1994. évi XLII. törvény

a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról[7]

- a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése,

- az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztása,

- a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás rendszerének a piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzetközi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése

érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1)[8] A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank) szakosított hitelintézet, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib) biztosító részvénytársaság.

(2)[9] Az Eximbankban és a Mehibben az állam tulajdonában álló társasági részesedések feletti tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlására az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult.

(3)[10] Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bszt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Mehib Rt. által végzett piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Amennyiben a Mehib Rt. a 3. § (1) bekezdésében meghatározott piacképes kockázatú biztosítási, illetve viszontbiztosítási tevékenységet is végez, úgy tevékenységét az e törvényben meghatározott valamennyi tevékenységet érintő összevont szervezet keretében is végezheti, azzal, hogy a Bit.-ben nevesített egyes feladatkörök ellátása az összevont szervezet keretében is megvalósul.

(3a)[11] A Mehibre és az általa végzett nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bit.) - az e törvény 25. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kell alkalmazni. Amennyiben a Mehib piacképes kockázatú biztosítási tevékenységet is végez, a Mehibre és az általa végzett piacképes biztosítási tevékenységére a Bit. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4)[12] Az Eximbankra és a Mehibre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5)[13] Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata nemzetközi versenyképességet javító befektetéseire, beruházásaira, forgóeszközigényeire, nemzetközi segélyügyletekre, a magyar befektetők külföldi befektetéseire, külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan, továbbá a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból jogosult végezni.

(5a)[14] E törvény alkalmazásában:

1. beszállítói ügylet: a magyar árukat és szolgáltatásokat exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet és más devizabelföldi gazdálkodó szervezet között létrejött olyan szerződés, amelynek tárgya az exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet által devizakülföldivel kötött, magyar áruk vagy szolgáltatások exportjára irányuló szerződésbe foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges áruszállítás vagy szolgáltatásnyújtás. Idegenforgalmi és egészségügyi ágazatba sorolt belföldi gazdálkodó szervezet esetében a devizakülföldivel kötött belföldön teljesített szolgáltatásnyújtás is figyelembe vehető exportra irányuló szolgáltatásnyújtásként;

2. exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását vagy szolgáltatásexportot elősegítő befektetése vagy lízingszerződése, amelynek eredményeként befektetés esetén a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél vagy az ezen gazdálkodó szervezettel üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetnél, lízingszerződés esetén pedig a lízingbevevő gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése;

3.[15] gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyéni vállalkozó, a befektetési alap, továbbá az MRP szervezet;

4.[16] nemzetközi fejlesztési együttműködés: a Hungary Helps Programról szóló törvényben meghatározott fogalom;

5.[17] magyar befektetők külföldi befektetése: devizabelföldi gazdálkodó szervezet vagy a devizabelföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában álló, a befektetéssel, beruházással érintett országban alapított gazdasági társaság külföldön megvalósuló befektetése, beruházása, amely a devizabelföldi gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését vagy meglévő nemzetközi piaci pozíciójának megerősítését segíti elő.

6.[18]

7.[19]

(6)[20] Az Eximbank nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz.

(7)[21] Az Eximbank tekintetében a Hpt. 117-121. §-ában, valamint a 150. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(8)[22] Az Eximbank a prudenciális követelmények tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) szerint jár el az e törvényben foglalt eltérésekkel.

2. §[23] (1)[24] Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata nemzetközi versenyképességet javító befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, a Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz az előbbiekhez, illetve az ezek érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódóan, továbbá a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból az alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:[25]

a) hitel és pénzkölcsön nyújtása;

b) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

c) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

d) a Bszt. 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében;

e) hitelreferencia-szolgáltatás;

f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

g) kizárólag tevékenységéhez szükséges forrásszerzés céljából:

ga)[26] betétek gyűjtése bel- és külföldi, a Bszt. 48. § (1) bekezdése szerinti szakmai ügyféltől és a Mehib-től,

gb) kötvények kibocsátása;

h)[27] követelésvásárlás;

i)[28] kezesség- és garanciavállaláshoz kapcsolódóan pénzügyi szolgáltatás közvetítése.

