A Nyíregyházi Törvényszék K.22263/2011/18. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 13. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 2. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 16. §] Bíró: Ungvári István

Kapcsolódó határozatok:

*Nyíregyházi Törvényszék K.22263/2011/18.*, Kúria Kfv.37307/2012/9.

***********

Nyíregyházi Törvényszék

N y í r e g y h á z a

3.K.22.263/2011/18. szám

A ny-i törvényszék, mint elsőfokú bíróság a dr. Bacsa Judit ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek - a Dr. Gégény Zoltán jogtanácsos és dr. Kálmán Márta kormánytisztviselő által képviselt I. rendű, és a dr. Weisz Éva ügyvéd által képviselt II. rendű alperesekkel szemben kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a 2012. február 1. napján tartott tárgyaláson meghozta, és nyilvánosan kihirdette az alábbi

Közbenső ítéletet

A bíróság az I. és II. rendű felpereseknek az I. rendű alperes 641-53/2011. számú kisajátítási ügyben hozott határozatának a jogalapját támadó kereseti kérelmét elutasítja.

Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket együttesen, hogy fizessenek meg a II. rendű alperesnek 15 nap alatt 20 000 (Húszezer) Ft részperköltséget, és fizessenek meg az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 10 000 (Tízezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

I.

A bíróság a becsatolt közigazgatási iratok, és annak előzményeként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság előtt 2.K.22.000/2010. szám alatt folyamatban volt kisajátítási határozat felülvizsgálatára irányuló perben hozott ítélet, valamint az azzal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (jogutódja a Kúria) 37.138/2011/5. sorszámú ítélete, és a feleknek jelen perben tett nyilatkozata alapján a közbenső ítélet szempontjából az alábbi tényállást állapította meg:

Az I. rendű felperes 5700/212687-ed arányban tulajdonosa a ny-i x/9. hrsz-ú ingatlannak, és teljes egészében (1/1 arányban) a ny-i y/1. hrsz-ú ingatlannak. A II. rendű felperes 206987/212687-ed arányban tulajdonosa a ny-i x/9. hrsz-ú ingatlannak.

A y/1. hrsz-ú ingatlan ugyan az ingatlan-nyilvántartásban szeméttelepként (kivett) szerepel, de a valóságban buszforduló, illetve buszvégállomás.

A ny-i z. hrsz-ú ingatlan megosztására v. hrsz-ú ingatlanokra 1995. áprilisi kérelem alapján 1999. évben került sor, ekkor jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Ugyancsak 1995-ben került feljegyzésre a kialakított /1-re az építési tilalom a kisajátítást kérő II. rendű alperes javára, továbbá a F-T V. K. F. jogosult javára tartós környezetkárosodás tényének feljegyzésére 2008. december 4-ei kérelem alapján 870 m² térmértékre (az egész területre), felszín alatti vízszennyeződés, fém, szerves és szervetlen szennyezők által okozott szennyezés miatt. Ezen túlmenően vezetékjog is terheli az E. javára közcélú légvezeték 279 m² területre.

A z/9. hrsz-ú megosztás utáni földrészlet teljes egészében kivett szemétlerakó telep 21 hektár 2687 m² területtel, melyre az I. és II. rendű felperes tulajdonjogát egymás közötti eltérő arányban vétel címén jegyezte be a földhivatal 2009. június 29-ei kérelem alapján. Erre az ingatlanra is feljegyzésre került 1995. április 25-ei kérelem alapján az építési tilalom a II. rendű alperes javára, és a tartós környezetkárosodás ténye a F-T V. K. F. javára felszín alatti vízszennyeződés: fém, szerves és szervetlen szennyezők által okozott szennyezés miatt 23 hektár 2444 m² területre, és az E. javára vezetékjog 7886 m² területre.

Az I. és II. rendű felperes tulajdonjogának bejegyzését követően a II. rendű alperes szinte azonnal - a 186-2/2009. (VIII. 31.) számú közgyűlési határozatával ajánlatot tett a tulajdonosok részére "volt B-i H" ingatlanjainak adásvételére 300 FT/m² nettó vételáron.

