32006D0954[1]

2006/954/EK: A Tanács határozata ( 2006. december 18. ) az Európai Közösségnek az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás 1999. július 2-án Genfben elfogadott Genfi Szövegéhez való csatlakozásának jóváhagyásáról

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. december 18.)

az Európai Közösségnek az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás 1999. július 2-án Genfben elfogadott Genfi Szövegéhez való csatlakozásának jóváhagyásáról

(2006/954/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 308. cikkére, 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával, és 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1) A Szerződés 308. cikkén alapuló, a közösségi formatervezési mintákról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet (1) célja egy olyan piac létrehozása, amely megfelelően működik, és a nemzeti piacokéhoz hasonló feltételeket kínál. Annak érdekében, hogy ilyen piac jöjjön létre, és egyre inkább egységes piaccá váljon, az említett rendelet létrehozta a közösségi formatervezési minták rendszerét, amellyel a vállalkozások egyetlen eljárás során szerezhetnek a Közösség egész területén egységes hatályú és azonos oltalomban részesülő közösségi formatervezésiminta-oltalmat.

(2) A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által kezdeményezett és végrehajtott előkészületeket követően a Hágai Unióban tagsággal rendelkező és azzal nem rendelkező tagállamok, valamint az Európai Közösség részvételével az e célból Genfben megtartott diplomáciai értekezlet 1999. július 2-án elfogadta az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodáshoz kapcsolódó Genfi Szöveget (a továbbiakban: a Genfi Szöveg).

(3) A Genfi Szöveget azért fogadták el, hogy az ipari mintáknak az 1934. június 2-án elfogadott Londoni Szövegben és az 1960. november 28-án elfogadott Hágai Szövegben előírt nemzetközi letétbe helyezési rendszerébe néhány újítást vezessenek be.

(4) A Genfi Szöveg célkitűzése a nemzetközi lajstromozás hágai rendszerének az új tagokra történő kiterjesztése, valamint a rendszer vonzóbbá tétele a bejelentők számára. A Londoni Szöveghez és a Hágai Szöveghez képest az egyik fő újítás az, hogy a Genfi Szöveg részes felévé válhatnak olyan kormányközi szervezetek, amelyek formatervezési mintáknak a szervezet egész területére kiterjedő hatályú oltalma nyújtására feljogosított hivatalt tartanak fenn.

(5) A formatervezési minták lajstromozását végző regionális hivatallal rendelkező kormányközi szervezeteknek a Genfi Szöveg részes felévé válását lehetővé tevő eszközt azért vezették be, hogy különösen a Közösség számára lehetővé váljon a Szöveghez - és így a Hágai Unióhoz - való csatlakozás.

(6) A Genfi Szöveg 2003. december 23-án lépett hatályba, és 2004. április 1-jén kezdték meg alkalmazását. 2003. január 1-jétől a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fogadni kezdte a lajstromozott közösségi formatervezési mintákra irányuló bejelentéseket, az első bejelentés időpontja pedig 2003. április 1-je volt.

(7) A közösségi formatervezési minták rendszere és a Genfi Szöveggel létrehozott nemzetközi lajstromozási rendszer kiegészítik egymást. A közösségi formatervezési minták rendszere a formatervezési mintáknak a Közösség területének egészére kiterjedő, teljes és egységesített regionális lajstromozási rendszerét biztosítja. A Hágai Megállapodás a megjelölt szerződő felek területén a formatervezésiminta-oltalom megszerzésére irányuló eljárásokat központosító szerződést alkot.

(8) A közösségi formatervezési minták rendszere és a Genfi Szöveg szerinti nemzetközi lajstromozási rendszer közötti kapcsolat megteremtése lehetővé tenné a szerzők számára, hogy egyetlen nemzetközi bejelentéssel szerezzenek oltalmat formatervezési mintáikra a közösségi formatervezési minták rendszere alapján a Közösségben, valamint a Genfi Szöveg által érintett területeken a Közösségen belül és azon kívül.

(9) Ezen túlmenően a közösségi formatervezési minták rendszere és a Genfi Szöveg szerinti nemzetközi lajstromozási rendszer közötti kapcsolat megteremtése előmozdítja a gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődését, kiküszöböli a verseny torzulását, költséghatékony, valamint fokozza a belső piac integrációját és annak működését. A Közösségnek ezért a közösségi formatervezési minták rendszerének egyre vonzóbbá tétele érdekében csatlakoznia kell a Genfi Szöveghez.

(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy - a Közösségnek a Genfi Szöveghez történő csatlakozását követően - képviselje a Közösséget a Hágai Unió közgyűlésén.

(11) Ez a határozat nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy nemzeti formatervezési mintáik tekintetében részt vegyenek a Hágai Unió közgyűlésén,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A hatáskörébe tartozó ügyekre tekintettel az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás 1999. július 2-án elfogadott Genfi Szövegét (a továbbiakban: a Genfi Szöveg) a Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.

A Genfi Szöveg e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

(1) A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy letétbe helyezze a csatlakozási okiratot a Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgatójánál attól a naptól kezdve, amelyen a Tanács és a Bizottság elfogadja a közösségi formatervezési mintára vonatkozó jogszabályok és a Genfi Szöveg közötti kapcsolat megteremtéséhez szükséges intézkedéseket.

(2) Az e határozat mellékletét képező nyilatkozatokat a csatlakozási okiratban teszik meg.

3. cikk

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy képviselje az Európai Közösséget a Hágai Unió közgyűlésének a Szellemi Tulajdon Világszervezete égisze alatt tartott ülésein.

(2) A közösségi formatervezési minták tekintetében a Közösség hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben a Közösség nevében a Bizottság folytat tárgyalásokat a Hágai Unió közgyűlésén, a következő szabályoknak megfelelően:

a) a Közösség által a közgyűlésben esetlegesen képviselt álláspontot a Tanács megfelelő munkacsoportjában vagy - ha ez nem lehetséges - a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében végzett munka során összehívott, helyszíni üléseken alakítják ki;

b) a 6/2002/EK rendelet módosításával kapcsolatos határozatok vagy a Tanács egyhangúságot igénylő egyéb jogi aktusai tekintetében a közösségi álláspontot a Tanács egyhangúlag fogadja el a Bizottság javaslata alapján;

c) a közösségi formatervezési mintáról szóló jogszabályokat érintő egyéb határozatok vonatkozásában a közösségi álláspontot a Tanács minősített többséggel fogadja el a Bizottság javaslata alapján.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 18-i

a Tanács részéről

az elnök

J.-E. ENESTAM

(1) HL L 3., 2002.1.5., 1. o. A 2003. évi Csatlakozási Okmánnyal módosított rendelet.

MELLÉKLET

Az 1999. július 2-i Genfi Szöveg

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk: rtelmező rendelkezések

2. cikk: A Szerződő Felek joga által biztosított egyéb oltalom és egyes nemzetközi egyezmények alkalmazhatósága

I. FEJEZET:

NEMZETKÖZI BEJELENTÉS ÉS NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁS

3. cikk: Jogosultság a nemzetközi bejelentés benyújtására

4. cikk: A nemzetközi bejelentés benyújtására vonatkozó eljárás

5. cikk: A nemzetközi bejelentés tartalma

6. cikk: Elsőbbség

7. cikk: Megjelölési díjak

8. cikk: Hiánypótlás

9. cikk: A nemzetközi bejelentés bejelentési napja

10. cikk: Nemzetközi lajstromozás, a nemzetközi lajstromozás napja, a nemzetközi lajstromozás közzététele és nem nyilvános másolatai

11. cikk: A közzététel halasztása

12. cikk: Elutasítás

13. cikk: A minta egységével kapcsolatos különleges követelmények

14. cikk: A nemzetközi lajstromozás hatálya

15. cikk: Megsemmisítés

16. cikk: A nemzetközi lajstromozásokkal kapcsolatos változások és egyéb adatok bejegyzése

17. cikk: A nemzetközi lajstromozás kezdeti időtartama, megújítása és az oltalmi idő

18. cikk: Tájékoztatás a közzétett nemzetközi lajstromozásról

II. FEJEZET:

IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

19. cikk: Több állam közös hivatala

20. cikk: A Hágai Unió tagsága

21. cikk: Közgyűlés

22. cikk: Nemzetközi Iroda

23. cikk: Pénzügyek

24. cikk: Végrehajtási Szabályzat

III. FEJEZET:

FELÜLVIZSGÁLAT ÉS MÓDOSÍTÁS

25. cikk: E szöveg felülvizsgálata

26. cikk: Egyes cikkek közgyűlés általi módosítása

IV. FEJEZET:

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk: Csatlakozás e szöveghez

28. cikk: A megerősítések és csatlakozások hatályossá válásának időpontja

29. cikk: A fenntartások kizárása

30. cikk: A Szerződő Felek nyilatkozatai

31. cikk: Az 1934. évi és az 1960. évi szövegek alkalmazása

32. cikk: E szöveg felmondása

33. cikk: E szöveg nyelvei; Aláírás

34. cikk: Letéteményes

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Értelmező rendelkezések

E szöveg alkalmazásában

(i) "Hágai Megállapodás": az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló Hágai Megállapodás, amelynek új elnevezése a továbbiakban az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás;