(1a)[29] Az Eximbank nemzetközi fejlesztési együttműködési céllal az alábbi tevékenységet végzi:

a) vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel nyújtásával nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletek finanszírozása,

b) nemzetközi pénzügyi-fejlesztési intézmény által működtetett nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapítása, vagy ahhoz történő csatlakozás, és

c) bel- és külföldi kockázati- és magántőkealap alapítása vagy ahhoz történő csatlakozás tőkebefektetésen keresztül.

(1b)[30] Az Eximbank a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapításához, illetve ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódó megállapodások vonatkozásában a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszterek egyetértése esetén az állam képviseletében jár el, és e felhatalmazásra történő hivatkozás mellett jogosult a vonatkozó szerződések megkötésére, módosítására vagy megszüntetésére. Az állam nevében történő alapításhoz vagy csatlakozáshoz szükséges fedezetet a központi költségvetés terhére kell biztosítani, e kifizetéseket - a nemzetközi pénzügyi intézmények kezelésében működő alapok kivételével - a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni. A nemzetközi pénzügyi intézmények kezelésében működő alapokhoz kapcsolódó kifizetéseket a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni.

(1c)[31] Az Eximbank felelős az (1b) bekezdés szerint megkötött szerződések magyar kormányzati fejlesztési együttműködési politika szerinti végrehajtásáért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért. Az Eximbank a megkötött szerződések végrehajtásáról és azok nemzetközi fejlesztési együttműködési szempontú eredményességéről a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszterek részére évente jelentést készít.

(1d)[32] Az Eximbank az (1a) bekezdés szerinti tevékenységén túl jogosult bel- és külföldi alternatív befektetési alap alapításához vagy ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan befektetési jegyet jegyezni vagy megszerezni.

(1e)[33] Az Eximbank a Kormány határozata alapján az (1d) bekezdés szerinti tevékenységet az állam nevében is végezheti, ekkor az alapításhoz vagy csatlakozáshoz szükséges fedezetet a központi költségvetés terhére kell biztosítani, e kifizetéseket a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni.

(1f)[34] Az Eximbank jogosult alternatív befektetési alapkezelőt alapítani vagy abban részesedést szerezni.

(2)[35] Az Eximbank a hitel és pénzkölcsön nyújtás keretében az export finanszírozása érdekében külön rendeletben foglalt feltételek mellett kötött segélyhitelt nyújthat a magyar árukat, szolgáltatásokat megvásároló, igénybe vevő devizakülföldieknek, és kedvező kamatozású hiteleket nyújthat a külön rendeletben foglalt feltételek mellett. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.

(2a)[36] Az Eximbank az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően exporthoz, beszállítói ügylethez, exportcélú befektetésekhez, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, illetve a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalatai befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, külföldi beruházásokhoz, importhoz kapcsolódóan, illetve a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból nyújtott hitel és kölcsön kiváltása céljából is végezhet hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenységet azzal, hogy a tagi kölcsön kiváltásának finanszírozása a Kormány egyedi döntése alapján lehetséges.

(3)[37] Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet az Eximbank kizárólag az adott ügylettel kapcsolatban végezhet, olyan gazdasági társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók (a továbbiakban: ügyfelek) részére, amelyeknek hitelt nyújtott, vagy amelyekért garanciát vállalt, a hitel-, illetve a garanciajogviszony fennállásáig.

(4)[38] Az Eximbank az e §-ban szereplő tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései alapján kidolgozott, valamint a Hpt. alapján elfogadott belső eljárásokra vonatkozó szabályzataiban azokat a speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat, valamint többlettőke-követelmény meghatározására irányuló számítási módszereket is, amelyet azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.

3. §[39] (1) A Mehib tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem- piacképes kockázatú biztosításaira, viszontbiztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki:[40]

a) hitel,

b) kezesség,

c) különböző pénzügyi veszteségek.

(1a)[41] A Mehib az e törvény szerinti felhatalmazás alapján teljeskörűen jogosult az (1) bekezdés szerinti ágazatokban a nem-piacképes biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység, valamint a nem-piacképes biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenységek végzésére.

(2)[42] A Mehib az (1a) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, magyar befektetők külföldi befektetéseihez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult végezni. A Mehib az e bekezdésben felsorolt tevékenységekből eredő deviza-árfolyamkockázatot elkülönülten is biztosíthatja.

