BH 2021.8.219 I. A halált okozó közúti veszélyeztetés megvalósul, ha az ok-okozati összefüggés a közlekedési szabályszegés, a veszélyhelyzet és a sértett halála között megállapítható.

II. Nem róható fel, ha a terhelt a megállási és segítségnyújtási kötelezettségét azért nem teljesíti, mert alappal feltételezi, hogy ezzel maga és utasa életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Felel azonban a segítségnyújtás elmulasztása miatt akkor, ha a fenyegető helyzet elhárultával a rendelkezésre álló, felismerhető segítség tájékoztatását a segítségre szoruló személyről elmulasztja [Btk. 166. § (1) bek., 234. § (1) bek.].

Pertörténet:

Budapest Környéki Törvényszék B.31/2018/44., Fővárosi Ítélőtábla Bf.318/2019/25., Kúria Bfv.1114/2020/6. (*BH 2021.8.219*)

***********

[1] A törvényszék 2019. április 24. napján kihirdetett ítéletével a terheltet közúti veszélyeztetés bűntette [Btk. 234. § (1) bek., (2) bek. c) pont] és segítségnyújtás elmulasztása bűntette [Btk. 166. § (1) bek., (3) bek. I. ford.] miatt halmazati büntetésül 8 év szabadságvesztésre, 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön és abból a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

[2] Az ellentétes irányú fellebbezések folytán eljárt ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2020. július 1. napján meghozott és jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a terhelttel szemben kiszabott járművezetéstől eltiltás büntetés tartamát 6 évre súlyosította, egyebekben azonban az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a vádbeli cselekmény idején L. V. a terhelttel baráti kapcsolatban állt. L. V. korábban élettársi kapcsolatban élt a sértett fiával, K. A.-val, mely kapcsolatból 2012-ben született K. A. B. nevű közös gyermekük. Az élettársi kapcsolat 2013 tavaszán megszakadt, ezt követően a gyermeket K. A. nevelte tovább szülei V., H. utca 8. szám alatti otthonában. A gyermek elhelyezése érdekében L. V. polgári pert indított, melyben meghozott nem jogerős ítélet szerint a gyermeket a kapcsolattartási jogával élve minden második héten szombat 9.00 órától vasárnap 17.00 óráig elvihette volna magával. L. V. több alkalommal is elment a sértett és családja házához, azonban a gyermeket egyszer sem vihette magával, mert K. A. és családja megtagadta a gyermek átadását azért, mert a gyermek félt az anyjától. Ilyenkor L. V. és a K. család tagjai rendszeresen összevesztek egymással és L. V. a rendőrséget is kihívta. A terhelt több alkalommal elvitte gépkocsival L. V.-t B.-ről V.-re a kapcsolattartás érdekében, ilyenkor addig, amíg L. V. odament a sértett házához, az autójában maradt, de így is előfordult, hogy konfliktusba keveredett a K. család tagjaival.

[4] A terhelt 2017. március hó 25. napján 9.00 óra előtt pár perccel a testvére, D. L. tulajdonát képező Toyota Dyna 100 típusú tehergépkocsival elvitte L. V.-t a sértett házához az aktuális kapcsolattartás érdekében.

[5] A H. utca a sértett házánál 3 méter széles, 12 százalékos hosszirányú lejtéssel rendelkező, aszfalt burkolatú úttest, mely a sértett háza előtt a H. út és A. utca kereszteződéséből nézve jobb oldali ívet ír le. Az úttest jobb oldalán, a sértett háza előtt 0,5 méter széles betonozott útpadka, majd füves, az úttól távolodva fokozatosan emelkedő terep található.

