke;

c) az Országos Etikai Bizottság elnöke.

(9)[175] Az elnök az MKK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját az Országos Küldöttgyűlés által megválasztott legfeljebb öt alelnök segíti. Az elnök e tisztségében államtitkári illetményre és juttatásra jogosult. Az elnök kormányzati szolgálati jogviszonyában mentesül a munkavégzési és a rendelkezésreállási kötelezettsége alól, erre tekintettel e jogviszonyában illetményre és egyéb juttatásra nem jogosult.

(10)[176] Az elnök irányítja az MKK Országos Irodáját (a továbbiakban: Országos Iroda) és az Országos Irodát vezető főtitkár tevékenységét.

(11)[177]

77. § [Az MKK feladat- és hatásköre]

(1)[178] Az MKK a feladatait az országos, valamint a fővárosban és a vármegyékben (a továbbiakban együtt: területi szint) működő szervezete útján látja el.

(2)[179]

(3) Az MKK

a) védi a Kormánytisztviselői Kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a kormánytisztviselő jogait;

b)[180] megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat;

c) a kormánytisztviselő kérelmére etikai igazolást bocsát ki az MKK tagjai számára, amellyel igazolja, hogy az adott tag ellen etikai eljárás nincs folyamatban, valamint etikai büntetés hatálya alatt nem áll;

d) konzultációs joggal közreműködik a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, a kormánytisztviselő számára előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MKK-t érintő jogszabályok megalkotásában;

e) véleményét ki kell kérni

ea) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,

eb) a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, valamint

ec) az igazgatási állománnyal és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben;

f) kezdeményezheti a Kormánynál a kormánytisztviselők élet- és munkakörülményeit, valamint foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását;

g) a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol;

h) kezdeményezheti az igazságügyért felelős miniszternél a kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását;

i) megalkotja működési szabályait;

j) tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet;

k) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat;

l) a Kormánynál, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternél, illetve az illetékes szerv vezetőjénél kezdeményezheti - kormányrendeletben meghatározott - kitüntetés vagy más elismerés adományozását;

m) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet;

n) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a közigazgatás fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a közigazgatási példaadó munkamódszerek megismertetésére, hagyományainak ápolására;

o) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat;

p) megfigyelőként részt vesz a kormánytisztviselők vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi és egyéb intézkedést kezdeményez;

q) tagot delegál a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumba;

r) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót;

s) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény vagy kormányrendelet az MKK számára meghatároz.

(4)[181] A fővárosi, vármegyei illetékességű kormányzati igazgatási szerv vezetője köteles kikérni a területi szinten működő MKK véleményét a kormánytisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a kormányzati igazgatási szerv vezetőjének hatáskörébe utalt szabályozásról. A területi szinten működő MKK jogosult véleményezni a kormánytisztviselők csoportját érintő fővárosi, vármegyei illetékességű kormányzati igazgatási szerv által hozott munkáltatói intézkedést vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

(5) A kormányzati igazgatási szerv nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a közszolgálat érdekeit, illetve működését vagy a kormányzati igazgatási szerv jogos érdekeit, illetve működését veszélyeztetné.

(6) Az MKK tagja olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a kormányzati igazgatási szerv jogos érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.

(7) Az MKK tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a kormányzati igazgatási szerv jogos érdekeinek, illetve működésének, valamint a közszolgálat érdekeinek, illetve működésének veszélyeztetése, valamint a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

(8)[182] Az MKK tagnyilvántartását - a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság által üzemeltetett informatikai rendszerben - az Országos Iroda vezeti.

77/A. §[183] (1) Az MKK folyamatos működésének biztosítása érdekében a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított működési támogatás átutalásához az MKK köteles minden év január 15. napjáig benyújtani a támogatáshoz szükséges dokumentumokat. A működési támogatás biztosítására jogosult fejezetgazda támogatási összeget minden év január 30. napjáig biztosítja az MKK részére.

(2) Az Országos Iroda munkatársai - a főtitkár kivételével - az MKK részére működési támogatás biztosítására jogosult fejezetgazda által irányított központi kormányzati igazgatási szervvel állnak munkaviszonyban.

(3) Az MKK működéséhez szükséges tárgyi feltételeket az MKK részére működési támogatás biztosítására jogosult fejezetgazda biztosítja.

77/B. §[184] (1) Az MKK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet;

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;

c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A megkeresett szerv az MKK megkeresésére harminc napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, illetőleg a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést nyolc napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről az MKK-t egyidejűleg tájékoztatni.

78. § [A tagsági viszonnyal összefüggő adatkezelés szabályai]

(1)[185] A kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és megszűnéséről a (6) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja az MKK kijelölt szervét.

(2)[186] Az MKK tagja a nyilvántartásba vétel, annak elmulasztása, illetve a nyilvántartásból való törlés ellen a kijelölt szervhez fellebbezéssel élhet. A nyilvántartással kapcsolatos döntésekkel, illetve mulasztással szembeni jogorvoslatra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)[187] Az MKK a 77. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott etikai eljárások eredményéről nyilvántartást vezet.

(4)[188] Az MKK kijelölt szerve a tagnyilvántartási adatok körében az MKK 77. § (3) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátása céljából kezeli a 3. melléklet szerinti közszolgálati alapnyilvántartás adatköréből a 3. melléklet I/A. 1-4., 9-11., I/B. 1-2., II.1., III.1., V.7. pontjában és kizárólag a korábban fennálló kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszony tekintetében a 3. melléklet III.6., a IV.1., az V.1-2., 5. és 8. pontjában foglalt, valamint a tagsági viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett adatokat. Az MKK által kezelt adatokat a kormányzati igazgatási szerv a (6) bekezdésben meghatározott módon adja át az MKK részére. A kezelt adatokat a tagsági viszony megszűnését követő öt év elteltével törölni kell.

(5)[189] Az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott adatokról és az azokban bekövetkezett változásokról a kormányzati igazgatási szerv minden hónap ötödik napjáig, a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben meghatározott informatikai rendszer útján - a Kormány rendeletében meghatározott rendben - közvetlenül nyújt adatszolgáltatást az MKK részére.

(6)[190] Az MKK tagnyilvántartásában a kormánytisztviselő kezelt adatait az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszerben képzett és az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszerből átadott technikai azonosítóval kell azonosítani.

78/A. §[191] [Az MKK tisztségviselőinek választására vonatkozó szabályok]

(1) Az MKK tisztségviselőinek általános választásán csak a választói névjegyzékben szereplő tagok gyakorolhatják a választójogukat. A választói névjegyzék az MKK által vezetett elektronikus nyilvántartás.

(2) Az MKK a választói névjegyzéket legkésőbb a választás napja előtt húsz nappal előállítja, amellyel egyidejűleg a helyben szokásos módon értesíti a névjegyzékbe vételről az MKK tisztségviselőinek általános választásán választásra jogosult MKK tagot (a továbbiakban: választásra jogosult).

(3) A választói névjegyzékbe a választásra jogosult részére három napra betekintést kell biztosítani a természetes személyazonosító adatainak ellenőrzése céljából.

(4) A választásra jogosult a (3) bekezdés szerinti betekintés során köteles ellenőrizni a természetes személyazonosító adatait, és adateltérés esetén - az eltérés észlelését követően haladéktalanul - bejelenteni az adateltérést és a valóságnak megfelelő adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója felé, aki az adatokat a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerben, illetve a közszolgálati alapnyilvántartásban kijavítja.

(5) Ha a választásra jogosult a választói névjegyzékben nem szerepel, kérelmezheti a foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnél a névjegyzékbe való felvételét. A kormányzati igazgatási szerv - a kérelmező választásra jogosultságának megállapítását követően - rögzíti a választásra jogosult adatait a közszolgálati alapnyilvántartásban.

(6) A választói névjegyzéket a választás napja előtti tizenötödik napon az MKK lezárja.

XIII. FEJEZET

A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY ÉS ANNAK ALANYAI

79. § [A kormányzati szolgálati jogviszony]

A kormányzati szolgálati jogviszony a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony.

80. § [A Kormány mint munkáltató]

(1) A kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány mint munkáltató és a kormánytisztviselő mint foglalkoztatott között jön létre.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése.

(3)[192] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. év I. törvény 18. § (3) bekezdése szerinti munkáltató szerv alatt, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény szerinti munkáltató alatt azt a kormányzati igazgatási szervet kell érteni, amelynél a kormánytisztviselő az álláshelye szerinti feladatát ellátja vagy ellátta.

(4)[193] A Kormány a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő munkáltatói feladatok ellátása érdekében kezeli a kormánytisztviselő közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatait.

81. § [A munkáltatói jogkör gyakorlója]

(1) A kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja (a továbbiakban: munkáltatói jogkör gyakorlója).

(1a)[194] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltatói jogokat a 33/A. § szerinti esetben a közös hivatali szervezet vezetője gyakorolja, ha a közös hivatali szervezetet létrehozó megállapodás erről rendelkezik.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - írásban átruházhatja a szakmai felsővezetői vagy szakmai vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

(3) Nem ruházható át:

a)[195] a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen ellátandó feladat szabályzatban történő meghatározása,

b) a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely betöltése szakmai követelményeinek meghatározása,

c)[196] az 53. § (4) bekezdése alapján betölteni engedélyezett, központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyen ellátandó feladat szabályzatban történő meghatározása,

d) az 53. § (4) bekezdése alapján betölteni engedélyezett, központosított álláshely-állományba tartozó állás betöltése szakmai feltételeinek meghatározása.

(3a)[197] A munkáltatói jogkör gyakorlója - a kormányzati igazgatási szerv, a kormánytisztviselő és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megállapodása alapján - álláshelyen ellátandó feladatként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett oktatói, kutatói tevékenységet (a továbbiakban együtt: oktatási feladat) is meghatározhat.

(3b)[198] A (3a) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell az oktatási feladat heti óraszámát, valamint - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - rendelkezni kell a feladatellátással összefüggő egyéb kérdésekről.

(3c)[199] Az oktatási feladat ellátása a kormányzati szolgálati jogviszonyt, valamint a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti. Az oktatási feladatot ellátó kormánytisztviselő a kinevezése szerinti illetményre és egyéb juttatásokra, kedvezményekre és támogatásokra jogosult. A kormánytisztviselő illetményét, a számára biztosított egyéb juttatásokat, kedvezményeket és támogatásokat, az ezzel járó közterheket és az oktatási feladat ellátásával felmerülő költségeket a kormányzati igazgatási szerv viseli.

(3d)[200] Az oktatási feladat ellátása az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett szakmai tapasztalatnak minősül.

(4) Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy gyakorolta, intézkedése érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot hat hónapon belül írásban jóváhagyta.

(5) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogkör gyakorlásával és átruházásával összefüggő részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

XIV. FEJEZET

A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE

82. § [A kinevezés általános feltételei]

(1) Kormányzati szolgálati jogviszony

a) büntetlen előéletű,

b) cselekvőképes,

c) legalább érettségi végzettséggel vagy középszintű szakképesítéssel rendelkező, valamint

d) eskütételi kötelezettségét teljesítő

magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn.

(2) Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(3)[201] Kormányzati szolgálati jogviszony az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl nem létesíthető azzal, aki

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [az 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)-(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201-202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b) tiltott toborzás [Btk. 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés és (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204-204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

c) a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, és

d) az a) és b) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.

(4) Kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben a (2) bekezdésben, valamint a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott[202]

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig;

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig;

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.

(5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltakon túl pártfogó felügyelőnek nem lehet kinevezni továbbá azt,

a) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította,

aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ae) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ah) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig;

c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig;

d) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll;

e) aki a kormányzati szolgálati jogviszony alapján végzett tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(6) Jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető azzal, akinek a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha az arra feljogosított személy, szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését jóváhagyta.

(7) Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya fennállása alatt válik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá vagy

b) nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartását a jogszabály szerint arra feljogosított személy, szerv nem hagyta jóvá,

a kormányzati szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

(8) A kormányzati szolgálati jogviszonynak a (7) bekezdés szerinti megszüntetése esetén a kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a kormánytisztviselővel.

(9)[203] Olyan szerv esetében, ahol törvény lehetővé teszi, hogy az ott foglalkoztatott kormánytisztviselő szolgálati feladatainak törvényes ellátását megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizzék, kormányzati szolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatainak törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben és módon - az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.

(10) Nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek az e törvény értelmében meghatározott öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező személy, kivéve, ha a Kormány a munkáltatói jogkör gyakorlójának kérelmére hozzájárul a kormánytisztviselő foglalkoztatásához.

(11)[204] Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel teljesítése alól mentesül a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviselet adminisztratív és technikai személyzetének az a tagja, aki középfokú végzettséggel rendelkezik.

(12) Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól - a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel - felmentés nem adható. A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek.

(13)[205]

83. § [A kiválasztási eljárás]

(1) Jogszabály vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás (a továbbiakban együtt: kiválasztási eljárás) alapján történhet. Pályázati eljárás esetén kinevezést adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(2) A kiválasztási eljárás előkészítéséhez és lefolytatásához szükséges időtartamot az 55. § (2) bekezdésében foglalt határidő figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A személyügyi központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges pályázók tájékoztatásának elősegítésére. A toborzási adatbázisba az a magyar állampolgár kérheti felvételét, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább érettségi végzettséggel vagy középszintű szakképesítéssel rendelkezik. A 4. melléklet határozza meg azokat az adatokat, amelyeket a toborzási adatbázisba felvételét kérő személynek kötelezően kell, illetve választhatóan lehet megadnia.

(4) A kormányzati igazgatási szerv vezetője a betöltetlen álláshely betöltése céljából a toborzási adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmas módon nyilvántartott adataihoz közvetlenül hozzáférhet.

(5) A toborzási adatbázisba felvételüket kérők, a kiválasztási eljárásban részt vevők, valamint a kormánytisztviselők kötelezően kitöltendő önéletrajza (a továbbiakban: önéletrajz) tartalmazza a Kormány rendeletében meghatározott kötelező adatköröket, valamint az önéletrajzhoz csatolandó, az önéletrajzban foglaltakat igazoló mellékleteket, illetve tartalmazhat egyéb kiegészítő információkra vonatkozó adatokat.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - kormányzati szolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén - a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséig, illetve megszüntetéséig kezelheti.

84. § [Igazolás a hatósági bizonyítvány alapján]

(1) A kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, továbbá nem áll a 82. § szerinti büntetőeljárás hatálya alatt.

(2)[206] Az, aki kormányzati szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, az (1) bekezdésben foglaltakon túl azt is igazolja, hogy a 82. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben.

(3) A pártfogó felügyelőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy az (1) bekezdésben foglaltakon túl hatósági bizonyítvánnyal azt is igazolja, hogy a 82. § (5) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója felhívására a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.

(5) Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a kormánytisztviselőt, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll az álláshelyéhez kapcsolódó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

c) az a) pontban foglaltakon túlmenően, pártfogó felügyelő esetén, hogy a 82. § (5) bekezdésében foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben, továbbá

d)[207] az a) pontban foglaltakon túlmenően nem áll fenn vele szemben a 82. § (2)-(4) bekezdésében foglalt kizáró feltétel.

(6) A kormányzati igazgatási szerv a foglalkoztatást kizáró és az (1)-(4) bekezdés alapján vizsgálandó ok ellenőrzése céljából kezeli

a) a kormánytisztviselőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a kormánytisztviselő

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(7)[208] Az (1)-(6) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig, vagy - kormányzati szolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén - a 174. § (7) bekezdésében és a 179. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamig kezeli.

85. § [A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése, a kinevezés időtartama]

(1) A kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Kormányzati szolgálati jogviszony határozott és határozatlan időre egyaránt létrehozható. Eltérő rendelkezés hiányában a kormányzati szolgálati jogviszony határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a kinevezés érvénytelenségére csak a kormánytisztviselő - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.

(2) A határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon - így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően - kell meghatározni. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontja - tartós külszolgálat megszüntetése kivételével - nem függhet kizárólag a kormányzati igazgatási szerv, illetve a kormánytisztviselő akaratától, ha a felek a kormányzati szolgálati jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a kormánytisztviselőt a kormányzati szolgálati jogviszony várható időtartamáról.

86. § [A kinevezési okmány]

(1) A kinevezési okmány

a) a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okiratból és

b) a kormányzati szolgálati jogviszony tartalmi elemeit meghatározó beosztási okiratból áll.

(2) A beosztási okiratnak tartalmaznia kell

a) a kormányzati szolgálati jogviszony kezdetének napját,

b)[209] a kormányzati szolgálati jogviszony - határozott időre létesített kormányzati szolgálati jogviszony esetén a jogviszony 85. § (2) bekezdése figyelembevételével meghatározott - időtartamát,

c) a kormánytisztviselő próbaidejének kezdő és befejező napját a (7) bekezdésben foglalt kivételekkel,

d)[210] a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv és szervezeti egység megnevezését, a Miniszterelnöki Kormányirodán foglalkoztatottak esetében a kormányzati igazgatási szerv megnevezését, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda megjelölését, továbbá a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti egységének megnevezését,

e) a kormánytisztviselő munkavégzésének helyét,

f) a kormánytisztviselő munkaidejét,

g)[211] a kormánytisztviselő álláshelyének besorolását és azonosítóját, álláshelyváltás esetén a korábbi és az új álláshely azonosítóját egyaránt,

h) a kormánytisztviselő illetményét, valamint

i) az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását.

(3) Az álláshelyen ellátandó feladat meghatározható a kormányzati igazgatási szerv szabályzatára történő hivatkozással.

(4) A kinevezési okmány a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.

(5) A kinevezési okmányt a munkáltatói jogkör gyakorlója állítja ki.

(6) Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a kormánytisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomására, a kormánytisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.

(7)[212] A kinevezési okmányban - a (10) bekezdés, az 59. §, a 88. § (4) bekezdése, a 89/A. §, a 104. § (9) bekezdése és a 105. § (2) bekezdése kivételével - a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.

(7a)[213] Ha a munkahelyváltásra a 89/A. § alapján a kormánytisztviselő próbaideje alatt kerül sor, vagy a kormánytisztviselő a korábbi kormányzati szolgálati jogviszonyának próbaidő alatti megszűnését, megszüntetését követő 30 napon belül új kormányzati szolgálati jogviszony létesít, az új kinevezésben illetve beosztási okiratban legfeljebb a próbaidő még hátralévő részének megfelelő időtartamú próbaidő köthető ki.

(7b)[214] A határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony meghosszabbítása esetén azonos vagy hasonló feladatkörben történő foglalkoztatás esetén újabb próbaidő nem köthető ki.

(8) A próbaidő nem hosszabbítható meg.

(9) A próbaidő alatt a kormányzati szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(10) A három hónapnál rövidebb idejű kinevezés esetén a felek megállapodhatnak a próbaidő kikötéséről azzal, hogy a próbaidő legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamának a fele lehet.

(11)[215] A próbaidő leghosszabb tartamát a (10) bekezdés alá nem tartozó, legfeljebb tizenkét hónapra létesített kormányzati szolgálati jogviszony esetén - a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - arányosan kell megállapítani. Ennek során a 129. § (19) bekezdését kell alkalmazni.

87. § [Az eskü]

(1) A kormánytisztviselőnek a kinevezésekor esküt kell tennie a kötelességeinek pontos betartására.

