15/1998. (IV. 30.) NM rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

Veszélyhelyzeti normák

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)[4] A rendelet hatálya kiterjed valamennyi személyes gondoskodást nyújtó ellátásra, az ellátásban részesülő gyermekre és szülőjére, törvényes képviselőjére, a fiatal felnőttre, továbbá a fenntartóra, az ellátást nyújtó személyre és intézményre.

(2) E rendelet alkalmazásában személyes gondoskodáson a Gyvt. 15. § (2) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti alapellátást (a továbbiakban: alapellátás), valamint a Gyvt. 15. § (3) bekezdésében meghatározott gyermekvédelmi szakellátást (a továbbiakban: szakellátás) kell érteni.

(3)[5] E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az egyházi fenntartó és a nem állami fenntartó által nyújtott személyes gondoskodásra is.

(4) A Gyvt. 5. §-ában foglalt értelmező rendelkezések e rendelet vonatkozásában is irányadóak.

(5) E rendelet alkalmazásában ellátást nyújtó: a gyermek gondozását, nevelését, felügyeletét közvetlenül végző személy, illetve intézmény.

(6)[6] E rendelet alkalmazásában gyámhivatal: a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala.

2. § (1) A személyes gondoskodás során a gyermeki és szülői jogok tiszteletben tartásával, azok érvényesülését biztosítva kell eljárni.

(2)[7] A gyermeki jogok minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők (a továbbiakban: szolgáltatók) gondoskodnak arról, hogy a gyermekek számára megismerhető legyen a gyermekjogi képviselő neve, telefonszáma, valamint fogadóóráinak helye és időpontja.

(3)[8] A szolgáltatók a gyermekjogi képviselő részére biztosítják

a) annak odalátogatása során az intézmény területén belül a gyermekek számára könnyen hozzáférhető és négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas megfelelő helyiséget;

b) a helyszínen való tájékozódás és az iratokba való betekintés lehetőségét;

c) az érdekképviseleti fórum ülésének időpontjáról való tudomásszerzést.

(4)[9] A gyermekjogi képviselő által írásban tett észrevételekre, megkeresésekre a szolgáltatók 15 napon belül kötelesek válaszolni, illetőleg megtett intézkedéseikről a gyermekjogi képviselőt értesíteni.

(5)[10] A személyes gondoskodást nyújtó személy, illetve intézmény az önkéntesen vagy hatósági intézkedés alapján igénybe vett ellátás megkezdésekor gondoskodik a gyermeknek és szülőjének (törvényes képviselőjének), illetve a fiatal felnőttnek a Gyvt. 33. § (2) bekezdésében és 34. §-ában foglaltakról való tájékoztatásáról. A gyermek szülője (törvényes képviselője), illetve a fiatal felnőtt írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtéről.

(6)[11] Az ellátás megkezdésekor az ellátást nyújtó felhívja a gyermek törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet az intézményi nyilvántartásokhoz szükséges adatok szolgáltatására, továbbá a jogosultsági feltételekben, illetve a nyilvántartásban szereplő adatokban beállott változások bejelentésére.

(7)[12] A gyermekvédelmi gyám a gyámsága alatt álló, ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára tájékoztatást ad a hivatali telefonszámáról és e-mail-címéről annak érdekében, hogy a gyermek számára a vele történő kapcsolatfelvétel biztosított legyen. A gyermekvédelmi gyám akadályoztatása esetére a helyettes gyermekvédelmi gyám elérhetőségéről is tájékoztatást ad.

2/A. §[13] (1)[14] A gyermekjóléti alapellátás - kivéve a gyermekek esélynövelő szolgáltatásai és a gyermekek napközbeni ellátása - során, a gyermek veszélyeztetettségének felmerülése esetén, a gyermek élethelyzetének feltárására, sorsának megtervezésére és végigkísérésére a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ar.) alapján működtetett Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer (a továbbiakban: GYVR) szolgál.

(2)[15] A GYVR célja, hogy biztosítsa a különböző gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények, valamint a hatóságok között a Gyvt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével a kölcsönös tájékoztatást és az együttműködést, továbbá megjelölje az elvégzendő gondozási-nevelési feladatokat, és lehetővé tegye a gyermek sorsának alakításában részt vevő intézmények és hatóságok tevékenységének ellenőrzését.

2/B. §[16] A gyermek bántalmazással szembeni védelemhez való jogának érvényesítése érdekében készült, a Gyvt. 11. § (1a) bekezdése szerinti egységes elveket és módszertant a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

2/C. §[17] (1) A Gyvt. 35. § (1) bekezdése szerinti érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai

a) a gyermekönkormányzat képviselői,

b) az ellátásban részesülő gyermek szülei vagy más törvényes képviselői, illetve a fiatal felnőttek képviselői,

c) az intézmény dolgozóinak képviselői és

d) az intézményt fenntartó képviselői.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek száma összesen nem lehet kevesebb az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személyek összlétszámánál.

(3) Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja a hozzá benyújtott panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a gyermekvédelmi gyámnál, a gyermekjogi képviselőnél és más hatáskörrel rendelkező szervnél.

(4) Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetőjénél véleményt nyilváníthat a gyermeket, fiatal felnőttet érintő ügyekben, valamint javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról. Az érdekképviseleti fórum egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál.

2/D. §[18] (1) A bentlakásos gyermekintézmény valamennyi gyermekének képviseletében az a Gyvt. 37. §-a szerinti gyermekönkormányzat járhat el, amelyiket a gyermekek több mint 50%-a választott meg.

(2) A gyermekönkormányzat - az intézményvezető véleményének kikérésével - dönt saját működéséről. Szervezeti és működési szabályzatát a választó gyermekközösség fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha a szabályzat jogszabálysértő vagy ellentétes az intézmény szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével.

(3) A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a bentlakásos gyermekintézmény működésével és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben, amit az intézmény vezetőjének figyelembe kell venni.

3. § (1)[19] Az átmeneti gondozás formáinak szakmai létszám irányszámait, továbbá a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, a család- és gyermekjóléti központnak, a bölcsődei ellátásnak, valamint a szakellátás formáinak szakmai létszámminimum követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A feladatellátás érdekében további munkakörök is létesíthetők.

(2)[20] A személyes gondoskodást nyújtó, vezetői megbízással rendelkező személy a vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről szóló 25/2017. (X. 18.) EMMI rendelet szerinti vezetőképzés teljesítésére köteles.

(2a)[21]

(3)[22]

(4)[23]

(5) Az egyes munkakörökben foglalkoztatott személyek képesítési előírásait a 2. számú melléklet tartalmazza.

(5a)[24] A 2. számú melléklet szerinti munkaköröket az (5b)-(5d) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell szakmacsoport szerint besorolni.

(5b)[25] A Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás, ellátás vezető szakmacsoportba tartozó munkakörök:

a) család- és gyermekjóléti szolgálat magasabb vezető/vezető,

b) család- és gyermekjóléti központ magasabb vezető/vezető,

c) bölcsődei igazgatóság magasabb vezető,

d) egyesített bölcsődék magasabb vezető,

e) önálló bölcsőde magasabb vezető,

f) bölcsőde vezető,

g) helyettes szülői hálózat magasabb vezető/vezető,

h) helyettes szülői hálózat szakmai vezető,

i) gyermekek átmeneti otthona magasabb vezető/vezető,

j) családok átmeneti otthona magasabb vezető/vezető,

k) nevelőszülői hálózat magasabb vezető/vezető,

l) nevelőszülői hálózat szakmai vezető,

m) gyermekotthon magasabb vezető/vezető,

n) különleges gyermekotthon magasabb vezető/vezető,

o) speciális gyermekotthon magasabb vezető/vezető,

p) területi gyermekvédelmi szakszolgálat magasabb vezető/vezető,

q)[26] vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezető,

r) intézményvezető,

s) szakmai vezető.

(5c)[27] A gyermekjóléti alapellátás nem vezetői munkakörei közül

a) a Személyes gondoskodást nyújtó szakember szakmacsoportba tartozó munkakörök:

aa) gondozó,

ab) szakgondozó,

ac) gyermekfelügyelő,

ad) kisgyermeknevelő,

ae) bölcsődei dajka,

af) szolgáltatást nyújtó személy,

ag) nevelő,

ah) segédgondozó;

b) a Szociális és gyermekjóléti fejlesztő szakember szakmacsoportba tartozó munkakörök:

ba) családsegítő,

bb) tanácsadó,

bc) családgondozó,

bd) orvos,

be) gyógypedagógus,

bf) gyógytornász,

bg) konduktor,

bh) gyógypedagógiai asszisztens,

bi) helyettes szülői tanácsadó,

bj) fejlesztő pedagógiai tanácsadó,

bk) pszichológiai tanácsadó,

bl) jogász;

c) a Szociális és gyermekjóléti segítő szakember szakmacsoportba tartozó munkakörök:

ca) esetmenedzser,

cb) szociális diagnózist készítő esetmenedzser,

cc) óvodai és iskolai szociális segítő,

cd) szociális asszisztens,

ce) szaktanácsadó,

cf) koordinátor,

cg) nevelő,

ch) gyermekvédelmi asszisztens,

ci) gyermekvédelmi ügyintéző,

cj) növendékügyi előadó.

ck)[28] fogyatékosságügyi tanácsadó.

(5d)[29] A gyermekvédelmi szakellátás nem vezető munkakörei közül

a) a Gyermekvédelmi gondozás, nevelés, fejlesztés szakmacsoportba tartozó munkakörök:

aa) fejlesztőpedagógus,

ab) gyógypedagógus,

ac) nevelő,

ad) orvos,

ae) védőnő;

af)[30] nevelőszülő;

b) a Gyermekvédelmi gondozás, nevelés, fejlesztés asszisztenciája szakmacsoportba tartozó munkakörök:

ba) ápoló,

bb) gazdasági nővér,

bc) gyermekfelügyelő,

bd) gyermekgondozó,

be) gyermekvédelmi asszisztens,

bf) kisgyermeknevelő,

bg) tejkonyhavezető;

c) a Gyermeki jogokat védő szakértői tevékenység, tanácsadás szakmacsoportba tartozó munkakörök:

ca) bizottsági családgondozó,

cb) elhelyezési ügyintéző,

cc) gyermekszakorvos,

cd) gyermekvédelmi gyám,

ce) jogász,

cf) közvetítő,

cg) nevelőszülői tanácsadó,

ch) növendékügyi előadó,

ci) örökbefogadási tanácsadó,

cj) pszichiáter,

ck) pszichológiai tanácsadó,

cl) pszichológus;

cm)[31] a Gyvt. 61. § (2) bekezdése szerinti szolgáltatást végző szaktanácsadó, orvos, szociális munkás, technikus;

d)[32] a Gyermeki jogokat védő szakértői tevékenység, tanácsadás asszisztenciája szakmacsoportba tartozó munkakörök:

da) gyermekvédelmi ügyintéző,

db) a Gyvt. 61. § (2) bekezdése szerinti szolgáltatást végző technikus.

(5e)[33] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78. §-a alapján járó jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a bölcsődében, mini bölcsődében a bölcsődei pótlékot, valamint a családi bölcsődében, munkahelyi bölcsődében a szociális ágazati összevont pótlékot be kell számítani.

(6)[34] A munkáltató a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint - munkaruhát biztosít.

(7)[35] A munkáltató beszerzi az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörben és a gyermekek esélynövelő szolgáltatásaiban foglalkoztatni kívánt személy nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn vele szemben a Gyvt. 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

(8)[36] Többcélú intézményben vezetői megbízást az kaphat, illetve vezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki bármely, az intézmény által biztosított szolgáltatás, illetve ellátás vezetőjére meghatározott, felsőfokú végzettség körébe tartozó képesítési előírásoknak megfelel.

(9)[37] A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás 1. számú melléklet szerinti létszáma esetében a betöltött szakmai létszám nem lehet kevesebb, mint a mindenkori költségvetési törvény alapján finanszírozott létszám. A család- és gyermekjóléti központ esetében

a) az esetmenedzserek és tanácsadók arányát az intézményvezető határozza meg azzal, hogy mindkét munkakört biztosítania kell,

b) a tanácsadó munkakör munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is betölthető.

3/A. §[38] (1) A szolgáltató, intézmény a szolgáltatói nyilvántartásba legfeljebb három év időtartamra ideiglenes hatállyal jegyezhető be, ha

a) a szakalkalmazottként foglalkoztatott és nem a gyermekek közvetlen gondozását végző személyek száma nem éri el a jogszabályban meghatározott létszámot, de eléri annak háromnegyedét, vagy

b) a szakképesítéssel nem rendelkező, szakalkalmazottként foglalkoztatott személyek szükséges szakképesítésének megszerzése folyamatban van.

(2) Az (1) bekezdés alapján történő ideiglenes bejegyzés hatálya egyszer, legfeljebb újabb három év időtartamra meghosszabbítható.

3/B. §[39] (1) Az egyházi fenntartású és a nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény esetén a fenntartónak folyamatosan rendelkeznie kell a szolgáltató tevékenység körében okozott kár megtérítésére kötött, hatályos felelősségbiztosítási szerződéssel.

(2) Az egyházi fenntartónak és a nem állami fenntartónak köztartozásmentes adózónak kell minősülnie

a) a szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés kérelmezésének időpontjában, valamint

b) a szolgáltatói nyilvántartásban történő, fenntartóváltozásra irányuló adatmódosítás esetében az adatmódosítás kérelmezésének időpontjában, ide nem értve az általános jogutódlással történő fenntartóváltozást.

(3)[40] A család- és gyermekjóléti szolgálat és központ, a bölcsődei ellátás, a napközbeni gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon és az utógondozó otthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetében a szolgáltatótevékenység folytatására, illetve az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlannak (ingatlanrésznek) alkalmasnak kell lennie a gyermekek, illetve a fiatal felnőttek ellátására.

(4) A helyettes szülő, valamint a nevelőszülő körülményeinek alkalmasnak kell lennie a gyermek ellátására. A külső férőhelynek megfelelő lakhatást kell biztosítania.

(5)[41] Nevelőszülői hálózat legalább húsz nevelőszülővel vehető szolgáltatói nyilvántartásba.

4. §[42] (1)[43] A módszertani feladatokat ellátó Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: Intézet), a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a módszertani feladatok ellátására kijelölt szervezet (a továbbiakban: bölcsődei módszertani szervezet), valamint a gyermekek esélynövelő szolgáltatásai tekintetében a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság segíti illetékességi területén a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók munkáját. Az Intézet és a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság e feladata nem terjed ki azon egyházi fenntartó által fenntartott nevelőszülői hálózatok, gyermekotthonok és tanodák munkájának segítésére, amelyek tekintetében a miniszter, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a Gyvt. 96. § (8) bekezdése alapján egyházi módszertani intézményt jelölt ki, vagy amelyek tekintetében a Gyvt. 96. § (13) bekezdése alapján más bevett egyház kijelölt módszertani intézménye látja el a módszertani feladatokat.

(2)[44] Az Intézet - a működést engedélyező szerv kirendelése alapján - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint szakértőként[45]

a) - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - véleményezi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók szakmai programját, és részt vesz azok hatósági ellenőrzésében,

b) ellátja a kijelölt egyházi módszertani intézmény feletti szakmai ellenőrzést.

(2a)[46] A bölcsődei módszertani szervezet - a működést engedélyező szerv kirendelése alapján - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint szakértőként véleményezi a gyermekek napközbeni ellátását nyújtó szolgáltatók szakmai programját, és részt vesz azok hatósági ellenőrzésében.

(2b)[47] A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság - a működést engedélyező szerv kirendelése alapján - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint szakértőként véleményezi a gyermekek esélynövelő szolgáltatásait nyújtó szolgáltatók szakmai programját, és részt vesz azok hatósági ellenőrzésében.

(3)[48] A kijelölt egyházi módszertani intézmény a működést engedélyező szerv kirendelése alapján, az Intézet, tanoda esetén a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság módszertani útmutatójában meghatározott szakmai szempontrendszer figyelembevételével, szakértőként véleményezi az egyháza és - a (10) bekezdésben foglalt megállapodás alapján - más bevett egyház által fenntartott tanoda, nevelőszülői hálózat és gyermekotthon szakmai programját, valamint részt vesz azok hatósági ellenőrzésében.

(3a)[49] Az Intézet a (2) bekezdés szerinti, a bölcsődei módszertani szervezet a (2a) bekezdés szerinti, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság a (2b) bekezdés szerinti, a kijelölt egyházi módszertani intézmény a (3) bekezdés szerinti ellenőrzésen tapasztaltakról szakértői véleményt készít.

(3b)[50] A fenntartó a módszertani intézménynek a gyermekjóléti szolgáltatók, intézmények és a gyermekvédelmi intézmények szakmai programjának - külön jogszabály alapján, szakértőként végzett - véleményezéséért szakértői díjat fizet, amelynek összege működési engedélyenként[51]

a) gyermekjóléti szolgáltató esetén 16 000 forint,

b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény esetén 24 000 forint,

c) gyermekjóléti szolgáltató és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény egy telephelyen történő működése esetén a b) pont szerinti összeg.

(4)[52] A módszertani intézmény a működést engedélyező szerv, valamint a fenntartója felkérésére térítésmentesen, más fenntartó felkérésére eseti megbízás alapján, térítés ellenében részt vesz a szolgáltató ellenőrzésében.

(5)[53] Az egyházi fenntartó által fenntartott tanoda, nevelőszülői hálózat, gyermekotthon módszertani intézménnyé történő kijelölése iránti kérelemhez csatolni kell a módszertani feladatok tervezett ellátását bemutató, öt évre szóló szakmai programot és az annak megvalósításához szükséges, a kijelölést követő első év feladataira vonatkozó munkatervet és költségvetést. Az egyházi fenntartó a dokumentumokat szakmai véleményezésre megküldi az Intézetnek. Az Intézet, tanoda esetén a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság tizenöt napon belül véleményezi a dokumentumokat és azokat, valamint véleményét és az egyházi fenntartó kérelmét megküldi a miniszternek, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszternek.

(6)[54] A miniszter, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter az Intézet, tanoda esetén a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság szakmai véleményének figyelembevételével harminc napon belül dönt az egyházi módszertani intézmény kijelöléséről.

(7)[55] A kijelölt egyházi módszertani intézmény a módszertani feladatait a miniszter, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által a tárgyévre jóváhagyott munkaterv és költségvetési terv alapján végzi. Az első évre vonatkozó munkatervet és költségvetési tervet a szakmai programmal együtt a miniszter, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a kijelöléssel egyidejűleg hagyja jóvá. Az első évet követően a további éves munkatervet és költségvetési tervet a kijelölt egyházi módszertani intézmény a szakmai program alapján tervezi meg és azokat a tárgyév január 15-éig küldi meg a miniszternek, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszternek jóváhagyásra.

(8)[56] A kijelölt egyházi módszertani intézmény módszertani feladatainak ellátásáról a tárgyévre vonatkozóan szakmai és pénzügyi beszámolót készít, amelyet a tárgyévet követő év február 15-éig jóváhagyásra megküld a miniszternek, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszternek.

(9)[57] A miniszter, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter

a)[58] a döntése meghozatalától számított tizenöt napon belül értesíti az Intézetet, tanoda esetén a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságot az egyházi módszertani intézmény kijelöléséről, és

b)[59] a jóváhagyásától számított tizenöt napon belül tájékoztatásul megküldi az Intézetnek, tanoda esetén a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságnak az általa jóváhagyott (5), (7) és (8) bekezdés szerinti dokumentumok másolatát.

(10)[60] Ha a kijelölt egyházi módszertani intézmény más egyházi fenntartó által fenntartott tanoda, nevelőszülői hálózat, gyermekotthon tekintetében is módszertani feladatokat lát el, az érintett egyházi fenntartók a módszertani feladatok ellátásáról megállapodást kötnek. A kijelölt egyházi módszertani intézmény a megállapodást tizenöt napon belül tájékoztatásul megküldi a miniszternek, tanoda esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszternek, az Intézetnek, tanoda esetén a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságnak és a működést engedélyező szervnek.

(11)[61] A kijelölt egyházi módszertani intézmény és az Intézet, tanoda esetén a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság a módszertani feladatok ellátása érdekében egymással együttműködnek, amelynek keretében rendszeresen szakmai egyeztetést folytatnak a módszertani feladatok ellátása során szerzett tapasztalataikról, valamint közös szakmai programokat, rendezvényeket szerveznek, illetve részt vesznek egymás szakmai programjain, rendezvényein.

4/A. §[62] (1) A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény szakmai programjának tartalmaznia kell

a) a szolgáltató, intézmény nevét, székhelyét, telephelyét;

b) az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzőit;

c) a szolgáltatás célját, feladatát, alapelveit, így különösen

ca) a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását,

cb) az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módját,

d) a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, valamint a szolgáltatási típusnak megfelelően a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellegét, tartalmát, módját;

e) az ellátás igénybevételének módját;

f) a gyermekjóléti szolgáltató, intézmény szolgáltatásáról szóló tájékoztatás helyi módját;

g) az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat;

h) a szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módját, formáit.

i)[63] a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti

ia) alkalmassági felülvizsgálat módját és

ib) eljárásrendet a nevelőszülőt a gondozásában elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátására megillető juttatások elszámoltatásáról.

(2) A szakmai programhoz mellékelni kell

a) a Gyvt. 32. § (4) és (6) bekezdése szerinti megállapodások tervezetét,

b)[64] nevelőszülői hálózat működtetése esetén a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti, utógondozói ellátás nyújtása esetén a Gyvt. 53/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodás tervezetét,

c) átmeneti elhelyezést biztosító gyermekjóléti intézmény, befogadó gyermekotthon, otthont nyújtó ellátást biztosító gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói ellátást biztosító utógondozó otthon esetében a házirendet vagy annak tervezetét,

d)[65] a - (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - a szervezeti és működési szabályzatot vagy annak tervezetét.

(2a)[66] A gyermekek esélynövelő szolgáltatásai, a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde, a nem hálózatban működtetett családi bölcsőde, a nem hálózatban működtetett napközbeni gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátás esetén nem kötelező szervezeti és működési szabályzatot készíteni.

(3) A szakmai programot az (1) bekezdés szerinti elemeinek változása esetén módosítani kell.

4/B. §[67] A Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság közreműködik a koragyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztés keretében történő rendszerszintű fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálásában.

4/C. §[68] (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységnek a következő, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló kormányrendelet alkalmazása során nem ágazatinak minősülő feltételeknek is meg kell felelnie:

a) munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet esetén - kivéve a kizárólag a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó engedélyest - az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi és az ivóvíz-minőségi követelmények, ha egy lakásban egy engedélyes kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt,

b) az a) pontban nem említett munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet esetén - kivéve a kizárólag a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó engedélyest -, valamint alternatív napközbeni ellátás esetén az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások,

c) bölcsőde, mini bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén

ca) az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményei, kivéve a mini bölcsődét, a családok átmeneti otthonát és az utógondozó otthont, ha az engedélyes meleg étkeztetést nem nyújt,

cb) az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások,

cc) az engedélyesre vonatkozó építéshatósági követelmények, ideértve - ahol e rendelet előírja - az akadálymentesítést is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel kapcsolatban jogszabály alapján egyedi előírás, feltétel is meghatározható.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket az engedélyes bejegyzésekor - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - vizsgálni kell.

(4) Adatmódosítás során az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - csak az alábbiaknak való megfelelést kell vizsgálni:

a) munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet - kivéve a kizárólag a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó engedélyest - és alternatív napközbeni ellátás esetén a változással összefüggésben az (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feltételek, ha az engedélyes címe megváltozik - a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével -, a szolgáltató tevékenységbe az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni - ide nem értve a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti épületet (épületrészt) -, vagy az adatmódosítás célja valamely e pont szerinti szolgáltató tevékenység bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,

b) bölcsőde, mini bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona és utógondozó otthon esetén

ba) a változással összefüggésben az (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerinti feltételek, továbbá - ha a változás érinti - az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti feltételek, ha az engedélyes címe megváltozik - a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével -, a szolgáltató tevékenységbe az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy az adatmódosítás célja valamely e pont szerinti szolgáltató tevékenység bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,

bb) a változással összefüggésben a közegészségügyi feltételek, ha a férőhelyszám - ide nem értve a külső férőhelyeket - egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik,

c) gyermekotthon esetén

ca) a változással összefüggésben az (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerinti feltételek, továbbá - ha a változás érinti - az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti feltételek, ha az engedélyes címe megváltozik - a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével -, a gyermekotthoni ellátásba az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy az adatmódosítás célja gyermekotthoni ellátás bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg,

cb) a változással összefüggésben a közegészségügyi feltételek, ha a férőhelyszám egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik, ideiglenes befogadó férőhelyeket alakítanak ki, vagy a gyermekotthont a továbbiakban speciális vagy különleges gyermekotthonként kívánják működtetni.

(5) Nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket külső férőhelyek, félutas ház, az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség, a Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés d) pontja szerinti hely, valamint helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén az ellátás helye kapcsán.

(6) Nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott építéshatósági követelményeket - ideértve az akadálymentesítést is - olyan ingatlanban működő engedélyes esetén,

a) amelyre azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki,

b) amelyre azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző egy éven túl használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, és az eljárás során nem jut a működést engedélyező szerv tudomására olyan adat, amely e feltételek teljesítését kétségessé teszi,

c) amelyben korábban is szolgáltató, intézmény működött, a korábbi engedélyes törlése a bejegyzés iránti kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül vált végrehajthatóvá, a korábbi engedélyest nem e feltételek hiánya miatt törölték a szolgáltatói nyilvántartásból, és az eljárás során nem jut a működést engedélyező szerv tudomására olyan adat, amely e feltételek teljesítését kétségessé teszi.

(7) A tűzvédelmi feltételek vizsgálatát az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet szabályozza.

II. Fejezet

A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

1. Cím

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

5. § (1) Az alapellátásnak a gyermek szükségleteit figyelembe véve kell szolgálnia a Gyvt. 38. § (1) bekezdésében meghatározott célokat.

(2)[69] A települési önkormányzatnak az igénybe vehető alapellátásokról tájékoztatnia kell a gyámhivatalt, valamint a lakosságot a helyben szokásos módon.

(2a)[70] Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetében a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve a család- és gyermekjóléti központ által ellátott feladatokra, azok megoszlására, legközelebbi elérhetőségének helyére és idejére. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának helyszínén a nyitvatartási időn kívül is fel kell tüntetni a szolgáltató nevét, nyitvatartási idejét, valamint a készenléti szolgálat telefonszámát. A tájékoztatás akkor is feladata a települési önkormányzatnak, illetve társulás esetében valamennyi érintett települési önkormányzatnak, ha a szolgáltatást ellátási szerződés vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 90. § (4) bekezdése szerinti megállapodás útján biztosítja.

(3) Az alapellátást a jogosult lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez legközelebb eső szolgáltatást nyújtó személynél vagy intézménynél kell biztosítani, kivéve, ha ez nem áll a gyermek érdekében.

1/A. Cím[71]

5/A. §[72]

5/B. §[73]

5/C. §[74]

5/D. §[75]

2. Cím[76]

CSALÁDSEGÍTÉS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS[77]

6. §[78] (1)[79] A Gyvt. 39-40/A. §-a, valamint az Szt. 64. és 64/A. §-a szerinti szolgáltatásra a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet szabályait is alkalmazni kell. A szolgáltatás nyújtásának szakmai módszereit a miniszter az általa irányított minisztérium honlapján közzéteszi.

(2)[80] A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás a feladatait tájékoztatás nyújtásával, szociális segítőmunkával, ezen belül a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 2. § l) pont lb) alpontja szerinti esetkezeléssel, valamint más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítésével látja el.

7. §[81] A családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végzők számára biztosítani kell

a) a heti munkaidőkeretének legalább a felét kötetlen munkaidő-beosztás keretében, a szociális segítőmunka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez,

b) a munkavégzéshez szükséges közlekedési eszköz használatát vagy a közösségi, illetve tömegközlekedési eszköz használatával járó költségek megtérítését,

c) a személyes biztonságát szolgáló eszközöket, különösen külterületi munka esetében,

d) az egymás tájékoztatása, szakmai segítése céljából, konkrét ügyek, vagy problémák feldolgozása kapcsán rendszeresen tartott esetmegbeszélő csoporton történő részvételt,

e) a szupervíziót.

7/A. §[82] A szolgáltatást igénybe vevő számára az első kapcsolatfelvételkor tájékoztatást kell nyújtani

a) a szolgáltatás elemeiről, azok tartalmáról, feltételeiről,

b) az intézmény által vezetett, az igénybe vevőre vonatkozó nyilvántartásokról és

c) panaszjoga gyakorlásának módjáról.

8. §[83] (1)[84] Ha a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le, és esetkezelés szükséges, a szolgáltatást igénybe vevő szülővel vagy más nagykorú személlyel - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel, továbbá a cselekvőképességében a gyermekjóléti, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy esetén a gondnoka hozzájárulásával - együttműködési megállapodást kell kötni, és

a) a gyermek veszélyeztetettsége miatti jelzés, illetve önkéntes jelentkezés esetén a GYVR-ben cselekvési vagy intézkedési tervet kell készíteni, vagy

b) a szociális vagy mentálhigiénés problémák vagy egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok esetében a (4) bekezdés szerinti esetnaplót kell vezetni.

(1a)[85] A család- és gyermekjóléti központ esetmenedzserének a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedéssel érintett gyermekkel és törvényes képviselőjével kapcsolatosan elvégzett feladatait a hatósági intézkedést követően a GYVR-ben rögzíteni kell.

(2) Az együttműködési megállapodás tartalmazza

a) az igénybe vevő és törvényes képviselője nevét, elérhetőségét,

b) az esetkezelést végző családsegítő nevét, elérhetőségét,

c)[86] az igénybe vevő nyilatkozatát az együttműködési szándékáról.

d)[87]

e)[88]

(3)[89] Az együttműködési megállapodást a családsegítő az intézményvezető jóváhagyásával, írásban köti meg a szolgáltatást igénybe vevővel. A megállapodást az Szt. 122/A. §-a alá tartozó szolgáltatás esetében a szolgáltatást nyújtónak is alá kell írnia. Az együttműködési megállapodás adatait a GYVR-ben rögzíteni kell, és a megállapodást a GYVR-be fel kell tölteni.

(4)[90] Az esetnaplót a miniszter által meghatározott, a Szociális Ágazati Portálon közzétett formában kell vezetni.

(5)[91] Nem kell együttműködési megállapodást kötni a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés esetében.

Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer

9. §[92] (1) A Gyvt. 17. §-a és az Szt. 64. § (2) bekezdése szerinti, a gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család, a személy krízishelyzetét észlelő rendszer (a továbbiakban: jelzőrendszer) működtetése körében a család- és gyermekjóléti szolgálat

a) figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét,

b) a jelzésre köteles szervezeteket felhívja jelzési kötelezettségük írásban - krízishelyzet esetén utólagosan - történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra,

c) tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről,

d) fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és a szolgáltatásairól tájékoztatást ad,

e) a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében,

f)[93] veszélyeztetettség esetén rögzíti a GYVR-ben a vonatkozó adatokat,

g) az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, feltéve, hogy annak személye ismert, és ezzel nem sérti meg a Gyvt. 17. § (2a) bekezdése szerinti zárt adatkezelés kötelezettségét,

h) a beérkezett jelzésekről és az azok alapján megtett intézkedésekről heti rendszerességgel jelentést készít a család- és gyermekjóléti központnak,

i) a jelzőrendszeri szereplők együttműködésének koordinálása érdekében esetmegbeszélést szervez, az elhangzottakról feljegyzést készít,

j)[94] egy gyermek, egyén vagy család ügyében, az esetmenedzser, esettől függően a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó részvételével, lehetőség szerint az érintetteteket - beleértve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket - és a velük foglalkozó szakembereket is bevonva esetkonferenciát szervez,

k) éves szakmai tanácskozást tart és éves jelzőrendszeri intézkedési tervet készít, és

l)[95] a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az állam által működtetett Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal, valamint tájékoztatja a jelzőrendszer tagjait a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kapcsolati erőszak áldozatai számára nyújtott online tanácsadási szolgáltatásáról.

(2) Az esetmegbeszélésre meg kell hívni

a) a megelőző pártfogó felügyelőt, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki megelőző pártfogás alatt áll,

b) a pártfogó felügyelői szolgálatot, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll, vagy ha a gyermek kockázatértékelése alapján a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettsége legalább közepes fokú,

c) a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit indokolt esetben, különösen akkor, ha részvételük a gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához szükséges, és

d)[96] az esetmegbeszélés témájától, céljától függően a járási jelzőrendszeri tanácsadót vagy a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzserét (a továbbiakban: esetmenedzser).

(3) A család- és gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal szakmaközi megbeszélést kell szervezni. A szakmaközi megbeszélésre meg kell hívni a gyermekvédelmi jelzőrendszer azon tagjait, akik részvétele a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges.

(4) Az éves jelzőrendszeri intézkedési tervet a család- és gyermekjóléti szolgálat az éves szakmai tanácskozást követően minden év március 31-éig készíti el. Az intézkedési terv tartalmazza

a) a jelzőrendszeri tagok írásos beszámolójának tanulságait,

b) az előző évi intézkedési tervből megvalósult elemeket,

c) az éves célkitűzéseket, és

d) a településre vonatkozó célok elérése és a jelzőrendszeri működés hatékonyságának javítása érdekében tervezett lépéseket.

(5) Az éves szakmai tanácskozást minden év február 28-áig kell megszervezni, és arra meg kell hívni

a) a települési önkormányzat polgármesterét, a képviselő-testület tagját (tagjait) és a jegyzőt,

b) a gyermekjóléti alapellátást és a szociális alapszolgáltatást nyújtó szolgáltatások fenntartóit,

c) a településen szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit,

d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit,

e) a gyámhivatal munkatársait,

f) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogó felügyelőjét, és

g)[97] a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort.

(6) Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat több családsegítőt foglalkoztat, közülük települési jelzőrendszeri felelőst kell kijelölni az (1) bekezdés szerinti feladatokra, illetve azok koordinálására.

(7) Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat a jelzőrendszer működtetése körében a család- és gyermekjóléti központ feladatkörébe tartozó vagy szakmai támogatását igénylő esetről szerez tudomást, haladéktalanul megkeresi a család- és gyermekjóléti központot.

10. §[98] (1) A jelzőrendszer járási szintű koordinálása körében a család- és gyermekjóléti központ

a) koordinálja a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját,

b) szakmai támogatást nyújt a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához,

c) összegyűjti a települések jelzőrendszeri felelősei által készített helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket,

d) a család- és gyermekjóléti szolgálat 9. § (7) bekezdése szerinti megkeresése alapján segítséget nyújt, szükség esetén intézkedik,

e) segítséget nyújt a jelzőrendszer tagjai és a család- és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában,

f) megbeszélést kezdeményez a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban,

g) megteszi a Gyvt. 17. § (4) bekezdése szerinti jelzést, és

h) a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal.

(2) A család- és gyermekjóléti központ az (1) bekezdés szerinti feladatokra, illetve azok koordinálására járási jelzőrendszeri tanácsadót jelöl ki.

11. §[99] A gyermek bántalmazására, elhanyagolására vonatkozó jelzéssel érintett személy részére nem biztosítható betekintés a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre.

