A Tatabányai Törvényszék G.40083/2011/20. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 1. §, 77. §, 78. §, 79. §, 80. §, 81. §, 82. §, 83. §, 163. §, 217. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. §, 56. §, 57. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Kánai Pál

Tatabányai Törvényszék

mint első fokon eljáró bíróság

9.G.40.083/2011/20. szám

A Tatabányai Törvényszék dr. Pap Kálmán ügyvéd (.............................) ügyvéd által képviselt ........................................................... (........................) felperesnek - Okányi Zsolt ügyvéd (................................) által képviselt .................................. ( ....................................) alperes ellen, választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek - általános forgalmi adót is magában foglalóan - 70.948,- (Hetvenezer-kilencszáz-negyvennyolc) euró és 2.187.500,- forint ügyvédi munkadíjat, valamint 403,- euró és 2.512.000,- (Kettőmillió-ötszáztizenkétezer) forint készkiadást, mint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincsen, de a kézbesítéstől számított 30 napon belül, a Tatabányai Törvényszékhez 5 (öt) példányban benyújtott vagy ezen határidő alatt ajánlott küldeményként postára adott felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni, jogi képviselővel eljárva.

A határidő elmulasztása esetén az azt követő harminc nap elteltével igazolásnak helye nincsen.

I n d o k o l á s :

A bíróság peres felek előadása, a becsatolt iratok, továbbá a felperes törvényes képviselőjének (ügyvezetőjének) személyes meghallgatása alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes jogelődje a ....................... Kisszövetkezet és alperes jogelődje a ................. 1990. február 15-én szindikátusi szerződést kötött, amelyben megállapodtak, hogy magyar társasági jog szerint működő Kft-t hoznak létre Tatán gyártandó termékek értékesítésével kapcsolatban. A felperes és alperes jogelődje ezt követően létrehozták a ......................... Kft-t ("............"), amelyet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Cg. 11-09-000412 cégjegyzékszámon jegyzett be a nyilvántartásba. A ......................... Kft. 2000. július 4-től fő tevékenységként nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártásával foglalkozott és foglalkozik jelenleg is. Hőátviteli és hűtőipari alkatrészeket, ipari klímaberendezéseket gyártott és gyárt.

A ...................i Kisszövetkezet jogutódja a .... .................... Szövetkezet, majd 1996. szeptember 27-től jogutódja a ............................ Korlátolt Felelősségű Társaság (............... Kft.) lett, amelyet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 11-09-0005452 cégjegyzékszámon jegyzett be a nyilvántartásba. A felperes fő tevékenységi körébe egyéb gép szállítóeszköz nagykereskedelme tartozott, egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelmével foglalkozott, 2009. február 18-tól pedig a cégnyilvántartás szerint kizárólag ezzel foglalkozik.

A ................. 2002. év elején a ......................... Kft-ben meglévő üzletrészét az .........................................-re ruházta át.

A felperes jogelődje és alperes jogelődje között 1990. február 15-én létrejött szindikátusi szerződésben megállapodtak, hogy a létrehozandó kft. (......................... Kft.) által gyártott termékeket kizárólagosan az alperes és a felperes jogelődje forgalmazza akként, hogy az alperes jogelődje főként a "nyugati piacon", a felperes jogelődje pedig az akkori "KGST piachoz tartozó" országokban forgalmaz. A másik fél forgalmazási területén történő értékesítéshez a felek külön egyeztetése volt szükséges. 2001. február 9-én a szindikátusi szerződést akként módosították, hogy a felperes volt jogosult a ......................... Kft. által gyártott termékeket forgalmazni Magyarországon, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, alperes pedig további területeken volt jogosult a ......................... Kft. termékeinek forgalmazására.

2003. szeptember 15-én a felperes és az alperes "adásvételi szerződés és tagi megállapodás" megnevezésű szerződést kötött egymással. A preambulumban feltüntették, hogy a felperes mint eladó tulajdonosa a ...............Kft. 2003. május 29-i társasági szerződése szerint "a termékek kizárólagos forgalmazási jogának Szerbia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna és Románia országok tekintetében (forgalmazási jog). Az úgyszintén az eladónál található megfelelő, Magyarországra vonatkozó forgalmazási jog (magyarországi forgalmazási jog) a vevőre vonatkozó ezzel kapcsolatos versenytilalommal az eladónál marad." A felperes 33,48 % mértékű, 130.120.000,- Ft összegű tőkerészesedéssel rendelkezett a ............ Kft-ben. A 2003. szeptember 15-i adásvételi szerződéssel a felperes mint eladó 130.020.000,- Ft névértékű üzletrész, továbbá a forgalmazási jog eladását és átruházását vállalta az alperes mint vevő részére. A szerződés szerint a felperes 65.060.000,- Ft névértékű részesedést (első üzletrészt) a szerződés aláírásával, 64.960.000,- Ft névértékű (második üzletrész) részesedését 2004. január 1-i hatállyal adja el az alperesnek 8,6 millió euró vételárért. Az adásvételi szerződés és a tagi megállapodás 4. pontja szerint a forgalmazási jog az alperesre 2006. december 1-i hatállyal kerül átruházásra, "A Magyarországra vonatkozó forgalmazási jog továbbra is az eladó tulajdonát képezi", tehát 2006. december 1. után is a Magyarországra vonatkozó forgalmazási jog a felperest, mint eladót illette.

A felperes 100.000,- Ft névértékű részesedése (harmadik üzletrész) kapcsán abban állapodtak meg, hogy a felperes mint eladó 5 évre szóló opciós jogot biztosít 2007. június 16-tól kezdődően az alperes részére, amely alapján az alperes jogosulttá válik a felperes fennmaradt üzletrészének névértéken történő megvásárlására. Az adásvételi szerződés és tagi megállapodás 5. pontja szerint az alperes mint vevő, kötelezettséget vállalt arra, hogy "ameddig a magyar forgalmazási jog az eladónál van, továbbá ameddig ez a jog terjed, azzal a Magyar Köztársaság területén közvetlenül és közvetett módon sem kel versenyre..."

A magyar forgalmazási jog adásvételéről a felek nem egyeztek meg, erről a szerződésben nem volt szó.

A 2003. szeptember 15-i szerződéssel peres felek alávetették magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó választottbíróság kizárólagos döntésének azzal, hogy az eljárás során alkalmazandó jog a magyar jog és az eljárás során a német nyelvet kell alkalmazni.

Az adásvételi szerződésnek és tagi megállapodásnak megfelelően a ......................... Kft. társasági szerződését 2003. október 1-vel módosították. A társasági szerződés 4.2. A termékek értékesítése című része a következőket tartalmazta:

"4.2.1. A társaság termékeit Magyarországon kizárólag a .................... értékesítheti.