(2)[216] Az esküt a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető előtt szóban - legkésőbb a kinevezés aláírásától számított 30 napon belül - kell letenni. Az eskütételről a kormánytisztviselő esküokmányt ír alá.

(3) Az eskü szövege a következő:

"Én, ............................................. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom."

(Az eskütevő meggyőződése szerint:)

"Isten engem úgy segéljen!"

(4)[217]

88. § [Az ösztöndíj]

(1) A Kormány a közigazgatási szakmai gyakorlat támogatására ösztöndíjat alapíthat.

(2) Az ösztöndíjat elnyert személy (a továbbiakban: ösztöndíjas) a kormányzati igazgatási szervvel ösztöndíjas jogviszonyban áll.

(3) Az ösztöndíjas jogviszony beszámít

a)[218] a szolgálati elismeréshez szükséges időtartamba,

b) a közigazgatási szakvizsgához szükséges gyakorlati időbe,

c) a közigazgatási gyakorlatba.

(4)[219] Az ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó szerződésben meghatározott feltételek sikeres teljesítését követően az ösztöndíjassal első munkavégzésre irányuló jogviszonyként az ösztöndíjas jogviszony megszűnését követő egy éven belül elsőként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő kormányzati igazgatási szerv próbaidőt nem köthet ki.

(5) Az ösztöndíjas jogviszonyra

a)[220] megfelelően alkalmazni kell e törvény 64. §-át, 66-68. §-át, 70-75. §-át, 86. § (2) bekezdés a), f) és g) pontját, 90. § (1) bekezdését, 91. § (1) bekezdés b), c), e)-j) pontját és (2)-(5) bekezdését, 93. § (1) és (2) bekezdését, 94. §-át, 98. §-át, 115. §-át, 118. § (3) bekezdését, 119. § (1), (3) és (5) bekezdését, (6) bekezdés a) pontját és a (11) bekezdését, 120. §-át, 121. § (1), (4) és (6) bekezdését, 127. §-át, 128. § (1) és (6)-(8) bekezdését, 129. § (1), (10)-(12), (16)-(17) és (21)-(22) bekezdését, 133. § (1) bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályokat és az (1) bekezdés c) pontját, 135. § (3) bekezdés a) és d) pontját, 136. és 137. §-át, 139. §-át, 155. §-át, 156/A. §-át, 157/A. §-át, 164. § (1)-(11) és (20)-(28) bekezdését, 165. §-át, 167-169. §-át,

b) ahol e törvény

ba) illetményt említ, azon ösztöndíjat;

bb) kinevezést vagy kinevezési okmányt említ, azon ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó szerződést;

bc) kormányzati szolgálati jogviszonyt említ, ott ösztöndíjas jogviszonyt;

bd) kormánytisztviselőt említ, ott ösztöndíjast;

be)[221] kormányzati igazgatási szervet említ, azon a befogadó intézményt, a 137. § és a 139. § alkalmazásában az ösztöndíjat folyósító minisztériumot;

bf) munkát, munkavégzést, feladatkört említ, azon szakmai gyakorlatot;

bg) szabadságot említ, azon távollétet

kell érteni.

89. § [A kinevezés módosítása]

(1) A kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú jognyilatkozatával módosíthatja.

(2) A kinevezés módosítására - az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kinevezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A kormánytisztviselő a kinevezése módosításának közlésétől számított négy munkanapon belül írásban kérheti a felmentését, ha

a) illetményének összege a kinevezés módosítást követőn korábbi illetményének 80%-át nem éri el,

b) a munkaideje változik,

c) a munkavégzésének helye a település határán kívülire változik,

d) iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának meg nem felelő feladatok ellátására kötelezik,

e) a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakmai vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőt ügyintézői álláshelyre helyezi,

f) elhelyezkedési korlátozás alá eső álláshelyen kívánja a munkáltatói jogkör gyakorlója továbbfoglalkoztatni.

g)[222] a kinevezés módosítására az 55. § (4a) vagy (4b) bekezdése szerinti álláshelycsere miatt kerül sor.

(4) Ha a kormánytisztviselő nem kéri a (3) bekezdés alapján a felmentését, a kinevezés-módosítás a kormánytisztviselő által elfogadottnak minősül.

(5) A (3) bekezdésben foglalt kérelemre a kormánytisztviselőt - a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően - a 107. § (2) bekezdés g) pontja alapján fel kell menteni, a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb járandóságai összegének meghatározásakor a kinevezésmódosítást megelőző illetményét kell alapul venni.

(6)[223]

89/A. §[224] [Kérelmezett vezénylés]

(1) A kormánytisztviselő számára - kérelmére - egyoldalúan, végleges jelleggel, az álláshely átcsoportosítása nélkül az e § szerinti eljárásban jelölhető ki másik kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervként ahelyett, ami a kérelem benyújtásakor a kormánytisztviselő beosztási okiratában szerepel (a továbbiakban: kérelmezett vezénylés).

(2) A kormánytisztviselő az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: átadó szerv) hivatali szervezetének vezetőjénél, a kormányhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselő a főispánnál évenként egy alkalommal kérelmezheti másik kormányzati igazgatási szervhez (e § alkalmazásában a továbbiakban: fogadó szerv) történő vezénylését (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelem). A kérelemben meg kell jelölni a fogadó szervet, valamint a fogadó szervnél történő munkavégzés tervezett kezdőidőpontját, ami nem lehet korábban a kérelem előterjesztésétől számított 31. napnál.

(3) Az átadó szerv - ide nem értve a minisztériumot - hivatali szervezetének vezetője a kérelmet - a véleményével ellátva - a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül továbbítja az átadó szervet irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára számára.

(4) Ha az átadó szerv minisztérium, a (2) bekezdés szerinti kérelmet a minisztérium közigazgatási államtitkára számára kell felterjeszteni.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár a kérelem kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül dönt a kérelmezett vezénylésről vagy a kérelem elutasításáról.

(6) A (3) és (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár az (5) bekezdés szerinti döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a fogadó szerv hivatali szervezetének vezetőjét A kormánytisztviselőt az átadó szerv hivatali szervezetének vezetője tájékoztatja a kérelem tárgyában született döntésről. A (3) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár haladéktalanul tájékoztatja az átadó szerv hivatali szervezetének vezetőjét is az (5) bekezdés szerinti döntéséről.

(7) Ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár a kormánytisztviselő kérelmezett vezénylését elrendelte, a fogadó szerv 5 munkanapon belül kiállítja a kormánytisztviselő számára az új beosztási okiratot.

(8) Ha a fogadó szerv nem ugyanazon miniszter vezetése, irányítása, illetve felügyelete alá tartozik, mint az átadó szerv, és a fogadó szerv hivatali szervezetének vezetője a kérelmezett vezényléssel nem ért egyet, ennek tényét - a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazása helyett - a fogadó szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkáránál 5 munkanapon belül jelzi.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti jelzést követő 5 munkanapon belül nem születik egyetértés az átadó szervet és a fogadó szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárai között a kérelmezett vezénylés tárgyában, erről a kérelmezett vezénylést elrendelő közigazgatási államtitkár 3 munkanapon belül írásban tájékoztatja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát, aki dönt a kérelmezett vezénylésről.

(10) Ha a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a (9) bekezdés szerinti döntésében egyetért a vezényléssel, a fogadó szerv 5 munkanapon belül kiállítja az új beosztási okiratot a kormánytisztviselő számára. Ha a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára nem ért egyet a vezényléssel, a kormánytisztviselőt az átadó szerv foglalkoztatja tovább.

(11) Ha az átadó szerv kormányhivatal, a fogadó szerv pedig a 2. § (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti központi kormányzati igazgatási szerv, e § alkalmazásában az átadó kormányhivatal vonatkozásában hivatali szervezet vezetője alatt a kormányhivatalt vezető főispánt kell érteni.

(12) Ha a fogadó szerv kormányhivatal, az átadó szerv pedig a 2. § (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti központi kormányzati igazgatási szerv, e § alkalmazásában a fogadó kormányhivatal vonatkozásában hivatali szervezet vezetője alatt a kormányhivatalt vezető főispánt kell érteni.

(13) Ha az átadó és fogadó szerv is kormányhivatal, a (3)-(12) bekezdésektől eltérően a kormányhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselő (2) bekezdés szerinti kérelmét az átadó kormányhivatalt vezető főispán - a véleményével ellátva - a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül továbbítja a fogadó kormányhivatalt vezető főispán számára. Ha a fogadó kormányhivatalt vezető főispán a kérelmezett vezényléssel egyetért, erről haladéktalanul tájékoztatja az átadó kormányhivatalt vezető főispánt, és 5 munkanapon belül gondoskodik az új beosztási okirat kiállításáról. Ha a fogadó kormányhivatalt vezető főispán a kérelmezett vezényléssel nem ért egyet, ennek tényéről haladéktalanul tájékoztatja az átadó kormányhivatalt vezető főispánt, és 5 munkanapon belül jelzi a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkáránál. Ha a jelzést követő 5 munkanapon belül nem születik egyetértés az átadó és a fogadó kormányhivatalt vezető főispánok között, a vezénylés tárgyában a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára dönt. Ha a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a döntésében egyetért a kérelmezett vezényléssel, a fogadó kormányhivatalt vezető főispán 5 munkanapon belül gondoskodik a kormánytisztviselő számára az új beosztási okirat kiállításáról. Ha a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára nem ért egyet a kérelmezett vezényléssel, a kormánytisztviselőt az átadó kormányhivatal foglalkoztatja tovább.

(14) A kérelmezett vezénylés időpontjától számított egy évig nem állapítható meg magasabb illetmény annál, mint amire a kormánytisztviselő a vezénylést megelőző napon az átadó szervnél jogosult volt.

(15) A (14) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a kérelmezett vezénylés során

a) a korábban ügyintézői besorolású álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő vezetői besorolású álláshelyre kerül,

b) a vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő magasabb besorolási kategóriájú vezetői álláshelyre kerül,

c) a kormánytisztviselő az 1. melléklet szerinti egyik illetménytábla hatálya alól a másik illetménytábla hatálya alá kerül, vagy

d) a kormánytisztviselő a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény hatálya alá kerül vagy kikerül annak hatálya alól.

(16) A (3) és a (4) bekezdés szerinti közigazgatási államtitkár, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára az e § szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.

(17) A kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a (13) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlását átruházhatja.

90. § [A várandós kormánytisztviselő kinevezésének módosítása]

(1) A kormánytisztviselőnek a várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő feladatok adhatók, illetve a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani kell, ha orvosi vélemény alapján az álláshelyéhez rendelt feladatot nem láthatja el.

(2) A kormánytisztviselő illetménye az (1) bekezdés szerinti esetben nem lehet kevesebb a korábbi illetményénél.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kormánytisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a kormányzati igazgatási szervnél nem lehetséges. A kormánytisztviselő a munkavégzés alóli mentesítés idejére az illetményére jogosult, kivéve, ha a felajánlott álláshelyet alapos ok nélkül nem fogadja el.

90/A. §[225] [A kormányzati igazgatási szerv személyében bekövetkező jogutódlás]

(1) Ha a kormányzati igazgatási szerv személyében jogutódlás miatt változás következik be, az érintett álláshelyeken a jogutódlás időpontjában fennálló jogviszonyokból származó jogok és kötelezettségek a jogutódlás időpontjában az átadó kormányzati igazgatási szervről az átvevő kormányzati igazgatási szervre szállnak át.

(2) Az átadó kormányzati igazgatási szerv az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni az átvevő kormányzati igazgatási szervet az átszállással érintett jogviszonyokból származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő kormányzati igazgatási szervvel szemben az e jogviszonyokból származó igények érvényesítését nem érinti.

(3)[226] Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás esetén az álláshelyet betöltő kormánytisztviselő új beosztási okiratát az átvevő kormányzati igazgatási szerv az átszállást követő hatvan napon belül kiállítja.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az 55. § (4) bekezdése szerinti álláshelyátcsoportosítás és az 55. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti álláshelycsere esetén.

90/B. §[227] [A feladat-jogutódlással és a kormányzati igazgatási szerv személyében bekövetkező jogutódlással kapcsolatos eljárási szabályok]

(1) A 20. § (5) bekezdése szerinti jogutódlás (a továbbiakban: feladat-jogutódlás) esetén nem kell új beosztási okiratot kiállítani, illetve a munkaszerződést módosítani azon foglalkoztatott esetében, akinek a foglalkoztatási jogviszonyára a feladat-jogutódlás kiterjed (a továbbiakban e § alkalmazásában: érintett foglalkoztatott), ha a feladat-jogutódlás időpontját követő 60 napon belül a feladat- és hatáskört átvevő miniszter által vezetett minisztérium, illetve a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kijelölt minisztérium (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: átvevő minisztérium) személyében a 90/A. § szerinti jogutódlás következik be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a feladat-jogutódlásról az átvevő minisztérium a 90/A. § szerinti jogutódlás ismertté válását, de legkésőbb a 90/A. § szerinti jogutódlást követő 15 munkanapon belül elektronikus úton - körlevélben - tájékoztatja az érintett foglalkoztatottakat.

(3) Az (1) bekezdés nem érinti az érintett foglalkoztatott feletti munkáltatói jogok tekintetében a feladat-jogutódlás időpontjában bekövetkezett jogutódlást. A feladat- és hatáskört átadó miniszter által vezetett minisztérium, illetve a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kijelölt minisztérium (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: átadó minisztérium) az átvevő minisztérium megkeresésére segítséget nyújt a munkáltatói jogok gyakorlásához, és a munkáltatói jog gyakorlásához szükséges adatokat az átvevő minisztérium rendelkezésére bocsátja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átvevő minisztérium jogutódja a 90/A. § (3) bekezdése szerint állítja ki az új beosztási okiratot, illetve módosítja a munkaszerződést.

(5) Az (1) bekezdés szerinti esetben - a Kormány eltérő rendelkezése hiányában - az érintett foglalkoztatott a 90/A. § szerinti jogutódlás időpontjáig az átadó minisztérium álláshelyén látja el a feladat-jogutódlással az átvevő minisztériumhoz került feladatot.

(6) Az (1) bekezdés szerinti esetben az érintett foglalkoztatott személyi anyagát a feladat-jogutódlást követően a 90/A. § szerinti jogutódlás időpontjáig az átadó minisztérium kezeli, és azt a 90/A. § szerinti jogutódlást követően az átvevő minisztérium jogutódjának adja át.

(7) Ha a feladat-jogutódlás időpontját követő 60 napon belül az érintett foglalkoztatott jogviszonyát érintően nem a 90/A. § szerinti jogutódlás, hanem a 20. § (5) bekezdése szerinti új jogutódlás következik be, az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 90/A. § szerinti jogutódlás alatt a 20. § (5) bekezdése szerinti új jogutódlást kell érteni.

XV. FEJEZET

A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA

91. § [A foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv kötelezettségei][228]

(1) A kormányzati igazgatási szerv köteles

a) a kormánytisztviselői eskütételt megszervezni;

b) a kormánytisztviselőt a kinevezésében foglaltak és a jogszabályok, valamint a közszolgálati szabályzat alapján az adott álláshelyen foglalkoztatni;

c) a kormánytisztviselő részére az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani;

d) a kormánytisztviselő feladatainak ellátásához szükséges követelményeket (végzettség, szakképzettség, szakképesítés, tapasztalat, képességek) írásban rögzíteni;

e) a feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;

f) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és iránymutatást megadni;

g) a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt vagy engedélyezett, a kormánytisztviselő feladataival kapcsolatos indokolt és szükséges képzést és továbbképzést biztosítani;

h) a kormánytisztviselőnek az illetményét és egyéb járandóságait megfizetni;

i) a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit megtéríteni, valamint

j) biztosítani annak lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő érdekképviseleti tevékenységével kapcsolatos jogait gyakorolhassa.

(2) A kormánytisztviselőt csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat.

(3) A fogyatékossággal élő, illetve a megváltozott munkaképességű kormánytisztviselő foglalkoztatása során a kormányzati igazgatási szervnek gondoskodnia kell az észszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról.

(4)[229] A kormányzati igazgatási szerv a munkavédelemről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feladatkör tekintetében ingyenesen biztosítja a kormánytisztviselő alkalmassági vizsgálatát a munkába lépést megelőzően és a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt.

(5) A kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője köteles az e törvényben meghatározott kérdésekben, valamint az általános munkáltatói szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekben - a Kormány rendeletében meghatározattak szerint - közszolgálati szabályzatot kiadni.

92. § [A hivatásetikai követelmények]

A kormánytisztviselőre vonatkozó hivatásetikai alapelvek különösen az elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságosság, a méltányosság, a méltóság, a tisztesség, az előítéletektől való mentesség és a felelősségtudat.

93. § [A kormánytisztviselő kötelezettségei]

(1) A kormánytisztviselő köteles

a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni;

b) munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a kormányzati igazgatási szerv rendelkezésére állni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni;

c) munkáját személyesen ellátni;

d) felettese utasítását az e törvényben foglaltak alapján végrehajtani;

e) a feladatait a köz érdekében, a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal, a jogszabályoknak és a vezetői döntéseknek megfelelően ellátni;

f) általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt vagy helytelen megítélést ne idézzen elő;

g) a minősített adatot megtartani, ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényről, amely tevékenysége során jutott tudomására és annak kiszolgáltatása az állam, a kormányzati igazgatási szerv, valamely munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy előnyös következményekkel járna.

(2) A kormánytisztviselő mentesül a rendelkezésreállási, valamint a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

a) keresőképtelensége időtartamára,

b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára,

c) a kötelező orvosi vizsgálata időtartamára,

d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,

e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermek esetén naponta kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermek esetén naponta két órára,

f) a hozzátartozója halálakor két munkanapra,

g) a képzésben való részvételhez szükséges időre,

h) az önkéntes, illetve létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása időtartamára,

i)[230] a bíróság, hatóság, közszolgálati döntőbizottsági vagy etikai eljárás lefolytatása során az eljárásban való, vagy az MKK Országos Küldöttgyűlése és más képviseleti, ügyintézői testülete ülésén történő személyes részvételhez szükséges időtartamra,

j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára,

k) az e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint a közszolgálati szabályzatban meghatározott időtartamra,

l) a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján, továbbá

m) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára.

n)[231] a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában - az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából - évente legfeljebb tíz munkanapra.

o)[232] a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának vagy a kormánytisztviselővel közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra.

(3)[233] A (2) bekezdés n) pontja szerinti esetben a kormánytisztviselőt a kérésének megfelelő időpontban - az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül - kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Az igénybevételről a kormánytisztviselő legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(4)[234] A (2) bekezdés o) pontja szerinti esetben a kormánytisztviselőt a kérésének megfelelő időpontban - a gondozás indokoltságáról szóló igazolás bemutatását követően -, legfeljebb két részletben kell mentesíteni a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

94. § [Az utasítás végrehajtásának megtagadása]

(1) A kormánytisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével

a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg, vagy

b) más személy életét, testi épségét, egészségét, vagy a környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(2) A kormánytisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése

a) az életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy

b) jogszabályba, a kormányzati igazgatási szerv által kiadott normatív utasításba ütközne.

(3) A kormánytisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az utasítás

a) végrehajtása jogszabályba vagy a kormányzati igazgatási szerv által kiadott normatív utasításba ütközne,

b) teljesítése kárt idézhet elő és a kormánytisztviselő a következményekkel számolhat, vagy

c) az érintettek jogos érdekeit sérti.