11/A. §[100] A Gyvt. 17. § (4d) bekezdésében meghatározott kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmények

a) a gyermek szexuális bántalmazására utaló körülmények közül,

aa) a gyermek testnyílásainak nem baleseti eredetű, külső behatás okozta sérülése,

ab) a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek várandóssága, ideértve azt az esetet is, amikor a tizennegyedik életévét betöltött várandós gyermek esetében megállapítható, hogy a születendő gyermek fogantatására a tizennegyedik életév betöltése előtt került sor,

ac) ha a gyermek vagy közeli hozzátartozója tizennyolcadik életévét betöltött személy által elkövetett szexuális abúzusról számol be,

b) a gyermek fizikai bántalmazására utaló körülmények közül a nem baleseti eredetű, az érintettek által elmondottakkal nem összeegyeztethető eredetű, külső behatás okozta

ba) súlyos sérülés,

bb) többszörös, különböző időben keletkezett, a gyógyulás különböző stádiumait mutató sérülés,

bc) többszörös törések egyidejű jelenléte,

c) a gyermek súlyos elhanyagolására utaló körülmények közül,

ca) ha a gyermek törvényes képviselője a Gyvt. 130/A. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifejezetten megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval,

cb) kötelező védőoltás beadásának megtagadása,

cc) a gyermek súlyos fokú alultápláltsága, illetve a harmadik életévét be nem töltött gyermek esetében a gyermek egészségét veszélyeztető ellátatlansága,

d) a gyermek által megkísérelt öngyilkosság, ha a gyermek még nem részesül egészségügyi ellátásban, gyermekjóléti alapellátásban vagy gyermekvédelmi szakellátásban, illetve pszichés megsegítésben.

A család- és gyermekjóléti szolgálat[101]

12. §[102] A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a Gyvt. 39. § (2)-(4) bekezdése, 40. §-a, valamint az Szt. 64. §-a szerinti feladatokat.

13. §[103] A család- és gyermekjóléti szolgálat tájékoztatási feladatai körében szociális és egyéb információs adatokat gyűjt, és tájékoztatja

a) a szülőt, illetve - ha azt a gyermek védelme szükségessé teszi önállóan, a törvényes képviselő tudomása nélkül is, fejlettségétől függően - az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének, vagy a gyermek számára szükséges védelem biztosításának elősegítésével,

b) a válsághelyzetben lévő várandós anyát az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról,

c) a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anyát a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, illetve a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről, és

d) az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás utánkövetése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az utánkövetést végző szervezet felkeresését.

14. §[104] (1) A család- és gyermekjóléti szolgálat a szociális segítőmunka keretében

a) segíti az igénybe vevőket a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, a családban élő gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében,

b) az igénybe vevő szükségleteinek kielégítése, problémájának megoldása, céljai elérése érdekében számba veszi és mozgósítja az igénybe vevő saját és környezetében jelentkező erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe,

c) koordinálja az esetkezelésben közreműködő szakemberek, valamint a közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók együttműködését,

d) az eset szerinti aktuális probléma megoldásában érintett összes szakember és a család- és gyermekjóléti központ bevonásával, a közös problémadefiniálás, a vállalt feladatok tisztázása, a segítő folyamat együttes megtervezése érdekében esetmegbeszélést, illetve - az előbbiek mellett - a család problémában, illetve a megoldásában érintett tagjainak, a lehetséges támaszt jelentő személyeknek, továbbá korától, érettségétől függően az érintett gyermeknek a részvételével esetkonferenciát szervez,

e) a szolgáltatást igénybe vevő személy, család, illetve gyermek és szülő (törvényes képviselő) közreműködésével szükség szerint, de legalább hathavonta értékeli az esetkezelés eredményességét, és

f) közreműködik a válsághelyzetben lévő várandós anya problémáinak rendezésében.

(2)[105] Az 1. számú mellékletben meghatározott létszámelőírás esetében a 25 ellátott család számításakor csak azok a családok vehetők figyelembe,

a) akik megállapodással rendelkeznek, és a szociális segítőmunka során éves átlagban legalább havi három személyes találkozás megszervezésére és dokumentálására sor kerül, valamint

b) ahol hatósági intézkedéshez kapcsolódó szolgáltatásnyújtás történik.

(3)[106] Egy fő családsegítő a 25 család felett havi átlagban legfeljebb 10, a (2) bekezdés alá nem tartozó családot támogathat szociális segítő munkával.

15. §[107] A család- és gyermekjóléti szolgálat az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás érdekében

a) folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szolgáltatások és ellátások iránti szükségleteit,

b) a más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítése érdekében együttműködik a területén található szolgáltatókkal, segítséget nyújt a szolgáltatások, ellátások igénylésében,

c) a válsághelyzetben lévő várandós anyát segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, és

d) segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban, az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését.

16. §[108] A család- és gyermekjóléti szolgálat a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából

a) olyan szabadidős és közösségi programokat szervez, amelyek megszervezése, vagy az azokon való részvétel a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna, és

b)[109] kezdeményezi a köznevelési, szakképző intézményeknél, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézményeknél, valamint az egyházi és a civil szervezeteknél az a) pont szerinti programok megszervezését.

c)[110] tájékoztatja a szülőt az ellátási területén lévő gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak tartalmáról és igénybevételének feltételeiről, valamint személyes közreműködéssel segíti e szolgáltatások igénybevételét és ezáltal a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését.

17. §[111] A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés körében a család- és gyermekjóléti szolgálat

a) segítséget nyújt a szolgáltatást igénybe vevők ügyeinek hatékony intézéséhez,

b) tájékoztatást nyújt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről,

c)[112] a gyámhivatal, valamint a család- és gyermekjóléti központ felkérésére a GYVR-ben környezettanulmányt készít, és

d) a gyámhivatal felkérésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 47/A. § (6) bekezdése alapján tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről.

18. §[113] (1) Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat a család- és gyermekjóléti központ szakmai támogatását igényli, vagy a család- és gyermekjóléti központ feladatkörébe tartozó szolgáltatás, intézkedés szükségessége merül fel, esetmegbeszélést kezdeményez.

(2) A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül tesz javaslatot a hatóság intézkedésére.

A család- és gyermekjóléti központ[114]

19. §[115] A család- és gyermekjóléti központ ellátja

a) a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatait,

b) a Gyvt. 39. § (3a) bekezdése és 40/A. §-a szerinti feladatokat.

20. §[116] (1) A család- és gyermekjóléti központon belül a 12. § és a 19. § b) pontja szerinti feladat-megosztás a központ és a szolgálat feladatait ellátó önálló szakmai egységek között áll fenn.

(2)[117] A Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatokat az esetmenedzser végzi.

21. §[118] (1) A család- és gyermekjóléti központ a járás területén működő család- és gyermekjóléti szolgálat feladatainak szakmai támogatása érdekében

a) havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart a szolgálatok számára és szükség szerint konzultációt biztosít, és

b) tájékoztatja a szolgálatokat az általa nyújtott szolgáltatásokról, az azt érintő változásokról, illetve a járás területén elérhető, más személy, illetve szervezet által nyújtott, közvetíthető szolgáltatásokról, ellátásokról.

c)[119] a családsegítő munkatárs szakmai felkészülését alkalmazásának első évében kétheti rendszerességgel támogatja, ha az egyedül látja el a szolgálat feladatait, és a képesítési előírások teljesítése alól felmentést kapott.

(2) Ha a család- és gyermekjóléti központ a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatkörébe tartozó szolgáltatás szükségességét észleli, a Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben bevonja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtásába, egyéb esetben felhívja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtására.

(3)[120] Ha a kórházi vagy az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás helye, valamint a gyermek tényleges tartózkodási helye különböző család- és gyermekjóléti központok ellátási területén található, a kórházi vagy az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást végző család- és gyermekjóléti központ értesíti a tartózkodási hely szerinti család- és gyermekjóléti központot a gyermek veszélyeztetettségéről.

Kapcsolattartási ügyelet[121]

22. §[122] (1) A kapcsolattartási ügyelet biztosítja

a) a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt,

b) a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét,

c) az érintettek kérésére, valamint a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció), melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, és

d) a konfliktuskezelő szolgáltatást vagy az önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatást.

(2) A család- és gyermekjóléti központ a felügyelt kapcsolattartás

a) elmaradása esetén annak elmaradásáról öt napon belül,

b) megvalósulásáról, az ott történtekről, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy és a gyermek kapcsolatának alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre, vagy

c) felülvizsgálatára vonatkozó javaslatáról hivatalból

tájékoztatja a gyámhivatalt.

(3) A felek hatósági eljárást mellőző kezdeményezése esetén gyermekvédelmi közvetítést az a személy végezhet, aki a szociális továbbképzések rendszerében minősített konfliktuskezelő vagy mediációs programon képzésben részesült, illetve az ilyen program trénere. A minősített programon képzésben részesültnek kell tekinteni azt a személyt is, akiről a programot minősíttető személy, illetve szervezet igazolja, hogy minősített programon szerzett tanúsítványt.

(4) A kapcsolattartási ügyelet az érintettek igényeinek megfelelően a kapcsolattartásra megfelelő feltételekkel rendelkező család- és gyermekjóléti szolgálatnál is biztosítható.

(5)[123] A család- és gyermekjóléti központ a nevelőszülői hálózattal, a gyermekotthonnal kötött külön megállapodás alapján a szolgáltatást a nevelőszülőnél, a gyermekotthonban elhelyezett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult vér szerinti szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy között is biztosíthatja.

(6) A titkos menedékházban, a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó krízisközpontban és az emberkereskedelem áldozatait fogadó átmeneti szálláson élő szülő gyermekére - amennyiben a külön élő szülő kapcsolattartásra jogosult - a kapcsolattartási ügyelet e § szerinti szabályai irányadóak azzal, hogy a kapcsolattartás helyszíne nem lehet a titkos menedékház, krízisközpont és átmeneti szállás.

(7)[124] Ha a bíróság által elrendelt, az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szolgáltatás igénybevételével megvalósuló kapcsolattartáson a kapcsolattartásra kötelezett vagy jogosult személy legalább hat hónapon keresztül nem jelenik meg, és elmaradását nem menti ki, a szolgáltatás nyújtását a család- és gyermekjóléti központ vezetője felfüggesztheti arra az időszakra, amíg a kapcsolattartásra kötelezett vagy jogosult személy ismételten nem kezdeményezi az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szolgáltatás biztosítását. A felfüggesztésről a család-és gyermekjóléti központ értesíti a bíróságot, a gyámhatóságot, valamint a kapcsolattartásra kötelezett és jogosult személyt.

(8)[125] Ha a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a Gyvt. 39/A. § (4) bekezdése alapján az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szolgáltatást biztosító család- és gyermekjóléti központot kizárta, az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szolgáltatást a fővárosi és vármegyei kormányhivatal által újonnan kijelölt család- és gyermekjóléti központ nyújtja.

Utcai (lakótelepi) szociális munka[126]

23. §[127] Az utcai - helyi viszonyok által indokolt esetben lakótelepi - szociális munka feladata

a) a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek segítése,

b) a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése, és

c) a gyermekek beilleszkedését, szabadidejük hasznos eltöltését segítő programok szervezése a járás területére vonatkozóan, az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban, illetve egyéb helyszíneken, vagy a család- és gyermekjóléti központ területén, lehetőség szerint bevonva a gyermek családját is.

Kórházi szociális munka[128]

24. §[129] (1) A kórházi szociális munka feladata

a) a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése,

b) a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. § (2) bekezdése szerinti intézkedések megtétele, és

c) az illetékességi területén működő kórházak felnőtteket ellátó, főként a pszichiátriai és a rehabilitációt végző osztályaival való együttműködés.

(2) A család- és gyermekjóléti központ szerződést köt az egészségügyi intézménnyel, amelyben rögzítik a kórházi szociális munka biztosításának kereteit, valamint az együttműködés módját.

Óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás[130]

25. §[131] (1)[132] Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szociális segítő munka eszközeivel támogatást nyújt a köznevelési, szakképző intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak, a szakképző intézmény alkalmazottainak.

(2) Az óvodai és iskolai szociális segítő egyéni, csoportos és közösségi szociális munkát végez, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el. Ennek keretében segíti

a) a gyermeket a korának megfelelő nevelésbe és oktatásba való beilleszkedéséhez, valamint tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében,

b) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában,

c) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők észlelését és feltárását,

d) a gyermek családját a gyermek óvodai és iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában,

e) prevenciós eszközök alkalmazásával a gyermek veszélyeztetettségének kiszűrését és

f) a jelzőrendszer működését.

(3)[133] Ha a köznevelési, szakképző intézmény foglalkoztat gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, az intézményt érintő gyermekvédelmi feladatokat az óvodai és iskolai szociális segítő a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együttműködésben látja el.

(4)[134] Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatást nyújtó személy a szolgáltatásnyújtás helye szerinti intézménnyel nem állhat foglalkoztatási jogviszonyban.

(5)[135] Az óvodai és iskolai szociális segítő a szolgáltatásnyújtás helye szerinti intézményben a tevékenysége során a gyermekek, tanulók felügyeletéről az egyéni szociális szolgáltatások megvalósításának ideje alatt maga gondoskodik.

(6)[136] Az óvodai és iskolai szociális segítőnek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két éven belül el kell végeznie az óvodai és iskolai szociális segítő képzést. Nem kell elvégezni az óvodai és iskolai szociális segítő képzést azon személyeknek, akik részt vettek az EFOP-3.8.2-16 "Szociális humán erőforrás fejlesztés" elnevezésű, európai uniós finanszírozású projekt keretében szervezett képzésben, vagy akik iskolai szociális munka szakirányú végzettséggel, illetve óvodai és iskolai szociális segítő szakképzettséggel rendelkeznek.

26. §[137] (1)[138] Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás ellátásáról a család- és gyermekjóléti központ együttműködési megállapodást köt a köznevelési, szakképző intézménnyel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás tartalmazza

a)[139] a szolgáltatás célját, tartalmát, helyszínét és annak megjelölését, hogy az óvodai és iskolai szociális segítő mely időpontban látja el tevékenységét az intézményben, és

b) a köznevelési, szakképző intézmény nyilatkozatát arról, hogy biztosítja[140]

ba) az óvodai és iskolai szociális segítő bejutását az intézménybe és

bb) a szolgáltatás nyújtásához szükséges külön helyiséget és az infrastruktúrához való hozzáférést.

(2a)[141] A család- és gyermekjóléti központ az óvodai és iskolai szociális segítő részére a köznevelési, szakképző intézménybe szóló megbízólevelet állít ki.

(2b)[142] A köznevelési, szakképző intézmény az óvodai és iskolai szociális segítő személye kapcsán kifogással élhet a család- és gyermekjóléti központ vezetőjénél. A kifogással kapcsolatos részletes eljárásrendet az együttműködési megállapodás tartalmazza.

(3) Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.

Készenléti szolgálat[143]

27. §[144] (1) A készenléti szolgálat célja a család- és gyermekjóléti központ nyitvatartási idején kívül felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása.

(2) A készenléti szolgálatot állandóan hívható telefonszám biztosításával kell megszervezni oly módon, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani.

(3) A család- és gyermekjóléti központ tájékoztatást nyújt a lelkisegély-telefonvonal elérhetőségéről.

Fogyatékosságügyi tanácsadás[145]

27/A. §[146] A fogyatékosságügyi tanácsadás feladata:

a) tanácsadás biztosítása a fogyatékos személy és családtagjai számára, a velük való kapcsolatfelvétel, az információnyújtás, a szociális készségek fejlesztése, az ügyintézés, valamint klubfoglalkozás és sorstársi csoportok szervezése, működtetése,

b) együttműködés a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal, intézményekkel, egészségügyi alap- és szakellátásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatókkal, oktatási, képzési szolgáltatásokat nyújtókkal, foglalkoztatási szolgáltatásokat nyújtókkal, közlekedési, sport-, kulturális és egyéb szabadidős tevékenységet nyújtó szervezetekkel, egyéb civil szervezetekkel, érdekvédelmi csoportokkal, valamint egyházi intézményekkel, közösségekkel,

c) a fogyatékos személyek és családtagjaik számára biztosított szolgáltatások igénybevételének segítése, ideértve a család- és gyermekjóléti központ által nyújtott szolgáltatásokat,

d) közreműködés egyes életvitelt támogató eszközök kölcsönzésében és speciális szolgáltatások közvetítésében,

e) együttműködés a szociális diagnózist felállító esetmenedzserrel, és

f) kapcsolattartás a többi fogyatékosságügyi tanácsadóval.

27/B. §[147] (1) A fogyatékosságügyi tanácsadónak - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a foglalkoztatása kezdő időpontjától számított két éven belül el kell végeznie a fogyatékosságügyi tanácsadói képzést.

(2) Nem kell elvégezni a fogyatékosságügyi tanácsadó képzést annak, aki sikeresen elvégezte az EFOP-1.9.2-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú, "MONTÁZS PROJEKT - A fogyatékos személyek számára nyújtott szakmai és közszolgáltatások hozzáférhetőségének kialakítása, fejlesztése" című projekt keretében szervezett képzést.

27/C. §[148] A fogyatékosságügyi tanácsadás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi.

Javaslattétel hatósági intézkedésre[149]

28. §[150] A család- és gyermekjóléti központ GYVR útján javaslatot tesz a gyámhivatal részére a gyermek[151]

a) védelembe vételére,

b) megelőző pártfogására,

c) ideiglenes hatályú elhelyezésére,

d) nevelésbe vételére,

e) családba fogadására,

f) harmadik személynél történő elhelyezésének kezdeményezésére,

g) családbafogadó gyám kirendelésére,

h) tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,

i) gondozási helyének megváltoztatására,

j) után járó családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására.

29. §[152] (1) A javaslattétel során a gyermek bántalmazástól, elhanyagolástól való védelemhez való jogát, a saját családjában történő nevelkedéshez és családi kapcsolatainak megtartásához, ápolásához való jogát, valamint a gyermek véleményét kell elsősorban figyelembe venni.

(2) A javaslat a GYVR útján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen[153]

a) a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását,

b) a szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét,

c)[154] a gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó, a GYVR-ben szereplő adatokat,

d) a javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat,

e) a gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát,

f) azt, ha a gyermeket gondozó szülő együtt él a szülői felügyeleti jogától megfosztott másik szülővel, és emiatt a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt, és

g) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogás elrendelését, mellőzését, fenntartását vagy megszüntetését alátámasztó körülményeket.

(3) A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a veszély tényének és jellegének megnevezésével, a többi adat feltárásának mellőzésével, telefonon haladéktalanul, majd azt követően elektronikus formában kell javaslatot tenni a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat utóbb a hatóság felhívásától függően kell beszerezni.

(4) Ha a javaslattételre a család- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezése alapján kerül sor, a család- és gyermekjóléti központ

a)[155]

b)[156] védelembe vétel esetén a javaslatot mérlegelés nélkül, azonban szükség szerint kiegészítve, a gyámhivatal számára a GYVR-ben megismerhetővé teszi.

30. §[157] (1) A család- és gyermekjóléti központ a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt együttműködik a család- és gyermekjóléti szolgálattal és a kirendelt eseti gyámmal. Az együttműködés keretében tájékoztatják egymást a gyermek elhanyagolásból származó veszélyeztetettség alakulásáról, a megszüntetése érdekében tett intézkedésekről és a természetbeni formában nyújtott családi pótlék felhasználásának tapasztalatairól.

(2) A család- és gyermekjóléti központ figyelemmel kíséri a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozatban foglalt rendelkezések megvalósulását és szükség esetén kezdeményezi a gyámhivatalnál a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát.

(3) A család- és gyermekjóléti központ a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása felülvizsgálata során

a) a gyámhivatal megkeresésére tájékoztatást ad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása eredményéről és a családi pótlék természetbeni formában történő további nyújtásának szükségességéről,

b) ha a család helyzetében, illetve a gyermek szükségleteiben bekövetkezett változások indokolják, új pénzfelhasználási tervet készít, és azt megküldi a gyámhivatalnak, és

c) részt vesz a gyámhivatali tárgyaláson.

Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek védelme[158]

31. §[159] (1) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében a család- és gyermekjóléti központ szolgáltatásait a gyámhivatal, illetve a bíróság határozata alapján kell biztosítani.

(2) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében az esetmenedzser

a) együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel,

b) tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről,

c) elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet, szervezi a megvalósítását, és

d) közreműködik a családból kiemelt gyermek visszahelyezésében, utógondozásában.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti együttműködés keretében

a) az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő szükség szerint közösen végeznek családlátogatást és közösen hallgatják meg a gyermeket,

b) a család- és gyermekjóléti központ lehetőség szerint helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatkörében az esetmenedzser a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett tevékenységéről, az eset előrehaladásáról, a gyermek veszélyeztetettségének alakulásáról és szakmai érvekkel alátámasztott javaslatot tesz

a) a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, vagy

b) a gyámhivatal általi más, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések megtételére.

Egyéni gondozási-nevelési terv[160]

32. §[161] (1) A gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési tervet a GYVR tervező és értékelő alrendszerében kell elkészíteni, és tartalmaznia kell[162]

a) a veszélyeztető körülmények megjelölését,

b)[163] a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében az esetmenedzser, a szülő és a gyermek feladatait, határidők megállapításával,

c) a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését,

d) az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósításába bevont család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint egyéb intézmények, szolgáltatók, személyek megjelölését, feladataiknak és azok határidejének meghatározásával együtt,

e) a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket, és

f) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén

fa) az esetmenedzser, a megelőző pártfogó felügyelő, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, megjelölve a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, és

fb) az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő közötti munkamegosztás szempontjait.

(2) Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésébe az esetmenedzser bevonja

a) a gyermeket és családját,

b) a család- és gyermekjóléti szolgálatot,

c) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetében a megelőző pártfogót, és

d) az eset szempontjából érintett, szükséges szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, szolgáltatókat, személyeket és az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozókat.

(3) Az esetmenedzser az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítása érdekében

a) bevonja a gyermekkel és családjával kapcsolatos szociális segítőmunkába a család- és gyermekjóléti szolgálatot,

b) bevonja a szükséges szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, szolgáltatókat, személyeket, az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozókat, valamint tevékenységüket koordinálja,

c) elősegíti a szülő és gyermek esetében

ca) az egyéni gondozási-nevelési terv céljainak elfogadását, azokban való közreműködését,

cb) azt, hogy a szülő és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek nyilatkozattal vállalják az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak betartásában, megvalósításában történő együttműködést,

cc) a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítását, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének szülő általi biztosítását, így a védelembe vétel megszüntetését.

(4)[164] Az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósítását az esetmenedzser a GYVR tervező és értékelő alrendszerében értékeli, és

a) szükség esetén módosítja vagy kezdeményezi a módosítását,

b) ha annak megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges,

ba) ezt a problémát a gyámhivatal számára a GYVR-ben megismerhetővé teszi,

bb) felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor, és

bc) a GYVR útján megismerhetővé teszi a gyámhivatal számára, ha a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására tesz javaslatot, és

c) ha a megvalósítás az egyéni gondozási-nevelési tervben megjelölt intézmények, szolgáltatók, személyek és az egyéb közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók mulasztása miatt nem valósult meg, ezt a problémát a gyámhivatal számára a GYVR-ben megismerhetővé teszi.

Családból kiemelt gyermek visszahelyezésének, családbafogadásának elősegítése[165]

33. §[166] (1)[167] A családból kiemelt gyermek visszahelyezésének és - amennyiben a családjába történő visszahelyezés nem lehetséges - családbafogadásának (a továbbiakban együtt: visszahelyezés) tervezését a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján a GYVR tervező és értékelő alrendszerében kell előkészíteni.

(2) A gyermek visszahelyezése érdekében az esetmenedzser együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal, ennek körében támogatja a szülőket, a családbafogadó személyt a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban.

(3) A nevelésbe vételt követően és annak minden felülvizsgálata előtt az esetmenedzser a gyermeket gondozási helyén felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről kivéve, ha a gyermek örökbefogadható. A nevelésbe vétel időtartama alatt az esetmenedzser folyamatosan kapcsolatot tart a gyermek gondozási helyével, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal (a továbbiakban: szakszolgálat) és a gyermekvédelmi gyámmal, ha a gyermek és a szülő, vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy kapcsolattartásának, a gyermek visszahelyezésének elősegítése a gyermek érdekében áll.

(4)[168] Az esetmenedzser a GYVR útján megismerhető helyzetértékelésben tesz javaslatot a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülő vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi.

(5)[169] A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a család- és gyermekjóléti központ az esetmenedzser helyzetértékelését a GYVR-ben megismerhetővé teszi a gyámhivatal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyermekvédelmi gyám számára.

(6)[170] Az esetmenedzser a visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el.

(7)[171] A családjába visszahelyezett gyermek utógondozása során a családi kapcsolatok tervezését a GYVR tervező és értékelő alrendszerében kell elvégezni, amely terv tartalmazza

a) a gyermek családjába történő visszailleszkedése, lakókörnyezetébe való beilleszkedése, a tanulmányainak folytatása vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely felkutatása érdekében megszervezett támogatások megnevezését,

b) a családi kapcsolatok tervezésének megvalósításába bevont család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint egyéb intézmény, szolgáltató vagy személy megjelölését, annak feladatait és azok elvégzésének határidejét.

(8)[172] Az utógondozás felülvizsgálata során a családi kapcsolatok tervének megvalósítását, a helyzetértékelést a család- és gyermekjóléti központ a GYVR tervező és értékelő alrendszerében teszi elérhetővé a gyámhivatal számára.

3. Cím[173]

A GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA

Bölcsődei ellátás[174]

34. §[175] Ha a települési önkormányzat nem biztosít bölcsődei ellátást, - a Gyvt. 94. § (3a) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében -

a) minden év március 1-jéig a helyben szokásos módon felhívást tesz közzé arról, hogy a szülő vagy más törvényes képviselő (e Cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szülő) április 15-éig jelezheti a települési önkormányzat felé a bölcsődei ellátás biztosítása iránti igényét, és

b) minden év március 31-éig megvizsgálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adott év január 1-jei adatai alapján a település 3 év alatti lakosainak száma meghaladja-e a negyven főt.

35. §[176] (1) Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű, illetve gyógypedagógiai tanácsadásra, korai fejlesztésre és gondozásra (a továbbiakban: korai fejlesztésre és gondozásra) jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítja, a gyermek bölcsődei nevelésének, gondozásának megkezdését követő legalább három hónap elteltével[177]

a) bölcsődében és mini bölcsődében - az intézmény orvosának, gyógypedagógusának, kisgyermeknevelőjének, valamint a család- és gyermekjóléti központ munkatársának a véleménye alapján - az intézmény vezetője a szülővel együtt,

b) munkahelyi bölcsődében és családi bölcsődében a gyermek orvosa, a család- és gyermekjóléti központ munkatársa, a szolgáltatást nyújtó személy vagy a kisgyermeknevelő a szülővel együtt

értékeli a gyermek beilleszkedését, és dönt a gyermek további neveléséről, gondozásáról.

(2)[178] Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását ellátó, területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.

(3) A sajátos nevelési igényű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet[179]

a)[180] a nem sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra nem jogosult gyermekekkel közös csoportban, vagy

b) speciális bölcsődei csoportban.

(4) Egy kisgyermeknevelő, szolgáltatást nyújtó személy a speciális bölcsődei csoportban

a) bölcsőde, mini bölcsőde és munkahelyi bölcsőde esetén legfeljebb három gyermeket,

b) családi bölcsőde esetén legfeljebb kettő gyermeket

nevelhet, gondozhat.

(5)[181] A sajátos nevelési igényű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek szükségleteihez igazodóan a (4) bekezdésben foglaltnál kevesebb számban is meghatározható az egy kisgyermeknevelő, szolgáltatást nyújtó személy által nevelhető, gondozható gyermekek száma.

(6)[182] Ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosultságát, a bölcsődei ellátás egyes formáinál az e rendeletben meghatározott sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek ellátására vonatkozó csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető.

(7)[183] Több csoporttal működtetni kívánt bölcsőde, mini bölcsőde és munkahelyi bölcsőde esetén

a) a működés szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett kezdő időpontjában az egy csoporttal működő szolgáltatóra, intézményre előírt létszámfeltételeket kell teljesíteni,

b) az a) pontban foglaltakon túli létszámfeltételeket valamennyi munkakörre vonatkozóan - a működés szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett kezdő időpontját követő egy évig - a működő csoportok számától függően kell teljesíteni,

c) az összes előírt létszámfeltételt - a működő csoportok számától függetlenül - a működés szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett kezdő időpontját követő egy év elteltével kell teljesíteni, és

d) az összes előírt létszámfeltétel teljesítését öt napon belül be kell jelenteni a működést engedélyező szervnek.

36. §[184] Ha a fenntartó eltérően nem rendelkezik, a keresőtevékenységet folytató vagy folytatni kívánó szülő legkésőbb a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdését megelőző két héttel a bölcsődei ellátást nyújtó intézménynek, szolgáltatónak munkáltatói igazolást nyújt be, vagy bemutatja a leendő munkáltatójának igazolását arról, hogy a szülő nála alkalmazásban fog állni, megjelölve annak kezdő időpontját is.

37. §[185] (1) A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek bölcsődei ellátását.

(2)[186] A Gyvt. 42. § (1) bekezdése szerinti bölcsődei ellátás esetén a gyermek napi gondozási ideje legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra. A sajátos nevelési igényű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napi gondozási ideje négy óránál kevesebb időtartamban is meghatározható.

(3) A fenntartó minden év február 15-éig tájékoztatja a szülőket a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató nyári nyitvatartási rendjéről. A nyári zárva tartás időtartamát a fenntartó legfeljebb öt hétben határozhatja meg.

(4)[187] A bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója minden év április 15-éig tájékoztatást küld az Oktatási Hivatalnak azon harmadik életévüket betöltött gyermekekről, akikről a Gyvt. 42/A. § (2) bekezdése szerint, a szülő egyetértésével megállapították, hogy óvodai nevelésre nem érett. Az Oktatási Hivatal a tájékoztatást minden év április 20-ig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.

(5) A (4) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól.

(6) Ha a (4) bekezdés szerint lejelentett gyermek ellátására vonatkozó megállapodás a bölcsődei nevelési év közben megszűnik, arról a bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója haladéktalanul tájékoztatja a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.

38. §[188] (1) Nem gondozható bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy a háziorvos nem igazolja, hogy ez az állapot már nem áll fenn.

(2)[189] A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a Gyvt. 42/A. § (4) bekezdése szerinti orvosi szakvélemény beszerzése előtt - nem sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra nem jogosult gyermek esetén - kikéri a gyógypedagógus, pszichológus, a gyermek nevelését, gondozását ellátó kisgyermeknevelő vagy a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy véleményét a gyermek bölcsődei ellátása megszüntetéséről.

39. §[190] A bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a bölcsődei csoportszoba bútorzat nélküli hasznos alapterülete gyermekenként legalább három négyzetméter.

40. §[191] (1) A Gyvt. 42. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatások biztosítása nem veszélyeztetheti a bölcsődei ellátás keretében kötelezően nyújtandó, a Gyvt. 42. § (1) bekezdésében foglalt ellátás biztosítását. A Gyvt. 42. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatásokért külön térítési díj kérhető.

(2) Az időszakos gyermekfelügyelet a gyermek számára a szülő által igényelt alkalommal és időtartamban, az e célra kialakított csoportban vagy a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoport üres férőhelyein nyújtható szolgáltatás. Ha a bölcsődei csoport üres férőhelyein nyújtják a szolgáltatást, a bölcsődei ellátást és az időszakos gyermekfelügyeletet azonos időben igénybe vevő gyermekek száma nem haladhatja meg az e rendeletben meghatározott, egy bölcsődei csoportban ellátható gyermekek maximális számát.

(3) A gyermekhotel olyan gyermek részére nyújt a szülő által igényelt időtartamú, de akár huszonnégy órás folyamatos ellátást, akiről szülője elfoglaltsága miatt átmeneti ideig nem tud gondoskodni. A szolgáltatás hétvégén és ünnepnapon is biztosítható, időtartama azonban gyermekenként egy nevelési éven belül nem haladhatja meg a tíz ellátási napot.

(4) A Gyvt. 42. § (4) bekezdése szerinti más gyermeknevelést segítő szolgáltatás a játszócsoport, a nevelési tanácsadás, valamint a játék- és eszközkölcsönzés. A játszócsoportban a gyermek és a szülő együttes játéklehetősége - a kisgyermeknevelő, bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy segítségével - biztosítható

a) a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoporton kívül önálló csoportban, vagy

b) a bölcsődei ellátást nyújtó bölcsődei csoportban, de nem a bölcsődei ellátás nyújtásával azonos időben.

41. §[192] (1)[193] A bölcsődei ellátás keretén belül a nevelés és a gondozás a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott, a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a bölcsődei módszertani szervezet honlapján közzétett Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja alapján folyik. A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja tartalmazza:[194]

a) a bölcsődei nevelés céljának meghatározását,

b) a bölcsődei nevelés alapelveit,

c) a bölcsődei nevelés feladatait,

d) a bölcsődei nevelés főbb helyzeteit,

e) a bölcsődei nevelés megvalósításának sajátos feltételeit,

f) a családok támogatásának módszereit és lehetőségeit,

g) a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató más szolgáltatásokkal, intézményekkel való együttműködésére vonatkozó elveket,

h) a bölcsődei ellátást nyújtó intézménynek, szolgáltatónak az alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatásai nyújtására vonatkozó elveket.

(2) A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja alapján a bölcsődei ellátást biztosító intézmény, szolgáltató helyi szakmai programot készít.

(3) A bölcsődei ellátáshoz szükséges, kötelezően biztosítandó eszközök és felszerelések jegyzékét (a továbbiakban: felszerelési jegyzék) a 11. melléklet tartalmazza.

(4) A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell

a) a nevelés és gondozás feltételeit, így különösen

aa) a szülő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,

ab) a felszerelési jegyzékben az adott ellátási forma tekintetében meghatározott textíliát, bútorzatot, egyéb eszközöket és felszerelést,

ac) a játéktevékenység feltételeit,

ad) a szabadban való tartózkodás feltételeit; és

b) a gyermek élettani szükségleteinek és az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést azzal, hogy

ba) a bölcsődében és a mini bölcsődében az étkeztetést a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően kell biztosítani,

bb) a saját otthonban nyújtott családi bölcsődei szolgáltatás keretében biztosított étkeztetés családi étkeztetésnek minősül.

A bölcsődére és a mini bölcsődére vonatkozó közös rendelkezések[195]

42. §[196] (1) A gyermek bölcsődébe és mini bölcsődébe történő felvételét a szülő hozzájárulásával

a) a körzeti védőnő,

b) a házi gyermekorvos vagy a háziorvos,

c) a család- és gyermekjóléti szolgálat,

d) a gyámhatóság

is kezdeményezheti.

(2) Ha a bölcsődei nevelési év közben a gyermek bölcsődébe, mini bölcsődébe történő felvételére veszélyeztetettsége miatt kerül sor, a bölcsődére, mini bölcsődére az e rendeletben meghatározott csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig 1 fővel túlléphető.

(3) Ha a többcélú óvoda-bölcsődeként működő bölcsőde vagy mini bölcsőde az óvoda épületében kerül kialakításra, az udvaron elkülönített játszórészt kell kialakítani a három éven aluli gyermekek számára.

43. §[197] (1) A bölcsődében és a mini bölcsődében az április 21-én vagy ha az heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő legközelebbi munkanapon tartott Bölcsődék Napja minden évben nevelés-gondozás nélküli munkanap.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nevelés-gondozás nélküli munkanap célja a bölcsődében és a mini bölcsődében dolgozók szakmai fejlesztése.

(3) A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei ellátás keretében - erre irányuló szülői kérés esetén - a gyermek felügyeletét és étkeztetését biztosítani kell.

(4) A szülőket február 15-éig tájékoztatni kell a nevelés-gondozás nélküli munkanapról és a nevelés-gondozás nélküli munkanapon a gyermek felügyelete és az étkeztetés biztosítása iránti igény bejelentésének lehetőségéről.

44. §[198] (1)[199] Bölcsődében és mini bölcsődében bölcsődei dajka munkakörben az alkalmazható, aki eredményesen elvégezte a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot, vagy megszerezte a 01193003 számú dajka szakképesítést.

