BH 2016.3.66 Vagyonrendezési eljárást csak akkor lehet lefolytatni, ha a kérdéses vagyontárgy tulajdonosaként a megszűnt cég szerepel az ingatlan-nyilvántartásban [2006. évi V. tv. (Ctv.) 19. § (1), (4) bek.].

Pertörténet:

Pécsi Ítélőtábla Vpkf.40057/2015/3., Kúria Gfv.30156/2015. (*BH 2016.3.66*)

***********

[1] A kérelmezett társaság elleni felszámolási eljárást a törvényszék a 2012. július 18. napján jogerőre emelkedett végzésével egyszerűsített felszámolási eljárás keretében befejezte és elrendelte a társaság megszüntetését. E végzést 2014. október 16-án kiegészítette azzal, hogy az adós Z.-i X és Y hrsz.-ú ingatlanokban fennálló 1/2-1/2 tulajdoni illetőségét, vagyonátadás címén, a Magyar Követeléskezelő Zrt. (a továbbiakban: MKK Zrt.) tulajdonába adta. Ebben a 2014. no­vember 15-én jogerőre emelkedett végzésében egyben megkereste a földhivatalt, hogy a jelzett ingatlanok vonatkozásában a törölt társaság tulajdoni hányadát törölje és az MKK Zrt. tulajdoni illetőségét az ingatlan-nyilvántartásba jegyezze be.

[2] A kérelmező az ingatlanok másik 1/2-1/2 tulajdoni hányadának tulajdonosaként 2014. február 11-én keresetet nyújtott be a bírósághoz az MKK Zrt. mint I. r. és a kérelmezett felszámolójaként eljárt szervezet, mint II. r. alperes ellen. Keresete annak közbenső ítélettel történő megállapítására irányult, hogy a Z. alatti lakás, illetőleg garázs ingatlannak a kérelmezett társaság tulajdonában volt 1/2-1/2 tulajdoni illetőségére az I. r. alperes jogosult és köteles vagyonrendezési eljárást lefolytatni, továbbá kérte, hogy a közbenső ítélet jogerőre emelkedése után a bíróság szüntesse meg az ingatlanon fennálló tulajdonközösséget. Bírói felhívásra a későbbiekben úgy nyilatkozott, hogy a keresete alapján vagyonrendezési eljárás lefolytatását kívánja.

[3] Az elsőfokú bíróság a vagyonrendezési eljárás megindítására irányuló kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolása szerint a kérelmezett társaság felszámolási eljárásának befejezésekor az ingatlanokról döntés nem született, azok jogi sorsa rendezetlen maradt. A vagyonrendezési eljárás tartama alatt a kérelmezett felszámolási ügyében a vagyonrendezési kérelem tárgyát képező ingatlanok 1/2-1/2 tulajdoni illetősége, jogerős kiegészítő végzéssel az MKK Zrt. hitelező részére átadásra került és az illetékes ingatlanügyi hatóság is megkeresést nyert a tulajdonjog bejegyzése iránt. A vagyonrendezés iránti kérelem nem alapos, mivel a felszámolási eljárásban hozott kiegészítő végzés folytán, a jogutód nélkül megszűnt kérelmezett gazdálkodó szervezet a vagyonrendezési kérelemben megjelölt ingatlanoknak már nem tulajdonosa, amit igazol az ingatlan-nyilvántartás adatairól történt lekérdezés eredménye is.

[4] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

[5] A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben új vagyonrendezési eljárás lefolytatásának elrendelését kérte. Előadta, hogy a kérelmezett felszámolásáról nem kapott értesítést, így a lakás- és a garázstulajdon rendezése a hiányos bírósági végzés miatt elmaradt. Az ingatlanok fenntartásával kapcsolatban keletkezett követelése során szerzett tudomást arról, hogy a kérelmezett tulajdonát az MKK Zrt. kapta meg. Az új tulajdonos a kérelmező követeléseinek rendezésére nem volt hajlandó. Mindezek alapján arra hivatkozott, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 119. § (4) bekezdése alapján vagyonrendezési eljárás lefolytatását alappal kezdeményezte.

[6] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 275. § (2) bekezdése alapján vizsgálta felül és megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő.

[7] A Ctv. 119. § (1) bekezdése szerint vagyonrendezési eljárást kell - kérelemre vagy hivatalból - lefolytatni, ha megszüntetési eljárás lefolytatása után a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy került elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa.

[8] A vagyonrendezési eljárás megindítása iránti kérelem tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában, a felszámolási eljárás lefolytatása után a cégnyilvántartásból jogutód nélkül törölt kérelmezett társaság, az elsőfokú határozat meghozatalának időpontjában, az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként már nem volt bejegyezve. Így nem sért jogszabályt az a megállapítás, hogy az adott esetben a vagyonrendezési eljárás tárgyává tett ingatlanra vonatkozóan, mint a kérelmezett vagyona kapcsán, vagyonrendezési eljárás lefolytatásának nincs helye.

[9] Az előzőekben kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Gfv. VII. 30.156/2015.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Némethné dr. Mentes Adrienn ügyvéd által képviselt V. P. I. kérelmező által az A. Kft. „felszámolás alatt” kérelmezett vagyonának rendezése iránt a Zalaegerszegi Törvényszéken 2.Vpk.20-14-000014 számon indult eljárásban, a Pécsi Ítélőtábla Vpkf.V.40.057/2015/3. számú jogerős végzése ellen a kérelmező által 14. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő