32010L0030[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/30/EU irányelve ( 2010. május 19. ) az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/30/EU IRÁNYELVE

(2010. május 19.)

az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

A Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a rendes jogalkotási eljárás keretében ( 2 ),

(1)

A háztartási készülékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő ellátásáról szóló, 1992. szeptember 22-i 92/75/EGK tanácsi irányelvet ( 3 ) jelentős mértékben módosították ( 4 ). Mivel további módosításokra van szükség, az említett irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A 92/75/EGK irányelv hatálya a háztartási készülékekre korlátozódik. A "Fenntartható fogyasztás és termelés és a fenntartható iparpolitika" cselekvési tervről szóló, 2008. július 16-i bizottsági közlemény rámutatott arra, hogy a 92/75/EGK irányelv hatályának azon energiával kapcsolatos termékekre történő kiterjesztése, amelyeknek a használata jelentős közvetlen vagy közvetett hatással van az energiafogyasztásra, megerősítheti a meglévő jogszabályi intézkedések közötti - és különösen az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteiről szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 5 ) fennálló - potenciális szinergiákat. Ez az irányelv nem érintheti a 2009/125/EK irányelv alkalmazását. Az említett irányelvvel és további uniós jogi eszközökkel együtt ez az irányelv egy szélesebb jogi keretrendszer részét képezi, és - holisztikus megközelítésben - további energiamegtakarítást és környezeti előnyöket eredményezhet.

(3)

A 2007. március 8-9-i Európai Tanács elnökségi következtetései hangsúlyozták az energiahatékonyság fokozásának szükségességét az Unióban, az Unió energiafogyasztásának 2020-ig történő, 20 %-os megtakarítására vonatkozó célkitűzés elérése érdekében, célértékeket határoztak meg a megújuló forrásokból származó energia Unió-szerte történő fejlesztéséhez és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, és felhívtak az "Energiahatékonysági cselekvési terv: A lehetőségek kihasználása" című, 2006. október 19-i bizottsági közleményben meghatározott kulcsfontosságú intézkedések alapos és gyors végrehajtására. A cselekvési terv kiemelte a termékelőállítási ágazatban rejlő hatalmas energiamegtakarítási lehetőségeket.

(4)

Az energiával kapcsolatos termékek hatékonyságának javítása - tájékozott vásárlói választások révén - általában is hasznára válik az Európai Unió gazdaságának.

(5)

Az egyes, energiával kapcsolatos termékek energiafogyasztására vonatkozó pontos, megfelelő és összehasonlítható információnak az olyan termékek javára kell befolyásolnia a végfelhasználók választását, amelyek kevesebb energiát és egyéb alapvető erőforrást fogyasztanak, vagy közvetetten kevesebb fogyasztást eredményeznek használat során, ily módon ösztönözve a gyártókat arra, hogy lépéseket tegyenek az általuk gyártott termékek által fogyasztott energia és egyéb alapvető erőforrás mennyiségének csökkentésére. Közvetetten ösztönöznie kell a termékeknek az EU 20 %-os energiahatékonysági céljának eléréséhez való hozzájárulás érdekében történő hatékony használatára is. E tájékoztatás hiányában, a piaci erők működése önmagában nem fogja tudni előmozdítani az energia és egyéb alapvető erőforrások ésszerű felhasználását e termékek tekintetében.

(6)

Érdemes felidézni, hogy: léteznek uniós és nemzeti jogszabályok, amelyek bizonyos jogokat biztosítanak a fogyasztóknak a vásárolt termékek tekintetében, beleértve a visszatérítést vagy a termék cseréjét is.

(7)

A Bizottságnak össze kell állítania az energiával kapcsolatos termékek elsőbbségi jegyzékét, amelyeket egy, ezen irányelv alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus szabályozhatna. Ezt a jegyzéket fel lehetne venni a 2009/125/EK irányelvben említett munkatervbe is.