(ii) "e szöveg": az e szöveggel létrehozott Hágai Megállapodás;

(iii) "Végrehajtási Szabályzat": az e szöveghez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat;

(iv) "előírt": a Végrehajtási Szabályzatban előírt;

(v) "Párizsi Egyezmény": az ipari tulajdon oltalmára 1 883. március 20-án, Párizsban létesült Párizsi Egyezmény felülvizsgált és módosított szövege;

(vi) "nemzetközi lajstromozás": az ipari minták nemzetközi lajstromozása e szöveg alapján;

(vii) "nemzetközi bejelentés": a nemzetközi lajstromozásra irányuló bejelentés;

(viii) "nemzetközi lajstrom": a nemzetközi lajstromozásokra vonatkozó olyan adatoknak a Nemzetközi Iroda által fenntartott hivatalos gyűjteménye, amelyek bejegyzését e szöveg vagy a Végrehajtási Szabályzat írja elő vagy teszi lehetővé, függetlenül a hordozótól, amelyen ezeket az adatokat tárolják;

(ix) "személy": a természetes és a jogi személy;

(x) "bejelentő": az a személy, akinek a nevében a nemzetközi bejelentést megtették;

(xi) "jogosult": az a személy, akinek a javára a nemzetközi lajstromozást a nemzetközi lajstromba bejegyzik;

(xii) "kormányközi szervezet": az a kormányközi szervezet, amely a 27. cikk (1) bekezdésének (ii) pontja alapján e szöveg részesévé válhat;

(xiii) "Szerződő Fél": az az állam vagy kormányközi szervezet, amely részese e szövegnek;

(xiv) "bejelentő szerinti Szerződő Fél": az a Szerződő Fél vagy a Szerződő Felek egyike, amelytől a bejelentő nemzetközi bejelentéshez való jogosultsága származik annak révén, hogy e Szerződő Fél tekintetében a 3. cikkben meghatározott feltételek legalább egyikét kielégíti; ha a bejelentő nemzetközi bejelentéshez való jogosultsága a 3. cikk alapján kettő vagy több Szerződő Féltől származhat, a "bejelentő szerinti Szerződő Fél" az, amelyet a nemzetközi bejelentésben ilyenként megjelöltek;

(xv) "a Szerződő Fél területe": ha a Szerződő Fél állam, ennek az államnak a területe, ha pedig a Szerződő Fél kormányközi szervezet, az a terület, amelyen az e kormányközi szervezetet létrehozó szerződés alkalmazandó;

(xvi) "hivatal": az az intézmény, amelyet a Szerződő Fél hatáskörrel ruházott fel arra, hogy a területére kiterjedő hatállyal ipari mintaoltalmat adjon;

(xvii) "vizsgáló hivatal": az a hivatal, amely hivatalból vizsgálja az ipari mintaoltalmi bejelentéseket, legalább annak megállapítása céljából, hogy az ipari minta megfelel-e az újdonság követelményének;

(xviii) "megjelölés": az arra irányuló kérelem, hogy a nemzetközi lajstromozás hatálya kiterjedjen valamely Szerződő Fél területére; az ilyen megjelölésen a nemzetközi lajstromba történő bejegyzést is érteni kell;

(xix) "megjelölt Szerződő Fél", illetve "megjelölt hivatal": az a Szerződő Fél, illetve annak a Szerződő Félnek a hivatala, amelyet megjelöltek;

(xx) "1934. évi szöveg": a Hágai Megállapodás 1934. június 2-án, Londonban aláírt szövege;

(xxi) "1960. évi szöveg": a Hágai Megállapodás 1960. november 28-án, Hágában aláírt szövege;

(xxii) "1961. évi kiegészítő szöveg": az 1961. november 18-án, Monacóban, az 1934. évi szöveg kiegészítéseként aláírt szöveg;

(xxiii) "1967. évi kiegészítő szöveg": a Hágai Megállapodáshoz kapcsolódó, 1967. július 14-én, Stockholmban aláírt - módosított - kiegészítő szöveg;

(xxiv) "Unió": az 1925. november 6-i Hágai Megállapodással létrehozott, az 1934. és az 1960. évi szövegekkel, az 1961. évi és az 1967. évi kiegészítő szövegekkel és e szöveggel fenntartott Hágai Unió;

(xxv) "közgyűlés": a 21. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közgyűlés vagy az azt helyettesítő más testület;

(xxvi) "Szervezet": a Szellemi Tulajdon Világszervezete;

(xxvii) "főigazgató": a Szervezet főigazgatója;

(xxviii) "Nemzetközi Iroda": a Szervezet Nemzetközi Irodája;

(xxix) "megerősítési okirat": a megerősítési, az elfogadási és a jóváhagyási okirat.

2. cikk

A Szerződő Felek joga által biztosított egyéb oltalom és egyes nemzetközi egyezmények alkalmazhatósága

(1) A Szerződő Felek joga és egyes nemzetközi egyezmények] E szöveg rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek joga által biztosított magasabb szintű oltalmat, a művészeti és iparművészeti alkotások nemzetközi szerzői jogi szerződésekben és egyezményekben biztosított védelmét, valamint az ipari mintáknak a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás mellékletét képező, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás által biztosított oltalmat.

(2) [A Párizsi Egyezménynek való megfelelés követelménye] Mindegyik Szerződő Félnek meg kell felelnie a Párizsi Egyezmény ipari mintákra vonatkozó rendelkezéseinek.

I. FEJEZET

NEMZETKÖZI BEJELENTÉS ÉS NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁS

3. cikk

Jogosultság a nemzetközi bejelentés benyújtására

Nemzetközi bejelentést annak az államnak az állampolgára vagy ott honos jogi személy nyújthat be, amely Szerződő Fél, vagy olyan kormányközi szervezet tagja, amely Szerződő Fél, továbbá az, akinek állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telepe a Szerződő Felek valamelyikének területén található.

4. cikk

A nemzetközi bejelentés benyújtására vonatkozó eljárás

1. [Közvetlen vagy közvetett benyújtás]

a) A nemzetközi bejelentés a bejelentő választása szerint benyújtható közvetlenül a Nemzetközi Irodához, vagy a bejelentő szerinti Szerződő Fél hivatalán keresztül.

b) Az a) pont nem zárja ki, hogy bármelyik Szerződő Fél nyilatkozatban értesítse a főigazgatót arról, hogy hivatalán keresztül nemzetközi bejelentés nem nyújtható be.

2. [Továbbítási díj közvetett benyújtás esetén] Bármelyik Szerződő Fél hivatala megkövetelheti, hogy a rajta keresztül benyújtott nemzetközi bejelentések után - részére és saját javára - a bejelentő továbbítási díjat fizessen.

5. cikk

A nemzetközi bejelentés tartalma

(1) [A nemzetközi bejelentés kötelező tartalma] A nemzetközi bejelentést az előírt nyelven vagy az előírt nyelvek egyikén kell elkészíteni, és annak tartalmaznia kell vagy ahhoz csatolni kell

(i) az e szöveg szerinti nemzetközi lajstromozásra irányuló kérelmet;

(ii) a bejelentőre vonatkozó, előírt adatokat;

(iii) a nemzetközi bejelentés tárgyát képező ipari minta ábrázolását az előírt példányszámban vagy - a bejelentő választása szerint - több különböző ábrázolását az előírt módon; ha azonban az ipari minta síkbeli, és az (5) bekezdés szerint kérelmet nyújtottak be a közzététel halasztása iránt, a nemzetközi bejelentéshez az ábrázolások helyett az ipari minta előírt számú mintapéldánya is csatolható;

(iv) annak a terméknek vagy termékeknek az előírt módon történő megjelölését, amelyekben az ipari minta megtestesül, vagy amelyekkel kapcsolatban az ipari mintát alkalmazni kívánják;

(v) a megjelölt Szerződő Felek megnevezését;

(vi) az előírt díjakat;

(vii) bármely más előírt adatot.

(2) [A nemzetközi bejelentés további kötelező tartalmi elemei]

a) Bármelyik Szerződő Fél, amelynek hivatala vizsgáló hivatal, és amelynek jogszabályai az e szöveghez való csatlakozás időpontjában az ipari mintaoltalmi bejelentés bejelentési napjának elismerését ahhoz a feltételhez kötik, hogy a bejelentés tartalmazza-e a b) pontban meghatározott kellékek bármelyikét, e kellékekről nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót.

b) Az a) pont szerinti nyilatkozat a következő kellékekre vonatkozhat:

(i) a bejelentés tárgyát képező ipari minta szerzőjének azonosítására vonatkozó adatok;

(ii) a bejelentés tárgyát képező ipari minta ábrázolásának vagy jellemzőinek rövid leírása;

(iii) igénypont.

c) Ha a nemzetközi bejelentés olyan Szerződő Fél megjelölését tartalmazza, amely az a) pont alapján nyilatkozatot tett, a bejelentésnek az előírt módon tartalmaznia kell az ilyen nyilatkozatban megjelölt kellékeket is.

