Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

GK 9. szám

[1]Ha jogszabályból vagy az eset körülményeiből más nem következik és a szállítási szerződésben a felek másképpen nem állapodtak meg, a terméknek a megrendelőhöz továbbításáról a szállító köteles gondoskodni.

A Ptk. 278. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a gazdálkodó szervezetek szállítási szerződéseinek teljesítési helye a jogosult székhelye (telephelye), illetőleg a jogosult által megjelölt hely, megengedi azonban a jogszabály eltérő rendelkezését is. A szállítási szerződésre vonatkozólag a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 7. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a teljesítés helye - ha a felek eltérően nem állapodtak meg - a megrendelő telephelye, illetőleg a megrendelő által megjelölt hely, ha pedig a megrendelőnek több telepe van, az általa megjelölt telep, fuvarozó közbenjöttével vasúton vagy vízen történő szállítás esetén pedig a rendeltetési állomás.

A szállító kötelessége, hogy működési körében a megrendelők szükségletét korszerű, jó minőségű termékekkel kellő időben kielégítse. Kétségtelen, hogy a szerződésben meghatározott szükséglet kielégítése mint teljesítési érdek szempontjából elsősorban annak a helynek van jelentősége, ahol a megrendelő a szolgáltatás tárgyát birtokba veszi. Ezzel jut ugyanis a megrendelő abba a helyzetbe, hogy a terméket a szükséglet kielégítése érdekében vagy maga felhasználja, vagy pedig azt forgalomba hozza. Ennek folytán nyílik meg a lehetőség arra is, hogy a szolgáltatás tárgyának megóvása érdekében szükséges intézkedéseket most már maga tegye meg. Ez a helyzet akkor is, ha az átadás a megrendelő telepén vagy legalábbis ahhoz közel eső helyen történik.

Nyilvánvaló a jogalkotónak az a szándéka, hogy az átadás helye a megrendelő telepéhez közel kerüljön, s hogy ilyenformán a szállító a termékéért mindaddig helytálljon, amíg az a megrendelőhöz érkezik. A rendelet az átadás helyét nem rögzíti, a fuvarozó igénybevételével lebonyolított teljesítés esetén pedig azt a helyet veszi figyelembe, ahol a terméket a megrendelőnek átadják. A jogszabály tehát olyan teljesítést tart szem előtt, amelynek jellemzője, hogy a szolgáltatás tárgyát a szállító továbbítja, s azt akár saját fuvareszközével, akár fuvarozó útján a megrendelőhöz juttatja.

A jogszabály céljával ezek szerint leginkább az áll összhangban, ha a termék továbbításáról (elküldéséről) a szállító gondoskodik és az átadás a megrendelő telepén vagy ahhoz közel levő helyen (rendeltetési állomáson) történik. Ez felel meg a szükségletkielégítés követelményének is. Eltérő rendelkezés hiányában a szállító általában az előbbieknek megfelelően köteles teljesíteni.

Vannak azonban olyan esetek, amikor - bár az átadás helyét sem a szerződés, sem az irányadó rendelkezések kifejezetten nem határozzák meg - a körülményekből (a szolgáltatás tárgyából, rendeltetéséből stb.) az következik, hogy az átadás helye nem a megrendelő telepe, illetőleg az ahhoz legközelebb esőrendeltetési állomás, hanem más hely. Így pl. ha a megrendelő telepétől eltérő helyen üzembe állítandó szivattyú átadásáról van szó, az átadás helye ez a hely, illetőleg az ehhez legközelebb eső rendeltetési állomás.

Ugyancsak az eset körülményeiből, illetőleg voltaképpen már a szerződésből következik, hogy az átadás helye a szállító telepe, ha ezt a szerződés vagy az irányadó rendelkezések kifejezetten nem mondják ugyan ki, de a terméknek a szállító telepéről való elszállításáról a megrendelőnek kell gondoskodnia. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ilyen esetben a terméknek elszállítás végett a megrendelő megbízottja részére való kiszolgáltatásával az átadást megtörténtnek kell tekinteni, mert a termék ezzel már ténylegesen a megrendelő érdekkörébe került át. Ez áll minden olyan esetben, amikor az elszállításról a megrendelő a saját fuvareszközével vagy az általa megbízott fuvarozó (szállítmányozó) vállalat útján gondoskodik.

A kifejtettekhez képest, ha a szerződésből, jogszabályból vagy az eset körülményeiből más nem következik, a szállító köteles a szolgáltatás tárgyát a megrendelő részére elküldeni (továbbítani). Ennek megfelelően a továbbítás módjától (saját fuvareszközzel vagy fuvarozási vállalat útján, vasúton, hajón stb.) függően az átadás helye a megrendelő telepe vagy a rendeltetési állomás.

(A GK 22. sz. állásfoglalással módosított szöveg.)

Lábjegyzetek:

[1] Az új Ptk. eltérő rendelkezése miatt nem tartotta irányadónak a Polgári Kollégium. Ld. 1/2014. Polgári jogegységi határozat V.1. pontja.