(2) A bölcsődében és a mini bölcsődében a bölcsődei dajka munkavégzését a nyitvatartási időn belül nyolcórás munkarendben kell megszervezni. Ha a bölcsődében, mini bölcsődében kettőnél több bölcsődei csoport működik, a bölcsődei dajka munkarendje két műszakos munkarendben is megszervezhető.

(3) A bölcsőde és a mini bölcsőde a 37. § (1) bekezdése szerinti napi nyitvatartási időn kívül is biztosíthatja a gyermekek felügyeletét ügyelet keretében. Az ügyelet igénybevételére a fenntartó külön térítés díjat állapíthat meg. Az ügyelet időtartama a napi három órát nem haladhatja meg azzal, hogy az ügyelet délután legfeljebb 19 óráig biztosítható.

45. §[200] (1) A bölcsődében és a mini bölcsődében a kisgyermeknevelőnek és a bölcsődei dajkának a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti, érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal (a továbbiakban: Egészségügyi Nyilatkozat) kell rendelkeznie.

(2) A bölcsődében és a mini bölcsődében kisgyermeknevelő, bölcsődei dajka, intézményvezető, vezető és szaktanácsadó munkakörben dolgozó személyeknek a munkaruha juttatás keretében legalább a 12. mellékletben foglaltakat kell biztosítani. A további munkakörökben dolgozó személyek részére a bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó a 3. § (6) bekezdése alapján biztosítja a munkaruhát.

45/A. §[201] A bölcsődében és a mini bölcsődében nem kell a szülőnek a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdése előtt benyújtania a 36. § szerinti munkáltatói igazolást az intézménynek, ha a Gyvt. 43. § (3) bekezdés a) pontja alapján a bölcsődei felvételi kérelemhez már benyújtotta azt, és az abban foglaltakban változás nem történt.

A bölcsődére vonatkozó külön rendelkezések[202]

46. §[203] (1) A bölcsődében egy bölcsődei csoportban legfeljebb tizenkét gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban

a) valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, vagy

b)[204] sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket is nevelnek, gondoznak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban legfeljebb tizennégy gyermek nevelhető, gondozható.

(3)[205] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha

a) egy bölcsődei csoportban egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb tizenegy gyermek,

b) egy bölcsődei csoportban kettő sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb tíz gyermek,

c) egy speciális bölcsődei csoportban három-hat sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb hat gyermek

nevelhető, gondozható.

(3a)[206] A fenntartó döntése alapján a bölcsődei csoportban a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott létszámon felül legfeljebb további három gyermek nevelhető, gondozható, feltéve, hogy

a) az 1. számú melléklet I. Alapellátások cím 2.1. pontjában a kisgyermeknevelő munkakörre előírt létszámfeltétel teljesítésén túl további egy fő kisgyermeknevelő alkalmazása biztosított, és

b) az intézmény vezetőjéből, orvosából, gyógypedagógusából és kisgyermeknevelőjéből álló szakmai csoport a bölcsődei csoportba járó és oda jelentkező gyermekek állapota alapján azt támogatja.

47. §[207] (1) A bölcsőde működhet bölcsődének épült épületben vagy a bölcsődei funkciónak megfelelően átalakított épületben.

(2) A bölcsőde tervezésénél, illetve más épületből történő kialakításánál, átalakításánál az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásainak és a nevelési intézmények tervezési előírásairól szóló MSZ 24210 szabványnak vagy azzal egyenértékű más műszaki megoldásnak az alkalmazásával kell eljárni.

(3)[208] A bölcsőde egészségügyi tevékenysége tekintetében a hatósági ellenőrzést a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal végzi. A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a bölcsődei módszertani szervezetet vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő bölcsődei ellátás, csecsemő- és kisgyermekgondozás-, nevelés vagy gyermekek napközbeni ellátása szakterületre bejegyzett szakértőt.

48. §[209] (1) A bölcsődében a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka munkarendje igazodik a gyermekek napirendjéhez.

(2) A bölcsődében az ügyelet időtartama alatt

a) ha egyidejűleg több mint tizenkét gyermek tekintetében igénylik a szülők az ügyelet biztosítását, legalább két fő kisgyermeknevelő,

b) az a) pont alá nem tartozó esetben legalább egy fő kisgyermeknevelő és egy fő bölcsődei dajka

biztosítja a gyermekek felügyeletét.

A mini bölcsődére vonatkozó külön rendelkezések[210]

49. §[211] (1) A mini bölcsődében egy bölcsődei csoportban legfeljebb hét gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban

a) valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, vagy

b)[212] sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket is nevelnek, gondoznak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban legfeljebb nyolc gyermek nevelhető, gondozható.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban, ha

a)[213] egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb hat gyermek,

b)[214] kettő vagy három sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb három gyermek

nevelhető, gondozható.

50. §[215] (1) A mini bölcsőde működhet bölcsődének épült épületben vagy a bölcsődei funkciónak megfelelően átalakított épületben.

(2) A mini bölcsőde tervezésénél, illetve más épületből történő kialakításánál, átalakításánál az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet előírásainak az alkalmazásával kell eljárni.

51. §[216] (1) A mini bölcsődében a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka munkarendje igazodik a gyermekek napirendjéhez. A mini bölcsőde fenntartója úgy szervezi a napi munkát az intézményben, hogy a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka a gyermekek ellátásáról megfelelően gondoskodni tudjon.

(2) A mini bölcsődében az ügyelet időtartama alatt legalább egy fő kisgyermeknevelő vagy egy fő bölcsődei dajka biztosítja a gyermekek felügyeletét.

(3) A mini bölcsőde fenntartója biztosítja, hogy a kisgyermeknevelő vagy a bölcsődei dajka betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a helyettesítés megoldott legyen a 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 2.2. pontjában az adott munkakörhöz meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személlyel.

(3a)[217] Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt kisgyermeknevelő helyettesítése nem oldható meg a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személlyel, úgy a többcélú óvoda-bölcsődében alkalmazott óvónő is elláthatja a helyettesítést, ha legalább 60 órás felkészítő tanfolyam keretében elsajátította a három évnél fiatalabb gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges alapismereteket.

(3b)[218] Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt bölcsődei dajka helyettesítése nem oldható meg a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személlyel, úgy a többcélú óvoda-bölcsődében alkalmazott óvodai dajka is elláthatja a helyettesítést.

(4)[219] A (3)-(3b) bekezdés szerinti helyettesítő személynek rendelkeznie kell érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal.

Munkahelyi bölcsőde[220]

51/A. §[221] (1) A munkahelyi bölcsődében egy bölcsődei csoportban legfeljebb hét gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban

a) valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, vagy

b)[222] sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket is nevelnek, gondoznak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban legfeljebb nyolc gyermek nevelhető, gondozható.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben egy bölcsődei csoportban, ha

a)[223] egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb hat gyermek,

b)[224] kettő vagy három sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb három gyermek

nevelhető, gondozható.

51/B. §[225] Munkahelyi bölcsőde elsősorban a munkavégzés helyszínéül szolgáló épületben, a foglalkoztató tulajdonában álló ingatlanban vagy a foglalkoztató által e célra bérelt ingatlanban működhet.

51/C. §[226] (1) A fenntartó döntése alapján a munkahelyi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy foglalkoztatására a 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 2.3. pontjában meghatározott munkakörök létesíthetők. A szolgáltatást nyújtó személy munkakört betöltő személynek eredményesen el kell végeznie a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot. A kisgyermeknevelő munkakört betöltő személynek rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 2.3. pontjában a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez előírt képesítéssel.

(2) Ha a fenntartó nem létesít a 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" 2.3. pontjában meghatározott kisgyermeknevelő munkakört, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek eredményesen el kell végeznie a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.

(2a)[227] A munkahelyi bölcsődében - a Gyvt. 5. § s) pont sc) alpontja szerinti egyéni vállalkozó kivételével - a szolgáltatást nyújtó személy a fenntartótól függően közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatható.

(3) A hat-, a hét- vagy a nyolcfős munkahelyi bölcsődei csoportban segítő személy működik közre a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy irányítása alapján a naponta rendszeresen előforduló tevékenységekben. A segítő személy munkaidejét a gyermekek napirendjéhez igazodóan kell megszervezni.

(4) A bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy melletti segítő tevékenységet szociális gondozói díjban részesülő személy, illetve munkaviszonyban vagy más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy is elláthatja általános teljes napi munkaidőben vagy részmunkaidőben.

(5) A munkahelyi bölcsődében a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek és a segítő személynek érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal kell rendelkeznie.

(6) A munkahelyi bölcsőde fenntartójának igazolnia kell, hogy betegség vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel a Gyvt. 44. § (3) bekezdésében, valamint az (5) bekezdésben foglaltaknak és a 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 2.3. pontjában a szolgáltatást nyújtó személy tekintetében előírt képesítési feltételnek. A helyettesítésre szociális gondozói díjban részesíthető személy is alkalmazható.

(7)[228] A munkahelyi bölcsődében a foglalkoztató és a Gyvt. 5. § s) pontjában meghatározott fenntartó között létrejövő, a munkahelyi bölcsődei szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodást írásban kell megkötni.

(8)[229] A munkahelyi bölcsődei szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a fenntartó nevét, székhelyét, adószámát,

b) a szolgáltatásban részesítendők körét, számát,

c) a szolgáltatás nyújtásának helyét,

d) azt az időszakot, amelyre a megállapodást kötötték,

e) a fenntartó nyilatkozatát a szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek, valamint az adatkezelés és az adatvédelem szabályainak betartására,

f) a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját, a központi statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatok rendelkezésre bocsátását,

g) a megállapodás alapján végzett szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a szolgáltatáshoz való hozzájárulás összegét,

h) a hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdéseket, határidőket,

i) a hozzájárulással történő elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket,

j) a személyi térítési díj összegét, csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait,

k) a megállapodás megszegése esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására, valamint a kártérítés mértékére vonatkozó kikötést,

l) a megállapodás felmondásának hónapokban meghatározott idejét,

m) a szolgáltatás igénybevételének szabályaihoz kapcsolódva különösen a tájékoztatási kötelezettség teljesítését,

n) az ellátással kapcsolatban felmerült panaszok érvényesítésének rendjét, a foglalkoztató tájékoztatásának formáját, a panaszok kivizsgálására vonatkozó szabályokat és

o) a foglalkoztató részére történő beszámolás, tájékoztatás módját, formáját, gyakoriságát azzal, hogy a fenntartót évente legalább egyszer beszámolási kötelezettség terheli.

(9)[230] A Gyvt. 5. § s) pontja szerinti fenntartó egy munkahelyi bölcsődei csoport működtetésére legfeljebb három foglalkoztatóval köthet megállapodást.

51/D. §[231] A munkahelyi bölcsődében a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a bölcsődei módszertani szervezet által kijelölt szervezet által tartott

a) szakmai továbbképzésen, vagy

b)[232] sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket is ellátó munkahelyi bölcsőde esetén speciális szakmai továbbképzésen.

51/E. §[233] (1) A munkahelyi bölcsőde feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület alkalmas.

(2) A munkahelyi bölcsődében az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a gyermekek életkorának és ártalmaktól mentes, testi épséget nem veszélyeztető körülményeket biztosítsanak.

(3) A munkahelyi bölcsődében a csoportszoba a szolgáltatás nyújtásával azonos időben más célra nem használható.

Családi bölcsőde[234]

51/F. §[235] (1) A családi bölcsődében - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva - legfeljebb öt gyermek nevelhető, gondozható.

(2) A családi bölcsődében, ha

a)[236] egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb négy gyermek,

b)[237] kizárólag sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb két gyermek

nevelhető, gondozható.

(3)[238] A családi bölcsődében, ha a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személyt is alkalmaznak, és

a) sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket nem látnak el, legfeljebb nyolc gyermek,

b) egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb hét gyermek,

c) két sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb hat gyermek,

d) három sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb öt gyermek,

e) kizárólag sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket látnak el, legfeljebb négy gyermek

nevelhető, gondozható.

(4) A bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy melletti segítő tevékenységet szociális gondozói díjban részesülő személy, illetve munkaviszonyban vagy más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy is elláthatja általános teljes napi munkaidőben vagy részmunkaidőben.

51/G. §[239] (1) A fenntartó döntése alapján a családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy foglalkoztatására a 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 2.4. pontjában meghatározott munkakörök létesíthetők. A szolgáltatást nyújtó személy munkakört betöltő személynek eredményesen el kell végeznie a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot. A kisgyermeknevelő munkakört betöltő személynek rendelkeznie kell a 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 2.4. pontjában a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez előírt képesítéssel.

(2) Ha a fenntartó nem létesít a 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 2.4. pontjában meghatározott kisgyermeknevelő munkakört, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek eredményesen el kell végeznie a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.

(2a)[240] A családi bölcsődében - a Gyvt. 5. § s) pont sc) alpontja szerinti egyéni vállalkozó kivételével - a szolgáltatást nyújtó személy a fenntartótól függően közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban foglalkoztatható.

(3) A családi bölcsődében a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személynek és a segítő személynek érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal kell rendelkeznie.

(4) A családi bölcsőde fenntartójának igazolnia kell, hogy betegség vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel a Gyvt. 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben foglaltaknak és a 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 2.4. pontjában a szolgáltatást nyújtó személy tekintetében előírt képesítési feltételnek. A helyettesítésre szociális gondozói díjban részesíthető személy is alkalmazható.

51/H. §[241] (1) A Gyvt. 44/A. § (1) bekezdésének alkalmazásában saját otthon alatt a szolgáltatást nyújtó személy életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakást, illetve a szolgáltatás nyújtására alkalmas, a szolgáltatást nyújtó személy által igazoltan e célra használható más lakást kell érteni.

(2) A Gyvt. 44/A. § (3) bekezdésének alkalmazásában saját gyermek alatt annak a szolgáltatást közvetlenül nyújtó személynek a törvényes képviselete alatt álló gyermeket kell érteni, aki a Gyvt. 5. § s) pont sc) alpontjában foglaltak alapján egyben a szolgáltatás fenntartója is.

(3) Ha a családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személy az életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakásban nyújtja az ellátást, az ellátás megkezdésekor, azt követően pedig évente háziorvosi igazolással igazolja, hogy a vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket.

(4) A családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a bölcsődei módszertani szervezet által kijelölt szervezet által tartott

a) szakmai továbbképzésen, vagy

b)[242] sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket is ellátó családi bölcsőde esetén speciális szakmai továbbképzésen.

51/I. §[243] (1) A Gyvt. 44/A. § (4) bekezdése szerinti családi bölcsőde hálózat fenntartója a telephelyeken működő családi bölcsődében szolgáltatást nyújtó személyek munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, biztosítja számukra a szakmai tanácsadást, valamint kapcsolatot tart az ellátást igénybe vevőkkel és igényeiket figyelembe véve segíti a családi bölcsődében szolgáltatást nyújtó személyeket a szolgáltatások szervezésében, összehangolásában és a helyettesítés megszervezésében.

(2) A családi bölcsőde hálózat fenntartója az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására legalább egy fő koordinátort alkalmaz. A koordinátori feladatokat ötnél kevesebb családi bölcsőde működtetése estén a hálózatba szervezett bármelyik családi bölcsődében dolgozó szolgáltatást nyújtó személy vagy a hálózatban más munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja, ha eredményesen elvégezte a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.

51/J. §[244] (1) A családi bölcsőde feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület alkalmas.

(2) Az egy épületben működő családi bölcsődék közül legfeljebb három használhatja közös helyiségként a konyhát és a fürdőszobát, feltéve, hogy azok tárgyi feltételei megfelelnek a felszerelési jegyzékben foglaltaknak.

(3) A családi bölcsődében az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a gyermekek életkorának és ártalmaktól mentes, testi épséget nem veszélyeztető körülményeket biztosítsanak.

(4) A családi bölcsődében a csoportszoba a szolgáltatás nyújtásával azonos időben más célra nem használható.

Napközbeni gyermekfelügyelet[245]

51/K. §[246] (1) Napközbeni gyermekfelügyelet keretében - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva - legfeljebb hét gyermek napközbeni ellátása biztosítható.

(2) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében ellátható gyermekek száma

a)[247] egy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeknek a többi gyermekkel azonos időben történő ellátása esetén, legfeljebb öt fő,

b)[248] két vagy három sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek azonos időben történő ellátása esetén, legfeljebb három fő.

(3)[249] Ha a napközbeni gyermekfelügyelet keretében sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítják, a gyermek ellátásának megkezdését követő legalább három hónap elteltével a gyermek orvosa, a család- és gyermekjóléti központ munkatársa és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy a szülővel együtt értékeli a gyermek beilleszkedését, és dönt a gyermek további neveléséről, gondozásáról.

(4)[250] Ha a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.

51/L. §[251] (1) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személynek érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal kell rendelkeznie.

(2) A napközbeni gyermekfelügyelet fenntartójának igazolnia kell, hogy betegség vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a szolgáltatást nyújtó személy helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki megfelel a Gyvt. 44/B. § (5) bekezdésében, valamint az (1) bekezdésben foglaltaknak és a 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 3. pontjában a szolgáltatást nyújtó személy tekintetében előírt képesítési feltételnek. A helyettesítésre szociális gondozói díjban részesíthető személy is alkalmazható.

51/M. §[252] (1) A Gyvt. 44/B. § (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában saját otthon alatt a szolgáltatást nyújtó személy életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakást kell érteni.

(2) Ha a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy az életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakásban nyújtja az ellátást, az ellátás megkezdésekor, azt követően pedig évente háziorvosi igazolással igazolja, hogy a vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket.

(3) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében az ellátás a bölcsődei módszertani szervezet szakmai iránymutatása alapján folyik. A bölcsődei módszertani szervezet a szakmai iránymutatást a honlapján közzéteszi, és gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.

(4) A napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a bölcsődei módszertani szervezet által kijelölt szervezet által tartott

a) szakmai továbbképzésen, vagy

b)[253] sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket is ellátó napközbeni gyermekfelügyelet esetén speciális szakmai továbbképzésen.

51/N. §[254] (1) A Gyvt. 44/B. § (4) bekezdése szerinti napközbeni gyermekfelügyelet hálózat fenntartója a telephelyeken működő napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személyek munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, biztosítja számukra a szakmai tanácsadást, valamint kapcsolatot tart az ellátást igénybe vevőkkel és igényeiket figyelembe véve segíti a napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személyeket a szolgáltatások szervezésében, összehangolásában és a helyettesítés megszervezésében.

(2) A napközbeni gyermekfelügyelet hálózat fenntartója az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására az általa meghatározott számban és munkarendben koordinátort alkalmaz. A koordinátori feladatokat ötnél kevesebb napközbeni gyermekfelügyelet működtetése estén a hálózatba szervezett bármelyik napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személy vagy a hálózatban más munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja, ha eredményesen elvégezte a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamot.

51/O. §[255] (1) A napközbeni gyermekfelügyelet feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület alkalmas.

(2) Az egy épületben működő napközbeni gyermekfelügyeletek közül legfeljebb három használhatja közös helyiségként a konyhát és a fürdőszobát, feltéve, hogy azok tárgyi feltételei megfelelnek a bölcsődei módszertani szervezet szakmai iránymutatásában foglaltaknak.

(3) A napközbeni gyermekfelügyeletnél az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a gyermekek életkorának és ártalmaktól mentes, testi épséget nem veszélyeztető körülményeket biztosítsanak.

(4) A napközbeni gyermekfelügyeletnél a szolgáltatás nyújtásával azonos időben a csoportszoba más célra nem használható. A csoportszoba hasznos alapterülete gyermekenként legalább 3 négyzetméter, de a csoportszoba hasznos alapterülete összességében nem lehet kevesebb 15 négyzetméternél.

(5) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell

a) a nevelés és gondozás feltételeit, így különösen

aa) a szülő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,

ab) a megfelelő bútorzatot,

ac) a játéktevékenység feltételeit,

ad) a szabadban való tartózkodás feltételeit; és

b) a gyermek élettani szükségleteinek és az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést.

(6) A saját otthonban nyújtott napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatás keretében biztosított étkeztetés családi étkeztetésnek minősül.

51/P. §[256] (1) A Gyvt. 44/C. §-a szerinti napközbeni gyermekfelügyelet keretében biztosított gondozó tevékenységet hivatásos és társadalmi gondozó is végezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti napközbeni gyermekfelügyeletet biztosító személy a napi gondozási, felügyeleti tevékenységről a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti gondozási naplót vezeti.

(3) A napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást a szülő otthonában végző személy csak a gyermek gondozására, felügyeletére vehető igénybe.

Alternatív napközbeni ellátás[257]

51/Q. §[258] (1) A Gyvt. 44/D. §-a szerinti alternatív napközbeni ellátások a helyi adottságoktól és lehetőségektől függően, a helyi igényekhez igazodóan, az ellátott célcsoport életkori sajátosságainak megfelelően, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységhez kapcsolódóan megszervezhetőek minden, a gyermekek csoportos foglalkoztatására alkalmas épületben, így különösen közösségi, művelődési vagy ifjúsági házban, család- és gyermekjóléti szolgálatnál, iskolában, óvodában, illetve ezek önálló helyiségében, továbbá játszótereken.

(2) Az alternatív napközbeni ellátás valamely gyermekekből álló célcsoport életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon vagy rendszeres időközönként tematikus program szerint, meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység, amelynek biztosítása során kiemelt figyelmet kell tulajdonítani a szocializációnak, a korai, egyéni és csoportos fejlesztésnek, valamint a prevenciónak.

(3) Az alternatív napközbeni ellátás a (4)-(10) bekezdés szerinti formákban és tartalommal szervezhető meg.

(4) A játszótéri program szakemberek közreműködésével, folyamatos nyitvatartással szabadidős, egyéni, csoportos, közösség-, érték- és normateremtő tevékenységeket biztosít a gyermekeknek és a szülőknek.

(5) A játszóház elsősorban a játéktevékenységhez kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő, illetve a szülő-gyermek kapcsolatot erősítő szolgáltatás, amelyben a szülő és a gyermek közösen vesz részt.

(6) A játszóház integratív családi játéktár szolgáltatása segíti a családokat a családi kapcsolatok harmonizálásával, a gyermekek fejlődésével, a neveléssel és életvezetéssel kapcsolatos problémák megoldásában, valamint a családi konfliktusok és a pszichés fejlődési zavarok megelőzésében.

(7) A játszóház keretében nem rendszeres jelleggel, esetenként, nem az egész napos nyitvatartás teljes időtartama alatt időszakos gyermekfelügyelet biztosítható.

(8) A klubfoglalkozás az óvodán és az iskolán kívüli nevelést támogató, elsősorban sport- és szabadidős tevékenységekhez kötődő, a gyermekek, illetve szüleik hasznos időtöltését célzó szolgáltatás.

(9) A klubfoglalkozás keretében gyermekfelügyelet biztosítható azokban az időszakokban, amikor a szülő nem tudja megoldani a gyermek napközbeni felügyeletét, így különösen az óvoda és az iskola nyitvatartási idején túli időszakban, valamint az iskolai szünet időtartama alatt.

(10) Az azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetű, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett gyermekek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások a (4)-(9) bekezdésben meghatározott bármelyik formában megszervezhetők.

51/R. §[259] (1) Alternatív napközbeni ellátás szervezése különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az iskolai napközi nem működik, illetve azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban.

(2) Az alternatív napközbeni ellátást nyújtó személyek és szervezetek együttműködnek az általuk ellátott gyermekek családjával, valamint szükség szerint az illetékes köznevelési intézménnyel, család- és gyermekjóléti szolgálattal, egyéb segítő, illetve egészségügyi vagy más szolgáltatást nyújtó személlyel, szervezettel, különösen, ha az együttműködés a gyermeket veszélyeztető körülmények, illetve helyzet felszámolására és a gyermek érdekében szükséges intézkedés megtételére vagy tevékenység megvalósítására irányul.

51/S. §[260] (1) Az 51/Q. § (10) bekezdése szerinti foglalkozások vezetését felsőfokú végzettségű szociális vagy mentálhigiénés szakember, valamint a fejleszteni kívánt képesség tekintetében tréning-, illetve csoportvezetésre jogosultságot szerzett személy láthatja el.

(2) Az önkéntes segítők, kortárssegítők közreműködésével vagy együttes részvételével működtetett ellátásokban az önkéntesek felkészítéséről, folyamatos szakmai segítéséről és szupervíziójáról a programot működtető felsőfokú szociális alapvégzettséggel vagy mentálhigiénés végzettséggel rendelkező szakember, szupervízió esetén szupervízor útján gondoskodik.

(3) Az alternatív napközbeni ellátások közegészségügyi követelményei tekintetében a bölcsődei módszertani szervezet szakmai iránymutatásában foglaltakat kell alkalmazni. A bölcsődei módszertani szervezet a szakmai iránymutatást a honlapján közzéteszi, és gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.

(4) Nem tartozik az alternatív napközbeni ellátások közé

a) azon intézmények által biztosított ellátás, amelyeknek kötelező alapfeladata szabadidős programok szervezése,

b) elnevezésétől függetlenül az az időszakos gyermekfelügyelet, amelyhez nem kapcsolódik gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenység, így különösen amelyet a kereskedelmi, vendéglátó-ipari üzletben vagy kulturális intézményben biztosítanak a szülő tehermentesítése érdekében.

4. Cím

GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA

52. § (1)[261] Az alapellátás keretében a családban nevelkedő, rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel a Gyvt.-ben meghatározott ideig tartó átmeneti gondozásban kell részesíteni.

(2)[262] Az átmeneti gondozás során a gyermek számára a 76-82. §-ban részletezett ellátást kell nyújtani, amiről az ellátást nyújtó megállapodást köt a szülővel.

(3) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek gondozásának, nevelésének célja, hogy

a)[263] ideiglenesen helyettesítse a gyermek gondozásában akadályoztatott szülő gondoskodását,

b) együttes elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná vált szülő és gyermeke számára.

(4)[264] A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a szülőhöz történő mielőbbi visszakerülés érdekében a gyermek gondozását végző, valamint a szülőt segítő személyek, illetve intézmények kötelesek együttműködni egymással.

53. § (1)[265] A szolgáltatást nyújtó az átmeneti gondozás megkezdésekor - ha az előre láthatólag egy hónapnál hosszabb időtartamú lesz - a gyermekjóléti szolgáltatást végző bevonásával, a GYVR-ben harminc napon belül elkészíti a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési tervet. A terv célja a gyermek gondozásával, nevelésével, családjába történő visszajuttatásával kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás kidolgozása.

(2) A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni

a) a gyermek testi, lelki állapotára, családi kapcsolataira, nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozására,

b) az átmeneti gondozását szükségessé tevő okokra,

c)[266] a család- és gyermekjóléti központ által a védelembe vétel során készített egyéni gondozási-nevelési tervre,

d) a gyermekkel és szülőjével (törvényes képviselőjével) folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra,

e) egyéb, a gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményre.

(3)[267] Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába be kell vonni a terv megvalósításában részt vevő szakembereket, valamint lehetőség szerint a gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét).

(4)[268] Az átmeneti gondozást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladataira a 84. § (1) bekezdésének a) és e) pontjai értelemszerűen irányadóak.

54. § (1) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek számára nyújtott ellátásról, gondozásról, nevelésről a gyermek és szülője (törvényes képviselője) a 85. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint nyilváníthat véleményt.

(2) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek vallásgyakorlására, továbbá kisebbségi önazonossága megőrzésére a 85. § (3)-(4) bekezdései az irányadók.

55. § Az átmeneti gondozásban részesített gyermeknek a gondozási helyéről történő engedély nélküli eltávozása, illetve távolmaradása esetén a 86. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

56. § (1) Az átmeneti gondozást nyújtó személy vagy intézmény elősegíti a gyermeknek a szülővel való kapcsolattartását.

(2) A szülő az átmeneti otthon házirendje, illetve a helyettes szülővel történt megállapodás szerint látogathatja meg, illetve viheti el a gyermeket, és élhet a kapcsolattartás egyéb formáival (levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés).

(2a)[269] A helyettes szülőnél, a gyermekek átmeneti otthonában vagy a családok átmeneti otthonában ellátott gyermek különélő hozzátartozójával való kapcsolattartásának elősegítése érdekében - a gyámhivatal vagy a bíróság döntésének megfelelően - a helyettes szülői hálózat, a gyermekek átmeneti otthona vagy a családok átmeneti otthona[270]

a) segíti a kapcsolattartás során felmerülő problémák megoldását, szükség esetén pszichológus, mentálhigiénés szakember bevonásával,

b) szükség esetén biztosítja a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére való eljuttatását és az onnan történő visszajutását, valamint ehhez kísérőt biztosít,

c) felügyelt kapcsolattartás esetén,

ca) a kapcsolattartás kulturált és zavartalan lebonyolításához helyszínt és szakembert biztosít,

cb) a felügyelt kapcsolattartáson történtekről és a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról tájékoztatja a gyámhivatalt.

(3)[271] Az átmeneti gondozást nyújtó a gyermek átmeneti gondozásáról értesíti a szülő lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti család- és gyermekjóléti szolgálatot, amennyiben az átmeneti gondozást hatósági intézkedés előzte meg, a család- és gyermekjóléti központot, és együttműködik az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetése, a gyermek mielőbbi hazakerülése érdekében.

57. § (1)[272] Az átmeneti gondozás keretében a lakóhelyéről önkényesen eltávozott vagy gondozási helyét elhagyni kényszerült gyermek számára az állapotához, a bekerülésének körülményeihez igazodó speciális ellátást, lakhatást (a továbbiakban: ideiglenes gondozást) kell biztosítani.

(2)[273] A gyermekotthonban a gyermekkel folytatott egyéni beszélgetés során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását előidéző, illetve ideiglenes gondozását szükségessé tevő okokat.

(3) Ha a feltárt körülmények alapján valószínűsíthető, hogy a gyermek visszakerülése a szülőhöz (törvényes képviselőhöz) ellentétes a gyermek érdekével, vagy ha a gyermek nem akar visszakerülni szülőjéhez (törvényes képviselőjéhez), az ellátást nyújtó haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a szükséges hatósági intézkedés megtétele céljából.

(4)[274] Az (1) bekezdés szerinti gyermek ideiglenes gondozásra történt befogadásáról haladéktalanul tájékoztatni kell a gyermekjóléti szolgálatot, amennyiben az átmeneti gondozást hatósági intézkedés előzte meg, a család- és gyermekjóléti központot, továbbá értesíteni kell a szülőt (törvényes képviselőt) arról, hogy[275]

a) gyermekéről gondoskodjon, vagy

b) nyilatkozzon írásban arról, hogy gyermeke ideiglenes gondozását kéri, illetve abba beleegyezik, egyúttal részletezze az okokat, amelyek az ideiglenes gondozást szükségessé teszik, vagy

c) a (3) bekezdésben meghatározott esetben keresse fel az ügyben eljáró gyámhivatalt.

(5) Amennyiben a szülő (törvényes képviselő) gyermekéért nem jelenik meg és nem is kéri gyermeke további átmeneti gondozását, az átmeneti gondozást nyújtó haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából.

58. § Az átmeneti gondozásnak a Gyvt. 47. § (1)-(2) bekezdésben foglalt megszüntetése, illetve megszűnése esetén a gyermeket a szülőjének (törvényes képviselőjének), vagy a gyámhivatal határozatában megjelölt személynek lehet átadni.

58/A. §[276] A gyermekek átmeneti gondozása során a szolgáltatásnyújtásnak a miniszter által jóváhagyott és a Szociális Ágazati Portálon közzétett szakmai módszereit alkalmazva kell eljárni.

Helyettes szülő

A helyettes szülői ellátást biztosító szolgáltató feladatai[277]

59. §[278] (1)[279] A helyettes szülő alkalmasságának megállapítására, valamint a helyettes szülő felkészítésére a 95. §-ban, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben, továbbá a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak az irányadók.

(2)[280] A felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégző személyt mint helyettes szülői férőhelyet biztosítót - a helyettes szülői ellátást biztosító szolgáltató és a jelentkező személy közös kérelmére - a család- és gyermekjóléti szolgálat nyilvántartásba veszi. Ezzel egyidejűleg a helyettes szülői ellátást biztosító szolgáltató megállapodást köt a helyettes szülői feladatot vállaló személlyel [Gyvt. 66/O. § (1) bek.].

(3)[281] Amennyiben a helyettes szülőnél további gyermeket helyeznek el átmeneti gondozás céljából, a helyettes szülői ellátást biztosító szolgáltató - a Gyvt.-ben foglaltak szerint - módosítja a helyettes szülői megállapodást.

(4)[282] Az önálló helyettes szülőt foglalkoztató, illetve helyettes szülői hálózat a helyettes szülő folyamatos szakmai segítéséről, illetve ellenőrzéséről a 25. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint gondoskodik.

A helyettes szülő feladatai

60. § (1) A helyettes szülő befogadja az átmeneti gondozást igénylő gyermeket, ha az átmeneti gondozás biztosítására kijelölték.

(2)[283] A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a helyettes szülő értesíti a család- és gyermekjóléti szolgálatot, amennyiben az átmeneti gondozást hatósági intézkedés előzte meg, a család- és gyermekjóléti központot.

61. § (1)[284] A helyettes szülő és a helyettes szülői tanácsadó, lehetőség szerint a szülővel vagy más törvényes képviselővel közösen elkészítik - az 53. §-ban foglaltak szerint - a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét.

(2) Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek számára a helyettes szülő saját háztartásában biztosítja - az egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelően - a 76-82. §-okban részletezett ellátást, gondozást, nevelést.

(3) A gyermek elhelyezésének körülményeire a 105. § (2) bekezdés rendelkezései az irányadók.

Gyermekek átmeneti otthona

Feladatai

62. § (1)[285] A gyermekek átmeneti otthona megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, amely a alapellátás keretében a gyermek számára alaptevékenységként átmeneti gondozást biztosít.

(2) A gyermekek átmeneti otthona az alapító okiratában rögzítettek szerint alapfeladatként biztosíthat egyéb személyes gondoskodást nyújtó ellátási formákat is. Az ellátás jellegének megfelelő személyi és tárgyi feltételeket ellátási formánként külön-külön biztosítani kell.

(3)[286] A helyettes szülői ellátást biztosító gyermekek átmeneti otthonára az 59-61. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandóak.

(4)[287] A gyermekek átmeneti otthona alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását, illetve az elhelyezett gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.

(5)[288] A gyermekek átmeneti otthona létesítésére a 110. §-ban foglaltak az irányadóak.

63. § A gyermekek átmeneti otthona házirendjére a 112. §-ban foglaltak az irányadóak.

Befogadás

64. § (1)[289] A gyermekek átmeneti otthona az otthonba történő befogadásról haladéktalanul értesíti a gyermek lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti szolgálatot, amennyiben az átmeneti gondozást hatósági intézkedés előzte meg, a család- és gyermekjóléti központot.

(2)[290] A gyermekek átmeneti otthonában fizetendő térítési díjról a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendelet rendelkezik.

Értesítés rendkívüli eseményről

65. § A gyermekek átmeneti otthona a 119. § (1) bekezdésében meghatározott - a gyermekkel kapcsolatos - eseményről haladéktalanul értesíti a fenntartót és a törvényes képviselőt.

Elhelyezési feltételek

66. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában biztosítandó elhelyezési feltételekre a 124. §-ban foglaltak az irányadóak.

(2) Ha a gyermekek átmeneti otthona lakásotthoni formában működik, az elhelyezési feltételekre a 125. §-ban foglaltak az irányadóak.

Családok átmeneti otthona

Feladatai

67. § (1)[291] A családok átmeneti otthona - a külső férőhely kivételével - megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos intézmény, amely az alapellátás keretében a gyermek és szülője, illetve a várandós anya számára alaptevékenységként biztosítja a Gyvt. 51. §-ának (3) bekezdése szerinti átmeneti gondozást.