(3) A 6. § (2) bekezdés szerint állami készfizető kezesség a következő ügyletekhez kapcsolódhat:

a) nem-piacképes kockázatok fedezetére nyújtott exporthitel-biztosítások, illetve viszontbiztosítások;

b)[43] exporthitel biztosításnak nem minősülő biztosítási, illetve viszontbiztosítási fedezet nyújtása, ha azok biztosítását, illetve viszontbiztosítását - amennyiben az bejelentési kötelezettség alá esik - az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást.

(4) E törvény alkalmazásában exporthitel biztosítások és viszontbiztosítások esetében nem-piacképesnek minősülnek

a) a (6) és (7) bekezdésben felsorolt kockázatok, ha a teljes kockázatviselés ideje (a gyártási idő és a hitel futamideje együttesen) legalább két év;

b) azon kockázatok, amelyeknél a teljes kockázatviselési idő a két évet nem éri el, amennyiben

ba)[44] az adós vagy kezese letelepedési helye nem a Mehib által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló kormányrendeletben piacképes kockázatúként meghatározott országban van és

bb) magánadós vagy kezese esetén a (6) bekezdésben vagy a (7) bekezdés a)-c) pontjában szereplő kockázatok bármelyike,

bc) állami adós vagy kezese esetén a (6) bekezdésben vagy a (7) bekezdés a) vagy c) pontjában szereplő kockázatok bármelyike

merül fel.

(5) Nem-piacképesnek minősülnek továbbá azok kockázatok, amelyek kockázatviselési ideje nem éri el a két évet és nem felelnek meg a (4) bekezdés b) pontjában szereplő feltételeknek, amennyiben azok exporthitel biztosítását, illetve viszontbiztosítását az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást.

(6) A politikai típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek a biztosító országán kívül politikai és politikai jellegű események (pl. háború, polgárháború, zavargások) bekövetkezte, államhatalmi és adminisztratív jellegű intézkedések elrendelése, a biztosító országában kiviteli korlátozások alkalmazása miatt merülnek fel. Ide tartoznak továbbá a természeti és nukleáris katasztrófák kockázatai.

(7) A kereskedelmi típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek

a) az adós vagy kezese nemfizetése, késedelmes fizetése miatt,

b) az adós vagy kezese fizetésképtelensége miatt,

c) az export célú szerződés vevő általi jogalap nélküli felmondása vagy a szerződés tárgyát képező áruk, szolgáltatások átvételének megtagadása miatt

merülnek fel.

(8) E § alkalmazásában

a) állami adós: a központi kormányzat, a jegybank, továbbá a regionális és a helyi önkormányzat, illetve az irányításuk alatt álló minden olyan szervezet, amely a szervezet székhelye szerinti állam joga alapján sem jogi, sem közigazgatási úton nem nyilvánítható fizetésképtelennek;

b) magánadós: az a) pontba nem tartozó szervezet.

(9) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt kockázatok az exportcélú szerződések gyártási és teljesítési szakaszaira biztosíthatóak, illetőleg viszontbiztosíthatók.

(10)[45] A Mehibnek az általa megkötött piacképes kockázatú biztosításokból eredő fizetési kötelezettségei még abban az esetben sem teljesíthetőek a központi költségvetés terhére, ha az ügylethez kapcsolódó besorolási feltételek későbbi megváltozása nem-piacképes kockázatú biztosítás megkötését tenné lehetővé.

(11)[46] A Mehib az e § alapján folytatott tevékenységéhez a központi költségvetés terhére, valamint a központi költségvetésből folyósított előirányzatokból kapott támogatás felhasználásával kötött ügyletekre rögzíti az ügyfél azonosítási eljárásról szóló belső szabályzatában azokat a speciális, fokozott körültekintést biztosító megfelelési eljárásokat is, amelyeket azon szervezetek esetében alkalmaz a kockázatok csökkentésére, amelyek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nem minősülnek átláthatónak.

4. §[47] (1)[48] Az Eximbank a Mehib részére, a Mehib pedig az Eximbank részére, az e törvényben meghatározott tevékenységeken kívül, pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, vagy biztosítási tevékenységnek nem minősülő, a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR'08) szerint a következő tevékenységeket végezheti üzletszerűen:

a) TEÁOR'08 81 Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés,

b) TEÁOR'08 82 Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás,

c) TEÁOR'08 62 Információ-technológiai szolgáltatás,

d) TEÁOR'08 69 Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység és

e) TEÁOR'08 78.30 Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás.