(8)

Az információ kulcsfontosságú szerepet tölt be a piaci erők működésében, ezért minden azonos típusú termékre egységes címkét szükséges bevezetni, hogy a potenciális vásárlók szabványos kiegészítő információt kapjanak az adott termékek költségeiről energia- és egyéb alapvető erőforrás-fogyasztásuk tekintetében, továbbá intézkedéseket kell tenni, hogy azon potenciális végfelhasználók is, akik nem látják a bemutatott terméket, és így nincs lehetőségük megtekinteni a címkét, szintén hozzájussanak ehhez az információhoz. A hatékonyság és a siker érdekében indokolt, hogy a címke a végfelhasználó számára könnyen felismerhető, egyszerű és lényegre törő legyen. E célból meg kell tartani a címke meglévő formátumát, hogy alapul szolgáljon a végfelhasználók tájékoztatásához a termékek energiahatékonyságáról. A termékek energiafogyasztását és az egyéb rájuk vonatkozó információt harmonizált szabványoknak és módszereknek megfelelően kell mérni.

(9)

Amint arra a Bizottságnak az ezen irányelvre irányuló javaslatát kísérő hatástanulmánya is rámutat, az energiacímkézési rendszert mintaként követték a világ különböző országaiban.

(10)

A tagállamoknak rendszeresen nyomon kell követniük az ezen irányelvben foglaltak teljesítését, és a releváns információt azon jelentésbe kell foglalniuk, amelyet ezen irányelv értelmében négyévente kötelesek benyújtani a Bizottságnak, különös tekintettel a szállítók és a kereskedők felelősségi körére.

(11)

A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) általános rendelkezéseket határoz meg a termékek forgalmazásának piaci felügyeletére vonatkozóan. Céljainak elérése érdekében ez az irányelv részletesebb rendelkezéseket határoz meg e tekintetben. Az említett rendelkezések összhangban vannak a 765/2008/EK rendelettel.

(12)

Egy teljesen önkéntes rendszer ahhoz vezetne, hogy kizárólag néhány terméket jelölnének meg címkével, vagy látnának el szabványos termékismertetővel, ami a végfelhasználók megtévesztésének vagy akár félretájékoztatásának kockázatát hordozná. A jelenlegi rendszernek ezért biztosítania kell minden érintett termék tekintetében, hogy az energia- és egyéb alapvető erőforrás-fogyasztást címkével és szabványos termékismertetővel jelezzék.

(13)

Az energiával kapcsolatos termékek használatuk során közvetlen vagy közvetett hatással vannak az energiaforrások széles körének fogyasztására, amelyek közül a villamos energia és a földgáz a legfontosabbak. Indokolt tehát, hogy ezen irányelv hatálya kiterjedjen az olyan energiával kapcsolatos termékekre, amelyek használat során közvetlen vagy közvetett hatással vannak bármely fajta energiaforrás fogyasztására.

(14)

Azon energiával kapcsolatos termékeket, amelyek használat során jelentős közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolnak az energia- vagy - adott esetben - egyéb alapvető erőforrás-fogyasztásra, és amelyek esetében kellő mozgástér van a hatékonyság növelésére, indokolt valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá vonni, ha a címkézés útján történő tájékoztatásnyújtás a végfelhasználókat hatékonyabb termékek vásárlására ösztönözheti.

(15)

Az uniós éghajlatváltozási és energiabiztonsági célkitűzések teljesítése érdekében, és tekintettel arra, hogy a termékek összenergia-fogyasztása hosszú távon várhatóan növekedni fog, az ezen irányelv szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok - adott esetben - a címkén kiemelhetik a termék magas összenergia-fogyasztását.

(16)

Több tagállam olyan közbeszerzési politikát vezetett be, amely az ajánlatkérő hatóságoktól megköveteli, hogy energiahatékony termékeket szerezzenek be. Több tagállam ösztönzőket is bevezetett az energiahatékony termékek érdekében. A termékek közbeszerzésre vagy ösztönzőkre való jogosultságának kritériumai tagállamról tagállamra jelentősen eltérhetnek. Ha az irányelv szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok egyes termékeket teljesítményosztályokba sorolnak, ez utóbbiakból kiindulva csökkenthető a közbeszerzések és az ösztönzések széttagoltsága, és megkönnyíthető a hatékony termékek piaci behatolása.

(17)

A hatékony termékek előmozdítása céljából nyújtható tagállami ösztönzők állami támogatást is jelenthetnek. Ez az irányelv nem sértheti az olyan jövőbeli állami támogatásokra vonatkozó eljárások kimenetelét, amelyeket az ilyen jellegű ösztönzőkre tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 107. és 108. cikkével összhangban indíthatók, és nem szabályozhat adóügyi és költségvetési kérdéseket sem. A tagállamok szabadon dönthetnek az ilyen ösztönzők jellegéről.

