BH 2009.2.54 Ha a bíróság a társasház fűtési rendszere átalakításának jóváhagyását megtagadó közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló perben a keresetet már jogerősen elutasította, a közgyűlési határozat végrehajtása iránt indított perben nem lehet vitássá tenni a határozat érvényességét [Pp. 229. §; 1997. évi CLVII. tv. 17. §].

A felperesi társasházban levő lakások távfűtésesek és a meleg vizet távvezetéken keresztül kapják. Az alperesek a felperes társasházban levő lakásuk fűtési és melegvízrendszerét gázalapúra alakították át. A felperes társasház 2000. október 11-én hozott 6/2000. számú közgyűlési határozatával az alperesek lakásának fűtés átállítását nem hagyta jóvá. Kötelezte az alpereseket az eredeti állapot 30 napon belüli helyreállítására. Rögzítette, hogy a lakások hődíj fizetését a korábbi gyakorlatnak megfelelően légköbméter arányosan kell fizetni. Jelen per I. r. alperese a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt keresetet nyújtott be. A városi bíróság ítéletét a megyei bíróság megváltoztatta és jelen per I. r. alperesének keresetét elutasította.

Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a 6/2000. számú közgyűlési határozat alapján kötelezze az alpereseket arra, hogy a fűtési rendszerüket 30 napon belül állítsák az eredeti állapotba vissza.

Alperesek a kereset elutasítását kérték, arra hivatkoztak, hogy tévedett a másodfokú bíróság, amikor a 6/2000. számú közgyűlési határozat érvénytelenségét nem állapította meg.

Az elsőfokú bíróság 2007. április 2-án kelt ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy a felperes társasházban levő lakásuk fűtési rendszerét 30 napon belül az eredeti állapotába állítsák helyre. Rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság kifejtette, a 6/2000. számú közgyűlési határozat érvényessége tárgyában jogerős bírósági határozat született, mely kizárja, hogy ugyanazon felek ugyanazon jogviszonyukban ugyanazt ismételten vitássá tehessék.

A másodfokú bíróság 2007. június 26-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, rendelkezett a másodfokú perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában kifejtette, a korábbi perben a másodfokú bíróság megállapította, hogy a társasházban a tulajdonostársak közös tulajdonát képezi az épületen belüli közös távfűtővezeték és azok tartozékai, így a közgyűlés, figyelemmel a társasházakról szóló 1997. évi CLVII. tv. (továbbiakban: Tht.) 17. §-ának (2) bekezdésében írtakra, jogosult volt arról dönteni, hogy a közös tulajdont képező távfűtési rendszer tartozékait az alperesek nem használhatják a tulajdonostársaktól eltérő módon. Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság álláspontja szerint helyesen hivatkozott "ítélt dologra", mivel az alperesek a fentebb kifejtettek miatt nem vitathatják, hogy a közgyűlés jogosult volt-e a 6/2000. számú közgyűlési határozat meghozatalára. A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hiába hivatkoztak arra jelen per alperesei ebben az eljárásban, hogy az általuk végzett átalakítás nem sértette a tulajdonostársak érdekeit, hátrányt, kárt nem okozott, erre a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perben kellett volna hivatkozniuk, ott pedig jelen per I. r. alperesének magatartása miatt hiúsult meg a műszaki szakértő bevezetésére irányuló bizonyítás felvétele.

Alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérték, álláspontjuk szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő. A Pp. 4. §-ában foglaltakból következően a perben eljáró bíróságokat a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perben hozott jogerős ítélet nem köti. A Pp. 229. §-ának (1) bekezdésébe ütközik a perben eljáró bíróságoknak az a megállapítása, hogy "ítélt dolog" állna fenn, hiszen a két per tárgya eltérő, ahogy részben eltérő a peres felek személye is. Erre tekintettel a Pp. 163. § (1) bekezdése alapján a peres bíróságnak bizonyítást kellett volna lefolytatnia. A keresetlevél a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak nem felel meg, mert nem jelöli meg, hogy a felperes milyen jogszabály alapján, milyen jogcímen érvényesíti igényét. Maguk a perben eljáró bíróságok sem jelöltek meg jogcímet.