32006R1168[1]

A Bizottság 1168/2006/EK rendelete ( 2006. július 31. ) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban lévő egyes szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról, valamint az 1003/2005/EK rendelet módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG 1168/2006/EK RENDELETE

(2006. július 31.)

a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban lévő egyes szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról, valamint az 1003/2005/EK rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére és 13. cikkére,

mivel:

(1) A 2160/2003/EK rendelet megfelelő és hatékony intézkedések meghozatalának biztosítását célozza annak érdekében, hogy a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi lényeges szintjén, különösen az elsődleges termelés szintjén, kimutassák és ellenőrizzék a szalmonellát és más zoonózis-kórokozókat annak érdekében, hogy csökkentsék előfordulási gyakoriságukat és a közegészségügyre gyakorolt kockázatukat.

(2) A 2160/2003/EK rendelet egy közösségi célkitűzés létrehozását írja elő annak érdekében, hogy az elsődleges termelés szintjén csökkentsék a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban lévő, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságát. A csökkentés a 2160/2003/EK rendelettel összhangban a 2009 decemberétől a fertőzött állományokban alkalmazandó szigorú intézkedések szempontjából fontossággal bír. A szalmonella-fertőzöttség tekintetében ismeretlen egészségügyi állapotú állományokból származó tojások, amelyek esetében fennáll a gyanú, hogy fertőzöttek vagy fertőzött állományból származnak, csak akkor használhatók fel emberi fogyasztásra, ha olyan módon kezelik őket, amely garantálja a közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípus ártalmatlanítását az élelmiszer-higiéniai vonatkozású közösségi jogszabályokkal összhangban.

(3) A 2160/2003/EK rendelet előírja, hogy a közösségi célkitűzések tartalmazzák a változatlanul pozitív járványügyi egységek maximális százalékarányának és/vagy a változatlanul pozitív járványügyi egységek számában bekövetkező csökkenés minimális százalékarányának számszerű kifejezését, azt a legkésőbbi határidőt, amelyen belül a célkitűzést el kell érni, valamint a célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati programok meghatározását. Szintén tartalmazniuk kell adott esetben a közegészségügyi szempontból jelentős szerotípusok meghatározását.

(4) A közösségi célkitűzés meghatározása érdekében a Gallus gallus tojóállományokban a szalmonella-fertőzöttség előfordulására vonatkozó alaptanulmányról szóló, 2004. szeptember 22-i 2004/665/EK bizottsági határozattal (2) összhangban összehasonlítható adatokat gyűjtöttek a tagállamokban a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban az érintett szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságára vonatkozóan.

(5) A 2160/2003/EK rendelet előírja, hogy a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokra vonatkozó hároméves átmeneti időszakra megállapított közösségi célkitűzések a Salmonella enteritidisre és a Salmonella typhimuriumra terjednek ki.

(6) A közösségi célkitűzés megvalósításának ellenőrzése érdekében meg kell szervezni az állományokból történő ismételt mintavételt.

(7) A 2160/2003/EK rendelet 15. cikkével összhangban konzultációt folytattak az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal (EÉBH) a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokra vonatkozó közösségi célkitűzések megállapításáról.

(8) A 2160/2003/EK rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban egyes szalmonella-szerotípusok gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és a 2160/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. június 30-i 1003/2005/EK bizottsági rendelet elfogadása óta alternatív vizsgálati módszereket fejlesztettek ki és validáltak. Emellett a tojótyúkokban kimutatott szalmonellatörzseket tárolni kell a jövőbeli fágtipizáláshoz és az antimikrobiális rezisztencia vizsgálatához. Az 1003/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Közösségi célkitűzés

(1) A 2160/2003/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésében említett, a Gallus gallus fajba tartozó kifejlett tojótyúkokban előforduló Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés (a továbbiakban: közösségi célkitűzés) a következő:

a) a kifejlett tojótyúkok fertőzött állományában bekövetkező csökkenés éves minimális százalékaránya legalább: vagy

i. 10 %, amennyiben az előfordulási gyakoriság az előző évben 10 % alatt volt;

ii. 20 %, amennyiben az előfordulási gyakoriság az előző évben 10 % és 19 % között volt;

iii. 30 %, amennyiben az előfordulási gyakoriság az előző évben 20 % és 39 % között volt;

iv. 40 %, amennyiben az előfordulási gyakoriság az előző évben 40 % vagy 40 % fölött volt;

b) a maximális százalékarány 2 %-ra vagy az alatti szintre csökken, azonban az 50-nél kevesebb kifejlett tojótyúkállománnyal rendelkező tagállamok esetében legfeljebb egy kifejlett állomány maradhat fertőzött.

A 2008 elején kezdődő monitoringvizsgálaton alapuló első célkitűzést legkésőbb 2008-ban meg kell valósítani. Tekintettel a 2008-as célkitűzésre, a 2004/665/EK határozat 1. cikke (1) bekezdése alapján végzett alaptanulmány eredményeit az e cikkben említett hivatkozásként kell használni.

