6/2008. (ÜK. 4.) LÜ utasítás

a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos egyes kérdésekről

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 11. §-ának (6) és a 14. §-ának (2) bekezdésében, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával és az érdek-képviseleti szervekkel egyeztetve a következő utasítást adom ki:

Az utasítás hatálya

1. §

(1) Az utasítás hatálya kiterjed:

a) a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre,

b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódó tevékenység során közreműködő ügyészségi alkalmazottakra.

(2) A vagyonnyilatkozatok átvételére, iktatására, az azokkal kapcsolatos iratok kezelésére az utasításban nem szabályozott kérdésekben az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

2. §

(1)[1] A legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes és a főtitkár a munkáltatói jogkörébe tartozók vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatosan reá háruló feladatok ellátásával a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetőjét bízhatja meg.

(2) A munkáltatói jogkör (1) bekezdésben nem említett gyakorlója a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatban reá háruló feladatok közül az ügyviteli teendőket vezető állású, illetőleg nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett munkakört ellátó ügyészségi alkalmazottra ruházhatja át.

Értelmező rendelkezések

3. §

Az utasítás alkalmazásában

a) Vagyonnyilatkozat: a Vnytv. által meghatározott esetekben, a törvény mellékletében rögzített adattartalommal, az ügyészségi alkalmazott saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozói jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata.

b) Őrzésért felelős: a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető.

c) Vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett (a továbbiakban: kötelezett): az ügyészségi szolgálati viszonyt létesítő személy, az ügyészségi alkalmazott, továbbá a volt ügyészségi alkalmazott, akit a Vnytv. megjelöl, valamint a Vnytv. által meghatározott ügyészségi alkalmazotti körből az, akinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az adott szervezeti egység szervezeti és működési szabályzata feltünteti.

d) Hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, a közös háztartásban élő szülő és gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott, továbbá a nevelt gyermeket is.

e) Vagyonnyilatkozatok iktatókönyve (a továbbiakban: iktatókönyv): az őrzésért felelős vagy a 2. §-ban rögzített megbízottja által vezetett, a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos tevékenység feljegyzésére és nyilvántartására szolgáló iktatókönyv.

f) Nyilvántartási azonosító: a kötelezett azonosítására szolgáló négy számjegyből álló szám, amely megegyezik az iktatókönyvbe történt iktatás sorszámával.

4. §

(1) A kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége megszűnik, ha

a) az ügyészségi szolgálati viszonya megszűnését követően a Vnytv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján vagyonnyilatkozatot tesz,

b) a szolgálati viszonyát a Vnytv. 9-10. §-ában foglaltakra, továbbá ha a Vnytv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjára tekintettel kellett megszüntetni,

c)[2] a korábbi vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó beosztása, munka- vagy feladatköre megszűnt és az új beosztása, munka- vagy feladatköre nem jár vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, feltéve, hogy a Vnytv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem érinti az átirányítás (helyettesítés), a vezetői feladatok ellátására szóló megbízás, valamint a kirendelés.

A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárási, irat- és adatkezelési szabályok

5. §

(1)[3] Az őrzésért felelős a kötelezettet - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető szolgálati viszony létesítése, beosztás, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével - az esedékességet legalább 30 nappal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó szolgálati viszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén pedig 15 nappal megelőzően írásban tájékoztatja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és annak esedékességéről.

(2) A tájékoztatás (1. számú melléklet) tartalmazza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést, a vagyonnyilatkozat tételéhez szükséges nyomtatványt, valamint a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást (2. számú melléklet) .

(3) A tájékoztatás kötelezetthez való eljuttatásának igazolhatónak kell lennie.

(4) A kötelezett részére eljuttatott, a vagyonnyilatkozat-tételéhez szükséges nyomtatványnak tartalmaznia kell a nyilvántartási azonosítót. A kötelezett nyilvántartási azonosítója nem változik meg, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a Vnytv. 5. §-a (1) bekezdésének b) vagy a c) pontja alapján ismételten tesz eleget.

