32007R1370[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete ( 2007. október 23. ) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1370/2007/EK RENDELETE

(2007. október 23.)

a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

1. cikk

Cél és hatály

(1) E rendelet célja annak meghatározása, hogy a közösségi jog szabályainak megfelelően az illetékes hatóságok hogyan avatkozhatnak be a személyszállítás területén az olyan általános érdekű szolgáltatások nyújtásának biztosítása érdekében, amelyek többek között számosabbak, biztonságosabbak, magasabb minőségűek vagy alacsonyabb költséggel járnak, mint azok, amelyek nyújtását a piaci verseny lehetővé tenné.

Ebből a célból ez a rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az illetékes hatóságok a közszolgáltatási kötelezettségek előírásakor vagy ilyen kötelezettségek ellátására vonatkozó szerződés megkötése esetén ellentételezik a közszolgáltatóknál felmerült költségeket, és/vagy kizárólagos jogokat biztosítanak a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése fejében.

(2) Ezt a rendeletet a vasúti, valamint az egyéb kötöttpályás és a közúti személyszállítási közszolgáltatások belföldi és nemzetközi üzemeltetésére kell alkalmazni, kivéve azokat a szolgáltatásokat, amelyeket főként történelmi érdekességük vagy idegenforgalmi értékük miatt üzemeltetnek. A tagállamok e rendeletet alkalmazhatják a belvízi személyszállításra, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról szóló, 1992. december 7-i 3577/92/EGK tanácsi rendelet ( 1 ) sérelme nélkül, a nemzeti tengereken folytatott személyszállításra is.

Amennyiben ehhez hozzájárulnak azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyek területén a szolgáltatásokat nyújtják, a közszolgáltatási kötelezettségek érinthetik a határokon átnyúló közlekedési közszolgáltatásokat, a helyi és regionális közlekedési szükségleteket kiszolgáló szolgáltatásokat is beleértve.

(3) E rendelet nem alkalmazandó a 2004/17/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti és a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdése szerinti építési koncesszióra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "személyszállítási közszolgáltatás": a nyilvánosság számára megkülönböztetés nélkül és folyamatosan nyújtott általános gazdasági érdekű személyszállítási szolgáltatások;

b) "illetékes hatóság": valamely tagállam vagy tagállamok bármely hatósága vagy hatóságcsoportja, amely egy adott földrajzi területen hatáskörrel rendelkezik a személyszállítás területén való beavatkozásra, vagy ilyen hatáskörrel felruházott bármely szerv;

c) "illetékes helyi hatóság": bármely illetékes hatóság, amelynek földrajzi illetékessége nem országos;

d) "közszolgáltató": bármely köz- vagy magánvállalkozás vagy e vállalkozások csoportja, amely személyszállítási közszolgáltatásokat működtet, vagy bármely olyan közjogi szerv, amely személyszállítási közszolgáltatásokat nyújt;

e) "közszolgáltatási kötelezettség": valamely illetékes hatóság által annak érdekében meghatározott vagy megállapított kötelezettség, hogy biztosítsa az olyan általános érdekű személyszállítási közszolgáltatások nyújtását, amelyeket egy szolgáltató - amennyiben saját gazdasági érdekeit venné figyelembe - ellenszolgáltatás nélkül nem, vagy nem olyan mértékben vagy nem ugyanolyan feltételekkel végezne el;

f) "kizárólagos jog": a közszolgáltatót egy meghatározott útvonalon, hálózatban vagy területen, valamennyi más hasonló szolgáltató kizárásával, egyes személyszállítási közszolgáltatások működtetésére feljogosító jog;

g) "közszolgáltatási ellentételezés": bármely olyan - különösen pénzügyi - előny, amelyet az illetékes hatóság a közforrások terhére közszolgáltatási kötelezettség végrehajtásának időszaka alatt vagy ezen időszakhoz kapcsolódóan közvetlenül vagy közvetve nyújt;

h) "közvetlen odaítélés": közszolgáltatási szerződésnek egy adott közszolgáltató számára előzetes versenytárgyalási eljárás nélkül történő odaítélése;

i) "közszolgáltatási szerződés": egy vagy több olyan jogilag kötelező erejű aktus, amely megerősíti az illetékes hatóság és a közszolgáltató közötti megállapodást, amelynek értelmében a közszolgáltatóra ruházzák a közszolgáltatási kötelezettségek hatálya alá tartozó személyszállítási közszolgáltatások kezelését és üzemeltetését; a szerződés - a tagállamok joga szerint - az illetékes hatóság által hozott határozat is lehet, amely:

- egyedi törvényi vagy rendeleti aktus formáját ölti, vagy

- tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek esetén az illetékes hatóság maga nyújtja a szolgáltatásokat, vagy az ilyen szolgáltatások nyújtását belső szolgáltatóra bízza;

j) "belső szolgáltató": olyan elkülönült jogi egység, amely felett az illetékes helyi hatóság - illetve hatóságcsoport esetén legalább egy illetékes helyi hatóság - a saját szervezeti egységei feletti ellenőrzéshez hasonló ellenőrzést gyakorol;

k) "érték": a személyszállítás tekintetében valamely szolgáltatás, útvonal, közszolgáltatási szerződés vagy ellentételezési rendszer értéke, amely megfelel a közszolgáltató vagy közszolgáltatók héanélküli teljes bevételének, beleértve a hatóságok által kifizetett, bármilyen jellegű ellentételezéseket is, valamint az olyan menetjegyek eladásából származó bevételeket, amelyeket nem fizetnek vissza a kérdéses illetékes hatóság számára;

l) "általános szabály": olyan intézkedés, amelyet valamely illetékes hatóság felelőssége alá tartozó adott földrajzi területen valamennyi azonos típusú személyszállítási közszolgáltatásra megkülönböztetés nélkül alkalmazni kell;

m) "integrált személyszállítási közszolgáltatások": egy meghatározott földrajzi területen található, egyetlen információs rendszerrel, jegykiadó rendszerrel és menetrenddel rendelkező összekapcsolt szállítási szolgáltatások;

aa) "vasúti személyszállítási közszolgáltatás": vasúti személyszállítási közszolgáltatás az egyéb kötöttpályás közlekedési módok, például a metró és a villamos kivételével.