(18)

Az energiahatékony termékek címkézéssel, közbeszerzéssel és ösztönzéssel történő előmozdítása nem lehet hátrányos az ilyen termékek általános környezetvédelmi teljesítményére és működésére.

(19)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSz 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az energiával kapcsolatos termékek használat közbeni energia- és egyéb alapvető erőforrás-fogyasztására vonatkozó címkézés és szabványos termékismertető tekintetében. Kiemelkedően fontos, hogy a Bizottság előkészítő tevékenysége során megfelelően konzultáljon, beleértve a szakértőkkel való konzultációt is.

(20)

A Bizottságnak rendszeresen be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok által ezen irányelv alapján benyújtott, a végrehajtási tevékenységekről és a megfelelés szintjéről szóló jelentések összefoglalását, az Európai Unióra és külön minden egyes tagállamra is kiterjedően.

(21)

A Bizottságnak kell felelnie a címkebesorolások kiigazításáért, a gyártók számára a kiszámíthatóság, a fogyasztók számára pedig az érthetőség biztosítása érdekében.

(22)

Az érintett terméktől függően változó mértékben a technológiai fejlődés és a további jelentős energiamegtakarítás lehetősége további termékdifferenciálást tehet szükségessé, és indokolttá teheti a besorolás felülvizsgálatát. E felülvizsgálatnak ki kell térnie különösen a besorolási fokozatok esetleges módosítására. A felülvizsgálatot a lehető leggyorsabban kell elvégezni azon termékek esetében, amelyek rendkívül innovatív jellegüknek köszönhetően jelentősen hozzájárulhatnak az energiahatékonysághoz.

(23)

Amikor 2012-ben a Bizottság felülvizsgálja a "Fenntartható fogyasztás és termelés és a fenntartható iparpolitika" cselekvési terv végrehajtása terén elért haladást és arról jelentést készít, különösen azt fogja megvizsgálni, hogy a termékek energia- és környezetvédelmi teljesítményének javításához szükség van-e további intézkedésekre, beleértve többek között annak lehetőségét, hogy a fogyasztóknak tájékoztatást nyújtsanak a termékek szénlábnyomáról vagy a termékek élettartamuk alatti környezeti hatásáról.

(24)

Ennek az irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettségnek csak azokra a rendelkezésekre kell korlátozódnia, amelyek a 92/75/EGK irányelvhez képest jelentős változásokat jelentenek. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a 92/75/EGK irányelvből következik.

(25)

Ezen irányelv rendelkezéseinek végrehajtásakor a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy tartózkodjanak olyan intézkedések elfogadásától, amelyek szükségtelenül bürokratikus és bonyolult kötelezettségeket róhatnak az érintett piaci résztvevőkre, különösen a kis- és középvállalkozásokra.

(26)

Ez az irányelv nem érinti a 92/75/EGK irányelv nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

(27)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás ( 7 ) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy - a maguk számára és az Unió érdekében - készítsék el saját táblázataikat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Hatály

(1) Ez az irányelv létrehozza a használat közbeni energia- és adott esetben egyéb alapvető erőforrás-fogyasztásra vonatkozó, különösen címkézés és szabványos termékismertető révén történő végfelhasználói tájékoztatásra, valamint az energiával kapcsolatos termékeket érintő kiegészítő információra vonatkozó nemzeti intézkedések összehangolásának kereteit, lehetővé téve ezáltal a végfelhasználók számára, hogy hatékonyabb termékeket választhassanak.

(2) Ezt az irányelvet azokra az energiával kapcsolatos termékekre kell alkalmazni, amelyek használatuk során jelentős közvetlen vagy közvetett hatással vannak az energia- és - adott esetben - egyéb alapvető erőforrás-fogyasztásra.