(5) A tájékoztatáshoz - a vagyonnyilatkozat kitöltött példányainak elhelyezése érdekében - két, azonos méretű borítékot is mellékelni kell. A borítékok valamennyi kötelezett esetében azonos nagyságúak.

6. §

(1) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az ügyészségi alkalmazott akkor teljesíti, ha a Vnytv. 5. §-ában rögzített esedékességkor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

7. §

(1) A vagyonnyilatkozatot a kötelezett maga és a vele egy háztartásban élő hozzátartozó vonatkozásában a Vnytv.-ben és az utasításban foglalt alaki szabályok megtartásával tölti ki.

(2) A kötelezett, ha több hozzátartozóval él közös háztartásban, a vagyonnyilatkozat megfelelő részét minden egyes hozzátartozó vonatkozásában külön-külön tölti ki.

(3) A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni és minden oldalát alá kell írni.

(4) A vagyonnyilatkozat számítógép segítségével, elektronikus úton is kitölthető.

8. §

(1) A kötelezett a vagyonnyilatkozat egy-egy példányát külön-külön az őrzésért felelős által előzetesen biztosított borítékba helyezi és lezárja, majd a zárt borítékokat az őrzésért felelősnek átadja. A borítékok átadását a kötelezett és az őrzésért felelős a borítékok lezárására szolgáló felületen ugyanazon alkalommal elhelyezett aláírásával igazolja. A borítékokra az őrzésért felelős a nyilvántartási azonosítót is ráírja, majd hivatali pecsétjével ellátja. A boríték átvételét az őrzésért felelős a 3. számú mellékletben foglaltak szerint igazolja.

(2) Az őrzésért felelős vagy a 2. §-ban rögzített megbízottja az átvételt bejegyzi az iktatókönyvbe, majd az egyik borítékot a kötelezettnek átadja. A kötelezett a borítékot megőrzi. A másik zárt boríték a nyilvántartásba vételt követően az őrzésért felelősnél marad, aki azt az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.

9. §

(1)[4] A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó beosztásba, munkakörbe történő kinevezést, munkaköri feladatok kijelölését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlója az 5. §-ban és a 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(2) Ha a kötelezett szolgálati helye a Vnytv. 5. §-a (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően változik meg, úgy a kötelezett az őrzésért továbbiakban felelőst - a törvényben megjelölt változás bekövetkezését megelőzően -tájékoztatja arról, hogy érvényes vagyonnyilatkozatot tett. Az őrzésért továbbiakban felelős az őrzésért korábban felelősnél a vagyonnyilatkozat átadását kezdeményezi, aki annak haladéktalanul eleget tesz.

(2a)[5] Amennyiben a kötelezett szolgálati helye kirendelése következtében változik meg, és a kirendelés várhatóan fennáll a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességekor is, úgy az őrzésért korábban felelős a kötelezett általa őrzött vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességét legalább 90 nappal megelőzően a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően átadja a kirendelés helye szerinti őrzésért felelős részére. A kirendelés helye szerinti őrzésért felelős a kirendelés megszűnését követően - amennyiben az a munkáltatói jogkör gyakorlójának változását vonja maga után - a vagyonnyilatkozatot annak további őrzése céljából 15 napon belül visszaküldi a kötelezett kinevezési helye szerinti őrzésért felelős részére.

(3) Az őrzésért korábban felelős a vagyonnyilatkozatot és az azzal kapcsolatos iratokat futárszolgálat útján megküldi vagy közvetlenül kézbesíti az őrzésért továbbiakban felelősnek, egyidejűleg a kötelezett nyilvántartásban tárolt adatait az iktatókönyvből áthúzással törli. A törölt névnek olvashatónak kell maradnia.

(4) A kötelezett új nyilvántartási azonosítót kap, amelynek kialakítása során az őrzésért továbbiakban felelős az általános szabályok szerint jár el. Az őrzésért továbbiakban felelős a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokon (a kötelezettnél maradó és az őrzésért felelős által őrzött példányon egyaránt) feltünteti az új nyilvántartási azonosítót, a korábbi nyilvántartási azonosítót egyidejűleg áthúzza, oly módon, hogy a korábbi nyilvántartási azonosító olvasható maradjon.