(3) [A nemzetközi bejelentés egyéb lehetséges tartalma] A nemzetközi bejelentés tartalmazhatja, illetve ahhoz csatolni lehet a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott egyéb kellékeket is.

(4) [Több ipari minta egy nemzetközi bejelentésben] Az előírt feltételek figyelembevételével a nemzetközi bejelentésbe két vagy több ipari minta is foglalható.

(5) [A közzététel halasztására irányuló kérelem] A nemzetközi bejelentés a közzététel halasztására irányuló kérelmet is tartalmazhat.

6. cikk

Elsőbbség

(1) [Az elsőbbség igénylése]

a) A nemzetközi bejelentés olyan nyilatkozatot is tartalmazhat, amelyben a Párizsi Egyezmény 4. cikke alapján egy vagy több, a Párizsi Egyezményben részes országban vagy a Kereskedelmi Világszervezet valamely Tagjában, vagy ilyen országra vagy Tagra kiterjedő hatállyal benyújtott korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik.

b) A Végrehajtási Szabályzat előírhatja, hogy az a) pontban említett nyilatkozat a nemzetközi bejelentés benyújtását követően is megtehető. Ebben az esetben a Végrehajtási Szabályzatban meg kell határozni azt a legkésőbbi időpontot, ameddig az ilyen nyilatkozat megtehető.

(2) [A nemzetközi bejelentés mint az elsőbbséget megalapozó bejelentés] A nemzetközi bejelentés a bejelentés napjától kezdődően, annak további sorsától függetlenül a Párizsi Egyezmény 4. cikke szerinti szabályszerűen benyújtott bejelentéssel egyenértékű.

7. cikk

Megjelölési díjak

(1) [Előírt megjelölési díj] Az előírt díjaknak tartalmazniuk kell - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - megjelölési díjat minden egyes megjelölt Szerződő Félre vonatkozóan.

(2) [Egyéni megjelölési díj] Bármely Szerződő Fél, amelynek hivatala vizsgáló hivatal, továbbá bármely Szerződő Fél, amely kormányközi szervezet, nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót arról, hogy minden egyes nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban, amelyben megjelölték, és az ilyen nemzetközi bejelentésből származó bármely nemzetközi lajstromozás megújításával kapcsolatban az (1) bekezdésben említett előírt megjelölési díj helyébe egyéni megjelölési díj lép, amelynek összegét a nyilatkozatban feltüntetik, és amely további nyilatkozattal módosítható. Ezt az összeget az említett Szerződő Fél meghatározhatja az oltalom, illetve annak minden egyes megújítása időtartamára, illetve az oltalomnak az említett Szerződő Fél által engedélyezett leghosszabb időtartamára. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amelynek a bejelentőtől való átvételére az adott Szerződő Fél hivatala jogosult lenne az oltalomnak azonos időre, azonos számú ipari mintára történő megadása esetén, csökkentve ezt az összeget a nemzetközi eljárásból származó megtakarításokkal.

(3) [A megjelölési díjak átutalása] Az (1) és a (2) bekezdésben említett megjelölési díjakat a Nemzetközi Iroda utalja át azoknak a Szerződő Feleknek, amelyekre vonatkozóan e díjakat megfizették.

8. cikk

Hiánypótlás

(1) [A nemzetközi bejelentés vizsgálata] Ha a Nemzetközi Iroda úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi bejelentés a Nemzetközi Iroda részéről történő átvételekor nem felel meg e szöveg és a Végrehajtási Szabályzat követelményeinek, felhívja a bejelentőt, hogy pótolja az előírt határidőn belül a felhívásban megjelölt hiányokat.

(2) [A hiánypótlás elmaradása]

a) Ha a bejelentő a felhívásnak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a nemzetközi bejelentést - a b) pontban foglalt kivétellel - visszavontnak kell tekinteni.

b) Ha a hiányok az 5. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal vagy olyan különleges követelménnyel kapcsolatosak, amelyről a Szerződő Fél a főigazgatót a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően értesítette, és a bejelentő a felhívásnak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, mintha a nemzetközi bejelentésben az említett Szerződő Felet nem jelölték volna meg.

9. cikk

A nemzetközi bejelentés bejelentési napja

(1) [Közvetlen bejelentés] Ha a nemzetközi bejelentést közvetlenül a Nemzetközi Irodához nyújtják be, a bejelentés bejelentési napja - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az a nap, amelyen a Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentést átvette.

(2) [Közvetett bejelentés] Ha a nemzetközi bejelentést a bejelentő szerinti Szerződő Fél hivatalán keresztül nyújtják be, a bejelentés napját az előírt módon kell megállapítani.

(3) [A nemzetközi bejelentés egyes hiányai] Ha a nemzetközi bejelentés a Nemzetközi Iroda általi átvétele időpontjában nem elégíti ki azokat a követelményeket, amelyek a bejelentési nap előírtak szerint történő elismeréséhez szükségesek, a bejelentési nap az a nap, amelyen a Nemzetközi Iroda a hiánypótlást átvette.

10. cikk (1)

Nemzetközi lajstromozás, a nemzetközi lajstromozás napja, a nemzetközi lajstromozás közzététele és nem nyilvános másolatai

(1) [Nemzetközi lajstromozás] A Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentés tárgyát képező valamennyi ipari mintát haladéktalanul lajstromozza a nemzetközi bejelentés vagy - a hiánypótlásra a 8. cikkel összhangban történő felhívás esetén - a felhívásnak megfelelő hiánypótlás átvételekor. A lajstromozásra attól függetlenül sor kerül, hogy a közzétételt a 11. cikk értelmében elhalasztják-e.

(2) [A nemzetközi lajstromozás napja]

a) A nemzetközi lajstromozás napja - a b) pontban foglalt eltéréssel - a nemzetközi bejelentés bejelentési napja.

b) Ha a nemzetközi bejelentés a Nemzetközi Iroda részéről történő átvétel napján nem elégíti ki az 5. cikk (2) bekezdése alapján előírt követelményeket, a nemzetközi lajstromozás napja a hiánypótlás Nemzetközi Iroda általi átvételének napja és a nemzetközi bejelentés bejelentési napja közül a későbbi időpont.

(3) [Közzététel]

a) A nemzetközi lajstromozást a Nemzetközi Iroda közzéteszi. Az ilyen közzétételt az összes Szerződő Fél területén elégséges nyilvánosságra jutásnak kell tekinteni, és a jogosulttól egyéb nyilvánosságra hozatal nem követelhető meg.

b) A Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromozás közzétételének másolatát megküldi minden egyes megjelölt hivatal részére.

(4) [A nyilvánosság kizárása a közzétételt megelőzően] Az (5) bekezdésben és a 11. cikk (4) bekezdésének b) pontjában foglalt kivételekkel a Nemzetközi Iroda a közzétételt megelőzően a nemzetközi bejelentést és a nemzetközi lajstromozást nem teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

(5) [Nem nyilvános másolatok]

a) A Nemzetközi Iroda a lajstromozást követően haladéktalanul megküldi a nemzetközi lajstromozás másolatát a nemzetközi bejelentéshez mellékelt minden egyéb nyilatkozattal, irattal és mintapéldánnyal együtt a nemzetközi bejelentésben megjelölt valamennyi olyan hivatalnak, amely arról értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy ilyen másolatot kíván kapni.

b) A hivatal a nemzetközi lajstromozás Nemzetközi Iroda általi közzétételéig a nemzetközi lajstromozásról a Nemzetközi Iroda által megküldött másolatot nem teheti a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, és az említett másolatot csak a nemzetközi lajstromozás, illetve az olyan Szerződő Félnél vagy Szerződő Félre kiterjedő hatállyal benyújtott ipari mintaoltalmi bejelentések vizsgálata során használhatja fel, amely tekintetében joghatósággal rendelkezik. A hivatal - a nemzetközi lajstromozás jogosultja kivételével - különösen nem teheti hozzáférhetővé a nemzetközi lajstromozás tartalmát nem hivatali személyek számára, kivéve az olyan közigazgatási vagy bírósági eljárás céljaira történő hozzáférhetővé tételt, amely a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló nemzetközi bejelentésre való jogosultság tárgyában folyik. Ilyen közigazgatási vagy bírósági eljárás esetén a nemzetközi lajstromozás tartalmát kizárólag az eljárásban részt vevők ismerhetik meg, akiket a tudomásukra jutottak tekintetében titoktartási kötelezettség terhel.