(2) E § alkalmazásában TEÁOR'08: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev.2-nek a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott 2012. január 1-jén hatályos magyar nyelvű változata.

4/A. §[49] A Hpt.-ben foglaltakon túl a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországán kívüli országban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, amelyben az állam, területi közigazgatási szervezet vagy helyi hatóság - külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetve - többségi részesedéssel rendelkezik, az Eximbank részére a Magyar Nemzeti Bank engedélye és magyarországi fióktelep létesítése nélkül is nyújthat hitelt és pénzkölcsönt.

4/B. §[50] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (a továbbiakban: Kbt.) nem kell alkalmazni az Eximbank által kötött olyan biztosítási, garancia- és kezességi szerződésekre, amelyeket az Eximbank az e törvény alapján nyújtott pénzügyi szolgáltatási tevékenységből, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységből és befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kockázatainak biztosítására köt.

4/C. §[51] A Kbt.-t nem kell alkalmazni a Mehib által a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott nem piacképes kockázatú biztosításokra vonatkozó viszontbiztosítási, viszontgarancia- és viszontkezességi szerződések megkötésére.

II. Fejezet

AZ EXIMBANK ÉS A MEHIB KÖLTSÉGVETÉSI ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI[52]

5. §[53] A Kormánynak biztosítania kell az Eximbank és a Mehib hosszú távú és stabil működőképességét.

Költségvetési kapcsolatok

6. § (1)[54] Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az Eximbank által

a) forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétekből és igénybe vett hitelekből, felvett kölcsönökből, forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján kibocsátott kötvényekből,

b) kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából,

c)[55] a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségéből, valamint

d)[56] nyújtott, a hitelfelvevőt terhelő, a Kormány határozatában megjelölt hitel- és pénzkölcsönből

eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(2)[57] Az Állam készfizető kezesként felel a Mehib által az e törvényben, valamint kormányrendeletekben előírt feltételekkel vállalt biztosításokból, illetőleg viszontbiztosításokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(3)[58] Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a Mehibnek a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.

(4)[59] A 2. § (2) bekezdése szerint nyújtott hitelek kamatának, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetének (a továbbiakban: egyenleg) forrását az Eximbank részére a központi költségvetés - kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon - közvetlenül biztosítja.

(4a)[60]

(5)[61] Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezesség esetén a jogosult az állami készfizető kezességvállaláson túlmenően további biztosíték előírására nem köteles.

(6)[62] Az (5) bekezdésben foglaltakat a Mehib által állami kezességvállalás mellett biztosított vagy viszontbiztosított hitel- és kölcsönszerződésekre is alkalmazni kell.

(7)[63] E § alkalmazásában pótlási költség

a) hosszú pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értéke (vagy deviza esetén az elszámoló ára) meghaladja a határidős szerződés tárgyának névértékét;

b) rövid pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a határidős szerződés tárgyának névértéke meghaladja a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értékét (vagy deviza esetén az elszámoló árát).

(8)[64] Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezességgel érintett alapjogviszony módosítása esetén az állami kezesség az alapjogviszony változásához igazodva áll fenn.

(9)[65] Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezesség esetén az Eximbankot és a Mehibet nem terheli a Ptk. 6:418. § alapján teljesítendő tájékoztatási kötelezettség. Az állami kezesség beváltásának kockázatáról, továbbá a kezesség várható beváltásáról (különösen annak összegéről és időpontjáról) az Eximbank és a Mehib Rt. tájékoztatja a kezest. A tájékoztatásra vonatkozó előírásokat a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet tartalmazza.

7. §[66] (1) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meg kell határozni:

a) a forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétek és igénybe vett hitelek, felvett kölcsönök és forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján kibocsátott kötvények - devizában történő forrásbevonás esetén a szerződéskötés vagy a kötvénykibocsátás napján azok Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értékén számított - állománya és a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költsége együttes állományának felső határát,

b) az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák állományának felső határát,

c)[67] a Mehib által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási kötelezettségek és viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határát,

d)[68] a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg előirányzatát,

e) az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások előirányzatát.

f)[69] a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és kölcsönállomány felső határát.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott fizetési kötelezettségek költségvetési fedezetét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben elkülönített előirányzatokban kell jóváhagyni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint számított állományok együttes összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összeget.