(3) Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbiakra:

a) használt termékek;

b) bármilyen személy- vagy áruszállítási eszköz;

c) a termékeken biztonsági célból elhelyezett adattábla vagy annak megfelelője.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a)

"energiával kapcsolatos termék" vagy "termék" : minden olyan termék, amely használata során hatást gyakorol az energiafogyasztásra, és amelyet az Unióban forgalomba hoznak és/vagy használatba vesznek, beleértve a jelen irányelv hatálya alá tartozó, azon energiával kapcsolatos termékekbe beépítendő alkatrészeket is, amelyeket a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba és/vagy vesznek használatba, és amelyek környezetvédelmi teljesítményét önállóan lehet értékelni;

b)

"adatlap" : a termékre vonatkozó szabványos információs táblázat;

c)

"egyéb alapvető erőforrások" : víz, vegyi anyagok vagy bármely más anyag, amelyet a termék a rendeltetésszerű használat során fogyaszt;

d)

"kiegészítő információ" : a termék teljesítményére és tulajdonságaira vonatkozó, mérhető adatokon alapuló, egyéb olyan információ, amely a termék energia- vagy egyéb alapvető erőforrás-felhasználásával kapcsolatos, vagy segít annak értékelésében;

e)

"közvetlen hatás" : azon termékek hatása, amelyek a használat során ténylegesen fogyasztanak energiát;

f)

"közvetett hatás" : azon termékek hatása, amelyek nem fogyasztanak energiát, de hozzájárulnak a használat közbeni energiamegtakarításhoz;

g)

"kereskedő" : az a kiskereskedő vagy más személy, aki termékeket ad el, kölcsönöz vagy bérletvételre ajánl, illetve mutat be a végfelhasználóknak;

h)

"szállító" : az a gyártó vagy annak feljogosított képviselője az Unióban vagy az az importőr, aki a terméket az uniós piacon forgalomba hozza vagy használatba veszi. Ilyenek hiányában szállítónak kell tekinteni bármely olyan természetes vagy jogi személyt, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékeket forgalomba hoz vagy használatba vesz;

i)

"forgalomba hozatal" : egy terméknek az uniós piacon történő első hozzáférhetővé tétele az Unión belüli forgalmazása vagy felhasználása céljából, akár ellenszolgáltatás fejében, akár térítésmentesen, és az alkalmazott eladási technikáktól függetlenül;

j)

"használatbavétel" : valamely termék első rendeltetésszerű használata az Unióban;

k)

"címke jogosulatlan használata" : a címkének nem a tagállami hatóságok vagy az EU intézmények általi, az ezen irányelvben vagy valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendelkezéseitől eltérő módon történő használata.

3. cikk

A tagállamok felelősségi köre

(1) A tagállamok biztosítják, hogy:

a) a területükön letelepedett valamennyi szállító és kereskedő betartsa az 5. és 6. cikkben megállapított kötelezettségeket;

b) az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek tekintetében tilos legyen minden egyéb, az ezen irányelv és a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok követelményeinek nem megfelelő címke, jelzés, szimbólum vagy felirat használata, ha ez a használat félrevezetheti vagy megtévesztheti a végfelhasználókat a használat közbeni energia- vagy - adott esetben - egyéb alapvető erőforrás-fogyasztás tekintetében;

c) az energiafogyasztásra vagy az energiamegtakarításra vonatkozó címkék és adatlapok rendszerének bevezetését oktatási és promóciós információs kampányok kísérjék, amelyek célja az energiahatékonyság és a végfelhasználók általi felelősségteljesebb energiafelhasználás előmozdítása;

d) megfelelő intézkedéseket tegyenek az ezen irányelv végrehajtásáért felelős, megfelelő nemzeti vagy regionális hatóságok arra való ösztönzésére, hogy együttműködjenek, és egymásnak és a Bizottságnak tájékoztatást nyújtsanak, ezen irányelv alkalmazásának elősegítése érdekében. Az igazgatási együttműködésnek és információcserének a lehető legjobban ki kell használnia az elektronikus kommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségeket, költséghatékonynak kell lennie, és támogathatják azt releváns EU programok is. Az ilyen együttműködésnek garantálnia kell az adatfeldolgozás biztonságosságát és bizalmas jellegét, valamint - szükség esetén - az eljárás során szolgáltatott érzékeny információ védelmét is. A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz, hogy ösztönözze és hozzájáruljon a tagállamok közötti, e pontban említett együttműködéshez.

(2) Ha egy tagállam megállapítja valamely termékről, hogy az nem felel meg az ezen irányelvben és annak felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a címke és az adatlap tekintetében meghatározott valamennyi vonatkozó követelményeknek, a szállító köteles biztosítani azt, hogy a termék megfeleljen az említett követelményeknek, a tagállam által előírt hatékony és arányos feltételek mellett.