11. cikk

A közzététel halasztása

(1) [A Szerződő Felek közzététel halasztására vonatkozó rendelkezései]

a) Ha a Szerződő Fél jogszabályai szerint az ipari minta közzétételének halasztása az előírtnál rövidebb időtartamra kérhető, a Szerződő Fél nyilatkozatban köteles értesíteni a főigazgatót a halasztás lehetséges időtartamáról.

b) Ha a Szerződő Fél jogszabályai nem teszik lehetővé az ipari minta közzétételének halasztását, a Szerződő Fél erről nyilatkozatban köteles értesíteni a főigazgatót.

(2) [A közzététel halasztása] Ha a nemzetközi bejelentés a közzététel halasztására irányuló kérelmet tartalmaz, a közzététel időpontja

(i) az előírt időtartam lejártának napja, ha a nemzetközi bejelentésben megjelölt Szerződő Felek egyike sem tette meg az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot,

vagy

(ii) a nyilatkozatban meghatározott időtartam lejártának napja vagy - több ilyen megjelölt Szerződő Fél esetén - a nyilatkozataikban meghatározott legrövidebb időtartam lejártának napja, ha a nemzetközi bejelentésben megjelölt Szerződő Felek bármelyike az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot tett.

(3) [A halasztás iránti kérelmek elbírálása, ha az alkalmazandó jog szerint nincs helye halasztásnak] Ha a közzététel halasztását kérik, és a nemzetközi bejelentésben megjelölt Szerződő Felek bármelyike az (1) bekezdés b) pontja alapján olyan nyilatkozatot tett, amely szerint jogszabályai nem teszik lehetővé a közzététel halasztását,

(i) a Nemzetközi Iroda erről - a (ii) pontban foglalt kivétellel - értesíti a bejelentőt; ha az előírt határidőn belül a bejelentő a Nemzetközi Irodához intézett írásbeli nyilatkozatában nem vonja vissza az említett Szerződő Fél megjelölését, a Nemzetközi Iroda a közzététel halasztására irányuló kérelmet figyelmen kívül hagyja;

(ii) a Nemzetközi Iroda az említett Szerződő Fél megjelölését figyelmen kívül hagyja, és erről a bejelentőt értesíti, ha a nemzetközi bejelentéshez az ipari minta ábrázolásai helyett az ipari minta mintapéldányait csatolták.

(4) [A korábbi közzétételre, illetve a nemzetközi lajstromozáshoz történő különleges hozzáférésre irányuló kérelem]

a) A jogosult a (2) bekezdés szerinti halasztási időtartam alatt bármikor kérheti a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező bármely vagy valamennyi ipari minta közzétételét. Ebben az esetben az ilyen ipari minta vagy minták tekintetében a halasztás időtartamát a kérelem Nemzetközi Iroda által történő kézhezvételének napján kell lejártnak tekinteni.

b) A jogosult a (2) bekezdés szerinti halasztási időtartam alatt bármikor kérheti a Nemzetközi Irodát, hogy az általa megnevezett harmadik személy részére a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező bármely vagy valamennyi ipari mintáról kivonatot adjon, vagy tegye lehetővé számára azok megtekintését.

(5) [Lemondás és korlátozás]

a) Ha a jogosult a (2) bekezdés szerinti halasztási időtartam alatt valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében lemond a nemzetközi lajstromozásról, a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező ipari minta vagy minták közzétételét mellőzni kell.

b) Ha a jogosult a (2) bekezdés szerinti halasztási időtartam alatt a nemzetközi lajstromozást valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező egy vagy több ipari mintára korlátozza, a korlátozással nem érintett ipari minta vagy minták közzétételét mellőzni kell.

(6) [Közzététel és az ábrázolások benyújtása]

a) Az e cikk rendelkezései szerint alkalmazandó halasztási időtartamok bármelyikének lejártakor a Nemzetközi Iroda az előírt díjak megfizetése esetén a nemzetközi lajstromozást közzéteszi. Ha a díjakat nem fizetik meg az előírtaknak megfelelően, a nemzetközi lajstromozást törölni, közzétételét pedig mellőzni kell.

b) Ha a nemzetközi bejelentéshez az 5. cikk (1) bekezdése (iii) pontjának megfelelően az ipari minta egy vagy több mintapéldányát csatolták, a jogosultnak a bejelentésbe foglalt valamennyi ipari minta ábrázolását az előírt példányszámban és határidőn belül be kell nyújtania a Nemzetközi Irodához. Ennek elmulasztása esetén a nemzetközi lajstromozást törölni, közzétételét pedig mellőzni kell.

12. cikk

Elutasítás

(1) [Az elutasításra való jogosultság] Ha a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező ipari minta vagy ipari minták bármelyike nem felel meg a megjelölt Szerződő Fél jogszabályai által megkívánt oltalomképességi feltételeknek, e Szerződő Fél hivatala a nemzetközi lajstromozás hatályát e Szerződő Fél területére kiterjedően részben vagy egészben elutasíthatja. Nem utasítható el azonban - sem részben, sem egészben - a nemzetközi lajstromozás hatálya abból az okból, hogy az annak alapjául szolgáló nemzetközi bejelentés nem felel meg a Szerződő Fél jogszabályai szerinti olyan alaki vagy tartalmi követelményeknek, amelyek az e szövegben vagy a Végrehajtási Szabályzatban foglaltaktól eltérőek, vagy azokat meghaladják.

(2) [Értesítés az elutasításról]

a) A nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítását a hivatal az előírt határidőn belül értesítésben közli a Nemzetközi Irodával.

b) Az elutasításról szóló értesítésben meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló valamennyi okot.

(3) [Az elutasításról szóló értesítés továbbítása; jogorvoslatok]

a) A Nemzetközi Iroda haladéktalanul továbbítja az elutasításról szóló értesítés másolatát a jogosultnak.

b) A jogosultat ugyanazok a jogorvoslatok illetik meg, mint amelyek őt a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező ipari mintákra az elutasításról szóló értesítést közlő hivatalra irányadó jogszabályok alapján tett ipari mintaoltalmi bejelentések tekintetében megilletnék. Ezeknek a jogorvoslatoknak legalább az újbóli vizsgálat vagy az elutasítás felülvizsgálata, illetve az elutasítás elleni fellebbezés lehetőségére kell kiterjedniük.

(4) (2) [Az elutasítás visszavonása] Az elutasításról szóló értesítést közlő hivatal az ilyen értesítést részben vagy egészben bármikor visszavonhatja.

13. cikk

A minta egységével kapcsolatos különleges követelmények

(1) [Értesítés a különleges követelményekről] Az a Szerződő Fél, amelynek jogszabályai az e szöveghez való csatlakozása időpontjában előírják, hogy az egy bejelentésbe foglalt minták feleljenek meg a minta egysége, az előállítás egysége vagy a használat egysége követelményének, vagy hogy ugyanahhoz a készlethez vagy összeállításhoz tartozzanak, illetve, hogy egyetlen bejelentésben csupán egy független és önálló minta oltalma legyen igényelhető, erről nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót. Mindazonáltal, ez a nyilatkozat nem érinti a bejelentőnek az 5. cikk (4) bekezdése szerinti jogát arra, hogy egy nemzetközi bejelentésbe több ipari mintát foglaljon, még akkor sem, ha olyan Szerződő Felet is megjelölt, amelyik ilyen nyilatkozatot tett.

(2) [A nyilatkozat hatálya] Az ilyen nyilatkozatot tevő Szerződő Fél hivatala a 12. cikk (1) bekezdése szerint jogosult a nemzetközi lajstromozás hatályának területére kiterjedően történő elutasítására, ha a Szerződő Fél által a nyilatkozatban meghatározott követelmények nem teljesülnek.

(3) [A lajstromozás megosztása esetén fizetendő további díjak] Ha a (2) bekezdés szerinti elutasításról szóló értesítést követően az érintett hivatal előtt a nemzetközi lajstromozást az értesítésben megjelölt elutasítási ok elhárítása érdekében megosztják, a hivatal az elutasítási ok elhárításához szükséges minden egyes további nemzetközi bejelentés után díj megfizetését írhatja elő.

14. cikk

A nemzetközi lajstromozás hatálya

(1) [Az alkalmazandó jog alapján tett bejelentéssel megegyező hatály] A nemzetközi lajstromozás a nemzetközi lajstromozás napjától kezdődően valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében legalább ugyanolyan hatályú, mint a Szerződő Fél jogszabályai alapján szabályszerűen tett ipari mintaoltalmi bejelentés.