10. §

(1) Az iktatókönyv (4. számú melléklet) szoros elszámolású, 1-től kezdődően lapszámozott nyomtatvány, amelyet a Gazdasági Főigazgatóság - a szükséges lapszámmal - átvételi elismervény ellenében ad át az őrzésért felelősnek, aki minden lapot a saját pecsétjével lát el.

(2) Az iktatókönyvbe kék tollal kell írni. A dátumoknak minden esetben tartalmazniuk kell az év, a hónap és a nap megjelölését.

(3) Amennyiben az iktatókönyvbe téves bejegyzés kerül, azt át kell húzni oly módon, hogy a rontott szöveg olvasható legyen. A javítás tényét és idejét a javító a szignójának egyidejű elhelyezésével jelzi. Az iktatókönyvből lapot kiemelni nem szabad.

11. §

(1) Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozatokat, az azokkal kapcsolatban keletkezett iratokat, valamint az iktatókönyvet lemezszekrényben, vagy azzal azonos biztonságot nyújtó egyéb módon, elkülönítetten őrzi úgy, hogy azokhoz csak ő férhessen hozzá.

(2) A vagyonnyilatkozatokat és az azokkal kapcsolatos iratokat az őrzésért felelős ügyészségi alkalmazottanként külön-külön iratgyűjtőben helyezi el. Az adott vagyonnyilatkozattal kapcsolatban utóbb érkezett és keletkezett iratokat is ebben az iratgyűjtőben kell őrizni.

12. §

(1)[6] A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 4. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti megszűnése esetén az őrzésért felelős a kötelezett vagyonnyilatkozatának - a szolgálati viszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése időpontjában - általa őrzött példányát, továbbá a megszűnésre tekintettel tett vagyonnyilatkozatot - a kötelezettséget megalapozó ok megszűnésétől számított - három évig őrzi. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megszűnése esetén, vagy ha a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül könyvelt küldeményként postázza vagy az 5. számú melléklet szerinti minta felhasználásával visszaadja a kötelezettnek.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 4. § szerinti megszűnése esetén a nyilvántartásban tárolt adatokat - legkésőbb a kötelezettnek történő visszaadásra rendelkezésre álló határidő utolsó napjáig - áthúzással törli. A kötelezett halála esetén az adatokat ugyancsak törölni kell. A törlést követően a korábbi szövegnek olvashatónak kell maradnia.

(3) A kötelezett halála esetén a vagyonnyilatkozat kiadásának nincs helye. A vagyonnyilatkozatra és az azzal kapcsolatban keletkezett iratokra az 1. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

13. §

Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli és gondoskodik arról, hogy az abban foglaltakat csak törvényben meghatározott esetben, továbbá törvényben és az utasításban megjelölt személyek (szervek) ismerhessék meg.

A vagyongyarapodási vizsgálat

14. §

(1)[7] A Vnytv. 14. § (1) bekezdésének b) pontjában és 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén az őrzésért felelős a kötelezettet meghallgatja.

(2) A meghallgatásra szóló értesítést a meghallgatást megelőzően legalább 8 nappal kézbesíteni kell a kötelezettnek. A megjelölt időköztől a kötelezett kérésére el lehet tekinteni.

(3) Az értesítésnek tartalmaznia kell a meghallgatás helyét, idejét, célját, továbbá a képviselő igénybevételére és jelenlétének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást.

(4)[8] A meghallgatáson jelen van - a kötelezett kérelme alapján - az érdekképviseleti szerv nevében eljáró, vagy a kötelezett által megbízott más személy is, aki a meghallgatáson történtekkel kapcsolatban észrevételt tehet. Erre az értesítésben ugyancsak ki kell térni.

(5)[9] A kötelezett az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendeletben foglalt ellenőrzést (a továbbiakban: ellenőrzés) megelőző vizsgálat tartamára képviselőt hatalmazhat meg. A képviselő jogosultságaira a Pp. képviseletre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(6) A meghallgatás alkalmával a kötelezett elé kell tárni az annak alapjául szolgáló bejelentést. A kötelezett a bejelentésre nem köteles nyilatkozni, amelyről legkésőbb a meghallgatás megkezdésekor ki kell oktatni.