(2) Ha a családok átmeneti otthona más ellátási forma részeként működik, az ellátás jellegének megfelelő személyi és tárgyi feltételeket ellátási formánként külön-külön biztosítani kell.

(3) A családok átmeneti otthona alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását, illetve az elhelyezett gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.

(4)[292] A családok átmeneti otthona létesítésére - ideértve a külső férőhelyet is - a 110. §-ban foglaltak az irányadóak.

(5)[293] A család külső férőhelyen történő elhelyezésére a családok átmeneti otthona szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatársai tesznek javaslatot a szakmai programban foglaltak alapján. Külső férőhelyen kizárólag olyan család helyezhető el, amely esetén nincs szükség folyamatos szakmai segítség biztosítására. Külső férőhelyen válsághelyzetben lévő várandós anya nem helyezhető el.

68. § A családok átmeneti otthona házirendjére a 112. §-ban, foglaltak az irányadóak.

Befogadás

69. § (1) A családok átmeneti otthona az otthonba történő befogadásról, a külső férőhelyen való elhelyezésről haladéktalanul értesíti[294]

a)[295] a gyermek és a szülő lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti szolgálatot, amennyiben az átmeneti gondozást hatósági intézkedés előzte meg, a család- és gyermekjóléti központot,

b) ha a szülő kiskorú, törvényes képviselőjét, valamint a gyermeke törvényes képviselőjét is.

(2) Ha a kiskorú szülő és törvényes képviselője, illetve gyermekének törvényes képviselője között vita merül fel az átmeneti otthonban való tartózkodás miatt, a gyámhivatal döntését kell kérni.

Elhelyezési feltételek

70. § (1) A családok átmeneti otthona a szülő és gyermeke együttes lakhatását otthonszerű elhelyezés formájában biztosítja.

(2) A családok átmeneti otthonának legalább 12, de legfeljebb 40 személy (felnőtt és gyermek együttes) ellátására alkalmasnak kell lennie.

(3)[296] Az egyes családok elhelyezésére külön lakószobát kell biztosítani. A válsághelyzetben lévő várandós anyák gyermekük születéséig közös lakószobában is elhelyezhetők, ha nem kerül sor férjükkel, élettársukkal együttes elhelyezésükre.

(4) A családok átmeneti otthonában biztosítani kell

a) az éjszakai és nappali tartózkodásra,

b) a személyi tisztálkodásra,

c) az étkezésre,

d) közösségi együttlétre

szolgáló helyiségeket.

(5)[297] A családok átmeneti otthonának külső férőhelye az ellátott család életvitelszerű tartózkodására szolgáló lakás, amelynek

a) száraznak, világosnak, jól szellőztethetőnek és fűthetőnek kell lennie,

b) rendelkeznie kell a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető berendezési és használati tárgyakkal, és

c)[298] olyan helyszínen kell lennie, amely nem lehet 30 kilométernél messzebb a családok átmeneti otthona székhelyétől vagy telephelyétől, vagy ahonnan a családok átmeneti otthona székhelyét vagy telephelyét tömegközlekedéssel egy órán belül el lehet érni.

(6)[299] Az elhelyezett családok számára külön-külön lakást kell biztosítani.

Ellátás

71. § (1)[300] A családok átmeneti otthona a gyermek és a válsághelyzetben lévő várandós anya férje, élettársa számára szükség szerinti ellátást nyújt. A szülő, illetve a válsághelyzetben lévő várandós anya számára biztosítja

a) az életvitelszerű tartózkodás lehetőségét,

b) a tisztálkodási, mosási, főzési lehetőséget,

c) a textíliával történő ellátást és a személyes higiéné feltételeinek megteremtését,

d) a szükség szerint ruházatot és élelmiszert,

e) az elsősegélyhez szükséges felszereléseket.

(2)[301] A szülő munkavégzése vagy egyéb indokolt távolléte, illetve akadályoztatása esetén a családok átmeneti otthona segítséget nyújt a szülőnek gyermeke ellátásához, gondozásához, illetve segíti a szülőt a gyermekének megfelelő napközbeni ellátáshoz való hozzájutásban.

(3)[302] A külső férőhely az elhelyezett család számára az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátásokat minden esetben, az (1) bekezdés c)-e) pontja és a 72. § szerinti ellátásokat különösen indokolt esetben, a család körülményeit figyelembe véve nyújtja.

72. §[303] A családok átmeneti otthona a 71. §-ban foglaltak mellett pszichológiai, jogi, szociális és mentálhigiénés segítséget nyújt, így különösen a fiatal szülő, a családi krízis következtében, illetve bántalmazás, fenyegetés miatt védelmet kereső szülő és gyermek, a szociális krízis miatt bekerülő családok számára.

73. § (1)[304] A 71-72. §-okban meghatározott ellátásra vonatkozóan az intézmény vezetője és az igénybe vevő írásbeli megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a teljes körű ellátásból mely ellátásokat nyújtja a családok átmeneti otthona és melyeket biztosítja a szülő. Amíg a szülő semmilyen ellátást nem képes biztosítani a gyermeknek, a családok átmeneti otthona a 76-82. § szerint teljes körű ellátást nyújt a gyermeknek.

(2)[305] A családok átmeneti otthonában fizetendő térítési díjról a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendelet rendelkezik.

73/A. §[306] (1)[307] A krízisközpont a Gyvt. 51. § (6) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatások nyújtásához - a bántalmazott és családja szükségleteihez igazodóan - biztosítja a szükség szerinti ellátáson felül a szükséges szakemberek, így különösen esetmenedzser, pszichológiai vagy mentálhigiénés tanácsadó, valamint jogász közreműködését.

(2)[308] A krízisközponti férőhelyek tekintetében az ellátottak befogadása országos.

(3)[309]

(4)[310]

(5)[311]

73/B. §[312] (1) A titkos menedékház a Gyvt. 51. § (11) bekezdése szerinti szolgáltatások nyújtásához - a bántalmazott és családja szükségleteihez igazodóan - biztosítja a szükség szerinti ellátáson felül a szükséges szakemberek, így különösen a trauma testi és lelki tüneteinek a feldolgozásban segítséget nyújtó pszichológiai vagy mentálhigiénés tanácsadó, valamint jogász közreműködését.

(2) A titkos menedékház az ellátás nyújtása során törekszik arra, hogy a bántalmazott tartózkodási helyének titkossága biztosított legyen.

(3) A titkos menedékházban lakó gyermek kapcsolattartására a 22. § szabályait kell alkalmazni.

73/C. §[313] (1) A krízisközpont vagy a titkos menedékház által nyújtott félutasház-szolgáltatás igénybevétele pályázati úton történik. A pályázatnak tartalmaznia kell

a) a krízisközpontban, a titkos menedékházban, illetve a családok átmeneti otthonában eddig igénybe vett gondozás eredményeit,

b) a félutasház-szolgáltatás igénybevételének okait,

c) a bántalmazottnak az élethelyzete rendezésére vonatkozó elképzeléseit, és

d) annak vállalását, hogy sikeres pályázat esetén a bántalmazott együttműködik a félutasház-szolgáltatást szükségessé tevő okok megszüntetésében, valamint részt vesz a krízisközpont által szervezett előtakarékossági programban és a társadalmi reintegrációt segítő programban.

(2) Az előtakarékossági program során a bántalmazott - szakemberek közreműködésével - segítséget kap az önálló életvitelhez és az ehhez szükséges jövedelem megszerzésére irányuló lehetőségek felkutatásához, valamint a munkaerő-piacon hasznosítható képességek megszerzéséhez.

(3) A társadalmi reintegrációt segítő program során a bántalmazott - szakemberek közreműködésével - segítséget kap a saját és családja helyzetének rendezéséhez, a családi kapcsolatok megerősítéséhez, a pszichés sérülések feldolgozásához és a jövőkép kialakításához.

III. Fejezet

A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK

1. Cím

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

74. §[314] A szakellátás keretében az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: gondozott gyermek) számára biztosítani kell az otthont nyújtó ellátást, illetve a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását, valamint a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, gondoskodni kell továbbá a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatásról.

2. Cím

AZ OTTHONT NYÚJTÓ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

75. § (1) Az otthont nyújtó ellátásban részesülő gondozott gyermek számára

a) teljes körű ellátást [Gyvt. 45. § (1) bekezdés],

b) családgondozást vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadásának elősegítését [Gyvt. 53. § (1) bekezdés b) pont], illetve

c) utógondozást [Gyvt. 53. § (1) bekezdés c) pont]

kell biztosítani.

(2) A teljes körű ellátás keretében - kivéve a kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthonban és az ideiglenes befogadó férőhelyen történő elhelyezés esetében - a gondozott gyermek számára[315]

a) lakhatási lehetőséget, valamint legalább a 76-82. §-okban meghatározott ellátást, továbbá

b) testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését elősegítő, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő - a 83-84. §-okban meghatározott - nevelést, gondozást

c)[316] - ha a magyar nyelvet nem ismeri - a teljes körű ellátásához, valamint teljes körű ellátásához kapcsolódóan az ügyei intézéséhez és a meghallgatásához szükséges fordítás és tolmácsolás biztosítását

kell nyújtani.

A teljes körű ellátás

76. § (1)[317] A gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést kell biztosítani, a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően. A napi ötszöri étkezésre fordított költség összege naponta nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-ánál.

(2) Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő étkezést kell biztosítani.

77. § (1)[318] A teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat gyermekenként legalább 6 váltás fehérneműt, valamint 3 váltás hálóruhát, továbbá az évszaknak megfelelő legalább 2 váltás hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhát és cipőt, valamint alkalmi és sportruházatot tartalmaz. A ruházattal kapcsolatos költségek éves összege nem lehet kevesebb a szociális vetítési alap összegének 500%-ánál.

(2) A ruházat tisztításáról, javításáról az ellátást nyújtó gondoskodik, amelybe olyan mértékben vonja be a gondozott gyermeket, amely életkorának megfelelően tőle elvárható.

(3) Az ellátást nyújtó a gondozott gyermek szükségletei, valamint a ruházat elhasználódása szerint gondoskodik a ruházat beszerzéséről, illetve cseréjéről.

78. § A személyi higiéné biztosítása, valamint a textíliával való ellátás keretében gyermekenként biztosítani kell legalább

a) a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint textíliákat,

b) a csecsemők és kisgyermekek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket,

c) 3 váltás ágyneműt.

79. § (1) Az iskolai oktatásban, szakképzésben részt vevő, felsőfokú tanulmányokat folytató gondozott gyermek számára biztosítani kell az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges tandíjat, a tankönyveket, tanszereket és egyéb iskolai felszereléseket, valamint utazó- és kézitáskát, továbbá az iskolába járással kapcsolatban felmerülő költségeket.

(2) A gondozott gyermek számára biztosítani kell a felzárkóztatás, illetve a tehetségfejlesztés költségeit.

(3) A gondozott gyermek részére biztosítani kell olyan eszközöket - különösen jegyet, bérletet az utazáshoz, postai költségeket a levelezéshez és a telefonáláshoz -, amelyek segítségével hozzátartozóival, illetve a gyámságát ellátó személlyel kapcsolatot tarthat.

79/A. §[319] A gyermek számára - az egészségi állapotához és az időjáráshoz igazodva - naponta legalább egy óra időtartamban biztosítani kell az irányított tevékenység nélküli szabad levegőn tartózkodás lehetőségét.

80. § (1) A gondozott gyermek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében az ellátást nyújtó gondoskodik a kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökről.

(2) Az ellátást nyújtó gondoskodik a szabadidős tevékenységekhez szükséges és indokolt költségekről.

81. §[320] A különleges vagy speciális ellátást igénylő, valamint a kettős szükségletű gondozott gyermek számára a fejlődéséhez, fejlesztéséhez, gyógyulásához, rehabilitációjához és terápiájához szükséges és indokolt eszközök beszerzéséről a fenntartó gondoskodik.

82. § (1)[321] A 3 éven felüli gondozott gyermeket személyes szükségleteinek kielégítésére - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - havonta zsebpénzzel kell ellátni. A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb a szociális vetítési alap összegének[322]

a) 5%-ánál a 3-10 éves,

b) 13%-ánál a 10-14 éves,

c) 18%-ánál a 14 év feletti

gyermek esetében.

(2)[323] A zsebpénznek az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felüli összegét a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével

a) gyermekotthonban elhelyezetteknél a nevelő javaslatára az intézmény vezetője,

b) nevelőszülőnél elhelyezettek esetében a nevelőszülő,

havonta állapítja meg, és folyósítja.

(3)[324] A gondozási helyéről önkényesen eltávozott (szökött) gondozott gyermeket a szökés időtartama alatt zsebpénz nem illeti meg.

(4)[325] A gondozott gyermek zsebpénzéről nevelője, nevelőszülője zsebpénznyilvántartást vezet a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzétett formában. A zsebpénznyilvántartás tartalmazza:

a) a gyermek tartózkodási helyének megjelölését,

b) a csoportvezető nevelő vagy a nevelőszülő megnevezését,

c) a gyermek nevét, születési helyét és idejét,

d) a zsebpénz havi összegét, kísérő nélküli kiskorú esetén a zsebpénz heti összegét,

e) a zsebpénz felhasználásának bemutatását, külön feltüntetve a bevételt, a kiadást, az egyenleget, a felhasználás időpontját és minden egyes felhasználásnál a gyermek aláírását.

(5)[326] A gondozott gyermek a zsebpénze felhasználásáról maga dönt.

(6)[327][328] A fejlesztő felkészítésben való részvételre kötelezett, valamint a 3-6 éves korú gondozott gyermek részére a zsebpénz nem kerül kifizetésre, de biztosítani kell a személyre szóló felhasználását.

A gondozás, nevelés

83. § (1) A gondozás, nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vérszerinti családjába való visszailleszkedésre, vagy nevelőszülői, illetve örökbefogadó családba történő beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre. E cél érdekében a gondozását, nevelését, ellátását végző személyek kötelesek együttműködni egymással, valamint mindazon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekkel foglalkoznak.

(2) A fogyatékos gondozott gyermek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó, és azokat a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést kell biztosítani.

84. § (1)[329] Az ellátás megkezdésekor a rendelkezésre álló dokumentáció alapján, a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben (a továbbiakban: GYVR) el kell készíteni a gondozott gyermekre vonatkozó egyéni gondozási, nevelési programot tartalmazó egyéni gondozási-nevelési tervet. Az egyéni gondozási-nevelési terv célja az egyéni elhelyezési terv megvalósulását biztosító gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban részt vevő szakemberek közötti munkamegosztás meghatározása. A terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni különösen[330]

a)[331] a család- és gyermekjóléti központ által a védelembe vétel során készített egyéni gondozási-nevelési tervre,

b) a gyermekvédelmi gondoskodást szükségessé tevő okokra,

c) a gondozott gyermek gondozási helyének kijelölése tárgyában készített elhelyezési javaslatra, ezen belül kiemelten a gyermek személyiségvizsgálatának eredményére, illetve az egyéb szakvéleményekre,

d) az egyéni elhelyezési tervre,

e) a gyermek nevelésében, gondozásában korábban részt vett szakemberek véleményére,

f) a gondozott gyermekkel és szülőjével folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra,

g) egyéb, a gondozott gyermek nevelése, gondozása szempontjából jelentős körülményre.

(2)[332] Az egyéni gondozási-nevelési tervet

a) nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén a gyermek nevelőszülője, a nevelőszülői tanácsadó és a gyermekvédelmi gyám,

b) gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén a gyermekotthon szakmai vezetője, a gyermek nevelője és a gyermekvédelmi gyám,

c) más bentlakásos intézményben gondozott gyermek esetén a gyermek gondozója véleményének figyelembevételével a gyermekvédelmi gyám

készíti el.

(2a)[333] Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésébe be kell vonni az ítélőképessége birtokában lévő gondozott gyermeket, annak szülőjét, kivéve, ha szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy az megszűnt, és a terv végrehajtásában érintett szakembereket.

(3) Az ellátást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladatai különösen az alábbiak:

a) testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító, családpótló ellátásban, a szülői gondoskodást helyettesítő védelemben részesíti a gondozott gyermeket,

b) felkészíti a gondozott gyermeket a családjába való visszailleszkedésre, illetve nevelő- vagy örökbefogadó családba való beilleszkedésre, valamint az önálló életkezdésre és életvitelre, a pályaválasztásra, a munkavállalásra.

(4)[334] Az ellátást nyújtó

a) gondoskodik arról, hogy a gondozott gyermek hozzájusson

aa) a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz,

ab) a terápiához, amely személyisége korrekciójához, az őt ért lelki sérülések gyógyításához szükséges,

ac) a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottság javaslatának megfelelő gyógypedagógiai ellátáshoz,

ad) a korának és képességeinek megfelelő oktatáshoz, szakképzéshez, továbbá a tanulmányi lemaradásai megszüntetéséhez szükséges segítséghez, illetve azokhoz a feltételekhez, amelyek biztosítják tehetsége, képességei megfelelő kibontakoztatását,

ae) a szellemi és erkölcsi fejlődését szolgáló, kulturális értékekhez, tájékoztatáshoz, a médiának az ismeretek bővítését szolgáló, erőszakmentes műsoraihoz,

af) a szabadideje hasznos és tartalmas eltöltéséhez szükséges feltételekhez,

ag) szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységekhez;

b) kapcsolatot tart a gondozott gyermek oktatását, szakképzését végző nevelési-oktatási intézménnyel, továbbá a szakmai gyakorlatát, illetve foglalkoztatását biztosító munkahellyel, valamint a munkanélkülieket támogató állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal, és ennek keretében[335]

ba) fogadóórákon, szülői értekezleteken tájékozódik a gondozott gyermek iskolai előmeneteléről,

bb) érdeklődik a munkahelyen a beilleszkedéséről, munkavégzéséről,

bc)[336] rendszeresen tájékozódik az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál a munka- és az átképzési lehetőségekről.

c)[337] a gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja

ca) a háztartási teendők végzésébe,

cb) a családi gazdálkodás megtervezésébe,

cc) a pénzkezelésbe.

(5)[338] A (4) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti feladat ellátása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről.

85. § (1) Az ellátást nyújtó megteremti annak a lehetőségét, hogy a gondozott gyermek véleményt nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás, nevelés során - korára, fejlettségi szintjére tekintettel - figyelembe vegyék.

(2) Az ellátást nyújtó a gondozás, nevelés során figyelembe veszi a gondozott gyermek szülőjének (törvényes képviselőjének) a gyermek személyét és ellátását érintő véleményét.

(3) Az ellátást nyújtó lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt.

(4) Elő kell segíteni, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez.

(5) Az ellátást nyújtó biztosítja

a) gondozott gyermek környezetének állandóságát,

b) a gondozott gyermek személyes tárgyainak elhelyezését,

c) azt, hogy a gondozott gyermekről évente legalább egy alkalommal fénykép készüljön.

(6)[339] A gondozott gyermek megelőző pártfogásának fenntartása esetén, a megelőző pártfogó a gyermekkel a gondozási helyén találkozik.

(7)[340] Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a nevelőszülői hálózat és a gyermekotthon[341]

a) helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek az esetmegbeszélés megtartásához, a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez, és

b) együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel a megelőző pártfogás eredményessége érdekében.

Engedély nélküli eltávozás

86. §[342] (1) Ha a gondozott, illetve egyéb okból ellátásra befogadott gyermek engedély nélkül eltávozott a gondozási helyéről vagy oda a számára előírt időpontban nem tért vissza (a továbbiakban együtt: engedély nélkül eltávozott gyermek), az ellátást nyújtó - a gondozott gyermek esetében a gyermekvédelmi gyám haladéktalan értesítése mellett, vele együttműködésben - megkísérli felkutatni a tartózkodási helyét.

(2) Ha az engedély nélkül eltávozott gyermek 14 éven aluli, vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tud, haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán belül az ellátást nyújtó megkeresi az illetékes rendőri szervet az engedély nélkül eltávozott gyermek felkutatása érdekében. Egyúttal közli az engedély nélkül eltávozott gyermek személyes adatait, személyleírását, az azonosítására alkalmas jellegzetességeit (így különösen sebhely, műtéti heg, tetoválás, anyajegy, beszédhiba, terhesség), az eltávozásakor viselt ruházatát, az eltávozás körülményeit, és a vélt feltalálási helyeket, valamint átadja az azonosításra alkalmas fényképet.

(3) Az ellátást nyújtó értesíti az egyéb okból ellátásra befogadott, engedély nélkül eltávozott gyermek szülőjét, más törvényes képviselőjét.

(4) Ha az engedély nélkül eltávozott gyermeket az ellátást nyújtó megtalálta, vagy ha a gyermek önként visszatért, erről az ellátást nyújtó az illetékes rendőri szervet, illetve a szülőt, más törvényes képviselőt, a gyermekvédelmi gyámot haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíti.

(5) A rendőrség által megtalált gyermek előkerüléséről az ellátást nyújtó értesíti a szülőt, más törvényes képviselőt, valamint gondozott gyermek esetében a gyermekvédelmi gyámot.

(6) A gondozási helyére visszakerült engedély nélkül eltávozott gyermekkel a gyermekvédelmi gyámja bevonásával folytatott egyéni beszélgetés keretében fel kell tárni az engedély nélküli eltávozása okát és körülményeit, valamint az eltávozás alatt vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait. A beszélgetés megtörténtét és tartalmának lényegét írásban dokumentálni kell, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

A családi kapcsolatok[343]

87. § (1) A kapcsolattartásra jogosult (a továbbiakban: hozzátartozó) és a gondozott gyermek kapcsolattartását a gyámhivatal határozata alapozza meg. Az ellátást nyújtó elősegíti a gondozott gyermeknek hozzátartozójával való folyamatos kapcsolattartását.

(2)[344]

(3)[345] A kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó kérelmére - kivéve, ha az ő tekintetében a gyámhivatal felügyelt kapcsolattartást rendelt el - az egy napra történő eltávozás és a két napnál nem hosszabb időtartamú szabadság alkalmankénti időpontját és módját a gyermekotthonnal, a gyermeket ellátó bentlakásos szociális intézménnyel (a továbbiakban: más bentlakásos intézmény) vagy a nevelőszülői hálózattal történt előzetes megállapodás határozza meg a gyermek érdekének és a kapcsolattartásra jogosult lehetőségeinek figyelembevételével. A hozzátartozó köteles a gondozott gyermekért a megjelölt időpontban megjelenni, és őt a megadott időben visszavinni.

(4)[346] A gyermekotthon, más bentlakásos intézmény, valamint a nevelőszülői hálózat a gondozott gyermek, illetve a hozzátartozó kérésére indokolt esetben gondoskodik a gyermeknek a hozzátartozóhoz történő el- és visszakísérésről. A szülővel való kapcsolattartást elő kell segíteni abban az esetben is, ha a szülő letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, feltéve, hogy ez megfelel a gyámhivatal döntésének.

(5)[347] A gondozott gyermeket a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója a gyámhivatal, illetve a bíróság döntésének megfelelően látogathatja a gondozás helyszínén. A kapcsolattartás megvalósulásáról a nevelőszülő és a gyermekotthon a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzétett formai és tartalmi követelményeknek megfelelő kapcsolattartási naplót vezeti. A látogatás alkalmával gondoskodni kell arról, hogy a gondozott gyermek és a hozzátartozó találkozására, valamint a látogatás alatti együttlétre kulturált formában és zavartalan körülmények között kerüljön sor.

(6) A levelezés és a telefonkapcsolat lehetőségének biztosítása során az ellátást nyújtó a levéltitokhoz, illetve a magántitokhoz való jog biztosításával jár el.

(7) A hozzátartozó a kapcsolattartás során köteles az ellátást nyújtó személlyel, illetve az ellátást nyújtó intézmény munkatársaival a gondozott gyermek érdekét szolgáló módon együttműködni, és az intézmény házirendjét betartani.

(8)[348]

88. § (1) Az ellátást nyújtó a kapcsolattartás során folyamatosan tájékoztatja a hozzátartozót a gondozott gyermek neveléséről, fejlődéséről és a vele kapcsolatos fontosabb eseményekről.

(2)[349] A gondozott gyermek továbbtanulásának, képzésének, életpályájának kijelölése előtt a gyermekvédelmi gyám kikéri a szülő véleményét, feltéve, hogy a szülő szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg.

(3)[350] A gondozott gyermek és a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó kapcsolattartásának alakulásáról, valamint a szülőnek az ellátást nyújtóval való együttműködéséről

a) a gyermek gondozási helyének vezetője

aa) a gyermekvédelmi gyámot folyamatosan,

ab) a gyámhivatalt félévente írásban,

b) a gyermekvédelmi gyám a gyámhivatalt félévente - indokolt esetben soron kívül - írásban

tájékoztatja.

(4)[351] Az ellátást nyújtó és a gyermekvédelmi gyám jelzi a gyámhivatalnak, ha megítélése szerint a hozzátartozó a kapcsolattartás során a gondozott gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, illetve ha kapcsolattartási jogával a gondozott gyermek vagy az ellátást nyújtó sérelmére visszaél.

89. § (1)[352] A gondozott gyermek érdekében, a családjával való kapcsolat ápolása és a családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele céljából a gyermekvédelmi gyám és a gyermek gondozási helye együttműködik - ha szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg - a szülővel és az illetékes család- és gyermekjóléti szolgálat munkatársával. A szociális segítőmunkát a gyámhivatal által jóváhagyott egyéni elhelyezési tervben és javaslatban foglaltak alapján kell megtervezni.

(2)[353]

(3)[354] Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a gyermekvédelmi gyám feladata különösen[355]

a) a gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése, szükség esetén javaslattétel a kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására,

b) a gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kísérése, és ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges, a találkozáson való részvétel,

c) az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekkel való közlése, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben,

d) a gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre,

e) a hazakerülést követő teendők és életvitel - a gondozott gyermekkel és a szülőkkel közös - megtervezése.

Az utógondozás

90. § (1)[356] A gyámhivatal határozata alapján a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését a Gyvt. 5. § zs) pontja szerinti utógondozással kell segíteni.

(2)[357] A gondozás folyamatosságának biztosítása érdekében a korábban nevelésbe vett gyermekkel, illetve fiatal felnőttel (a továbbiakban együtt: utógondozott) kapcsolatos család-, illetve utógondozási feladatokat lehetőség szerint ugyanannak a szakembernek (a továbbiakban: utógondozó) kell ellátnia.

(2a)[358] Az utógondozási feladatok a nevelőszülői hálózatnál, a gyermekotthonnál, az utógondozó otthonnál és a külső férőhely működtetőjénél az 1. számú melléklet szerint létesített bármely felsőfokú képesítéshez kötött szakmai munkakörben elláthatók. A Gyvt. 92. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utógondozási feladatokat ellátó személy e tevékenységét egyidejűleg legfeljebb öt fiatal felnőtt vonatkozásában végezheti.

(3)[359] Az utógondozás során az utógondozó együttműködik az utógondozott lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti központtal, továbbá felkutatja és lehetőség szerint bevonja az utógondozásba azokat a civil szervezeteket, vallási közösségeket és önkéntes segítőket, amelyek, illetve akik az utógondozottat segíteni tudják.

(4) Az utógondozó feladatai különösen, ha az utógondozott

a) visszakerül a családjába, vagy önálló életet kezd

aa) a hazakerülést követően figyelemmel kíséri, illetve segíti az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését,

ab) segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításához, kiemelten kezelve az önálló lakhatásának megoldását,

ac)[360] segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének megfelelő köznevelési, felsőoktatási intézmény, szakképző intézmény, felnőttképző vagy munkahely kiválasztásában, keresésében, valamint a tanulmányok végzésével és a munkahelykereséssel kapcsolatos teendők intézésében,

ad) a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában,

ae) tanácsot ad, segítséget nyújt az utógondozottnak konfliktushelyzetei megoldásához,

af) szükség szerinti rendszerességgel - de legalább havonta egyszer - felkeresi az utógondozottat, és tájékozódik az utógondozott körülményeinek és életvezetésének alakulásáról,

ag) legalább heti egy fogadónapon lehetőséget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse;

ah)[361] a Gyer. 121. § (2) bekezdés b) pontja szerint tájékoztatást ad a gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről,

b) utógondozói ellátásban részesül,

ba) segítséget nyújt az utógondozott továbbtanulási, munkavállalási, életviteli problémái megoldásához,

bb) tanácsot ad munkahelyi, partnerkapcsolati és esetleges konfliktushelyzetei megoldásához, jövedelme beosztásához,

bc) a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában, kiemelten kezelve önálló lakhatásának megoldását.

bd)[362] a középfokú nevelési-oktatási intézménnyel, a szakképző intézménnyel tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló, valamint a hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt tájékoztatása az utógondozói ellátás meghosszabbításának lehetőségéről.

(5) A (4) bekezdés b) pontja esetén az utógondozó feladatait a gyermekotthon utógondozó részlegén, illetve az utógondozó otthonban dolgozó nevelő is elláthatja.

90/A. §[363] A szakszolgálatnál az utógondozási feladatokat az elhelyezési vagy gyermekvédelmi ügyintéző látja el.

91. § (1) Az utógondozó segítséget nyújt a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítéséhez és benyújtásához.

(2) Az utógondozó a gyámhivatal megkeresésére véleményezi a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltak megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy az igényelt támogatás és annak felhasználási módja megoldja-e a fiatal felnőtt tartós lakhatását.

(3) Az utógondozó a gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz a támogatás összegével való elszámolás módjára és időpontjára.

(4) Az utógondozó a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint együttműködik a fiatal felnőttel a támogatás összegének célszerű felhasználásában, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt.

3. Cím

AZ UTÓGONDOZÓI ELLÁTÁS

92. § (1)[364] Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára a befogadását vállaló nevelőszülő a nevelőszülői hálózattal együtt, a gyermekotthon vagy utógondozó otthon, továbbá a külső férőhely működtetője (a továbbiakban együtt: utógondozói ellátást nyújtó) szükség szerinti ellátást nyújt, amelynek keretében biztosítja[365]

a) az életvitelszerű tartózkodás lehetőségét,

b) a tisztálkodási, mosási lehetőséget,

c) az étkezést vagy a főzési lehetőséget és az ahhoz szükséges alapanyagot,

d) a ruházatot,

e) az elsősegélyhez szükséges felszereléseket,

f) a személyre szóló pedagógiai, pszichológiai, jogi, szociális és mentálhigiénés támogatást és segítségnyújtást.

(2)[366] Ha az utógondozói ellátás elrendelésére a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt került sor, az utógondozott számára az utógondozói ellátást nyújtó biztosítja

a) az utógondozói ellátás időtartama alatt megkezdett vagy folytatott első tanulmányának teljes költségét,

b)[367] a tankönyveket, tanszereket és egyéb, a tanulmányok végzéséhez szükséges felszereléseket, továbbá a köznevelési, felsőoktatási intézménybe, szakképző intézménybe vagy felnőttképzőhöz járással kapcsolatban felmerülő költségeket.

(3)[368] A gyermek és gyermekvédelmi gyámja vagy a fiatal felnőtt kérelmére az utógondozói ellátást nyújtó nyilatkozik a fiatal felnőtt utógondozói ellátásra történő befogadásáról vagy annak megtagadásáról, ha a fiatal felnőtt a Gyvt. 93. § (1) bekezdésében meghatározott helyzetben van.

(4)[369] Az utógondozói ellátást nyújtó a befogadást megtagadhatja, ha a fiatal felnőtt korábbi ellátása során a Gyvt. 93. § (10) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott magatartást tanúsította.

(5)[370] Ha az utógondozói ellátást nyújtó a befogadást megtagadja, a fiatal felnőtt a kérelmét az elutasítás indokolásával és a maga álláspontjával együtt az intézmény érdekképviseleti fóruma elé terjesztheti.

(6)[371] Az érdekképviseleti fórum a gyámhivatalnak a Gyer. 124. § (2) bekezdése szerinti megkeresésére, vagy a fiatal felnőtt kérelmére az elutasítás okát megvizsgálja és véleményt nyilvánít a kérelem, illetve az elutasítás indokoltságáról.

(7)[372] Az utógondozói ellátást nyújtó és a fiatal felnőtt az utógondozói ellátásról a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli megállapodást köt. A megállapodás megkötésekor figyelemmel kell lenni különösen a fiatal felnőtt[373]

a) vagyoni, jövedelmi viszonyaira,

b) egészségi állapotára és személyiségére,

c) családi körülményeire,

d) tanulmányai folytatására,

e) kötelezettségeire.

(8)[374] Az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt az ellátásért a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

93. §[375] (1) Az utógondozói ellátást nyújtó

a)[376] segítséget ad az utógondozói ellátás és az utógondozói ellátás meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásához, az ahhoz szükséges dokumentumok beszerzéséhez,

b) a fiatal felnőtt befogadásáról és távozásáról értesíti a szakszolgálatot,

c) az utógondozó személyének változása esetén gondoskodik arról, hogy a fiatal felnőtt utógondozói ellátásával kapcsolatos minden információ, irat átadásra kerüljön és erről jegyzőkönyvet készít.

(2)[377] Az utógondozói ellátást nyújtó a Gyvt. 93. § (10) bekezdésében foglalt esetekben

a) az utógondozói ellátás megszüntetését javasolja a gyámhivatalnak, vagy

b) a meghosszabbított utógondozói ellátás megszüntetését javasolja az utógondozói ellátást biztosító intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartójának.

93/A. §[378] (1) A fiatal felnőtt az utógondozói ellátás meghosszabbítása iránti kérelmet az utógondozói ellátást biztosító intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartójához nyújthatja be a 25. életévének elérését megelőző két hónappal. A fiatal felnőtt a kérelméhez csatolja

a)[379] a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolásaként a nyilatkozatát, amely tartalmazza az érvényes diákigazolványa számát, valamint azt, hogy mely oktatási intézménnyel áll jogviszonyban, vagy a felsőoktatási intézmény döntését a felvételről vagy átvételről és

b) az utógondozói ellátást nyújtó befogadó nyilatkozatát.

(2) Az utógondozói ellátást biztosító intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartója a fiatal felnőttnek az utógondozói ellátás meghosszabbítása iránti kérelméről annak benyújtását követő 30 napon belül írásban dönt. A fenntartó a döntésben tájékoztatja a fiatal felnőttet arról, hogy a döntés felülvizsgálata a bíróságtól kérhető.

(3) Ha a fenntartó az utógondozói ellátás meghosszabbításáról dönt, döntésében

a) a befogadó nyilatkozat alapján meghatározza a meghosszabbított utógondozói ellátást nyújtó intézményt vagy nevelőszülőt,

b) megjelöli a meghosszabbított utógondozói ellátás kezdő és várható befejező időpontját, és

c) felhívja a fiatal felnőttet hallgatói jogviszonya fennállásának félévenként történő igazolására, valamint hallgatói jogviszonya szünetelésének és megszűnésének bejelentésére.

(4) A fenntartó az utógondozói ellátás meghosszabbítása iránti döntéséről értesíti

a) a fiatal felnőttet,

b) az utógondozói ellátást nyújtó intézményt vagy nevelőszülői hálózatot,

c) az utógondozói ellátást nyújtó intézmény vagy nevelőszülői hálózat fenntartóját és

d) a gyámhivatalt.

4. Cím

A NEVELŐSZÜLŐ

A nevelőszülői hálózat feladatai[380]

94. § (1)[381] A nevelőszülői hálózat szervezeti és működési rendjét az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként szabályozni kell a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet szerinti, a befogadó szülő nem rendszeres, indokolt és igazolt költségei megtérítésének feltételeit.

(2)[382] A nevelőszülői hálózat nevelési alapdokumentuma a nevelőszülők és nevelőszülői tanácsadók által elfogadott, a 4/A. § szerinti szakmai program.

95. § (1)[383] A Gyvt. 54. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egészségi állapot vizsgálatát a nevelőszülőnek jelentkező személy háziorvosa végzi. A háziorvosi véleménynek tartalmaznia kell, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy nem szenved-e[384]

a) a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban,

b) súlyos pszichotikus zavarban,

c) alkoholfüggőségben,

d) kábítószerfüggőségben,

e) olyan betegségben, amely - akár időszakosan is - akadályozza a gyermekről való gondoskodást, illetve amely a gyermek egészségét veszélyezteti.