(4) Hitelminősítő által minősített, devizában megvalósuló kötvénykibocsátási program esetén, a programban meghatározott kibocsátási időszak lezárultáig a (3) bekezdés szerinti állományok együttes összegének meghatározásakor - az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - a kötvénykibocsátási program teljes keretösszegét kell állományként figyelembe venni, a program alapján történt első kötvénykibocsátás időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított összegben.

(5)[70] Az (1) bekezdés b), c) és f) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összegeket.

8. §[71] Az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan - a 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kormányhatározat eltérő rendelkezése hiányában - az állam kezességvállalási díjat nem számol fel.

8/A. §[72] (1)[73] Az Eximbank a 6. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti, a Mehib a 6. § (2) bekezdése szerinti állami kezesség beváltásából eredő, az államot megillető követeléseket - ideértve a kamatot és a késedelmi kamatot is - a központi költségvetés javára köteles behajtani, vagy harmadik személy útján behajtatni. Az Eximbank és a Mehib a követelés behajtása, vagy harmadik személy útján történő behajtatása során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseinek figyelembevételével köteles eljárni az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(1a)[74] Az Eximbank és a Mehib jogosult az (1) bekezdés szerinti követelés behajtása során a követelés rendezéséről megállapodni (ideértve az átütemezést, részletfizetést is), valamint a követelés értékesítéséről dönteni, ha a megállapodás, illetve értékesítés alapján a várható megtérülés eléri a követelés összegét.

(1b)[75] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti követelés

a) behajtása során a követelés részleges elengedésére kerül sor és ezáltal a követelés összegének teljes megtérülése nem várható, vagy

b) a követelés értékesítése során az értékesítés eredményeként a vételár nem éri el a követelés összegét,

és valószínűsíthető, hogy a további behajtási tevékenységgel szemben a követelés részleges elengedése, illetve a követelés értékesítése kedvezőbb a központi költségvetés számára, úgy az (1a) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez, valamint a követelés értékesítéséhez az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. Az Eximbank és a Mehib a döntés meghozatalához köteles az államháztartásért felelős miniszter részére bemutatni a követelés részleges elengedésének, a követelés értékesítésének indokait a behajtás körülményeinek és a költségeinek ismertetése mellett. Külföldi kötelezettel szemben fennálló követelés esetén az államháztartásért felelős miniszter a külgazdasági ügyekért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt.

(1c)[76] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont c)-g) alpont alapján behajthatatlan követelésről a behajthatatlanná minősítést követő év végén az állam e törvény erejénél fogva lemond. E követelésekről az Eximbank és a Mehib a lemondást követő 30 napon belül írásban tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert.

(2)[77] A befolyt követelések után az Eximbankot és a Mehibet az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű jutalék illeti meg. A jutalék alapja a behajtott tőke, a kamat és a késedelmi kamat. Amennyiben a követelés behajtása részben vagy egészben eredmény nélkül zárul, továbbá, ha a költségvetés terhére vállalt 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti ügyletek beváltására a behajtás eredményessége miatt részben vagy egészben nem kerül sor, az Eximbankot és a Mehibet - az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű - az igazolt ráfordításaival arányos költségátalány illeti meg.

[78]

9. §[79] E törvénynek az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciaügyletre vonatkozó rendelkezéseit az Eximbank által kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt készfizető kezességre is alkalmazni kell.

Kormányzati kapcsolatok

10. §[80]

11. §[81]

12. §[82]

13. § (1)[83] Az Eximbank a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, a Mehib a 6. § (2) bekezdésében foglaltak pénzügyi folyamatait számviteli nyilvántartásaiban elkülönítetten köteles kezelni.

(2)[84] Az Eximbank és a Mehib éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.

III. Fejezet

SZERVEZETI SZABÁLYOK

Igazgatóság

14. §[85] (1)[86] Az Eximbank és a Mehib ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll.