Ha elegendő bizonyíték van arra nézve, hogy egy termék feltehetően nem felel meg az előírásoknak, az érintett tagállam meghozza a szükséges megelőző intézkedéseket, és azokat az intézkedéseket, amelyek a megfelelés biztosítására irányulnak egy pontosan meghatározott időkereten belül, figyelembe véve az okozott kárt is.

Folyamatos meg nem felelés esetén az érintett tagállamnak döntést kell hoznia, amely korlátozza vagy megtiltja a szóban forgó termék forgalmazását és/vagy használatbavételét, vagy amely biztosítja, hogy a terméket kivonják a piacról. A terméknek a piacról való kivonása vagy forgalmazásának tilalma esetén haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3) A tagállamok négyévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, beleértve a végrehajtási tevékenységeikre és a területükön belüli megfelelési szintre vonatkozó részleteket is.

A Bizottság iránymutatások megállapítása révén konkrétan is meghatározhatja e jelentések közös tartalmának részleteit.

(4) A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e jelentések összefoglalását.

4. cikk

Tájékoztatási követelmények

A tagállamok biztosítják, hogy:

a) az eladásra, bérletre vagy bérletvételre ajánlott, vagy végfelhasználók részére akár közvetlenül, akár valamely távértékesítési eszköz közvetítésével - ideértve az internetet is - bemutatott terméket - az ezen irányelvre vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban - adatlappal és címkével lássák el abból a célból, hogy a végfelhasználók figyelmét felhívják a használat közbeni villamos energia-, egyéb energia- és - adott esetben - egyéb alapvető erőforrás-fogyasztással kapcsolatos tájékoztatásra és a kiegészítő információkra;

b) beépített vagy beszerelt termékek esetében az a) pontban említett tájékoztatásra csak akkor kerüljön sor, ha az alkalmazandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus úgy rendelkezik;

c) az ezen irányelv szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó, energiával kapcsolatos termékek egy konkrét modelljére vonatkozó hirdetésben - az energiával vagy a vételárral kapcsolatos információ közlése esetén - szerepeljen a termék energiahatékonysági osztálya is;

d) az energiával kapcsolatos termékekre vonatkozó, akár nyomtatott, akár online formátumú műszaki promóciós anyagok, amelyek a termék sajátos műszaki paramétereit ismertetik, nevezetesen a műszaki kézikönyvek és a gyártók kiadványai, megadják a szükséges tájékoztatást a végfelhasználóknak az energiafogyasztást illetően, vagy utaljanak a termék energiahatékonysági osztályára.

5. cikk

A szállítók felelősségi köre

A tagállamok biztosítják, hogy:

a) a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó termékeket forgalomba hozó vagy használatba vevő szállítók az ezen irányelvnek és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően címkét és adatlapot bocsássanak rendelkezésre;

b) a szállítók olyan műszaki dokumentációt állítsanak össze, amely alkalmas a címkén és az adatlapon szereplő információk pontosságának megállapítására. Az említett műszaki dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

i. a termék általános leírása;

ii. amennyiben releváns, az elvégzett tervezési számítások eredményei;

iii. vizsgálati jelentések, amennyiben rendelkezésre állnak, beleértve az egyéb uniós jogszabályokban meghatározott kijelölt szervezetek által készítetteket is;

iv. ha ugyanazon értékeket más, hasonló modellek esetében is felhasználják, az említett modellek azonosítását lehetővé tevő hivatkozások.

A szállítók e célból felhasználhatják a releváns uniós jogszabályokban megállapított követelményekkel összhangban már összeállított dokumentációt;

c) a szállítók hozzáférhetővé tegyék a műszaki dokumentációt ellenőrzési célokra, az utolsó érintett termék gyártása után öt évvel véget érő időszakra.

A szállítók a műszaki dokumentáció elektronikus változatát kérésre, a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság vagy a Bizottság kérelmének kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül a tagállami piacfelügyeleti hatóságok és a Bizottság rendelkezésére bocsátják;

d) a címkézést és a termékismertetőt illetően a szállítók ingyenesen ellássák a kereskedőket a szükséges címkékkel.