(2)[385] Ha a nevelőszülői hálózat a nevelőszülői tevékenység ellátása, vagy a nevelőszülő háromévenkénti, illetve rendkívüli felülvizsgálata során az alkalmasság hiányát észleli, a nevelőszülőt orvosi, pszichológiai vizsgálaton való részvételre kötelezheti.

(3)[386] A nevelőszülői hálózat környezettanulmányt készít annak megállapítása érdekében, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a gyermek fogadására.

(4)[387] A nevelőszülő háziorvosi véleménnyel igazolja a nevelőszülői hálózat felé, hogy a vele egy háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket.

96. §[388]

97. § (1)[389]

(2)[390] A szakszolgálat olyan nevelőszülőnél történő elhelyezésre tehet a gyámhivatalnak javaslatot, akivel a nevelőszülői hálózat a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodást kötött, és akinek adatai a Gyvt. 98. §-a szerinti szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek. A gyámhivatal elhelyezési döntését és a beutaló szerv ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntését követően a nevelőszülői hálózat haladéktalanul a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet szerinti tartalommal kiegészítő megállapodást köt a nevelőszülővel.

(3)[391]

98. §[392] (1)[393] A nevelőszülői hálózat a Gyvt. 66/G. §-ában meghatározott esetekben gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával segíti és helyettesíti a nevelőszülőt feladatai folyamatos ellátásában.

(2)[394] A nevelőszülő 30 napot meghaladó betegsége vagy egyéb akadályoztatása esetén a nevelőszülői hálózat tájékoztatja a gyámhivatalt, szükség esetén kezdeményezi a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek tartózkodási helyének vagy gondozási helyének megváltoztatását, kivéve, ha a 3 hónapot meg nem haladó időtartamú helyettesítés a nevelőszülő háztartásában biztosított.

99. §[395] A nevelőszülői hálózat a gondozott gyermeknek a nevelőszülőnél történt elhelyezésével egyidőben biztosítja a gyermek számára a befogadáskor szükséges ruházatot, valamint a tanulmányaihoz szükséges iskolai felszereléseket.

100. § (1)[396] A nevelőszülői hálózat nevelőszülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a nevelőszülőt feladatai ellátásában, illetve biztosítja szakmai ellenőrzését.

(2) A nevelőszülői tanácsadó feladata különösen

a) a nevelőszülőnél elhelyezett gondozott gyermek egyéni gondozási nevelési tervének - a 84. § szerinti - a nevelőszülővel közösen történő elkészítése,

b) a nevelőszülői család rendszeres, szükség szerinti alkalommal - de legalább 3 hetente - történő meglátogatása, és tájékozódás a gondozott gyermek helyzetéről, fejlődéséről, a nevelőszülőnek a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos tapasztalatairól, esetleges problémáiról,

c) a gondozott gyermek nevelési-oktatási intézményének rendszeres, szükség szerinti alkalommal történő felkeresése, és tájékozódás a gyermek viselkedéséről, tanulmányi eredményéről,

d) tanácsadás keretében a nevelőszülő segítése a gondozott gyermekkel kapcsolatos problémák megoldásában, szükség esetén a nevelőszülő, illetve a gyermek megfelelő szakemberhez történő irányítása, továbbá a szükséges ellátáshoz való hozzájutásuk elősegítése,

e)[397] ellenőrzés keretében annak vizsgálata, hogy a nevelőszülő megtesz-e mindent a gondozott gyermek harmonikus fejlődése érdekében, továbbá, hogy a gyermek ellátására kapott nevelési ellátmányt, illetve családi pótlékot a gyermekre fordítja-e,

f)[398] a fiatal felnőtt, az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt utógondozása.

g)[399] a gyermek nevelőszülőhöz helyezését követően a nevelőszülő folyamatos felkészítése a gyermek vér szerinti családjába való beilleszkedésre irányuló gondozásával (a továbbiakban: vér szerinti családba gondozás) vagy örökbefogadó családjába való beilleszkedésre irányuló gondozásával (a továbbiakban: örökbefogadó családba gondozás) kapcsolatos feladataira,

h)[400] a gyermek vér szerinti családba gondozása vagy örökbefogadó családba gondozása esetén a nevelőszülő támogatása a gyermek megfelelő felkészítésében, átgondozásában, elengedésében,

i)[401] a gyermeknek a nevelőszülő háztartásából való kikerülését követően segítség nyújtása a nevelőszülőnél tovább nevelkedő gyermekek és a nevelőszülő veszteségélményének feldolgozásához.

(3)[402] A nevelőszülői tanácsadó haladéktalanul tájékoztatja a nevelőszülői hálózatot, ha a nevelőszülő tevékenységének ellenőrzése során a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésében foglaltakat tapasztalja.

(3a)[403] A nevelőszülői tanácsadó a gyermek vér szerinti családba gondozása, ha erre nincs lehetőség, örökbefogadó családba gondozása érdekében folyamatosan együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal, - a vér szerinti családba gondozás esetén - a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve központ szakembereivel és - az örökbefogadó családba gondozás esetén - a szakszolgálat munkatársaival.

(3b)[404] A nevelőszülői hálózat folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek vér szerinti családba gondozásával, illetve örökbefogadó családba gondozásával kapcsolatos nevelőszülői és nevelőszülői tanácsadói feladatellátást, valamint ahhoz - a szakszolgálat munkatársaival együttműködve - szakmai támogatást nyújt.

(4)[405] A nevelőszülői hálózat gyermekfelügyelet vagy helyettesítés megszervezésével biztosítja a nevelőszülő számára a továbbképzésen való részvétel lehetőségét.

A nevelőszülő feladatai

Befogadás

101. § (1) A nevelőszülő befogadja

a) - a szakszolgálat kijelölése alapján - a Gyvt. 72. § (1) bekezdésében megjelölt beutaló szerv által ideiglenes hatállyal elhelyezett,

b) a gyámhivatal által nevelésbe vett

gyermeket, ha a határozatban a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülőt jelölték meg. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a nevelőszülői hálózatot.[406]

(2)[407] Az (1) bekezdésben meghatározott gondozott gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat haladéktalanul értesíti a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzétett adatlapon[408]

a) a beutaló szervet - ide nem értve a gyámhivatalt -,

b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek törvényes képviselőjét - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot -,

c) a nevelésbe vett gyermek szülőjét, feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg, vagy az nem szűnt meg,

d) a szülő lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti központot és

e) a pártfogó felügyelet, megelőző pártfogás alatt álló gyermek, fiatal felnőtt pártfogó felügyelőjét.

(3)[409] A nevelőszülői hálózat haladéktalanul értesíti a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatalt, ha a gyermek a határozatban megjelölt időpontig nem került a nevelőszülő gondozásába.

(4)[410] A nevelőszülő legfeljebb 3 napra ideiglenes jelleggel befogadja azt az ellátást igénylő gyermeket, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, vagy szülője, gondozója elhagyta, és emiatt ellátás és felügyelet nélkül maradt. A befogadott gyermek számára ideiglenes gondozást kell biztosítani.

(5)[411] A nevelőszülői hálózat a befogadásról értesíti a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelye szerint illetékes család- és gyermekjóléti központot, valamint a gondozási napok nyilvántartása érdekében a befogadás tényét rögzíti a GYVR gondozási helyek férőhely-nyilvántartási alrendszerében.

102. § (1)[412] A nevelőszülő a nála elhelyezett gondozott gyermek kérelmére befogadhatja annak saját gyermekét (a továbbiakban: saját gyermek), feltéve, hogy ehhez a saját gyermek törvényes képviselője hozzájárult. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a nevelőszülői hálózatot.

(2)[413] Ha a nevelőszülő nem tudja biztosítani a gondozott gyermek saját gyermekével történő együttes elhelyezését, a nevelőszülői hálózat, a gyermekvédelmi gyám vagy a gyermekjogi képviselő haladéktalanul kezdeményezi a gyámhivatalnál a gondozási hely megváltoztatását olyan gondozási hely kijelölése érdekében, ahol az együttes elhelyezésük biztosítható.

(3) Ha a saját gyermek számára gyám kirendelése vagy más hatósági intézkedés kezdeményezése szükséges, a nevelőszülő megkeresi az illetékes szervet, ezzel egyidejűleg a megkeresésről tájékoztatja a törvényes képviselőt.

(4) A saját gyermek számára a nevelőszülő - helyettes szülőként - az átmeneti gondozást elrendelő határozat, vagy az intézményvezető döntése alapján teljes körű ellátást nyújt. A gondozott gyermek saját gyermeke gondozásában részt vesz.

(5) A saját gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat haladéktalanul értesíti[414]

a) a szakszolgálatot,

b) a saját gyermek törvényes képviselőjét,

c)[415] a nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek törvényes képviselőjét és szülőjét, feltéve, hogy a szülő szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg,

d)[416] a nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek szülőjének lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti központot.

103. § (1)[417] A nevelőszülő befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását a nevelőszülői hálózat hozzájárulásával előzetesen nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, valamint az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg. A nevelőszülő befogadja továbbá azt a fiatal felnőttet, aki tekintetében a fenntartó az utógondozói ellátás meghosszabbításáról döntött, és az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a nevelőszülői hálózatot.

(2) A nevelőszülő a fiatal felnőtt kérelmére befogadhatja annak gyermekét is, feltéve, hogy ehhez a gyermek törvényes képviselője hozzájárult.

(3) Amennyiben a nevelőszülő nem tudja biztosítani a fiatal felnőtt gyermekével történő együttes elhelyezését, segítséget nyújt a személyes gondoskodás keretén belül olyan ellátási forma kereséséhez, amelyben a szülő és a gyermek együttes elhelyezése biztosítható.

(4)[418] A fiatal felnőtt gyermeke számára a nevelőszülő a nevelőszülői hálózat hozzájárulásával az átmeneti gondozás keretében teljes körű ellátást nyújt. A fiatal felnőtt saját gyermeke gondozásában részt vesz.

(5)[419] A fiatal felnőtt, illetve gyermeke befogadásáról a nevelőszülői hálózat értesíti a szakszolgálatot, valamint a gyermek törvényes képviselőjét, ha az nem a fiatal felnőtt.

104. § (1)[420] A nevelőszülő - ha rendelkezik a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek elhelyezésének, ellátásának feltételeivel és, ha erre kijelölték - a védőnő, a házi gyermekorvos vagy a kórházi gyermekorvos javaslatára átmeneti gondozásra befogadja a 3 éven aluli, egészségügyi okok miatt ellátást igénylő gyermeket. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a nevelőszülői hálózatot.

(2)[421] Az (1) bekezdésben meghatározott gyermek számára a nevelőszülő az átmeneti gondozást elrendelő határozat, vagy az intézményvezető döntése alapján teljes körű különleges ellátást nyújt.

(3) A gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat értesíti[422]

a) a szakszolgálatot,

b)[423] a szülő lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti központot, valamint

c) a védőnőt.

Elhelyezési feltételek

105. § (1) A gondozott gyermek számára a nevelőszülő saját háztartásában biztosítja - az egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelően - a 76-84. §-ok szerinti részletezett ellátást, gondozást, nevelést.

(2)[424] A gondozott gyermek elhelyezésére száraz, világos, jól fűthető lakás alkalmas. Biztosítani kell a nevelőszülők és a gyermekek külön szobában való elhelyezését, ahol a gyermekek személyes élettere - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább 6 négyzetméter legyen. A lakásnak a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszereltnek kell lennie. Nem érheti a gondozott gyermeket hátrány a családban nevelkedő más gyermek elhelyezéséhez és ellátásához viszonyítva.

(2a)[425] A gondozott gyermek számára biztosítandó személyes élettér területe akkor lehet kisebb a (2) bekezdésben meghatározottnál, ha

a) legalább a 4 négyzetmétert eléri,

b) a nevelőszülőnek jelentkező személy, illetve a nevelőszülő a nevelőszülői feladatok ellátására alkalmas,

c) a gyermek elhelyezéséhez a lakásban minden más feltétel biztosított, és

d) a gondozott gyermek a személyes élettér szempontjából nem kerül kedvezőtlenebb helyzetbe, mint a nevelőszülő háztartásában élő más gyermek.

(3)[426] Egy szobában legfeljebb 4 gyermek helyezhető el. Ettől a gyermek érdekében el lehet térni.

(4)[427] Ha a nevelőszülői hálózat az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára külső férőhelyen biztosít lakhatást, a külső férőhely vonatkozásában a 124. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(5)[428] A nevelőszülő - a gyámhivatal határozatában foglaltaknak megfelelően - biztosítja, hogy a gondozott gyermek kapcsolatot tarthasson a hozzátartozóival, ennek érdekében felkészíti a velük való találkozásra, és biztosítja a megjelölt helyen és időben történő megjelenését. A nevelőszülő saját háztartásában, a gondozás helyén is biztosíthatja a gyermek meglátogatásának lehetőségét.

(6)[429] A nevelőszülő - az egyéni gondozási, nevelési tervnek megfelelően - elősegíti, hogy a gondozott gyermek sikeresen visszailleszkedjen vér szerinti családjába, illetve örökbe fogadó családjába beilleszkedjen. A nevelőszülő a gondozott gyermek örökbe fogadó családjába történő beilleszkedése érdekében a gyermek örökbefogadásának előkészítése során együttműködik a szakszolgálat munkatársaival.

(7)[430] A nevelőszülő haladéktalanul jelzi a nevelőszülői hálózatnak, ha saját vagy a vele egy háztartásban élő személy egészségi állapotában bekövetkezett változás akadályozza a gyermek gondozásában, nevelésében vagy veszélyezteti a gyermek egészségét, fejlődését.

Az ellátás megszüntetése

106. § (1)[431] A nevelőszülő a gyámhivatalnak a gondozott gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét megszüntető vagy megszűnését megállapító határozata alapján megszünteti az ellátás nyújtását, és a gondozott gyermeket átadja a határozatban megjelölt személynek. Az átadás megtörténtét a gyermeket átvevő személy az aláírásával igazolja. Az ellátás megszüntetésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a nevelőszülői hálózatot.

(2)[432] Az ellátás megszüntetéséről az időpont és a gondozott gyermeket átvevő személy megjelölésével a nevelőszülői hálózat haladéktalanul értesíti a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzétett adatlapon[433]

a)[434]

b)[435]

c)[436]

d) a szülő lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti központot és

e) a pártfogó felügyelet, megelőző pártfogás alatt álló gyermek, fiatal felnőtt pártfogó felügyelőjét.

(3)[437] A Gyvt. 66/D. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a nevelőszülői hálózat a jogviszony megszűnéséről írásban értesíti a nevelőszülőt és - ha nem a szakszolgálat biztosítja a nevelőszülői ellátást - a szakszolgálatot, amely a változást a GYVR gondozási helyek férőhely-nyilvántartási alrendszerében feltünteti.

107. § (1)[438] Az átmeneti gondozásban részesített gyermek ellátását a nevelőszülő a szülő kérelmére, vagy a Gyvt.-ben meghatározott okok fennállása esetén megszünteti, és a gyermeket a törvényes képviselőjének átadja. Az ellátás megszűnésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a nevelőszülői hálózatot.

(2)[439] A nevelőszülői hálózat haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, ha az átmeneti gondozásnak a Gyvt.-ben meghatározott időtartama eltelt, de a gyermek a családi környezetébe nem térhet vissza.

(3) Az átmeneti gondozás megszüntetéséről a nevelőszülői hálózat haladéktalanul értesíti[440]

a) szakszolgálatot,

b)[441] a szülő lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti központot.

108. § (1) A nevelőszülő megszünteti a fiatal felnőtt utógondozó ellátását, ha

a)[442] a Gyvt. 93. §-ának (9) bekezdése szerint megszűnik az ellátás,

b) a gyámhivatal határozattal megszünteti az ellátást.

c)[443] a fenntartó írásbeli döntésével megszünteti a meghosszabbított utógondozói ellátást.

(2)[444] Az ellátás megszűnésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a nevelőszülői hálózatot.

(3)[445] Az utógondozói ellátás megszüntetéséről a nevelőszülői hálózat haladéktalanul értesíti a szakszolgálatot.

108/A. §[446] A nevelésbe vett gyermek gondozási helyének gyámhivatal általi megváltoztatása esetén a 106. §-ban foglaltak szerint, valamint, ha a fiatal felnőtt utógondozói ellátását a gyámhivatal határozata alapján a továbbiakban más ellátást nyújtó biztosítja, a 108. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

5. Cím

A GYERMEKOTTHON

Feladatai

109. § (1)[447] A gyermekotthon megszakítás nélküli munkarend szerint működő, bentlakásos gyermekintézmény, amely

a)[448] a gondozott gyermek számára alaptevékenységként biztosítja - kivéve a kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthonban és az ideiglenes befogadó férőhelyen történő elhelyezés esetében - az otthont nyújtó ellátást a gyámhivatal által jóváhagyott egyéni elhelyezési terv és az általa készített egyéni gondozási-nevelési terv szerint,

b)[449] a fiatal felnőtt számára utógondozást, utógondozói ellátást biztosít, szükség esetén külső férőhelyeket működtet.

c)[450] a gyámhatóság döntése alapján biztosítja a Gyvt. 87. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti egyes gyámi feladatok tekintetében a gondozott gyermek törvényes képviseletét.

(2)[451] Külső férőhelyen csak utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára biztosítható lakhatás.

(3)[452] A gyermekotthon az alapító okiratában rögzítettek szerint, és az adott szolgáltatás végzésére feljogosító működési engedély alapján alapfeladatként biztosíthat egyéb személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatást is, így különösen gyermekek és várandós anyák átmeneti gondozását. Az ellátás jellegének megfelelő személyi és tárgyi feltételeket ellátási formánként külön-külön biztosítani kell.

(4)[453] A gyermekotthon alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását, illetve a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.

(5)[454] A gyermekotthon a Gyvt. 57. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feladatai ellátása érdekében

a) tájékoztatja

aa) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek befogadásáról a gyámhivatalt, a gyermekvédelmi gyámot, a család- és gyermekjóléti központot, valamint a szakszolgálatot,

ab) a Gyvt. 46. §-a alapján ellátott gyermek befogadásáról a szülőt vagy más törvényes képviselőt, a gyámhivatalt, a család- és gyermekjóléti szolgálatot, a család- és gyermekjóléti központot és a szakszolgálatot,

ac) az utógondozói ellátott befogadásáról a gyámhivatalt és a szakszolgálatot,

b) gondoskodik az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt, valamint az átmeneti gondozásban részesülő gyermekének felvételéről, és erről értesíti a szakszolgálatot, és

c) együttműködik a gyámhivatal határozata alapján kirendelt gyermekvédelmi gyámmal, helyettes gyermekvédelmi gyámmal, elősegíti a gyámi feladatok ellátását, az otthont nyújtó ellátás rendszeres felülvizsgálatának előkészítését, és ennek megfelelően

ca) elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjába történő visszatérését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a család- és gyermekjóléti központtal, a szakszolgálattal, valamint a gyámhivatallal,

cb) rendszeresen tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítása érdekében,

cc) elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztását, kinyilvánítását, gyakorlását, hit- és vallásoktatásban való részvételét,

cd) felkészíti a gyermeket a családi életre és az önálló életvezetésre,

ce) elősegíti, hogy a gyermek iskolai tanulmányai sikeres befejezésével, szakképzettség megszerzésével, illetve előtakarékossággal készüljön az önálló életre, és

cf) utógondozást biztosít a volt nevelésbe vett gyermeknek, illetve az utógondozói ellátásban részesült fiatal felnőttnek.

109/A. §[455] (1) A gyermekvédelmi gyámnak a gyermekotthonnak a Gyvt. 87. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti feladatok ellátására gyámként történő kirendelésére irányuló megkeresését követően a gyermekotthon haladéktalanul a fenntartó hozzájárulását kéri a gyámi feladatok ellátásához. A fenntartó hozzájárulását és a gyermekotthon egyes gyámi feladatok ellátására vonatkozó vállalását a gyermekotthon a megkereséstől számított 15 napon belül megküldi a gyermekvédelmi gyámnak.

(2) A gyámhatóságnak a gyermekotthon egyes gyámi feladatok ellátására gyámként történő kirendelését követően a gyermekotthon

a) a Gyvt. 87. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti feladat felmerülése esetén kijelöli az adott ügyben a gyámi feladatokat ellátó, a Gyvt. 84. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelő személyt és erről értesíti a gyámhatóságot, valamint a gyermekvédelmi gyámot,

b) a gyámi feladatokat ellátó személy részére - képviseleti jogosultsága igazolása érdekében - gyermekenként igazolást állít ki, amely tartalmazza

ba) az igazolást kiállító gyermekotthon nevét, székhelyét, telefonszámát és elektronikus levélcímét,

bb) az egyes gyámi feladatok ellátására kijelölt személy nevét,

bc) az egyes gyámi feladatok ellátására kijelölt személynek a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló rendelet szerinti nyilvántartási számát,

bd) az igazolt adatra vonatkozó rendelkezést, azzal, hogy az egyes gyámi feladatok ellátására kijelölt személy pontosan mely, a Gyvt. 87. § (1) bekezdés a)-c) pontja alá tartozó ügyben a gyermek törvényes képviselője,

be) a kijelöléssel érintett kiskorú személyazonosító adatait,

bf) a kijelölés kezdetének időpontját,

bg) annak megállapítását, hogy a kijelölés a bd) alpont szerinti ügy elvégzéséig vagy a kijelölés visszavonásáig érvényes,

bh) a kijelölés kiállításának helyét és idejét,

bi) a gyermekotthon magasabb vezetőjének, vezetőjének aláírását és

bj) az intézmény bélyegzőlenyomatát.

(3) A gyermekotthon a (2) bekezdés b) pontja szerinti megbízást visszavonja, ha

a) a gyermekotthon gyámi tisztsége megszűnik vagy azt a gyámhatóság megszünteti,

b) az egyes gyámi feladatok ellátására kijelölt személy foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésével vagy megszüntetésével,

c) az egyes gyámi feladatok ellátására kijelölt személy tekintetében olyan változás következik be, hogy a Gyvt. 84. § (7) bekezdése alapján nem jelölhető ki gyámként,

d) más személy kijelölése válik szükségessé az adott ügyben a gyermek törvényes képviseletének ellátására.

Létesítés

110. § (1) A gyermekotthon létesítésekor figyelemmel kell lenni különösen arra, hogy az

a) ne legyen a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi fejlődésére káros környezetben,

b) tömegközlekedési eszközzel megközelíthető legyen.

(2) A gyermekotthon kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a helyi közösséggel, és elősegíti a gyermekek részvételét a helyi szervezetek életében.

(3)[456] A gyermekotthon a területi szükségletekhez és az e rendeletben meghatározott szakmai szabályokhoz igazodóan alakítja ki szervezetét, nevelési-gondozási rendszerét és szakmai programját.

Dokumentumok

111. §[457] A gyermekotthon nevelési alapdokumentuma a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, továbbá a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak (a továbbiakban együtt: nevelőtestület) által elfogadott, a nevelés céljait, alapelveit és módszereit tartalmazó, a 4/A. § szerinti szakmai program.

112. § (1) A gyermekotthon belső életének rendjét, a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait a házirend tartalmazza. A házirendben kell megállapítani különösen

a) a napirendből adódó feladatokra,

b) a gyermek, fiatal felnőtt viselkedésére, továbbá a gyermekeknek, fiatal felnőtteknek egymással, valamint a gyermekotthon dolgozóival szemben tanúsítandó magatartására,

c) a gyermeknek, fiatal felnőttnek a hozzátartozókkal, illetve más személyekkel történő kapcsolattartására, a látogatás rendjére, az intézetből történő eltávozás és visszatérés rendjére,

d) a panaszjog érvényesítésének módjára [Gyvt. 36. § (1) bek.],

e) az érdekképviseleti fórum véleményezési és egyetértési jogának gyakorlására

f)[458] az irányított tevékenység nélküli szabad levegőn tartózkodás biztosítására

vonatkozó előírásokat.

(2) A házirendet az igazgató a nevelőtestület, valamint a gyermekönkormányzat véleményének figyelembevételével és az intézményben működő érdekképviseleti fórum egyetértésével hagyja jóvá.

(3) A házirend egy példányát a gyermekotthonban jól látható helyen ki kell függeszteni.

Befogadás

113. § (1) A gyermekotthon befogadja

a) a szakszolgálat kijelölése alapján a Gyvt. 72. § (1) bekezdésében megjelölt beutaló szerv által ideiglenes hatállyal elhelyezett,

b) a gyámhivatal által nevelésbe vett

gyermeket, ha a határozatban a gyermek gondozási helyeként a gyermekotthont jelölték meg.

(2)[459] Az (1) bekezdés a) pontja szerint kijelölt intézmény befogadó gyermekotthonként is működik.

(3)[460] A befogadásról a gyermekotthon haladéktalanul értesíti a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzétett adatlapon a 101. § (2) bekezdésében meghatározott szerveket és személyeket.

(4)[461] A gyermekotthon haladéktalanul értesíti a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatalt és a gyermekvédelmi gyámot, ha a gondozott gyermek a határozatban megjelölt időpontig nem érkezett meg a gyermekotthonba.

114. § A gyermekotthon a gondozott gyermek kérelmére befogadhatja annak saját gyermekét. A saját gyermekre vonatkozóan egyebekben a 102. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

115. § (1)[462] A gyermekotthon befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, valamint az ellátás biztosítójaként a gyermekotthont jelölte meg. A gyermekotthon befogadja továbbá azt a fiatal felnőttet, aki tekintetében a fenntartó az utógondozói ellátás meghosszabbításáról döntött, és az ellátás biztosítójaként a gyermekotthont jelölte meg.

(2) A gyermekotthon a fiatal felnőtt kérelmére befogadhatja annak gyermekét. A saját gyermekre vonatkozóan egyebekben a 103. § (2)-(5) bekezdéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

116. § (1)[463] A gyermekotthon - ha rendelkezik a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek elhelyezésének, ellátásának feltételeivel - a védőnő, a háziorvos, a házi gyermekorvos vagy a kórházi gyermekorvos javaslatára átmeneti gondozásra befogadhatja a 3 éven aluli, egészségügyi okok miatt ellátást igénylő gyermeket.

(2) Az (1) bekezdés szerint befogadott gyermekre vonatkozóan egyebekben a 104. § (2)-(3) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3)[464] A gyermekotthon befogadhatja a gyermek otthontalanná vált szülőjét, valamint a válsághelyzetben levő várandós anyát is.

117. §[465] (1) A gyermekotthon legfeljebb 3 napra átmeneti gondozásra befogadja azt az ellátást kérő gyermeket, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, vagy szülője, gondozója elhagyta, és emiatt ellátás és felügyelet nélkül maradt. A befogadott gyermek számára ideiglenes gondozást kell biztosítani.

(2)[466] A gyermekotthon a befogadásról értesíti a gyermek szülőjének lakóhelye szerint illetékes család- és gyermekjóléti központot, valamint a gondozási napok nyilvántartása érdekében a befogadás tényét rögzíti a GYVR gondozási helyek férőhely-nyilvántartási alrendszerében.

118. § (1)[467] A befogadó gyermekotthon ideiglenesen befogadja

a) azt a gondozott gyermeket, aki gondozási helyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt, valamint

b) a Gyvt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okból a rendőrség által bekísért, ideiglenes gondozást igénylő gyermeket.

(2)[468] Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt gondozott gyermek befogadásáról a gyermekotthon haladéktalanul értesíti a gyermek gondozási helyét, gyermekvédelmi gyámját és egyben kéri, hogy a gyermek visszaviteléről gondoskodjanak.

119. § (1) A gyermekotthon haladéktalanul értesíti a törvényes képviselőt a befogadott gyermekkel kapcsolatos minden lényeges eseményről, így különösen

a) az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról,

b) a bűncselekmény áldozatává válásáról,

c) haláláról,

d) gyermeke születéséről,

e) iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről,

f) szabálysértési ügyéről,

g) büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjáról a gyermekotthon értesíti a szakszolgálatot is.

Az ellátás megszüntetése

120. § (1)[469] A gyermekotthon a gyámhivatalnak a gondozott gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét megszüntető határozata alapján az ellátást megszünteti, és a gondozott gyermeket a határozatban megjelölt személynek átadja. Az átadás megtörténtét a gondozott gyermeket átvevő személy aláírásával igazolja.

(2)[470] Az ellátás megszüntetéséről az időpont és a gondozott gyermeket átvevő személy megjelölésével a gyermekotthon haladéktalanul értesíti a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzétett adatlapon[471]

a)[472]

b)[473]

c)[474]

d) a szülő lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti központot,

e) a pártfogó felügyelet, megelőző pártfogás alatt álló gyermek, fiatal felnőtt pártfogó felügyelőjét.

121. § (1) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek ellátását a gyermekotthon a szülő kérelmére vagy a Gyvt.-ben meghatározott okok fennállása esetén megszünteti, és a gyermeket a törvényes képviselőjének átadja.

(2) A gyermekotthon haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, ha az átmeneti gondozásnak a Gyvt.-ben meghatározott időtartama eltelt, de a gyermek a családi környezetébe nem térhet vissza.

(3) Az átmeneti gondozás megszüntetéséről a gyermekotthon haladéktalanul értesíti

a) szakszolgálatot,

b)[475] a szülő lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti központot.

122. § (1) A gyermekotthon megszünteti a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, ha[476]

a)[477] a Gyvt. 93. §-ának (9) bekezdése szerint megszűnik az ellátás,

b) a gyámhivatal határozattal megszünteti az ellátást.

c)[478] a fenntartó írásbeli döntésével megszünteti a meghosszabbított utógondozói ellátást.

(2) Az utógondozói ellátás megszüntetéséről a gyermekotthon haladéktalanul értesíti a szakszolgálatot.

123. § (1) A lakóhelyéről, gondozási helyéről önkényesen eltávozott, átmeneti gondozásra befogadott gyermek ellátását - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermekotthon megszünteti, ha a gyermek törvényes képviselője a gyermekért jelentkezik a gyermekotthonban.

(2) Ha a törvényes képviselő - a gondozásról szóló értesítés kézhezvételét követő - 3 napon belül nem jelentkezik a gyermekért, valamint az 57. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, a gyermekotthon haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(3) Ha a gyermekért jelentkező törvényes képviselő további átmeneti gondozást kér, a gyermekotthon tájékoztatja arról, hogy ennek biztosítása a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat feladata. Ha a törvényes képviselő a gyermek átvételét megtagadja, a gyermekotthon erről haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(4) Az átmeneti gondozás megszüntetéséről a gyermekotthon haladéktalanul értesíti

a) a gyermek törvényes képviselőjét,

b) a szakszolgálatot,

c)[479] a szülő lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti központot.

Elhelyezési feltételek

124. § (1)[480] A gyermekotthonnak legalább 12, de legfeljebb 48 fő ellátására alkalmasnak kell lennie.

(2)[481] A gyermekotthonban a gondozott gyermek nevelését, gondozását a szakmai programban meghatározott elvek szerint kialakított kisközösségekben (a továbbiakban: csoport) kell biztosítani. Egy csoportban legfeljebb 12 fő helyezhető el, kivéve a 126. § (5) bekezdésében, a 128. § (1) bekezdésében és a 128/A. § (1a)-(3) bekezdésében foglalt eseteket.

(2a)[482] 12 fős csoportban egyidejűleg legfeljebb

a) 1 fő kettős szükségletű,

b) 1 fő speciális szükségletű vagy

c) 4 fő különleges szükségletű

gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni. Kettős szükségletű, speciális szükségletű, különleges szükségletű gyermek elhelyezése esetén a csoport létszáma csökkenthető.

(3)[483] A csoport kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a csoportok nemek és életkorok szerint vegyes összetételűek legyenek, kivéve, ha ez nem szolgálja a gondozott gyermek egészséges személyiségfejlődését. Testvéreket csak kivételesen indokolt esetben lehet különböző csoportban elhelyezni. A kiskorú elhelyezését, valamint az utógondozói ellátásban részesülő szülők és gyermekük együttes elhelyezését - a 128. § (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak figyelembevételével - erre a célra kialakított helyiségben kell biztosítani.

(4)[484] A csoport számára - a 128. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel - önálló lakóteret kell biztosítani, amely hálószobákból, közös nappali szobából, konyha/étkezőből, valamint fürdőszobából és nemenkénti illemhelyekből áll, továbbá a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszerelt. Egy hálószobában legfeljebb 4 gondozott gyermek helyezhető el. A minimálisan biztosítandó lakóterület-igényt a 6. számú melléklet tartalmazza.

(5) A gondozott gyermek személyes használati tárgyait és ruházatát a csoport lakóterében, társaiétól elkülönítetten kell elhelyezni.

(6) A több csoport elhelyezésére szolgáló gyermekotthonban ki kell alakítani

a) sportolásra alkalmas termet, illetve udvart,

b) látogatók fogadására alkalmas helyiséget,

c) a terápiás célú foglalkozásokhoz (pszichológiai, gyógypedagógiai), korrepetáláshoz szükséges csoportszobát.

(7) A gyermekotthoni csoportban a gondozott gyermekekkel foglalkozó munkatársak (nevelő, gyermekfelügyelő, gondozó) számára a csoport lakóteréhez kapcsolódó önálló helyiséget kell biztosítani, ahol a gyermekkel szükségessé váló egyéni beszélgetéseket lefolytathatja, adminisztrációs feladatait végezheti, és éjszaka tartózkodhat.

(8)[485] A befogadó gyermekotthonban a csoportok számától függetlenül ki kell alakítani a (6) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt helyiségeket. A szakszolgálat keretében működő befogadó gyermekotthonban a csoport elhelyezésére szolgáló lakótérben nem kell konyhát/étkezőt kialakítani, amennyiben az elhelyezést biztosító épületben a gyermekek étkeztetése megoldható.

(9)[486] Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára külső férőhelyen biztosított lakhatás esetében a gyermekotthon, utógondozó otthon vezetője lakásbérleti szerződést köt az ingatlan tulajdonosával. A külső férőhelynek száraznak, világosnak, jól fűthetőnek kell lennie, és rendelkeznie kell a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető berendezési, valamint használati tárgyakkal. A minimálisan biztosítandó lakóterület-igényt a 6. számú melléklet tartalmazza.

Lakásotthon

125. § (1) A lakásotthon olyan gyermekotthon, ahol önálló lakásban vagy családi házban történik a gondozott gyermek, fiatal felnőtt elhelyezése.

(2) A lakásotthonban legfeljebb 12 gondozott gyermek, fiatal felnőtt helyezhető el.

(2a)[487] 12 fős lakásotthonban egyidejűleg legfeljebb

a) 1 fő kettős szükségletű,

b) 1 fő speciális szükségletű vagy

c) 4 fő különleges szükségletű

gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni. Kettős szükségletű, speciális szükségletű, különleges szükségletű gyermek elhelyezése esetén a csoport létszáma csökkenthető.

(3) A lakásotthonban a gyermekek elhelyezésére szolgáló lakótérre a 124. § (4) bekezdésében foglaltak, a munkatársak számára rendelkezésre álló önálló helyiségre a 124. § (7) bekezdésében foglaltak az irányadók.

A csoportgazdálkodás[488]

125/A. § (1)[489] A lakásotthonban, illetve ha a gyermekotthon gazdálkodási rendje lehetővé teszi, a gyermekotthoni csoportban önálló csoportgazdálkodás folyik az intézmény által a lakásotthon, illetve a csoport számára rendelkezésre bocsátott havi ellátmányból.

(2) A csoportgazdálkodás pedagógiai célja a családi háztartás vezetésének modellezése annak érdekében, hogy a gondozott gyermek képessé váljon saját háztartás vezetésére.