(2) [Az alkalmazandó jog alapján keletkező oltalommal megegyező hatály]

a) Minden egyes megjelölt Szerződő Fél területén, amelynek hivatala nem közölt a 12. cikknek megfelelően elutasításról szóló értesítést, a nemzetközi lajstromozás legkésőbb az elutasításról szóló értesítés közlésére nyitva álló határidő lejártának napjától vagy - ha a Szerződő Fél a Végrehajtási Szabályzat szerinti nyilatkozatot tett - legkésőbb az e nyilatkozatban megjelölt időponttól ugyanolyan hatályú, mint az ipari mintára a Szerződő Fél jogszabályai alapján megadott oltalom.

b) (3) Ha a megjelölt Szerződő Fél hivatala elutasításról szóló értesítést közölt, és ezt az értesítést utóbb részben vagy egészben visszavonta, a nemzetközi lajstromozás legkésőbb az elutasítás visszavonásának időpontjától a visszavonással nem érintett részében a Szerződő Fél területén ugyanolyan hatályú, mint a Szerződő Fél jogszabályai alapján az ipari mintaoltalom megadása.

c) A nemzetközi lajstromozás e bekezdés szerinti hatályát az ilyen lajstromozás tárgyát képező ipari mintára vagy mintákra kell alkalmazni, ahogyan azok a Nemzetközi Irodához a megjelölt hivataltól beérkeztek, illetve - adott esetben - ahogyan azokat az e hivatal előtti eljárásban módosítják.

(3) [A bejelentő szerinti Szerződő Fél megjelölésének hatályára vonatkozó nyilatkozat]

a) Az a Szerződő Fél, amelynek hivatala vizsgáló hivatal, nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót, hogy ha bejelentő szerinti Szerződő Félnek minősül, a nemzetközi bejelentésben történő megjelölésének nincs hatálya.

b) Ha azt a Szerződő Felet, amelyik megtette az a) pont szerinti nyilatkozatot, a nemzetközi bejelentésben mind bejelentő szerinti Szerződő Félként, mind pedig megjelölt Szerződő Félként feltüntetik, a Nemzetközi Iroda e Szerződő Fél megjelölését figyelmen kívül hagyja.

15. cikk

Megsemmisítés

(1) [A védekezés lehetőségének biztosítása] A megjelölt Szerződő Fél illetékes hatóságai nem mondhatják ki a nemzetközi lajstromozás hatályának e Szerződő Fél területére kiterjedő, részben vagy egészben történő megsemmisítését anélkül, hogy a jogosult kellő időben lehetőséget kapott volna jogainak védelmére.

(2) [A megsemmisítésről szóló értesítés] Annak a Szerződő Félnek a hivatala, amelynek területére kiterjedően a nemzetközi lajstromozás hatályát megsemmisítették, értesíteni köteles a Nemzetközi Irodát, ha az ilyen megsemmisítésről tudomása van.

16. cikk

A nemzetközi lajstromozásokkal kapcsolatos változások és egyéb adatok bejegyzése

(1) [Változások és egyéb adatok bejegyzése] A Nemzetközi Iroda az előírt módon bejegyzi a nemzetközi lajstromba

(i) a nemzetközi lajstromozás jogosultjának személyében bekövetkező valamennyi változást, bármelyik vagy az összes Szerződő Fél és a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező bármelyik vagy az összes ipari minta vonatkozásában, feltéve, hogy a jogutód jogosult a 3. cikk alapján nemzetközi bejelentés benyújtására,

(ii) a jogosult nevében vagy címében bekövetkezett bármely változást,

(iii) a bejelentő vagy a jogosult által adott képviseleti megbízást és az ilyen képviseletre vonatkozó bármely egyéb jelentős tényt,

(iv) a jogosult lemondását a nemzetközi lajstromozásról bármelyik vagy valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében,

(v) a nemzetközi lajstromozásnak a jogosult részéről a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező egy vagy több ipari mintára történő korlátozását bármelyik vagy valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében,

(vi) a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező ipari minták egyike vagy mindegyike tekintetében a nemzetközi lajstromozás hatályának a Szerződő Fél területére kiterjedő, a megjelölt Szerződő Fél illetékes hatóságai által történő megsemmisítését,

(vii) bármely egyéb, a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező bármely vagy valamennyi ipari mintán fennálló jogokra vonatkozó, a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott jelentős tényt.

(2) [A nemzetközi lajstromba történő bejegyzés hatálya] Az (1) bekezdés (i), (ii), (iv), (v), (vi) és (vii) pontja alapján tett bejegyzés ugyanolyan hatályú, mint az egyes érintett Szerződő Felek hivatalai által vezetett lajstromba tett bejegyzés, kivéve, ha a Szerződő Fél nyilatkozatban értesíti a főigazgatót arról, hogy az (1) bekezdés (i) pontja alapján tett bejegyzés hatálya a Szerződő Félre nem terjed ki mindaddig, amíg a Szerződő Fél hivatala a nyilatkozatban meghatározott nyilatkozatokat és iratokat át nem vette.

(3) [Díjak] Az (1) bekezdés szerinti bármely bejegyzés díj megfizetéséhez köthető.

(4) [Közzététel] A Nemzetközi Iroda az (1) bekezdés alapján tett bármely bejegyzésről értesítést tesz közzé. Az értesítés közzétételének másolatát mindegyik érintett Szerződő Fél hivatalának megküldi.

17. cikk

A nemzetközi lajstromozás kezdeti időtartama, megújítása és az oltalmi idő

(1) [A nemzetközi lajstromozás kezdeti időtartama] A nemzetközi lajstromozással a nemzetközi lajstromozás napjától számított ötéves kezdeti időtartamra keletkezik oltalom.

(2) [A nemzetközi lajstromozás megújítása] A nemzetközi lajstromozás az előírt eljárásnak megfelelően, az előírt díjak megfizetése mellett további öt-öt éves időtartamra megújítható.

(3) [Az oltalmi idő a megjelölt Szerződő Felek területén]

a) A nemzetközi lajstromozás megújítása esetén az oltalmi idő mindegyik megjelölt Szerződő Fél területén - a b) pontban foglalt kivétellel - a nemzetközi lajstromozás napjától számított tizenöt év.

b) Ha a megjelölt Szerződő Fél jogszabályai szerint megadott ipari mintaoltalom esetén az oltalmi idő e jogszabályok értelmében 15 évnél hosszabb, a nemzetközi lajstromozás megújítása esetén az oltalmi idő hossza megegyezik a Szerződő Fél jogszabályaiban meghatározott oltalmi idővel.

c) Mindegyik Szerződő Fél nyilatkozatban értesíti a főigazgatót az oltalomnak a jogszabályai által megengedett leghosszabb időtartamáról.

(4) [A korlátozott megújítás lehetősége] A nemzetközi lajstromozás az összes vagy bármely Szerződő Fél, illetve a lajstromozás tárgyát képező összes vagy bármely ipari minta tekintetében újítható meg.

(5) [A megújítás bejegyzése és közzététele] A Nemzetközi Iroda a megújítást a nemzetközi lajstromba bejegyzi, és az erre vonatkozó értesítést közzéteszi. Az értesítés közzétételének másolatát mindegyik érintett Szerződő Fél hivatalának megküldi.

18. cikk

Tájékoztatás a közzétett nemzetközi lajstromozásról

(1) [Tájékoztatás] A Nemzetközi Iroda az előírt díj megfizetése mellett a közzétett nemzetközi lajstromozással kapcsolatban a nemzetközi lajstrom tartalmáról bárki számára kérelemre kivonatot ad, illetve a nemzetközi lajstrom tartalmával kapcsolatos adatokat szolgáltat.

(2) [Hitelesítés alóli mentesség] A nemzetközi lajstromról a Nemzetközi Iroda által kiadott kivonatok nem vethetők alá a Szerződő Felek területén irányadó hitelesítési előírásoknak.

II. FEJEZET

IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Több állam közös hivatala

(1) [Közös hivatalról szóló értesítés] Ha több olyan állam, amely e szöveg részese, egységesíteni kívánja, illetve több olyan állam, amely e szöveg részesévé kíván válni, egységesítette az ipari mintákra vonatkozó belső jogszabályait, ezek az államok értesíthetik a főigazgatót arról, hogy

(i) nemzeti hivatalaik helyébe egy közös hivatal lép,

és

(ii) területük teljes egészét, amelyre az egységes jogot alkalmazni kell, e szöveg 1. cikkének, 3-18. cikkének és 31. cikkének alkalmazásában egyetlen Szerződő Félnek kell tekinteni.

(2) [Az értesítés időpontja] Az (1) bekezdés szerinti értesítés időpontja

(i) az olyan államok esetében, amelyek e szöveg részesévé kívánnak válni, a 27. cikk (2) bekezdése szerinti iratok letétbe helyezésének időpontja;

(ii) az e szövegben részes államok esetében a belső jogszabályaik egységesítését követő bármely időpont.

(3) [Az értesítés hatálybalépésének időpontja] Az (1) és (2) bekezdésben említett értesítés hatálybalépésének időpontja

(i) az olyan államok esetében, amelyek e szöveg részesévé kívánnak válni, az az időpont, amelytől kezdődően e szöveg ezekre az államokra kötelező;

(ii) az e szövegben részes államok esetében az értesítésnek a főigazgató által a többi Szerződő Féllel való közlése napjától számított három hónap vagy az értesítésben megjelölt bármely későbbi időpont.