(2) A közösségi célkitűzés elérésének tekintetében történő előrehaladás ellenőrzésére szolgáló vizsgálati programot a melléklet tartalmazza.

A célkitűzések megvalósítását három egymást követő év eredményeinek figyelembevételével kell értékelni.

Amennyiben a mellékletben nem szerepel, a 2004/665/EK bizottsági határozat 5. cikkében említett műszaki előírások a nemzeti ellenőrzési programok e pontjának végrehajtására vonatkozó javaslatnak tekintendők.

(3) A Bizottság tekintetbe veszi a mellékletben szereplő vizsgálati programnak a 2160/2003/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésében említett ellenőrzési program (a továbbiakban: a nemzeti ellenőrzési program) első évében szerzett tapasztalatok alapján történő felülvizsgálatát.

2. cikk

Az 1003/2005/EK rendelet módosítása

Az 1003/2005/EK rendelet melléklete a következő 3.4. és 3.5. pontokkal egészül ki:

"3.4. Alternatív módszerek

A vállalkozó kezdeményezésére vett minták esetében az e melléklet 3. pontjában előírt mintaelőkészítési módszerek, kimutatási módszerek és szerotipizálás helyett használhatók a 882/2004/EK rendelet (3) 11. cikkében előírt vizsgálati módszerek, amennyiben azokat az EN/ISO 16140/2003 szabványnak megfelelően validálják.

3.5. A törzsek tárolása

Legalább a hivatalos ellenőrzések keretében izolált törzseket kell a törzsek épségét legalább két évig biztosító szokásos tenyészettárolási módszert alkalmazva tárolni a jövőbeli fágtipizáláshoz és az antimikrobiális rezisztencia vizsgálatához.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 31-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 325., 2003.12.12., 1. o. Az 1003/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 170., 2005.7.1., 12. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 303., 2004.9.30., 30. o.

(3) HL L 191., 2004.5.28., 1. o."

MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, a Gallus gallus fajba tartozó kifejlett tojótyúkállományokban előforduló Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati módszer

1. MINTAVÉTELI RENDSZER

A mintavételi rendszer tartalmazza a 2160/2003/EK rendelet 1. cikkében említett, a Gallus gallus fajba tartozó összes kifejlett tojótyúkállományt (a továbbiakban: tojóállományok).

2. MONITORING A TOJÓÁLLOMÁNYOKBAN

2.1. A mintavétel gyakorisága és státusa

Az illetékes hatóság az élelmiszer-ipari vállalkozó (a továbbiakban: vállalkozó) kezdeményezésére mintát vesz a tojóállományokból.

A vállalkozó kezdeményezésére történő mintavételt legalább tizenöt hetente elvégzik. Az első mintavétel 24 +/- 2 hetes korban történik.

Az illetékes hatóság legalább az alábbi esetekben vesz mintát:

a) évente gazdaságonként egy, legalább 1 000 madárból álló állományból;

b) 24 +/- 2 hetes tojóállományból, amelyet olyan épületekben tartanak, ahol az előző baromfiállományban kimutatták a szalmonellát;

c) minden olyan esetben, amelyben a 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 8. cikkének megfelelően végrehajtott élelmiszer-eredetű megbetegedések járványügyi vizsgálatának eredményeképpen fennáll a Salmonella enteritidis vagy a Salmonella typhimurium fertőzés gyanúja;

d) a gazdaságban található összes többi tojóállományban, amennyiben a Salmonella enteritidist vagy a Salmonella typhimuriumot kimutatták a gazdaság egyik tojóállományában;

e) azon esetekben, amikor az illetékes hatóság ezt indokoltnak tartja.

Az illetékes hatóság által elvégzett mintavétel helyettesítheti a vállalkozó kezdeményezésére történő egyik mintavételt.

2.2. Mintavételi jegyzőkönyv

A mintavételezés érzékenységének maximalizálása céljából legalább az a) és b) pontban előírtak szerint, mind a bélsárból, mind a környezetből mintát kell venni:

a) A ketrecben tartott állományból a trágyakihordó-rendszer működtetése után az épületben található valamennyi szalagról vagy kaparóról 2 × 150 gramm természetesen összegyűjtött bélsármintát kell venni; a kaparók vagy szalagok nélküli lépcsőketreces épületben azonban a ketrecek alatt található trágyaládából kell 60 különböző helyről 2 × 150 gramm friss keveredett bélsármintát venni.

b) Az ólakban és a kifutókban két pár csizma- vagy zoknitampon-mintát kell venni, a csizmatampon közötti nejloncsizma cseréje nélkül.

Az illetékes hatóság által elvégzett mintavételkor különböző helyekről legalább 100 gramm port tartalmazó 250 ml mennyiségű mintát kell összegyűjteni az egész épület porban gazdag részeiről. Amennyiben nincs elegendő por, 150 gramm természetesen összegyűjtött bélsarat tartalmazó kiegészítő mintát vagy egy pár csizma- vagy zoknitamponnal vett kiegészítő mintát kell venni.