A családi pótlék felhasználása[490]

125/B. §[491] (1) A gyermekotthon vezetője gondoskodik a gyermekotthonban elhelyezett gyermek családi pótlékának a Gyvt. 53. § (7) bekezdése szerinti felhasználásáról.

(2) A gyermekotthon vezetője, a közös igazgatású intézmény vezetője vagy a gyermekotthon gazdálkodásáért felelős szerv vezetője közli a családi pótlékot folyósító szervvel annak a fizetési számlának a számát, amelyre a családi pótlékot folyósító szerv a családi pótlék összegét a gyermek ellátására folyósítja. A fizetési számla számának megváltozását haladéktalanul közölni kell a családi pótlékot folyósító szervvel.

Speciális gyermekotthon, speciális lakásotthon és a gyermekotthon speciális csoportja[492]

126. §[493] (1)[494] A speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon és a gyermekotthon speciális csoportja a szakellátás keretében

a) a súlyos pszichés tüneteket mutató,

b) a súlyos disszociális tüneteket mutató,

c) a pszichoaktív szert használó és

d) a kettős szükségletű,

12. életévét - kivételesen indokolt esetben 10. életévét - betöltött gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához igazodóan az a)-c) pont szerinti esetben speciális ellátást, a d) pont szerinti esetben különleges és speciális ellátást együttesen biztosít.

(2)[495]

(3)[496] A speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, valamint a gyermekotthon speciális csoportja feladatkörébe tartozik a gyermekről való gondoskodás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció és rehabilitáció is, ha a speciális gondozás más gondozási helyen nem biztosítható, illetve ha a gyermeknek a speciális gondozást nem igénylő gondozott gyermekektől való külön elhelyezése szükséges, és állapota nem indokolja a szociális bentlakásos intézményben való elhelyezését, vagy elhelyezése férőhely hiányában nem lehetséges.

(4)[497] A gondozott gyermek elhelyezéséről az (1) bekezdésben meghatározott problématípusok figyelembevételével kell gondoskodni.

(5)[498] A speciális gyermekotthonban összesen legfeljebb 40 fő, de csoportonként legfeljebb 8 fő, a speciális lakásotthonban legfeljebb 8 fő, a gyermekotthon speciális csoportjában legfeljebb 8 fő helyezhető el úgy, hogy az egyes csoportokon belül csak azonos nemű gyermekek helyezhetők el.

(5a)[499] Egy csoportban legfeljebb 2 fő kettős szükségletű gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni. Kettős szükségletű gyermek elhelyezése esetén a csoport létszáma csökkenthető.

(6)[500] A speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában egy hálószobában legfeljebb 4 gondozott gyermek helyezhető el.

(7)[501] A speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában a gondozott gyermekek elhelyezésére szolgáló lakótérre a 124. § (4) bekezdésében foglaltak, a munkatársak számára biztosítandó önálló helyiségre vonatkozóan a 124. § (7) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(8) A speciális gyermekotthonban a gyermekcsoportok számától függetlenül ki kell alakítani a 124. § (6) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott helyiségeket.

(9)[502] A speciális gyermekotthonban ki kell alakítani olyan, a lakótérhez kapcsolódó, de attól zárhatóan elválasztott biztonsági elkülönítőt, amely helyiségben, helyiségcsoportban a Gyvt. 81/A. § (1) és (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 81/B. § (3) bekezdése alapján személyes szabadságában korlátozott, ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek tartózkodhat. A biztonsági elkülönítőt az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdése szerinti tervezési programban foglaltak szerint úgy kell kialakítani, hogy

a) tegye lehetővé a gyermek számára a tisztálkodást és az illemhely használatát,

b) az ott tartózkodó gyermek magában kárt ne tehessen, onnan el ne távozhasson,

c) az ott tartózkodó gyermek folyamatosan megfigyelhető legyen,

d) határoló szerkezetei megbontásnak ellenálló kivitelben készüljenek, és

e) a beépítésre kerülő felszerelési és berendezési tárgyak sérülést ne okozhassanak, fokozott igénybevételnek ellenálló kialakításúak legyenek.

(10)[503] A speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában szakmai munkakörben foglalkoztatott személyes gondoskodást nyújtó személy a foglalkoztatása megkezdésétől számított 6 hónapon belül speciális gyermekotthoni feladatellátásra felkészítő képzésen vesz részt.

(11)[504] A szakmai munkakörben foglalkoztatott személyes gondoskodást nyújtó személynek a felkészítő képzést nem kell ismételten elvégeznie, ha

a) a speciális gyermekotthonon, speciális lakásotthonon vagy gyermekotthon speciális csoportján belül munkaköre másik szakmai munkakörre változik, vagy

b) más speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában szakmai munkakörben foglalkoztatják tovább.

(12)[505] Az Intézet szervezi a felkészítő képzést, és dolgozza ki a képzés tematikáját. A felkészítő képzés elvégzéséről az Intézet igazolást állít ki.

A gyermek személyes szabadságának korlátozása a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában[506]

126/A. §[507] (1) A Gyvt. 81/A. § (1) bekezdésében meghatározott célból a gyermek személyes szabadságának korlátozását a felügyeletét ellátó munkatárs vagy az intézmény pszichológusa vagy az intézmény orvosa kezdeményezésére a speciális gyermekotthon vezetője, a speciális lakásotthon vezetője, gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermek esetén a speciális csoport vezetője (a továbbiakban együtt: speciális gyermekotthon vezetője) írásban rendelheti el, kijelölve a helyiséget, ahol a gondozott gyermeknek tartózkodnia kell. Ebben a jogkörében a speciális gyermekotthon vezetőjét annak távollétében az ügyeletes vezető helyettesítheti.

(2) A speciális gyermekotthon vezetője a személyes szabadság korlátozásának elrendeléséről, annak okáról, módjáról és időtartamáról - a Gyvt. 81/A. § (7) bekezdésében megjelölteken kívül - tájékoztatja a gondozott gyermeket is. A speciális gyermekotthon vezetője biztosítja, hogy a gyermekjogi képviselő és a gyermekvédelmi gyám a személyes szabadságában korlátozott gyermekkel találkozhasson, ügyében tájékozódjon.

(3) A gyermekvédelmi gyám a Gyvt. 81/A. § (7) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül felkeresi a gyermeket, és személyes beszélgetést kezdeményez vele.

(4) A speciális gyermekotthonban történő személyes szabadság korlátozása során, ha a speciális gyermekotthon vezetője a gondozott gyermek tartózkodási helyeként a biztonsági elkülönítőt jelöli ki, a személyes szabadság korlátozásának elrendelésével egyidejűleg a speciális gyermekotthon vezetője, vagy távollétében az ügyeletes vezető haladéktalanul intézkedik a gondozott gyermek orvosi vizsgálatáról.

(5) Ha a gondozott gyermek magatartása a biztonsági elkülönítőben a Gyvt. 81/A. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamon belül nem rendeződik, kezelését fekvőbeteg-ellátó intézményben kell folytatni.

Nevelési felügyelet a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban és a gyermekotthon speciális csoportjában[508]

126/B. § (1)[509] A speciális gyermekotthon vezetője

a) gondoskodik a gyámhivatal által a Gyvt. 81/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint elrendelt nevelési felügyelet végrehajtásáról,

b) a Gyvt. 81/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben írásban kezdeményezi a gyámhivatalnál a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését.

(1a)[510] A speciális gyermekotthon vezetője az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmében tájékoztatást nyújt a gyámhivatalnak a gyermek aktuális személyiségállapotáról, a nevelési felügyelet elrendelését megalapozó okról, és javaslatot tesz a nevelési felügyelet időtartamára. A speciális gyermekotthon vezetője a kérelmet egyidejűleg megküldi a gyermekjogi képviselőnek, a gyermekvédelmi gyámnak és a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságnak is.

(2)[511] A gyermekvédelmi gyám a Gyvt. 81/B. § (2) bekezdése szerinti kérelmében tájékoztatást nyújt a gyámhivatalnak a nevelési felügyelet elrendelését megalapozó okról, és javaslatot tesz a nevelési felügyelet időtartamára. A gyermekvédelmi gyám a kérelmet egyidejűleg megküldi a gyermekjogi képviselőnek, a speciális gyermekotthon vezetőjének és a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságnak is.

(3) A vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a gyámhivatal felkérésére, annak kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül megküldi a Gyer. 114/A. § (2) bekezdése szerinti, a nevelési felügyelet kérdésében adott szakmai véleményét, amely kiterjed[512]

a) a gyermek esetleges korábbi személyes szabadsága korlátozásának esetére, annak eredményessége értékelésére,

b) a gyermek állapotára, a nevelési felügyelet elrendelésére - a nevelési felügyelet helyszínére, időtartamára, szükség szerint a kapcsolattartási jog gyakorlásának szüneteltetésére, a gyermekotthon területén belülre történő korlátozására - vonatkozó javaslatára, annak indokolására, valamint

c) indokolt esetben a gyermek számára szükséges gyógykezelésre vagy gyógyító eljárásra vonatkozó javaslatára.

(4) A speciális gyermekotthon vezetője és a gyermekvédelmi gyám a Gyer. 114/A. § (2) bekezdése szerinti véleményét a gyámhivatal felkérésének kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül küldi meg a gyámhivatalnak.

(5)[513] A speciális gyermekotthon vezetője, a gyermekvédelmi gyám és a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője köteles haladéktalanul egyeztetni a gyermek számára szükséges gyógykezelés, gyógyító eljárás kérdésében, ha a gyermekvédelmi gyám a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság javaslatával nem ért egyet.

(6) A nevelési felügyelet gyámhivatal által történő elrendelése esetén a 126/A. § (2) bekezdését kell alkalmazni. A gyermekvédelmi gyám a nevelési felügyelet elrendeléséről szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül felkeresi a gyermeket, és személyes beszélgetést kezdeményez vele.

(7) A nevelési felügyelet időtartama alatt a gyermeknek a Gyvt. 81/A. § (5) bekezdése alapján elrendelt biztonsági elkülönítőben való tartózkodása esetén a 126/A. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.

(8) A nevelési felügyelet időtartama alatt a speciális gyermekotthon vezetője

a) gondoskodik a nevelési felügyeletet elrendelő határozatban foglaltak végrehajtásáról,

b) a gyámhivatal felkérésére biztosítja a gyermek gyermekotthonban történő meghallgatásának feltételeit.

Különleges gyermekotthon, különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja[514]

127. §[515] (1) A különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja a szakellátás keretében

a) a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró 3 év alatti,

b) a tartósan beteg vagy fogyatékos és

c) a kettős szükségletű

gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához, illetve korához igazodóan az a) és a b) pont szerinti esetben különleges ellátást, a c) pont szerinti esetben különleges és speciális ellátást együttesen biztosít.

(2) A különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja vállalhatja a 6 éven aluli, fogyatékos és részterületen fejlődési elmaradást mutató gyermekek ellátását is. Ebben az esetben a különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását, vagy fejlesztő nevelését ellátó területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel. A korai fejlesztéshez, gondozáshoz és fejlesztő neveléshez igénybe vehetőek a különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja meglévő tárgyi eszközei.

128. § (1)[516] A 3 év alatti gondozott gyermekek közül legfeljebb 8 helyezhető el egy csoportban.

(2)[517] A kizárólag 3 éven aluli gondozott gyermekekből álló csoport elhelyezésére és kizárólagos használatára biztosítani kell a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint:

a) egy csoportszobát, amely alvásra, játszásra és étkezésre szolgál,

b) a csoportszobával egybenyíló fürdőszobát,

c) teraszt, a levegőztetés céljára,

d) játszásra alkalmas kertterületet.

(3)[518] A helyiség berendezését a gondozott gyermekek korösszetételének és fejlettségi szintjének megfelelően kell kialakítani, és a növekedő gyermekek igényei szerint kell változtatni.

(4)[519] 3 éven aluli gyermeket az a gyermekotthon (lakásotthon) fogadhat be, amelyben biztosított a következő

a) a szervezési feltételek körében

aa) a rendszeres és folyamatos orvosi ellátás,

ab) a területi védőnő rendszeres látogatása,

ac) a csecsemő, illetve kisgyermek folyamatos felügyelete, a gondozó állandó látó-, illetve hallótávolságon belüli tartózkodása;

b) személyi feltételek körében

ba) a csoportban a gyermekek gondozását, nevelését ellátó személyek között legalább 1 fő szakképzett csecsemő- és kisgyermek gondozónő alkalmazása,

bb)[520]

c) a tárgyi feltételek körében

ca) a csecsemő, illetve a kisgyermek elhelyezésére, tartózkodására szolgáló helyiségekben a korosztály baleset-megelőzésére vonatkozó szabályok megtartása,

cb) a csecsemő, illetve a kisgyermek számára a külön játszóhely és elkerített szobarész,

cc) a csecsemő, illetve a kisgyermek ellátásához szükséges biztonságos, célszerű berendezési és felszerelési tárgyak, eszközök megléte.

(5)[521] A gyermekotthonban és lakásotthonban nevelkedő csecsemő táplálásában az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakmai protokollja az egészséges csecsemő táplálásáról az irányadó.

(6)[522] Ha a gyermekotthon vállalja a kiskorú gondozott szülő és 3 év alatti gyermekének együttes elhelyezését, biztosítania kell az (4) bekezdés aa) és ab) alpontja, valamint c) pontja szerinti feltételeket, illetve az (4) bekezdés ac) alpontja alapján a szülő távollétében gondoskodnia kell a gyermek folyamatos felügyeletéről.

128/A. §[523] (1)[524] A különleges gyermekotthon, a különleges lakásotthon és a gyermekotthon különleges csoportja feladatkörébe tartozik a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekről való gondoskodás, szocializáció, habilitáció és rehabilitáció, továbbá a kettős szükségletű gyermek esetében a reszocializáció is, ha a gyermek állapota nem indokolja az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését, vagy ha az elhelyezése férőhely hiányában nem lehetséges.

(1a)[525] A különleges gyermekotthonban legfeljebb 40 fő, a különleges lakásotthonban legfeljebb 10 fő, a gyermekotthon különleges csoportjában legfeljebb 10 fő helyezhető el.

(2) A különleges ellátást igénylő tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek közül egy csoportban legfeljebb

a) 8 tartósan beteg, vagy

b) 8 középsúlyosan, súlyosan fogyatékos vagy

c) 10 enyhén fogyatékos

gyermek helyezhető el.

(3)[526] A 8 vagy 10 fős csoportban legfeljebb 1 fő kettős szükségletű gyermek helyezhető el. Ettől kizárólag az érintett gyermekek érdekében lehet eltérni.

(4)[527]

(5) A különleges ellátást igénylő gyermekek elhelyezésére szolgáló lakótérre a 124. § (4) bekezdésében foglaltak, a munkatársak számára biztosítandó önálló helyiségre a 124. § (7) bekezdésében foglaltak, illetve a több csoport elhelyezésére szolgáló gyermekotthonra a 124. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.

Utógondozó otthon

129. § (1) Az utógondozó otthon olyan gyermekotthon, amely a szakellátás keretében a fiatal felnőtt számára alaptevékenységként biztosítja az utógondozói ellátást.

(2) Az utógondozó otthon befogadhatja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban vállalta, és az ellátását a gyámhivatal elrendelte, az ellátás biztosítójaként az utógondozó otthont jelölte meg.

(3) A fiatal felnőtt befogadásáról az utógondozó otthon haladéktalanul értesíti a szakszolgálatot.

(4)[528] Az utógondozó otthon a fiatal felnőtt kérelmére befogadja annak gyermekét, feltéve, hogy a gyermek törvényes képviselője ehhez hozzájárult. A fiatal felnőtt gyermekével kapcsolatos teendőkre a 103. § (2)-(5) bekezdései az irányadók.

(5) Az utógondozó otthon megszünteti a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, ha

a)[529] a Gyvt. 93. §-ának (9) bekezdés szerint megszűnik az ellátás,

b) a gyámhivatal határozatával megszünteti az ellátást.

c)[530] a fenntartó írásbeli döntésével megszünteti a meghosszabbított utógondozói ellátást.

Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság[531]

129/A. § (1) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (a továbbiakban: országos bizottság) feladata a GYVR bizottsági alrendszerében[532]

a)[533] szakmai véleményt készíteni a nevelésbevételi eljárás, illetve a gondozási hely megváltoztatására irányuló eljárás során, ha a gyermek gondozási helyeként a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság (a továbbiakban: vármegyei bizottság), illetve a gondozási hely megváltoztatását javasoló szerv vagy személy a gyermek gondozási helyeként a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve által fenntartott speciális gyermekotthont (a továbbiakban: központi speciális gyermekotthon) javasolja,

b)[534] felülvizsgálni a vármegyei bizottságnak a gyermek gondozási helyének meghatározása tárgyában született szakmai véleményét, ha azt az érdemi határozat elleni fellebbezési eljárásban kérték,

c)[535] a gyámhivatal felkérésére szakmai véleményt készíteni az új elhelyezési tervhez a Gyer. 104. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

d)[536] a gyámhivatal felkérésére szakmai véleményt készíteni az elhelyezési tervhez a Gyer. 98. § (6) bekezdésében és a Gyer. 109. § (7) bekezdésében foglaltak szerint.

(1a)[537] Az (1) bekezdés szerinti részvizsgálatok elvégzésétől akkor lehet eltekinteni, ha hat hónapnál nem régebbi vizsgálati eredmény áll rendelkezésre.

(2)[538] Az országos bizottság szakmai véleménye tartalmazza, hogy a gyermek állapota igényli-e a központi speciális gyermekotthonban történő elhelyezését, az egyéni elhelyezési terv elkészítésére, illetve annak módosítására, továbbá indokoltsága esetén a nevelési felügyelet elrendelésére vonatkozó javaslatot.

(2a)[539] Az országos bizottság a szakmai véleményét a GYVR-ben megismerhetővé teszi az eljáró gyámhivatalok számára.

(3) Az országos bizottság különösen annak a speciális ellátást igénylő gyermeknek javasolja a központi speciális gyermekotthonban történő elhelyezését, aki[540]

a) súlyos neurotikus, pszichotikus állapota,

b) súlyos erőszakos cselekmények elkövetése,

c) pszichoaktív szerek használata

d)[541] kettős szükséglete

e)[542] emberkereskedelem feltételezett áldozatává válása

miatt olyan különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul, amelyet a lakóhelyén, gondozási helyén nem tudnak biztosítani a számára, illetve akinek kiemelése eddigi környezetéből a saját érdekében feltétlenül indokolt.

(4)[543] Az országos bizottság a központi speciális gyermekotthonnak az értesítése alapján nyilvántartást vezet a gyermekotthon üres férőhelyeiről.

(5)[544] Az országos bizottság az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakmai véleményének GYVR-ben való megismerhetővé tételével egyidejűleg arról is tájékoztatja a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy melyik központi speciális gyermekotthon, mely időponttól kezdve tudja fogadni a gyermeket. Az országos bizottság a gyermek elhelyezésére vonatkozó javaslatáról és az elhelyezés javasolt időpontjáról írásban értesíti a központi speciális gyermekotthont is.

(6)[545] Amennyiben nincs üres férőhely, az országos bizottság felkéri a központi speciális gyermekotthont, hogy az általa elhelyezni javasolt gyermeket vegye fel a várakozók nyilvántartásába, és férőhely szabaddá válása esetén haladéktalanul tájékoztassa a gyermek elhelyezésében illetékes gyámhivatalt. Erről a bizottság értesíti a tőle szakmai véleményt kérő szakszolgálatot, illetve gyámhivatalt.

(7)[546] Az országos bizottság javaslatot tehet arra, hogy a gyermek teljes körű ellátásának időtartama a speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban, a gyermekotthon speciális csoportjában, illetve a központi speciális gyermekotthonban a 2 évet meghaladja.

(7a)[547] Az országos bizottság a nevelőszülőnek jelentkező személy, továbbá a nevelőszülő kérelmére megszervezi pszichológiai alkalmasságuk ismételt vizsgálatát, és a pszichológus szakértők véleményét megküldi a nevelőszülőnek jelentkező személy vagy a nevelőszülő számára.

(8) Az országos bizottság minden év január 31-éig beszámolót készít a miniszter számára az előző évben végzett munkájáról.

A központi speciális gyermekotthon[548]

130. §[549] (1)[550] A központi speciális gyermekotthon ellátási területe országos.

(2)[551] A központi speciális gyermekotthon működésére a speciális gyermekotthonra vonatkozó rendelkezéseket a 131-135. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

131. §[552] (1)[553] A központi speciális gyermekotthon annak a 12. - kivételesen indokolt esetben 10. - életévét betöltött gondozott gyermeknek biztosít speciális ellátást, valamint különleges és speciális ellátást együttesen, akinek gondozási helyéül a gyámhivatal az országos bizottság szakmai véleménye alapján a központi speciális gyermekotthont jelölte meg.

(2) A központi speciális gyermekotthon a speciális ellátás keretében a gyermek állapotához, szükségleteihez igazodó terápiát nyújt azon gyermek számára, aki[554]

a)[555] súlyos neurotikus, illetve pszichotikus állapota,

b)[556] súlyos erőszakos cselekmények elkövetése,

c)[557] pszichoaktív szerek rendszeres használata,

d)[558] szerzett immunhiányos tünetegyüttesben való megbetegedése

e)[559] kettős szükséglete vagy

f)[560] emberkereskedelem feltételezett áldozatává válása

miatt különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul.

(3)[561]

(4)[562] A központi speciális gyermekotthon az üres férőhelyeiről folyamatosan tájékoztatja az országos bizottságot.

(5)[563] A központi speciális gyermekotthon nyilvántartást vezet azokról a gyermekekről, akiknek az elhelyezésére az országos bizottság javaslatot tett, de férőhely hiányában elhelyezésükre csak későbbi időpontban kerülhet sor (várakozó lista). A központi speciális gyermekotthon haladéktalanul értesíti a várakozó listán szereplő gyermek ügyében illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatot és a gyermekvédelmi gyámot, ha a gyermeket fogadni tudja.

132. §[564] Ha a gyermekvédelmi gyám a nevelésbe vett gyermeknek a központi speciális gyermekotthonban történő elhelyezését tartja indokoltnak, javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gyermek gondozási helyének megváltoztatására.

133. §[565] (1)[566] A gyámhivatalnak a gondozási helyet kijelölő, vagy a gondozási hely megváltoztatását elrendelő határozata alapján a gyermekvédelmi gyám gondoskodik a nevelésbe vett gyermeknek a központi speciális gyermekotthonba történő kíséréséről.

(2)[567] A központi speciális gyermekotthonban elrendelt személyes szabadság korlátozására és nevelési felügyelet végrehajtására a 126/A. § és a 126/B. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

134. §[568] (1)[569]

(2)[570] Az igazgató, amennyiben a nevelésbe vett gyermeknek a központi speciális gyermekotthonban való elhelyezését már nem tartja indokoltnak, javasolhatja a gyámhivatalnak a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének megváltoztatását és erről tájékoztatja a gyermekvédelmi gyámot.

(3)[571] Ha a gyámhivatal - az országos bizottság véleményének figyelembevételével - határozatot hoz a gyermek gondozási helyének megváltoztatásáról, a gyermekvédelmi gyám gondoskodik a nevelésbe vett gyermeknek a gyámhivatal határozatában megjelölt új gondozási helyére való kíséréséről.

135. §[572] (1)[573] Ha a nevelésbe vett gyermeknek a központi speciális gyermekotthonban történő tartózkodása a gyermek speciális szükségleteihez, állapotához igazodó terápia, vagy tanulmányainak befejezése érdekében nagykorúvá válását követően is indokolt, a gyermekotthon igazgatója a nevelésbe vett gyermek nagykorúságának elérése előtt 3 hónappal javaslatot tesz a gyermekvédelmi gyámnak a gyermek utógondozói ellátásra történő felterjesztésére. A központi speciális gyermekotthonnak az igazgatója a javaslattal együtt megküldi a nevelésbe vett gyermek utógondozói ellátásra való befogadásáról szóló nyilatkozatot.

(2)[574] Ha a központi speciális gyermekotthonban elhelyezett, utógondozói ellátott fiatal felnőtt speciális szükségleteihez, állapotához igazodó terápia befejeződött, vagy tanulmányait befejezte, de utógondozói ellátása továbbra is indokolt, ez irányú kérelmét az utógondozást elrendelő gyámhivatalnál terjesztheti elő.

A kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthon és az ideiglenes befogadó férőhely[575]

135/A. §[576] (1) A kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthonban és az ideiglenes befogadó férőhelyen elhelyezett kísérő nélküli kiskorú számára biztosítani kell

a) a lakhatási lehetőséget;

b) az étkezés keretében

ba) - a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően - az életkorának megfelelő, vallási és kulturális szokásaira figyelemmel levő, legalább egy meleg étkezést magában foglaló napi legalább ötszöri étkezést, és

bb) ha az egészségi állapota indokolja, az orvos előírásainak megfelelő étkezést;

c) a gyermekotthon raktárkészletéből legalább 2 váltás fehérneműt, valamint 1 váltás hálóruhát, továbbá szükség szerint az évszaknak megfelelő legalább 1 váltás hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhát és cipőt, sportruházatot;

d) a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodási és testápolási szereket, valamint a gyermekotthon raktárkészletéből - szükség szerinti cserével - a textíliákat, így különösen az ágyneműt és a törölközőt;

e) az egészségi és érzelmi állapotának megfelelő egészségügyi ellátást és mentálhigiénés támogatást a szükséges megelőző és gyógyító egészségügyi, mentálhigiénés ellátások biztosításával vagy a hozzájutás megszervezésével;

f) a lehetőséget vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad kinyilvánítására, gyakorlására, valamint hit- és vallásoktatásban való részvételére, elősegítve, hogy megőrizhesse kulturális identitását, kisebbségi önazonosságát és ápolhassa hagyományait;

g) a hozzátartozóival való levelezési költséget, a gyámságát ellátó személlyel való levelezési és a telefonálási költséget;

h) a szabadidejének hasznos eltöltését, a játékhoz, sporthoz szükséges eszközöket, az e tevékenységekhez kapcsolódó szükséges és indokolt költséget;

i)[577] a 82. §-ban foglaltak szerint járó havi zsebpénz időarányos részét heti rendszerességgel, utólagosan, a 82. § (4) bekezdésében foglalt zsebpénznyilvántartás vezetése mellett;

j) a lehetőséget arra, hogy a számára nyújtott ellátásról, illetve a személyét érintő ügyekről véleményt nyilváníthasson;

k) személyes tárgyainak elhelyezését;

l) az ellátásához, valamint az ellátásához kapcsolódóan az ügyei intézéséhez és a meghallgatásához szükséges fordítást és tolmácsolást.

(2) A ruházat tisztításáról, javításáról, cseréjéről az ellátást nyújtó gondoskodik, amelybe a kísérő nélküli kiskorút az életkorának és személyiségállapotának megfelelő mértékben vonja be.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában foglaltak megvalósítása érdekében a kísérő nélküli kiskorú gondozását, nevelését, ellátását végző személyek és intézmények együttműködnek egymással.

(4) A kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthonban és az ideiglenes befogadó férőhelyen folyó gondozás és nevelés során a kísérő nélküli kiskorú véleményét életkorának és személyiségállapotának megfelelően figyelembe kell venni.

135/B. §[578] A kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthonra és az ideiglenes befogadó férőhelyre - a 114-118. §-ban és a 121-124. §-ban foglaltak kivételével - a III. Fejezet 5. Címét kell alkalmazni azzal, hogy

a) a gyermekotthon gondoskodik a házirend angol nyelvre és lehetőség szerint az ellátottak által beszélt más idegen nyelvre történő lefordításáról és kifüggesztéséről,

b) a gyermekotthon a gyermekről a befogadásakor haladéktalanul fényképet készít és azt digitalizáltan tárolja,

c) a gyermekotthonban foglalkoztatott munkatársak együttműködnek a gyermek ügyében eljárni illetékes hatóságokkal, gyermekvédelmi intézményekkel, a gyermekvédelmi gyámmal, valamint a kísérő nélküli kiskorúakat támogató, érdekeiket védő más szervezetek képviselőivel,

d) ha a gyermekotthoni munkakör közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személlyel nem tölthető be, a munkakör más munkavégzésre irányuló jogviszony keretében is ellátható, feltéve, hogy az adott munkakört betöltő személy képesítése megfelel a 2. számú melléklet II. Rész "II. Szakellátások" cím 2. pontjában előírt képesítési követelménynek,

e) a 135/A. § (1) bekezdés l) pontja szerinti fordítási és tolmácsolási feladatot - ha a szükséges nyelven szakképzett fordító, tolmács nem áll rendelkezésre -, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban végezheti a nyelvet a feladatellátáshoz szükséges mértékben beszélő személy.

135/C. §[579] (1) A kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthonban az elhelyezési feltételek keretében biztosítani kell

a) hálószobák, közös nappali szoba, konyha, illetve étkező, nemenkénti fürdőszoba, nemenkénti, a gyermekek kulturális szokásainak is megfelelő illemhelyek kialakítását,

b) a mindennapi életvitelhez szükséges, a gyermekek kulturális szokásaira is figyelemmel levő bútorokat, berendezési tárgyakat, eszközöket,

c) a gyermekekkel való kapcsolattartásra jogosult látogatók fogadására, illetve mentálhigiénés, terápiás foglalkozásokhoz alkalmas helyiséget,

d) a gyermekekkel foglalkozó nevelő, gyermekfelügyelő, ápoló, védőnő számára önálló helyiséget, ahol a gyermekekkel szükségessé váló egyéni beszélgetéseket lefolytathatja, adminisztrációs feladatait végezheti és éjszaka ott tartózkodhat,

e) a szabad levegőn való tartózkodáshoz, testmozgáshoz alkalmas területet.

(2) A testvéreket, valamint a kiskorú szülőt és gyermekét csak kivételesen indokolt esetben, az érintett gyermekek érdekében lehet elhelyezésük során egymástól elválasztani.

(3) Az ellátás szakmai létszámfeltételeit

a) kizárólag menekültként elismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthon esetén az 1. számú melléklet "II. Szakellátások" cím 2. pontja,

b) kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthon esetén az 1. számú melléklet "II. Szakellátások" cím 2/e) pontja,

c) a gyermekotthonhoz tartozóan bejegyzett ideiglenes befogadó férőhely esetén az 1. számú melléklet "II. Szakellátások" cím 2/f) pontja

határozza meg.

135/D. §[580] (1) Az ideiglenes befogadó férőhelyen elhelyezett kísérő nélküli kiskorú számára a gyermekotthon épületében és az ideiglenes befogadó férőhely épületében, épületrészében, helyszínén együttesen kell biztosítani a 135/A. §-ban meghatározott ellátást.

(2) Ideiglenes befogadó férőhely a gyermekotthonhoz tartozóan működtethető.

(3) Ideiglenes befogadó férőhelyen ellátást abban az esetben lehet az ideiglenes hatállyal elhelyezett kísérő nélküli kiskorú számára biztosítani, ha a gyermekotthon épületében férőhely hiányában a kísérő nélküli kiskorú befogadása nem biztosítható. Ideiglenes férőhelyen helyezhető el a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú a nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban történő elhelyezéséig.

135/E. §[581] (1)[582] Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállása alatt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) az ország egész területén a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül, nem a gyermekotthonhoz tartozóan is létesíthet, illetve fenntarthat ideiglenes befogadó férőhelyet.

(2) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt létesített, illetve fenntartott ideiglenes befogadó férőhelyen a menekültként el nem ismert, ideiglenes hatállyal elhelyezett kísérő nélküli kiskorú számára az életkorának megfelelően

a) lakhatási lehetőséget,

b) tisztálkodási lehetőséget,

c) étkezést,

d) gondozást,

e) folyamatos felügyeletet,

f) szükség szerinti ruházatot, és

g) egészségügyi ellátást vagy az ahhoz való hozzáférést

kell biztosítani.

(3) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt létesített, illetve fenntartott ideiglenes befogadó férőhelyen abban az esetben lehet ellátást biztosítani a menekültként el nem ismert, ideiglenes hatállyal elhelyezett kísérő nélküli kiskorú számára, ha a befogadása férőhely hiányában a gyermekotthon épületében és a 135/D. § (3) bekezdése szerinti ideiglenes befogadó férőhelyen nem biztosítható.

(4) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet megszüntetését követően haladéktalanul gondoskodni kell az ideiglenes befogadó férőhelyen elhelyezett kísérő nélküli kiskorúak megfelelő gondozási helyen történő ellátásáról. Ennek érdekében az ideiglenes befogadó férőhely fenntartója, a gyermekvédelmi gyám és Budapest Főváros Kormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V. Kerületi Hivatala együttműködik.

6. Cím

A TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLTATÁS ÉS A SZAKSZOLGÁLAT

136. §[583] (1) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében szakszolgáltatásként biztosítani kell

a) a gondozási hely meghatározásával,

b) az ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölésével, működtetésével,

c) az örökbefogadás szakmai előkészítésével,

d) az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek gyámságával, gondnokságával,

e) a szaktanácsadással,

f)[584] a Gyvt.-ben előírt nyilvántartások és a GYVR vezetésével,

g)[585] a vármegyei bizottság működtetésével és

h) a támogatott közvetítői eljárással

i)[586] a Gyvt. 66. § (3) bekezdés g) pontja szerinti kríziskezelő szolgáltatással

kapcsolatos feladatok ellátását.

(2) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a Gyvt. 63. § a) pontja szerinti tevékenysége ellátása érdekében

a) segíti a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének elkészítését,

b) jelzi a gyámhivatalnak, ha a gyermekvédelmi gyám, a helyettes gyermekvédelmi gyám vagy az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségéből való felmentése, elmozdítása vagy felfüggesztése indokolt, és

c) szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében - a család- és gyermekjóléti központtal együttműködve - elősegíti a vér szerinti család és a gyermek közötti kapcsolat helyreállítását, fenntartását.

(3) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a kapcsolattartást szabályozó jogszabályokban meghatározottak szerint elősegíti a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek és a kapcsolattartásra jogosult kapcsolattartását.

(4) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a Gyvt. 63. § b) pontja szerinti tevékenysége ellátása érdekében biztosítja

a) a gyermekvédelmi gyámi és helyettes gyermekvédelmi gyámi tevékenységet, és

b) az eseti gyámi feladatok ellátását, amelynek keretében ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyermekvédelmi gyám és a helyettes gyermekvédelmi gyám a gyermeket nem képviselheti, illetve, ha - különleges szakértelmet igénylő ügyben - a gyermekvédelmi gyám és a helyettes gyermekvédelmi gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni.

(5) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a Gyvt. 63. § c) pontja szerinti tevékenysége ellátása érdekében

a) szakmai, módszertani segítséget nyújt a személyes gondoskodásra irányuló szakfeladatok ellátásához, és

b) javaslatot készít a szakellátás fejlesztésére, és elősegíti a tudományos kutatómunka gyakorlati alkalmazását.

A szakszolgálat feladatai

Javaslat a gondozási hely meghatározásához

136/A. §[587] (1) A gyermek ideiglenes gondozási helyének meghatározása érdekében a szakszolgálat a Gyvt. 72. § (1) bekezdésében meghatározott, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére jogosult szerv, valamint a gyermek nevelésbe vétele iránt eljárást folytató gyámhivatal megkeresésére soron kívül javaslatot tesz

a) a gyermek ideiglenes gondozási helyére a Gyvt. 72. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak megvalósítása érdekében,

b) a kapcsolattartás szabályozásának módjára, formájára és helyére,

c)[588] szükség esetén a gyermekvédelmi gyám és a helyettes gyermekvédelmi gyám személyére.

(2) Ha technikai felkészültsége lehetővé teszi, a szakszolgálat a javaslatát elektronikus levélben, telefaxon vagy hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, teszi meg.

137. § (1)[589] A gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében a szakszolgálat által működtetett vármegyei bizottság - a gyámhivatal megkeresésére - a gyermekre vonatkozóan szakmai véleményt ad, és javaslatot tesz az elhelyezés formájára a GYVR bizottsági alrendszerében. A szakszolgálat ennek alapján készíti el az elhelyezési javaslatot a GYVR tervező és értékelő alrendszerében.

