BH 2015.5.117 I. A kényszergyógykezelés az egyéb törvényi feltételek megléte esetén sem rendelhető el, ha a kóros elmeállapota miatt nem büntethető terhelt a garázdaság bűntettét dolog elleni erőszakkal követi el [1978. évi IV. tv. 74. § (1) bek., 271. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Vásárosnaményi Járásbíróság B.34/2012/24., Kúria Bfv.1474/2014/5. (*BH 2015.5.117*)

***********

II. Csak az olyan eljárási szabálysértés lehet alapja a felülvizsgálatnak, amely rendes jogorvoslati eljárásban is feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezet [Be. 272. § (1)-(3) bek., 374. § (3) bek., 427. § (1) bek.].

[1] A járásbíróság a 2013. június 24-én kihirdetett és 2013. június 25-én jogerőre emelkedett ítéletével a II. r. terheltet az ellene garázdaság bűntette 1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: Btk.) 271. § (1) bek., (3) bek. d) pont] miatt emelt vád alól felmentette, és elrendelte a terhelt kényszergyógykezelését, legfeljebb 5 évi időtartamra.

[2] A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás szerint a II. r. terhelt tudathasadásos jellegű elmezavarban szenved, súlyos észrevevés és gondolkodászavarok, indulatvezérelt viselkedésmódok, passzív életvitel, rendkívül alacsony konfliktustűrő készség, bizarr, elhanyagolt higiénés viszonyok megnyilvánulásával.

[3] E kóros elmeállapota miatt teljes mértékben képtelen volt a terhére rótt cselekmény következményeinek a felismerésére, és a felismerésnek megfelelő magatartás kialakítására. Szokványos alkoholfogyasztó, esetleg kábítószer-fogyasztó, de nála nem valósulnak meg az alkoholizmus, az alkoholfüggőség ismérvei.

[4] A terhelt elmebetegsége huzamos ideje fennáll, és előreláthatólag a jövőben is fenn fog állni, jelenleg meghatározhatatlan ideig, ezért alaposan feltételezhető, hogy elmebetegsége folytán a jövőben is megvalósíthatja valamely testi épséget sértő, avagy életellenes bűncselekmény törvényi tényállását.

[5] Az I. r. és a II. r. terheltek korábban nem ismerték egymást. 2011. december 14. napján 22 óra körül külön-külön - előbb az I. r. terhelt - bementek V.-ben az R. utcai presszóba. Mindkét terhelt ittas állapotban volt, de őket a sértett, a presszó üzemeltetője még kiszolgálta azzal, hogy már záróra van.

[6] Mivel az I. r. terhelt lassan itta az italát, a sértett figyelmeztette, hogy hamarosan el kell hagynia a presszót.

[7] Ekkor az I. r. terhelt kiabálni kezdett a sértett asztaltársaságának, és felhúzta a pólóját, így látható volt, hogy övében egy kés van. Emiatt a sértett a terheltet kiküldte, a presszó ajtaját kulcsra zárta.

[8] Rövid idő múlva a terheltek már együtt kopogni kezdtek a presszó ajtaján, sört kértek, a sértett adott nekik 1-1 üveg sört, majd az ajtót ismét kulcsra zárta.

[9] A terheltek azonban nem mentek el, kb. 10 perc elteltével a II. r. terhelt - az I. r. terhelttől ismeretlen módon hozzá került - késsel a presszó ajtajának üvegét kocogtatta, az ajtót rugdosta, az I. r. terhelt pedig a presszó dupla, hőszigetelt, 140×140 cm méretű ablakát ököllel ütötte, amely miatt annak külső üvege betört. Ekkor a sértett értesítette a rendőrséget.

[10] A terheltek cselekménye alkalmas volt arra, hogy az azt észlelőkben megbotránkozást, riadalmat keltsen.

[11] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában írt okból - a terhelt javára - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

[12] Indokai szerint az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazott kényszergyógykezelést a terhelttel szemben, mert a terhelt terhére rótt cselekmény nem értékelhető sem személy elleni erőszakkal elkövetettnek, sem közveszélyt okozónak.

[13] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a II. r. terhelt személy elleni erőszakos magatartást nem fejtett ki. A terhére rótt cselekmény során tanúsított magatartása a presszóajtó üvegének késsel való kocogtatásában, illetve az ajtó rugdosásában merült ki, ami dolog elleni erőszakként értékelhető.

[14] Ezért a kényszergyógykezelés alkalmazásának a korábbi Btk. 74. § (1) bekezdésében előírt konjunktív feltételei maradéktalanul nem valósultak meg.

[15] Minderre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet megváltoztatva rendelkezzen úgy, hogy a II. r. terhelttel szemben a kényszergyógykezelés elrendelését mellőzze.

[16] A Legfőbb Ügyészség az indítványt azzal egészítette ki, miszerint a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott eljárási szabálysértést nem észlelt. Egyebekben azonban azt - az abban foglalt indokokra figyelemmel - mindenben fenntartotta, és maga is a kényszergyógykezelés elrendelésének mellőzését indítványozta.

[17] A terhelt és kirendelt védője a felülvizsgálati indítványra nem tett észrevételt.

[18] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[19] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[20] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálati indítványnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetve a büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

[21] Az eljárt bíróság által alkalmazott korábbi Btk. 74. §-ának (1) bekezdése szerint a kényszergyógykezelés elrendelésének négy konjunktív feltétel együttes megvalósulása esetén van helye.

[22] Eszerint a hivatkozott intézkedés akkor alkalmazható, ha:

[23] a terhelt személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekményt követ el, ugyanakkor

[24] a terhelt elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, de

[25] tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, és

[26] büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni vele szemben.

[27] A Be. 423. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. Eszerint a II. r. terhelt cselekvősége a terhére rótt cselekmény során csupán abban állt, hogy - az ugyancsak kizárólag dolog elleni erőszakot megvalósító I. r. terhelttel szándékegységben - a presszó ajtajának üvegét késsel kocogtatta, valamint az ajtót rugdosta.