(4) Az utasítást adó az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A kormánytisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.

(5) Ha az utasítást adó a kormánytisztviselőnek nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.

(6) A kormánytisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti.

(7) Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a kormánytisztviselőt az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse.

(8) Ha a kormánytisztviselő az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre illetményre jogosult.

(9) A kormánytisztviselő a felettese utasításától akkor térhet el, ha ezt a kormányzati igazgatási szerv károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a kormányzati igazgatási szerv értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a kormányzati igazgatási szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.

95. § [A kormánytisztviselőre vonatkozó együttalkalmazási tilalom és összeférhetetlenség]

(1) Nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony, ha a kormánytisztviselő hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(2)[235] A külpolitikáért felelős miniszter a külszolgálati hálózat és a tartós külszolgálat tekintetében, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter az EU ÁK tekintetében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól különösen indokolt esetben felmentést adhat.

(3)[236] A kormánytisztviselő nem lehet helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó kormányzati igazgatási szerv illetékességi területén működik.

(4) A központi kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője nem lehet[237]

a) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,

b) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá

c) nemzetiségi önkormányzat képviselője.

(4a)[238] A központi kormányzati igazgatási szerv területi szervének kormánytisztviselője és a területi kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője nem lehet

a) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá

b) országos nemzetiségi önkormányzat képviselője,

ha a kormánytisztviselő álláshelyi feladatai körébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak.

(4b)[239] A központi kormányzati igazgatási szerv területi szervének kormánytisztviselője és a területi kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője nem lehet

a) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá

b) helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője,

ha a kormánytisztviselő álláshelyi feladatai körébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és a kormányzati igazgatási szerv illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed.

(5)[240] A kormánytisztviselő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet.

(6) A kormánytisztviselő annak létesítését megelőzően köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt.

(7) A kormánytisztviselő a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejével.

(8) Az (5) és (7) bekezdés szerinti előzetes engedély kérésének elmulasztása és a (6) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya felmentéssel megszüntethető.

(9) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bejelentés megtételétől, előzetes engedély kérése esetén a döntésének meghozatalától számított 30 napon belül - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - tájékoztatja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet.

(10) A kormánytisztviselő

a) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat;

b)[241] nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy állam által alapított vagy az állam által létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állam által alapítottal, állam által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítvány közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy tartósan állami tulajdonban van, illetve az állam vagy az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaság megállapodás vagy részesedés alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.

(11) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az olyan állami befolyás gyakorlása következtében gazdasági társaságban vagy más szervezetben keletkező vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági, auditbizottsági tagság, amelynek alapja az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében hozott állami intézkedés, különös tekintettel az állami tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve garanciavállalásra.

(11a)[242] Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában, felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban betöltött vagyonellenőri tisztség azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.

(12) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység, ha a kormánytisztviselő és a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti, erre irányuló megállapodást a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen engedélyezi és a tevékenység időtartama tárgyévenként a hat hónapot nem haladja meg.

(13) A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának összeférhetetlenségi ok jut a tudomására, a jogkövetkezmények megjelölésével köteles haladéktalanul írásban felszólítani a kormánytisztviselőt, hogy az összeférhetetlenséget harminc napon belül szüntetesse meg (összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás). Amennyiben a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik.

(14) Ha az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik kormánytisztviselőnek szűnik meg a kormányzati szolgálati jogviszonya.

96. § [A teljesítményértékelés]

(1) A kormánytisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban értékelheti (teljesítményértékelés). A teljesítményértékelés szükség szerint, a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján végezhető el.

(2) A kormánytisztviselő kérelme esetén a munkateljesítményét tárgyévben egyszer értékelni kell.

(3) A teljesítményértékelés alapján a kormánytisztviselő

a) illetménye az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető,

b) részére teljesítmény elismerés fizethető.

(4) A kormánytisztviselő teljesítményértékelésének részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(5) A teljesítményértékelés megsemmisítése iránt a kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.

97. § [A képzés]

(1)[243] A kormánytisztviselő köteles és jogosult a Kormány, a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által előírt képzésben, továbbképzésben, átképzésben vagy közigazgatási vezetőképzésben (a továbbiakban együtt: képzés) részt venni.

(2) A képzést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja.

(3) A kormánytisztviselőnek az előírt képzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a kormányzati igazgatási szerv köteles megtéríteni.

(4) A képzés költségeit a kormánytisztviselő köteles megtéríteni a kormányzati igazgatási szervnek, ha neki felróható okból a képzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti.

(5) Ha a kormánytisztviselő a képzést a munkáltatói jogkör gyakorlójának felróható okból mulasztja el, illetve nem teljesíti, akkor a képzés költségeit a kormányzati igazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőnek megtéríteni.

(6) A kötelező képzések részletszabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

97/A. §[244] [Ügyviteli vizsga]

(1) A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, a kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelő, kormánytisztviselő a kinevezésétől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. Jogszabály meghatározott iskolai végzettségű kormánytisztviselő részére e vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyviteli vizsga megszerzésének feltétele alól kivételesen indokolt esetben - legfeljebb 3 évre - halasztást engedélyezhet.

98. § [Az elévülés]

(1) A kormányzati szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény öt év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(3) A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény öt év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(4) A kártérítés - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a károkozás bekövetkeztekor nyomban esedékes.

(5) A sérelemdíj - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a személyiségi jogi sérelem bekövetkezésekor nyomban esedékes.

(6) Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.

(7) A szabadság megváltásával kapcsolatos kormánytisztviselői igény elévülése a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik.

(8) Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(9) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(10) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, törvény szerinti közvetítő vagy békéltető igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetve az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

XVI. FEJEZET

A KINEVEZÉSTŐL ELTÉRŐ FOGLALKOZTATÁS

99. § [A kirendelésre és a belföldi kiküldetésre vonatkozó közös szabályok]

(1)[245] A kormánytisztviselő kormányzati érdekből történő kirendeléssel, külszolgálati kirendeléssel, belföldi és külföldi kiküldetéssel, továbbá kormányhivatalok közötti kirendeléssel ideiglenesen a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható. A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról szóló írásbeli munkáltatói intézkedésben a Kormány rendeletében meghatározottakról kell rendelkezni.

(2) A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás a kormánytisztviselőre nézve - különösen a korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás abban az esetben rendelhető el, ha a másik álláshelyhez tartozó feladat ellátása megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének.

(3) A kormánytisztviselőt legalább tíz munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.

(4) Nem rendelhető ki, kiküldetés keretében - beleegyezése nélkül - nem kötelezhető más helységben történő munkavégzésre

a) a kormánytisztviselő várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) a kiskorú gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő,

c) a tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó kormánytisztviselő,

d) a kormánytisztviselő, akinek legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását rehabilitációs szakértői szerv megállapította.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás ideje alatt következik be, akkor a kormánytisztviselő erre irányuló kérelmére haladéktalanul meg kell szüntetni a kinevezéstől eltérő foglalkoztatást.

100. § [A kormányzati érdekből történő kirendelés]

(1) A miniszterelnök, az általa kijelölt miniszter vagy miniszterek, vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára döntése alapján - az érintett kormányzati igazgatási szerv vezetője véleményének kikérését követően - kormányzati érdekből a kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselője határozott időre kirendelhető egy másik kormányzati igazgatási szervhez.

(2) A kormányzati érdekből történő kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A kirendelés lejártát követően a kormánytisztviselőt a kinevezése szerinti kormányzati igazgatási szerv köteles eredeti álláshelyen továbbfoglalkoztatni.

(3) A kormányzati érdekből történő kirendelés időtartamára a kormánytisztviselő a kinevezésben foglalt illetményre jogosult a kirendelés helye szerinti szervtől, a kirendelés időtartama alatt az illetmény csak a kormánytisztviselő javára módosítható.

101. § [A belföldi kiküldetés]

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója - (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a kormánytisztviselőt. Ennek feltétele, hogy a kormánytisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltatói jogkör gyakorlója irányítása és utasítása alapján végezze a munkát.

(2) Nem kötelezhető a 14 év alatti gyermeket nevelő kormánytisztviselő belföldi kiküldetésre a lakóhelye szerinti település közigazgatási határán kívülre.

(3) Nem minősül belföldi kiküldetésnek, ha a kormánytisztviselő a munkáját - a munka természetéből adódóan - szokásosan a kormányzati igazgatási szerv székhelyén kívül végzi, valamint, ha olyan településen végzi, amely a kormányzati igazgatási szerv szervezetszerű működéséhez tartozik.

(4) A belföldi kiküldetés időtartama nem haladhatja meg alkalmanként a hatvan munkanapot és naptári évenként a száztíz munkanapot.

(5) A belföldi kiküldetésben lévő kormánytisztviselőnek többletköltségei fedezetére és a napidíjára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) Az ideiglenes - három hónapot meg nem haladó - külföldi kiküldetés e §-tól eltérő szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

102. § [A tartós külszolgálati kirendelés][246]

(1)[247] Ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátása céljából a kormánytisztviselő a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba, valamint a Magyarország NATO mellett működő Állandó Képviselete és Magyarország EBESZ mellett működő Állandó Képviselete katonai képviseletére (a továbbiakban együtt: kihelyező szerv) a kormányzati igazgatási szerv döntése alapján - a kihelyező szervvel egyeztetve - a feladatellátáshoz szükséges határozott időre kirendelhető (a továbbiakban: külszolgálati kirendelés).

(2) A külszolgálati kirendelés idejére a kormánytisztviselő a kihelyező szerv állományába kerül, beosztási okiratát módosítani kell, a feladatellátás idejének leteltét követően a kormányzati igazgatási szerv állományába visszakerül.

(3) A külszolgálati kirendelés a kormányzati szolgálati jogviszonyt nem érinti. A külszolgálati kirendelés időtartama alatt a kormánytisztviselő illetményét, egyéb juttatásait, az ezzel járó közterheket és a külszolgálati kirendeléssel felmerülő költségeket az a kormányzati igazgatási szerv viseli, ahova a kormánytisztviselőt kirendelték.

(4) Az EU ÁK-ra diplomataként, szakdiplomataként tartós külszolgálatra való kihelyezés céljából az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba kormánytisztviselőként kinevezett vagy az ágazati szakmai feladat ellátására e szervhez meghatározott időre külszolgálati kirendelés keretében kirendelt kormánytisztviselő, és az EU ÁK-ra kihelyezésre kerülő további kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter gyakorolja.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a külszolgálati kirendeléssel kapcsolatosan a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szabályait kell alkalmazni.

103. § [Az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel, az Európai Unió intézményeiben és nemzetközi szervezeteknél foglalkoztatott nemzeti szakértő]

(1) A kormányzati igazgatási szerv és a kormánytisztviselő megállapodhat abban, hogy a kormánytisztviselő határozott ideig az Európai Unió intézményeinél vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet, vagy az Európai Unió, illetve más nemzetközi szervezet intézményeinél nemzeti szakértői tevékenységet lát el. A kormánytisztviselő és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv vagy az Európai Unió, illetve más nemzetközi szervezet intézménye között a szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre e törvény szerinti további jogviszonyt.

(2) A szakértőként, illetve nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásról az (1) bekezdés szerinti szerv és a küldő kormányzati igazgatási szerv közötti megállapodás rendelkezik. A kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a küldő államigazgatási szervnél a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ideje alatt folyamatosan fennáll.

(3) A kormánytisztviselő kinevezését az (1) és (2) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a kormánytisztviselőt vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött álláshelyre.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya - a 107. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - nem szüntethető meg felmentéssel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó kormánytisztviselőre a (3) bekezdést nem kell alkalmazni.

(6) A kormánytisztviselő az (1) bekezdés szerinti tevékenység időtartama alatt nem jogosult a 128. § szerinti szabadságra, amennyiben az (1) bekezdés szerinti szerv részéről a foglalkoztatás ideje alatt szabadság kerül a részére megállapításra.

XVII. FEJEZET

A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE

104. § [A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése]

(1) A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik:

a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával;

b) a kormánytisztviselő halálával;

c) a 70. életév betöltésével;

d) a kormányzati igazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével;

e) a kormánytisztviselő politikai felsővezetővé vagy politikai vezetővé történő megválasztásával, illetve kinevezésével;

f) ha a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg;

g)[248] ha a kormánytisztviselő állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió szerveinél jogviszonyt létesít;

h) ha a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény szerint egészségügyi dolgozónak minősülő kormánytisztviselőt, valamint a kormányzati igazgatási szerv különösen fontos érdekére tekintettel, ha a Kormány engedélyezte és a jogviszonyt a kormányzati igazgatási szerv fenntartja;

i) jogviszonyváltáskor a 114. § (3) bekezdése szerinti esetben;

j)[249]

k)[250] ha a Kormány döntése alapján a központosított álláshelyállományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshelyállományba,

l)[251] ha a Kormány az álláshelyet az 55. § (2) bekezdése alapján a központosított álláshelyállományba helyezi,

m)[252] ha a Kormány az alaplétszám részét képező álláshelyet megszünteti vagy az az 52/A. § alapján megszűnik.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkori korlát alól a miniszterelnök felmentést adhat, ha a kormánytisztviselői kinevezés a tartós külszolgálathoz kapcsolódó külképviselet-vezetői megbízásához szükséges.

(3)[253] Ha a kormányzati szolgálati jogviszony az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján szűnik meg, a kormánytisztviselő részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a felmentési időre járó illetményének felel meg.

(4)[254] A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés h) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából kérheti, hogy a kormányzati igazgatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet a kormánytisztviselő szolgálati idejének ellenőrzése céljából megkeresse. A kormánytisztviselő az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozatával is igazolhatja a kormányzati igazgatási szerv felé. A kormányzati igazgatási szerv az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából az e törvényben meghatározott ideig kezelheti.

(5) Ha a kormányzati igazgatási szerv egyetért a kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartásával, arról kikéri a Kormány véleményét.

(6) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározottak szerint a kormányzati igazgatási szerv akkor tarthatja fenn a jogviszonyt, ha a Kormány egyetért azzal. A Kormány véleménye köti a kormányzati igazgatási szervet a döntésének meghozatalában.

(7) Ha a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő jogviszonyát nem tartja fenn, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az erről hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy - ha az későbbi időpontra esik - annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

(8) Ha a kormánytisztviselő[255]

a) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, vagy

b) az Európai Unió szerveinél

jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonya az a) vagy b) pont szerinti jogviszony kezdete előtti napon megszűnik.

(9)[256] Ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését követő 30 napon belül első jogviszonyként újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(10)[257] Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati, katonai szolgálati, honvédelmi alkalmazotti vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát e törvény alkalmazásában folyamatosnak kell tekinteni.

105. §[258] [A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése]

(1) A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntethető:

a) a felek közös megegyezésével,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,

e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

(2) Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

(3)[259] Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő személy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, a Küt. szerinti közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati, katonai szolgálati, honvédelmi alkalmazotti vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszüntetését követő 30 napon belül első jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

106. § [A kormánytisztviselő lemondása]

(1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.

(2) A kormánytisztviselő lemondási ideje két hónap.

(3) Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.

107. § [A kormánytisztviselő felmentése]

(1) A kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a) a Kormány döntése alapján létszámcsökkentést kell végrehajtani;

b) megszűnt a kormányzati igazgatási szervnek a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladata;

c)[260] a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyen ellátandó feladat vagy a kormánytisztviselő által betöltött álláshely átszervezés miatt megszűnik;

d) a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz;

e) a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül;

f)[261] a kormánytisztviselő az összeférhetetlenségi nyilatkozatában, illetve az érdekeltségi nyilatkozatában, valamint a személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt vagy mellőzött,

g) a kormánytisztviselő a 95. § (5) és (7) bekezdése szerinti előzetes engedély kérését vagy a 95. § (6) bekezdése szerinti bejelentés megtételét elmulasztja,

h)[262]

(1a)[263] Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben

a) a lényeges adat, tény valótlanságát vagy mellőzésének tényét az Integritás Hatóság a 29/B. § (9c) bekezdése szerinti ellenőrzés során,

b) a szándékosság fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója

állapítja meg.

(2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a) a kormánytisztviselő a hivatása gyakorlására érdemtelen;

b) a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő;

c) foglalkoztatást kizáró ok jut a kormányzati igazgatási szerv tudomására;

d) a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan;

e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi;

f) 82. § (7) bekezdése szerinti esetben;

g) azt a kormánytisztviselő a 89. § (3) bekezdése vagy a 166. § (5) bekezdése alapján kéri.

(3) A kormányzati igazgatási szerv a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a kormányzati igazgatási szervnek kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(4) A kormányzati igazgatási szerv a határozatlan időtartamú jogviszony felmentéssel történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül.

(5)[264] A (2) bekezdés b) pontjában foglalt nem megfelelő munkavégzés jogcímén a kormánytisztviselőt akkor kell felmenteni, ha a kormánytisztviselő a teljesítményértékelés eredményeként átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszintet ér el.

(6) A (2) bekezdés c) pontja értelmében a kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - azonnali hatállyal megszünteti, ha foglalkoztatást kizáró ok jut a tudomására.

(7) A (2) bekezdés c) pontja alapján a kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt a 75. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszünteti és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazza,

a) ha a kormánytisztviselő a 84. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető okból történt, vagy

b) ha a foglalkoztatást kizáró és a 84. § (1)-(4) bekezdése alapján vizsgálandó követelményeknek való megfelelést a kormánytisztviselő a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni vagy a foglalkoztatást kizáró ok egyéb módon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut.

(8) A kormányzati szolgálati jogviszonynak a (6) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetése esetén a kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a kormánytisztviselővel.

(9) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott egészségügyi okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a kormánytisztviselő akkor menthető fel, ha

a) az álláshelyen nincs az egészségi állapotának megfelelő feladat,

b) végzettségének, képzettségének, szakképesítésének és egészségi állapotának megfelelő üres álláshely nincs, vagy másik álláshelyen történő foglalkoztatásához nem járul hozzá.

(10) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

(11)[265]

108. § [A feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása]

(1) Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más kormánytisztviselővel betöltetheti. A változás a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze.

(2)[266] A kormányzati igazgatási szerv köteles felajánlani annak lehetőségét, hogy a kormánytisztviselő a feladatok ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, szakképesítést az iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez az oktatási intézmény által biztosított észszerű határidőn belül megszerezze.

(3) A kormánytisztviselő jogviszonyát a 107. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt okból megszüntetni kizárólag abban az esetben lehet, ha a foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnél a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelelő, betölthető álláshely nincs, vagy az így felajánlott álláshelyet a kormánytisztviselő nem fogadja el.

(4) A felajánlandó álláshely meglétéről, annak hiányáról, illetve az álláshely el nem fogadásának következményeiről a kormányzati igazgatási szerv köteles írásban tájékoztatni a kormánytisztviselőt.

(5) A felmentés indokolásának tartalmaznia kell, hogy

a) mi a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő (1) bekezdés szerinti ok, és

b) mi az a további követelmény, amely az álláshely betöltéséhez szükséges, azonban a kormánytisztviselő azzal nem rendelkezik.