(2)[590] A szakmai vélemény elkészítéséhez el kell végezni a gyermek személyiségvizsgálatát, melynek célja a gyermek egészségi, illetve személyiségállapotának meghatározása.

(3) A vizsgálat keretében

a) az egészségügyi vizsgálat megállapítja a testi fejlettséget, az esetleges testi, illetve érzékszervi fogyatékosságokat, betegségeket és idegrendszeri károsodásokat,

b) a pedagógiai és pszichológiai vizsgálat a rendelkezésre álló adatok és dokumentáció, valamint a gyermek megfigyelése, és megfelelő vizsgálati módszerek segítségével megállapítja a gyermek értelmi képességeinek szintjét, valamint személyiségfejlettségének fokát, neveltségi állapotát, továbbá a személyiségfejlődés, illetőleg a magatartás esetleges zavarainak okát és természetét.

(4)[591] A (3) bekezdés szerinti részvizsgálatok elvégzésétől akkor lehet eltekinteni, ha két hónapnál nem régebbi vizsgálati eredmény áll rendelkezésre. A vizsgálatok eredményei alapján a vármegyei bizottság szakmai véleményt készít.

(5)[592] Fogyatékos gyermek esetében a vármegyei bizottság beszerzi az értelmi, testi, illetve érzékszervi fogyatékosságot megállapító, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakvéleményt.

(6)[593]

(7)[594] Ha a vármegyei bizottság a központi speciális gyermekotthonban történő elhelyezésre tesz javaslatot, a szakszolgálat a vármegyei bizottság szakmai véleményét a GYVR-ben megismerhetővé teszi a gyermekvédelmi gyám, a gyámhivatal és az országos bizottság számára. Az országos bizottság a megismert szakmai vélemény alapján a GYVR bizottsági alrendszerében elkészíti szakmai véleményét.

(8)[595] Ha az országos bizottság szakmai véleménye alapján is indokolt a gyermek gondozási helyeként a központi speciális gyermekotthont kijelölni, a szakszolgálat erre irányuló javaslatát megismerhetővé teszi a GYVR-ben a gyámhivatal, valamint a gyermekvédelmi gyám részére. Ha az országos bizottság szakmai véleménye szerint nem indokolt, vagy férőhely hiányában nem lehetséges a központi speciális gyermekotthonban történő elhelyezés, a szakszolgálat más, a gyermek állapotának megfelelő gondozási helyre vonatkozó javaslatát megismerhetővé teszi a GYVR-ben a gyámhivatal és a gyermekvédelmi gyám számára.

(8a)[596] Ha a gyámhivatal a speciális gyermekotthont, a speciális lakásotthont, a gyermekotthon speciális csoportját vagy a központi speciális gyermekotthont határozta meg a gyermek gondozási helyéül, az elhelyezés időtartamának lejártát megelőzően legalább 3 hónappal a szakszolgálat a felülvizsgálati eljárás megindítása érdekében tájékoztatja a gyámhivatalt a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, illetve az országos bizottság vizsgálatra történő felkérése érdekében. A gyámhivatal megkeresésének rögzítését követően a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, illetve az országos bizottság a GYVR bizottsági alrendszerében elkészíti a szakmai véleményt, valamint a gyermekvédelmi gyám a GYVR tervező és értékelő alrendszerében elkészíti indokolással ellátott javaslatát a gondozási hely fenntartásának a Gyvt. 58. § (4) bekezdése szerinti szükségességéről, mely dokumentumokat a gyámhivatal részére megismerhetővé tesznek.

(9)[597] Az elhelyezési javaslat előkészítése során a szakszolgálat a gyámhivatal által rendelkezésére bocsátott, az esetleges korábbi gyermekvédelmi gondoskodásra vonatkozó iratokat, valamint az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket befogadó nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon vagy az Szt. hatálya alá tartozó intézmény vezetőjének írásos összefoglalóját a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a GYVR-ben rögzített adatokat, dokumentumokat figyelembe veszi.

(10)[598] Az elhelyezési javaslatot a szakszolgálat a Gyvt. 79. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével készíti el, és kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a különleges ellátást, speciális ellátást, valamint a különleges és speciális ellátást együttesen igénylő gyermek hozzájusson az állapotának megfelelő ellátáshoz. Több telephellyel működő gyermekotthon esetében az elhelyezési javaslatot telephelyekre vonatkozóan kell megtenni.

(11)[599] A javasolni kívánt gondozási helyet a gyermek lakóhelyéhez igazodóan, elsősorban az adott vármegyén (a fővároson) belül kell meghatározni, kivéve, ha a gyermek érdekében más gondozási hely megállapítása látszik indokoltnak.

(12)[600] Az elhelyezési javaslatot a GYVR tervező és értékelő alrendszerében kell elkészíteni. Az elhelyezési javaslatot a GYVR-ben a megkereséstől számított 20 napon belül kell a gyámhivatal részére megismerhetővé tenni.

Javaslat a gondozási hely megváltoztatásához

138. § (1)[601] A szakszolgálat, feltéve, hogy a gyermekvédelmi gyám nem terjesztett elő ez irányú kérelmet, írásban javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gondozott gyermek gondozási helyének megváltoztatására, ha lényegesen megváltoztak azok a körülmények, amelyekre a gyámhivatal az elhelyezési döntését alapította, illetve, ha az a gyermek érdekében más okból szükséges.

(2)[602] A gyámhivatal megkeresése alapján a gondozási hely megváltoztatását célzó javaslat kialakítására a 137. § (10)-(11) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3)[603] Ha a gondozási hely megváltoztatására irányuló javaslat a központi speciális gyermekotthonban való elhelyezésre irányul, az országos bizottság szakmai véleményét figyelembe véve a szakszolgálat a 137. § (8) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

Egyéni elhelyezési terv készítése

139. §[604] A szakszolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a GYVR tervező és értékelő alrendszerben elkészíti - a szülő, a gyermek, valamint a gondozási hely, illetve a gyermek lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere és a gyermekvédelmi gyám bevonásával, lehetőség szerint elhelyezési megbeszélés keretében - a gyermek további életútjának alakítására vonatkozó célkitűzéseket és a szükséges intézkedéseket magában foglaló egyéni elhelyezési tervet, és azt a gyámhivatal számára megismerhetővé teszi.

140. § (1)[605] Az egyéni elhelyezési tervet úgy kell előkészíteni, hogy alkalmas legyen a gondozott gyermek saját családjába történő visszatérésének, az örökbefogadásnak, vagy más családot pótló környezetbe kerülésének elősegítésére.

(2)[606] Az egyéni elhelyezési tervnek a Gyer. 107. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell tartalmaznia.

(3) A tervben külön fel kell tüntetni a gyámhivatal jóváhagyását igénylő rendelkezéseket.

(4)[607] A speciális ellátást igénylő gyermek esetén az elhelyezési tervnek - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a speciális gyermekotthoni elhelyezés várható idejét, a speciális ellátást szükségessé tevő problémát, továbbá annak a személynek, nevelőszülőnek vagy gyermekotthonnak a megjelölését, ahova a speciális gyermekotthoni elhelyezés megszüntetését követően a gyermek kerülni fog.

141. § (1)[608] Az egyéni elhelyezési tervben meg kell jelölni azt a személyt, akinek a gondozásába kerül a gyermek a nevelésbe vétel megszüntetését követően.

(2)[609] Az egyéni elhelyezési tervben meg kell határozni a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételeket és azok megvalósításának határidejét. A felülvizsgálat során meg kell vizsgálni a feltételek teljesülését.

(3) A tervben meg kell határozni

a)[610] a gondozott gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó elvárásokat és a kapcsolattartást segítő szolgáltatásokat,

b)[611] azokat a feltételeket, melyeket a szülőnek biztosítani kell a nevelésbe vétel megszüntetéséhez (pl. megfelelő lakás, a megfelelő lakberendezés, a rendszeres jövedelem, az alkoholfüggőség, drogfüggőség rendeződése, az antiszociális magatartás megszüntetése stb.),

c)[612] azokat a feltételeket, melyeket a gondozott gyermeknek teljesítenie kell a nevelésbe vétel megszüntetéséhez (pl. szüleihez vagy másokhoz fűződő személyes viszonyának megváltoztatása, az alkoholfüggőség vagy más kóros szenvedély rendeződése, az antiszociális magatartásának megszüntetéséhez stb.).

(4)[613]

142. § (1)[614] Az egyéni elhelyezési tervben olyan szakmailag indokolt feltételek határozhatók meg, melyek rögzítése a gyermek, a szülő (törvényes képviselő), a család- és gyermekjóléti szolgálat és központ munkatársai, illetve mások együttműködésének szervezéséhez szükségesek.

(2) A tervben a gondozott gyermek, illetve a szülő részére biztosítandó támogatásokat egyaránt rögzíteni kell. A terv tartalmazza ezek megnevezését és azt, hogy ki gondoskodik azok megszerzéséről.

Az ideiglenes hatállyal elhelyezett kísérő nélküli kiskorúakkal, valamint a menekültként elismert, nevelésbe vett gyermekekkel kapcsolatos feladatellátás[615]

142/A. §[616] A 136/A-142. §-ban foglalt feladatokat

a) az engedélyes címe szerint illetékes szakszolgálat látja el a menekült státuszt nem kérelmező, ideiglenes hatállyal elhelyezett kísérő nélküli kiskorú;

b) a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja el

ba) a menekült státuszt kérelmező, ideiglenes hatállyal elhelyezett kísérő nélküli kiskorú, és

bb) a menekültként elismert, nevelésbe vett gyermek és az utógondozói ellátott fiatal felnőtt

tekintetében.

Ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölése

143. § (1)[617] A szakszolgálat - a fenntartó felkérésére - javaslatot készít az ideiglenes elhelyezést igénylő,[618]

a) a Gyvt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okból a rendőrség által bekísért,

b) ideiglenes hatállyal elhelyezett,

c) gondozási helyéről önkényesen eltávozó gondozott

gyermeket ellátó nevelőszülő és gyermekotthon kijelölésére.

(2)[619] A szakszolgálat írásban tájékoztatja a nevelőszülőt, a gyermekotthont és a gyermekvédelmi gyámot az ideiglenes elhelyezéssel kapcsolatos feladatokról, a gyermek bekerülésének lehetséges körülményeiről.

(3)[620] Az ideiglenes elhelyezés ellátására

a)[621] a nevelőszülő az általa kötött keretmegállapodás alapján a nevelőszülői hálózat javaslatára,

b) a gyermekotthon - a vezetője véleményének előzetes kikérése alapján - a fenntartó egyetértésével

jelölhető ki.

(4)[622] Az ideiglenes elhelyezés ellátására az a nevelőszülő, illetve gyermekotthon jelölhető ki, ahol a bekerülő gyermekek elkülönített elhelyezése biztosítható aktuális egészségi, illetve személyiségállapotukra és a bekerülés körülményeire figyelemmel. A 3 éven aluli gyermekek ideiglenes elhelyezésére olyan nevelőszülőt, illetve gyermekotthont kell kijelölni, ahol a korosztály ellátásához szükséges feltételek rendelkezésre állnak.

(5)[623] A nevelőszülők, illetve a gyermekotthonok kijelölésénél törekedni kell a vármegye, a megyei jogú város, a főváros valamennyi - megközelítőleg azonos földrajzi nagyságú - körzetének ellátására.

Az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás

144. §[624] (1)[625] A szakszolgálat a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítását - ha a gyermekvédelmi gyám ez irányú kérelmet nem terjesztett elő - a Gyer. 37. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével javasolhatja a gyámhivatalnak. A javaslatban arra is ki kell térni, hogy a GYVR örökbefogadási alrendszerében szerepel-e olyan örökbe fogadni szándékozó személy, aki a gyermeket örökbe fogadná.

(2)[626] Ha a GYVR örökbefogadási alrendszerében nincs a szakszolgálatnak a Gyer. 38. § (2)-(2b) bekezdése szerinti illetékességébe tartozó (a továbbiakban: illetékességébe tartozó), a gyermek számára alkalmasnak látszó örökbe fogadni szándékozó személy, a szakszolgálat megkeresi az országos örökbefogadást elősegítő szervet.

(3)[627] Az országos örökbefogadást elősegítő szerv a nemzetközi örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság (a továbbiakban: központi hatóság) bevonásával megvizsgálja, hogy a GYVR örökbefogadási alrendszerében szerepel-e a gyermek számára megfelelőnek látszó hazai vagy külföldi örökbe fogadni szándékozó személy, és vizsgálatának eredményéről tájékoztatja a szakszolgálatot.

(4) A szakszolgálat az országos örökbefogadást elősegítő szerv megkeresésének eredményéről az örökbefogadhatóvá nyilvánításra vonatkozó javaslatában tájékoztatja a gyámhivatalt.

Az örökbe fogadható gyermekek adatainak a GYVR-ben való rögzítése, valamint az örökbe fogadni szándékozó személyek alkalmassági vizsgálatával, örökbefogadásra történő felkészítésével kapcsolatos feladatok[628]

145. § (1)[629] A szakszolgálat a Gyvt.-ben és az Ar.-ban meghatározottak szerint a GYVR örökbefogadási alrendszerében rögzíti

a) a nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításáról vagy örökbefogadhatóságának megállapításáról szóló gyámhivatali határozat adatait,

b) a gyermekvédelmi szakellátásban ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetében a gyámhivatal döntésének adatait, ha ismeretlen személy általi örökbefogadásához szülei hozzájárultak, vagy ha ismeretlen szülőktől származik,

c) a szakellátásban el nem helyezett örökbefogadható gyermek adatait a gyámhivatal döntésében foglaltak alapján, ha ismeretlen személy általi örökbefogadásához szülei hozzájárultak, vagy ha ismeretlen szülőktől származik, és

d) a gyermekvédelmi szakellátásban el nem helyezett azon gyermek adatait, akinek nyílt örökbefogadásához szülője hozzájárult, és a gyámhivatal kötelező gondozásra történő kihelyezésről szóló végzésének adatait.

(1a)[630]

(2)[631] A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt

a) személyes találkozás keretében tájékoztatja az örökbefogadás feltételeiről, az alkalmassági vizsgálat céljáról, jellegéről,

b) örökbefogadásra irányuló kérelme esetén a Gyer. 38. § (3) bekezdése szerint nyilatkoztatja, valamint tájékoztatja az alkalmassági vizsgálat helyéről, időpontjáról, továbbá a családi és lakáskörülményei feltárását szolgáló környezettanulmány elkészítésének időpontjáról.

(3)[632] A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy számára örökbefogadás előtti tanácsadást nyújt, és tájékoztatást ad arról, hogy térítésmentesen részt vehet az örökbefogadásra felkészítő tanfolyamon.

(4)[633] A szakszolgálatnak az örökbefogadni szándékozó személy beleegyezésével fel kell kérnie annak háziorvosát - szükség esetén szakorvosát - annak megállapítására, hogy az örökbefogadni szándékozó személy egészségi állapotát tekintve alkalmas-e gyermek felnevelésére. A felkérésben választ kell kérni arra, hogy az örökbefogadni kívánó személy nem szenved-e

a) a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban,

b)[634] pszichotikus zavarban,

c) alkoholfüggőségben,

d) kábítószer-függőségben,

e) olyan betegségben, amely miatt - akár időszakosan is - akadályozott a gyermekről való gondoskodás, illetve amely a gyermek fejlődését veszélyezteti.

(5)[635] Az örökbefogadni szándékozó személy pszichikai alkalmasságának vizsgálata során a szakszolgálat feltárja, hogy

a) az örökbefogadási szándék motivációja,

b) a család élethelyzete,

c) az örökbefogadni szándékozó személy életkora és személyisége,

d) a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzelése

előreláthatólag biztosítja-e az örökbefogadandó gyermek harmonikus fejlődését, felnevelését.

(6)[636] A szakszolgálat az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelyének felkeresése során a helyszínen tájékozódik, hogy a lakókörnyezet, illetve a családi és lakáskörülmények alkalmasak-e gyermek örökbefogadására, lehetőség szerint az együttélő családtagok véleményét ki kell kérni.

(6a)[637] A szakszolgálat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:121. § (4) bekezdése alapján egyedül örökbefogadni szándékozó személy pszichikai alkalmassági vizsgálata és lakóhelyének felkeresése során arról is tájékozódik, hogy az örökbefogadni szándékozó személy betegsége, akadályoztatása esetén van-e olyan személy, aki a gyermeket átmeneti jelleggel gondozza.

(7)[638] A szakszolgálat a háziorvos szakvéleménye, a lélektani alkalmassági vizsgálat, valamint a helyszíni tájékozódás alapján kialakítja álláspontját az örökbefogadni szándékozó alkalmasságát illetően, amelyről tájékoztatja az örökbefogadni szándékozót [Gyer. 38. § (6) bekezdés].

(7a)[639] A szakszolgálat nyilatkoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt arról, hogy a szakszolgálatnak az alkalmassága tekintetében kialakított álláspontját

a) elfogadja,

b) részben fogadja el vagy

c) nem fogadja el,

és kéri-e annak továbbítását a gyámhivatalnak.

(8)[640] A szakszolgálat megküldi a gyámhivatalnak

a)[641] az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmassága megállapítására irányuló javaslatával együtt az örökbe fogadni szándékozó személynek a Gyer. 38. § (3) bekezdése szerinti kérelmét és a Gyer. 39. § (1) bekezdése szerinti dokumentumokat,

b)[642] ha az örökbe fogadni szándékozó személy kéri, az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmatlanságára vonatkozó javaslattal együtt a Gyer. 39. § (1) bekezdés a)-d) és f)-i) pontja szerinti dokumentumokat.

(9)[643] A szakszolgálatnak a Gyer. 39. § (1) bekezdés g) pontja szerinti javaslatban ki kell térnie arra, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy

a) milyen életkorú gyermek,

b)[644] egészséges vagy egészségi problémával küzdő gyermek,

c) egy gyermek vagy testvérek, valamint testvérek esetén hány gyermek

örökbefogadására alkalmas.

(10)[645] A szakszolgálat a gyámhivatalnak a Gyer. 41. § (1a) bekezdése szerinti megkeresése alapján megvizsgálja az örökbe fogadni szándékozó házastárs vagy rokon alkalmasságát, és örökbefogadás előtti tanácsadást nyújt számára. Az erről szóló véleményét, az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát és az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételről szóló igazolást a szakszolgálat megküldi a gyámhivatalnak.

(11)[646] A szakszolgálat az örökbefogadásra való alkalmassági vizsgálat folyamatát a kérelem benyújtását követően a GYVR örökbefogadási alrendszerében rögzíti.

146. § (1)[647] Az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmasságát megállapító, végleges gyámhivatali határozat adatainak rögzítését követően bekerül a GYVR örökbefogadási alrendszerének örökbefogadásra alkalmas személyekről vezetett nyilvántartásába.

(2)[648] Az alkalmas örökbe fogadni szándékozó a GYVR örökbefogadási alrendszerének örökbefogadásra alkalmas személyekről vezetett nyilvántartásában az örökbefogadási szándék 145. § (2) bekezdése szerinti bejelentésének napjával kerül besorolásra.

(3)[649] A szakszolgálat az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt.

(4)[650] A szakszolgálat a várakozási idő alatt félévente felkeresi az örökbefogadni szándékozót és tájékoztatja kérelme teljesülésének esélyeiről.

(5)[651] A szakszolgálat az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás lefolytatásához a gyámhivatal megkeresésére, illetve az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére környezettanulmányt készít az örökbe fogadni szándékozó személy otthonában és azt megküldi az örökbefogadási eljárás lefolytatására illetékes kijelölt gyámhivatal számára.

(6)[652]

A gyermek titkos örökbefogadásának előkészítése[653]

147. §[654] (1)[655] A szakszolgálat

a) a gyermekvédelmi gyám útján a gyámsága alá tartozó gyermek, valamint

b) az örökbefogadási tanácsadó útján a gyermekvédelmi gyámság alá nem tartozó gyermek

tekintetében beszerzi a gyermeket vizsgáló szakemberektől és szervektől a gyermek egészségi és személyiségállapotára, valamint a gyermeket gondozó személyektől, szervektől az örökbefogadható gyermek családi hátterére vonatkozó korábbi és jelenlegi szakvéleményeket, szakmai véleményeket és egyéb dokumentumokat.

(1a)[656] A nevelésbe vett - szükség szerint az ideiglenes hatállyal elhelyezett - gyermek érdekében az örökbefogadási tanácsadó

a) az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás megindításáról szóló gyámhivatali értesítés kézhezvételét vagy

b) az a) ponton kívüli okból örökbefogadható gyermek esetében az örökbefogadhatóságról való tudomásszerzést

követően 5 munkanapon belül felkéri a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot a Gyvt. 82. § (5) bekezdése szerinti összefoglaló vélemény elkészítésére.[657]

(1b)[658] Az örökbefogadási tanácsadó az (1a) bekezdés szerinti felkéréséhez mellékeli a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítása iránti eljárás megindításáról szóló gyámhivatali értesítést vagy az (1a) bekezdés b) pontjában foglaltakat megalapozó dokumentumot.

(1c)[659] A gyermek otthont nyújtó ellátását biztosító intézmény az (1b) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követően a vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság részére 5 munkanapon belül megküldi[660]

a) a gyermek gondozási helyen töltött idejéről; a vele történtekről; életének fontosabb mozzanatairól; napirendjéről, így különösen a fekvés, ébredés, étkezések idejéről; kedvenc tevékenységeiről; játékairól; tárgyairól; ételeiről; elalvási, étkezési, tisztálkodási és egyéb szokásairól szóló összefoglalót,

b) a gyermek egészségügyi dokumentumait, így különösen az orvosi, szakorvosi véleményeket, kórházi zárójelentéseket, továbbá

c) a pedagógiai, mentális és pszichés állapotára vonatkozó korábbi vizsgálati eredményeit, így különösen a pedagógiai jellemzést, pedagógiai véleményt, pszichológiai véleményt, pedagógiai szakszolgálat véleményét, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakértői bizottság szakvéleményét.

(1d)[661] A vármegyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság a Gyvt. 82. § (5) bekezdése szerinti összefoglaló véleményét rögzíti a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben.

(2)[662] A szakszolgálat - a gyermekvédelmi gyám, valamint a gyermeket és az örökbe fogadni szándékozókat ismerő szakemberek bevonásával - a gyermek örökbefogadhatóságát megállapító határozat véglegessé válását követően a nyilvántartási sorrend figyelembevételével a Gyer. 38. § (2)-(2b) bekezdése alapján illetékességébe tartozó, alkalmas örökbe fogadni szándékozók közül tíz munkanapon belül kiválasztja az örökbefogadható gyermek számára a legmegfelelőbbnek látszó örökbe fogadni szándékozó házaspárt. A gyermek testvérét, féltestvérét korábban örökbefogadó szülő a kiválasztás során elsőbbséget élvez, ha az örökbefogadásra alkalmas.

(2a)[663] Testvérek, féltestvérek örökbefogadhatóvá válása esetén az együttes örökbefogadásukat kell elősegíteni, kivéve, ha ez bármelyik gyermek érdekével ellentétes.

(3)[664] Ha az illetékességébe tartozó alkalmas örökbe fogadni szándékozók között nincs a gyermek számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó házaspár, a szakszolgálat 5 munkanapon belül értesíti az országos örökbefogadást elősegítő szervet annak érdekében, hogy a gyermek házaspár általi örökbefogadását más szakszolgálat illetékességébe tartozó örökbe fogadni szándékozó házaspárok közvetítésével segítse elő.

(3a)[665] Ha az országos örökbefogadást elősegítő szerv az örökbefogadási alrendszerben nem talál olyan más vármegyéből örökbefogadást vállaló házaspárt, aki a gyermek számára ajánlható, a szakszolgálat előmozdíthatja a gyermek egyedül örökbe fogadni szándékozó személyek általi örökbefogadását, feltéve, hogy az a gyermek érdekében áll.

(3b)[666] A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó házaspár vagy egyedülálló kiválasztásával egyidejűleg felkészíti a gyermeket gondozó intézményt vagy személyt az örökbefogadás elősegítésére.

(4) A szakszolgálat a gyermek egészségi és személyiségállapotára, valamint a családi hátterére vonatkozó dokumentumokban foglaltakról - a vér szerinti szülő személyazonosító adatainak feltárása nélkül - tájékoztatja a gyermek számára kiválasztott örökbe fogadni szándékozó személyt. A tájékoztatást követően a szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére fényképet, illetve videofelvételt mutat a gyermekről.

(5)[667] Az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermek gyermekvédelmi gyámjától további tájékoztatást kérhet a gyermekről, valamint megtekintheti a gyermeket. A gyermek nem tudhat arról, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy őt örökbefogadási céllal tekinti meg.

(6)[668] Ha az örökbe fogadni szándékozó személy az (5) bekezdés szerinti megtekintés alapján további kapcsolatot szeretne kialakítani a gyermekkel, a szakszolgálat, a gyermeket gondozó intézmény, illetve személy és a gyermekvédelmi gyám által megállapított gyakorisággal, a közösen megbeszélt időpontokban felkeresheti a gyermeket. A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személynek a gyermekkel történő személyes találkozásait - meghatározva azok gyakoriságát és időtartamát - a gyermek életkorához és személyiségállapotához igazodóan, elsősorban a gondozási helyén, a fokozatosság figyelembevételével szervezi meg.

(7)[669] A személyes kapcsolatfelvételtől számított harminc napon belül a szakszolgálat - a gyermek gondozója, illetve gyermekvédelmi gyámja bevonásával - kialakítja álláspontját arra vonatkozóan, hogy javasolja-e a gyámhivatal felé a gyermeknek az örökbe fogadni szándékozó személy gondozásába történő kihelyezését, és erről az örökbe fogadni szándékozó személyt tájékoztatja.

(8)[670] A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére a (7) bekezdés szerinti javaslatot az (1) bekezdés szerinti dokumentumokkal együtt a gyámhivatal számára a GYVR örökbefogadási alrendszerében megismerhetővé teszi.

(9)[671] A szakszolgálat igazolást állít ki az örökbe fogadni szándékozó személy részére az örökbefogadható gyermekkel történő személyes találkozás szükségességéről és időpontjáról.

148. §[672] (1) A szakszolgálat a gyámhivatal felkérésére figyelemmel kíséri a kihelyezett gyermek gondozását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermek családba történő beilleszkedését, és ennek alapján a gyámhivatal által kitűzött határidőre a GYVR örökbefogadási alrendszerében a gyámhivatal számára megismerhetővé teszi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát.

(2)[673] Ha a szakszolgálat nem talált a gyermek számára megfelelőnek látszó örökbe fogadni szándékozó személyt, ennek tényéről és okáról 5 munkanapon belül értesíti az országos örökbefogadást elősegítő szervet a GYVR örökbefogadási alrendszerén keresztül. A szakszolgálat ezzel egyidejűleg a gyermekre vonatkozó adatokat, véleményeket és iratokat naprakészen rögzíti.

148/A. §[674] (1) A gyermek hazai, vagy ha ez nem lehetséges, nemzetközi örökbefogadásának elősegítése érdekében az a szakszolgálat, amelynek illetékességébe a gyermek tartozik (a továbbiakban: gyermek szerinti szakszolgálat), az a szakszolgálat, amelynek illetékességébe az örökbe fogadni szándékozó személy tartozik (a továbbiakban: örökbe fogadni szándékozó személy szerinti szakszolgálat), továbbá az országos örökbefogadást elősegítő szerv és a központi hatóság egymással folyamatosan együttműködik.

(2)[675] Ha az országos örökbefogadást elősegítő szerv megállapította, hogy a GYVR örökbefogadási alrendszerének örökbefogadásra alkalmas személyekről vezetett nyilvántartásában szerepel olyan örökbe fogadni szándékozó személy, aki várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani a gyermekkel, akkor erről értesíti a gyermek szerinti és az örökbe fogadni szándékozó személy szerinti szakszolgálatot, és a GYVR örökbefogadási alrendszerében hozzáférhetővé teszi az örökbe fogadni szándékozó személyek Gyvt. 135. § (5) bekezdés b) pontja szerinti adatait és dokumentumait a gyermek szerinti szakszolgálat számára. A hozzáférés megadását követően

a) a gyermek szerinti szakszolgálat az országos örökbefogadást elősegítő szerv által ajánlott örökbe fogadni szándékozó személyek közül 10 munkanapon belül kiválasztja a gyermek számára a legmegfelelőbbnek látszó személyt, és egyidejűleg a GYVR örökbefogadási alrendszerén keresztül hozzáférést biztosít az örökbe fogadni szándékozó személy szerinti szakszolgálat számára a gyermek adataihoz, dokumentumaihoz,

b) a gyermek számára kiválasztott örökbe fogadni szándékozó személy szerinti szakszolgálat 3 munkanapon belül felveszi a kapcsolatot az örökbe fogadni szándékozó személlyel, és a 147. § (4) bekezdése szerint tájékoztatja őt az örökbefogadható gyermekről, majd a kapcsolatfelvétel és a tájékoztatás eredményét vagy eredménytelenségét, valamint annak okát a GYVR örökbefogadási alrendszerében rögzíti,

c) a gyermek szerinti szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére - a gyermeket gondozó intézmény, személy, gyermekvédelmi gyám közreműködésével - további tájékoztatást nyújt a gyermekről, és a 147. § (5) bekezdésében foglaltak szerint megszervezi a gyermek megtekintését, majd a megtekintés eredményét vagy eredménytelenségét, valamint annak okát a GYVR örökbefogadási alrendszerében rögzíti,

d)[676] a gyermek szerinti szakszolgálat a gyermek megtekintését követően a 147. § (6)-(9) bekezdésében foglaltak szerint jár el, majd a személyes kapcsolatfelvétel eredménytelensége esetén ennek tényét - az okok megjelölésével - a GYVR örökbefogadási alrendszerében rögzíti, és

e) az örökbe fogadni szándékozó személy szerinti szakszolgálat a gyámhivatal felkérésére a 148. § (1) bekezdése szerint jár el, valamint a kötelező gondozás eredménytelensége esetén ennek tényét - az okok megjelölésével - a GYVR örökbefogadási alrendszerében rögzíti, és erről tájékoztatja a gyermekvédelmi gyámot.

(3)[677] Ha az országos örökbefogadást elősegítő szerv nem talált a GYVR örökbefogadási alrendszerének örökbefogadásra alkalmas személyekről vezetett nyilvántartásában a gyermek számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyt, erről értesíti a gyermek szerinti szakszolgálatot, és egyidejűleg a gyermekre vonatkozó adatokat, dokumentumokat a GYVR örökbefogadási alrendszerén keresztül hozzáférhetővé teszi a központi hatóság számára.

(4)[678] A szakszolgálat 5 munkanapon belül felveszi a kapcsolatot a központi hatósággal annak érdekében, hogy közösen kiválasszák a gyermek számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyt. A központi hatóság a GYVR örökbefogadási alrendszerében szereplő, külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személyek közül ajánl olyan örökbe fogadni szándékozó személyt a gyermek számára, aki várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani a gyermekkel.

(5)[679] A külföldi örökbe fogadni szándékozó személy kiválasztásáig a szakszolgálat és az országos örökbefogadást elősegítő szerv folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az örökbefogadási alrendszerben van-e a gyermek számára megfelelőnek látszó hazai örökbe fogadni szándékozó személy. A külföldi örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatását követően a hazai örökbefogadásra a nemzetközi örökbefogadás sikertelensége esetén van ismét lehetőség.

(6)[680] Ha a központi hatóság arról értesíti a szakszolgálatot, hogy a GYVR örökbefogadási alrendszeréből kiválasztott személy örökbefogadási szándékkal kíván találkozni a gyermekkel, a szakszolgálat a gyermek gondozójának, valamint gyermekvédelmi gyámjának bevonásával megszervezi a személyes kapcsolat felvételét a gyermek és az örökbe fogadni szándékozó személy között, és felkészíti a gyermeket gondozó személyt, intézményt az örökbefogadás elősegítésére, támogatására.

(7) A szakszolgálat a sikeres kapcsolatfelvételt követően a 147. § (6) és (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el azzal az eltéréssel, hogy a gyermek gondozásba történő kihelyezése tekintetében az álláspontját a személyes kapcsolat felvételétől számított 8 napon belül alakítja ki.

(8)[681] A szakszolgálat a személyes kapcsolatfelvétel eredményét vagy eredménytelenségét, valamint annak okát a GYVR örökbefogadási alrendszerében rögzíti.

A nyílt örökbefogadás elősegítése[682]

148/B. §[683] (1) A szakszolgálat a hozzá forduló válsághelyzetben lévő várandós anya és vér szerinti szülő, különösen a terhességét eltitkolni szándékozó várandós anya számára

a) a Gyvt. 69/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti krízistanácsadást nyújt, továbbá

b) a Gyvt. 69/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti segítségnyújtás céljából az ellátáshoz való hozzájutás szervezése érdekében együttműködik a családok átmeneti otthonaival.

(2) A szakszolgálat a Gyvt. 69/A. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenysége keretében a vér szerinti szülő és a gyermek más törvényes képviselőjének döntése alapján

a)[684] a gyermek nyílt örökbefogadásának elősegítése érdekében a GYVR örökbefogadási alrendszeréből az illetékességébe tartozó örökbe fogadni szándékozó személyek közül - a nyilvántartási sorrend figyelembevételével - a gyermek számára alkalmas örökbefogadó szülőt javasol a vér szerinti szülő számára, és

b) előkészíti a vér szerinti szülőnek az örökbe fogadni szándékozó személlyel való találkozását.

(3) A szakszolgálat - a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának elősegítése kivételével - az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szolgáltatás nyújtásáról megállapodást köt a Gyvt. 69/D. § (1) bekezdésében felsorolt személyekkel.

(4) A szakszolgálat a Gyvt. 62/B. § (2) bekezdése szerinti esetben az együttesen hozzá forduló vér szerinti szülő és örökbefogadó szülő kérelmére - külön tanácsadás keretében, a felekkel kötött megállapodás alapján - a Gyvt. 69/A. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt szolgáltatást nyújt.

(5) A szakszolgálat a (3) és a (4) bekezdésben foglalt esetben a megállapodást az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint köti meg.

Az örökbefogadás utánkövetése

148/C. §[685] (1) A szakszolgálat a gyámhivatal örökbefogadást engedélyező határozatában előírtak alapján biztosítja az általa előkészített és - az örökbefogadó szülő kérelmére - a közhasznú szervezet által előkészített nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadás utánkövetését, melynek érdekében felveszi a kapcsolatot az örökbefogadó szülővel és személyes találkozást kezdeményez.

(2) A szakszolgálat az utánkövetés keretében a Gyvt. 62/C. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint személyes tanácsadással segíti

a) a gyermek családjába történő beilleszkedését, a családdá válás folyamatát,

b) az örökbefogadással kapcsolatos kommunikációt,

c) a gyermek identitásának egészséges fejlődését, valamint

d) a gyermek óvodai, iskolai beilleszkedése kapcsán a problémák megelőzését vagy azok megoldását.

(3) A szakszolgálat a Gyvt. 62/C. § (5) bekezdése alapján az utánkövetésről és annak tapasztalatairól az utánkövetés megtörténtét követően 15 napon belül utánkövetési jelentést küld az örökbefogadást engedélyező gyámhivatal számára.

(4) Az örökbefogadó szülő kérelmére az örökbefogadás utánkövetésének kötelező időtartamát követően a szakszolgálat az örökbefogadás önkéntes utánkövetése keretében történő szolgáltatás nyújtását biztosítja abban az esetben is, ha a kötelező utánkövetést más szervezet végezte. Az önkéntes utánkövetést végző szakszolgálat az önkéntes utánkövetés biztosításáról egyidejűleg tájékoztatja a kötelező utánkövetést végző más szervezetet.