2a. cikk

A közszolgáltatási kötelezettségek meghatározása

(1) Az illetékes hatóságnak a személyszállítási közszolgáltatással kapcsolatos rendelkezésekben a 2. cikk e) pontjának megfelelően meg kell határoznia a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó előírásokat, valamint azok hatályát. Az említett előírások magukban foglalják annak lehetőségét is, hogy a költségeket fedező szolgáltatásokat összevonjanak a költségeket nem fedező szolgáltatásokkal.

Az említett előírásoknak, valamint azok hatályának meghatározásakor az illetékes hatóságnak - az uniós jognak megfelelően - kellően tiszteletben kell tartania az arányosság elvét.

Az előírásoknak összhangban kell lenniük a tagállamok közösségi közlekedéssel kapcsolatos szakpolitikai dokumentumaiban megjelölt szakpolitikai célkitűzésekkel.

A közösségi közlekedéssel kapcsolatos szakpolitikai dokumentumok tartalmát és formátumát, valamint az érintett érdekelt felekkel való egyeztetésre vonatkozó eljárásokat a nemzeti jognak megfelelően kell meghatározni.

(2) A közszolgáltatási kötelezettségek meghatározásának és azok nettó pénzügyi hatása ellentételezésének biztosítania kell:

a) a közösségi közlekedéssel kapcsolatos szakpolitika célkitűzéseinek költséghatékony módon történő megvalósulását; és

b) a személyszállítási közszolgáltatásnak a közösségi közlekedési szakpolitikában meghatározott követelményeknek megfelelő, hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát.

3. cikk

Közszolgáltatási szerződések és általános szabályok

(1) Amennyiben valamely illetékes hatóság úgy dönt, hogy a választása szerinti szolgáltatónak a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének fejében kizárólagos jogot és/vagy bármilyen jellegű ellentételezést biztosít, ezt közszolgáltatási szerződés keretében kell megtennie.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, azon közszolgáltatási kötelezettségek is, amelyek célja maximált díjak megállapítása valamennyi utas vagy az utasok egyes csoportjai számára, általános szabályok hatálya alá vonhatók. Az illetékes hatóság - a 4. és a 6. cikkben, valamint a mellékletben meghatározott elvekkel összhangban - oly módon ellentételezi a közszolgáltatók részére az általános szabályokban meghatározott díjszabási kötelezettségek betartása miatt felmerült költségekre és elért bevételre gyakorolt nettó - pozitív vagy negatív - pénzügyi hatást, hogy elkerüljék a túlkompenzációt. Ez nem áll ellentétben az illetékes hatóságok azon jogával, hogy a legmagasabb díjakat megállapító közszolgáltatási kötelezettségeket közszolgáltatási szerződésekbe foglalják.

(3) A Szerződés 73., 86., 87. és 88. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok e rendelet alkalmazási köréből kizárhatják a közszolgáltatási kötelezettségek pénzügyi ellentételezésére vonatkozó olyan általános szabályokat, amelyek az iskolai tanulók, a hallgatók, a gyakornokok és a csökkent mozgásképességű személyek számára maximált díjakat határoznak meg. Ezekről az általános szabályokról a Szerződés 88. cikkének megfelelően értesítést kell küldeni. Minden ilyen értesítés tartalmazza az intézkedéssel és különösen a számítási módszer részleteivel kapcsolatos valamennyi információt.

4. cikk

A közszolgáltatási szerződések és az általános szabályok kötelező tartalma

(1) A közszolgáltatási szerződéseknek és az általános szabályoknak:

a) egyértelműen meg kell határozniuk a közszolgáltató által teljesítendő, az e rendeletben meghatározott és a rendelet 2a. cikkében részletezett közszolgáltatási kötelezettségeket és az érintett földrajzi területeket;

b) objektív és átlátható módon előre meg kell határozniuk

i. azon paramétereket, amelyeket ellentételezés esetén az ellentételezés kiszámításához alapul kell venni; és

ii. a biztosított kizárólagos jogok jellegét és mértékét úgy, hogy azzal megelőzhető legyen a túlkompenzáció.

A nem az 5. cikk (1), (3) vagy (3b) bekezdésének értelmében odaítélt közszolgáltatási szerződések esetében ezeket a paramétereket úgy kell meghatározni, hogy az ellentételezés egyetlen esetben se haladja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerült költségekre és elért bevételre gyakorolt nettó pénzügyi hatás fedezéséhez szükséges összeget, figyelembe véve az ezzel kapcsolatosan a közszolgáltató által megtartott bevételeket, valamint egy észszerű nyereséget;

c) meg kell határozniuk a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó költségek megosztására vonatkozó szabályokat. Ezek a költségek különösen a személyzet, az energia, az infrastrukturális díjak, továbbá a személyszállítási szolgáltatások működtetéséhez szükséges, a közlekedési közszolgáltatásban használt járművek, gördülőállomány, valamint létesítmények karbantartása és javítása költségeit, továbbá az állandó költségeket és egy megfelelő tőkemegtérülést foglalhatnak magukban.

(2) A közszolgáltatási szerződések és az általános szabályok meghatározzák a menetjegyek eladásából származó bevételek megosztását, amelyeket a közszolgáltató megtarthat, visszafizethet az illetékes hatóság számára, vagy amelyek közöttük eloszthatók.

(3) A közszolgáltatási szerződések időtartama korlátozott, és nem haladhatja meg autóbuszos szolgáltatások esetén a tíz évet, és vasúti vagy egyéb kötöttpályás személyszállítási szolgáltatások esetén a 15 évet. A különböző közlekedési módokra vonatkozó közszolgáltatási szerződések időtartama nem haladhatja meg a 15 évet, ha a vasúti vagy egyéb kötöttpályás közlekedés a kérdéses szolgáltatások értékének több mint 50 %-át képviseli.

(4) Szükség esetén - az eszközérték-csökkenés leírására vonatkozó feltételekre figyelemmel - a közszolgáltatási szerződés időtartama legfeljebb 50 %-kal meghosszabbítható, ha a közszolgáltató olyan eszközöket biztosít, amelyek a közszolgáltatási szerződés tárgyát képező személyszállítási szolgáltatás végrehajtásához szükséges eszközök összességének tekintetében jelentősek, és túlnyomórészt a szerződés tárgyát képező személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódnak.

Amennyiben a sajátos földrajzi helyzetből fakadó költségek igazolják, a (3) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási szerződés időtartama a legkülső régiókban legfeljebb 50 %-kal meghosszabbítható.

