A Kúria Bhar.909/2013/6. számú precedensképes határozata emberölés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 387. §, 398. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 38. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Székely Ákos

A határozat elvi tartalma:

A harmadfokú felülbírálat idején hatályos anyagi jogszabály kedvezőbb elbírálást biztosít a feltételes szabadságra bocsáthatóság kapcsán, ezért a cselekményt az új törvény szerint kellett minősíteni, és változtatni az érdemben helybenhagyott másodfokú ítélet jogszabályi hivatkozásait.

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék B.339/2012/20., Pécsi Ítélőtábla Bf.38/2013/8., *Kúria Bhar.909/2013/6.* (BH 2015.5.118)

***********

KÚRIA

Bhar.III.909/2013/6.szám

A Kúria mint harmadfokú bíróság Budapesten, a 2014. év január hó 14. napján tartott harmadfokú nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a vádlott és védője által bejelentett másodfellebbezéseket elbírálva a Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.38/2013/8. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy

a vádlott testi épséget sértő cselekményét testi sértés bűntettének [2012. évi C. törvény (Btk.) 164. § (1), (3) bek.] minősíti;

a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani;

a vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra;

az eljárás megszüntetésére alapul szolgáló zsarolás bűntettének kísérletét illetően a törvényhely: Btk. 367. § (1) bek., (2) bek. b) pont;

a vádlottat terhelő bűnügyi költség 266.728 (kettőszázhatvanhatezer-hétszázhuszonnyolc) forint.

Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a vádlottat a harmadfokú eljárásban felmerült 5.520 (ötezer-ötszázhúsz) forint bűnügyi költségnek az állam javára történő megfizetésére.

I n d o k o l á s

A Pécsi Törvényszék a 2012. november 26-án kihirdetett 7.B.339/2012/20. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki zsarolás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk. - 323. § (1) és (2) bek. b) pont], valamint testi sértés bűntettében [korábbi Btk. 170. § (1) és (2) bek.], és ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte.

A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt, rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről - köztük a gáz-riasztó pisztoly elkobzásáról - valamint a bűnügyi költség viseléséről.

Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2013. április 30-án kihirdetett Bf.I.38/2013/8. számú ítéletével az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a zsarolás bűntettének kísérlete [korábbi Btk. 323. § (1) és (2) bek. b) pont] miatti büntetőeljárást megszüntette, a vádlottal szemben kiszabott büntetést - a halmazati büntetésre utalás mellőzésével - 10 hónapi börtönbüntetésre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta kötelezve a vádlottat a további, a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

A másodfokú ítélet ellen a vádlott és védője enyhítés végett jelentett be fellebbezést. A védő a másodfellebbezését a Be. 367/A. § (4) bekezdésének kötelező rendelkezése ellenére írásban nem indokolta.

Az ügyész a másodfokú ítéletet tudomásul vette.

A Legfőbb Ügyészség BF.1349/2013. számú írásbeli nyilatkozatában a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartotta és a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

Álláspontja szerint a tényállás megalapozott, ekként irányadó; a bűnösségre vont jogi következtetés helyes, a kiszabott büntetés pedig törvényes és inkább enyhe, mint eltúlzottan súlyos.

A Kúria az ügyben a Be. 391. § (2) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a védő a fellebbezését fenntartva az időmúlásra tekintettel a közügyektől eltiltás mellőzését, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte.

A Legfőbb Ügyészség képviselőjének a nyilvános ülésen kifejtett álláspontja szerint a vádlott terhére aggálymentesen megállapítható lehetett volna az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérleti alakzata. A minősítés ekkénti megváltoztatását ugyan nem indítványozta, de éppen erre tekintettel ellenezte a büntetés enyhítését.

Figyelemmel az időközben meghozott 4/2013. BK véleményben foglaltakra az elbíráláskor hatályos törvény - a 2012. évi C. törvény, a továbbiakban Btk. - alkalmazására tett indítványt annak 2. § (2) bekezdése alapján. Erre tekintettel a cselekmény minősítése, a büntetés kiszabása, a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kapcsán a Btk. szerinti jogszabályhelyek alkalmazását és felhívását, egyebekben a támadott határozat helybenhagyását indítványozta.

A vádlott a védőjéhez csatlakozva olyan joghátrány alkalmazását kérte, amely nem eredményez a számára további szabadságelvonást, így ugyanis folytathatók volnának a megkezdett tanulmányai.

A vádlottnak és védőjének másodfellebbezése a következők szerint nem alapos.