14/2004. (III. 24.) OGY határozat

a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól[1]

Az Országgyűlés a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól az alábbi határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés szükségesnek tartja a Magyar Honvédség fejlesztésének folytatását, összhangban a Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetével, az ország teherbíró képességével, a NATO- és EU-tagságból fakadó követelményekkel, továbbá Magyarország nemzetközi szerepvállalásával.

2. Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy az ország biztonságát az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjaként, valamint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának keretében kell értelmezni.

3. A Magyar Honvédség fejlesztésének folyamán a fő hangsúlyt a nemzeti és nemzetközi keretek közötti alkalmazás követelményeinek egyaránt megfelelő katonai képességek kialakítására kell helyezni. A fejlesztés keretében végrehajtandó képességfejlesztés, modernizáció és erőkoncentráció komplex eredményeként: egy önkéntes, professzionális, sokoldalúan, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható; nemzetközi (NATO, EU, ENSZ, EBESZ) együttműködésre képes, korszerű eszközökkel felszerelt; kiképzett, feltöltött és bevethető szervezetekkel rendelkező; finanszírozható haderő jöjjön létre. Előre nem látható minősített helyzet kialakulásának esetére fenn kell tartani az általános hadkötelezettség visszaállításának lehetőségét.

4. A Magyar Honvédségnek különösen az alábbi feladatok végrehajtására kell felkészülnie:

a) a Magyar Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának védelmére, reális visszatartó erő megjelenítésére a NATO kötelékében;

b) az Észak-atlanti Szerződés alapján végrehajtott műveletekre, beleértve a más tagország megsegítését is;

c) a Magyar Köztársaság területére érkező szövetségi erők részére nyújtandó Befogadó Nemzeti Támogatás katonai feladatainak végrehajtására;

d) a nemzetközi válságkezelő és békeműveletekben való részvételre megfigyelők, békefenntartó és békekikényszerítő alegységek küldésével, valamint egyéb nemzetközi műveletekre;

e) a terrorizmus elleni harc katonai feladatainak végrehajtására;

f) a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához való hozzájárulás keretében a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokból eredő kötelezettségek teljesítésére; a nemzetközi szerződések által meghatározott fegyverzet-ellenőrzési feladatokban és humanitárius segítségnyújtási akciókban való részvételre.

5. Az átalakított haderő legyen képes:

a) a hazai területen végrehajtásra kerülő feladatok során: az ország fegyveres védelmére a szövetséges erőkkel együttműködve, valamennyi katonai képességével, teljes állományával; a határ biztosítására; a légtér folyamatos ellenőrzésére; a Befogadó Nemzeti Támogatás katonai feladatainak végzésére; a hazai igazgatási szervek támogatására; a tűzszerész és kutató-mentő feladatok ellátására, továbbá közreműködésre a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában;

b) az ország területén kívül: az Észak-atlanti Szerződés 5. Cikke szerinti műveletekre legfeljebb dandár erővel; békeműveletekben való részvételre két zászlóaljnyi erővel; a műveletek során a kijelölt erőkkel a csapatok légitámogatására; a különböző műveletek speciális képességű (hídépítő, víztisztító, katonai rendész feladatokat ellátó, különleges műveleti, polgári-katonai együttműködési, egészségügyi, vegyivédelmi) alegységekkel történő támogatására. Az e pontban felsorolt műveletekben való részvételt az egyidejűségi korlátozások figyelembevételével kell tervezni.

6. A Magyar Honvédség a jövőben szárazföldi haderőből, légierőből, logisztikai és támogató szervezetekből, a Honvédelmi Minisztériumból, a minisztériumnak közvetlenül alárendelt, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alatt álló szervezetekből álljon:

a) a Magyar Honvédség meghatározó ereje továbbra is a szárazföldi haderőnem legyen. Szervezeti felépítése a feladatainak legjobban megfelelő, valamint a szövetség követelményeit kielégítő könnyű, mobil, telepíthető, nagy mozgékonysággal és tűzerővel rendelkező, modulszerűen felépíthető szervezetekből álljon annak érdekében, hogy azok több, térben és időben különböző, eltérő jellegű műveletekben is felhasználhatók legyenek mind hazai, mind nemzetközi környezetben;