Amennyiben a tőkének a kivételes infrastrukturális, gördülőállomány- vagy járműberuházással kapcsolatos amortizációja igazolja, és amennyiben a közszolgáltatási szerződést méltányos versenytárgyalási eljárás keretében ítélték oda, a közszolgáltatási szerződés időtartama hosszabb is lehet. Ebben az esetben az átláthatóság biztosítása érdekében az illetékes hatóság a szerződés megkötését követő egy éven belül továbbítja a Bizottságnak a közszolgáltatási szerződést és az annak hosszabb időtartamát igazoló információkat.

(4a) A közszolgáltatási szerződések teljesítése során a közszolgáltatóknak eleget kell tenniük a szociális és a munkajog terén uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve kollektív szerződésekben megállapított alkalmazandó kötelezettségeknek.

(4b) A közszolgáltató változása esetén a 2001/23/EK irányelvet kell alkalmazni, amennyiben az irányelv értelmében ez a változás vállalkozásátruházásnak minősül.

(5) A nemzeti és közösségi jog sérelme nélkül, beleértve a szociális partnerek közötti kollektív szerződéseket, az illetékes hatóságok kérhetik a kiválasztott közszolgáltatótól, hogy a szolgáltatások nyújtásához előzetesen felvett személyzetnek adja meg azokat a jogokat, amelyekben az akkor részesülne, ha a 2001/23/EK irányelv szerinti átruházás történt volna. Amennyiben az illetékes hatóságok a közszolgáltatókat egyes szociális előírások teljesítésére kötelezik, a versenytárgyalási eljárással kapcsolatos dokumentumokban és a közszolgáltatási szerződésben fel kell sorolni az érintett személyzetet, és átlátható adatokat kell adni szerződéses jogaikról és azon feltételekről, amelyek alapján e munkavállalók a szolgáltatásokhoz kapcsolódónak tekintendők.

(6) Amennyiben az illetékes hatóságok a nemzeti joggal összhangban a bizonyos minőségi és társadalmi előírásoknak való megfelelést vagy szociális és minőségi kritériumok megállapítását írják elő a közszolgáltatók számára, ezeket az előírásokat és kritériumokat fel kell tüntetni a pályázati dokumentumokban és a közszolgáltatási szerződésekben. A 2001/23/EK irányelv rendelkezéseit is szem előtt tartva, e pályázati dokumentumokban és közszolgáltatási szerződésekben adott esetben fel kell tüntetni az előző szolgáltató által felvett személyzet átadásával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információkat is.

(7) A pályázati dokumentumoknak és a közszolgáltatási szerződéseknek átlátható módon kell tartalmazniuk, hogy bevonható-e alvállalkozó, és ha igen, milyen mértékben. Alvállalkozói jogviszony létrejötte esetén a személyszállítási közszolgáltatás igazgatásával és ellátásával e rendeletnek megfelelően megbízott szolgáltató köteles a személyszállítási közszolgáltatás nagy részét maga nyújtani. Egy közszolgáltatási szerződés, amely egyidejűleg rendelkezik a személyszállítási közszolgáltatás megtervezéséről, felépítéséről és működtetéséről, teljes alvállalkozói bevonást engedhet azon szolgáltatások működtetésére. A közszolgáltatási szerződés a nemzeti és közösségi joggal összhangban megállapítja az alvállalkozásra alkalmazandó feltételeket.

(8) A közszolgáltatási szerződésekben elő kell írni a szolgáltatók számára, hogy a közszolgáltatási szerződések odaítélése szempontjából lényeges valamennyi információt továbbítsák az illetékes hatóságnak, és gondoskodjanak a bizalmas üzleti információk törvényes védelméről. Az illetékes hatóságoknak minden érdekelt fél számára elérhetővé kell tenniük a versenytárgyalási eljárás keretében benyújtandó ajánlat elkészítése szempontjából releváns információkat, ugyanakkor gondoskodniuk kell a bizalmas üzleti információk törvényes védelméről is. Ezeknek az információknak tartalmazniuk kell például a versenytárgyalási eljárás által érintett személyszállítási közszolgáltatáshoz kapcsolódó utasigényt, a díjszabásokat, a költségeket és a bevételeket, valamint a szükséges járművek üzemeltetéséhez kapcsolódó infrastruktúra-jellemzők részleteit, lehetővé téve az érdekelt felek számára, hogy üzleti terveiket a megfelelő információk birtokában készítsék el. A pályahálózat-működtetőknek támogatniuk kell az illetékes hatóságokat abban, hogy rendelkezésre bocsássák valamennyi releváns infrastruktúra-jellemzőt. A fent előírt rendelkezéseknek való megfelelés elmulasztását az e rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében előírt jogi felülvizsgálatnak kell alávetni.

5. cikk

Közszolgáltatási szerződések odaítélése

(1) A közszolgáltatási szerződéseket az e rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell odaítélni. Az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás tekintetében azonban a 2004/17/EK vagy 2004/18/EK irányelvben meghatározott szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződéseket az ezen irányelvekben meghatározott eljárásokkal összhangban kell odaítélni, amennyiben az ilyen szerződések nem az ezen irányelvekben meghatározott szolgáltatási koncessziós szerződések formájában készültek. Amennyiben a szerződéseket a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelvvel összhangban kell odaítélni, e cikk (2)-(6) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók.

(2) Amennyiben a nemzeti jog nem tiltja, bármely illetékes helyi hatóság - függetlenül attól, hogy az önálló hatóság vagy integrált személyszállítási közszolgáltatást nyújtó hatóságcsoport-e - dönthet úgy, hogy saját maga nyújt személyszállítási közszolgáltatásokat vagy közvetlenül ítél oda közszolgáltatási szerződéseket olyan jogilag elkülönült jogi személy részére, amely felett az illetékes helyi hatóság - illetve hatóságcsoport esetén legalább egy illetékes helyi hatóság - a saját szervezeti egységei feletti ellenőrzéshez hasonló ellenőrzést gyakorol.

A vasúti személyszállítási közszolgáltatás esetében az első albekezdésben említett hatóságcsoport kizárólag olyan illetékes helyi hatóságokból állhat, amelyek földrajzi illetékessége nem terjed ki az egész ország területére. Az első albekezdésben említett személyszállítási közszolgáltatás vagy közszolgáltatási szerződés hatálya kizárólag városi agglomerációk és/vagy vidéki területek közlekedési szükségleteire terjedhet ki.