A szállítók által választott címkeellátási rendszer sérelme nélkül, a szállítók a kereskedőket kérésre, haladéktalanul ellátják címkékkel;

e) a címkéken kívül a szállító termékismertető adatlapokat is rendelkezésre bocsásson;

f) a szállítók termékismertető adatlapot foglaljanak minden termékismertető kiadványba. Ha a szállító nem bocsát rendelkezésre termékismertető kiadványt, a szállító az adatlapokat a termékhez mellékelt más szakirodalommal együtt adja át;

g) a szállítók feleljenek az általuk rendelkezésre bocsátott címkék és adatlapok pontosságáért;

h) a szállítókat úgy tekintsék, mint akik hozzájárultak a címkén vagy az adatlapon megadott információ nyilvánosságra hozatalához.

6. cikk

A kereskedők felelősségi köre

A tagállamok biztosítják, hogy:

a) a kereskedők megfelelően - jól látható és olvasható módon - helyezzék el a címéket, és tegyék hozzáférhetővé az adatlapot a termékismertető füzetben vagy a végfelhasználóknak történő értékesítéskor a termékeket kísérő egyéb szakirodalomban;

b) felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó termék bemutatásakor a kereskedők azon megfelelő címkét helyezzenek el az alkalmazandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, jól látható helyen és a megfelelő nyelven.

7. cikk

Távértékesítés és egyéb értékesítési formák

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy a lehetséges végfelhasználók a termék megvásárlása előtt hozzájussanak a termék címkéjén és az adatlapon szereplő információhoz, ha a szóban forgó terméket csomagküldő kereskedés vagy katalógus útján, interneten, telemarketingen keresztül vagy egyéb olyan módon kínálják eladásra, bérletre vagy bérletvételre, amely feltételezi, hogy a lehetséges végfelhasználó a bemutatott terméket nem tudja megtekinteni. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak adott esetben meg kell határozniuk, hogy a címkét vagy az adatlapot, vagy a címkén vagy az adatlapon szereplő információt hogyan kell feltüntetni vagy a potenciális végfelhasználó rendelkezésére bocsátani.

8. cikk

Szabad mozgás

(1) A tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják, és nem akadályozhatják az ezen irányelv és az alkalmazandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok által szabályozott és az azoknak megfelelő termékek forgalomba hozatalát vagy használatbavételét saját területükön.

(2) Ellentétes bizonyíték hiányában a tagállamok a címkéket és az adatlapokat ezen irányelv és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezéseinek megfelelőnek tekintik. A tagállamok kötelezik a szállítókat, hogy az 5. cikk értelmében szolgáltassanak bizonyítékot a címkéiken vagy adatlapjaikon biztosított információ pontosságáról, ha okuk van feltételezni az ilyen információ helytelenségét.

9. cikk

Közbeszerzés és ösztönzők

(3) Ha a tagállamok ösztönzőket nyújtanak valamely, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó terméknek, az alkalmazandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott legmagasabb teljesítményszintekre - beleértve a legmagasabb energiahatékonysági osztályt is - kell törekedniük. Adóügyi és költségvetési intézkedések nem képeznek ösztönzőket ezen irányelv alkalmazásában.

(4) Ha a tagállamok a termékekhez ösztönzőket nyújtanak mind a rendkívül hatékony termékeket használó végfelhasználóknak, mind az ilyen termékeket előmozdító és előállító iparágaknak, az alkalmazandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott osztályokra történő utalással kell meghatározni a teljesítményszinteket, kivéve, ha a felhatalmazáson alapuló jogi aktusban a legmagasabb energiahatékonysági osztály számára megállapított küszöbértéknél magasabb teljesítményszinteket írnak elő. A tagállamok a felhatalmazáson alapuló jogi aktusban a legmagasabb energiahatékonysági osztály számára meghatározott küszöbértéknél magasabb teljesítményszinteket is előírhatnak.

10. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1) A címkére és az adatlapra vonatkozó részleteket a Bizottság a 11., 12. és 13. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján határozza meg, az e cikk szerinti egyes terméktípusok vonatkozásában.