[6] A terhelt a helyszínre érkezésekor az A. utca felőli menetirány szerinti bal oldalon, a sértett házától pontosan meg nem határozható távolságra, a H. utca és A. út kereszteződésében, az úttest szélére húzódva állt meg a tehergépkocsival. L. V. kiszállt a járműből és a sértett házához ment. A házban ekkor a sértetten kívül a felesége, K. A.-né, a fiaik, K. A. és K. M., valamint K. A. B. tartózkodtak. K. A. beengedte L. V.-t a házba, azonban mivel K. A. B. sírt és nem akart az édesanyjával menni, megtiltották neki, hogy elvigye a gyermeket. Az ingatlanból távozó L. V. emiatt trágár szavakkal szidalmazni kezdte a K. családot, ezért 8 óra 55 perckor K. A., majd 1 perccel később L. V. is rendőri segítséget kért.

[7] A 9 óra 17 perckor a helyszínre érkező rendőrjárőr meghallgatta az érintetteket, majd közölte L. V.-vel, hogy nem nyújt segítséget abban, hogy elvigye K. A. B.-t, valamint mivel több alkalommal valótlan bejelentést tett, fel fogja őt jelenteni. A rendőrjárőr ezt követően távozott a helyszínről. Ekkor L. V. visszament a gépkocsihoz és beült a terhelt mellé. A sértett és K. A. a rendőri intézkedés közben kijöttek a házukból, és a rendőrjárőr távozását követően a házuk előtti domboldalon megálltak.

[8] A terhelt abból adódó dühében, hogy nem hozhatták el a gyermeket, a középső ujját sértő szándékkal felmutatta a sértett felé, aki ugyanúgy visszamutatott a terheltnek. Ettől a terhelt még dühösebb lett, és a tehergépkocsit az úttesten keresztülvágva a sértett irányába kormányozta, mely során legalább 1,5 métert lehaladt az úttestről, ennek során felhaladt a betonozott útpadkára és a füves domboldalra.

[9] A sértett megpróbált ellépni a gépjármű elől, de eközben megcsúszott, és a 15-20 km/h sebességgel közlekedő jármű jobb első kereke elé, majd alá került. A terhelt a gépkocsi holttere miatt nem láthatta, hogy a sértett a gépkocsi kereke alá került, azonban a megnövekedett menetellenállásból és a sértett gépkocsi után futó fiainak kiabálásából tudnia kellett, hogy ez történt.

[10] A terhelt a 130-140 kilogramm súlyú sértettet több, azonban pontosan meg nem határozható méteren keresztül tolta az általa vezetett gépkocsi jobb első kereke előtt, majd a gépkocsi jobb első kerekével áthajtott a sértett lábán és medencetájékán, miközben ismét közeledni kezdett az úttesthez. Ekkor az időközben otthonról távozó és éppen hazafelé tartó K. M. a vezetőoldal, míg K. A. az utasoldal felől a gépkocsihoz értek, arra felléptek, és rákiabáltak a terheltre, hogy álljon meg, mert a sértett a gépkocsi alatt van. Ezt követően a terhelt ismét több, azonban pontosan meg nem határozható méteren keresztül vonszolta a sértettet, majd gázt adott és a gépkocsi jobb hátsó kerekével áthajtott a mellkasán, miután a sértett teste kikerült a gépkocsi alól. K. A. ezután betörte a gépkocsi utasoldali ablakát azért, hogy az ablakon benyúlva megállíthassa a gépkocsit, K. M. pedig a vezetőoldal lehúzott ablakán keresztül benyúlva próbálta a gépkocsit megállítani. A terhelt ekkor anélkül, hogy az általa a visszapillantó tükörben a földön feküdni látott sértett állapotáról meggyőződött volna, a tehergépkocsit gyorsítva elhajtott a helyszínről, ezért K. A. és K. M. már nem tudott a gépkocsin kapaszkodni.

[11] A terhelt hamarosan utolérte a háztól korábban távozó rendőrjárőrt, és azt állította neki, hogy megtámadták őket, azonban azt nem mondta el, hogy elütötte a sértettet. 9 óra 41 perckor a terhelt a Segélyhívó Központba arról tett telefonon keresztül bejelentést, hogy megtámadták az autóját, a sértett eközben nekifutott a platójának, és az autó elsodorta őt.