Amennyiben az illetékes helyi hatóság így határoz, az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) annak megállapításához, hogy az illetékes helyi hatóság gyakorol-e ellenőrzést, olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint az igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testületekben való képviselet mértéke, az alapszabályok erre vonatkozó előírásai, a tulajdon, a stratégiai döntésekre és az egyedi irányítási döntésekre gyakorolt tényleges hatás és ellenőrzés. A közösségi jognak megfelelően az e bekezdés szerinti ellenőrzés megvalósításának nem kötelező követelménye az, hogy az illetékes hatóság 100 %-os tulajdonnal rendelkezzen - különösen a köz- és magánszféra partnersége esetén -, feltéve hogy az állami befolyás meghatározó, és az ellenőrzés más kritériumok alapján megvalósítható;

b) ezen bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a belső szolgáltató, és bármely olyan egység, amelyre ezen szolgáltató akár minimális befolyást is gyakorol, személyszállítási közszolgáltatási tevékenységét - a tevékenységnek a szomszédos helyi illetékes hatóságok területére belépő kimenő útvonalaktól vagy egyéb kisegítő elemeitől függetlenül - a helyi illetékes hatóság területén végzi, és nem vesz részt az illetékes helyi hatóság területén kívül szervezett, személyszállítási közszolgáltatás nyújtására irányuló versenytárgyalási eljárásokban;

c) a b) ponttól eltérve a belső szolgáltató részt vehet tisztességes versenytárgyalási eljárásokon a közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződésének lejártát megelőző két évben azzal a feltétellel, hogy végső határozat született a belső szolgáltató szerződésének hatálya alá tartozó személyszállítási közszolgáltatások méltányos versenytárgyalási eljárás keretében történő kiírására, és hogy a belső szolgáltató nem kötött egyéb, közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződést;

d) illetékes helyi hatóság hiányában, az a), b) és c) pontot kell alkalmazni valamely nemzeti hatóságra, amely egy adott földrajzi terület tekintetében jár el, amely nem nemzeti terület, feltéve hogy a belső szolgáltató nem vesz részt személyszállítási közszolgáltatási szerződés odaítélésére irányuló olyan versenytárgyalási eljárásokban, amelyeket azon a területen kívül szerveztek, amelyre a közszolgáltatási szerződést odaítélték;

e) amennyiben a 4. cikk (7) bekezdése szerint alvállalkozó bevonására kerül sor, a belső szolgáltató köteles a személyszállítási közszolgáltatás túlnyomó részét maga nyújtani.

(3) Bármely illetékes hatóságnak, amely belső szolgáltatótól eltérő harmadik személy szolgáltatásait veszi igénybe, a közszolgáltatási szerződéseket - a (3a), (4), (4a), (4b), (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - versenytárgyalási eljárás alapján kell odaítélnie. A versenytárgyalási eljáráshoz elfogadott eljárásnak valamennyi szolgáltató számára nyitva kell állnia, tisztességesnek kell lennie, és tiszteletben kell tartania az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét. Az ajánlatok benyújtását és az előzetes kiválasztást követően az eljárás keretében - az említett elvekkel összhangban folytatott - tárgyalásokra kerülhet sor annak érdekében, hogy meghatározzák a sajátos vagy összetett szükségletek teljesítésének legjobb módját.

(3a) Ha a nemzeti jog nem tiltja, a versenytárgyalási eljárás útján odaítélt, vasúti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződések esetében az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy ideiglenesen közvetlenül ítéli oda az új szerződéseket, amennyiben úgy ítéli meg, hogy kivételes körülmények fennállása miatt a közvetlen odaítélés indokolt. Kivételes körülménynek tekintendők többek között az alábbi esetek:

- az illetékes hatóság vagy más illetékes hatóságok már több olyan versenytárgyalási eljárást is folytatnak, amelyek érinthetik a várhatóan beérkező ajánlatok számát és minőségét abban az esetben, ha a szerződést versenytárgyalási eljárás útján ítélik oda, vagy

- a közszolgáltatás-nyújtás optimalizálása érdekében módosítani kell egy vagy több közszolgáltatási szerződés hatályát.

Az illetékes hatóságnak erről indokolással ellátott határozatot kell hoznia, amelyről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Az e bekezdés értelmében odaítélt szerződések időtartamának arányosnak kell lennie a vonatkozó kivételes körülménnyel, és az semmi esetre sem haladhatja meg az 5 évet.

Az említett szerződéseket az illetékes hatóság közzéteszi. Ennek során figyelmet fordít a bizalmas üzleti információk és kereskedelmi érdekek törvényes védelmére.

Az ugyanazon közszolgáltatási kötelezettségeket érintő későbbi szerződés már nem ítélhető oda e rendelkezés alapján.

(3b) A (3) bekezdés alkalmazásakor az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy a következő eljárást alkalmazzák:

Az illetékes hatóságok a vasúti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződés odaítélésére irányuló szándékukat oly módon is kihirdethetik, hogy tájékoztatót tesznek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A tájékoztatónak tartalmaznia kell az odaítélendő szerződés tárgyát képező szolgáltatások részletes leírását, valamint a szerződés típusát és időtartamát.

A szolgáltatók az illetékes hatóság által megállapítandó időtartamon belül jelezhetik érdeklődésüket; ez az időtartam nem lehet rövidebb, mint a tájékoztató közzétételétől számított 60 nap.

Amennyiben ezen időtartam elteltét követően:

a) csupán egyetlen szolgáltató jelezte, hogy részt kíván venni a közszolgáltatási szerződés odaítélésére irányuló eljárásban;

b) a szolgáltató kellőképpen igazolta, hogy valóban képes nyújtani a szállítási szolgáltatást, mégpedig oly módon, hogy ennek során megfelel a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségeknek;

c) a verseny hiánya nem a közbeszerzési feltételek mesterséges leszűkítésének az eredménye; és

d) amennyiben nincs más észszerű alternatíva,

az illetékes hatóságok tárgyalásokat kezdhetnek ezzel a szolgáltatóval annak céljából, hogy nyílt közbeszerzési eljárás kiírása nélkül szerződést kössenek vele.

(4) Amennyiben a nemzeti jog nem tiltja, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy közvetlenül ítél oda olyan közszolgáltatási szerződéseket:

a) amelyek becsült átlagos éves értéke kevesebb mint 1 000 000 EUR, illetve a vasúti személyszállítási közszolgáltatást is magában foglaló közszolgáltatási szerződés esetén kevesebb mint 7 500 000 EUR; vagy

b) amelyek évente 300 000 kilométernél, illetve vasúti személyszállítási közszolgáltatást is magában foglaló közszolgáltatási szerződés esetén 500 000 kilométernél kisebb volumenű személyszállítási közszolgáltatás nyújtására vonatkoznak.

