A Kúria Bfv.1474/2014/5. számú precedensképes határozata garázdaság bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 74. §, 271. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 373. §, 374. §, 416. §, 427. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Somogyi Gábor

A határozat elvi tartalma:

1. A kényszergyógykezelés az egyéb törvényi feltételek megléte esetén sem rendelhető el, ha a kóros elmeállapota miatt nem büntethető terhelt a garázdaság bűntettét dolog elleni erőszakkal követi el.

2. Csak az olyan eljárási szabálysértés lehet alapja a felülvizsgálatnak, amely rendes jogorvoslati eljárásban is feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezet.

Kapcsolódó határozatok:

Vásárosnaményi Járásbíróság B.34/2012/24., *Kúria Bfv.1474/2014/5.* (BH 2015.5.117)

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.474/2014/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év december hó 8. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A garázdaság bűntette miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség által - a II. rendű terhelt javára - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Vásárosnaményi Járásbíróság 1.B.34/2012/24. számú ítéletét e terhelt vonatkozásában annyiban változtatja meg, hogy

a kényszergyógykezelésének elrendelését mellőzi.

Egyebekben a megtámadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Vásárosnaményi Járásbíróság a 2013. június 24-én kihirdetett és 2013. június 25-én jogerőre emelkedett 1.B.34/2012/24. számú ítéletével a II. rendű terheltet az ellene garázdaság bűntette [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban: Btk. - 271. § (1) bekezdés, (3) bekezdés d) pont] miatt emelt vád alól felmentette, és elrendelte a terhelt kényszergyógykezelését, legfeljebb 5 évi időtartamra.

A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás szerint a II. rendű terhelt tudathasadásos jellegű elmezavarban szenved, súlyos észrevevés és gondolkodászavarok, indulat-vezérelt viselkedésmódok, passzív életvitel, rendkívül alacsony konfliktustűrő-készség, bizarr, elhanyagolt higiéniás viszonyok megnyilvánulásával.

Gondolkodása sok formai és tartalmi zavar jeleit tükrözi, környezetével szemben bizalmatlan, gyakran kóros beállítottságú. A kóros élmények, a nagyzásos, misztikus, megfigyeléses téveszmék meghatározzák mindennapi életvitelét, viselkedésmódozatait. A cselekmény kóros élmények által vezérelt paranoid, téveszmék által determinált, illetve szoros összefüggésben a felszínre került elmeműködés zavarával. Kóros elmeállapotú, amely miatt teljes mértékben képtelen volt a terhére rótt cselekmény következményeinek a felismerésére, és a felismerésnek megfelelő magatartás kialakítására. Szokványos alkoholfogyasztó, esetleg kábítószer-fogyasztó, de nála nem valósulnak meg az alkoholizmus, az alkoholfüggőség ismérvei.

A terhelt elmebetegsége huzamos ideje fennáll, és előreláthatólag a jövőben is fenn fog állni, jelenleg meghatározhatatlan ideig, ezért alaposan feltételezhető, hogy elmebetegsége folytán a jövőben is megvalósíthatja valamely testi sértéses, avagy életellenes bűncselekmény törvényi tényállását.

Pszichés állapota folytán kötelező pszichiátriai fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést igényel. Az elmeműködés zavara, azaz a tudathasadásos jellegű elmezavar rekonstruálható a vizsgálatot megelőző hosszú időszakra, 1-2 éves időintervallumra.

Az I. rendű és a II. rendű terheltek korábban nem ismerték egymást. 2011. december 14. napján 22 óra körül külön-külön - előbb az I. rendű terhelt - bementek V-ben az R. utca alatt lévő V. Presszóba. Mindkét terhelt ittas állapotban volt, de őket a sértett, a presszó üzemeltetője még kiszolgálta azzal, hogy záróra van.

Mivel az I. rendű terhelt lassan itta az italát, a sértett figyelmeztette, hogy hamarosan el kell hagynia a presszót.

Ekkor az I. rendű terhelt kiabálni kezdett a sértett asztaltársaságának, és felhúzta a pólóját, így látható volt, hogy övében egy kés van. Emiatt a sértett a terheltet kiküldte, a presszó ajtaját kulcsra zárta.

Rövid idő múlva a terheltek már együtt kopogni kezdtek a presszó ajtaján, sört kértek, a sértett adott nekik 1-1 üveg sört, majd az ajtót ismét kulcsra zárta.

A terheltek azonban nem mentek el, kb. 10 perc elteltével a II. rendű terhelt - az I. rendű terhelttől ismeretlen módon hozzá került - késsel a presszó ajtajának üvegét kocogtatta, az ajtót rugdosta, az I. rendű terhelt pedig a presszó dupla, hőszigetelt, 140x140 cm méretű ablakát ököllel ütötte, amely miatt annak külső üvege betört. Ekkor a sértett értesítette a rendőrséget.

A terheltek cselekménye alkalmas volt arra, hogy az azt észlelőkben megbotránkozást, riadalmat keltsen.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában írt okból - a terhelt javára - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (Bf.1766/2014/1-I.).

Ennek indokai szerint az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazott kényszergyógykezelést a terhelttel szemben, mert a terhelt terhére rótt cselekmény nem értékelhető sem személy elleni erőszakkal elkövetettnek, sem közveszélyt okozónak.

A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a II. rendű terhelt személy elleni erőszakos magatartást nem fejtett ki. A terhére rótt cselekmény során tanúsított magatartása a presszóajtó üvegének késsel való kocogtatásában, illetve az ajtó rugdosásában merült ki, ami legfeljebb dolog elleni erőszakként értékelhető.