(6) A 107. § (1) bekezdés d) pontja alapján történő felmentés nem alkalmazható, ha

a) az adott iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés oktatási intézmény által biztosított határidőn belül történő megszerzésére a kormánytisztviselő kötelezettséget vállal, vagy

b) a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelelő, betölthető álláshelyet a kormánytisztviselő elfogadja.

109. § [Az érdemtelenség]

(1) Az érdemtelenség indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve a munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet.

(2) Érdemtelenségnek minősül, ha a kormánytisztviselő

a) a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, vagy

b) a feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi

és emiatt nem várható el, hogy a jogviszonyát fenntartsák.

(3) Az érdemtelenség jogcímén történő felmentés jogát a kormányzati igazgatási szerv

a) az ennek alapjául szolgáló ok tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, legfeljebb azonban az annak bekövetkezését követő egy éven belül;

b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig

gyakorolhatja.

(4) Az érdemtelenség megállapítására vonatkozó döntés meghozatala előtt a kormánytisztviselőnek lehetőséget kell adni a döntés alapjául szolgáló körülmények megismerésére és arra, hogy az arról való tájékoztatástól számított tizenöt napon belül védekezését előadhassa, bizonyítékait előterjeszthesse, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően az a kormányzati igazgatási szervtől nem várható el.

110. § [A tájékoztatási kötelezettség]

(1) A kormányzati igazgatási szerv legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet és a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervet a felmentéssel érintett kormánytisztviselők személyes adatairól, végzettségéről, szakképzettségéről, szakképesítéséről és az illetményéről.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a 107. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból kerüljön sor és a felmentéssel érintett kormánytisztviselők létszáma harminc napon belül

a) húsz főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább öt fő;

b) húsz fő vagy annál több, de száz főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább tíz fő;

c) száz fő vagy annál több, de háromszáz főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a kormánytisztviselők 10%-a;

d) háromszáz fő vagy annál több kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább harminc fő.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a kormányzati szolgálati jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.

111. § [A felmentési idő]

(1) A felmentési idő két hónap.

(2) A felmentési idő a felmentési okmányban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.

(3) Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a kormányzati szolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.

(4) A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. Az összeférhetetlenségi szabályok nem alkalmazhatóak a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben. A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kérésének megfelelően - legfeljebb két részletben - kell mentesíteni.

(4a)[267] A kormánytisztviselő a felmentési idő egészére jogosult illetményre, ha a munkavégzési kötelezettség alól fizetés nélküli szabadság miatt mentesül.

(5) A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.

(6) A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették és az illetmény fizetését kizáró körülmény a kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítése után következett be.

(7) Ha a kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt foglalkoztatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében illetményre nem jogosult.

(8)[268] A kormánytisztviselőt felmentési idő nem illeti meg a 107. § (2) bekezdés a) pontja szerinti érdemtelenség és a 107. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén, valamint a 107. § (1) bekezdés f) pontja alapján történt felmentés esetén.

112. § [A végkielégítés]

(1)[269] A kormánytisztviselőt - a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - végkielégítés illeti meg

a) felmentése esetén,

b) a kormányzati igazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése esetén,

c) a jogviszonyának a 104. § (1) bekezdés k) pontja alapján történő megszűnése esetén, ha a központosított álláshelyállományból származó álláshely a Kormány döntése alapján az 53. § (4) bekezdése szerinti engedélyben meghatározott határidőnél korábban kerül vissza a központosított álláshelyállományba, vagy a Kormány a központosított álláshelyállományba tartozó álláshely betöltését határozatlan időre engedélyezte,

d) a jogviszonyának a 104. § (1) bekezdés l) és m) pontja alapján történő megszűnése esetén.

(2) A végkielégítés összege, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egyhavi,

b) öt év: kéthavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öthavi,

f) tizenhat év: hathavi,

g) húsz év: nyolchavi,

- a felmentési idő kezdetekor vagy a kormányzati igazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésekor irányadó - illetményének megfelelő összeg.

(3)[270] A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a kormánytisztviselőt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a foglalkoztatási igazoláson.

(4) A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.

(5) A 85. § (2) bekezdése szerint határozott időre létesített kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.

(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül

a) a jogelőd foglalkoztatónál - ideértve jogviszonyváltás esetén az átadó munkáltatónál -,

b)[271] a költségvetési szervnél kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, szerződéses vagy hivatásos katonai szolgálati viszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, illetve a költségvetési szervnél munkaviszonyban,

c) átminősítés esetén a hivatásos szolgálati vagy katonai szolgálati viszonyban,

d)[272] a Kttv. szerinti szervnél munkaviszonyban

eltöltött idő is. A b) és d) pont azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a kormánytisztviselő nem jogosult végkielégítésre azon időtartam vonatkozásában, amely alapján korábbi jogviszonyának megszűnésekor vagy megszüntetésekor végkielégítésben részesült.

(7)[273]

(8) A végkielégítés összegének a felére jogosult a kormánytisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 107. § (9) bekezdés b) pontja szerinti másik álláshelyen történő foglalkoztatásához nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha

a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,

b) a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel,

c) az új álláshely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a két órát meghaladja.

(9) A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(10) Végkielégítésre nem jogosult a kormánytisztviselő, ha

a) legkésőbb a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül;

b) a 107. § (2) bekezdés a) pontja szerinti érdemtelenség, a 107. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nem megfelelő munkavégzés, a 107. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén vagy a 166. § (5) bekezdése alapján a kormánytisztviselőt kérelmére mentették fel.

c)[274] a kormánytisztviselőt a 107. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentették fel.

(11) Ha a kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét számításba kell venni.

(12)[275] Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy az e törvény hatálya alá tartozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: új jogviszony) létesít,

a) amennyiben végkielégítés illeti meg, a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és az új jogviszony létesítése közötti időtartamnak megfelelő, a (2)-(8) bekezdés szerint megállapított végkielégítés arányos összegére jogosult,

b) a részére kifizetett végkielégítés összegének az a) pont szerinti időtartamra eső részén felüli összegét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv részére köteles visszafizetni,

c) új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét az a) pont szerinti időtartamra eső végkielégítési összegnek a (2) bekezdés szerint megfelelő mértékű jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben figyelembe kell venni.

(13)[276] A (12) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően nem kell a végkielégítést visszafizetni, ha az új jogviszony keretében nem jár díjazás. Ha a kormánytisztviselő már visszafizette a végkielégítést, azt az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv - a feltételek teljesülése esetén - a (14) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást követő 30 napon belül köteles az érintett részére újra kifizetni.

(14)[277] A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul tájékoztatni

a) a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet az új jogviszony létesítéséről,

b) az új foglalkoztató szervet arról, hogy a (12) bekezdés hatálya alá tartozik,

c) az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet a (13) bekezdés szerinti feltétel teljesüléséről.

113. § [A felmentési védelem]

(1) A kormányzati igazgatási szerv felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt

a) a várandósság,

b) a szülési szabadság,

c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő időszak,

d) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,

e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,

f) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, valamint

g) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság

h)[278] az unoka gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

i)[279] a 93. § (2) bekezdés o) pontja és a 157/A. § szerinti mentesülés, továbbá a 156/A. § szerinti szabadság

időtartama alatt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó.

(3) Az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott körülményre a kormánytisztviselő csak akkor hivatkozhat, ha erről a kormányzati igazgatási szervet tájékoztatta. A felmentés közlését követő kormánytisztviselői tájékoztatás esetén a kormányzati igazgatási szerv a felmentést a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséig, de legfeljebb a tájékoztatást követő 15 napon belül írásban visszavonhatja.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

(5) Betegség miatti keresőképtelenség esetén a felmentési idő legkorábban a keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül.

(7) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a felmentést a 107. § (2) bekezdés e) vagy g) pontjában foglaltak szerint a kormánytisztviselő kérelmezi.

(8)[280] Felmentési védelem nem illeti meg a kormánytisztviselőt a 107. § (2) bekezdés a) pontja szerinti érdemtelenség és a 107. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén, valamint a 107. § (1) bekezdés f) pontja alapján történt felmentése esetén.

114. § [A jogviszonyváltás]

(1)[281] Ha jogszabály rendelkezése folytán a kormányzati igazgatási szerv egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az e törvény hatálya alól egy, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervhez kerül, a kormányzati igazgatási szerv érintett szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya - a (3), (4) és (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogállásváltozás időpontjában közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át és az általa betöltött álláshely a központosított álláshely-állományba kerül.

(2) A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya, ha az átvevő munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett kormánytisztviselővel, ebben az esetben a kormányzati szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva az átadás időpontjában megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a kormánytisztviselőt az átadás napjával írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a kormánytisztviselő számára a 112. § alkalmazásával megállapított végkielégítést kell megfizetni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az átadással érintett kormánytisztviselővel szemben a közalkalmazottakra vonatkozó szabályozás alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a kormánytisztviselő az átalakulást követő 30 napon belül intézkedik, és ezt igazolja.

(5) A jogviszony közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulását követő negyvenöt napon belül a kormánytisztviselőt a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(6) Határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszony - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(7) Az átalakult jogviszony esetén a kormánytisztviselőnek az átalakulással érintett e törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő szervnél töltötte volna el.

(8) A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.

(9) Ha a jogviszony átalakulása időpontjában közszolgálati jogvita fegyelmi felelősségre vonás tekintetében folyik, a kereset elbírálása során

a) a fegyelmi elbocsátás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá,

b) a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya munkajogviszonnyá,

c) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közszolgálati jogviszonnyá

alakul át.

(10)[282] E § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha a kormánytisztviselő jogviszonya közszolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, hivatásos szolgálati vagy katonai szolgálati jogviszonnyá, honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyá, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonnyá vagy munkaviszonnyá alakul át.

115. § [Eljárás a jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén]

(1)[283] A kormánytisztviselő jogviszonya megszüntetésekor, illetve megszűnésekor a feladataival kapcsolatos iratait köteles átadni és a kormányzati igazgatási szervvel elszámolni. Az átadás-átvétel és az elszámolás elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket a kormányzati igazgatási szerv köteles biztosítani.

(2)[284] A jogviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb tizenöt napon belül a kormánytisztviselő illetményét és egyéb járandóságait - a szabadságmegváltás kivételével - részére ki kell fizetni, valamint elektronikus úton ki kell adni a foglalkoztatási igazolást.

(3)[285] A kormányzati szolgálati jogviszony létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára nyújthatja a személyügyi központ Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.

116. § [A jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei]

(1) Ha a Közszolgálati Döntőbizottság vagy a bíróság megállapítja, hogy a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a kormánytisztviselő abban az esetben kérheti az eredeti álláshelyén történő továbbfoglalkoztatását, ha

a) a megszüntetés a joggal való visszaélés tilalmába, illetve felmentési védelembe ütközik, vagy a kormányzati igazgatási szerv megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket,

b) a kormányzati igazgatási szerv a választott szakszervezeti tisztségviselő, illetve a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak) kormányzati szolgálati jogviszonyát a 172. § (10) bekezdésébe, vagy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 76. § (3) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg,

c) hivatalvesztés fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi felelősség nem áll fenn vagy a büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával,

d) a jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, vagy

e) a kormánytisztviselő a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, vagy az erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

(2) A kormányzati igazgatási szerv kérelmére a Közszolgálati Döntőbizottság vagy a bíróság mellőzi a kormánytisztviselő eredeti álláshelyen történő továbbfoglalkoztatását feltéve, ha a kormánytisztviselő továbbfoglalkoztatása a kormányzati igazgatási szervtől nem várható el.

(3)[286] Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a kormánytisztviselő elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is. Nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha a kormánytisztviselő az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, illetve az e szerv által felajánlott - a foglalkoztatás elősegítéséről szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel - megfelelő munkahelyet elutasítja, továbbá maga nem keres aktívan munkahelyet. A Közszolgálati Döntőbizottság vagy a bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve a kormánytisztviselői kár megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.

(4) Ha a kormányzati szolgálati jogviszony (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén a kormánytisztviselő az eredeti álláshelyen történő továbbfoglalkoztatását nem kéri vagy a Közszolgálati Döntőbizottság vagy a bíróság mellőzi azt, a kormányzati szolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító döntőbizottsági határozat véglegessé válásának vagy a bíróság ítélete jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor a (3) bekezdésben foglaltakon felül a Közszolgálati Döntőbizottság vagy a bíróság a kormányzati igazgatási szervet - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a kormánytisztviselő legalább két-, legfeljebb tizenkét havi illetményének megfelelő átalánykártérítés megfizetésére kötelezi.

(5) Ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a kormányzati szolgálati jogviszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de a kormánytisztviselő részére - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján - legalább két-, legfeljebb huszonnégy havi illetményének megfelelő átalánykártérítést kell fizetni.

(6) A Közszolgálati Döntőbizottság vagy a bíróság a kártérítés mértékének megítélésekor figyelembe veszi, hogy a kormánytisztviselő mennyiben tett eleget a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének (kárenyhítés).

(7) A kormánytisztviselő, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyát nem az e törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a kormányzati igazgatási szerv számára a lemondási időre járó illetményének megfelelő összeget megfizetni.

(8) Ha a kormánytisztviselő a határozott időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a (7) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb két hónapnál, a kormányzati igazgatási szerv csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti.

(9) A kormányzati igazgatási szerv jogosult a (7) és (8) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a kormánytisztviselő tizenkét havi illetményének összegét.

(10) A kormányzati igazgatási szerv a (7)-(9) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére a kormánytisztviselő által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

117. § [Elhelyezkedési korlátozás és újraalkalmazási korlátozás]

(1) A Kormány meghatározza azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt (a továbbiakban: elhelyezkedési korlátozás).

(2)[287] Az (1) bekezdés szerinti korlátozás időtartama a korlátozás alá eső álláshelyen eltöltött időnek megfelelő idő, de legfeljebb két év.

(3) A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama alatt megszerzett információk a (2) bekezdésben foglalt határidőn túl sem használhatók fel üzleti célra.

(4) Az (1)-(3) bekezdés megsértésével kötött szerződésre a Ptk. vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) semmisségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az elhelyezkedési korlátozás az illetmény megállapítása során figyelembe vehető.

(6) Amennyiben a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a 107. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kerül megszüntetésre, a jogviszony megszűnésétől számított három évig kormányzati szolgálati jogviszonyt nem létesíthet.

(7)[288] Ha a kormányzati szolgálati jogviszony jogellenesen került megszüntetésre, a kormánytisztviselőnek a hasonló álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőével azonos mértékű fizetett ellenérték jár.

(8)[289] Ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a 105. § (1) bekezdés b) pontjában, a 107. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában és 107. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint kerül megszüntetésre, újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt a jogviszony megszűnésétől számított három évig csak a Kormány engedélyével létesíthet.

XVIII. FEJEZET

A MUNKAIDŐ, A PIHENŐIDŐ, A SZABADSÁG

118. § [A munkaidő, a munkarend, a munkaidőkeret]

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzés rendjét, a munkaidő-beosztás szabályait a kormányzati igazgatási szerv által ellátott feladatok és a feladat ellátására létesített álláshely jellegéhez, valamint a feladatok mennyiségéhez és határidejéhez igazodóan alakítja ki (munkarend).

(2) A munkaidő heti negyven óra, a napi munkaidő nyolc óra (általános teljes napi munkaidő), amelynek keretei között a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározhatja a munkavégzés kezdő és befejező időpontját (általános munkarend).

(3)[290] A kinevezés a (2) bekezdésben foglalt munkaidőnél rövidebb heti munkaidőt is megállapíthat azzal, hogy ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell (részmunkaidő).

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja.

(5) A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A munkaidő (3) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az erre eső napokat a kormánytisztviselőre irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.

(7) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.

(8) A munka jellegétől függően a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.

119. § [A munkaidő-beosztás egyes szabályai]

(1) A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) - a munkavégzés rendjének megszervezésével kapcsolatos általános előírások figyelembevételével - a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(2) A kormánytisztviselőre a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás eseteiben a munkavégzés helye szerinti munkarend az irányadó.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.

(4) A kormánytisztviselő munkaidő-beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja.

(5) A kormánytisztviselő beosztás szerinti napi munkaideje - a részmunkaidőt kivéve - négy óránál rövidebb nem lehet.

(6) A kormánytisztviselő beosztás szerinti

a) napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,

b) heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra

lehet.

(7) A munkaidő nem haladhatja meg

a) a (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a munkaidőkeret, ennek hiányában, heti átlagban a napi nyolc órát, és

b) a (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a munkaidőkeret, ennek hiányában, havi átlagban a heti negyven órát.

(8) A kormánytisztviselő beosztás szerinti munkaidejébe a meghatározott rendkívüli munkaidő tartamát is bele kell számítani.

(9) A kormánytisztviselő beosztás szerinti napi munkaidejébe az ügyelet, valamint a készenlét teljes tartamát bele kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető.

(10) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni.

(11) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a felek megállapodása alapján - a napi munkaidőt két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő), amelyek között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.

120. § [A munkaszüneti napokra vonatkozó rendelkezések]

(1) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

(2) Munkaszüneti napra rendes munkaidő

a) a rendeltetése folytán e napon is működő kormányzati igazgatási szervnél,

b) az idényjellegű tevékenység keretében,

c) társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,

d) külföldön történő munkavégzés során

foglalkoztatott kormánytisztviselő számára osztható be.

(3) A kormányzati igazgatási szerv akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére

a) a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy

b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

(4) A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.

(5) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendeletet a kormánytisztviselőkre is alkalmazni kell.

121. § [A munkaközi szünet és a pihenőidő]

(1) Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn túl - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a kormánytisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani.

(2) A kormánytisztviselőnek a munkaközi szünetet úgy kell igénybe vennie, hogy - szükség szerint a munkaközi szünet megszakításával is - vezetője rendelkezésére tudjon állni. A vezető rendelkezése miatt megszakított munkaközi szünet munkaidőnek minősül, amire a megszakítás idejével megegyező mértékű munkaközi szünetet kell biztosítani a megszakításra okot adó körülmény megszűnését követően azonnal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a beosztás szerinti napi munkaidőbe a rendkívüli munkavégzésre fordított idő tartamát be kell számítani.

(4) A kormánytisztviselő részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.

(5) A kormánytisztviselőt a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő.

(6) A kormánytisztviselőt hetenként két egymást követő pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie (heti pihenőnap).

122. § [A rendkívüli munkaidő]

(1) Rendkívüli esetben a kormánytisztviselő a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles munkát végezni.

(2) Rendkívüli munkaidő

a) a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő,

b) a munkaidőkereten felüli munkaidő,

c) az ügyelet tartama, továbbá

d) a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a kormánytisztviselőnek több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam.

(3) Nem minősül rendkívüli munkaidőnek, ha a kormánytisztviselő az engedélyezett távollét idejét a munkáltatói jogkör gyakorlójával történt megállapodás alapján ledolgozza.

(4) A rendkívüli munkaidőt a kormánytisztviselő kérése esetén írásban kell elrendelni. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

(5) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

(6) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő

a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható kormánytisztviselő számára, vagy

b) az (5) bekezdésben meghatározott esetben

rendelhető el.

(7) A rendkívüli munkaidő elrendelése nem veszélyeztetheti a kormánytisztviselő testi épségét, egészségét, továbbá nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.

(8) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kettőszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

(9)[291] A (8) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a kormányzati szolgálati jogviszony

a) év közben kezdődött,

b) határozott időre jött létre,

c) részmunkaidőre jött létre.