(2)[87] Az Eximbank igazgatósági tagja egyidejűleg a Mehib igazgatósági tagjává, a Mehib igazgatósági tagja egyidejűleg az Eximbank igazgatósági tagjává jelölhető.

(3)[88]

Felügyelő bizottság

15. §[89] (1) Az Eximbank és a Mehib ügyvezetésének és ügyvitelének ellenőrzését a felügyelőbizottság végzi.

(2) Az Eximbank felügyelőbizottsági tagja egyidejűleg a Mehib felügyelőbizottsági tagjává, a Mehib felügyelőbizottsági tagja egyidejűleg az Eximbank felügyelőbizottsági tagjává jelölhető.

Vezérigazgató és az igazgatóság elnöke

16. §[90] (1)[91] Az Eximbank és a Mehib munkaszervezeteinek élén vezérigazgató áll.

(2) A vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

Kinevezés, megválaszthatóság

17. §[92] (1)[93] Az Eximbank és a Mehib igazgatóságának elnökét, tagjait és a vezérigazgatót a miniszter nevezi ki és menti fel.

(2)[94] Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja, valamint a vezérigazgató párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

18. §[95] (1)[96] Az Eximbank és a Mehib esetében nem szükséges felügyeleti engedély a vezető állású személyek megválasztásához vagy kinevezéséhez.

(2) A Mehib, illetve - a Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától eltérően - az Eximbank vezető állású személyének választható meg vagy nevezhető ki az a személy, aki[97]

a) büntetlen előéletű,

b)[98] rendelkezik legalább tizenkét hónap - banki, biztosítási területen vagy a vállalati gazdálkodás vagy a közigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal,

c) rendelkezik szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel,

d) nem rendelkezik vagy rendelkezett minősített befolyással, illetve nem vezető állású személy vagy nem volt az egy olyan biztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy olyan pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél,

da)[99] amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag a biztosító, a biztosításközvetítő, a pénzügyi intézmény vagy a pénzforgalmi intézmény felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította, vagy

db)[100] amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította,

e)[101] nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatáskörét megalapozó törvények vagy azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben a Magyar Nemzeti Bank nem szabta ki öt évnél nem régebben kelt végleges határozatában a legmagasabb összegű bírságot vagy a bíróság nem állapította meg 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét e jogszabályok megsértése miatt,

f) nem tevékenykedik más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, biztosítónál könyvvizsgálóként,

g) nem tölt be olyan tisztséget, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki

a) felsőfokú közgazdász szakképzettséget,

b) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséget vagy

c) könyvvizsgálói képesítést

szerzett.

(4)[102] A (2) bekezdés c) pontjától eltérően a miniszter a (3) bekezdésben meghatározott szakirányú végzettségtől eltérő felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt is kinevezhet vezető állású személynek, ha a vezető állásra jelölt személy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott területeken szerzett, legalább tizennyolc hónap vezetői gyakorlattal rendelkezik.

(5) Akivel szemben

a) a Btk. XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy

b) külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő,

a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, vagy az ilyen feladatok általa történ ő ellátását fel kell függeszteni.

(6)[103] Vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését az Eximbank, illetve a Mehib a kinevezéstől számított nyolc munkanapon belül a Magyar Nemzeti Banknak bejelenti. A bejelentésnek tartalmaznia kell a vezető állású személy szakmai önéletrajzát, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát.

(7)[104] Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank úgy ítéli meg, hogy a megválasztott vagy kinevezett személy nem felel meg az e törvényben meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását vagy a kinevezett személy felmentését. A tulajdonosi jogok gyakorlója a kezdeményezésben megnevezett személyt 10 munkanapon belül visszahívja, vagy felmenti.

(8)[105] E szakasz alkalmazásában a Mehib vezető állású személyének minősülnek az igazgatóság tagjai és a felügyelőbizottság tagjai, valamint a vezérigazgató és annak helyettesei.

Képviselet, munkaviszony[106]

19. § (1)[107] Az Eximbank és a Mehib szervezeti (munkavállalói) képviselője a (2) bekezdésben foglalt kivétellel mind az Eximbank, mind pedig a Mehib képviseletében akkor is eljárhat, ha az ügyben az általa képviselt Eximbank, illetve Mehib egymással szemben álló vagy ellentétesen érdekelt felek.