20. cikk

A Hágai Unió tagsága

A Szerződő Felek ugyanannak a Hágai Uniónak a tagjai, mint amelynek az 1934. évi vagy 1960. évi szövegben részes államok a tagjai.

21. cikk

Közgyűlés

(1) [Összetétel]

a) A Szerződő Felek ugyanazon közgyűlés tagjai, mint azok az államok, amelyekre az 1967. évi kiegészítő szöveg 2. cikke kötelező.

b) A közgyűlésen a közgyűlés mindegyik tagját egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők segíthetnek. Mindegyik küldött csak egy Szerződő Felet képviselhet.

c) Az Uniónak azok a tagjai, amelyek a közgyűlésnek nem tagjai, megfigyelőként vehetnek részt az üléseken.

(2) [Feladatok]

a) A közgyűlés

(i) foglalkozik minden olyan kérdéssel, amely az Unió fenntartásával és fejlesztésével, illetve e szöveg alkalmazásával kapcsolatos;

(ii) gyakorolja azokat a jogokat, illetve ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel e szöveg vagy az 1967. évi kiegészítő szöveg kifejezetten felruházta, illetve amelyeket számára előírt;

(iii) útmutatást ad a főigazgatónak a felülvizsgálati értekezletek előkészítésére és határoz az ilyen értekezlet összehívásáról;

(iv) módosítja a Végrehajtási Szabályzatot;

(v) felülvizsgálja és jóváhagyja a főigazgató Unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét, és az Unió hatáskörébe tartozó ügyekben ellátja őt minden szükséges iránymutatással;

(vi) megállapítja az Unió munkatervét, elfogadja kétéves költségvetését, és jóváhagyja a zárszámadást;

(vii) elfogadja az Unió pénzügyi szabályzatát;

(viii) olyan bizottságokat és munkacsoportokat alakít, amelyeket megfelelőnek tart az Unió célkitűzéseinek megvalósításához;

(ix) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel megállapítja, hogy ülésein megfigyelői minőségben mely államok, kormányközi szervezetek és nem-kormányzati szervezetek vehetnek részt;

(x) megtesz minden egyéb szükséges intézkedést az Unió célkitűzéseinek előmozdítására, és e szövegnek megfelelően eleget tesz minden egyéb feladatának.

b) A Szervezet által igazgatott más, az uniót is érintő kérdésekben a döntés előtt a közgyűlés meghallgatja a Szervezet koordinációs bizottságának véleményét.

(3) [Határozatképesség]

a) Adott kérdésben való szavazás esetén a közgyűlés akkor határozatképes, ha az e kérdésben szavazati joggal rendelkező államok fele jelen van.

b) Az a) ponttól eltérően a közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha ülésén azon tagjainak, amelyek az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező államok, kevesebb mint a fele, de legalább egyharmada jelen van, ebben az esetben azonban a határozat - az ügyrendi határozatok kivételével - csak a következő feltételekkel érvényes. A Nemzetközi Iroda az említett határozatokat közli azokkal a közgyűlésről távol maradt tagokkal, amelyek az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező államok, és felkéri őket, hogy a kézbesítést követő három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az ekként szavazó vagy tartózkodó ilyen tagok száma legalább annyi, mint amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.

(4) [Döntéshozatal a közgyűlésen]

a) A közgyűlés döntései során egyhangúságra törekszik.

b) Ha a döntés nem hozható meg egyhangúlag, az adott ügyben szavazással kell határozni. Ebben az esetben

(i) mindegyik Szerződő Fél, amelyik állam, egy szavazattal rendelkezik, és csak a saját nevében szavazhat,

és

(ii) mindegyik Szerződő Fél, amelyik kormányközi szervezet, szavazhat tagállamai helyett, ez esetben annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagállama e szöveg részese; nem szavazhat az ilyen kormányközi szervezet, ha bármelyik tagállama gyakorolja a szavazáshoz való jogát, és vice versa.

c) Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag azokra az államokra vonatkoznak, amelyekre az 1967. évi kiegészítő szöveg 2. cikke kötelező, azon Szerződő Felek, amelyekre az 1967. évi kiegészítő szöveg 2. cikke nem kötelező, nem rendelkeznek szavazati joggal, ugyanakkor a csak Szerződő Feleket érintő ügyekben kizárólag az utóbbiaknak van szavazati joga.

(5) [Többség]

a) A 24. cikk (2) bekezdésében és a 26. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével a közgyűlés határozatait a leadott szavazatok kétharmados többségével hozza meg.

b) A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.

(6) [Ülésszakok]

a) A közgyűlést a főigazgató kétévenként egyszer hívja össze rendes ülésszakra, - a kivételes esetektől eltekintve - a Szervezet közgyűlésével azonos időben és helyen.

b) A közgyűlést a főigazgató rendkívüli ülésszakra hívja össze a tagok egynegyedének kérelme vagy saját kezdeményezése alapján.

c) Az ülésszak napirendjét a főigazgató készíti elő.

(7) [Eljárási szabályzat] A közgyűlés elfogadja saját eljárási szabályzatát.

22. cikk

Nemzetközi Iroda

(1) [Igazgatási feladatok]

a) A nemzetközi lajstromozást és az ezzel kapcsolatos teendőket, valamint az Uniót érintő egyéb igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda végzi.

b) A Nemzetközi Iroda különösen a közgyűlés, valamint a közgyűlés által létrehozott szakértői bizottságok és munkacsoportok üléseit készíti elő, és a titkársági teendőket látja el.

(2) [Főigazgató] A főigazgató az Unió legfőbb tisztségviselője, és ő képviseli az Uniót.

(3) [A közgyűlés ülésszakain kívüli ülések] A közgyűlés által létrehozott bizottságok és munkacsoportok üléseit, továbbá minden egyéb, az Unióval kapcsolatos ügyekkel foglalkozó ülést a főigazgató hív össze.

(4) [A Nemzetközi Iroda szerepe a közgyűlésen és más üléseken]

a) A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül vesznek részt a közgyűlés valamennyi ülésén, a közgyűlés által létrehozott bizottságok és munkacsoportok ülésein, továbbá minden egyéb, a főigazgató által az Unió keretein belül összehívott ülésen.

b) A főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja a közgyűlés, a bizottságok, a munkacsoportok és az a) pontban említett egyéb ülések titkári teendőit.

(5) [Értekezletek]

a) A Nemzetközi Iroda készíti elő a felülvizsgálati értekezleteket a közgyűlés útmutatásai szerint.

b) A Nemzetközi Iroda az ilyen előkészítés során tanácskozhat kormányközi szervezetekkel, nemzetközi, valamint nemzeti nem-kormányzati szervezetekkel.

c) A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek a felülvizsgálati értekezletek vitáiban.

(6) [Egyéb feladatok] A Nemzetközi Iroda ellátja az e szöveg vonatkozásában rábízott minden egyéb feladatot is.

23. cikk

Pénzügyek

(1) [Költségvetés]

a) Az Uniónak költségvetése van.

b) Az Unió költségvetése magában foglalja az Unió saját bevételeit és kiadásait, továbbá a Szervezet által igazgatott uniók közös költségeinek költségvetéséhez való hozzájárulást is.

c) Azokat a költségeket, amelyek nem kizárólag az Unióra, hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más unióra is hárulnak, az uniók közös költségének kell tekinteni. Az Uniónak az ilyen közös költségekben való részesedése az Unió ezekben való érdekeltségével arányos.

(2) [Más uniók költségvetéseivel való összehangolás] Az Unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi unió költségvetésével való összehangolás követelményeinek kellő figyelembevételével kell megállapítani.

(3) [A költségvetés forrásai] Az Unió költségvetésének forrásai a következők:

(i) a nemzetközi lajstromozással összefüggő díjak;

(ii) a Nemzetközi Iroda által az Unióval kapcsolatban nyújtott egyéb szolgáltatások fejében fizetendő díjak;

(iii) a Nemzetközi Irodának az Unióval kapcsolatos kiadványai értékesítéséből származó bevételek, illetve e kiadványok szerzői jogdíja;

(iv) adományok, hagyatékok és támogatások;

(v) bérleti díjak, kamatok és egyéb vegyes bevételek.

(4) [A díjak megállapítása; a költségvetés szintje]

a) A (3) bekezdés (i) pontjában említett díjak összegét a közgyűlés állapítja meg a főigazgató javaslata alapján. A (3) bekezdés (ii) pontjában említett díjak összegét a főigazgató állapítja meg, és azokat a közgyűlés következő ülésszakán történő jóváhagyásukig ideiglenesen alkalmazni kell.

b) A (3) bekezdés (i) pontjában említett díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy az Unió díjakból és egyéb forrásokból származó bevételei elegendőek legyenek legalább a Nemzetközi Iroda Unióval kapcsolatos kiadásainak fedezésére.

c) Ha a költségvetést az új költségvetési időszak kezdete előtt nem fogadják el, az - a pénzügyi szabályzat rendelkezéseinek megfelelően - az előző évi költségvetéssel megegyező szintű.