(7) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a kötelezettnek át kell adni. A jegyzőkönyvnek azt is tartalmaznia kell, ha a kötelezett az érdekképviseletére nem tartott igényt.

15. §

(1) Az őrzésért felelős a Vnytv. 14. §-ában meghatározott vizsgálat során - törvényben meghatározott feltételek esetén -, a valós tartalom megállapítása érdekében a vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat felbonthatja, az abban foglaltakat megismerheti.

(2) A vagyonnyilatkozat felbontásáról - amelynél a kötelezett jelen van, képviselője pedig jelen lehet -jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát a kötelezettnek át kell adni.

16. §[10]

Ha a kötelezett a meghallgatáson önhibáján kívül nem jelenik meg, az őrzésért felelős a meghallgatásra - a 14. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával - újabb határnapot tűz. Az ismételt meg nem jelenés vagy a meghallgatásnak önhibából történő elmulasztása esetén az őrzésért felelős a Vnytv. 14. §-ának (4) bekezdése szerinti vizsgálat kezdeményezéséről a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

17. §

(1)[11] Ha a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények a meghallgatás és a vagyonnyilatkozatban foglaltak alapján nem tisztázódnak hitelt érdemlően, úgy az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével ellenőrzést (a kötelezett és vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálata) kezdeményez az állami adóhatóság illetékes szervénél.

(2)[12] Az ellenőrzés kezdeményezéséről az őrzésért felelős a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetőjét egyidejűleg írásban tájékoztatja.

18. §

(1) Amennyiben a kötelezettel szemben az állami adóhatóság vagy a bíróság határozata alapján a Vnytv. 16. §-ának (1) bekezdésében rögzített jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, úgy az őrzésért felelős a kötelezett ügyészségi szolgálati viszonyát megszünteti vagy - amennyiben a kinevezési jogkört más gyakorolja - a megszüntetésre irányuló javaslatát a megszüntetés feltételeiről való értesülését követően soron kívül megküldi a kinevezési jogkört gyakorlónak, illetve a döntést előkészítő szervezeti egység vezetőjének.

(2) Az őrzésért felelős az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadása esetén is.

(3)[13] Amennyiben a kötelezett vonatkozásában a kinevezési jogkört a legfőbb ügyész vagy a Személyügyi és Továbbképzési Főosztály vezetője gyakorolja, az őrzésért felelős a bírói felülvizsgálat esetén az állami adóhatóságnak a kötelezettre hátrányos megállapításokat tartalmazó határozatától érdemben eltérő bírósági döntésről, továbbá arról, hogy a Vnytv. 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának volt helye, az említett főosztály vezetőjét írásban tájékoztatja.

(4) Amennyiben a Vnytv. rendelkezései alapján a vagyonnyilatkozat felbontására került sor és a vagyongyarapodási vizsgálat eredményeként a kötelezett szolgálati viszonya megszüntetésének nincs helye, úgy a vagyonnyilatkozatok vonatkozásában a 8. § (1) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a vagyonnyilatkozatot és a felbontott borítékot az eredeti nyilvántartási azonosítóval ellátott új borítékba kell helyezni.

(5) A vagyongyarapodási vizsgálathoz kapcsolódó, a 14. § (7) bekezdés, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyvet lehetőleg nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett munkakört ellátó, illetőleg adatvédelmi vizsgával rendelkező ügyészségi alkalmazott készíti.

Vegyes rendelkezések

19. §

(1) Az őrzésért felelős - az együtt élő hozzátartozókra is figyelemmel - felméri az általa vezetett (irányított) ügyészségi szervezeti egységben a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek számát. Ennek alapján biztosítja a szükséges vagyonnyilatkozat-nyomtatványokat.

(2) Az őrzésért felelős az iktatókönyv terjedelmére vonatkozó igényéről a Gazdasági Főigazgatóságot tájékoztatja.

(3) A Gazdasági Főigazgatóság a tájékoztatás alapján gondoskodik az iktatókönyvek elkészíttetéséről és az őrzésért felelős részére - a 10. § (1) bekezdés szerint történő -átadásáról.