b) a légierő szervezeti felépítése biztosítsa, hogy a légvédelem egész rendszere képes legyen a NATO integrált légvédelmi rendszerének részeként működve a hazai terület feletti légtér folyamatos ellenőrzésére, repülőeszközeivel szövetségi légi műveletek végrehajtásában való részvételre;

c) a logisztikai és támogató szervezetek legyenek képesek megfelelő logisztikai támogatást nyújtani a Magyar Honvédség hazai területen és külföldön végrehajtott feladataihoz, valamint a hazai területre érkező szövetségi erők Befogadó Nemzeti Támogatása katonai logisztikai feladatainak végrehajtására.

7. A fejlesztés biztosítsa, hogy 2013. év végéig a honvédség védelmi képességei fokozatosan erősödjenek, folyamatosan javuljanak a szövetségi és más nemzetközi kötelezettségek teljesítésének feltételei.

A fejlesztés fő feladatai és követelményei:

a) a sorozáson alapuló haderő átalakításával létre kell hozni a kor követelményeinek jobban megfelelő, a feladatok hatékonyabb végrehajtására képes önkéntes (hivatásos és szerződéses állományú) professzionális haderőt;

b) a haderő szervezeti felépítését, vezetési rendjét, az országvédelem és a nemzetközi szerepvállalás szempontjait kiemelten figyelembe véve kell kialakítani. A jelenlegihez képest növelni kell a magas készenlétű, speciális képességekkel rendelkező, bevethető és telepíthető kötelékek számát, meg kell teremteni a harcoló erők alkalmazhatóságához feltétlenül szükséges harctámogató és harctámogató kiszolgáló képességeket;

c) a nemzeti, valamint a szövetségi feladatokhoz szükséges meglévő képességeket fejleszteni kell, a kihívások és kockázatok kezeléséhez nem szükséges képességeket megtestesítő katonai szervezeteket meg kell szüntetni;

d) az önkéntes haderőre való áttéréssel egyidejűleg a hadkiegészítés és toborzás, a készenlét fokozása, a katonai kiképzés és képzés egész rendszerét az új követelményeknek és igényeknek megfelelően kell átalakítani;

e) az új haderőstruktúra katonai szervezetei személyi feltöltöttségének növelése mellett a honvédelmi tárca összlétszáma békeidőben legfeljebb 40 000 fő legyen. A létszámcsökkentést a haderő struktúrájának a célokhoz és a feladatokhoz illeszkedő, optimális kialakításával és elhelyezésével, ezzel együtt az infrastruktúra és a hozzá tartozó kiszolgáló funkciók csökkentésével, a haderőnemek technikai modernizációjával, a közvetett és közvetlen támogatások racionalizálásával, a vezetés korszerűsítésének folytatásával kell tervezni. Az önkéntes haderő követelményeinek megfelelően ki kell alakítani a korszerű rendfokozati és állományarányokat;

f) új, erőforrás-központú foglalkoztatáspolitika alkalmazásával kell biztosítani a haderő részére a hivatásos és szerződéses állomány - szükséges számú és minőségű - utánpótlását. A személyi állomány biztosításával, megtartásával, az egyén számára belátható pályamodellel, valamint a Magyar Honvédségből történő kiválásával kapcsolatos feladatokat humánpolitikai programban kell megtervezni. A haderőfejlesztés során kiemelt szempontként kell kezelni az állomány élet- és munkakörülményeinek javítását;

g) a logisztikai és támogató szervezetek koncentrálásával, a szükséges támogató és kiszolgáló katonai szervezetek megtartásával, a raktárbázisok számának csökkentésével át kell alakítani a logisztikai támogatás rendszerét. A honvédség gazdálkodásában-a sorállomány kiváltásának következtében - a jövőben növelni kell a versenyszféra szolgáltatásainak igénybevételét és a piaci módszerek alkalmazását, így a nemzetgazdasági szféra szerepét;

h) korszerűsített infrastruktúrával kell biztosítani az átalakított haderő gazdaságos és kulturált elhelyezését, az állomány kiképzése feltételeinek optimális megteremtését, valamint az ország területére érkező szövetségi erők Befogadó Nemzeti Támogatásának idekapcsolódó feladatait.