(5) [Forgótőkealap] Az Uniónak forgótőkealapja van, amelyet a többletbevételekből és - ha az így szerzett bevétel nem elegendő - az Unió tagjainak egyszeri befizetéseiből kell képezni. Ha az alap elégtelennek bizonyul, a közgyűlés annak növelését rendeli el. A befizetési hányadokat és a fizetési feltételeket a főigazgató javaslatára a közgyűlés határozza meg.

(6) [A székhely szerinti állam által folyósított előlegek]

a) A Szervezet székhelyegyezménye, amelyet azzal az állammal kötöttek, amelynek területén a Szervezet székhelye található, rendelkezik arról, hogy a forgótőkealap elégtelensége esetén ez az állam előleget folyósít. Az előleg összegét és nyújtásának feltételeit az érintett állam és a Szervezet között esetenként kötött különmegállapodások határozzák meg.

b) Mind az a) pontban említett állam, mind pedig a Szervezet jogosult arra, hogy írásbeli értesítéssel felmondja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás az értesítés évének végétől számított három év elteltével lép hatályba.

(7) [Pénzügyi ellenőrzés] A pénzügyi ellenőrzést a pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel összhangban az Unió egy vagy több tagállama vagy külső könyvvizsgálók végzik. Ezeket - egyetértésükkel - a közgyűlés jelöli ki.

24. cikk

Végrehajtási Szabályzat

(1) [Szabályozott kérdések] A Végrehajtási Szabályzat rendelkezik e szöveg végrehajtásának szabályairól. Ezek a szabályok - különösen - az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseket foglalnak magukban:

(i) olyan kérdések, amelyekkel kapcsolatban azt ez a szöveg kifejezetten előírja;

(ii) az e szöveg rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos vagy azt segítő bármely további szabály;

(iii) bármely igazgatási előírás, kérdés vagy eljárás.

(2) [A Végrehajtási Szabályzat egyes rendelkezéseinek módosítása]

a) A Végrehajtási Szabályzat meghatározhatja, hogy egyes rendelkezései csak egyhangúlag vagy négyötödös többséggel módosíthatók.

b) Ahhoz, hogy a Végrehajtási Szabályzat valamely rendelkezésének későbbi módosítása során az egyhangúságot vagy a négyötödös többséget ne alkalmazzák, egyhangú döntés szükséges.

c) Ahhoz, hogy a Végrehajtási Szabályzat valamely rendelkezésének későbbi módosítása során az egyhangúságot vagy a négyötödös többséget alkalmazzák, négyötödös többség szükséges.

(3) [Az e szöveg és a Végrehajtási Szabályzat közötti ellentmondások] E szöveg és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezései közötti ellentmondás esetén e szöveg rendelkezései az irányadók.

III. FEJEZET

FELÜLVIZSGÁLAT ÉS MÓDOSÍTÁS

25. cikk

E szöveg felülvizsgálata

(1) [Felülvizsgálati értekezletek] E szöveget a Szerződő Felek értekezlete vizsgálhatja felül.

(2) [Egyes cikkek felülvizsgálata vagy módosítása] A 21., a 22., a 23. és a 26. cikket a felülvizsgálati értekezlet vagy - a 26. cikknek megfelelően - a közgyűlés módosíthatja.

26. cikk

Egyes cikkek közgyűlés általi módosítása

(1) [Módosítási javaslatok]

a) A 21., a 22., a 23. és e cikk közgyűlés általi módosítására vonatkozó javaslatot a Szerződő Felek bármelyike vagy a főigazgató nyújthatja be.

b) E javaslatokat a főigazgató a közgyűlésen való tárgyalásukat megelőzően legalább hat hónappal közli a Szerződő Felekkel.

(2) [Többség] Az (1) bekezdésben említett cikkek módosításához kétharmados többség szükséges, kivéve a 21. cikk és e bekezdés módosítását, amelyek elfogadása négyötödös többséget igényel.

(3) [Hatálybalépés]

a) Ha a b) pont nem alkalmazható, az (1) bekezdésben említett cikkek módosítása egy hónappal azt követően lép hatályba, hogy a főigazgatóhoz az olyan Szerződő Felek háromnegyedének, amelyek a módosítás elfogadásakor a közgyűlés tagjai voltak, és a módosítás kérdésében szavazati joggal rendelkeztek, az irányadó alkotmányos eljárásuknak megfelelő, írásos elfogadó nyilatkozata beérkezett.

b) A 21. cikk (3) és (4) bekezdésének, továbbá e pontnak a módosítása nem lép hatályba, ha a közgyűlés általi elfogadását követő hat hónapon belül a Szerződő Felek bármelyike a főigazgatót az ilyen módosítás elfogadásának elutasításáról értesíti.

c) Mindegyik módosítás, amely e bekezdés rendelkezései szerint hatályba lép, kötelező valamennyi olyan államra és kormányközi szervezetre, amely a módosítás hatálybalépése időpontjában Szerződő Fél, vagy amely későbbi időpontban válik Szerződő Féllé.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Csatlakozás e szöveghez

(1) [Feltételek] A (2) és (3) bekezdésben, továbbá a 28. cikkben foglaltak kivételével

(i) e szöveget a Szervezet bármely tagállama aláírhatja, és annak részesévé válhat;

(ii) bármely olyan hivatalt fenntartó kormányközi szervezet, amelynél ipari mintaoltalom szerezhető arra a területre kiterjedően, amelyre a kormányközi szervezetet létrehozó szerződés alkalmazandó, e szöveget aláírhatja, és annak részesévé válhat, feltéve, hogy a kormányközi szervezet tagállamainak legalább egyike tagja a Szervezetnek, és a hivatal tekintetében nem tettek a 19. cikk szerinti nyilatkozatot.

(2) [Megerősítés és csatlakozás] Az (1) bekezdésben említett bármely állam vagy kormányközi szervezet letétbe helyezhet

(i) megerősítési okiratot, amennyiben e szöveget aláírta,

vagy

(ii) csatlakozási okiratot, amennyiben ezt a szöveget nem írta alá.

(3) [A letétbe helyezés hatálybalépése]

a) A megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése - a b), c) és d) pontban foglalt kivétellel - az okirat letétbe helyezésének napján válik hatályossá.

b) Az olyan államok esetében, amelyek területére kiterjedő ipari mintaoltalom egy olyan kormányközi szervezet hivatalán keresztül szerezhető, amelynek az adott állam tagja, a megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése a kormányközi szervezet által történő letétbe helyezés napján válik hatályossá, ha ez az okiratnak az említett állam által történő letétbe helyezésénél későbbi időpont.

c) Az olyan megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése, amely a 19. cikk szerinti nyilatkozatot tartalmaz, vagy ahhoz ilyen nyilatkozatot csatoltak, azon a napon lép hatályba, amelyen a nyilatkozatot tevő államok csoportjának legutolsóként eljáró tagja az okiratát letétbe helyezte.

d) A megerősítési vagy csatlakozási okirat olyan nyilatkozatot is tartalmazhat, vagy ahhoz olyan nyilatkozat is csatolható, amely szerint az okirat mindaddig nem tekinthető letétbe helyezettnek, ameddig a nyilatkozatban megjelölt, az e szöveg részesévé válás feltételeit teljesítő másik állam vagy kormányközi szervezet okiratát, vagy két másik állam okiratát, vagy egy állam és egy kormányközi szervezet okiratát letétbe nem helyezték. Azt az okiratot, amelyhez ilyen nyilatkozatot mellékeltek, vagy amely ilyen nyilatkozatot tartalmaz, azon a napon kell letétbe helyezettnek tekinteni, amelyen a benne foglalt feltétel teljesült. Ha azonban a nyilatkozatban megjelölt okirathoz is csatoltak ilyen nyilatkozatot, vagy az maga is ilyen nyilatkozatot tartalmaz, az okiratot az utóbbi nyilatkozatban meghatározott feltétel teljesülése napján kell letétbe helyezettnek tekinteni.

e) A d) pont szerinti nyilatkozat - részben vagy egészben - bármikor visszavonható. A visszavonás azon a napon válik hatályossá, amelyen a visszavonásról szóló értesítés a főigazgatóhoz beérkezik.

28. cikk

A megerősítések és csatlakozások hatályossá válásának időpontja

(1) [Figyelembe vett okiratok] E cikk alkalmazásában kizárólag a 27. cikk (1) bekezdésében meghatározott államok és kormányközi szervezetek által letétbe helyezett és a 27. cikk (3) bekezdése szerint hatályossá vált megerősítési vagy csatlakozási okiratok vehetők figyelembe.

