A Kúria Gfv.30040/2012/3. számú precedensképes határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. Bírók: Csőke Andrea, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

A vezető tisztségviselők helytállási kötelezettségét megalapozó feltételek hiánya. 1991. XLIX. Tv. 33/A. § (1), 1991. XLIX. Tv. 33/A. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék G.40003/2011/11., Szegedi Ítélőtábla Gf.30344/2011/2. (ÍH 2013.37), *Kúria Gfv.30040/2012/3.* (BH+ 2013.3.118)

***********

Gfv.VII.30.040/2012/3.szám

A Kúria dr. Csontos és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek I.r. és II.r. alperes ellen ügyvezetői felelősség megállapítása iránt a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 10.a.G.40.003/2011. számon indult és a Szegedi Ítélőtábla 2011. október 28-án kelt Gf.I.30.344/2011/2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az I.r. alperes 2009. január 5-től, a II.r. alperes 2009. március 30-tól a perben nem álló H Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő korlátolt felelősségű társaság (továbbiakban: korlátolt felelősségű társaság) ügyvezetője volt.

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 2010. január 7-én kelt és január 12-én közzétett végzésével elrendelte az említett korlátolt felelősségű társaság felszámolását. A Szegedi Ítélőtábla a 2010. március 24-én jogerőre emelkedett végzésével az eljárást megszüntette és az elsőfokú bíróság fenti végzését hatályon kívül helyezte.

A korlátolt felelősségű társaság Harkakötöny 042/17-20. és 24. helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanain az S és V Takarékszövetkezet (továbbiakban: takarékszövetkezet) jelzálogjoga állt fenn, amely a jelzálogjog jogosultnak az adós kft. részére folyósított több hitelszerződés alapján keletkezett, közel 200 millió Ft-os hiteltartozás visszafizetésének biztosítékául szolgált. A takarékszövetkezetet a 042/17-20. helyrajzi számú ingatlanokon 2009. november 10-ig, a 042/24. helyrajzi számú ingatlanon 2010. szeptember 9-ig vételi jog illette meg.

Az I.r. alperes a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjeként a jelzálogjog, illetve vételi jog jogosultjának hozzájárulásával az ingatlanokat 2010. május 21-én a szintén perben nem álló A Korlátolt Felelősségű Társaságnak eladta. A 042/17-20. helyrajzi számú ingatlanok vételára egyenként 1.300.000 Ft + ÁFA, a 042/24. helyrajzi számú ingatlan vételára 148 millió Ft + ÁFA összeg volt. A vevőt összesen 153.200.000 Ft + ÁFA, azaz 191.500.000 Ft vételár fizetési kötelezettség terhelte. A vételárat, az eladót terhelő hitelek kiegyenlítése végett a jelzálogjog jogosultja által megadott pénzintézeti számlákra volt köteles megfizetni, a teljes hiteltartozás és járulékok egyidejű átvállalásával.

A korlátolt felelősségű társaság ellen ezt követően újabb felszámolási eljárás kezdeményezésére került sor. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2010. augusztus 10-én jogerőre emelkedett, a Cégközlönyben 2010. augusztus 18-án közzétett 11.Fpk.03-10-000614/7. számú végzése alapján indult meg a felszámolás.

A felperes 3.288.227 Ft-os összegben bejelentett hitelezői igényét a felszámoló, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § /1/ bekezdés f) pontja szerinti kielégítési sorrendbe besorolva vette nyilvántartásba.

A felperes a 2011. január 6-án benyújtott keresetében, a Cstv. 33/A. § /1/ bekezdésére hivatkozással, az alperesek egyetemleges felelősségének megállapítását kérte. Előadta, hogy az adós korlátolt felelősségű társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően ők az ügyvezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el. Az utóbb felszámolás alá került korlátolt felelősségű társaság tulajdonát képező perbeli ingatlanokat értékesítették, s ezáltal annak vagyona 191.500.000 Ft-tal csökkent. A felperes állította azt is, hogy a hitelezői érdeksérelmet vélelmezni kell, mert az alperesek a Cstv. 31 § /1/ bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámoló-készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá a felszámoló felé fennálló tájékoztatási kötelezettségüknek sem tettek eleget.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az I.r. alperes előadta, hogy 2009. áprilisától kezdődően ténylegesen már nem vett részt a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetésében, kizárólag a perbeli ingatlanok adásvételi szerződését írta alá. Vitatta, hogy az ingatlanok értékesítése miatt a hitelezők érdeke sérült. Állította, hogy a jelzálogjog jogosultjának hitelezői igényét a többi hitelező igényét megelőzően kellett volna kielégíteni akkor is, ha az ingatlanok eladására a felszámolási eljárás során került volna sor. Az adós korlátolt felelősségű társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezte időpontját 2009. márciusában jelölte meg.

A II.r. alperes azzal védekezett, hogy az adós pápai takarmánykeverő üzemének eladására kötött adásvételi szerződést a vevő megszegte, ezzel a korlátolt felelősségű társaságnak 300 millió Ft-os kárt okozott. Az ügylettel összefüggésben indult büntető eljárás során az adós korlátolt felelősségű társaság iratai lefoglalásra kerültek, s e körülményről a felszámolót is tájékoztatta. Állította, hogy a korlátolt felelősségű társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete 2010. áprilisától állt fenn. Előadta, hogy a perbeli ingatlanok együttes értéke 100 millió Ft volt, ennek ellenére azokat 191.500.000 Ft-os összvételáron sikerült értékesíteni. Vitatta ezért, hogy a hitelezői érdekek sérültek. Hivatkozott arra is, hogy az adós vagyona nem csökkent, mert a befolyt vételárból a jelzálogjog jogosultjával szemben fennálló tartozás jelentős mértékben csökkent. Utalt arra is, hogy a jelzálogjog jogosultat vételi jog is megillette.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.