BH 2004.3.116 A részvénytársaság átalakulási eljárásában az általa hozott társasági határozatok folytán a felpereseket mint az egyik megszűnt részvénytársaság volt részvényeseit esetleg ért jogsérelmeket, a több társaságból létrejött jogutód részvénytársaság nem tudja orvosolni, illetve az esetleges jogszabálysértések jogkövetkezményei a jogutód társaságnál nem vonhatók le [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 47. §].

Az alperes jogelődje, a HCM Rt. 1999. október 11-én tartotta második közgyűlését az L.-i Rt.-vel történő összeolvadása tárgyában. A HCM Rt. működésére a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) rendelkezései voltak irányadóak.

A közgyűlés a 30/1999. (X. 1.) sz. - 39/1999. (X. 11.) sz. határozatokat hozta az átalakulás megvalósulása érdekében (az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek megállapítása a jogelőd és a jogutód részvénytársaságnál, döntés az összeolvadásról, a jogutód részvénytársaság alapító okirat-tervezetének elfogadása és tisztségviselőinek megválasztása).

A felperesek az őket megillető, összesen 304 db szavazattal a határozathozatalban nem vettek részt, de a jogutód részvénytársaságban részvényesek kívántak lenni.

A közgyűlés határozatai alapján a cégbíróság 2000. január 23-án a HCM Rt.-t törölte a cégjegyzékből, az összeolvadással létrejövő alperest pedig a cégjegyzékbe bejegyezte. A felperesek az alperes részvényeseivé váltak.

A felperesek 1999. november 10-én a Gt. 48. § (2) bekezdésére alapítottan keresetet nyújtottak be a HCM Rt. 1999. október 11-i közgyűlésén hozott határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt, és mindegyik határozat hatályon kívül helyezését kérték.

Arra hivatkoztak, hogy a közgyűlés összehívása szabálytalan volt a meghívó tartalma és csak az igazgatóság két tagja által történt aláírása miatt, valamint a közgyűlésen szavazó részvényesek képviselőinek jogosultsága nem volt megfelelően igazolva.

A felperesek a keresetük jogcímét a Gt. 234. § (3), (4) és (6) bekezdésében jelölték meg, és jogfenntartó nyilatkozatot tettek, hogy az alperes által csatolandó okiratok függvényében a közgyűlés összehívása és megtartása tekintetében további jogszabálysértésekre hivatkozzanak.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a közgyűlés összehívása szabályszerű volt, a részvényesek meghatalmazással szabályszerűen képviseltették magukat a közgyűlésen. A HCM Rt. már megszűnt, ezért a közgyűlési határozat esetleges hatályon kívül helyezését követően már nem lehet a jogsértést orvosolni, a jogutód részvénytársaság közgyűlése nem hozhat a HCM Rt. közgyűlése helyett új határozatot.

A városi bíróság az alperes jogutódlását megállapította, és a 2000. június 21-én kelt ítéletével a felperesek keresetét elutasította, a felpereseket a perköltség viselésében marasztalta.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság a 2000. október 12-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a felpereseket kötelezte az alperes részére másodfokú perköltség megfizetésére. A határozat indokolása szerint a közgyűlés összehívása szabályszerű volt. A peres iratokhoz csatolt meghatalmazások között az A/5. szám alatti - ha azt 1999. október 11-én a közgyűlésen felhasználták - valóban nem volt érvényes, mert az Apostille a közgyűlést követően került az okiratra, azonban a többi meghatalmazás megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az A/5. számú meghatalmazással eljáró képviselő szavazatát figyelmen kívül kell hagyni, de ebben az esetben is megvan az érvényes közgyűlési határozathoz szükséges egyszerű és a 3/4-es szótöbbség. A közgyűlés határozatai nem érvénytelenek.

Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor az igazgatóságra vonatkozó kereseti kérelmet is elbírálta, mert ennek előterjesztésére a 30 napos jogvesztő határidő lejártát követően került sor. Ezt a kereseti kérelmet elkésettség okából kellett volna elutasítani.

A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet.

Az I. r. felperes a Gt. 221. § (4) bekezdésének, a Pp. 196. §-ának, 197. §-ának és 198. § b) pontjának megsértésére hivatkozott. Előadta, hogy a Pp. 198. § szerint a külföldön kiállított meghatalmazásnak csak akkor van bizonyító ereje, ha az okiratot a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette (felülhitelesítette). A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. számú törvényerejű rendelet (továbbiakban: Hágai Egyezmény) csak a külföldön kiállított közokiratokra alkalmazható, a magánokiratokban foglalt meghatalmazásokra nem, ezért az ilyen meghatalmazásnál nem mellőzhető a magyar külképviseleti hatóság hitelesítése. A közjegyzői záradékkal, illetve Apostille-al ellátott magánokiratok nem minősülnek közokiratnak sem a Hágai Egyezmény, sem a Pp. 196. § (1) bekezdése szerint. Az A/5-A/7. számú meghatalmazások érvénytelenek, ezért a közgyűlés határozatképességének számításakor figyelmen kívül kellett volna hagyni ezeket a részvényesi képviselőket, akik szavazati jogot sem gyakorolhattak volna. Ebben az esetben a közgyűlés határozatképtelen volt. A részvényesek képviselőinek a közgyűlés megkezdését megelőzően kell rendelkezniük érvényes meghatalmazással, a hiányosság utólag nem szüntethető meg. A meghatalmazásokon lévő közjegyzői tanúsítvány tartalma pontatlan, az A/5. számú meghatalmazáson nem szerepel a keltezés helye, az A/6. számú meghatalmazásból nem állapítható meg, hogy a közjegyzői záradékban foglaltakat az aláírók csak mondták vagy igazolták is, az A/7. számú meghatalmazáson lévő közjegyzői záradékból egyáltalán nem állapítható meg, hogy a közjegyző mit tanúsít.