(2) [E szöveg hatálybalépése] E szöveg három hónappal azt követően lép hatályba, hogy hat állam letétbe helyezte megerősítési vagy csatlakozási okiratát, feltéve, hogy közülük - a Nemzetközi Iroda legfrissebb éves statisztikái szerint - legalább három megfelel a következő feltételek legalább egyikének:

(i) legalább 3 000 ipari mintaoltalmi bejelentést tettek az adott államban, vagy az adott államra kiterjedő hatállyal,

vagy

(ii) harmadik államokbeli illetőséggel rendelkező személyek legalább 1 000 ipari mintaoltalmi bejelentést tettek az adott államban vagy az adott államra kiterjedő hatállyal.

(3) [A megerősítések és a csatlakozások hatálybalépése]

a) Azokra az államokra vagy kormányközi szervezetekre, amelyek megerősítési vagy csatlakozási okirataikat e szöveg hatálybalépését legalább három hónappal korábban helyezték letétbe, e szöveg a hatálybalépésétől kezdődően kötelező.

b) Minden más államra vagy kormányközi szervezetre e szöveg a megerősítési vagy csatlakozási okirataik letétbe helyezését követő három hónap elteltével vagy az okiratban meghatározott bármely későbbi időpontban válik kötelezővé.

29. cikk

A fenntartások kizárása

E szöveggel kapcsolatban fenntartás nem tehető.

30. cikk

A Szerződő Felek nyilatkozatai

(1) [A nyilatkozatok megtételének időpontja] A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 7. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (1) bekezdése, a 13. cikk (1) bekezdése, a 14. cikk (3) bekezdése, a 16. cikk (2) bekezdése vagy a 17. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozat megtehető

(i) a 27. cikk (2) bekezdése szerinti időpontban letétbe helyezett okirattal egyidejűleg, ebben az esetben a nyilatkozat attól a naptól hatályos, amelyen a nyilatkozatot tevő államra vagy kormányközi szervezetre e szöveg kötelezővé vált,

vagy

(ii) az okirat letétbe helyezésének a 27. cikk (2) bekezdése szerinti időpontját követően, ebben az esetben a nyilatkozat a főigazgatóhoz való beérkezését követő három hónap elteltével vagy a nyilatkozatban megjelölt bármely későbbi időpontban válik hatályossá, azt azonban csak azokra a nemzetközi lajstromozásokra kell alkalmazni, amelyek esetében a nemzetközi lajstromozás napja azonos vagy későbbi, mint a nyilatkozat hatályossá válásának napja.

(2) [Közös hivatallal rendelkező államok nyilatkozata] Az (1) bekezdéstől eltérően, az olyan állam által tett nyilatkozat, amelyik másik állammal vagy államokkal közösen a 19. cikk (1) bekezdése szerint arról értesítette a főigazgatót, hogy nemzeti hivatalaik helyébe közös hivatal lép, csak akkor lép hatályba, ha e másik állam vagy államok is megteszik a megfelelő nyilatkozatokat.

(3) [A nyilatkozatok visszavonása] Az (1) bekezdésben említett nyilatkozatok bármelyike a főigazgatóhoz intézett értesítéssel bármikor visszavonható. A visszavonás az értesítés főigazgatóhoz való beérkezésétől számított három hónap elteltével vagy az abban megjelölt bármely későbbi időpontban válik hatályossá. A 7. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozat visszavonása nem érinti a visszavonás hatályossá válása előtt benyújtott nemzetközi bejelentéseket.

31. cikk

Az 1934. évi és az 1960. évi szövegek alkalmazása

(1) [Az 1934. évi és az 1960. évi szövegben egyaránt részes államok közötti viszony] Kizárólag ez a szöveg alkalmazandó az olyan államok kölcsönös kapcsolataiban, amelyek részesei e szövegnek és az 1934. évi vagy az 1960. évi szövegnek is. Ezeknek az államoknak mindazonáltal - az esettől függően - kölcsönös kapcsolataikban az 1934. évi vagy az 1960. évi szöveget kell alkalmazniuk azokra az ipari mintákra, amelyeket a Nemzetközi Irodánál azt megelőzően helyeztek letétbe, hogy e szöveg kölcsönös kapcsolataikban alkalmazandóvá vált.

(2) [E szövegben és az 1934. évi vagy az 1960. évi szövegben egyaránt részes államok, és az e szövegben nem részes, de az 1934. évi vagy az 1960. évi szövegben részes államok közötti viszony]

a) Az az állam, amelyik részese mind az 1934. évi, mind pedig e szövegnek, az 1934. évi szöveget alkalmazza továbbra is az olyan államokkal való kapcsolataiban, amelyek csak az 1934. évi szövegnek részesei, anélkül, hogy az 1960. évi vagy e szöveg részesei lennének.

b) Az az állam, amelyik részese mind az 1960. évi, mind pedig e szövegnek, az 1960. évi szöveget alkalmazza továbbra is az olyan államokkal való kapcsolataiban, amelyek csak az 1960. évi szövegnek részesei, anélkül hogy e szöveg részesei lennének.

32. cikk

E szöveg felmondása

(1) [Értesítés] E szöveget a Szerződő Felek bármelyike a főigazgatóhoz intézett nyilatkozattal felmondhatja.

(2) [Hatálybalépés] A felmondás a főigazgatóhoz való beérkezésétől számított egy év elteltével vagy az abban meghatározott későbbi időpontban válik hatályossá. A felmondás nem érinti e szöveg alkalmazását a folyamatban lévő nemzetközi bejelentésekre, valamint a felmondás hatályossá válásának napján hatályos, a felmondó Szerződő Felet érintő nemzetközi lajstromozásokat.

33. cikk

E szöveg nyelvei; Aláírás

(1) [Eredeti szöveg; hivatalos szöveg]

a) E szöveg egy-egy eredeti példányban angol, arab, kínai, francia, orosz és spanyol nyelven készült; az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyformán hiteles.

b) A hivatalos szöveget a közgyűlés által megjelölt egyéb nyelveken az érintett kormányokkal való tárgyalást követően a főigazgató állapítja meg.

(2) [Az aláírásra nyitva álló határidő] E szöveg az elfogadásától számított egy évig áll nyitva aláírásra a Szervezet székhelyén.

34. cikk

Letéteményes

E szöveg letéteményese a főigazgató.

NYILATKOZAT

a közvetlen benyújtásról

A Tanács elnöke e csatlakozási okiratnak a WIPO főigazgatójánál történő letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot csatolja a csatlakozási okirathoz:

"Az Európai Közösség nyilatkozik, hogy hivatalán keresztül nem nyújthatók be nemzetközi bejelentések."

NYILATKOZAT

az egyéni díjrendszerről

A Tanács elnöke e csatlakozási okiratnak a WIPO főigazgatójánál történő letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot csatolja a csatlakozási okirathoz:

"Az Európai Közösség nyilatkozik, hogy valamennyi olyan nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban, amelyben megjelölték, valamint az ilyen nemzetközi bejelentésből eredő bármely nemzetközi lajstromozás megújításával kapcsolatban a Genfi Szöveg 7. cikkének (1) bekezdésében említett előírt megjelölési díj helyébe egyéni megjelölési díj lép, amelynek összege:

- 62 EUR formatervezési mintánként a nemzetközi bejelentési szakaszban;

- 31 EUR formatervezési mintánként a megújítási szakaszban."

NYILATKOZAT

az európai közösségbeli oltalmi időről

A Tanács elnöke e csatlakozási okiratnak a WIPO főigazgatójánál történő letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot csatolja a csatlakozási okirathoz:

"Az Európai Közösség nyilatkozik, hogy a jogszabályaiban előírt maximális oltalmi idő 25 év."

(1) A 10. cikk elfogadásakor a diplomáciai értekezlet úgy ítélte meg, hogy e cikkben semmi nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a bejelentő vagy az engedélyes vagy a bejelentő vagy engedélyes hozzájárulásával más személy hozzáférjen a nemzetközi bejelentéshez vagy a nemzetközi lajstromozáshoz.

(2) A 12. cikk (4) bekezdésének, a 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának és a 18. szabály (4) pontjának elfogadásakor a diplomáciai értekezlet úgy ítélte meg, hogy az elutasításnak egy olyan hivatal által történő visszavonása, amely az elutasításról szóló értesítést már közölte, olyan értelmű nyilatkozat formájában is megtehető, hogy az érintett hivatal úgy határoz, elfogadja azon ipari minták - vagy némely olyan ipari minta - vonatkozásában a nemzetközi lajstromozás hatályát, amely mintákra az elutasításról szóló értesítés vonatkozott. Az is egyértelmű volt, hogy a Hivatal - az elutasításról szóló értesítés közlésére megengedett időszakon belül - tehet olyan értelmű nyilatkozatot, hogy úgy határoz, elfogadja a nemzetközi lajstromozás hatályát, még akkor is, ha nem közölt ilyen, az elutasításról szóló értesítést.

(3) Lásd a 12. cikk (4) bekezdéséhez kapcsolódó lábjegyzetet.