A legfeljebb 23 közúti járművet üzemeltető kis- és középvállalkozásoknak közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződések esetében e küszöbértékek megemelhetők vagy egy 2 000 000 EUR alatti becsült átlagos éves értékre vagy pedig évente 600 000 kilométernél kisebb volumenű személyszállítási közszolgáltatás nyújtására.

(4a) Amennyiben a nemzeti jog nem tiltja, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy közvetlenül ítél oda vasúti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződéseket:

a) ha úgy ítéli meg, hogy az érintett piac és hálózat strukturális és földrajzi sajátosságai indokolják a szerződés közvetlen odaítélését, különös tekintettel azok méretére, a kereslet jellemzőire, a hálózat összetettségére, műszaki és földrajzi elszigeteltségére, továbbá a szerződés hatálya alá tartozó szolgáltatásokra; valamint

b) ha az adott szerződés eredményeképpen a korábban kötött közszolgáltatási szerződéshez képest javulna a szolgáltatások minősége és/vagy a költséghatékonyság.

Ennek alapján az illetékes hatóságnak indokolással ellátott határozatot kell közzétennie, és erről a közzétételtől számított egy hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot. Az illetékes hatóság odaítélheti a szerződést.

Úgy kell tekinteni, hogy teljesítik az a) alpontban foglalt feltételeket azok a tagállamok, amelyekben 2017. december 24-én a legnagyobb éves piaci volumen kevesebb mint 23 millió vonatkilométer, és amelyekben nemzeti szinten csupán egy illetékes hatóság van és a teljes hálózatukra egyetlen közszolgáltatási szerződés vonatkozik. Amennyiben ezen tagállamok valamely illetékes hatósága úgy dönt, hogy valamely közszolgáltatási szerződést közvetlenül ítéli oda, az adott tagállam értesíti erről a Bizottságot. Az Egyesült Királyság dönthet úgy, hogy ezt az albekezdést alkalmazza Észak-Írországra.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy dönt, hogy valamely közszolgáltatási szerződést közvetlenül ítél oda, mérhető, átlátható és ellenőrizhető teljesítménykövetelményeket kell meghatároznia. Ezeket a követelményeket bele kell foglalni a szerződésbe.

A teljesítménykövetelményeknek ki kell terjedniük különösen a szolgáltatások pontosságára, a vonatok üzemeltetésének gyakoriságára, a vasúti gördülőállomány minőségére és a személyszállítási kapacitásra.

A szerződésnek az illetékes hatóság általi rendszeres értékelést lehetővé tevő konkrét teljesítménymutatókat kell magában foglalnia. A szerződésnek hatékony és visszatartó erejű intézkedéseket kell meghatároznia arra az esetre, ha a vasúti társaság elmulasztja a teljesítménykövetelmények teljesítését.

Az illetékes hatóságnak rendszeresen értékelnie kell, hogy a vasúti társaság elérte-e a szerződésben foglalt teljesítménykövetelmények teljesítésével kapcsolatos célkitűzéseit, és közzé kell tennie az értékelés eredményét. Ezeket a rendszeres értékeléseket legalább ötévente el kell végezni. Az illetékes hatóságnak megfelelő és jól időzített intézkedéseket - többek között hatékony és visszatartó erejű szerződéses szankciókat - kell hoznia abban az esetben, ha a szolgáltatások minőségében és/vagy a költséghatékonyságban nem áll be megfelelő mértékű javulás. Amennyiben a szolgáltató elmulasztja a teljesítménykövetelmények teljesítését, az illetékes hatóság bármikor - részben vagy egészben - felfüggesztheti vagy felmondhatja az e rendelkezés alapján odaítélt szerződést.

(4b) Amennyiben a nemzeti jog nem tiltja, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy közvetlenül ítél oda vasúti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződéseket, ha azok kizárólag vasúti személyszállítási szolgáltatások olyan szolgáltató általi biztosítására vonatkoznak, amely egyidejűleg üzemelteti a szolgáltatások nyújtása által érintett vasúti infrastruktúra egészét vagy annak túlnyomó részét, és amely vasúti infrastruktúrára a 2012/34/EU irányelv 2. cikke (3) bekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően nem alkalmazandó a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 7., 7a., 7b., 7c., 7d., 8., 13. cikke és IV. fejezete.

A 4. cikk (3) bekezdésétől eltérve az e bekezdés, valamint az e cikk (4a) bekezdése értelmében közvetlenül odaítélt szerződések időtartama nem haladhatja meg a 10 évet, azon esetek kivételével, amelyekre a 4. cikk (4) bekezdése vonatkozik.

Az e bekezdésnek és a (4a) bekezdésnek megfelelően odaítélt szerződéseket közzé kell tenni, és ennek során figyelmet kell fordítani a bizalmas üzleti információk és kereskedelmi érdekek törvényes védelmére.

(5) A szolgáltatásnyújtás megszakadása vagy ilyen helyzet közvetlen kockázata esetén az illetékes hatóság szükséghelyzeti intézkedéseket hozhat.

A szükséghelyzeti intézkedés közszolgáltatási szerződés közvetlen odaítélése, közszolgáltatási szerződés meghosszabbítására vonatkozó hivatalos megállapodás vagy meghatározott közszolgáltatások nyújtásának előírása formájában hozható meg. A közszolgáltatónak joga van fellebbezni a meghatározott közszolgáltatások nyújtását előíró határozat ellen. A közszolgáltatási szerződés szükséghelyzeti intézkedés keretében való odaítélésének időtartama vagy annak meghosszabbítása, illetve előírása nem szólhat két évnél hosszabb időtartamra.

(6) Amennyiben a nemzeti jog nem tiltja, az illetékes hatóságok határozhatnak úgy, hogy a vasúti szállítást érintő közszolgáltatási szerződéseket közvetlenül ítélik oda, az egyéb kötöttpályás szállítást, például a metrót vagy a villamost kivéve. A 4. cikk (3) bekezdésétől eltérve az ilyen szerződések időtartama nem haladhatja meg a 10 évet, azon esetek kivételével, amelyekre a 4. cikk (4) bekezdése vonatkozik.

