A Fővárosi Ítélőtábla Bf.70/2010/8. számú határozata terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 43. §, 87. §, 138. §, 261. §, 263. §, 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 22/A. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Nehrer Péter, Székely Ákos

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.1103/2009/16., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.70/2010/8.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.70/2010/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2011. év március hó 9. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

í t é l e t e t:

A terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2010. év január hó 13. napján kelt 14.B.1103/2009/16. számú ítéletét megváltoztatja.

A főbüntetését 1 (egy) év 6 (hat) hónap börtönbüntetésre enyhíti.

A közügyektől eltiltás mellékbüntetését mellőzi.

A szabadságvesztés végrehajtását 2 (kettő) évi próbaidőre felfüggeszti azzal, hogy abba végrehajtás elrendelése esetén rendeli beszámítani az általa 2009. február 18. napjától 2010. január 13. napjáig előzetes fogvatartásban eltöltött időt.

A vádlott által fizetendő bűnügyi költség összegét 2.938.420 (kettőmillió kilencszázharmincnyolcezer négyszázhúsz) forintra mérsékli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban felmerült 12.450 (tizenkettőezer-négyszázötven) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles megfizetni az államnak.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Fővárosi Bíróság 2010. január 13. napján kelt 14.B.1103/2009/16. számú ítéletében a vádlottat a Btk. 261. § (1) bekezdésébe ütköző a (7) bekezdés szerint minősülő 2 rb. terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette, és a Btk. 263/A. § (1) bekezdés a./ pontjába ütköző lőszerrel visszaélés bűntette miatt halmazati büntetésül 3 év fegyházbüntetésre, és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy büntetése fele részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Rendelkezett a bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről, azok elkobzásáról, illetőleg a nyomozás iratai mellékleteként történő kezeléséről. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 3.699.460 forint bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére.

Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére anyagi jogszabálysértés, téves jogi minősítés miatt súlyosításért, a kiszabott büntetés mértékének felemeléséért. A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.132/2010/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést a vádlott büntetésének súlyosításáért tartotta fenn. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást csak a II. pontban indítványozta kiegészíteni a töltények megszerzésének vádlotti előadás szerinti időpontjával, egyebekben a Fővárosi Bíróság által megállapítottakat irányadónak tartotta és a cselekmény minősítését is törvényesnek fogadta el.

Tévesnek értékelte a büntetés kiszabásánál azt, hogy az elsőfokú bíróság "nem tulajdonított kellő jelentőséget az eset összes körülményének, az enyhítő körülményeket, pedig kétszeresen értékelte, amikor azokat a büntetés kiszabásakor és a kedvezőbb feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének biztosításakor figyelembe vett". Álláspontja szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy a terrorcselekmény kétségkívül nem minősül súlyosabban, mivel e tekintetben nem valósult meg a Bt. 263. §-ában meghatározott bűncselekmény, azonban a vádlott által létrehozott szerkezet egy olyan kombinált hatású gyújtóbomba, amely alkalmas tüzek és környezeti károk, avagy még halálos sérülés okozására is. Az eszköz elhelyezésének módja sem volt veszélytelen, így összességében a kiszabott fő és mellékbüntetés súlyosítása indokolt.

Másodfokú nyilvános ülésen az ügyész átiratában foglaltakat azzal egészítette ki, hogy a tárgyaláson meghallgatott szakértők egybehangzóan nyilatkozták, hogy a tényállás I. pontjában talált szerkezet nem tartalmazott robbanóanyagot, robbanószert. Utóbbi szakértő azt is kijelentette, hogy a szerkezet nem minősül robbanókészüléknek, ez egy gyújtószerkezet. Erre figyelemmel a vádlott e készülék létrehozásával nem valósította meg a Btk. 263 § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő visszaélés robbanóanyaggal vagy robbanószerrel bűntettét. Egyebekben a fő és mellékbüntetés súlyosítására irányuló fellebbezését fenntartotta.

A vádlott védőjének álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés arányos és törvényes, ezért azt a vádlottal elfogadták. A Fővárosi Bíróság által alkalmazott 3 év fegyház kellő visszatartó erővel bír, a kiszabható büntetés a tételkereten belül van, így annak súlyosítása az elkövető motivációjára, személyiségére figyelemmel nem indokolt. Kérte ezért az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását.

A vádlott nyilatkozott személyi körülményeiben bekövetkezett változásokra. A cselekménnyel kapcsolatosan előadta, hogy azt őszintén megbánta, nem kifogásolja az elsőfokú ítéletet, nem akar a felelősség alól kibújni, de lehetőség szerint nem szeretne bevonulni a fegyházba, így védőjével ellentétben a büntetése enyhítését kérte.

A Fővárosi Ítélőtábla a Be. 348. § (1) bekezdése alapján az ügyészi fellebbezéssel támadott elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság az eljárási szabályok, betartásával folytatta le az eljárását. A tényállás megállapítása során az ügy helyes jogi és ténybeli megítéléséhez szükséges bizonyítékokat a tárgyalás anyagává tette, azokat megvizsgálta és értékelési körébe vonta. Az általa megállapított tényállás azonban mégsem megalapozott minden tekintetben, mert nem tartalmazza a cselekmény minősítésével kapcsolatosan felmerülő valamennyi lényeges ténykörülményt.

Az elsőfokú bíróság nem tette a tényállás elemévé a vádlott által írt fenyegető tartalmú e-maileket, pedig ezeknek - verbális jellegű bűncselekmény elbírálásáról van szó - el nem mellőzhető jelentősége van. E mellett azt is tartalmaznia kell a tényállásnak, hogy a vádlott két ízben is önként hagyott fel a fenyegetőzéssel. A I/b. pont harmadik bekezdésében csak túlnyomórészt rögzítette az elsőfokú bíróság a minősítés szempontjából valamennyi lényeges ténykörülményt: azt, hogy a város külterületén 2008. év szeptember hó 18. napján talált eszköz olyan gyújtószerkezet, amely robbanóanyagot, robbanószert nem tartalmazott. E helyes megállapításokból azonban az is következik, hogy a készülék nem minősül az előbbiek felhasználására szolgálónak. A szerkezet megtalálására, hatástalanítására vonatkozó megállapításokat is itt indokolt rögzíteni.

Helytálló a fellebbviteli főügyésznek a lőszerek megszerzése időpontjára vonatkozó indítványa a II. pontban. Az elsőfokú ítélet meghozatalát követően, a személyi körülményekben is módosulások következtek be.