Ha egy termék megfelel a (2) bekezdésben felsorolt kritériumoknak, annak egy, a (4) bekezdéssel összhangban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá kell tartoznia.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a használat közbeni energia- és egyéb alapvető erőforrás-fogyasztásról a címkén és az adatlapon megadott tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára, hogy tájékozottabb vásárlói döntéseket hozhassanak, a piacfelügyeleti hatóságok számára pedig, hogy ellenőrizhessék, a termékek megfelelnek-e a megadott tájékoztatásnak.

Ha egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendelkezéseket tartalmaz mind a termék energiahatékonyságára, mind alapvető erőforrás-fogyasztására vonatkozóan, a címke megjelenésének és tartalmának a termék energiahatékonyságát kell hangsúlyoznia.

(2) Az (1) bekezdésben említett kritériumok a következők:

a) a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján és az uniós piacon forgalmazott mennyiségek ismeretében a termékeknek jelentős potenciállal kell rendelkezniük az energia- és - adott esetben - egyéb alapvető erőforrás-megtakarítást illetően;

b) a piacon hozzáférhető, rendeltetésükben egyenértékű termékeknek jelentős eltérést kell mutatniuk a vonatkozó teljesítményszintek tekintetében;

c) a Bizottság figyelembe veszi a releváns uniós jogszabályokat és önszabályozást - így például az önkéntes megállapodásokat -, amelyek várhatóan gyorsabban vagy kisebb költséggel valósítják meg a politikai célkitűzéseket, mint a kötelező előírások.

(3) Felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetének elkészítésekor a Bizottság:

a) figyelembe veszi a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében felsoroltak közül azokat a környezetbarát paramétereket, amelyeket a 2009/125/EK irányelv alapján elfogadott, vonatkozó végrehajtási intézkedés lényegesnek minősít, és amelyek relevánsak a végfelhasználó számára a termékhasználat során;

b) értékeli a jogi aktus hatását a környezetre, a végfelhasználókra és a gyártókra, beleértve a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) is, az Unión kívüli piacokon is fennálló versenyképesség, az innováció, a piacra jutás és a költség-haszon arány tekintetében;

c) megfelelő konzultációt folytat az érdekeltekkel;

d) meghatározza a végrehajtás időpontját, a fokozatos vagy átmeneti intézkedéseket vagy időszakokat, figyelembe véve különösen a kkv-kre vagy az elsősorban kkv-k által gyártott egyes termékcsoportokra gyakorolt lehetséges hatásokat.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak meg kell határozniuk különösen a következőket:

a) a szabályozandó termékek típusának pontos meghatározása;

b) az 1. cikk (1) bekezdésében említett információ megszerzéséhez alkalmazandó mérési szabványok és módszerek;

c) az 5. cikkben előírt műszaki dokumentáció részletei;

d) a 4. cikkben említett címke megjelenése és tartalma, azzal, hogy a címkének lehetőség szerint egységes megjelenési jellemzőkkel kell rendelkeznie az egyes termékcsoportokon belül, és minden esetben jól láthatónak és olvashatónak kell lennie. A címke formátumának alapként meg kell tartania az A-tól G-ig terjedő besorolást; a besorolás fokozatainak a végfelhasználó szemszögéből nézve jelentős energia- és költségmegtakarításoknak kell megfelelniük.

Ha a műszaki fejlődés megkívánja, három további osztállyal bővíthető a besorolás. E további osztályok: A+, A++, és A+++ a leghatékonyabb osztály esetében; elvileg az osztályok teljes száma hétre fog korlátozódni, kivéve, ha ennél több osztályban vannak még termékek.

A színskála legfeljebb hét különböző színből áll, a sötétzöldtől a pirosig. Minden esetben kizárólag a legmagasabb osztály színkódja lehet sötétzöld. Ha hétnél több osztály van, akkor kizárólag a piros színt lehet többször használni.

A besorolást felül kell vizsgálni különösen akkor, ha a belső piacon a termékek jelentős aránya eléri a két legmagasabb energiahatékonysági osztályt, és a termékek további megkülönböztetése révén további megtakarítások érhetők el.