(6a) A vasúti társaságok közötti verseny erősítése érdekében az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy az egy adott pályahálózat vagy útvonalcsomag szakaszaira vonatkozó vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéseket különböző vasúti társaságoknak ítélik oda. Ennek érdekében az illetékes hatóságok a versenytárgyalási eljárás elindítását megelőzően dönthetnek úgy, hogy korlátozzák az egyazon vasúti társaságnak odaítélhető szerződések számát.

(7) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a (2)-(6) bekezdéssel összhangban hozott határozatok azon személy kérelmére hatékonyan és gyorsan felülvizsgálhatók legyenek, akinek érdekében áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és aki állítólagos jogsértést szenvedett, vagy fennáll ennek a veszélye azon oknál fogva, hogy az ilyen határozatok megsértették a közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

A (4a) és (4b) bekezdés hatálya alá tartozó esetekben ilyen intézkedés lehet az illetékes hatóság által hozott, indokolással ellátott határozat érintett tagállam által kijelölt független szerv általi felülvizsgálatának lehetősége. E felülvizsgálat eredményét a nemzeti jognak megfelelően nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

Amennyiben a jogorvoslati eljárásokért felelős szervek jellegüket tekintve nem bírói testületek, határozataikat mindig írásban meg kell indokolniuk. Továbbá, ilyen esetben rendelkezéseket kell hozni olyan eljárások biztosítására, amelyek révén a jogorvoslati szerv által hozott valamennyi, állítólagosan jogellenes intézkedés vagy a szervre átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett bármilyen állítólagos hiba bírósági felülvizsgálat vagy egy olyan más szerv által nyújtott jogorvoslat tárgyává tehető, amely a Szerződés 234. cikke értelmében bíróság, és mind az ajánlatkérőtől, mind a jogorvoslati szervtől független.

5a. cikk

Vasúti gördülőállomány

(1) Az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy az adott versenytárgyalási eljárás megindítására figyelemmel szükség van-e olyan intézkedések meghozatalára, amelyek biztosítják a megfelelő gördülőállományhoz való tényleges és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést. E vizsgálat során figyelembe kell venni, hogy az adott piacon működnek-e gördülőállomány-lízingtársaságok vagy más olyan piaci szereplők, amelyek gördülőállományt lízingelnek. A vizsgálati jelentést nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az illetékes hatóságok - a nemzeti jognak megfelelően és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban - határozhatnak úgy, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket a megfelelő járművekhez való tényleges és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítása céljából. Ezen intézkedések többek között a következők lehetnek:

a) az illetékes hatóság a közszolgáltatási szerződés végrehajtásához használt gördülőállományt maga szerzi be abból a célból, hogy azt piaci áron vagy a közszolgáltatási szerződés részeként a kiválasztott közszolgáltató rendelkezésére bocsássa a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 6. cikk és - adott esetben - a melléklet alapján;

b) a közszolgáltatási szerződés végrehajtásához használt gördülőállomány finanszírozásához az illetékes hatóság piaci áron vagy a közszolgáltatási szerződés részeként garanciát nyújt a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 6. cikk és - adott esetben - a melléklet alapján, ideértve a maradványérték-kockázatra kiterjedő garanciát;

c) az illetékes hatóság a közszolgáltatási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a gördülőállományt a szerződés lejártakor az előre meghatározott pénzügyi feltételekkel, piaci áron átveszi; vagy

d) együttműködés más illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy nagyobb gördülőállomány-parkot hozzanak létre.

(3) Ha a gördülőállományt új közösségi közlekedési szolgáltatónak adják át, az illetékes hatóságnak a pályázati dokumentumokba minden rendelkezésére álló információt bele kell foglalnia a gördülőállomány karbantartási költségeiről és fizikai állapotáról.

6. cikk

Közszolgáltatási ellentételezés

(1) Valamely általános szabályhoz vagy közszolgáltatási szerződéshez kapcsolódó valamennyi ellentételezésnek meg kell felelnie a 4. cikkben foglalt rendelkezéseknek, tekintet nélkül a szerződés odaítélésének módjára. A nem az 5. cikk (1), (3) vagy (3b) bekezdésének értelmében odaítélt közszolgáltatási szerződéshez vagy valamely általános szabályhoz kapcsolódó valamennyi ellentételezésnek természetétől függetlenül meg kell felelnie a mellékletben meghatározott rendelkezéseknek is.

(2) A Bizottság írásbeli kérelmére a tagállamoknak három hónapon belül vagy a kérelemben meghatározott bármely hosszabb határidőn belül továbbítaniuk kell a Bizottság részére minden olyan információt, amelyeket az szükségesnek ítél annak meghatározásához, hogy az odaítélt ellentételezések megfelelnek-e ennek a rendeletnek.

7. cikk

Közzététel

(1) Minden illetékes hatóság évente egyszer összevont jelentést tesz közzé a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási kötelezettségekről. A jelentés tartalmazza a közszolgáltatási szerződések kezdő dátumát és időtartamát, a kiválasztott közszolgáltatókat, valamint a visszatérítés útján az említett közszolgáltatóknak biztosított ellentételezéseket és kizárólagos jogokat. A jelentésben különbséget kell tenni az autóbuszos szállítás és a vasúti szállítás között, annak lehetővé kell tennie a közlekedési közszolgáltatási hálózat teljesítményének, minőségének és finanszírozásának ellenőrzését és értékelését, valamint adott esetben tájékoztatást kell nyújtania a biztosított kizárólagos jogok jellegéről és terjedelméről. A jelentésben figyelembe kell továbbá venni az érintett tagállam közösségi közlekedéssel kapcsolatos szakpolitikai dokumentumaiban megjelölt szakpolitikai célkitűzéseket is. A tagállamok - például egy közös internetes portálon keresztül - központi hozzáférést biztosítanak e jelentésekhez.

(2) Minden illetékes hatóság meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy legalább egy évvel az ajánlati felhívás közzététele előtt vagy egy évvel a közvetlen odaítélés előtt az Európai Unió Hivatalos Lapjában legalább a következő információkat közzétegyék:

a) az illetékes hatóság neve és címe;

b) a tervezett odaítélési mód;

c) az odaítélés tárgyát képező lehetséges szolgáltatások és területek;

d) a közszolgáltatási szerződés tervezett kezdő dátuma és időtartama.

Az illetékes hatóságok határozhatnak úgy, hogy nem hozzák nyilvánosságra ezeket az információkat, amennyiben a közszolgáltatási szerződés éves szinten 50 000 kilométert meg nem haladó személyszállítási közszolgáltatás nyújtására vonatkozik.

