A Kúria Kfv.37307/2012/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 2. §, 3. §, 4. §, 5. §, 28. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XIII. cikk] Bírók: Bögös Fruzsina, Fehérné dr. Tóth Kincső, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

A felülvizsgált közigazgatási határozat hiányos tényállása miatt azt jogszerűnek értékelő bírósági ítélet megalapozatlan és jogsértő. Jogsértő az ítélet, amely közigazgatási határozat felülvizsgálata esetén a határozatban nem hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket is vizsgál a határozat "jogszerűsítése" érdekében.

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék K.22263/2011/18., *Kúria Kfv.37307/2012/9.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.37.307/2012/9.szám

A Kúria a Dr. Bacsa Judit Ügyvédi Iroda (Dr. Bacsa Judit ügyvéd, cím) által képviselt I.r. felperes neve (I.r. felperes címe) I.r. és a II.r. felperes neve (II.r. felperes címe) II.r. felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (I.r. alperes címe) I.r. és a Dr. Weisz Éva ügyvéd (fél címe 3) által képviselt Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (II.r. alperes címe) II.r. alperes ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Nyíregyházi Törvényszék 2012. február 1. napján kelt 3.K.22.263/2011/18. számú jogerős közbenső ítélete ellen az I. és II.r. felperesek által 23. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 3.K.22.263/2011/18. számú közbenső ítéletét és az I.r. alperes 2011. szeptember 20. napján kelt 641-53/2011/Ha. számú határozatát a jogalap tekintetében hatályon kívül helyezi és e körben az I.r. alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az I.r. és a II.r. alperest, hogy 15 napon belül külön-külön fizessenek meg a felpereseknek 60.000 (hatvanezer) forint elsőfokú, és 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Az I.r. felperes részben tulajdonosa a ... hrsz-ú, és teljes egészében a ... hrsz-ú ingatlannak, míg a II.r. felperes részben tulajdonosa a ... hrsz-ú ingatlannak. A fenti ingatlanok szemétlerakó telep megjelölésűek, az ingatlan-nyilvántartásban ezen ingatlanokat építési tilalom terheli és ezekre környezetkárosodás ténye került feljegyzésre.

A felperesi ingatlanokra az 1960-as évektől kezdődően szállítottak vegyes összetételű hulladékot, a területen 4-5 méter vastagságú, kb. 1 millió m3 hulladék halmozódott fel. A II. r. alperes által használt hulladéklerakót 1985-ben zárták le.

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) 1766-9/2004. számú határozatával a felhagyott hulladéklerakó által okozott földtani közegre és felszín alatti vizekre kiterjedő, valószínűsíthető szennyezettség miatt kármentesítésre, határidő tűzésével tényfeltárási terv és záródokumentáció benyújtására kötelezte a II.r. alperest. A környezetvédelmi hatóság - más hatósági és bírósági felülvizsgálattal is érintett - 2178-16/2006. számú határozatában kötelezte a II.r. alperest a terület felszámolására, valamint felszámolási terv készítésére és benyújtására. Ezt követően a környezetvédelmi hatóság 4444-9/2008. számú határozatában a korábbi kötelezés folytán II.r. alperes által benyújtott tényfeltárási dokumentációt, majd 983-35/2010. számú határozatában - a fitoremedáció alkalmazását is tartalmazó - beavatkozási tervet fogadta el.

A II.r. alperest a fent ismertetett hatósági eljárások eredményeként két környezetvédelmi hatósági határozat - eltérő módon - kötelezi a hulladéklerakó területe szennyezettségének megszüntetésére.

A II.r. alperes az eredménytelen adásvételi ajánlatot követően 2009. évben kezdeményezte az érintett földterületek kisajátítását a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kst.) 2.§ o) pontjára hivatkozással. Az I.r. alperes jogelődje 3866-5/2009. számú határozatával a kérelmet elutasította, mert a kérelemben megjelölt cél nem volt megalapozott. A II.r. alperes keresete folytán eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 5.K.20.155/2010/13. számú ítéletével az I.r. alperes határozatát hatályon kívül helyezte, az I.r. alperest új határozat hozatalára kötelezte. Hivatkozott arra, hogy a kisajátítási eljárás iránti kérelem benyújtása alapjául szolgáló jogcímeket a Kst. 2.§-a felsorolja, így az abban megjelölt közérdekű célok valóságos tartalmát kell vizsgálni. Az ítélet elleni felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.615/2010/9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati bíróság ítélete indokolásában rögzítette, hogy a Kst. 2.§ o) pontjára alapított kérelem valóban megalapozatlan volt, ugyanakkor az I.r. alperes nem vette figyelembe a Kst. 28. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely kimondja, hogy a kisajátítás tárgyában a Kst. 2-5.§-okban meghatározott célok és feltételek fennállásának vizsgálata, illetve a szempontok együttes mérlegelése alapján kell dönteni. Ezért az új eljárásra előírta, hogy vizsgálni kell a Kst. 2.§ m) és n) pontjait, a 4.§ (1) bekezdése által meghatározott feltételeket, így a fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő-telepítés, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés feltételei adottak-e, illetőleg azokat a tulajdonosok meg tudják-e valósítani.

Az I.r. alperes a fenti bírósági ítéletekben foglalt iránymutatások alapján 2011. szeptember 20. napján meghozott 641-53/2011/Ha. számú határozatában a ... helyrajzi számú és a ... helyrajzi számú területeket a II.r. alperes javára kisajátította a Kst. 2.§ m) és n) pontjaiban foglalt közérdekű célok megvalósítása érdekében. Határozatában az I.r. felperes javára 1.858.350 Ft, míg II.r. felperes javára 64.165.970 Ft kártalanítási összeget állapított meg.

A felperesek keresetükben vitatták a kisajátítás jogalapját, a megállapított kártalanítás mértékét.

A jogalap körében hivatkoztak arra, hogy a megjelölt közérdekű célok és a kisajátítás további törvényi feltételei nem állnak fenn. Hiányolták a terület tényleges igénybevételének vizsgálatát, a tulajdonosi jogaik korlátozásának meghatározását, megtett vállalásaik értékelését.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében a felperesek keresetét a jogalap tekintetében elutasította. Megállapította, hogy az I.r. alperes a megismételt eljárásban a II.r. alperes által pontosított kisajátítási kérelemről az irányadó jogszabályoknak és a bírósági döntések iránymutatásának megfelelően hozott határozatot.

Hivatkozott az 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 13.§-ára, illetőleg a 2012. január 1. napján hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye XIII. cikkelyére. Továbbá kifejtette, hogy bár a II.r. alperes a Kst. 2.§ m) és n) pontjait jelölte meg közérdekű célokként, azonban a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.615/2010/9. számú ítélete előírta, hogy amikor a kisajátítási kérelmet benyújtják, akkor a kisajátítási törvény releváns paragrafusainak a meglétét együttesen, azok egymásra épülésével kell vizsgálni. Érvelt azzal, hogy a Kst. 3.§ d) pontja az I.r. alperes feladatává teszi, hogy mérlegelje a közérdekű tevékenység (cél) közösségi előnyeit és a tulajdon elvonásával okozott kárt. Rögzítette, hogy a perbeli terület kármentesítését a II.r. alperes köteles végrehajtani és viselni annak költségeit, mely egybecseng ugyan az Európai Parlament és Tanács 2004. április 21-ei, 2004/35/EK irányelvével (továbbiakban: EK irányelv), azonban ezzel a tulajdonosok jutnak jogosulatlan előnyhöz.