A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21421/2017/3. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1994. évi XLII. törvény (Eximbank tv.) 2. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 27. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk (3) bek., VI. cikk (2) bek.] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.421/2017/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Pálvölgyi Miklós ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Nagy János ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. október 27. napján kelt 29.P.22.155/2017/8. számú ítélete ellen az alperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy adja ki a felperes részére 15 napon belül elektronikus úton:

1. az ... által - 232/2003. (XII. 16.) kormányrendelet alapján a szerződött kötött segélyhitelek körébe tartozó - folyamatban lévő - projektekhez tartozó alábbi információkat:

• kedvezményezett megnevezése

• projekt adományelemének mértéke

• folyósított hitel összege

2. az ... által - 232/2003. (XII. 16.) kormányrendelet alapján a kiajánlott kötött segélyhitelek körébe tartozó - folyamatban lévő - projektekhez tartozó alábbi információkat:

• kedvezményezett megnevezése

• projekt adományelemének mértéke

3. az ... által - 232/2003.(XII. 16.) kormányrendelet alapján - a kiajánlott az ... környezetvédelmi politikájában hivatkozott OECD hivatkozásnak megfelelő "B" kategóriájú projektekhez kapcsolódó alábbi információkat:

• kedvezményezett megnevezése

4. az ... által - 232/2003. (XII. 16.) kormányrendelet alapján - a szerződött az ... környezetvédelmi politikájában hivatkozott OECD hivatkozásnak megfelelő "B" kategóriájú projektekhez kapcsolódó alábbi információkat:

• kedvezményezett megnevezése

• folyósított hitel összege.

Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperes részére bruttó 22.860 forint perköltséget. A felperes keresetét egyebekben elutasította. Megállapította, hogy az eljárás illetékmentes.

Határozatának indokolásában idézte Magyarország Alaptörvényének I. cikk (3) bekezdését, VI. cikk (2) bekezdését, 38. cikk (1) és (4) bekezdéseit, 39. cikk (2) bekezdését, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §-át, 2. § (1) bekezdését, 3. § 5. pontját, 27. § (3a) bekezdését, 30. § (5) bekezdését.

Rögzítette, hogy az alperes közfeladatot lát el, a felperes a közérdekű adat megismerése iránti kérelemben az alperes közfeladatának ellátásával összefüggő adatok kiadását kérte. Ezek az adatok - az ... környezetvédelmi politikájában hivatkozott OECD ajánlásnak megfelelően előzetesen elvégzett környezeti célú átvilágítás és a környezeti hatástanulmány kivételével - az alperes birtokában vannak, azokat kezeli, így ezen adatok közérdekű adatoknak minősülnek.

A perben abban kellett állást foglalni, hogy a felperes tudja-e bizonyítani, hogy a környezeti hatástanulmány az alperes rendelkezésére áll, illetve az alperes tud-e olyan okot bizonyítani, amelyre hivatkozással az adatok megismerésére vonatkozó igény teljesítését megtagadhatja. Az Infotv. 31. § (2) bekezdésére figyelemmel az alperesnek kellett bizonyítani a megtagadás jogszerűségét.