Amennyiben ezen információk közzétételüket követően megváltoznak, az illetékes hatóság a lehető leghamarabb közzéteszi ezek helyesbítését. Ez a helyesbítés nem érintheti a közvetlen odaítélés vagy az ajánlati felhívás kezdő időpontját.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó az 5. cikk (5) bekezdésére.

(3) A vasúti szállítást érintő közszolgáltatási szerződéseknek az 5. cikk (6) bekezdésében meghatározott közvetlen odaítélése esetében az illetékes hatóság egy évvel az odaítélést követően közzéteszi az alábbi információkat:

a) a szerződő fél neve és tulajdonosa, és adott esetben a jogi ellenőrzést gyakorló személy vagy személyek neve;

b) a közszolgáltatási szerződés időtartama;

c) az elvégzendő személyszállítási szolgáltatások leírása;

d) a pénzügyi ellentételezés paramétereinek leírása;

e) minőségi célkitűzések, mint például a pontosság és megbízhatóság, valamint az alkalmazandó jutalmak és szankciók;

f) a lényeges eszközökkel kapcsolatos feltételek.

(4) Az illetékes hatóság bármely érdekelt fél kérelmére megküldi a közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződésre vonatkozó határozatának indokolását.

8. cikk

Átmenet

(1) A közszolgáltatási szerződéseket az e rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell odaítélni. Az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás tekintetében azonban a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelvben meghatározott szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződéseket az ezen irányelvekben meghatározott eljárásokkal összhangban kell odaítélni, amennyiben az ilyen szerződések nem az ezen irányelvekben meghatározott szolgáltatási koncessziós szerződés formájában készültek. Abban az esetben, ha a szerződéseket a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelvvel összhangban kell odaítélni, e cikk (2)-(4) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók.

(2) A (3) bekezdés sérelme nélkül

i. az 5. cikk 2019. december 3-tól alkalmazandó a közúti, valamint a vasúttól eltérő egyéb kötöttpályás közlekedési módok - például metró és villamos - igénybevételével történő személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási szerződések odaítélésére;

ii. az 5. cikk 2019. december 3-tól alkalmazandó a vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra;

iii. 2023. december 25-től kezdődően az 5. cikk (6) bekezdése és a 7. cikk (3) bekezdése nem alkalmazandó.

Az 5. cikk (6) bekezdése alapján a 2019. december 3. és 2023. december 24. között odaítélt szerződések időtartama nem haladhatja meg a 10 évet.

2019. december 2-ig a tagállamok intézkedéseket hoznak az 5. cikknek való fokozatos megfelelés érdekében, elkerülendő a súlyos szerkezeti problémákat, különösen a szállítási kapacitást illetően.

A 2020. december 25-ét követő hat hónapon belül a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az elért eredményekről, amelyben kiemelik a közszolgáltatási szerződések 5. cikknek megfelelően történő odaítélésének végrehajtását. A tagállamok által az elért eredményekről benyújtott jelentések alapján a Bizottság felülvizsgálatot végez, és adott esetben javaslatot tesz jogalkotási intézkedésekre.

(2a) A vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó, a tisztességes versenytárgyalási eljárástól eltérő eljárás alapján 2017. december 24. és 2019. december 2. között közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződések a hatályvesztésük időpontjáig hatályban maradhatnak. A 4. cikk (3) bekezdésétől eltérve az ilyen szerződések időtartama nem haladhatja meg a 10 évet azon esetek kivételével, amelyekre a 4. cikk (4) bekezdése vonatkozik.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában nem kell figyelembe venni azon közszolgáltatási szerződéseket, amelyeket a közösségi és nemzeti joggal összhangban ítéltek oda:

a) 2000. július 26-a előtt tisztességes versenytárgyalási eljárás alapján;

b) 2000. július 26-a előtt tisztességes versenytárgyalási eljárástól eltérő eljárás alapján;

c) 2000. július 26-tól és 2009. december 3-a előtt, tisztességes versenytárgyalási eljárás alapján;

d) 2000. július 26. és 2017. december 24. között, tisztességes versenytárgyalási eljárástól eltérő eljárás alapján.

Az a) pontban említett szerződések lejáratukig hatályban maradnak. A b) és c) pontban említett szerződések lejáratukig, de legfeljebb harminc évig maradnak hatályban. A d) pontban említett szerződések lejáratukig hatályban maradnak, feltéve hogy azok az e rendelet 4. cikkében meghatározott időtartamokhoz hasonlítható határozott időtartamra szólnak.

A közszolgáltatási szerződések lejáratukig hatályban maradhatnak, amennyiben megszűnésük túlzottan hátrányos jogi vagy gazdasági következményekkel járna, és amennyiben a Bizottság ehhez hozzájárult.

(4) A (3) bekezdés sérelme nélkül az illetékes hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott átmeneti időszak második felében úgy is dönthetnek, hogy kizárják a közszolgáltatási szerződések ajánlati felhívással történő odaítéléséből azon szolgáltatókat, amelyek nem tudják bizonyítani, hogy azon közlekedési közszolgáltatások értéke, amelyek nyújtásáért e rendeletnek megfelelően ellentételezésben részesülnek vagy kizárólagos jogot biztosítanak nekik, legalább a felét képviseli valamennyi olyan közlekedési közszolgáltatás értékének, amelynek nyújtásáért ellentételezésben részesülnek vagy kizárólagos jogot biztosítanak nekik. E kizárás nem vonatkozik az azon szolgáltatásokat üzemeltető közszolgáltatókra, amelyekre vonatkozóan versenytárgyalást fognak kiírni. E kritérium alkalmazásában nem kell figyelembe venni az 5. cikk (5) bekezdésében említett szükséghelyzeti intézkedésekkel odaítélt közszolgáltatási szerződéseket.

Ha az illetékes hatóságok élnek az első albekezdésben említett lehetőséggel, azt megkülönböztetéstől mentesen kell tenniük, ki kell zárniuk minden, ezen szempontnak megfelelő lehetséges közszolgáltatót, és a közszolgáltatási szerződések odaítélési eljárásának kezdetén értesíteniük kell döntésükről a lehetséges szolgáltatókat.

Az érintett illetékes hatóságok legalább két hónappal az ajánlati felhívás közzététele előtt kötelesek értesíteni a Bizottságot azon szándékukról, hogy alkalmazni kívánják ezt a rendelkezést.

