A Szegedi Ítélőtábla Pf.20002/2017/8. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 41. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 19. §, 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. §, 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 7. §, 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (Szr.) 35. §, 36. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Dobler László

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.002/2017/8. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Gulyás Zoltán ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos I. rendű és II.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos II. rendű felpereseknek - a Dr. Kókai Gábor ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés és sérelemdíj megfizetése iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék 2016. november 29. napján kelt 24.P.20.956/2014/28. számú ítélete ellen a felperesek részéről 29. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes fenntartásában lévő (település neve) Községi Bölcsőde az I. rendű felperes alapellátásának 2014. szeptember 8-i felmondásával megsértette az I. rendű felperes hátrányos megkülönböztetés tilalmához fűződő személyiségi jogát.

Mellőzi az I. rendű felperest terhelő elsőfokú eljárási költség megfizetésére kötelező rendelkezését.

Az I. rendű felperest terhelő elsőfokú eljárási illeték összegét 18.000,- (Tizennyolcezer) forintra, a II. rendű felperest terhelőt 27.900,- (Huszonhétezer-kilencszáz) forintra leszállítja, míg a további 18.000,- (Tizennyolcezer) forint le nem rótt elsőfokú eljárási illeték az állam terhén marad.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a II. rendű felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000,- (Tízezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A le nem rótt, mindösszesen 85.200,- (Nyolcvanötezer-kettőszáz) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az I. rendű felperes a II. rendű felperes gyermeke.

A II. felperes és az alperes fenntartásában működő (település neve) Községi Bölcsőde között 2014. április 1-jén "megállapodási" szerződés jött létre az I. rendű felperes 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei ellátására határozott időtartamban, a 2014. április 1-től augusztus 31-ig tartó időszakra napi 4 órában. Rögzítették az intézményes nevelés és gondozás jogszabály szerinti általános célját és konkrét célkitűzéseiket is. Az intézmény tájékoztatta a szülőt az ellátás formájáról és feltételeiről, továbbá a fizetendő térítési díjról. A szerződés tartalmazta az ellátás megszűnésének törvényi esetköreit, így azt, ha a gyermek a 3. életévét a bölcsődei gondozás, nevelési év végéig (minden naptári év augusztus 31.) betöltötte azzal a kivétellel, hogy ha még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életév betöltését követő augusztus 31-ig orvosi javaslatra tovább gondozható.

Az I. rendű felperesen 2014. május 5-én végzett orvosi vizsgálat eredménye szerint fejlesztése javasolt a Megyei Pedagógiai Intézet javaslata alapján. A ... Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhely Intézmény Szakértői Bizottsága 2014. május 14-i pszichológiai vizsgálata során megállapította, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, esetében a mozgás, a beszéd, a kognitív funkciók terén elmaradás igazolódott, mely kevert specifikus fejlődési zavar miatt korai fejlesztése szükséges heti 2 órában, vagy kiscsoportos formában. Ez mozgásfejlesztő szakember kompetenciája, melynek szervezése a ... Megyei Pedagógiai Szakszolgálat (város neve)-i Tagintézményének feladata. Utalt arra, hogy a gyermeknél autisztikus vonások figyelhetők meg, akaratos, nehezen irányítható.

A 2014. augusztus 13-án végzett neurológiai vizsgálat lelete szerint a gyermek egész napos bölcsődei foglalkoztatása indokolt, nem indokolt viszont speciális bölcsődei foglalkoztatása, autisztikus fejlődése nem alátámasztott.

A bölcsődei vezető 2014. augusztus 15-i levelében arról tájékoztatta a szülőket, hogy 2014. augusztus 31-i hatállyal az I. rendű felperes bölcsődei ellátását megszünteti. Döntését azzal indokolta, hogy a gyermek a szakértői bizottság véleménye szerint sajátos nevelési igényű, ezért korai fejlesztése szükséges. Utalt arra is, hogy autisztikus vonások figyelhetők meg nála. Így mivel a bölcsőde nem rendelkezik a fejlesztéshez szükséges helyiséggel, fejlesztő eszközökkel, illetve szakemberekkel, további ellátását nem tudja biztosítani. Megjegyezte, sem a 16 fős csoportlétszám, sem alapító okirata nem teszi lehetővé további nevelését.