(2)[108] Az Eximbank és a Mehib közötti jogvita esetén a két társaság ugyanazon szervezeti (munkavállalói) képviselője, vagy ugyanazon jogi képviselő nem járhat el egyidejűleg mind a két társaság nevében.

(3)[109] Az Eximbank munkavállalója által a Mehibnél és a Mehib munkavállalója által az Eximbanknál létesített munkaviszony nem minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásnak.

(4)[110] Az Eximbank és a Mehib - figyelemmel a 14. § (2) bekezdésében és a 15. § (2) bekezdésében foglaltakra is - döntéshozatali testületeibe ugyanazon tagok, illetve munkavállalók választhatók meg, illetve nevezhetők ki (a továbbiakban: összevont szervezet). A Eximbank, valamint a Mehib összevont szervezetében közös munkavállalókat is foglalkoztathat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti több munkáltató által létesített munkaviszony keretében.

IV. Fejezet

AZ EXIMBANKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Szavatoló tőke és tőkemegfelelés

20. § (1)[111] Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során az 575/2013/EU rendelet Második rész I. cím 4. fejezet 1. szakasz vonatkozásában járulékos tőkeelemnek minősül minden olyan hitel és kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,

b) a hitel, illetve a kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a lejárat nincs meghatározva - a hitel csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel és

c) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

(2)[112]

(3)[113] Az 575/2013/EU rendelet Első rész II. cím 2. fejezetének alkalmazásában az Eximbank pénzügyi vállalkozásnak minősül.

(4)[114] Az Eximbank nem alkalmazza az 575/2013/EU rendelet 411-428. cikkében foglaltakat.

(5)[115] A nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, a kormány készfizető kezessége mellett nyújtott, nem piacképes kockázatú biztosítást a kormány készfizető kezessége mértékéig az Eximbank elismerheti hitelkockázat csökkentő tételként.

(6)[116] Az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 97. §-ában meghatározottakat nem kell alkalmazni.

Hitelnyújtás

21. §[117] (1)[118] Az Eximbank esetében az 575/2013/EU rendelet 392. cikkében foglaltaktól eltérően nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség, ha annak értéke eléri vagy meghaladja az Eximbank szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.

(2)[119] Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésétől eltérően hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjával szembeni kitettség értékének az együttes összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló tőkéjének hatvan százalékát. A hitelintézetekkel szembeni - ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított - kitettség értékének összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló tőkéjének kétszáz százalékát.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - az 575/2013/EU rendelet 400. cikk (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően -[120]

a) az Eximbank által a bel- és külföldi hitelintézet számára nyújtott exportcélú hitelnél és pénzkölcsönnél,

b) az Eximbank által olyan külföldi vevőnek nyújtott hitelnél és pénzkölcsönnél, amikor a célország hitelminősítési besorolása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet "Hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodásban" foglalt módszerek szerint legalább 3 vagy annál jobb és a célország központi költségvetése vagy központi bankja garantálja a hitel és a pénzkölcsön visszafizetését,

c)[121] a garanciával fedezett összeg mértékéig az Eximbank által nyújtott,[122]

ca)[123] a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező hitelintézet garanciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, vagy

cb)[124] olyan hitelintézet garanciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, amellyel szembeni - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - három hónapnál hosszabb futamidejű kitettségre a hitelezési kockázat sztenderd módszere alkalmazásában legfeljebb 50%-os kockázati súly rendelhető,

d)[125] a központi költségvetés készfizető kezességével fedezett kockázatvállalásokra, ideértve a Mehib nem piacképes kockázatú biztosításával fedezett exportcélú hitelt és pénzkölcsönt is a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig.

(4)[126] Az 575/2013/EU rendelet I. melléklet 4. pontja szerinti alacsony kockázatú kategóriába sorolandók azok a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások, amelyekből a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó fedezet még nem érvényesíthető állapota miatt az Eximbank belső szabályzata szerint lehívás, folyósítás nem valósulhat meg.

22. §[127]

[128]

23. §[129]

Titoktartás

24. §[130] (1) Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Hpt.-ben meghatározott banktitok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki - a Hpt.-ben meghatározott szerveken túlmenően - a miniszter által vezetett minisztérium, közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, a külgazdaságért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, valamint az általuk vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint a Mehib részére továbbított, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célból egyedi azonosításra alkalmas módon továbbított adatokra sem.