A termékek lehetséges újrabesorolásának részletes kritériumait - adott esetben - eseti alapon kell meghatározni, a vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban;

e) a címke rögzítésének helye a bemutatott terméken, valamint - a 7. cikk szerint értékesítésre kínált termékek esetében - a címke és/vagy az információ rendelkezésre bocsátásának módja. Adott esetben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előírhatják, hogy a címkét a termékhez kell erősíteni, vagy a csomagolásra kell nyomtatni, vagy részletezhetik a katalógusban való megjelenésre, a távértékesítésre és az internetes kereskedelemre vonatkozó címkézési előírásokat;

f) az adatlap tartalma és - adott esetben - formája és egyéb részletei, vagy a 4. cikkben és az 5. cikk c) pontjában meghatározott további információ. A címkén feltüntetett információnak szerepelnie kell az adatlapon is;

g) a reklámozásra szolgáló címke részletes tartalma, beleértve a szóban forgó termék energiaosztályát és egyéb lényeges teljesítményszintjét (-szintjeit) is, olvasható és jól látható formában;

h) adott esetben a címkén feltüntetendő besorolás(ok) érvényességi ideje, a d) ponttal összhangban;

i) a címkén és az adatlapokon szereplő nyilatkozatokban foglalt pontossági szint;

j) a felhatalmazáson alapuló jogi aktus értékelésének és lehetséges felülvizsgálatának időpontja, figyelemmel a technológiai fejlődés ütemére.

11. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap a 10. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Ez a felhatalmazás a 2010. június 19-én kezdődő ötéves időszakra vonatkozik. A Bizottság legkésőbb hat hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 12. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik.

(2) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 12. és 13. cikk határozza meg.

12. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 10. cikkben említett felhatalmazást.

(2) Annak az intézménynek, amely belső eljárást indított annak eldöntésére, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, arra kell törekednie, hogy a végső határozat meghozatala előtt ésszerű időn belül tájékoztassa arról a másik intzéményt és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát képező felhatalmazást és a visszavonás lehetséges indokait.

(3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy az abban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

13. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben az értesítés időpontjától számított két hónapon belül.

Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére a határidő két hónappal meghosszabbodik.

(2) Amennyiben a fenti határidő leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem kifogásolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, a jogi aktust az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az a jogi aktus rendelkezéseiben megállapított időpontban hatályba lép. A felhatalmazáson alapuló jogi aktust az említett időszak lejárta előtt is ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az említett időszak lejárta előtt hatályba léphet, amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács értesítette a Bizottságot arról, hogy nem szándékozik kifogást emelni.

(3) Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben kifogást emelő intézmény megadja kifogásának indokait.

14. cikk

Értékelés

A Bizottság legkésőbb 2014. december 31-ig felülvizsgálja ezen irányelv és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusainak hatékonyságát, és jelentést nyújt be erről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Ennek alkalmával a Bizottság értékeli az alábbiakat is:

a) a 4. cikk (c) pontjának hozzájárulása ezen irányelv céljához;

b) a 9. cikk (1) bekezdésének hatékonysága;

c) a 10. cikk (4) bekezdésének d) pontja módosításának szükségessége, a technikai fejlődés és a címkeformátumnak a fogyasztók általi értelmezése fényében.

15. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusai értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése - beleértve a címke jogosulatlan használatát is - esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és meghozzák a végrehajtásuk biztosításához szükséges intézkedéseket. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok e rendelkezésekről legkésőbb 2011. június 20-ig értesítik a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot a rendelkezéseket érintő bármely későbbi módosításról.

16. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok legkésőbb 2011. június 20-ig elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

E rendelkezéseket a tagállamoknak 2011. július 20-tól kell alkalmazniuk.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek a 92/75/EGK irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket ezen irányelv alkalmazási körében fogadnak el.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az I. melléklet A. részében megjelölt rendelettel módosított 92/75/EGK irányelv 2011. július 21-én hatályát veszti, az I. melléklet B. részében meghatározott, a szóban forgó irányelv nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A 92/75/EGK irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

18. cikk

Hatálybalépés

Ezen irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 5. cikk d), g) és h) pontját 2011. július 31-től kell alkalmazni.

19. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és későbbi módosítása

(a 17. cikk szerint)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők jegyzéke

(a 16. cikk szerint)

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) HL C 228., 2009.9.22., 90. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 2009. május 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2010. április 14-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), az Európai Parlament 2010. május 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 3 ) HL L 297., 1992.10.13., 16. o.

( 4 ) Lásd az I. melléklet A. részét.

( 5 ) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

( 6 ) HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

( 7 ) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.