ÍH 2007.171 PERTÁRGYÉRTÉK SZÁMÍTÁSA LÁTSZÓLAGOS KERESETHALMAZATNÁL

A látszólagos keresethalmazatban álló kérelmek pertárgyának értékét is csak egyszer, a nagyobb perértékű kereseti kérelem alapján kell megállapítani, nincs helye tehát a külön-külön perérték meghatározásának [Pp. 24. § (1) bek., Itv. 40. § (2) bek., Pp. 78. § (1) bek.].

A felperes többször módosított keresetében - egyrészt - kérte az I-II. r. alperes között az 1997. december 1. napján a gy.-i 34/2 hrsz.-ú ingatlan ˝ tulajdoni illetőségére létrejött ajándékozási szerződés semmisségének megállapítását, annak színleltsége [Ptk. 207. § (4) bekezdés] folytán, illetve - eshetőlegesen - kérte annak megállapítását is, hogy az ajándékozási szerződés a felperessel szemben a Ptk. 203. §-a alapján hatálytalan, így kérte kötelezni a szerző II. r. alperest, hogy tűrje az átruházott ingatlanrészből a felperes követelésének kielégítését.

Az említett eshetőleges keresethalmazatban lévő kérelmeken túl a felperes keresetet terjesztett elő ugyanezen ingatlan egésze tulajdonjoga megállapítása iránt is arra való hivatkozással, hogy az ingatlan az alperesek néhai nagybátyja tulajdona, akinek örökösei írásbeli nyilatkozattal a tulajdoni követelést a felperesre engedményezték.

Az eljárás során a felperes keresetét kiterjesztette a néhai Sz. L. - mint eladó - és az alperesek - mint vevők - között a perbeli ingatlanra 1983. november 30. napján létrejött tulajdonközösséget megszüntető és adásvételi szerződés semmiségének megállapítása iránt is, mely keresetét a felperes az ezen kereseti kérelem tekintetében hozott jogerős másodfokú permegszüntető végzést követően is fenntartott. A peres eljárás folytatása során azonban a felperes úgy nyilatkozott, hogy az 1983. november 30. napján kelt adásvételi szerződéssel kapcsolatban nincs igénye, viszont az arra nézve előterjesztett kereseti kérelmétől el sem állt.

Az elsőfokú bíróság a 2006. október 3. napján kelt ítéletének elsőfokú eljárásban jogerőre emelkedett rendelkezésével megállapította, hogy az alperesek között 1997. december 1. napján létrejött ajándékozási szerződés a felperes irányában hatálytalan és kötelezte az "alpereseket" annak tűrésére, hogy a felperes az I. r. alperessel szemben fennálló jogerős ítélettel megállapított követelését az átruházott tulajdoni illetőségből - végrehajtás útján - kielégítse. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A perköltség tekintetében megismételt eljárás során az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül "egyetemlegesen" fizessen meg az alpereseknek 523 517 Ft perköltséget.

Ennek a határozatának az indokolásában az elsőfokú bíróság utalt a megismételt eljárás során hozott külön végzésére, melyben a per tárgyának értékét 30 millió forintban határozta meg. A perérték megállapítását az elsőfokú bíróság azzal indokolta, hogy a felperes másodlagos - a teljes ingatlan tulajdonjogának megállapítása iránti - kereseti kérelme perértéke a felperes által megjelölt 20 millió forint, míg az elsődleges - eshetőleges keresethalmazatot alkotó - kereseti kérelmek perértéke (mely a perbeli ingatlan ˝ tulajdoni illetőségét érintette) ebből következően (Pp. 26. §) 10 millió forint. Kifejtette, hogy az eshetőleges keresethalmazatban lévő kérelmek közül az ajándékozási szerződés semmissége megállapítása iránti kereseti kérelem perértéke 10 millió forint, míg a relatív hatálytalanság (Ptk. 203. §) megállapítása iránti kereseti kérelem perértéke a Pp. 24. § (2) bekezdés f) pontjából következően 6 820 466 Ft. Rámutatott, hogy az eshetőleges keresethalmazatban lévő kereseti kérelmek esetén a perértéket csak egyszer, a nagyobb perértékű kereseti kérelem alapján kell megállapítani, mely jelen esetben 10 millió forint. Ezért az elsődleges (eshetőleges) kereseti kérelem és a másodlagos kereset együttes perértéke [Pp. 25. § (3) bekezdés] 30 millió forint.

Az elsőfokú bíróság a pernyertesség-pervesztesség arányát az alperesekre kedvezőbb 23/77%-os mértékben határozta meg, azzal indokolva, hogy a felperes 6 820 466 Ft perértékű kereseti kérelem tekintetében lett pernyertes. Határozatában megállapította a felek kereseti illetékből, ügyvédi munkadíjból álló, illetve korábbi másodfokú eljárásban felmerült perköltségeit, és az említett pernyertességi arány figyelembevételével kötelezte a felperest a perköltség viselésére. Figyelemmel volt arra is, hogy a felperes már nem tartotta fenn az 1983. november 30. napján létrejött szerződés semmissége megállapítása iránti keresetét, melynek a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás alapján megállapított perérték (150 000 Ft) szerinte meghatározható - ügyvédi munkadíjból álló - 9000 Ft perköltségét a Pp. 80. § (2) bekezdése alapján szintén a felperesre terhelte.

Az ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést az elsőfokú bíróság ítélete részbeni megváltoztatása és a felperest terhelő perköltség összegének 1 000 000 Ft-ra felemelése iránt. Fellebbezésük indokolásában elsődlegesen azt vitatták, hogy az alperesek egyetemlegesen lennének jogosultak a felperes által fizetendő perköltségre, mivel köztük egységes pertársaság sem áll fenn "minden szempontból". Másfelől vitatták, hogy a felperes kereseti kérelmei egymással eshetőleges keresethalmazatban állnának, úgy vélték, hogy azok perértékét külön-külön kell meghatározni. Kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság a felperest terhelő perköltség megállapításánál nem volt arra figyelemmel, hogy a felperes az ajándékozási szerződés "fedezetelvonó jellegének" megállapítása iránti keresetétől elállt, amely alapján a bíróság a felperes fellebbezése folytán másodfokon jogerőre emelkedett végzésével a pert megszüntette. Rámutattak, hogy a megszüntetett keresetrész tekintetében 20 millió forint pertárgyérték figyelembevételével kell az alperesek javára perköltséget megállapítani, ugyanis a pert megszüntető végzésben a bíróságok a perköltség viseléséről nem rendelkeztek. Úgyszintén 20 millió forint pertárgyérték alapján jár a perköltség az alpereseknek az 1983. november 30. napján kelt szerződés semmisségének megállapítása iránti keresetrész tekintetében is, mely kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság korábban részítéletével elutasított, majd a felperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság a pert megszüntette.