(2) Az Eximbank esetében - az ügyfél személyének, az ügylet összegének kivételével - banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről az Eximbank rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

24/A. §[131] (1) Az Eximbank és a Mehib jogosult az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 30. § (2)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint, a Vtv. 29. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott célból megismerni az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult[132]

a) egyéni vállalkozó nevét, lakcímét, levelezési címét, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, adóazonosító jelét,

b) jogi személy elnevezését, székhelyét, levelezési címét, cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét, adóazonosító számát, valamint

c) az a) és b) pontban meghatározott alanyi kör tekintetében a vámhatósági nyilvántartásban szereplő, az export értékére vonatkozó összesített adatokat.

(2)[133] Az Eximbank és a Mehib az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a megismeréstől számított 5 évig jogosult kezelni.

(3)[134] Az Eximbank és a Mehib a Vtv. 30. § (4) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul törli a Vtv. 30. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot tevő, az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult adatait.

[135]

V. Fejezet[136]

A MEHIBRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK[137]

25. § (1)[138] A Mehib állam készfizető kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. biztosítási titokra vonatkozó rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2)[139] Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Bit.-ben meghatározott biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki - a Bit. 138. § (1) bekezdésében meghatározott szerveken túlmenően - a miniszter által vezetett minisztérium, a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, a külgazdaságért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, valamint az általuk vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint az Eximbank részére továbbított adatokra sem.

(3)[140] A Mehib kölcsönt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával vehet fel.

(4)[141]

(5)[142]

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §[143] (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a)[144] az Eximbank és a Mehib éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet külön rendelkezései között,

b)[145] a Mehib által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások, viszontbiztosítások tárgyát, a biztosítási eseményeket, valamint e biztosítások és viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait, valamint az országok piacképesség szempontjából történő besorolását,

c) az Eximbank kamatkiegyenlítési rendszere részletes szabályait,

d)[146] az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák és az állam készfizető kezességével végzett deviza- és kamatcsere ügyletei pótlási- és kamatköltségei, valamint a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsönhöz kapcsolódó, az Eximbank javára fennálló állami készfizető kezesség részletes szabályait,

e) az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeit és a segélyhitelnyújtás, segélyhitel ügyletek költségvetéssel történő elszámolásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait,

f) az Eximbank által a nemzetközi fejlesztési célú együttműködés keretében végezhető tevékenységek és azok költségvetéssel történő elszámolásának, az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás részletes szabályait.

(2)[147] Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott kormányrendeletek hatálya alá tartozó tevékenységekre az Eximbank és a Mehib központi költségvetéssel történő elszámolásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásának részletes szabályait, valamint e rendeletben megállapítsa a 8/A. § (2) bekezdésben meghatározott jutalék és költségátalány mértékét.

26/A. §[148]

26/B. §[149]

26/C. §[150] A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (5) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését megelőzően létrejött valamennyi állami kezességre is alkalmazni kell.

26/D. §[151] E törvénynek a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) 7. § (3) bekezdésével megállapított 6. § (6) bekezdését a Módtv.3. hatálybalépését megelőzően a Mehib Rt. által állami kezességvállalás mellett biztosított hitelekre és kölcsönökre is alkalmazni kell.

26/E. §[152] Az Eximbank által devizában bevont források a Módtv.3. hatályba lépésének napján fennálló állományát e törvénynek a Módtv.3. 8. §-ával megállapított 7. § (1) bekezdésének a) pontja alkalmazása során a Módtv.3. hatálybalépésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

27. § (1) E törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2)[153] A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az e törvény hatálybalépése előtt megkötött és a Mehib által átvett biztosítási szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

(3)[154]

Jogharmonizációs záradék[155]

28. §[156] E törvény a közép- és hosszú lejáratú fedezettel rendelkező ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések összehangolásáról szóló 1998. május 7-i 98/29/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

29. §[157] Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

30. §[158]

31. §[159]

32. §[160]

1. számú melléklet az 1994. évi XLII. törvényhez[161]

2. számú melléklet az 1994. évi XLII. törvényhez[162]