A Kúria Pfv.21416/2014/7. számú precedensképes határozata ajándék visszakövetelése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 324. §, 325. §, 326. §, 582. §]

A határozat elvi tartalma:

Az ajándékozó az ajándékot a vele szemben tanúsított súlyos jogsértő magatartásra hivatkozva akkor követelheti vissza, ha azt a kötelmi igényét az általános elévülési időn belül érvényesíti. A visszaköveteléssel való indokolatlan késlekedés még a súlyos jogsértés megállapítása esetén is megfosztja az ajándékozót az ajándék visszakövetelésének jogától. 1959. IV. Tv. 582. § (2), 1959. IV. Tv. 582. § (4), 1959. IV. Tv. 324. § (1), 1959. IV. Tv. 325. § (1), 1959. IV. Tv. 326. § (1), 1952. III. Tv. 206. § (1), 2013. V. Tv. 6:22. §, 2013. V. Tv. 6:23. §, 2013. V. Tv. 6:237. § (2), 2013. V. Tv. 6:237. § (4)

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság P.21373/2012/28., Nyíregyházi Törvényszék Pf.20222/2014/4., *Kúria Pfv.21416/2014/7.* (BH 2015.10.278)

***********

Pfv.II.21.416/2014/7.

A Kúria az I. rendű és II. rendű felpereseknek, az I. rendű és a II. rendű alperes ellen ajándék visszakövetelése iránt a Nyíregyházi Járásbíróságon 35.P.21.373/2012. számon indult perében a Nyíregyházi Törvényszék 2.Pf.20.222/2014/4. számú jogerős ítélete ellen a felperesek részéről 38. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelemmel indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt 350.000 (Háromszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek házastársak, közös gyermekeik az alperesek. Az I. rendű alperes 1982 októberében kötött házasságot, amelyből két gyermeke született. 1985. január 17-én az I. rendű felperes édesanyja, négy testvére, valamint a felperesek és az I. rendű alperes, illetőleg házastársa ajándékozási és adásvételi szerződést kötöttek. A szerződéssel az I. rendű felperes édesanyja a felpereseknek, valamint az I. rendű alperesnek és férjének ajándékozta a n.-i telekingatlan 4/8-ad tulajdoni hányadát, a megajándékozottak közötti egyenlő arányban. Az I. rendű felperes testvérei pedig a tulajdonukban álló, személyenkénti 1/2 ingatlanhányadot összesen 30.000 forint vételárért eladták a felpereseknek, az I. rendű alperesnek és házastársának. A szerződés 6. pontja rögzíti, hogy a vételárat a felperesek biztosították, ezért az I. rendű alperes és házastársa részéről a szerződés ajándéknak minősül. Az I. rendű felperes édesanyja mint ajándékozó az I. rendű felperesre engedményezte a visszakövetelési jogát arra az esetre, ha az I. rendű alperes házassága felbontásra kerülne. A felperesek is kikötötték az ajándék visszakövetelésére vonatkozó jogukat. A szerződés alapján a felperesek, valamint az I. rendű alperes és házastársa tulajdonjoga ajándékozás és vétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.

Az ingatlan tulajdonosok 1985 októberében a telken történő új családi ház építési munkáira kölcsönt vettek fel. A pénzintézet a felpereseknek 370.000 forint építési kölcsönt nyújtott és a felperesek egy gyermek után 40.000 forint szociálpolitikai kedvezményben részesültek. Az I. rendű alperes és házastársa 348.000 forint hitelt vettek fel és két gyermek után 80.000 forint szociálpolitikai kedvezményt kaptak. A pénzintézet saját anyagi eszközként, készpénzben, építési anyagban az elkészült munka és a még elvégzendő munka értékeként a felperesek javára 290.000 forintot, az I. rendű alperes és házastársa javára 272.000 forintot vett figyelembe. Az I. rendű alperes és házastársa 1987 júliusában az ingatlan befejezési munkáira további 91.000 forint OTP kölcsönt is felvettek. A felek és az I. rendű alperes családtagjai 1987-ben költöztek be a felépült ikerházba.

A bíróság az I. rendű alperes házasságát a 2001 decemberében jogerős ítéletével felbontotta. A volt házastársak 2004. december 4. napján kötött szerződéssel megszüntették az ingatlanon fennálló tulajdonközösségüket. Az I. rendű alperes különvagyoni igény elszámolása nélkül 2.000.000 forintért magához váltotta volt házastársa 1/4 tulajdoni hányadát. A szerződés alapján az I. rendű alperes tulajdonjogát az ingatlan további 1/4 tulajdoni hányadára bejegyezték. Az I. rendű alperes élettársi kapcsolatot létesített A. I.-vel, aki 2004 januárjától beköltözött az I. rendű alperes használatában álló perbeli ingatlan ikerház részébe. Ezt követően a felperesek és az I. rendű alperes kapcsolata megromlott, 2004 nyarától köszönő viszonyban sem állnak.

Az I. rendű alperes élettársa 2004. július 20-án ostorral többször megütötte az úton kerékpáron közlekedő I. rendű felperest. A kerékpárjával felborult I. rendű felperest az I. rendű alperes élettársa ezután is bántalmazta. Az I. rendű felperes 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A 2005. április 1. napján jogerős büntető ítélet az I. rendű alperes élettársát pénzbüntetésre ítélte könnyű testi sértés, garázdaság és a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetése miatt.

A felperesek és az I. rendű alperes között több eljárás volt folyamatban. Az I. rendű felperes birtokvédelmi kérelmet terjesztettek elő az eredeti állapot helyreállítása iránt, mert az I. rendű alperes az általa emelt kerítéssel az ingatlant két egyenlő részre osztotta. Az eljárás egyezségkötéssel zárult. 2005. december 19-én az ingatlanon végzett építési munkákkal kapcsolatban az I. rendű felperes a helyi önkormányzatnál kezdeményezett eljárást. Utóbb a kérelmét visszavonta és a hatóság az eljárást megszüntette annak megállapításával, hogy a bejelentésben szereplő átalakítások nem építési engedély köteles munkák. A szabálysértési hatóság az I. rendű alperes feljelentése alapján indult eljárásban hozott határozatában becsületsértés szabálysértése miatt figyelmeztetésben részesítette a felpereseket. A hatóság megállapította, hogy a felperesek több alkalommal a becsület csorbítására alkalmas kifejezéseket használtak az I. rendű alperes élettársával szemben.

A felperesek a 2006. május 12. napján kötött szerződéssel a II. rendű alperesnek ajándékozták a perbeli ingatlan 2/4 tulajdoni illetőségét, haszonélvezeti joguk kikötésével. A felek a szerződést 2010. május 9-én módosították, a felperesek tulajdoni illetőségüket tartás fejében ruházták át a II. rendű alperesre. A földhivatal a szerződés alapján a jogváltozást bejegyezte.

Az I. rendű felperes 2008 márciusában az ingatlanon létesült melléképület miatt kezdeményezett eljárást, amely annak megállapításával szűnt meg, hogy az I. rendű alperes a felvonulási épületként használt építményt már lebontotta. A II. rendű felperes 2011. július 21-én tett bejelentést az I. rendű alperes élettársa által elkövetett zaklatás miatt. Az illetékes hatóság az elrendelt nyomozást megszüntette arra hivatkozással, hogy az I. rendű alperes élettársának magatartása nem volt alkalmas a zaklatás vétségének megállapítására. Az I. rendű felperes 2013 nyarán azért tett feljelentést, mert az I. rendű alperes élettársa vízzel lelocsolta.