123. § [Az ügyelet és a készenlét]

(1) Rendkívüli esetben a kormánytisztviselő a beosztás szerinti munkaidején felül is köteles meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre rendelkezésre állni.

(2) Négy órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás

a) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, továbbá

b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, valamint az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása

érdekében rendelhető el.

(3) A kormánytisztviselő a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a hivatali szervezet vezetőjének utasítása szerint munkát végezni.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet), egyébként a tartózkodási helyét a kormánytisztviselő határozza meg oly módon, hogy a hivatali szervezet vezetőjének utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készenlét).

(5) A rendelkezésre állás elrendelésére a 122. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(6) A rendelkezésre állás időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltatói jogkör gyakorlója - különösen indokolt esetben - eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni.

(7) Az ügyelet időtartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes, és elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

(8) A készenlét havi időtartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.

(9) Készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) időtartama alatt csak a kormánytisztviselő hozzájárulásával rendelhető el, ha az elrendelést megelőző százhatvannyolc órás időszakban a kormánytisztviselő a heti pihenőnapján készenlétet teljesített.

124. § [A rendkívüli munkaidő, az ügyelet, a készenlét, valamint a munkaszüneti napi rendes munkaidőben történő munkavégzés ellenértéke]

(1) A kormánytisztviselőt rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kormánytisztviselőnek

a) a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a teljesített munkaidő kétszeresének,

b) a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a teljesített munkaidő háromszorosának

megfelelő mértékű szabadidő jár.

(3) A kormánytisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a kormánytisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (2) bekezdés szerinti szabadidő jár.

(4) A rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi huszonöt munkanap szabadidő-átalány állapítható meg.

(5) A vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő részére akkor jár a rendkívüli munkaidőért szabadidő, illetve szabadidő-átalány, ha ezt a közszolgálati szabályzat megállapítja.

(6) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett kormánytisztviselőt a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg.

(7) A szabadidőt a rendkívüli munkaidő, illetve a (6) bekezdés szerinti munkaidő teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

125. § [A távmunka]

(1) A távmunka a foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv székhelyétől, illetve a munkavégzés rendes helyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (a továbbiakban együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják, ide nem értve az otthoni munkavégzést.

(2) A távmunka megállapodás alapján, a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott helyen végezhető.

(3) Eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltatói jogkör gyakorlója biztosítja.

(4) A távmunkavégzésre vonatkozó részletszabályokat a Kormány rendeletében állapítja meg, amelynek alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a speciális feltételeket és szabályokat szabályzatban rögzíti.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója előírhatja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a kormánytisztviselő kizárólag a munkavégzéshez használhatja.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a távmunkát végző kormánytisztviselőnek minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más kormánytisztviselőnek biztosít.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a kormánytisztviselőt

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója általi ellenőrzés szabályairól,

b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól.

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a kormánytisztviselő, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

126. § [Az otthoni munkavégzés]

(1) A kormánytisztviselő és a munkáltatói jogkör gyakorlójának megállapodása esetén a kormánytisztviselő a munkáját a munkavégzés rendes helyétől eltérően a lakó-, illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel is végezheti.

(2) Az otthoni munkavégzésre abban az esetben kerülhet sor, ha az elvégzendő munka jellege ezt lehetővé teszi, továbbá ha az otthoni munkavégzés elrendelése vagy lehetővé tétele nem jár a kormányzati igazgatási szerv vagy a kormánytisztviselő számára aránytalan sérelemmel.

(3) Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzíteni kell az otthoni munkavégzés idejét, az egyedileg elvégzendő feladatokat, továbbá a kapcsolattartás és az elvégzett munka leadásának módját és időpontját.

(4)[292] Az otthoni munkavégzés részletes szabályait a Kormány rendeletben, továbbá ennek keretei között a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban állapítja meg.

127. § [Az egyes kormánytisztviselői csoportokra vonatkozó különös rendelkezések]

(1) A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben

a) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a kormánytisztviselő hozzájárulása esetén alkalmazható,

b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,

c) rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kormánytisztviselő beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.

128. § [A szabadság]

(1)[293] A kormánytisztviselőnek a munkában töltött idő alapján minden naptári évben 20 munkanap alapszabadság jár és az alapszabadságon felül évente a (3)-(8) bekezdésben és a 155. §-ban, valamint a 156/A. §-ban meghatározott pótszabadságot jogosult igénybe venni (a továbbiakban együtt: szabadság).

(2)[294] Az (1) bekezdésben foglaltakon túl szabadság jár a következő időszakok alapján:

a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama,

b) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja,

c) a szülési szabadság időtartama alatt,

d) a hozzátartozó ápolása miatt kapott harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság idejének tartama,

e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama,

f)[295] a 93. § (2) bekezdés a), b), h), j), n) és o) pontjában, valamint a 157/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetek, valamint

g) minden olyan munkában nem töltött idő, amelyre a kormánytisztviselő illetményre jogosult.

(3) A minisztérium kormánytisztviselője az (1) bekezdés szerinti alapszabadságán felül az általa betöltött álláshely besorolásától függően évente:

a) kormánytanácsos besorolásnál három munkanap,

b) vezető-kormánytanácsos besorolásnál öt munkanap,

c) kormány-főtanácsos besorolásnál hét munkanap,

d) vezető-kormányfőtanácsos besorolásnál kilenc munkanap

pótszabadságot vehet igénybe.

(4) A kormányzati főhivatal, a központi hivatal, valamint a kormányhivatal kormánytisztviselője az (1) bekezdés szerinti alapszabadságán felül az általa betöltött álláshely besorolásától függően évente:[296]

a) hivatali tanácsos besorolásnál három munkanap,

b) vezető-hivatalitanácsos besorolásnál öt munkanap,

c) hivatali főtanácsos I. besorolásnál hét munkanap,

d) hivatali főtanácsos II. besorolásnál nyolc munkanap,

e) vezető-hivatalifőtanácsos besorolásnál kilenc munkanap

pótszabadságot vehet igénybe.

(5) A szakmai vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő a (3) bekezdésben szereplő pótszabadság helyett vezetői pótszabadságot vehet igénybe, amelynek mértéke évente:

a) osztályvezetőnél öt munkanap,

b) főosztályvezetőnél tíz munkanap.

(6) Ha a föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó kormánytisztviselő naponta legalább három órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi, évenként öt munkanap pótszabadságot, ha pedig a kormánytisztviselő ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságot vehet igénybe.

(7) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül a (6) bekezdésben meghatározott pótszabadság illeti meg azt a kormánytisztviselőt is, akit rendszeres kettős egészségi ártalomnak kitett munkahelyen foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.

(8) A kormánytisztviselő, ha

a) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján

aa) az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

ab) legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány alapján,

ac) a munkaképesség-csökkenése legalább 50 százalékos mértékű,

b) a komplex minősítés alól jogszabály rendelkezése alapján mentesül, rokkantsági ellátás folyósításának időtartama alatt (megváltozott munkaképességű személy),

c) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy

d) vakok személyi járadékára jogosult,

évenként öt munkanap pótszabadságot vehet igénybe.

(9)[297] Az a kormánytisztviselő, aki vezetői pótszabadságra és a 155. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult, az ötvenedik életévének betöltésétől évente 3 munkanap pótszabadságot is igénybe vehet.

129. § [A szabadság kiadása]

(1)[298] A szabadságot - a 155. § (4)-(6) bekezdése szerinti pótszabadság, valamint a 156/A. § szerinti szabadság kivételével - az esedékességének évében kell kiadni és kivenni.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója

a) szolgálati érdek esetén az alapszabadságot az esedékesség évét követő év márciusának utolsó napjáig adja ki,

b) a pótszabadságot - az a) pontra és a (6) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az esedékesség évét követő év júniusának utolsó napjáig adhatja ki és a kormánytisztviselő eddig az időpontig veheti igénybe,

ha az esedékesség éve eltelt.

(2a)[299] Ha a kormánytisztviselő táppénz, szülési szabadság, vagy a gyermek, illetve az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság miatt nem tudja az esedékesség évében a szabadságát igénybe venni, az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül - az esedékesség évét követően is - igénybe veheti a szabadságot.

(3)[300] A (2) és (2a) bekezdés szerinti határidőt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen, ha az alapszabadság kiadása miatt

a) a szervezet alapfeladatainak folyamatos ellátása, vagy

b) az előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok határidőre történő ellátása

nem biztosítható.

(5) A szabadság felével a kormánytisztviselő rendelkezik.

(6)[301] A pótszabadság - a 155. § (4)-(6) bekezdése, valamint a 156/A. § szerinti pótszabadság kivételével - abban az esetben adható ki és vehető igénybe, ha az alapszabadság már kiadásra került.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - megfelelő időn belül tájékoztatja a még igénybe nem vett szabadság mértékéről és az igénybevétel lehetőségének határidejéről.

(8)[302] A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő már megkezdett szabadságát - a 156/A. § szerinti szabadság kivételével - kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetve a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A kormánytisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a kormányzati igazgatási szerv köteles megtéríteni.

(9) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

(10) A kormánytisztviselő részére a szabadság arányos része jár, ha a kormányzati szolgálati jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg.

(11) A szabadságot - a (13) és (22) bekezdést kivéve - pénzben megváltani nem lehet, és a szabadság nem halmozódhat.

(12) A szabadság megváltásával kapcsolatos kormánytisztviselői igény elévülése a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik.

(13)[303] A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az arányos szabadságot - a 156/A. § szerinti szabadság kivételével - nem adta ki, az arányos szabadságot (ha a kormánytisztviselőnek van fennmaradó szabadsága) a jogviszony megszűnését követő negyvenedik napon kell megváltani.

(14) Annak a kormánytisztviselőnek, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

(15) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a kormánytisztviselő két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

(16) Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a kormányzati igazgatási szervnél töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett illetményt köteles visszafizetni.

(17) Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a kormányzati szolgálati jogviszony a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősülése, halála, az általa betöltött álláshely központosított álláshelyállományba kerülése, vagy a kormányzati igazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg.

(18) Ha a kormánytisztviselő az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült, a kormánytisztviselő a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.

(19) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

(20) Ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a kormánytisztviselő számára az alapszabadság arányos része jár, illetve a pótszabadság arányos része vehető igénybe.

(21)[304] A kormánytisztviselőnek a szabadság kivételére vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a kormánytisztviselőt érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a kormánytisztviselő erről haladéktalanul értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója a szabadságot a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A kormánytisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.

(22)[305] Ha a kormánytisztviselő a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszűnését követően.

130. § [A betegszabadság]

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő számára a betegség miatti igazolt keresőképtelenség időtartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség időtartamára.

(3) Év közben kezdődő kormányzati szolgálati jogviszony esetén a kormánytisztviselő a betegszabadság arányos részére jogosult.

(4) A betegszabadság kiadásánál a 129. §-ban foglalt rendelkezéseket kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy ha a kormánytisztviselő a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.

(5) A betegszabadság tekintetében a 129. § (19) bekezdése megfelelően irányadó.

131. § [A fizetés nélküli szabadság]

(1)[306] A kormánytisztviselőnek fizetés nélküli szabadság jár

a) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára;

b) a külszolgálat időtartamára, ha házastársa vagy élettársa külszolgálatot teljesít;

c) a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartamára.

(2)[307]

(3)[308]

(4) A kormánytisztviselő a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban köteles írásban bejelenteni.

(5) A fizetés nélküli szabadság a kormánytisztviselő által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

(6)[309] A (4) és (5) bekezdés határidőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni az (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságra.

132. §[310]

133. § [A munka- és a pihenőidő nyilvántartása]

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles nyilvántartani

a) a rendes és rendkívüli munkaidő,

b) a készenlét,

c) a szabadság, valamint

d) az egyéb munkaidő-kedvezmények

időtartamát.

(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a kormánytisztviselők igényének megismerése után - a tárgyévben február végéig éves szabadságolási tervet (a továbbiakban: szabadságolási terv) készíthet a szabadságok tárgyévi ütemezéséről, s arról a kormánytisztviselőket tájékoztatja.

XIX. FEJEZET

AZ ILLETMÉNY, AZ ILLETMÉNYEN FELÜLI JUTTATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

134. § [Az illetmény]

(1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján havonta az 1. melléklet szerinti illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg az álláshelyhez tartozó besorolás szerinti sávon belül. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetménymegállapításnak.

(1a)[311] A tartósan távol lévő kormánytisztviselő által betöltött álláshelyen az 54. § (5) bekezdés b) pontja alkalmazásával létrehozott határozott idejű jogviszony alapján - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az álláshely besorolási kategóriájától eggyel alacsonyabb, illetve eggyel magasabb besorolási kategóriához tartozó illetménysávba eső illetmény is kifizethető.

(2) Az illetmény összegének legalább a garantált bérminimum összegét el kell érnie.

(3) A garantált bérminimum összegét és hatályát a Kormány állapítja meg.

(4) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

a) általános teljes napi munkaidő esetén: 174 órával,

b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: 174 óra időarányos részével.

(5)[312] A kormánytisztviselő megállapított illetménye teljesítményértékelés alapján módosítható. Az illetmény teljesítményértékelés nélkül is módosítható, ha azt a kormánytisztviselő által betöltött álláshely besorolási kategóriájának módosulása teszi szükségessé.

135. § [Díjazás munkavégzés hiányában]

(1) A kormánytisztviselőt, ha a kormányzati igazgatási szerv működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) illetmény illeti meg.

(2) A kormánytisztviselőt, ha a 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre a munkáltatói jogkör gyakorlójával történt megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.

(3) A kormánytisztviselőt illetmény illeti meg

a) a szabadság időtartamára,

b)[313] a 93. § (2) bekezdés c)-g), i) és n) pontjában meghatározott esetekben,

c) ha e törvény munkavégzés nélkül illetmény fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő,

d) a munkaszüneti nap miatt kiesett időre.

(4) A betegszabadság tartamára az illetmény 70%-a jár.

(5)[314] A kormánytisztviselő a 156/A. § alapján kiadott szülői szabadság tartamára az illetmény tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a kormánytisztviselőnek megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

136. § [Az illetmény védelme]

(1) Az illetményt - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni.

(2) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.

137. § [Az illetmény kifizetésének szabályai]

(1) A kormánytisztviselőt az e törvény alapján megillető illetmény kifizetése a kormánytisztviselő által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a kormánytisztviselő részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(3)[315] A kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét, azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén az átutalás költsége a munkáltatói jogkör gyakorlójának erre irányuló döntése alapján a kormánytisztviselőt terheli.

(4) A kormánytisztviselő részére járó illetményt havonta utólag, egy alkalommal kell elszámolni és kifizetni. Ha a jogviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, az illetményt a jogviszony végén kell elszámolni és kifizetni.

(5) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő illetményét a 134. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával számolja el és fizeti ki.

(6) Az illetményt a tárgyhónapot követő ötödik napig ki kell fizetni.

(7)[316] Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnek úgy kell eljárnia, hogy a kormánytisztviselő illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Külföldi fizetési számlára utalás esetén a kormányzati igazgatási szerv köteles eddig a napig az utalást kezdeményezni.

(8) Az illetményt a kormánytisztviselő részére kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, vagy bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza.

(9) Ha a jogviszony a kifizetés előtt megszűnt, az illetményt a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv köteles az esedékesség napján a kormánytisztviselő által megadott címre elküldeni. Az elküldés költségei a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet terhelik.

(10)[317] Az illetményt, ha a (6) bekezdés szerint határidő heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni.

(11) A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.

(12) A kormánytisztviselőnek járó vagy adható juttatások és támogatások pénzbeli kifizetésére e § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

138. § [Az elszámolás]

(1) A kormánytisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a kormánytisztviselő a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés jogcímén kifizetett díjazást is.

(2) Ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a kormánytisztviselőt a tárgyhónapra vonatkozó illetmény-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni. A kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv a jogalap nélkül kifizetett illetményt az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.

139. § [Az illetményre vonatkozó egyéb szabályok]

(1) Az illetményből való levonásnak - a levonásmentes illetményrészig - jogszabály, végrehajtható határozat alapján van helye.

(2) A kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv a követelését a kormánytisztviselő hozzájárulása alapján, illetve, ha az előlegnyújtásból, vagy a kormányzati szolgálati jogviszony év közbeni megszűnése esetén a 147. § (1) bekezdése és a 159. § (1) bekezdése szerinti juttatás időarányos visszafizetési kötelezettségéből ered - a levonásmentes illetményrészig - az illetményből levonhatja.

(3) Tilos az olyan illetménylevonás, amely a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a kormánytisztviselő jogviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.

(4) Egyebekben az illetményből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók.

(5) Az e §-ban foglalt rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is.

(6) Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye.

(7) A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a kormánytisztviselőnek a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.

(8) A kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő jogviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét fizetési felszólítással érvényesítheti.

(9) A kormánytisztviselő az illetményére vonatkozó igényéről - az egyezséget kivéve - előre nem mondhat le.

(10) Engedményezésnek pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.

(11) Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. A kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv tartozását a kormánytisztviselő nem vállalhatja át.

140. § [A kamat]

A kormánytisztviselő és a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv közötti megállapodás alapján pénztartozás után kamat köthető ki, feltéve, hogy annak mértéke nem haladja meg a Ptk. 6:47. §-a szerinti mértéket.

141. § [Az érdemek elismerése]

(1) A kormánytisztviselő a következő érdemelismerésekben részesíthető:

a) írásbeli dicséret,

b) teljesítmény elismerés,

c) motivációs elismerés,

d)[318]

e) szolgálati elismerés.

(2) Az elismerésben részesítés feltételeit és az elismeréssel járó juttatás mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) Az elismerések elbírálásának és elszámolásának rendjét a kormányzati igazgatási szerv közszolgálati szabályzatában állapítja meg, és a személyi juttatások előirányzatának keretein belül biztosítja.

142. § [A teljesítmény elismerés]

A kormánytisztviselő hosszabb időn át tartó kimagasló teljesítményéért és feladatainak eredményes ellátásáért teljesítmény elismerésben részesíthető.

143. § [A motivációs elismerés]

A kormánytisztviselő valamely kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására figyelemmel motivációs elismerésben részesíthető, amennyiben az adott álláshelyen történő munkavégzése a munkáltatói jogkör gyakorlójának kiemelt érdeke.

144. §[319]

145. § [A szolgálati elismerés]

(1) A kormánytisztviselő szolgálati ideje alapján elismerésre jogosult, amelynek mértéke

a) huszonöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén kéthavi,

b) harminc év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén háromhavi,

c) harmincöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén négyhavi,

d) negyven év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén öthavi

illetménynek megfelelő összeg.

(2) A szolgálati elismerés az (1) bekezdés szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.

(3) Az elismerésre jogosító idő megállapításánál

a)[320] az e törvény, a Kttv., a Küt, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati, kormánytisztviselői, állami szolgálati és adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban töltött időt,

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,

c)[321] a hivatásos szolgálati jogviszony, szerződéses vagy hivatásos katonai szolgálati viszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony időtartamát,

d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött időt,

e) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt,

f) az e törvény, a Kttv., a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt,

g)[322] a 104. § (9) bekezdése és a 105. § (2) bekezdése szerinti jogviszony-létesítés esetén a két jogviszony közötti időtartamot,

h)[323]

i)[324] az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, politikai felsővezetőként politikai szolgálati jogviszonyban töltött időt

j)[325] az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt

kell figyelembe venni.