20. §

Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.

Dr. Kovács Tamás s. k.,

legfőbb ügyész

1. számú melléklet a 6/2008. (ÜK. 4.) LÜ utasításhoz[14]

2. számú melléklet a 6/2008. (ÜK. 4.) LÜ utasításhoz

Útmutatás a vagyonnyilatkozat kitöltéséhez és átadásához

1. A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni.

2. A kitöltéskor az összeg vonatkozásában minden esetben - a hozzátartozó vonatkozásában is - a jövedelem közterhekkel csökkentett összegéről kell nyilatkozni.

3. A kötelezettel közös háztartásban élő több hozzátartozó esetén a nyilatkozat megfelelő részét a kötelezett minden egyes hozzátartozó vonatkozásában külön-külön tölti ki.

4. A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni.

5. A vagyonnyilatkozat kitöltése lehetőség szerint kék tollal, olvashatóan történjen.

6. Amennyiben a kitöltés során tévedésre vagy elírásra kerül sor, úgy új nyomtatvány kitöltése javasolt.

7. A vagyonnyilatkozat számítógép segítségével, elektronikus úton is kitölthető.

8. A kötelezett a vagyonnyilatkozat értelemszerű kitöltését követően a nyomtatvány minden oldalát aláírja.

9. A vagyonnyilatkozat egy-egy példányát a kötelezett az őrzésért felelős által előzetesen biztosított külön-külön borítékba helyezi és lezárja.

10. A kötelezett a vagyonnyilatkozat külön-külön lezárt borítékban levő példányait az őrzésért felelősnek átadja.

11. A zárt borítékok átadását a kötelezett és az őrzésért felelős a borítékok lezárására szolgáló felületen ugyanazon alkalommal elhelyezett aláírásával igazolja, a nyilvántartási azonosítót rögzíti és a borítékokat a hivatali pecsétjével ellátja.

12. Az őrzésért felelős a nyilvántartásba vételt követően az egyik borítékot a kötelezettnek visszaadja.

3. számú melléklet a 6/2008. (ÜK. 4.) LÜ utasításhoz

4. számú melléklet a 6/2008. (ÜK. 4.) LÜ utasításhoz

VAGYONNYILATKOZATOK IKTATÓKÖNYVE

Tájékoztató a vagyonnyilatkozatok iktatókönyvének kitöltéséhez

Az 1. számú rovatba mindig négyjegyű számot kell írni 0001-től kezdődően, folyamatosan, emelkedő számsorrendben, mert ez képezi a nyilvántartási azonosító számjegyeit.

A 2. számú rovatba a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét kell írni.

A 3. számú rovatba a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek szóló, a vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó felhívás megtörténtének időpontját kell írni. Ebbe a rovatba kell írni a Vnytv. 10. § (1) bekezdése szerinti írásbeli felszólítás időpontját is.

A 4. számú rovatban a zárt boríték - nyilatkozattételre kötelezettől történő - átvételének dátumát kell feltüntetni. Ebbe a rovatba kell írni a 9. § (3) bekezdése szerinti átvételének dátumát is, "az őrzésért korábban felelőstől" megjegyzéssel.

Az 5. számú rovatba a következő vagyonnyilatkozat esedékességének évét kell beírni.

A 6. számú rovatba minden olyan bejelentés érkezésének a dátumát kell feltüntetni, amely nem a vagyonnyilatkozattételre kötelezettől érkezett.

A 7. számú rovatba a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésének dátumát kell írni.

A 8. számú rovatba a vagyonnyilatkozatok visszaadásának dátumát kell feltüntetni. Ebben a rovatban kell feltüntetni azt a dátumot is, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója azért törli a nyilvántartásból a nyilatkozattételre kötelezettet, mert annak szolgálati helye - és erre figyelemmel a munkáltatói jogkör gyakorlója is - megváltozott.

A 9. számú rovatba kerül minden olyan bejegyzés, amelyre nincs nevesített rovat, de indokolt a nyilvántartásba vétele (pl. a kötelezett törlésének oka, ideje) .

5. számú melléklet a 6/2008. (ÜK. 4.) LÜ utasításhoz