8. A haditechnikai fejlesztés feladatai az alábbi fontossági sorrend szerint kerüljenek megvalósításra: a NATO Prágai Képesség Kezdeményezésben tett vállalások teljesítése; a NATO Reagáló Erőbe felajánlott alegységek felszerelése; az új típusú harcászati repülőgépek és azok korszerű fegyvereinek beszerzése; az érintett alakulatok mobil, NATO-hoz illeszkedő vezetési, információvédelemmel ellátott híradó és informatikai rendszerrel, egyéni és kollektív védőeszközökkel történő ellátása; a közeli hatótávolságú légvédelmi, rakétakomplexum vezetési rendszerének fejlesztése; új páncélozott harcjárművek és szállító gépjárművek beszerzése; a tüzérségi eszközök cseréje; a harci helikopterek korszerűsítése; a szállító helikopterek korszerűsítése és beszerzése.

9. A Magyar Honvédség fejlesztése - az önkéntes haderő 2005 első félév végéig történő létrehozatala mellett - 2004-2013 között, három időszakra bontva kerüljön végrehajtásra:

a) 2006 végéig történjen meg az új szervezeti rendre, a meghatározott létszámra és diszlokációra való teljes áttérés; a katonai képzési rendszer átalakítása; a szövetségi és európai uniós feladatokra 2006 végétől külföldi műveletekre tervezett, valamint az integrált légvédelmi rendszer részét képező, feltöltésre tervezett alegységek alapfeladataikhoz szükséges technikai eszközökkel és anyagokkal történő ellátása és ezen mobil, telepíthető, több-harci és békeműveleti-feladatra egyaránt alkalmas kötelékek teljes alkalmazási készenlétének elérése; a felesleges haditechnikai eszközök és anyagok kivonása és a tárca kezelésében lévő ingatlanok számának jelentős csökkentése; folytatódjon az állomány munka- és életkörülményeinek további javítása;

b) 2010 végéig folytatódjon a szervezetek belső szerkezetének korszerűsítése, az új típusú harcászati repülőgépek rendszerbe állítása, a Szövetség részére felajánlott erők új páncélozott és szállító harcjárművekkel és a szükséges anyagi eszközökkel történő ellátása. A szárazföldi csapatok, a légierő és a logisztikai támogató csapatok kijelölt alegységei érjék el a számukra előírt készenléti és hadrafoghatósági szintet;

c) 2013 végéig fejeződjön be a haderő állományarányainak kialakítása. A Magyar Honvédség harcképességének, kiképzettségének, technikai felszereltségének, infrastruktúrájának, illetve az állomány élet és munkakörülményeinek színvonala közelítse meg a NATO-haderők átlagszínvonalát. A szerződéses állomány átlag szolgálati ideje érje el az öt évet.

10. Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy e határozatnak megfelelően dolgozza ki és terjessze az Országgyűlés elé az önkéntes, professzionális haderőre történő áttéréshez, valamint a haderő 2004-2013 közötti fejlesztéséhez szükséges törvényjavaslatokat, különös tekintettel az Alkotmány módosítására, továbbá készítse el a végrehajtás programját, terveit. Felhívja a Kormányt továbbá arra is, hogy az önkéntes professzionális haderőre történő áttérés érdekében a hadkötelesek behívását szüntesse meg, s a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 15/2004. (III. 24.) OGY határozat 1. pontjában megállapított legénységi állományú létszámkeretet - a Honvédség feladatainak teljesítéséhez szükséges mértékben - kizárólag szerződéses, illetőleg önkéntes tartalékos katonákkal töltse fel.[2]

11. A kormány jelen határozat végrehajtásáról, illetve a fejlesztés aktuális helyzetéről írásban, minden év március végéig számoljon be az Országgyűlés Honvédelmi bizottságának.

12. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló 61/2000. (VI. 21.) OGY határozat hatályát veszti.

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Németh Zsolt s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Podolák György s. k.,

az Országgyűlés jegyzője