A 2.1. pont b), c) és d) alpontjában említett mintavétel esetén az illetékes hatóság szükség esetén további vizsgálatok elvégzése által megbizonyosodik arról, hogy a madarak szalmonellafertőzöttségére vonatkozó vizsgálatok eredményeit nem befolyásolja az antimikrobiális készítményeknek az állományokban történő alkalmazása.

Amennyiben a Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium jelenlétét nem mutatják ki, de az antimikrobális készítményeket vagy a baktériumok szaporodásának gátló hatását igen, az 1. cikk (2) bekezdésében említett közösségi célkitűzés elérésének érdekében az állományt fertőzött tojóállományként kell figyelembe venni.

3. A MINTÁK VIZSGÁLATA

3.1. A minták szállítása és előkészítése

A mintákat a mintavétel napján expressz küldeményként vagy futárszolgálattal kell elküldeni a 2160/2003/EK rendelet 11. cikkében említett laboratóriumokba. A laboratóriumban a mintákat hűtve kell tárolni a vizsgálatig, amelyet a beérkezéstől számított 48 órán belül el kell végezni.

3.1.1. Csizmatampon-minták

a) A két pár csizmatampon- (vagy "zoknitampon-") mintát gondosan ki kell csomagolni, elkerülve a hozzátapadt bélsár leválását, egyesíteni kell, és szobahőmérsékletre előmelegített 225 ml pufferolt peptonvízbe (BPW) kell helyezni.

b) A mintát meg kell keverni, hogy a víz teljesen átigya, és a 3.2. pontbeli kimutatási módszer használatával folytatni kell a minta kitenyésztését.

3.1.2. Egyéb bélsár- és porminták

a) A bélsármintákat egyesíteni kell, alaposan meg kell keverni, és a tenyésztéshez egy 25 grammos részmintát kell venni.

b) A 25 grammos részmintát hozzá kell adni a szobahőmérsékletre előmelegített 225 ml pufferolt peptonvízhez.

c) A 3.2. pontbeli kimutatási módszer használatával folytatni kell a minta kitenyésztését.

Amennyiben megegyezés születik a szalmonella kimutatására szolgáló bélsár előkészítésére vonatkozó ISO szabványokról, alkalmazni kell azokat, és fel kell váltani a minták előkészítésével kapcsolatos fenti rendelkezéseket.

3.2. Kimutatási módszer

A hollandiai bilthoveni Közösségi Szalmonella Referencialaboratórium (CRL) által ajánlott kimutatási módszert kell használni. E módszert az ISO 6579 (2002) D. melléklete tervezetének jelenlegi változata ismerteti: "A Salmonella spp.-nek az állati bélsárban, valamint az elsődleges termelés szintjén vett mintákban történő kimutatása." E módszerben egy félfolyékony közeget (módosított félfolyékony Rappaport-Vassiladis közeg, MSRV) használnak egyedi szelektív táptalajként.

3.3. Szerotipizálás

Minden pozitív mintából legalább egy izolátumot szerotipizálni kell a Kaufmann-White módszer szerint.

3.4. Alternatív módszerek

A vállalkozó kezdeményezésére vett minták esetében az e melléklet 3. pontjában előírt mintaelőkészítési módszerek, kimutatási módszerek és szerotipizálás helyett használhatók a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. cikkében előírt vizsgálati módszerek, amennyiben azokat az EN/ISO 16140/2003 szabványnak megfelelően validálják.

3.5. A törzsek tárolása

Legalább az illetékes hatóság által vett mintákból izolált törzseket kell a törzsek épségét legalább két évig biztosító szokásos tenyészettárolási módszert alkalmazva tárolni a jövőbeli fágtipizáláshoz és az antimikrobiális rezisztencia vizsgálatához.

4. EREDMÉNYEK ÉS JELENTÉS

A közösségi célkitűzés elérésének igazolása céljából egy tojóállományt fertőzöttnek kell tekinteni, ha a (vakcinatörzstől eltérő) vizsgált Salmonella enteritidist és Salmonella typhimuriumot a tojóállományból vett egy vagy több mintában kimutatták. Függetlenül a mintavételi és vizsgálati műveletek számától, a fertőzött állományokat csak egyszer kell számításba venni, és csak a kimutatás első évében kell jelentést készíteni róluk.

A jelentés a következőket tartalmazza:

a) a vizsgált tojótyúkállományok teljes száma, valamint a mintavétel 2.1. pontban említett egyes státusaira vonatkozóan vizsgált tojóállományok száma;

b) a fertőzött állományok teljes száma, valamint a mintavétel 2.1. pontban említett egyes státusaira vonatkozó vizsgálatok eredményei;

c) az eredmények magyarázata, különösen a kivételes esetek tekintetében.

Az e pontban említett eredményeket és a további vonatkozó információkat a 2003/99/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésében előírt, a rezisztencia tendenciáiról és forrásairól szóló jelentés részeként jelenteni kell a Bizottságnak.

(1) HL L 325., 2003.12.12., 31. o.

(2) HL L 191., 2004.5.28., 1. o.