Kiemelte, hogy - az Alkotmánybíróság 6/2016. (III. 11.) AB határozatában foglaltaknak is megfelelően - a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog - a véleménynyilvánítás részeként - kitüntetett alapjogi védelemben részesül, korlátozása csak konkrétan megalapozott megtagadási ok fennállása esetén lehet alkotmányos. Az Infotv. 27. § (2) bekezdése nem tartalmazza kifejezetten a banktitkot, illetve biztosítási titkot, mint olyan szektoriális titokvédelmi kört, amelyre hivatkozással a közérdekű adatok megtagadása lehetséges. Konkrétan ugyanakkor az üzleti titkot, az értékpapír titkot, az ügyvédi titkot sem nevesíti, így önmagában ez a körülmény nem vezethet a banktitok és a biztosítási titok, mint megtagadási ok érdemi vizsgálat nélküli elvetéséhez, illetve a megtagadás jogszerűsége igazolásához sem. Az üzleti titok és ahhoz hasonlóan a banktitok, illetve egyéb szektoriális titok, közte a biztosítási titok sem tekinthető a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog gyakorlása abszolút korlátjának. A banktitok és a biztosítási titok az üzleti titok egyik formája. A Hpt. és a Bit. rendszertani felépítésében az üzleti titok és a banktitok, biztosítási titok szabályozása egymáshoz közel esik, átfedést mutat, az alapjogi mérlegelés a banktitok és a biztosítási titok esetén is hasonló szempontok mentén végezhető el mint az üzleti titok esetén. Ezt az álláspontot támasztja alá a Fővárosi Ítélőtábla ... és a Kúria ... számú határozata. A Hpt. az Infotv.-vel kapcsolatban szabályozást nem tartalmaz, kétfajta titokfogalmat rögzít, az üzleti titok és a banktitok fogalmát. Kommentárja szerint a kettő közötti különbség abban keresendő, hogy míg az üzleti titok a pénzügyi intézmény titka, addig a banktitok a pénzügyi intézménynél az ügyfélről rendelkezésre álló adat, tehát ebben az esetben az ügyfél titkáról van szó. A két titokfajta pusztán látszólag különböző, a banktitok és a biztosítási titok olyan speciális üzleti titok, amely a Hpt. és a Bit. által szabályozott jogviszonyban félként résztvevő személy Hpt. 160. § és a Bit. 4. §-a szerinti adatait fedi le. Információszabadsággal kapcsolatos jogviták esetén nem a Hpt., a Bit, vagy más szektoriális törvények az irányadók, hanem az Infotv.

Az alperes banktitokra vonatkozó hivatkozása helytálló lenne, ha a banktitok nem minősülne közérdekű adatnak. Az Infotv. és a Hpt., illetve Bit. között nem áll fenn speciális-generális viszony. A Bit. és Hpt. hatálya, szabályozási területe különböző. A szektoriális törvények tartalmaznak a banktitokra és a biztosítási titokra vonatkozó rendelkezést, ez azonban nem jelenti azt, hogy a közérdekű adatot kezelő adatgazda figyelmen kívül hagyhatná az Infotv.-ben foglalt, közérdekű adat kiadásának megtagadására vonatkozó szabályokat.

Amennyiben a banktitok és a biztosítási titok nem az üzleti titok egyik fajtája lenne, abban az esetben is szükséges lenne az Infotv. 30. § (5) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása.

A per alperesére külön jogszabályok is irányadóak, melyek rendelkezéseit figyelembe kell venni az adatok kiadásának elbírálásakor. Ezek a ... Részvénytársaságról és a ... Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (Etv.), a Hpt. és a Bit. Az alperes állami vagyonnal és pénzeszközökkel gazdálkodik, így alapvetően az Infotv. hatálya alá tartozó szervezet. A felperes az alperest az Etv. 2. § (2) bekezdésében megjelölt feladatai teljesítése körében keletkezett adatok kiadására kérte kötelezni, ami más megítélés alá esik, mint az Etv. 2. § (1) bekezdésében megjelölt feladatainak teljesítése során keletkezett adatok, így nem irányadóak az alperes által hivatkozott kúriai határozatokban foglaltak. Az alperessel szerződő félnek tudomásul kell vennie, hogy ha demokratikus jogállamtól, közpénzből gazdálkodó szervezettől igényel és fogad el adományelemet tartalmazó segélyhitelt, úgy a hitel adatai a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jog alapján nyilvánosságra kerülhetnek. Ellenkező esetben olyan helyzet állna elő, amely lehetővé tenné a közpénzek alpereshez hasonló szektoriális törvény hatálya alatt álló szervezeten történő átfolyatását oly módon, hogy arról a nyilvánosság lényegében nem értesülhetne. Ez az értelmezés ellentétes lenne az Alaptörvény VI. cikkével, 28. cikkével és az Infotv. 30. § (5) bekezdésének foglaltakkal is.