9. cikk

A Szerződéssel való összeegyeztethetőség

(1) A személyszállítási közszolgáltatások nyújtásáért vagy az általános szabályok alapján megállapított díjszabási kötelezettségeknek való megfelelésért nyújtott, e rendelettel összhangban fizetett közszolgáltatási ellentételezés a közös piaccal összeegyeztethető. Az ilyen ellentételezés mentes a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében említett előzetes bejelentési kötelezettség alól.

(2) A Szerződés 73., 86., 87. és 88. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok a közlekedési ágazat számára a Szerződés 73. cikke szerint továbbra is nyújthatnak olyan támogatásokat, amelyek megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, vagy amelyek a közszolgáltatás fogalmából következő egyes kötelezettségek - az e rendelet hatálya alá tartozó kötelezettségek kivételével - alóli mentesítés megtérítését szolgálják, és különösen az alábbi esetekben:

a) az infrastruktúra-költségek felosztására vonatkozó közös előírások hatálybalépéséig, ahol olyan vállalkozásoknak nyújtanak támogatást, amelyeknek viselniük kell az általuk használt infrastruktúrával kapcsolatos költséget, míg más vállalkozásokra nem hárul hasonló teher. Az így nyújtott támogatás összegének meghatározásában azokat az infrastruktúra-költségeket kell figyelembe venni, amelyeket a versenyző közlekedési módoknak nem kell viselniük;

b) amennyiben a támogatás célja a Közösség számára általában véve gazdaságosabb közlekedési rendszerek és technológiák kutatásának vagy kifejlesztésének az előmozdítása.

Az ilyen támogatás kizárólag a kutatás és fejlesztés szakaszára korlátozódik, és abból nem fedezhető e közlekedési rendszerek és technológiák kereskedelmi célú felhasználása.

10. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1191/69/EGK rendelet hatályát veszti. Rendelkezéseit azonban az e rendelet hatálybalépését követő három év során továbbra is alkalmazni kell az árufuvarozási szolgáltatásokra.

(2) Az 1107/70/EGK rendelet hatályát veszti.

11. cikk

Jelentések

A 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak lezárulta után a Bizottság jelentést nyújt be e rendelet végrehajtásáról, és a személyszállítási közszolgáltatás-nyújtás közösségi helyzetének alakulásáról, amelyben különösen a személyszállítási közszolgáltatások minőségének alakulását, valamint a közvetlen odaítélések hatását értékeli, és szükség esetén e rendeletre vonatkozó megfelelő módosító javaslatokat is csatol a jelentéshez.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2009. december 3-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

A 6. cikk (1) bekezdésében említett esetekben az ellentételezésre alkalmazandó szabályok

1. Az 5. cikk (2), (4), (5) és (6) bekezdésének megfelelően közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződésekhez vagy egy általános szabályhoz kapcsolódó ellentételezéseket az e mellékletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell kiszámítani.

2. Az ellentételezés nem haladhatja meg az azon nettó pénzügyi hatásnak megfelelő összeget, amely megfelel a közszolgáltatási kötelezettség teljesítése által a közszolgáltató költségeire és bevételeire gyakorolt - pozitív vagy negatív - hatások összegének. A hatásokat úgy kell értékelni, hogy azt a helyzetet, amelyben a közszolgáltatási kötelezettséget teljesítik, összehasonlítják azzal a helyzettel, amely akkor állt volna fenn, ha a kötelezettséget nem teljesítették volna. A nettó pénzügyi hatás kiszámítása érdekében az illetékes hatóságnak az alábbi rendszert kell követnie:

az illetékes hatóság(ok) által előírt, közszolgáltatási szerződésben és/vagy általános szabályban foglalt közszolgáltatási kötelezettséggel vagy azok csoportjával kapcsolatban felmerült költségek,

kivonva a kérdéses közszolgáltatási kötelezettség(ek) keretében működtetett hálózaton belül keletkezett pozitív pénzügyi hatásokat,

kivonva a kérdéses közszolgáltatási kötelezettség(ek) teljesítése során keletkezett díjakból vagy bármely egyéb bevételből származó bevételt,

hozzáadva az ésszerű hasznot,

egyenlő a nettó pénzügyi hatással.

3. A közszolgáltatási kötelezettség teljesítése hatást gyakorolhat a szolgáltatónak a kérdéses közszolgáltatási kötelezettség(ek)en túli esetleges szállítási tevékenységeire. Ezért annak érdekében, hogy elkerüljék a túlkompenzációt vagy az ellentételezés hiányát, a szolgáltató érintett hálózatára gyakorolt bármely, mennyiségileg kifejezhető pénzügyi hatást figyelembe kell venni a nettó pénzügyi hatás kiszámításakor.

4. A költségek és bevételek kiszámítását a hatályos számviteli és adóügyi szabályoknak megfelelően kell elvégezni.

5. Amennyiben egy közszolgáltató nem kizárólag közszolgáltatói kötelezettségek hatálya alá tartozó, ellentételezett szolgáltatásokat működtet, hanem más tevékenységeket is végez, az átláthatóság növelése és a keresztfinanszírozás elkerülése érdekében az említett közszolgáltatók számvitelében legalább az alábbi feltételeknek megfelelő elkülönítéseket kell végezni:

- az egyes tevékenységeknek megfelelő működési számlákat egymástól el kell különíteni, és a megfelelő eszközök részét és az állandó költségeket a hatályos számviteli és adóügyi szabályok szerint kell felosztani;

- a közszolgáltató bármely egyéb tevékenységéhez kapcsolódóan valamennyi változó költséget, az állandó költségekhez való megfelelő hozzájárulást és az ésszerű hasznot semmilyen esetben sem lehet a kérdéses közszolgáltatásra terhelni;

- a közszolgáltatással összefüggő költségeket az üzemeltetési bevételekkel és a hatóságok kifizetéseivel kell kiegyenlíteni, kizárva a bevételek átvitelének lehetőségét a közszolgáltató más tevékenységi területére.

6. "Ésszerű haszon": egy adott tagállam ezen ágazatában szokásos tőkemegtérülési ráta, amelynek számításba kell vennie a közszolgáltató által a hatóság beavatkozásából következően viselt kockázatot vagy kockázat hiányát.

7. Az ellentételezési módszernek ösztönöznie kell a következők fenntartását vagy fejlesztését:

- a közszolgáltató által végzett hatékony gazdálkodás, amelyet objektíven lehet értékelni, és

- megfelelően magas minőségű személyszállítási szolgáltatások nyújtása.

( 1 ) HL L 364., 1992.12.12., 7. o.

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).