(4)[326] A kormánytisztviselő nem jogosult a szolgálati elismerésnek arra a fokozatára, amelyben másik foglalkoztatási jogviszonyban szolgálati idő elismerésként vagy jubileumi jutalomként részesült.

146. § [A céljuttatás]

(1) A kormánytisztviselő az általa végrehajtott többletfeladatokra figyelemmel rendkívüli céljuttatásban részesíthető.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója - ide nem értve a helyettesítést - rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a kormánytisztviselő részére, amelynek teljesítése a feladatának ellátásából adódó munkaterhet jelentősen meghaladja.

(3)[327] A célhoz köthető feladat eredményes végrehajtásáért a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő illetményén felül írásban, a célhoz köthető feladat megállapításakor vagy teljesítésének igazolásakor céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzata terhére.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdésen túl célhoz köthető feladatot állapíthat meg más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő részére, az érintett hivatali szervezet vezetőjének egyetértésével. A céljuttatást a célhoz köthető feladatot tűző munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a kormánytisztviselő részére.

(5) A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység célhoz köthető feladat teljesítésével is ellátható. Ellátásának időtartama a tárgyévben a hat hónapot nem haladhatja meg. A célhoz köthető feladat eredményes végrehajtásáért a céljuttatást a kormányzati igazgatási szerv vezetője előlegezi meg.

(6) A célhoz köthető feladat meghatározásánál a kormányzati igazgatási szerv, valamint a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti megállapodáson alapul. A megállapodás tartalmazza különösen a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység meghatározását, a végrehajtás szabályait, a kormánytisztviselő díjazását, költségtérítését és az elszámolás rendjét.

(7) Az (5) és (6) bekezdés alkalmazásakor az (1)-(4) bekezdést, valamint az ideiglenes külföldi kiküldetés szabályait nem kell alkalmazni.

(8) A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát, a célhoz köthető feladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat a Kormány rendeletében állapítja meg.

147. § [A cafetéria-juttatás]

(1) A kormánytisztviselő béren kívüli juttatásként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra a költségvetési törvényben meghatározott mértékig a Kormány által meghatározott rendben jogosult (cafetéria-juttatás).

(2) A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő kormányzati igazgatási szervet terhelő közterhek megfizetésére is.

(3) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló és külképviselet által foglalkoztatott házastárs, a 103. § szerinti szakértői tevékenységet ellátó kormánytisztviselő, továbbá a kormánytisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amely alatt illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a kormánytisztviselőt a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát - a jogosultság szempontjából - nem lehet összeszámítani.

(4)[328] A cafetériajuttatás igénybevételének részletes szabályairól, elszámolásának rendjéről és visszatérítésének szabályairól - a Kormány rendeletében meghatározottak figyelembevételével - a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban rendelkezik.

148. § [Egyéb juttatások, támogatások]

(1)[329] A kormánytisztviselő részére az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben nevesített visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő juttatás biztosítható.

(2)[330] Az (1) bekezdés szerinti juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. A kormányzati igazgatási szerv szabályzata nem változtathatja meg a juttatás - e törvényben, illetve a Kormány rendeletében meghatározott - elnevezését és attól eltérőt nem alkalmazhat.

(3) Az elhunyt kormánytisztviselőt a kormányzati igazgatási szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott kormánytisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha jogviszonyát nem büntetőeljárásban hozott bírói ítélet alapján vagy érdemtelenség jogcímén történő felmentéssel, vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg. A közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit a kormányzati igazgatási szerv részben vagy egészben átvállalja.

149. § [A lakhatási jellegű juttatások, támogatások]

(1) A kormánytisztviselő részére lakhatási támogatások nyújthatók, amelyek különösen az alábbiak:

a) a minisztérium vagy a szerv kezelésében levő állami tulajdonú lakás biztosítása bérleti díj megfizetése ellenében (szolgálati lakás),

b) az önkormányzati vagy magántulajdonú lakás bérletéhez lakbértámogatás vagy albérletidíj-hozzájárulás,

c) lakhatás biztosításához szükséges lakás, ház vagy ingatlan megszerzésének anyagi támogatása kamatmentes kölcsönnel vagy vissza nem térítendő juttatással,

d) a lakásigény megoldásához egyszeri pénzbeli támogatás nyújtása,

e) szálló- vagy garzonelhelyezés,

f) a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás,

g) a lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének állami támogatása.

(2) Ha a kormánytisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A kormánytisztviselő az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(3) Az állam készfizető kezességet a (2) bekezdésben foglaltakon túl annál a kormánytisztviselőnél vállalhat, aki:

a) határozatlan időre létesített kormányzati szolgálati jogviszonyt,

b) legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik,

c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,

d) ellen nem folyik fegyelmi-, vagy büntetőeljárás és

e) a (2) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kezességvállalás részletszabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) A kormánytisztviselő számára - a Kormány által meghatározott rendben - magántulajdonú lakás megszerzéséhez igénybe vett hitelintézeti kölcsönhöz támogatás nyújtható.

(6) A kormánytisztviselő a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitelintézetnél - önerő biztosítása nélkül, amennyiben a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel - magántulajdonú lakás építéséhez vagy vásárlásához forintalapú lakáscélú kölcsönszerződés megkötését kezdeményezheti.

150. § [Az egyéb szociális jellegű támogatás]

A kormánytisztviselő részére kérelmére - súlyos anyagi megterheléssel járó körülményeinek enyhítésére - a Kormány rendelete szerint támogatás adható.

151. § [A tanulmányi jellegű támogatások]

(1) A kormánytisztviselő számára szellemi fejlődéséhez, a munkájának minél magasabb színvonalon történő ellátásához szükséges ismertek megszerzéséhez, illetve bővítéséhez nyújtható támogatások:

a) ösztöndíj,

b) képzési, továbbképzési támogatás,

c) nyelvtanulási támogatás.

(2)[331] Az ösztöndíj és a támogatások mértékét és igénybevételének módját - a Kormány rendeletében meghatározott keretek között - a kormányzati igazgatási szerv közszolgálati szabályzata állapítja meg.

(3)[332] A kormánytisztviselő és a kormányzati igazgatási szerv tanulmányi szerződést köthet. A tanulmányi szerződésben a kormányzati igazgatási szerv vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a kormánytisztviselő pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül kormányzati szolgálati jogviszonyát nem szünteti meg. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.

(3a)[333] A (3) bekezdés alkalmazásában a kormányzati szolgálati jogviszony kormánytisztviselő általi megszüntetésnek minősül

a)[334] a 89/A. § szerinti munkahelyváltás,

b) a jogviszonynak a 105. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján történő megszüntetése,

c) a jogviszonynak a 105. § (1) bekezdés c) pontja alapján történő megszüntetése, ha arra amiatt kerül sor, hogy a kormánytisztviselő elmulasztja a 95. § (5) és (7) bekezdése szerinti előzetes engedély kérését vagy a 95. § (6) bekezdése szerinti bejelentés megtételét.

(4) Nem köthető tanulmányi szerződés

a) jogszabály vagy közszolgálati szabályzat alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá,

b) ha a tanulmányok elvégzésére a kormányzati igazgatási szerv kötelezte a kormánytisztviselőt.

(5) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a támogatás formáját és mértékét, továbbá - a támogatás mértékével arányosan - a kormánytisztviselő által a kormányzati igazgatási szervnél kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet.

(6)[335] Az adott kormányzati igazgatási szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamába - a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában - nem számít be az az időtartam, amelyre a kormánytisztviselőt szabadság nem illeti meg.

(7) Amennyiben a kormányzati igazgatási szerv a támogatást nem biztosítja vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a kormánytisztviselő mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól.

(8) Ha a támogatásban részesülő kormánytisztviselő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban az adott kormányzati igazgatási szervnél munkába, a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a kormányzati igazgatási szerv követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.

(8a)[336] A (8) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a 105. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg.

(9) Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(10) A tanulmányi szerződést mindkét fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna.

(11) A kormánytisztviselő felmondása esetén a kormányzati igazgatási szerv az általa nyújtott támogatást visszakövetelheti. A kormányzati igazgatási szerv a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a kormánytisztviselő a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét tölti le. A kormányzati igazgatási szerv felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza.

(12) Bármely fél szerződésszegése esetén a másik fél a szerződésszegésből eredő esetleges kárát a Ptk. szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alapján érvényesítheti.

(13) A felek tanulmányi szerződéssel kapcsolatos személyiségi jogainak megsértése esetén jogkövetkezményként a Ptk. 2:51-2:53. §-át kell alkalmazni.

(14) A kormánytisztviselő saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben csak a kormányzati igazgatási szervnek tett előzetes bejelentés vagy tanulmányi szerződés alapján folytathat tanulmányokat. A kormányzati igazgatási szerv csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban, képzésben való részvételt, ha az a kormányzati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben részt vevő részére tanulmányi munkaidő kedvezményként a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell, a tanulmányi mentesítés időtartamára a kormánytisztviselő illetményre jogosult, a kormánytisztviselő köteles ledolgozni a tanulmányi mentesítés időtartamát.

(15) A (14) bekezdés szerinti szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.

(16) A (15) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beleszámítva - négy munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diplomamunka, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez tíz munkanap szabadidőt kell biztosítani.

(17) A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőnek iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben tanulmányi munkaidő-kedvezmény biztosíthat.

(18) A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő részére négyévente egyszer tizenöt nap - a szabadságon felüli - fizetett, valamint azon túl fizetés nélküli alkotói szabadságot biztosíthat valamely képzettség, szakképzettség, végzettség, szakvizsga, valamint tudományos fokozat megszerzése céljából.

XX. FEJEZET

A GYERMEKET NEVELŐ ÉS CSALÁDOT ALAPÍTÓ KORMÁNYTISZTVISELŐKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

152. § [A munkaidőre vonatkozó további rendelkezések]

(1) A kormánytisztviselő várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő esetén gyermeke hároméves koráig

a) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a kormánytisztviselő hozzájárulása esetén alkalmazható,

b) a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,

c) rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el,

d) a kormánytisztviselő számára éjszakai munkavégzés nem rendelhető el.

(2) A gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét - a 122. § (5) bekezdésében foglaltakat kivéve - csak hozzájárulásával rendelhető el.

153. § [A képzés támogatása és a kormánytisztviselő tájékoztatása]

(1) A kormánytisztviselő a képzéshez, továbbképzéshez, nyelvtanuláshoz a 151. § alapján nyújtott támogatásra jogosult a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt is.

(2) A kormánytisztviselő jogosult a szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt a közszolgálat egészét és a kormányzati igazgatási szervet érintő változásokkal kapcsolatos rendszeres - elektronikus formában történő - tájékoztatásra.

154. § [A felmentési időre vonatkozó rendelkezések]

(1) A felmentési idő a 111. §-ban megállapított időhöz képest

a) a legalább egy gyermeket háztartásában nevelő kormánytisztviselő esetében harminc nappal,

b) a legalább három gyermeket háztartásában nevelő kormánytisztviselő esetében hatvan nappal

meghosszabbodik, ha azt a kormánytisztviselő a felmentés közlésétől számított négy munkanapon belül kéri.[337]

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a kormánytisztviselő és a gyermek közös háztartásban él.

155. § [A pótszabadságra vonatkozó rendelkezések]

(1) A kormánytisztviselő a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek után

a) egy gyermek esetén négy,

b) két gyermek esetén nyolc,

c) kettőnél több gyermek esetén összesen tizennégy

munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékkal élő gyermekenként két munkanappal nő, ha a kormánytisztviselő gyermeke fogyatékkal él.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

(4) Az apa gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig nyolc, ikergyermekek születése esetén tíz munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

(4a)[338] Az apa a gyermek örökbefogadása esetén, legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig nyolc, ikergyermekek örökbefogadása esetén tíz munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult.

(5) A nagyszülő unokája születése esetén öt munkanap pótszabadságot vehet igénybe legkésőbb a születést követő második hónap végéig, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(6) A kormánytisztviselő részére első házassága megkötése alkalmából legkésőbb a házasságkötést követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár.

(7) A pótszabadságot

a) az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult igénybe venni, ha a gyermekkel közös háztartásban él,

b) az (5) bekezdés szerinti esetben minden kormánytisztviselő nagyszülő jogosult igénybe venni.

156. § [A szülési szabadság]

(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.

(2) A szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt, illetve végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza.

(3) A szülési szabadságot - a felek eltérő megállapodása hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

(4) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A szülési szabadság időtartamát - a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve - munkában töltött időnek kell tekinteni.

(6) A szülési szabadság megszűnik

a) a gyermek halva születése esetén,

b) ha a gyermek meghal, a halálát követő tizenötödik napon,

c) ha a gyermeket - jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

(7) A (6) bekezdésben megjelölt esetben a szabadság időtartama - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet.

156/A. §[339] [Szülői szabadság]

(1) A kormánytisztviselőt gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.

(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony az igénybevételkor egy éve fennálljon.

(3) A szülői szabadságot a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A kormánytisztviselő az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szerv működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását - legfeljebb hatvan nappal - elhalaszthatja, és ennek indokát, valamint a szabadság kiadásának javasolt időpontját a kormánytisztviselővel egyidejűleg írásban közli.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szülői szabadságra jogosult kormánytisztviselő részére igazolást ad a kiadott szülői szabadság tartamáról, ebben feltünteti a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság tartamát is.

157. § [A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezések]

(1) A kormánytisztviselő a gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2)[340] A kormánytisztviselő - örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából - az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásának időpontjától számított három évig, de legfeljebb a gyermek tankötelezetté válásának időpontjáig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(3) A kormánytisztviselőnek gyermeke személyes gondozása érdekében - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt.

(3a)[341] A kormánytisztviselőnek unokája személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt.

(4) A kormánytisztviselőnek hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

157/A. §[342] [A gyermek születéséhez kapcsolódó munkaidő-kedvezmény]

(1) Mentesül az apa a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, legkésőbb

a) a gyermeke születését követő, vagy

b) gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő

második hónap végéig két munkanapra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezmény az apát akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

(3) Nem jogosult az apa az (1) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményre, ha a 155. § (4) vagy (4a) bekezdése alapján tíz munkanap pótszabadságra jogosult.

(4) Az (1) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani.

158. § [A kötelező részmunkaidő kikötése]

(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a kinevezésben részmunkaidőt kell kikötni, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult. A részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a kormánytisztviselő heti munkarendje - a kormánytisztviselő kérelmére - egyenlőtlen munkaidő-beosztással meghatározható.

(2) A kormánytisztviselőnek a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó (1) bekezdés szerinti kérelme csak abban az esetben tagadható meg, ha az a munkáltatói jogkör gyakorlója számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3) A részmunkaidő kikötése

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a kormánytisztviselőnek betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni alapszabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(5) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a hivatali szervezet vezetőjével közölni. A kérelemben a kormánytisztviselő köteles tájékoztatni a hivatali szervezet vezetőjét

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt

a) a kérelem szerinti időpontig, de

b)[343] legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetén a gyermek hatéves koráig

köteles foglalkoztatni. Ezt követően a kormánytisztviselő munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.

(7) Az (1)-(6) bekezdés nem alkalmazható a vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő tekintetében.

159. § [A cafetéria-juttatásra vonatkozó rendelkezések]

(1)[344] A gyermeket nevelő kormánytisztviselőnek - a 147. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével - gyermekenként - a gyermek tízéves koráig - a 147. § szerinti cafetéria-juttatásnál magasabb összegű cafetéria-juttatás nyújtható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a kormánytisztviselő és a gyermek közös háztartásban él.

(3) Az (1) bekezdés alapján a juttatás abban az évben jár utoljára, amikor a gyermek a 10. életévét betölti.

(4)[345] Az (1) bekezdés szerinti juttatás mértékét és igénybevételének szabályait a hivatali szervezet vezetője közszolgálati szabályzatban állapítja meg.

160. § [Az otthoni munkavégzésre vonatkozó rendelkezések]

(1)[346] A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatában a tízéves vagy annál fiatalabb gyermeket nevelő kormánytisztviselő otthoni munkavégzése vonatkozásában a 126. §-ban foglaltaknál kedvezőbb rendelkezéseket állapíthat meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

161. § [A családalapítási támogatás]

(1) A család alapításakor felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulás céljából a kormánytisztviselő részére kérelemre, kamatmentesen, a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt egy alkalommal a házastársa vagy élettársa jövedelmi viszonyainak figyelembevételével, legfeljebb azonban a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben családalapítási támogatás nyújtható.

(2)[347] A kormánytisztviselő gyermeke születése esetén támogatásra jogosult, ha jogviszonyának ideje alatt gyermeke született vagy gyermeket jogerősen örökbefogadott, és a gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik, ideértve azt az esetet is, ha a gyermek betegségének gyógyítása miatt átmenetileg egészségügyi intézményben tartózkodik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatásra a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

162. § [Az iskolakezdési és gyermeknevelési támogatás]

(1)[348] A kormánytisztviselő - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - évente egy alkalommal iskolakezdési támogatásra jogosult a köznevelésben vagy szakképzésben résztvevő, iskolai tanulmányokat folytató, saját háztartásban nevelt gyermekére tekintettel.

(2) Az (1) bekezdés alapján az a kormánytisztviselő jogosult támogatásra, aki a tárgyév augusztus 1-jén kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, és aki a gyermeknek szülője, gyámja - kivéve a gyermekvédelmi gyámot - vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa.

(3) A kormánytisztviselő évente egy alkalommal - a gyermekes családok élethelyzetének javítása érdekében - gyermekenként gyermeknevelési támogatásra jogosult.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti támogatásra a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

163. § [A táborozás támogatása]

(1) A kormánytisztviselő az óvodás, illetve az iskolás gyermekének nyári szünidei felügyelete, valamint táboroztatása költségeihez támogatásra jogosult a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

XXI. FEJEZET

A KÁRTÉRÍTÉSI ÉS A FEGYELMI FELELŐSSÉG

164. § [A kormánytisztviselő kártérítési felelőssége]

(1) A kormánytisztviselő, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a kormányzati igazgatási szervnek kell bizonyítania.

(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kormánytisztviselő négyhavi illetményét vagy a tartósan külszolgálaton lévő kormánytisztviselő négyhavi devizailletményét. Szándékos és súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

(4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a kormányzati igazgatási szerv vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a kormányzati igazgatási szerv kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(5) A kormányzati igazgatási szerv vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított kormánytisztviselő az utasítást adó figyelmét - a 94. § (3) bekezdésében meghatározott módon - előzőleg felhívta.

(6) A kormánytisztviselő vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(7) Mentesül a kormánytisztviselő a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a kormányzati igazgatási szerv a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(8) A kormánytisztviselőt a (6) bekezdés szerinti teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján aláírásával igazoltan vette át. A dolog több kormánytisztviselő részére megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő kormánytisztviselőnek alá kell írnia. A kormánytisztviselő meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.

(9) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (8) bekezdés szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

(10) A (6) és (8) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét, illetve mértékét a kormányzati igazgatási szerv bizonyítja.

(11) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a kormánytisztviselő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

(12) Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Azon anyagok körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.

(13) Az a kormánytisztviselő, akinek az ügyrendben rögzített feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.

