1220/H/1992. AB határozat
a Kormány helyi képviselő-testület Alkotmánnyal ellentétes működésének véleményezése iránti indítványa tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a Kormány helyi képviselő-testület Alkotmánnyal ellentétes működésének véleményezése iránti indítványa tárgyában meghozta a következő véleményező
határozatot:
Önkormányzati képviselő-testület Alkotmánnyal ellentétes működésének egyik megnyilvánulása az, ha a képviselő-testület tartósan nem működik és működésképességének helyreállása, illetve működésének folytatása nem várható.
Indokolás
A Kormány a 3409/1992. sz. határozatában felkérte az Alkotmánybíróságot, hogy soron kívül alakítsa ki véleményét Tiszaderzs község Önkormányzati Képviselő-testületének az Alkotmánnyal ellentétes működéséről.
Az Alkotmány 19. § (3) bekezdésének 1/ pontja többek között megállapítja: Az Országgyűlés "a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő- testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes."
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 93. §-a (2) bekezdése szerint: "Az Országgyűlés a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes [Alkotmány 19. § (3) bek. 1. pont]. Ha az Országgyűlés az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatja, egyidejűleg 60 napon belüli időpontra kitűzi az időközi választást". E § (3) bekezdése előírja, hogy: "Az Országgyűlés a feloszlatásról a soron következő ülésén határoz. E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett önkormányzat polgármesterét. A polgármester jogosult a feloszlatásra vonatkozó javaslattal kapcsolatban a képviselőtestület álláspontját a határozathozatal előtt ismertetni".
Az Ötv.-nek a Kormány hatáskörét a helyi önkormányzatok irányában megállapító 95. §-ának b/ pontja azt rögzíti, hogy a Kormány "javaslatot terjeszt az Országgyűléshez az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására".
Az Ötv. 96. §-a pedig előírja, hogy a belügyminiszter "kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását".
Az Ötv. záró rendelkezései között található 114. § szerint: "Az Alkotmánybíróság - a Kormány indítványa alapján - véleményt nyilvánít a helyi képviselő-testület működésének alkotmányellenességéről".
Az Alkotmánybíróság az idézett rendelkezésekkel összefüggésben szükségesnek tartja megállapítani a következőket.
Az Alkotmánybíróság az Ötv. 114. §-ában megállapított feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban láthatja el. Ezért a Kormány által előadott tényállításokat nem vizsgálja felül és nem tekinti feladatának, hogy saját ténymegállapításokat tegyen. Határozatában csak arról a jogi kérdésről nyilatkozott,hogy önkormányzati képviselő-testület működésének hiánya lehet-e az Alkotmánnyal ellentétes. Az Alkotmánybíróság elvont, elvi véleményt nyilvánított, amelyet a következő indokokkal támaszt alá. Az Alkotmány 42. §-a értelmében "a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga". Valamely önkormányzati képviselő testület működésének hiánya, az Ötv.-nek megfelelő működés tartós mellőzése, a működőképesség
helyreállásának, a működés folytatásának kilátástalansága ellentétes az Alkotmánnyal. Sérti ugyanis a választópolgároknak a helyi önkormányzáshoz való jogát, valamint az Alkotmány 44. §-a (1) bekezdésében megállapított azt a jogát, hogy "a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján" gyakorolják.
A képviselő-testület működésének elmaradása ellentétes az Alkotmány 44/A. §-ának azokkal a rendelkezéseivel is, amelyek a képviselő-testület által az Alkotmány és törvény keretei között elvégzendő feladatokat, teljesítendő kötelezettségeket állapítanak meg. A képviselő-testület alkotmányos jogainak és kötelességeinek huzamos nem gyakorlása alkotmánysértő mulasztás.
Dr. Sólyom László
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal
előadó alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter
alkotmánybíró
Dr. Szabó András
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön
alkotmánybíró