Az augusztus 31-ei határozat alapján szeptember 9-én került megtartásra egy egyeztető tárgyalás, ahol a tulajdonosok képviseletében eljáró ügyvezető jelentette, hogy nem áll szándékában a tárgyi ingatlan értékesítése, mert azokat befektetési céllal szerezték. Amikor a környezeti kármentesítés megtörténik, az ingatlanok értéke eléri a hozzávetőlegesen 15-20 000 Ft/m² értéket, akkor kívánják azokat saját gazdasági céljaikra, vagy bérbeadás útján hasznosítani.

Már ekkor utalt az I. rendű felperes ügyvezetője arra, hogy hulladéktelep felszámolása céljából kisajátítási eljárást megindítani nem lehet, csak hulladéklerakó telep létesítése érdekében.

A II. rendű alperest a F-T V. K. F. az 1766-9/2004. számú határozatával kötelezte a felhagyott hulladéklerakó által okozott földtani közegre és a felszín alatti vízre kiterjedő valószínűsíthető szennyezettség miatti kármentesítésre határidőtűzéssel, stb.

A 2004. évi kötelezésről hozott környezetvédelmi határozat rögzíti, hogy a felhagyott hulladéklerakó mély fekvésű, és korábban vízállásos terület volt, melyet 1960-ban kezdtek feltölteni. Az évek során becslések szerint kb. egymillió köbméter kommunális és termelési hulladékot szállítottak ide, így a lerakott hulladék vastagsága 4-5 méter. A hulladéklerakót az 1985. évben történt lezárását megelőzően átlagosan fél méter vastag földtakarással látták el. Ugyanakkor a lerakás műszaki védelem nélkül történt, így a felhalmozott óriási mennyiségű hulladék jelenlegi állapotában komoly veszélyforrást jelent a térség felszín alatti vízkészleteire és környezet-egészségügyi szempontból is jelentős veszélyforrás, mivel belterülettel közvetlenül határos.

A hulladéklerakás idején ez a földterület az 1999. évben felszámolt B. Mg. T. földhasználatában volt, és semmilyen adat nem áll rendelkezésre arra, hogy milyen címen használta azt lerakóként a városi önkormányzat. A felszámolási eljárás keretében a y/1. hrsz-ú 870 m² térmértékű buszforduló, buszvégállomás területet magánszemély szerezte meg, míg a megosztás folytán kialakult /2, /3, /4, /5. hrsz-ú ingatlanokat magánszemélyek, és gazdasági társaságok, míg a /9. hrsz-út a 21 hektár 3126 m²-el ugyancsak egy gazdasági társaság.

Az előzetes vélemények beszerzése után a környezetvédelmi szakhatóság megállapította, hogy a felhagyott hulladéklerakó a sérülékeny földtani környezetű Ny. I-es Vízmű méretezet hidrogeológiai védőövezete B. zónájától 8 km-en túl, a N-i Városi Vízmű becsült hidrogeológiai védőövezete B. zónájától 5 km-en túl található, ugyanakkor a 22 hektáros terület mély fekvésű, vízállásos, műszaki védelemmel nem rendelkező, így komoly veszélyt jelent a térség felszín alatti vízkészletének minőségére, és ennek alapján a feltárt szennyezettség mértékére tekintettel kármentesítés szükséges.

A II. rendű alperes jogelődjének is - miként az II. rendű alperesnek jelenleg is - jogszabályi kötelezettsége a hulladékkezelés, mint közszolgáltatás, és a II. rendű alperes jogelődje ezt a feladatot 1960-1985 közötti időszakban ezen a területen, mint hulladéklerakóban történő elhelyezéssel oldotta meg. Ezt a lerakót azonban nem egyedül az önkormányzat hasznosította kommunális hulladéklerakóként, hanem az ipari üzemek is használták, mint termelési, veszélyes és nem veszélyes hulladék elhelyezésére, ennek összetételét, mennyiségét ma már lehetetlen megállapítani.