(14) A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha

a) írásban rögzített a leltárhiányért való felelősség megnevezése és mértéke;

b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént;

c) a leltárhiányt a kormányzati igazgatási szerv által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.

(15) Ha a leltárhiányért a (13) bekezdés szerint felelős kormánytisztviselő olyan álláshelyen dolgozik, ahol az átvett leltári készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.

(16) A leltárhiányért a (13) bekezdés szerint felelős, valamint a leltári készletet kezelő többi kormánytisztviselő a leltárhiányért illetményük arányában felelnek.

(17) Leltározásnál a kormánytisztviselő, illetve akadályoztatása esetén képviselője jelenlétének feltételét biztosítani kell. Ha a kormánytisztviselő a képviseletéről nem gondoskodik, a kormányzati igazgatási szerv e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(18) A kormánytisztviselő a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.

(19) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a (26) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő hatvan napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a bíróság büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, vagy az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának a kézbesítését követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a (13) bekezdés szerint felelős kormánytisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni.

(20) Ha a kárt többen együttesen okozták, azt vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. A kárt a kormánytisztviselők egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.

(21) A megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén a kormánytisztviselők illetményük arányában felelnek.

(22) Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.

(23) Kártérítés címén a károkozó kormánytisztviselő köteles megtéríteni

a) a kormányzati igazgatási szerv vagyonában beállott értékcsökkenést,

b) az elmaradt vagyoni előnyt, és

c) a munkáltatói jogkör gyakorlóját ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

(24) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

(25) A kár összegének meghatározásánál:

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét;

b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni.

(26) A kormánytisztviselő kártérítési felelősségének megállapítására a fegyelmi eljárásra kormányrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(27) A (26) bekezdéstől eltérően, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik, a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő kártérítési felelősségének megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(28) A kormánytisztviselőt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a Közszolgálati Döntőbizottság vagy a bíróság a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a károkozó cselekménnyel összefüggő feladatvégrehajtás sürgősségét, valamint egyéb sajátos körülményeit, a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a károkozás mértékét, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

165. § [A kormányzati igazgatási szerv kártérítési felelőssége]

(1) A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel.

(2) Mentesül a kormányzati igazgatási szerv a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a kárt ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy

b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni

a) azt a kárt, amellyel kapcsolatban a kormányzati igazgatási szerv bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható,

b) a kárnak azt a részét, amelyet a kormánytisztviselő vétkes magatartása idézett elő, vagy amely abból származott, hogy a kormánytisztviselő kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

(4) A kormánytisztviselő bizonyítja, hogy a károkozás a kormányzati szolgálati jogviszonyával okozati összefüggésben következett be.

(5) A kár megtérítésére a 164. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

(6) A kormánytisztviselő kirendelése vagy kormányzati érdekből történő kirendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlók felelőssége egyetemleges.

(7) A kormányzati igazgatási szervet az (1) bekezdés szerint terheli a felelősség a kormánytisztviselő munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

(8) A kormányzati igazgatási szerv előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a kormányzati igazgatási szerv a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

(9) A kormányzati szolgálati jogviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt illetményt és azon rendszeres juttatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszony alapján az illetményén felül jogosult, feltéve, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(10) A kormányzati szolgálati jogviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni.

(11) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a kormánytisztviselő a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.

(12) Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak.

(13) A dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(14) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Kárként a javítási költséget kell figyelembe venni, ha a dologban okozott kár az értékcsökkenés nélkül kijavítható.

(15) A kormányzati igazgatási szerv köteles megtéríteni a kormánytisztviselő hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is.

(16) Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a kormánytisztviselő meghal, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének - a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető illetményét, jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

(17) A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni

a) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást,

b) amit a kormánytisztviselő megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

c) amihez a kormánytisztviselő (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

d) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

(18) A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet - a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő - járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.

(19) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a kormánytisztviselő vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(20) A kormányzati igazgatási szerv olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(21) A károsult, a kormányzati igazgatási szerv, vagy felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító, ha a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

(22) A kártérítés módosításának alapjául szolgáló illetményváltozás mértékének meghatározásánál a munkáltatói jogkör gyakorlójának a károsultat a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél, a károsulttal azonos feladatot ellátó kormánytisztviselők ténylegesen megvalósult átlagos, éves illetményváltozásának a mértéke az irányadó. Azonos feladatot ellátó kormánytisztviselők hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél megvalósult átlagos éves illetményváltozást kell figyelembe venni.

(23) A kormányzati igazgatási szerv és a biztosító a szükséghez képest a kormánytisztviselőtől, illetve hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(24) A kormányzati igazgatási szerv a károsultat tizenöt napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítását megalapozó illetményváltozást hajtott végre.

(25)[349] A kormányzati igazgatási szerv a károkozásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye előterjesztésére. A kormányzati igazgatási szerv a kárigény bejelentésére tizenöt napon belül írásbeli, indokolt választ ad.

(26) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni

a) az illetmény és a táppénz,

b) az illetmény és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

c) az illetmény és a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás

különbözetének megtérítése iránti igényt.

(27) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(28) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a táppénz első fizetésének napjától,

b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelem kiesésben megmutatkozó károsodásra,

c) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás folyósításának időpontjától

kezdődik.

(29) Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetve a munkáltató a (25) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

166. § [A fegyelmi felelősség]

(1) Fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselő, ha kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) illetménycsökkentés besorolási kategórián belül,

c) vezetői álláshelyről nem vezetői álláshelyre helyezés,

d) hivatalvesztés.

(3) A kormánytisztviselő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll

a) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésnél 1 évig;

b) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetés végrehajtásától számított 2 évig;

c) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig.

Az időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.

(4) A kormánytisztviselő a fegyelmi büntetéséről a kormányzati szolgálati jogviszony tartama alatt köteles számot adni. Ha a kormányzati szolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt kormánytisztviselő kormányzati igazgatási szervnél három évig nem alkalmazható.

(5) A kormánytisztviselő a fegyelmi eljárás megindulásától kezdődően kérheti az azonnali hatályú felmentését. Ebben az esetben végkielégítés nem illeti meg.

(6) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont kormánytisztviselőt legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja.

(7) Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.

(8)[350] A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani. A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a hivatalvesztést kimondó határozat véglegessé vált.

(9) A kormányzati igazgatási szerv megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a kormánytisztviselő elismeri.

(10) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetve a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.

(11) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani, kivéve a tartós külszolgálat esetén, külföldön elkövetett kötelezettségszegést.

(12) A fegyelmi eljárás részletszabályait a Kormány rendeletében állapítja meg.

XXII. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA, A JOGVITA

167. § [A Közszolgálati Döntőbizottság]

(1) A Közszolgálati Döntőbizottság elnökét és helyettesét, valamint tagjait (közszolgálati biztosok) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter nevezi ki határozatlan időre.

(2) A Közszolgálati Döntőbizottság tagja az lehet, aki

a) legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal,

b) felsőfokú iskolai végzettséggel,

c) közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik és

d) közszolgálati jog területén gyakorlatot szerzett.

(3) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha a kormánytisztviselő, illetve a szakmai vezető vagy szakmai felső vezető a Közszolgálati Döntőbizottság tagja.

(4) A közszolgálati panasz elbírálásában eljáró tanács tagjának összeférhetetlenségére a fegyelmi eljárásban kormányrendelet által meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A Közszolgálati Döntőbizottság szervezetére, eljárására és tagjainak juttatásaira vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

168. § [A jogvita]

(1)[351] A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közszolgálati panaszt nyújthat be a 80. § (3) bekezdésében meghatározott kormányzati igazgatási szerv ellen. A kormányzati igazgatási szerv és az érdekképviseleti szerv az e törvényből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

(2)[352] A közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a Közszolgálati Döntőbizottsághoz benyújtani

a) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése,

b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás,

c) a teljesítményértékelés,

d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat,

e) a kinevezés egyoldalú módosítása,

f) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat,

g) a fizetési felszólítás

h)[353] a tartós külszolgálat megszűnése és megszüntetése,

i)[354] a tartós külszolgálatra kihelyezés és annak egyoldalú módosítása

tárgyában.

(3)[355] A (2) bekezdésben meghatározottakon túli igény esetén a közszolgálati panaszt az elévülési időn belül lehet előterjeszteni.

(4) A Közszolgálati Döntőbizottság döntésével szemben a kormánytisztviselő, illetve a kormányzati igazgatási szerv bírósághoz fordulhat.

(5)[356] A kormánytisztviselő közvetlenül a bírósághoz fordulhat keresetével, ha a Közszolgálati Döntőbizottság a (10) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem bírálja el a közszolgálati panaszt. Ebben az esetben a keresetlevelet a határidő lejártától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.

(6)[357] A jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadása esetén a kormánytisztviselő a közszolgálati panaszt, a 80. § (3) bekezdésében meghatározott kormányzati igazgatási szerv a keresetlevelet a 74. § (10) és (11) bekezdése szerinti megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül terjesztheti elő. A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.

(7)[358] A kormányzati igazgatási szerv mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a kormánytisztviselő a Közszolgálati Döntőbizottsághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi.

(8)[359] A közszolgálati panasz beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a Közszolgálati Döntőbizottsághoz intézett közszolgálati panaszt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták vagy elektronikus dokumentumban megküldték. Ha a fél a közszolgálati panasz beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet. Az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető.

(9)[360] A közszolgálati panasz benyújtásának a kártérítési ügyben és a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, valamint a fizetési felszólítás munkáltatói intézkedés hatályosulására halasztó hatálya van.

(10) A közszolgálati panaszt a Közszolgálati Döntőbizottság a beérkezéstől számított hatvan napon belül indokolással ellátott határozatban bírálja el és döntését írásban közli. Ezt a határidőt indokolt esetben a Közszolgálati Döntőbizottság egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbíthatja.

(11) A Közszolgálati Döntőbizottság hatásköre az e törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervnél keletkezett jogvitára terjed ki.

(12) A közszolgálati panaszt háromfős tanács bírálja el. Az eljáró tanács tagjait és a tanács elnökét a Közszolgálati Döntőbizottság elnöke jelöli ki. A tanács elnöke az lehet, aki jogász szakképzettséggel rendelkezik.

(13) A tanács a határozatát többségi szavazással hozza.

(14) A Közszolgálati Döntőbizottság eljárása illeték- és költségmentes.

(15)[361] A Közszolgálati Döntőbizottság az eljárásában érvényesített igény elbírálása céljából, azzal összefüggésben megismert személyes adatokat az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.

169. §[362] [A Közszolgálati Döntőbizottság határozatainak nyilvánossága]

(1) A Közszolgálati Döntőbizottság a véglegessé vált határozatot (e § alkalmazásában a továbbiakban: határozat) a véglegesség megállapításától számított harminc napon belül a honlapján közzéteszi.

(2) A közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - törölni kell, amely nem járhat a megállapított tényállás sérelmével. A közzétett határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni.

(3) A közzétett határozatból nem kell törölni

a) a kormányzati igazgatási szerv nevét,

b) a képviselőként eljárt ügyvéd, kamarai jogtanácsos, a kormányzati igazgatási szerv vezetője, tisztviselője nevét,

c) a közérdekből nyilvános adatot.

(4) A határozat szövegében a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túl további szerkesztés nem végezhető.

XXIII. FEJEZET

AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS

170. § [A kormánytisztviselői érdekegyeztetés]

(1) A kormánytisztviselők szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében e törvény szabályozza a szakszervezet és a kormányzati igazgatási szerv, illetve érdekképviseleti szervezeteik kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a kormánytisztviselők részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.

(2)[363] A kormánytisztviselőknek, illetve a kormányzati igazgatási szerveknek joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.

(3) Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.

(4) A kormánytisztviselők jogosultak a kormányzati igazgatási szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.

(5) A kormányzati igazgatási szerv, illetve a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.

(6) A kormányzati igazgatási szerv nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a közszolgálat érdekeit, illetve működését vagy a kormányzati igazgatási szerv jogos érdekeit, illetve működését veszélyeztetné.

(7) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a kormányzati igazgatási szerv jogos érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.

(8) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a kormányzati igazgatási szerv jogos érdekeinek, illetve működésének, valamint a közszolgálat érdekeinek, illetve működésének veszélyeztetése, valamint a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

(9) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a kormányzati igazgatási szervnél képviselettel rendelkező helyi szakszervezetet illetik meg.

(10) A kormányzati igazgatási szerv nem követelheti, hogy a kormánytisztviselő szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.

(11) A kormánytisztviselő alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a szakszervezetbe történő belépést.

(12) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntetni vagy a kormánytisztviselőt más módon megkülönböztetni.

(13) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.

(14)[364]

(15)[365] A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvénytől eltérően a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

171. § [A központi érdekegyeztetés]

(1) A kormányzati igazgatási szervek, valamint a kormánytisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából a Kormány, az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, valamint a kormánytisztviselők és a köztisztviselők országos munkavállalói érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: KÉF) működik.

(2) A KÉF hatáskörébe a közigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselők és köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak.

(3) A KÉF véleményét ki kell kérni a (2) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatban az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás kérdéseiben.

(4) A KÉF tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult a (2) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban.

(5) A KÉF szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és az érdekegyeztetésben résztvevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el.

(6)[366] A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben szabályozott Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács az e törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselők érdekegyeztető fóruma is.

172. § [A munkahelyi kormánytisztviselői érdekegyeztetés]

(1) A munkahelyi kormányzati szolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi kormánytisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi kormánytisztviselői érdekegyeztetésben a kormányzati igazgatási szerv vezetője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.

(2) A kormányzati igazgatási szerv vezetője köteles kikérni a szakszervezet véleményét a kormánytisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörébe utalt szabályozásról.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül a szakszervezet jogosult a kormánytisztviselők csoportját érintő munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a kormányzati igazgatási szervvel közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

(4) A szakszervezet tájékoztatást kérhet a kormányzati igazgatási szervtől a kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen:

a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében;

b) a kormányzati szolgálati jogszabályok végrehajtásáról;

c) a helyi megállapodások betartásáról;

d) legalább félévente a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.

(5) A szakszervezet javaslatot tehet:

a) a kormányzati igazgatási szerv részére a kormánytisztviselőket érintő intézkedésekre,

b) a kormánytisztviselőket érintő helyi szabályozás egységes értelmezésére, valamint

c) a kormánytisztviselőket érintő helyi szabályozási tárgykörökre.

(6) A szakszervezet jogosult a kormánytisztviselőket a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni.

(7) A kormányzati igazgatási szerv - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a kormányzati igazgatási szervnél közzétegye.

(8) A szakszervezet joga, hogy a kormánytisztviselőket a kormányzati igazgatási szervvel vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.

(9) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, a Közszolgálati Döntőbizottság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.

(10) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának a kormányzati igazgatási szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez.

(11) A szakszervezet a (10) bekezdésben foglaltak alkalmazása során legfeljebb egy kormánytisztviselőt jogosult megjelölni. Amennyiben a kormányzati igazgatási szervnek több telephelye van, a szakszervezet telephelyenként jogosult legfeljebb egy kormánytisztviselőt megjelölni.

(12) A szakszervezet akkor jogosult a (11) bekezdés szerinti védelemre jogosult kormánytisztviselő helyett másik kormánytisztviselőt megjelölni, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya vagy tisztsége megszűnt.

(13) A szakszervezet a (11) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a kormányzati igazgatási szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a kormányzati igazgatási szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

(14) Feladata ellátása érdekében a kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselői közül legalább 10%-ának - de legalább harminc fő kormánytisztviselőnek - a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által a (10) bekezdés szerint megjelölt kormánytisztviselőt a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Ezen túlmenően a konzultáció időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkaidő-kedvezmény nem vonható össze. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a kormánytisztviselő önhibáján kívüli okból ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A kormányzati igazgatási szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a munkaidő-kedvezmény igénybevételét.

(15) A munkaidő-kedvezmény tartamára illetmény jár. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet.

(16) A szakszervezet képviseletében eljáró, kormányzati szolgálati jogviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a kormányzati igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló tagja van, a kormányzati igazgatási szerv területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás során a kormányzati igazgatási szerv működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani.

XXIV. FEJEZET

AZ ADATKEZELÉS

173. § [Az adatkezelés szabályai]

(1) A kormányzati igazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőt tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. A kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a kormánytisztviselő hozzájárulásával közölhet.

(2) A kormánytisztviselő jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni.

(3) A kormányzati szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint - adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a kormánytisztviselőt előzetesen tájékoztatni kell.

(4) A kormánytisztviselőre vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon - a jogszabályok alapján átadhatók.

(5) A kormánytisztviselők önéletrajza tartalmazza a Kormány rendeletében meghatározott kötelező adatköröket, valamint az önéletrajzhoz csatolandó, az önéletrajzban foglaltakat igazoló mellékleteket, illetve egyéb kiegészítő információkra vonatkozó adatokat.

(6) Ha a kormányzati igazgatási szerv a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 111. §-a alapján tájékoztatást kap arról, hogy e törvény hatálya alatt állóval szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a közvádra üldözendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.

174. §[367] [A közszolgálati alapnyilvántartás]

(1) A kormánytisztviselőről közszolgálati alapnyilvántartást kell vezetni.

(2) A közszolgálati alapnyilvántartást a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben meghatározott informatikai rendszerben elektronikusan kell vezetni.

(3) A közszolgálati alapnyilvántartásban a kormánytisztviselő 3. mellékletben meghatározott személyes adatait kell kezelni.

(4) A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, valamint az e törvényben előírt adatszolgáltatásokért - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a kormánytisztviselőt alkalmazó kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője felelős.

(5) A közszolgálati alapnyilvántartásban történő adatkezelés célja

a) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő munkáltatói intézkedések és jognyilatkozatok előkészítésének és meghozatalának biztosítása,

b) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének biztosítása, továbbá

c) a közeli hozzátartozót megillető társadalombiztosítási, szociális és kegyeleti gondoskodás megállapításának és folyósításának biztosítása.

(6) A kormányzati igazgatási szerv a közszolgálati alapnyilvántartásban a 3. mellékletben meghatározott személyes adatot - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt kezeli.

(7) A kormányzati szolgálati jogviszony bármely jogcímen történő megszűnését vagy megszüntetését követően a közszolgálati alapnyilvántartásban az érintettre vonatkozó, a 3. mellékletben felsorolt személyes adatok kezelését 50 évig korlátozni kell. A korlátozás alá eső személyes adatokat csak az érintett ismerheti meg, valamint a törvényben erre feljogosított szervnek továbbítható megkeresés alapján. A korlátozás alá eső adatokkal - az előbbiekben rögzített műveleteken túl - más művelet nem végezhető.

(8) A közszolgálati alapnyilvántartásban a (7) bekezdés alapján tárolt adatokat az ott meghatározott határidő lejárta napján törölni kell.

(9) A közszolgálati alapnyilvántartást a kormányzati igazgatási szerv más személyes adatot tartalmazó nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni. A közszolgálati alapnyilvántartás más személyes adatot tartalmazó nyilvántartással - a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer és a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer rendszerelemét képező álláshely-nyilvántartás kivételével - nem kapcsolható össze.