(5) A szakszolgálat az önkéntes utánkövetést az örökbefogadó szülővel kötött megállapodás alapján biztosítja. Az utánkövetésről feljegyzést készít, mely tartalmazza annak időpontját és eredményét.

(6) A szakszolgálat az örökbefogadás utánkövetését két szakember közreműködésével látja el, akik közül az egyik szakember pszichológus végzettségű, vagy szükség esetén a szakszolgálat biztosítja pszichológus tanácsadását.

(7)[686] Az utánkövetéssel kapcsolatos tevékenység adminisztrációját a GYVR örökbefogadási alrendszerében kell végezni.

A nyílt örökbefogadás elősegítésére és utánkövetésére, valamint az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések[687]

148/D. §[688] A szakszolgálat az örökbefogadással összefüggő feladatait a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott, az általa vezetett minisztérium honlapján, valamint az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat honlapján közzétett örökbefogadási módszertani útmutató figyelembevételével látja el.

148/E. §[689] (1)[690] A szakszolgálat által közvetített nyílt örökbefogadás esetén a szakszolgálat a vér szerinti szülőre vonatkozóan a Gyvt. 135. § (5) bekezdés d) pontja szerinti adatokat rögzíti a GYVR örökbefogadási alrendszerében, és elkészíti a Gyvt. 69/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenységéről a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott, az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett adatlapot.

(2) A nyílt örökbefogadást elősegítő szakszolgálat az örökbefogadás elősegítése érdekében rögzíti az érintett gyermeknek és vér szerinti szülőjének adatait.

(3)[691] Az utánkövetést végző szakszolgálat rögzíti a GYVR örökbefogadási alrendszerében az utánkövetési jelentést, az örökbefogadás önkéntes utánkövetését megalapozó megállapodást, és annak megtörténtéről, valamint eredményéről készített feljegyzést.

A titkolt terhességből származó gyermek iratainak kezelése[692]

149. §[693] (1) A fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat átveszi és megőrzi a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő anya gyermekének iratait, ha a gyámhivatal a gyermek lakóhelyeként a Gyer. 64/A. §-a alapján a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapította meg.

(2) A fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhivatal határozata alapján kiadja a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő anya gyermekének iratait a határozatban megjelölt személy számára.

A gyermekvédelmi gyám tevékenységéhez kapcsolódó feladatok[694]

150. §[695] A szakszolgálat a gyermekvédelmi gyám tájékoztatása, illetve a helyettes gyermekvédelmi gyámnak az azonnali intézkedésről adott tájékoztatása alapján figyelemmel kíséri[696]

a) a nevelőszülőnél vagy más bentlakásos intézményben elhelyezett gondozott gyermek és szülője kapcsolattartásának alakulását,

b) a szülőnek a nevelőszülővel vagy a gondozó intézménnyel való együttműködését, és

c) a megelőző pártfogás alatt álló gyermeknek a megelőző pártfogóval való együttműködését,

és erről megkeresésre, ennek hiányában a nevelésbe vétel vagy a megelőző pártfogás felülvizsgálatakor a GYVR tervező és értékelő alrendszerén keresztül tájékoztatja a gyámhivatalt.[697]

151. §[698] A gyermekvédelmi gyámnak a gyermekvédelmi gyámként történő foglalkoztatása kezdő időpontjától számított egy éven belül el kell végeznie a gyermekvédelmi gyámok részére szervezett központi oktatási programot, kivéve, ha legalább öt év gyermekvédelmi gyámi munkakörben eltöltött közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.

152. §[699]

152/A. §[700] (1) A gyermekvédelmi gyám - a kirendelése esetén - munkakörében ellátja az eseti gyámi, a vagyonkezelő eseti gyámi és a helyettes gyermekvédelmi gyámi feladatokat.

(2) A gyermekvédelmi gyám a Gyvt. 84. § (6) bekezdése és 90. § (3) bekezdése szerinti feladatellátása mellett egyidejűleg legfeljebb öt gyermek tekintetében láthat el eseti gyámi, illetve vagyonkezelő eseti gyámi feladatokat.

(3) A gyermekvédelmi gyám, ennek hiányában a szakszolgálat tájékoztatja a helyettes gyermekvédelmi gyámot a gyermekvédelmi gyám akadályoztatásának, illetve távollétének tényéről.

152/B. §[701] (1) Az engedélyes címe szerint illetékes szakszolgálat látja el a menekült státuszt nem kérelmező, ideiglenes hatállyal elhelyezett kísérő nélküli kiskorú gyermekvédelmi gyámságával kapcsolatos feladatokat.

(2) A fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja el

a) a menekült státuszt kérelmező, ideiglenes hatállyal elhelyezett kísérő nélküli kiskorú, és

b) a menekültként elismert, nevelésbe vett gyermek

gyermekvédelmi gyámságával kapcsolatos feladatokat.

Kapcsolattartás, családgondozás

153. §[702] (1) A nevelőszülőnél, a gyermekotthonban és a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gyermek kapcsolattartásának elősegítése, támogatása érdekében - a gyámhivatal vagy a bíróság döntésének megfelelően -

a) a gyermekvédelmi gyám segíti

aa) a gyermek gondozóját a kapcsolattartás során felmerülő problémák megoldásában,

ab) a gyermeket a kapcsolattartással összefüggő problémái megoldásában, szükség esetén pszichológus bevonásával,

b) a szakszolgálat felügyelt kapcsolattartás esetén

ba) a kapcsolattartás kulturált és zavartalan lebonyolításához helyszínt és a felügyeletet ellátó szakembert biztosít, így különösen gondoskodik a gyermekvédelmi gyám, vagy a gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője, illetve családgondozója jelenlétéről,

bb)[703] ha a kapcsolattartásra nem a gyermek gondozásának helyén kerül sor, gondoskodik arról, hogy a felügyeletet ellátó szakember vezesse a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzétett formai és tartalmi követelményeknek megfelelő kapcsolattartási naplót.

(2) A gyermekvédelmi gyám

a) segíti a gyermeket a családi, lakóhelyi és iskolai környezetbe történő visszailleszkedésben,

b) közreműködik a gyermek és szülei kapcsolatának rendezésében,

c) segíti a gyermeket önálló életvitelének kialakításában.

(3)[704] A (2) bekezdés szerinti feladatok teljesítése során a gyermekvédelmi gyám és a család- és gyermekjóléti szolgálat együttműködnek.

(4)[705] A gyermekvédelmi gyám és a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alatt álló gyermek bűnismétlésének megelőzése érdekében történő együttműködés keretében

a) közvetlenül tartanak kapcsolatot egymással,

b) esetmegbeszélést tarthatnak, amelynek során egyeztethetnek a megelőző pártfogás eredményességéhez szükséges intézkedésekről,

c) a gyermekkel és a családdal kapcsolatos tapasztalataikat megosztják egymással, és

d) a gyermekkel közös megbeszélést tarthatnak.

(5)[706] A gondozási hely a helyzetértékelés véglegesítését megelőzően a kapcsolattartási naplót feltölti a GYVR dokumentumtárába.

Támogatott közvetítői eljárásban nyújtott szolgáltatás[707]

154. § (1) A szakszolgálat a gyámhivatal megkeresésére tájékoztatást nyújt arról, hogy a megkeresésben érintett gyermek és szülője számára mely időpontban és helyszínen tud közvetítői szolgáltatást nyújtani.

(1a)[708] A támogatott közvetítői eljárásnak a Gyvt. 133/A. § (3a) bekezdés b) pontja szerinti díja a szakszolgálatot illeti meg, amelyet a támogatott közvetítői eljárással kapcsolatos feladatok ellátására kell fordítani.

(1b)[709] A szakszolgálat az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg megadja annak a folyószámlának a számát, amelyre a támogatott közvetítői eljárás díját utalni kell.

(2) A szakszolgálat a támogatott és a kötelező támogatott közvetítői eljárást elrendelő gyámhivatali határozatnak megfelelően biztosítja a közvetítői szolgáltatást azzal, hogy - az eset körülményeit mérlegelve - a közvetítővel való találkozások száma az első találkozáson kívül két hónapon belül csak különösen indokolt esetben haladhatja meg a három alkalmat.

Nyilvántartás

155. § (1)[710]

(2)[711]

(3)[712] A szakszolgálat megszervezi a hivatali időn túl működő ügyeleti szolgálat működését.

(4)[713] Az ügyelet ad felvilágosítást az üres férőhelyekről, valamint az ideiglenes (átmeneti) gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőről és gyermekotthonról a Gyvt. 135. § (3a) bekezdés f)-g) pontja szerint vezetett nyilvántartások alapján.

Kríziskezelő szolgáltatás[714]

155/A. §[715] (1) A szakszolgálat a Gyvt. 66. § (3) bekezdés g) pontja szerinti kríziskezelő szolgáltatást kríziskezelő csoport működtetésével biztosítja, amelynek feladata az áldozattá vált, gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek segítése, az ellátásukkal foglalkozó szakemberek nevelési, gondozási feladatainak támogatása és a krízishelyzet megszüntetése.

(2) A kríziskezelő csoportban részt vevő szakembereket a szakszolgálat foglalkoztatja, a Főigazgatóság által meghatározott díjazásukra esetenként, az adott krízis megoldásában való részvételt követően kerül sor. A kríziskezelő csoportban való részvételre elsősorban pszichológus, pszichiáter, családterapeuta, gyógypedagógus, mediátor és gyermekvédelemmel vagy gyámügyi igazgatással foglalkozó jogász végzettségű személyt, valamint mentálhigiénés szakképzettségű személyt kell felkérni.

(3) A szakszolgálat a (2) bekezdés szerinti szakemberek közül a krízis típusának, okának, a krízisben érintettek létszámának megfelelően szervezi meg az adott krízis kezelését végző csoportot. A kríziskezelő csoportnak legalább három szakemberből kell állnia.

(4) A szakszolgálat gondoskodik a kríziskezelő csoportnak a krízis helyszínére történő eljutásáról és működésének feltételeiről.

(5) A szakszolgálat a kríziskezelő szolgáltatást a krízisben érintett intézmény fenntartójának megkeresésére vagy hozzájárulásával nyújtja térítésmentesen.

(6) Ha a krízisben érintett intézmény fenntartója nem járul hozzá a kríziskezelő szolgáltatás nyújtásához, a szakszolgálat erről tájékoztatja

a) a működést engedélyező szervet, és indokolt esetben ellenőrzés lefolytatását kezdeményezi, és

b) a minisztert a kríziskezelő szolgáltatás visszautasításának kivizsgálása érdekében.

Az elhanyagolt és bántalmazott, különösen a szexuálisan bántalmazott gyermekek vizsgálatát és terápiáját végző szolgáltatás[716]

155/B. §[717] (1) A szakszolgálat a Gyvt. 61. § (2) bekezdése szerinti szolgáltatást a szakmai programjában meghatározott szakmai egység működtetésével biztosítja, amelynek feladata az elhanyagolt és bántalmazott, különösen a szexuálisan bántalmazott gyermek áldozatok (a továbbiakban ezen alcímben együtt: bántalmazott gyermekek) vizsgálata és terápiája, valamint - hivatalos szerv megkeresése alapján - meghallgatása.

(2)[718] A bántalmazott gyermekek

a) vizsgálatát és meghallgatását pszichológus vagy pszichiáter végzettségű szaktanácsadó,

b) terápiáját klinikai gyermek szakpszichológus vagy pszichiáter végzettségű személy,

c) orvosi vizsgálatát orvos,

d)[719] vizsgálatát, terápiáját és meghallgatását előkészítő tevékenységet szociális munkás vagy diakónus szakképzettséggel rendelkező személy,

e) meghallgatásának technikai feltételeit, a kép és hang rögzítését technikus

látja el. A szakemberek tevékenységének végzéséhez szükséges feltételeket, így különösen a szakemberek felkészítő képzésen, továbbképzésen történő részvételét és az adminisztratív tevékenységet a feladat ellátására a miniszter által kijelölt szakszolgálat biztosítja.

(3) A bántalmazott gyermekek vizsgálatával, terápiájával és meghallgatásával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében a szakszolgálat

a) önálló munkakört hozhat létre,

b) a feladatellátással megbízhatja az általa más munkakörben foglalkoztatott személyt a munkaköri feladatainak ellátásán túl, vagy

c) a feladatellátásra külső szakembereket kérhet fel.

(4) A bántalmazott gyermekek vizsgálatát, terápiáját és meghallgatását biztonságos, nyugodt, a gyermek életkori sajátosságaira és személyiségállapotára figyelemmel lévő, a bizalmi kapcsolat kialakítására alkalmas környezetben kell nyújtani.

(5) A szakszolgálat a bántalmazott gyermekek vizsgálatára, terápiájára és meghallgatására irányuló szolgáltatását térítésmentesen nyújtja.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

156. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 47. § (2)-(3) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.

(3)[720]

(4)[721]

156/A. §[722] (1) A 3. § (5) bekezdése és a 2. számú melléklet a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikk (6) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3)[723] A 129/A. § (3) bekezdése és a 131. § (2) bekezdése az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

Átmeneti rendelkezések

157. § (1)[724]

(2) A munkaviszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya fennállásáig szakképzettnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a 2. számú mellékletben meghatározott szakirányú szakképzettséggel nem rendelkezik, de megfelel a 2. számú mellékletben egyébként előírt képesítési előírásoknak és

a) a rendelet hatálybalépésekor a vezető beosztást, vagy a munkakört betölti, illetve

b) a vezető beosztásba vagy a munkakörbe

ba) városban 2000. december 31-ig,

bb) községben 2002. december 1-jéig

megbízást, illetve kinevezést nyer.

(3)[725] A (2) bekezdésben meghatározott határidőt követően csak az a személy kaphat megbízást, illetve nyerhet kinevezést a 2. számú melléklet szerinti vezetői beosztásba vagy munkakörbe, aki szakirányú szakképzettséggel rendelkezik. A (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, a határozott időre szóló vezetői megbízás lejártát követően, megszakítás nélkül újabb vezetői megbízást elnyerő személyt szakképzettnek kell tekinteni.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az e rendelet 2. számú melléklete szerinti képesítési előírások alól felmentést annak - az intézménnyel a rendelet hatálybalépésekor közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló - személynek adhat, aki öregségi nyugdíjkorhatárát a rendelet hatálybalépésétől számított 10 éven belül tölti be, továbbá annak a nevelőszülőnek, aki az adott szakterületen - nevelőszülőként - legalább 10 éve képesítés nélkül végzett munkát. A képesítési előírások alól felmentés adható az SOS gyermekfaluban legalább 10 éve SOS anyaként foglalkoztatott személynek is.

(5)[726]

(6)[727]

(7)[728]

(8)[729]

(9)[730]

158. §[731] E rendeletnek - a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet és a javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet módosításáról szóló 28/2010. (XII. 30.) NEFMI rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított - 8. számú melléklete szerinti kapcsolattartási naplót vezetni kell

a) az R. hatálybalépését követően ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek R. hatálybalépését követően megvalósuló kapcsolattartása során,

b) az R. hatálybalépését megelőzően ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek 2011. március 1-jét követően megvalósuló kapcsolattartása során.

159. §[732] A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról szóló 58/2011. (X. 21.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: Mr.) hatálybalépésekor már működő gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónak, intézménynek a 4/A. § szerinti tartalmú szakmai programot a működési engedélynek az Mr. hatálybalépését követő első módosítása során kell elkészíteni és benyújtani a működést engedélyező szervnek.

160. §[733] Az egyes, az emberi erőforrások minisztere feladatkörébe tartozó miniszteri rendeleteknek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő módosításáról szóló 21/2020. (VI. 17.) EMMI rendelet hatálybalépésétől 2020. augusztus 31-éig terjedő időszakban a bölcsődék, mini bölcsődék, családi bölcsődék és munkahelyi bölcsődék legfeljebb két hétig tarthatnak zárva.

161. §[734] A 2018. február 1-jén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál magasabb vezető, vezető beosztásban és a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottságnál vezető beosztásban foglalkoztatott személyt a vezetői megbízásának fennállásáig úgy kell tekinteni, hogy teljesíti a 2. számú melléklet szerinti képesítési feltételeket, feltéve, hogy a 2018. január 31-én hatályos képesítési előírásoknak megfelel.

162. §[735] A veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet időtartama az óvodai és iskolai szociális segítő képzésre a 25. § (6) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít bele.

163. § (1)[736] Ha a szakellátást olyan - magasabb vezető által irányított - önálló intézmény biztosítja, amely több gyermekotthont is magában foglal, az intézményben önálló szakmai egységeket kell kialakítani, amelyek

a)[737] legfeljebb 48 gyermeket befogadó gyermekotthonból, illetőleg különleges, vagy speciális otthonból, vagy

b) legfeljebb összesen 48 gyermeket befogadó lakásotthonokból

állnak.

(2)[738] Az önálló szakmai egység szakmai programmal rendelkezik, és élén gyermekotthon vezető áll.

164. §[739] Ha az általános iskolai és diákotthoni (kollégiumi) feladatot ellátó nevelési-oktatási intézmény átalakul többcélú - iskolai, diákotthoni (kollégiumi) és gyermekotthoni feladatot ellátó - közoktatási intézménnyé [Gyvt. 156. § (4) bek. a) pontja], a gyermekotthont a 163. §-ban meghatározott szakmai egységként kell létrehozni.

165. §[740] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2/a. számú melléklet I. pontjában meghatározott gyermekvédelmi szakellátási intézményben pedagógus munkakörnek a nevelőszülői hálózatban, a gyermekotthonban - ideértve a lakásotthont, speciális gyermekotthont, különleges gyermekotthont és utógondozó otthont is -, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál létesített pedagógus munkakör minősül.

166. §[741]

167. §[742] Az egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 26/2013. (III. 29.) EMMI rendelettel módosított 90. § (1), (2) és (4) bekezdését, 92. § (1)-(6) bekezdését és 93. §-t azon gyermekek, fiatal felnőttek tekintetében kell alkalmazni, akiknek az utógondozását, utógondozói ellátását 2013. december 31-ét követően rendelték el. A 2014. január 1-jét megelőzően elrendelt utógondozásra, utógondozói ellátásra a 2013. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

168. §[743] A speciális gyermekotthonoknak az egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekjóléti alapellátásokkal, a gyermekvédelmi szakellátásokkal és a javítóintézeti neveléssel összefüggő módosításáról szóló 49/2013. (VII. 10.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) hatálybalépésének napján meglévő biztonsági elkülönítőiket 2015. június 30-áig kell a Mód. rendelettel megállapított 126. § (9) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően átalakítaniuk.

169. §[744] (1) A gyermekotthon vezetője, a közös igazgatású intézmény vezetője vagy a gyermekotthon gazdálkodásáért felelős szerv vezetője 2013. július 31-éig közli a családi pótlékot folyósító szervvel annak a fizetési számlának a számát, amelyre a családi pótlékot folyósító szerv a családi pótlék összegét a gyermek ellátására folyósítja. Ha az intézmény a 2013. június 30-án hatályos 125/B. § (2) bekezdése szerint megnyitott családi pótlék letéti számlára kéri a családi pótlék átutalását, ezt a tényt is közölni kell a családi pótlékot folyósító szervvel. Ha az intézmény nem nyilatkozik a fizetési számlának vagy a letéti számlának a számáról, a családi pótlékot folyósító szerv a nála rendelkezésre álló számlaszámra utalja a családi pótlékot.

(2) A gyermekotthonban elhelyezett gyermek számára 2013. június 30-áig átutalt családi pótlék kezelésére, felhasználására, kifizetésére és elszámolására - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 2013. június 30-án hatályos 125/B. §-t kell alkalmazni.

(3) A 2013. június 30-án hatályos 125/B. § (2) bekezdése szerinti családi pótlék letéti számlán elhelyezett, de személyre szólóan fel nem használt családi pótlék összegét 2013. szeptember 30-áig a gyermek számára ruházat vásárlására, a gyermek nyaralásához vagy a tanévkezdés költségeihez való hozzájárulásra kell fordítani.

170. §[745] A 3/A. és a 3/B. § rendelkezéseit alkalmazni kell a szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetésével összefüggő gyermekvédelmi tárgyú és a szociális ágazatba tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mód2. rendelet) hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokban is.

171. §[746] (1) A gyermekvédelmi gyámi munkakörben alkalmazott személy 2014. december 31-éig ellátja a családgondozási feladatokat azon gyermek tekintetében, akinek még nem rendeltek gyermekvédelmi gyámot.

(2) A nevelőszülői hálózatban 2013. december 31-én segédgondozó munkakörben, alapfokú iskolai végzettséggel alkalmazott személynek - a nevelőszülő Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója kivételével - 2016. december 31-éig kell megszereznie a 2. számú melléklet II. Rész "II. Szakellátások" cím 1. pontjában a "gyermekgondozó, ha nem a nevelőszülő hozzátartozója" munkakörhöz a Mód2. rendelettel megállapított képesítést.

172. §[747] (1) A gyermekjóléti szolgálat 2014. augusztus 15-éig jelzi az illetékes gyámhivatalnak, ha tudomása van arról, hogy a működési területén van olyan gyermek, akinek szülője együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel.

(2) A szociális ágazatba tartozó miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról szóló 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelet által megállapított 2. számú melléklet II. Rész II. Szakellátások cím 3. pontjában foglaltaktól eltérően 2014. március 15-étől 2014. szeptember 30-áig közalkalmazotti jogviszonyban, közvetítő munkakörben foglalkoztatható az a személy is, aki vállalja, hogy a 2. számú melléklet II. Rész II. Szakellátások cím 3. pontjában előírt képesítést megszerzi, és a képesítés megszerzését igazolja 2014. szeptember 30-áig.

(3)[748]

(4)[749] A szociális ágazatba tartozó miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról szóló 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelet által megállapított 124. § (2a) bekezdésében, 125. § (2a) bekezdésében, 126. § (5a) bekezdésében, valamint 128/A. § (3) bekezdésében foglaltakat a 2014. június 30-át követő elhelyezések esetén kell alkalmazni. A gyermekotthonban, lakásotthonban, különleges gyermekotthonban, különleges lakásotthonban, speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban, valamint a gyermekotthon különleges vagy speciális csoportjában 2014. július 1-jét megelőzően elhelyezett gyermek gondozási helyét vagy fiatal felnőtt ellátásának helyszínét kizárólag az ellátási szükséglet szerinti csoportösszetételre vonatkozó, a szociális ágazatba tartozó miniszteri rendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról szóló 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelet által megállapított 124. § (2a) bekezdésében, 125. § (2a) bekezdésében, 126. § (5a) bekezdésében, valamint 128/A. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezés miatt nem lehet megváltoztatni.

173. §[750] A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról szóló 46/2015. (X. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint illetékes szakszolgálat legkésőbb a Módr. hatálybalépését követő harmincadik napon átadja a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak a menekült státuszt kérelmező, ideiglenes hatállyal elhelyezett kísérő nélküli kiskorúak, valamint a menekültként elismert, nevelésbe vett gyermekek nála folyamatban lévő és lezárt ügyeinek iratanyagát.

173. §[751] (1) Szakképzettnek kell tekinteni azt a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás keretében foglalkoztatott személyt, aki az egyes szociális és gyermekjóléti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2015. (XI. 30.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőzően szakképzettnek minősült.

(2) Az egyes szociális és gyermekjóléti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 55/2015. (XI. 30.) EMMI rendelettel a család- és gyermekjóléti szolgálatra, valamint a család- és gyermekjóléti központra megállapított szakmai minimumlétszám-követelményeknek és képesítési minimumelőírásoknak 2016. december 31-éig kell megfelelni.

174. §[752] A Módr. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint illetékes szakszolgálat és a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat együttesen, legkésőbb a Módr. hatálybalépését követő harmincadik napon kezdeményezik a menekült státuszt kérelmező, ideiglenes hatállyal elhelyezett kísérő nélküli kiskorúak, valamint a menekültként elismert, nevelésbe vett gyermekek gyermekvédelmi gyámjának felmentését és a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat által foglalkoztatott gyermekvédelmi gyám kirendelését.

175. §[753] Szakképzettnek kell tekinteni azt a bölcsődei igazgatóságnál, egyesített bölcsődében magasabb vezetői beosztásban, valamint bölcsődében szaktanácsadó munkakörben foglalkoztatott személyt, akinek vezetői megbízására 2016. április 1-jét megelőzően került sor, vagy akit 2016. április 1-jét megelőzően is szaktanácsadó munkakörben foglalkoztattak és a 2016. március 31-én hatályos képesítési feltételeknek megfelelt.

176. §[754] (1)[755] Végzettségi szinttől függetlenül képesítéssel rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt, aki az egyes miniszteri rendeleteknek a gyermekek napközbeni ellátásával, valamint az örökbefogadásra való felkészítéssel kapcsolatos módosításáról szóló 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet hatálybalépésekor munkahelyi bölcsődében vagy családi bölcsődében bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként, napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személyként, illetve családi bölcsőde hálózatban vagy napközbeni gyermekfelügyelet hálózatban koordinátorként foglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy szolgáltatást nyújt, és

a) a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R1.) szerinti, családi napközit működtetők részére szervezett 40 órás tanfolyam elvégzéséről, vagy házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett 26 órás tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítvánnyal rendelkezik, vagy

b) az R1. hatálybalépését megelőzően családi napközit működtetők részére szervezett tanfolyamon eredményesen részt vett.

(1a)[756] Az egyes miniszteri rendeleteknek a gyermekek napközbeni ellátásával, valamint az örökbefogadásra való felkészítéssel kapcsolatos módosításáról szóló 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet hatálybalépését követően munkahelyi bölcsődében vagy családi bölcsődében bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként, napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást nyújtó személyként, illetve családi bölcsőde hálózatban vagy napközbeni gyermekfelügyelet hálózatban koordinátorként foglalkoztatási jogviszonyt létesítő vagy szolgáltatás nyújtását megkezdő személynek a rá vonatkozó 2. számú melléklet szerinti képesítési előírásnak a jogviszony létesítésétől vagy a szolgáltatás nyújtásának megkezdésétől számított 6 hónapon belül kell megfelelnie.

(1b)[757] Ha az (1a) bekezdésben foglalt személy az (1) bekezdés szerinti valamely tanfolyamon eredményesen részt vett, azt a képesítés megszerzésére irányuló tanfolyam során a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet szerinti Egységes Képzési Programban rögzítettek szerint kell beszámítani.

(2) A szolgáltatói nyilvántartásba 2016. december 31-én bejegyzett bölcsőde fenntartójának 2017. december 31-éig kell gondoskodnia a bölcsődei dajka munkakör bevezetéséről és a 2016. december 31-én technikai, takarítói munkakörben dolgozó személyek bölcsődei dajka munkakörbe történő átsorolásáról.

(2a)[758] A (2) bekezdés szerinti fenntartónak legkésőbb 2017. december 31-éig gondoskodnia kell a (2) bekezdés szerinti személyeknek - a bölcsődei dajka munkakörhöz megállapított képesítési követelmények teljesítésétől függetlenül - az alap- vagy középfokú végzettségüknek megfelelően a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti A-D fizetési osztályba sorolásáról.

(3)[759] A (2) bekezdés szerint bölcsődei dajka munkakörbe átsorolt személynek 2019. december 31-éig kell megfelelnie a 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" cím 2.1. és 2.2. pontjában a bölcsődei dajka munkakörhöz megállapított képesítési követelménynek.

(3a)[760] A bölcsődében, mini bölcsődében a 2017. és 2018. év során[761]

a) újonnan létesített jogviszonyban bölcsődei dajka munkakört betöltő, valamint

b) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - más munkakörből bölcsődei dajka munkakörbe átsorolt

személynek 2019. december 31-éig kell megfelelnie a 2. számú mellékletben a munkakör ellátásához megállapított képesítési követelményeknek.[762]

(3b)[763] A bölcsődében, mini bölcsődében 2018. december 31-ét követően[764]

a) újonnan létesített jogviszonyban bölcsődei dajka munkakört betöltő, valamint

b) más munkakörből bölcsődei dajka munkakörbe átsorolt

személynek a bölcsődei dajka munkakör betöltésének, illetve a bölcsődei dajka munkakörbe történő átsorolásának napjától számított 12 hónapon belül kell megfelelnie a 2. számú mellékletben a munkakör ellátásához megállapított képesítési követelményeknek.

(3c)[765] Mentesül a munkakör ellátásához a 2. számú mellékletben előírt tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól

a) az a 2017. december 31-én bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei dajka munkakört betöltő személy, aki 2018. január 1-jétől számított öt éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, valamint

b) az a 2017. december 31-ét követően bölcsődében, mini bölcsődében újonnan létesített jogviszonyban bölcsődei dajka munkakört betöltő, vagy más munkakörből bölcsődei dajka munkakörbe átsorolt személy, aki a bölcsődei dajka munkakör betöltésének, illetve a bölcsődei dajka munkakörbe történő átsorolásának napjától számított öt éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

(3d)[766] Nem vonatkozik a munkakör ellátásához a 2. számú mellékletben előírt tanfolyam elvégzésének kötelezettsége a bölcsődében, mini bölcsődében a bölcsődei dajka munkakört betöltő személyre, a munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében szolgáltatást nyújtó személyre, valamint a családi bölcsőde hálózat koordinátorára, ha a 2. számú melléklet II. Rész I. Alapellátások cím, 2. Bölcsődei ellátás pont, 2.1. Bölcsőde alpontjában foglalt ellátási formánál a kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez szükséges bármely képesítési előírással rendelkezik.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról szóló 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelettel megállapított 39. §-t és 51/O. § (4) bekezdését a 2016. december 31-ét követően újonnan létrejövő bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató és napközbeni gyermekfelügyelet tekintetében kell alkalmazni. A 2017. január 1-jét megelőzően már működött és 2017. január 1-jétől továbbműködő vagy átalakuló bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató és a bölcsődei ellátást nyújtó intézménnyé, szolgáltatóvá vagy napközbeni gyermekfelügyeletté átalakult családi napközi esetében a csoportszoba hasznos alapterületére a 2016. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(5) A többcélú, közös igazgatású egy- vagy kétcsoportos bölcsődében vezetői megbízása megszűnéséig önálló vezető munkakörben látja el feladatait az a személy, akinek vezetői megbízására 2017. január 1-jét megelőzően került sor.

177. §[767] A 2017. július 1-jén speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában szakmai munkakörben foglalkoztatott, személyes gondoskodást nyújtó személynek a 126. § (10) bekezdése szerinti felkészítő képzést legkésőbb 2018. június 30-áig kell elvégeznie.

178. §[768] Szakképzettnek kell tekinteni folyamatos foglalkoztatásának időtartama alatt és annak megszűnését követő négy hónapon belül történő ismételt foglalkoztatásának időtartama alatt azt a személyt, akit 2016. december 31-én a 2016. december 31-én hatályos képesítési előírások alapján

a) speciális gyermekotthonban, speciális lakásotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában magasabb vezető, vezető, nevelő, fejlesztőpedagógus vagy gyermekfelügyelő munkakörben, vagy

b) utógondozó otthonban vagy kizárólag utógondozói ellátottak elhelyezését biztosító lakásotthonban magasabb vezető, vezető vagy nevelő munkakörben

foglalkoztattak.

179. §[769] Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2019. (II. 27.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépésekor foglalkoztatásban álló óvodai és iskolai szociális segítőnek az óvodai és iskolai szociális segítő képzést 2022. január 1-jéig kell elvégeznie.

180. §[770] A gyermekotthonban a Módr1. hatálybalépésekor gyógypedagógus munkakörben foglalkoztatott személyt foglalkoztatásának időtartama alatt szakképzettnek kell tekinteni, ha végzettsége a Módr1. hatálybalépését megelőző napon hatályos 2. számú melléklet II. Rész "II. Szakellátások" cím 2. pontjában a gyógypedagógus munkakörre előírt képesítési előírásoknak megfelel.

181. §[771] A szakszolgálat a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet és a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 35/2020. (X. 5.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Ömr.) hatálybalépését követő tizenöt napon belül írásban nyilatkoztatja azon örökbe fogadni szándékozó személyeket, akik tekintetében az örökbefogadás előtti eljárás az Ömr. hatálybalépésének napján folyamatban van, de az örökbefogadói tanfolyamot még nem kezdték meg, hogy el kívánják-e végezni az örökbefogadói tanfolyamot. Ezzel egyidejűleg a szakszolgálat tájékoztatást nyújt arról, hogy az örökbefogadói tanfolyamon való részvétel ingyenes.

182. §[772] A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletnek a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer továbbfejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 15/2021. (IV. 29.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 2/A. §, 8. §, 9. §, 17. §, 28. §, 29. §, 32. §, 33. § és 53. § szerinti szabályokat 2021. július 1-jétől kell kötelezően alkalmazni. Eddig az időpontig a Módr2. hatálybalépését megelőző napon hatályos 2/A. §-ban, 8. §-ban, 9. §-ban, 17. §-ban, 28. §-ban, 29. §-ban, 32. §-ban, 33. §-ban és 53. §-ban foglalt rendelkezés szerint is el lehet járni.

183. §[773] (1) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletnek a bölcsődei ellátással összefüggő módosításáról szóló 6/2021. (VII. 19.) CSTNM rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 35. § (7) bekezdését és 51/F. § (3) bekezdését a 2021. szeptember 1-jéig véglegessé vált határozattal le nem zárt hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A szolgáltatói nyilvántartásba 2021. augusztus 31-én hét férőhellyel bejegyzett családi bölcsődében - a 39. §-ban foglaltaktól eltérően, a Módr3.-mal módosított 51/F. § (3) bekezdés a) pontja alapján, a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatmódosítást követően - akkor is nevelhető, gondozható nyolc gyermek, ha a csoportszoba bútorzat nélküli hasznos alapterülete nem éri el a 24 négyzetmétert, de meghaladja a 21 négyzetmétert. Ebben az esetben a férőhelyszám csökkentése nélkül a csoportszoba bútorzat nélküli hasznos alapterülete nem csökkenthető.

184. §[774] A 84. § (5) bekezdése szerinti módszertant a gyermekvédelmi szakellátásba az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint kapcsolódó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 80/2022. (XII. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: Módr2022.) hatálybalépését megelőző napot követően bekerülő gyermekek és a Módr2022. hatálybalépésének napján gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek tekintetében egyaránt alkalmazni kell.

185. §[775] A területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál azon, a Módr2022. hatálybalépésének napján gyermekvédelmi gyámként foglalkoztatott személyeknek, akik nem rendelkeznek legalább öt év gyermekvédelmi gyámi munkakörben eltöltött közalkalmazotti jogviszonnyal, 2025. december 31-éig kell elvégezniük a gyermekvédelmi gyámok részére szervezett központi oktatási programot.

186. §[776] A gyermekvédelmi szakellátásban gondozott gyermek ruházatára fordítandó, az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 30/2024. (VII. 23.) BM rendelettel megállapított 77. § (1) bekezdésében foglalt megemelt éves összeg időarányos része 2024. július 1-jétől jár, ha a gyermek és a gondozási hely az egyéb jogosultsági feltételeknek megfelel. Ennek megfelelően 2024. évben a teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházattal kapcsolatos költségek éves összege 106 875 forintnál nem lehet kevesebb.

Dr. Kökény Mihály s. k.,

népjóléti miniszter

1. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez[777]

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás formáinak szakmai létszám irányszámai és létszámminimum normái

I. Alapellátások[778]

II. Szakellátások[784]

* Örökbefogadási eset alatt értendő: érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbefogadásra váró családok száma, a folyamatban lévő alkalmassági vizsgálatok száma (házaspár egynek számít), folyamatban lévő örökbefogadások (beleértve a más vármegyei örökbefogadás és nyílt örökbefogadás esetén a kötelező gondozási idő figyelemmel kísérését), a nyílt örökbefogadás előkészítésének száma, valamint az örökbefogadás kötelező és önkéntes utánkövetésének száma.[788]

2. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez[789]

I. Rész

Képesítési előírások a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban vezetői beosztásban dolgozók részére

I. Alapellátások

II. Szakellátások