Mindezek ellenére a bölcsőde 2014. szeptember 1-jén ismét szerződést kötött a II. rendű felperessel, melyben az I. rendű felperes ellátását továbbra is napi 4 óra időtartamban vállalta, azonban csak - várhatóan - alperes neve jegyzőjének vagy képviselő testületének határozata napjáig.

(Település neve) Község jegyzője 2014. szeptember 8-án arról tájékoztatta a II. rendű felperest, hogy a gyermek sajátos nevelési igénye folytán a bölcsődei ellátás biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel a szerződést kötő bölcsőde nem rendelkezik, az engedélyezett létszámkeret nem léphető túl, ezért megalapozott a 2014. augusztus 31-i, bölcsődei ellátást megszüntető döntés. Álláspontját a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 35. § (3) bekezdésével, 1. számú mellékletével, 41. § (3)-(4) bekezdéseivel, valamint az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 41. § (1) bekezdésével és 42/A. §-ával indokolta.

Az I. rendű felperes bölcsődei ellátása 2014. szeptember 8-án megszűnt.

A II. rendű felperes kérelme folytán az Egyenlő Bánásmód Hatósága 2015. március 23-án kelt határozatával megállapította, hogy az I. rendű felperessel szemben a bölcsőde megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy egyéb helyzete (sajátos nevelési igénye) miatt bölcsődei ellátását megszüntette, intézkedésével közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg. A kérelem ezt meghaladó részét elutasította, egyúttal kötelezte a bölcsődét, hogy a jogsértő állapotot a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül szüntesse meg, és erről a hatóságot írásban tájékoztassa.

A határozatot követően a II. rendű felperes már nem igényelte gyermekének az érintett bölcsődében való elhelyezését.

Időközben a II. rendű felperes munkaviszonya 2014. június 11. napjával közös megegyezéssel megszűnt, addig munkaszerződése napi 4 órára szólt.

A felperesek módosított keresetükben kérték megállapítani, hogy az alperes megsértette az I. rendű felperes élethez, testi épséghez, egészséghez (Ptk. 2:43. § a) pont) és egyenlő bánásmódhoz fűződő (Ptk. 2:43. § c) pont) személyiségi jogát azzal, hogy sajátos nevelési igénye miatt mind 2014. szeptember 1-jén, mind 8-án jogellenesen megszüntette bölcsődei ellátását. A személyiségi jogsértés miatt 500.000 forint sérelemdíjat igényelt késedelmi kamatokkal növelten. A II. rendű felperes a 2014. június 11-2015. augusztus 31. közt keletkezett 465.513 forint jövedelemkiesésének és járulékainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Érvelésük szerint az Egyenlő Bánásmód Hatósága megállapította a bölcsőde jogsértő magatartását, ami az I. rendű felperes sérelemdíjra irányuló követelését megalapozza, ezen túlmenően a II. rendű felperes kárának bekövetkezte és a bölcsőde magatartása, illetve mulasztása között az oksági kapcsolat is fennáll. Ez utóbbi igényét először a Ptk. 6:519. §-ára alapította, majd az alperes szerződésszegésére hivatkozott. Kifejtették, az ellátás megszüntetése azért sérti az I. rendű felperes személyiségi jogát, mert az átlagostól eltérő nevelési igény kapcsán a személyi és tárgyi feltételeket nem a bölcsődének kellett biztosítania számára, a szükséges többletgondoskodás pedig a bölcsőde alapszintű feladata, hiszen egy fiatalabb gyermekkel azonos törődést igényelt. Utaltak arra is, hogy a szeptember 8-i jegyzői levél a 2014 áprilisában létrejött jogviszonyt zárta le.