(10) A kormánytisztviselőnek a közszolgálati alapnyilvántartás 3. mellékletben meghatározott, az illetményszámfejtéshez szükséges adatairól és az azokban bekövetkezett változásról a (2) bekezdés szerinti információs rendszer közvetlen adatszolgáltatást nyújt - a Kormány rendeletében meghatározott rendben - a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés részére.

175. § [A közszolgálati alapnyilvántartásra vonatkozó egyéb szabályok][368]

(1)[369]

(2)[370]

(3) A közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig - jogosult betekinteni, illetve abból adatokat átvenni:

a) saját adatai tekintetében a kormánytisztviselő;

b) a kormánytisztviselő felettese;

c) a teljesítményértékelést végző vezető;

d) a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló;

e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy;

f) közszolgálati jogvita kapcsán az eljáró bíróság, a Közszolgálati Döntőbizottság;

g) törvényben meghatározott célból, feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság;

h) törvényességi ellenőrzési feladatkörében eljárva az ügyész;

i) a személyes adatok kezelésével összefüggésben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke;

j) a személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, a 3. melléklet I/A., I/B., II., IV., V., VII., VIII. és X. pontjában foglalt adatkörökből a kormánytisztviselő illetményének számfejtése, illetve annak ellenőrzése céljából;

k)[371] a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer működtetésével összefüggésben a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter;

l) adategyezés, adatösszevetés, adatkorrigálás érdekében a minisztériumokra vonatkozó adatok tekintetében, valamint a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával kapcsolatban a személyügyi központ vezetője, és az általa feljogosított, személyügyi központnál alkalmazásban álló személy;

m) az európai támogatásokat auditáló szerv;

n) a kormányzati igazgatási szerv részére informatikai üzemeltetési feladatokat, illetve logisztikai-eszközellátási feladatokat végző szerv - tevékenységéhez szükséges mértékig - a 3. melléklet I/A. pont 1-3. alpontjában foglalt adatkörök tekintetében.

o)[372] a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter;

p)[373] a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője.

(4)[374] A miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár esetében a közszolgálati alapnyilvántartásban kell nyilvántartani a 3. mellékletben meghatározott adatokon túl a vezetői igazolvány számát, az EÜ VIP kártya számát, a diplomata útlevél számát, valamint a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár, továbbá a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti juttatások adatait is.

(5) A tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselő esetében a 3. mellékletben meghatározott adatokon túl a közszolgálati alapnyilvántartásban kell nyilvántartani a külképviselet megnevezését, a diplomáciai vagy konzuli rangot, valamint az átalány-költségtérítésre vonatkozó adatokat is.

(6)[375] A kormányzati igazgatási szerv az elektronikusan vezetett közszolgálati alapnyilvántartási rendszerében a kormánytisztviselő (4) és (5) bekezdésben, valamint a 3. mellékletben meghatározott adatait a 179. § (4) bekezdésében foglalt ideig kezeli.

(7)[376] Ha a kormánytisztviselőt kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követően más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatják, kérésére a korábbi álláshelye szerinti kormányzati igazgatási szerv a (6) bekezdés szerinti adatairól elektronikusan rendszerezett formában másolatot ad át a foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnek.

(8)[377] Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 111. §-a alapján tájékoztatást kap arról, hogy e törvény hatálya alatt állóval szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a 82. § (4) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.

(9)[378] A munkáltatói jogkör gyakorlója a 82. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás során tudomására jutott személyes adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.

176. §[379] [A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer]

A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben meghatározott döntéstámogatási feladatot a kormányzati igazgatási szerv a közszolgálati alapnyilvántartás adatainak és azok változásainak, továbbá a kormányzati igazgatási szerv szervezeti adatainak jogszabályban meghatározottak szerint a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerbe történő feltöltésével hajtja végre.

177. § [A személyügyi központ által vezetett nyilvántartás]

(1) A személyügyi központ nyilvántartja és kezeli

a) az általa lefolytatott pályázati eljárás,

b) a kompetencia vizsgálat,

c) a toborzási adatbázis,

d)[380]

e)[381] a teljesítményértékelés

adatait.

(2) A személyügyi központ nyilvántartásában szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, az adatszolgáltatásért a személyügyi központ vezetője felelős.

(3) A személyügyi központ által vezetett nyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig - jogosult betekinteni, illetve a személyügyi központ hozzájárulásával abból adatokat átvenni:

a) a személyügyi központ vezetője, valamint az általa feljogosított, személyügyi központnál alkalmazásban álló személy,

b)[382] a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője és az általa meghatározott körben, az általa feljogosított kormánytisztviselő,

c) a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője és az általa feljogosított, a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv alkalmazásban álló személy,

d) saját adatai tekintetében az adatbázisban szereplő személy,

e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,

f) közszolgálati jogvita kapcsán a Közszolgálati Döntőbizottság, az eljáró bíróság,

g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,

h) az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész,

i) az etikai ügyben eljáró szerv vagy személy, valamint

j) az MKK elnöke a 77. § (3) bekezdés f)-g) pontjában meghatározott hatáskör gyakorlása céljából.

(4) A személyügyi központ által az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti nyilvántartásból - kormányrendeletben meghatározott módon - statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatnyilvántartás és adatkezelés kiterjed:

a) a pályázó természetes személyazonosító adataira,

b) a pályázó önéletrajzára, motivációs levelére,

c) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó egyéb adatokra,

d) a pályázati eljárás során használt kiválasztási módszerek eredményeire,

e) a kompetenciavizsgálat eredményére, valamint

f) a 4. melléklet szerinti adatokra.

(6) A pályázati eljárás lefolytatását követően - függetlenül annak eredményességétől - a személyügyi központ a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyűjtés céljából tárolhatja. A pályázati eljárással kapcsolatos adatokat a személyügyi központ a pályázati eljárás lezárását követően törli a nyilvántartásából, kivéve, ha a pályázó adatai további kezeléséhez hozzájárul, abból a célból, hogy a későbbi pályázati lehetőségekről tájékoztatást kapjon, valamint bekerüljön a toborzási adatbázisba. A pályázati nyilvántartásból - kormányrendeletben meghatározott módon - személyazonosításra alkalmas adat csak a pályázatot kiíró kormányzati igazgatási szerv számára szolgáltatható.

(7)[383] Az (1) bekezdés e) pontja szerinti adatnyilvántartás és adatkezelés - a kormánytisztviselők teljesítményértékelési rendszerének jogszabályban meghatározottak szerinti működtetése érdekében - kiterjed:

a) a kormánytisztviselő és a teljesítményértékelést végző vezető természetes személyazonosító adataira, álláshelyének besorolására;

b) a kormánytisztviselő teljesítményértékelése során rögzített egyéni feladatokra és azok értékelésére.

(8)[384] A személyügyi központ a kormánytisztviselő (7) bekezdés szerinti adatait a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésétől vagy megszüntetésétől számított 3 év elteltével törli a nyilvántartásból, ha újabb kormányzati szolgálati jogviszony létesítésére nem került sor.

(9)[385] A kormánytisztviselő képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával összefüggő központi nyilvántartást - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működteti. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem e feladata ellátása körében a (10) és (11) bekezdésben meghatározott adatokat a 179. § (4) bekezdésében meghatározott ideig kezeli.

(10)[386] A Kormány által rendeletben kijelölt vizsgaszervező a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgával, valamint a közigazgatási szakvizsgával kapcsolatban a következő adatok körét tartja nyilván, illetve kezeli:

a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatait,

b) a vizsgázó munkáltatójára vonatkozó adatokat,

c) a vizsgajegyzőkönyvben foglalt adatokat,

d) a vizsgabizonyítvány számát, keltét,

e) a vizsga teljesítéséhez szükséges adatokat,

f) a vizsgázó elérhetőségeinek adatait.

(11)[387] A továbbképzést szervező a továbbképzés lebonyolításával kapcsolatban a következő adatok körét tartja nyilván, illetve kezeli:

a) a résztvevő természetes személyazonosító adatait,

b) a résztvevő munkáltatójára vonatkozó adatokat,

c) a továbbképzés teljesítéséhez szükséges adatokat,

d) a résztvevő elérhetőségeinek adatait.

178. § [A személyügyi központ egyéb feladatai]

A személyügyi központ ellátja a kormánytisztviselők kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, teljesítményértékelési, illetmény- és felelősségi rendszereivel kapcsolatos módszertani támogatással összefüggő feladatokat.

179. § [A személyi anyag]

(1) A kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül a kormánytisztviselő

a) arcképét,

b) közszolgálati alapnyilvántartási adatlapját,

c) önéletrajzát,

d)[388]

e) esküokmányát,

f) kinevezését és annak módosítását,

g) teljesítményértékelését,

h) kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntető iratot,

i) hatályban lévő fegyelmi büntetését kiszabó határozatot, valamint

j)[389] foglalkoztatási igazolásának, korábbi foglalkoztatási jogviszony-igazolásának másolatát,

k)[390] végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését igazoló okiratának másolatát,

l)[391] a 3. melléklet szerinti személyes adatainak igazolására szolgáló okiratok másolatát,

m)[392] az álláshely betöltéséhez, feladatainak ellátásához szükséges egyéb engedélyeket

együttesen kell tárolni (a továbbiakban együtt: személyi anyag).

(2) A személyi anyagba való betekintésre a 175. § (3) bekezdésében meghatározott személyek és szervek jogosultak.

(3) A kormánytisztviselő személyi anyagát a kormányzati igazgatási szerv állítja össze, kezeli, illetve abban az esetben, ha a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, megküldi a fogadó kormányzati igazgatási szerv részére.

(4) A személyi anyagot - kivéve, amelyet a (3) bekezdés alapján átadtak - a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni.

(5)[393] A (4) bekezdésben meghatározott ideig meg kell őrizni kormánytisztviselő - 89/A. §-sal, 104. § (9) és (10) bekezdésével, valamint 105. § (2) és (3) bekezdésével összefüggésben - átadott személyi anyagának másolatát is (fogyatékanyag).

180. § [A közszolgálati ellenőrzés]

(1)[394] A Kormány ellenőrzi - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter közreműködésével - a kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtását.

(2) A Kormány a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter javaslatára évente meghatározhatja a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat alá vont szerveket (vizsgált szervek).

(3)[395] A célvizsgálatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormány évente - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője útján - tájékoztatja.

(4) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jogosult - a célvizsgálatok keretében - a 2. § (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti központi kormányzati igazgatási szervek esetében[396]

a) a munkáltatói intézkedést tartalmazó iratokba betekinteni,

b) jogszabálysértés vagy célszerűtlen intézkedés esetén intézkedést kezdeményezni a kormányzati igazgatási szerv vezetőjénél vagy - vita esetén - annak felettes szervénél, valamint

c) fegyelmi vagy kártérítési eljárást kezdeményezni.

(5) A (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a kormányzati igazgatási szerv vezetője köteles a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert - a megkereséstől számított harminc napon belül - tájékoztatni.

(6)[397]

ÖTÖDIK RÉSZ

A POLITIKAI SZOLGÁLATI JOGVISZONY

XXV. FEJEZET

A POLITIKAI FELSŐVEZETŐKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

181. § [A kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazhatósága]

(1) A politikai felsővezető politikai szolgálati jogviszonyára - ha az Alaptörvény, valamint e törvény eltérően nem rendelkezik - a kormányzati szolgálati jogviszonyra és a kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)[398] A politikai felsővezető politikai szolgálati jogviszonyára - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - nem kell alkalmazni a 71. § (11) bekezdése, a 79. §, a 80. § (2) bekezdésének, a 81. §, a XII. fejezet, a 82. § (2)-(4) bekezdése, a 86. § (1)-(6) bekezdése és a 89. § (1) és (2) bekezdése kivételével a XIV. fejezet, a 92. §, a 95-97. §, a XVI. fejezet, a 115. § és a 117. § kivételével a XVII. fejezet, a 124. §, a 128. § (1) és (3)-(7) bekezdésének, a 134. § (1)-(3) és (5) bekezdésének, a 144-145. §, a 149. §, a 151. §, a 158. §, a 166. §, valamint a XXII. és XXIII. fejezet rendelkezéseit.

182. § [A politikai felsővezetők összeférhetetlensége]

(1) A politikai felsővezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt - ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelőszervezetében betöltött tagságot, valamint az érdekképviseleti szervezetben való tisztséget - nem létesíthet, valamint az álláshelyén történő feladatellátásból eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai felsővezető

a) országgyűlési képviselő legyen,

b) elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős testület tagja, elkülönített állami pénzalappal összefüggésben elvi, irányító és koordináló döntések meghozataláért felelős testület tagja vagy az elkülönített állami pénzalappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter vagy testület részére döntés-előkészítő, véleményező tevékenységet végző testület tagja legyen,

c) tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen,

d) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen,

e)[399] hazai, külföldi vagy nemzetközi sportszövetség vagy sportegyesület, nemzetközi sportszervezet tagja, elnökségi tagja, vezető tisztségviselője vagy egyéb tisztségviselője legyen,

f)[400] hivatásos szolgálati jogviszonya a politikai felsővezetői kinevezés időtartamára a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint szüneteljen.

g)[401] adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonya a politikai felsővezetői kinevezés időtartamára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerint szüneteljen.

h)[402] közjegyzői szolgálata a politikai felsővezetői kinevezés időtartamára a közjegyzőkről szóló törvény szerint szüneteljen.

(3)[403] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár, a miniszterelnök politikai igazgatója és a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a Kormány előzetes engedélyével lehet a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak, az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának, a Szanálási Alap igazgatótanácsának, a Likviditási Bizottságnak és a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságnak, a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő befektetési alapkezelő irányító testületének, illetve felügyeleti feladatokat ellátó irányító testületének, valamint közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagja, továbbá a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnöke és tagja.

(3a)[404] Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaira, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betöltőkre nem kell alkalmazni, azzal hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.

(4)[405] Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a politikai felsővezető a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, a miniszterelnök esetében az összeférhetetlenség nem mondható ki, a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár esetében a felmentést mellőzni kell.

183. §[406] [Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozata]

(1)[407] Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekének (a továbbiakban együtt: családtag) vagyonnyilatkozatát. Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető és a családtag vagyonnyilatkozatára az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.

(2) A vagyonnyilatkozatokat a Miniszterelnöki Kormányiroda kezeli.

(3)[408]

(4)[409] A családtag vagyonnyilatkozata kivételével az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát a Miniszterelnöki Kormányiroda a honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.

(5) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: összeférhetetlenségi bizottság) elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az összeférhetetlenségi bizottság ellenőrzi.

(6)[410] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenségi bizottság felhívására az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az igazoló adatokba az összeférhetetlenségi bizottság tagjai tekinthetnek be. Az ellenőrzés eredményéről az összeférhetetlenségi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az összeférhetetlenségi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.

(7)[411] Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A Miniszterelnöki Kormányiroda az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető, valamint családtagja vagyonnyilatkozatát az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi, azt követően megsemmisíti.

184. § [Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozata]

(1) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot, a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2)[412]

185. § [A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem megfelelő teljesítése][413]

(1) Ha a politikai felsővezető a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, az arra alapot adó okok vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében folyatott vizsgálatát követően

a) - a miniszterelnök esetében - az Országgyűlés elnöke a miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondását,

b) a miniszterelnök a miniszter vagy az államtitkár felmentését

kezdeményezi.

(2) A köztársasági elnök az (1) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezés esetén a minisztert vagy az államtitkárt e megbízatása alól felmenti.

(2a)[414] Az (1) bekezdés szerinti esetben a miniszterelnök a miniszterelnök politikai igazgatóját, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját e megbízatása alól felmenti.

(3)[415]

186. § [Az adatnyilvánosság]

(1) A politikai felsővezető személyijövedelemadó-bevallásából az összevont adóalap összege, az összevont adóalap adójának összege, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege nyilvános. Ezen adatokat a politikai felsővezető a Miniszterelnöki Kormányiroda honlapján való közzététel céljából az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő tizenöt napon belül a Miniszterelnöki Kormányirodának megküldi.

(2) A politikai felsővezető illetményére, a részére kifizetett jutalomra és célprémiumra, az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető országgyűlési képviselői javadalmazására, illetve a politikai felsővezető részére e megbízatására tekintettel juttatott egyéb juttatásokra vonatkozó adatokat a Miniszterelnöki Kormányiroda honlapján közzé kell tenni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok változása esetén a megváltozott adatokat - a korábbi adat eltávolítása nélkül - a változástól számított tizenöt napon belül kell közzétenni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatok a politikai felsővezető megbízatása megszűnését követő egy év elteltével távolíthatók el.

187. § [Egyéb közös szabályok]

(1) A politikai felsővezető

a) végkielégítésre,

b) felmentési időre,

c)[416] szolgálati elismerésre

nem jogosult.

(2)[417] A miniszterelnököt minden naptári évben negyven, a minisztert, a miniszterelnök politikai igazgatóját, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadóját és az államtitkárt húsz munkanap alapszabadság illeti meg. A szabadság igénybevételét a miniszter és az államtitkár esetében a Miniszterelnöki Kormányirodának előzetesen be kell jelenteni.

(3) Ha a politikai felsővezetőt legkésőbb a hatáskörgyakorlásának megszűnésétől számított harminc napon belül ismételten politikai felsővezetővé választják meg vagy nevezik ki, vagy szakmai felsővezetővé nevezik ki, a ki nem adott szabadságát az új kinevezéssel vagy megválasztással érintett politikai szolgálati jogviszony vagy kormányzati szolgálati jogviszony alapján járó szabadsághoz hozzá kell számítani.

(4) A politikai felsővezető megbízatásának időtartama, valamint a megbízatás megszűnését követően a hatásköre gyakorlásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, illetménye nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(5) A politikai felsővezető megbízatásának időtartama, valamint a megbízatás megszűnését követően a hatásköre gyakorlásának időtartama kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

(6)[418] A miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való anyagi felelősségének tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszterelnök, a kijelölt vizsgálóbiztos legalább államtitkári megbízatást betöltő politikai felsővezető és az eljáró tanács tagjai a miniszterelnök által felkért miniszterek.

(7) Ha a politikai felsővezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, kivéve, ha megbízatása

a) - a miniszterelnök esetében - összeférhetetlenségének kimondása vagy a megválasztásához szükséges feltételek hiánya megállapítása,

b)[419] - a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár esetében - összeférhetetlenségének vagy a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapítása alapján történő felmentése

miatt szűnt meg.

(8) A politikai felsővezető a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles visszafizetni.

(9)[420] Ha a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár kinevezéséről, felmentéséről vagy megbízatásának lemondás miatti megszűnésének megállapításáról szóló okiratban a megbízatás keletkezésének vagy megszűnésének időpontja naptári napként van meghatározva, a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és az államtitkár a megjelölt naptári nap kezdetén lép hivatalba, illetve megbízatása a megjelölt naptári nap végén szűnik meg.

(10) A politikai felsővezető szabadságát - a (11) bekezdést kivéve - megváltani nem lehet.

(11) A politikai felsővezető szabadságát a politikai szolgálati jogviszony megszűnésekor meg kell váltani, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az arányos szabadságot nem adta ki.

XXVI. FEJEZET

A MINISZTERELNÖK

188. § [A miniszterelnök megválaszthatóságának feltételei]

Miniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy.

189. § [A miniszterelnök megbízatásának megszűnése]

(1) A miniszterelnök a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról.

(2) A miniszterelnök megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) A köztársasági elnök a miniszterelnök lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

(4) Ha a miniszterelnök megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek.