A Szegedi Ítélőtábla Gf.30344/2011/2. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. §, 38. §] Bírók: Hámori Attila, Kiss Gabriella, Mányoki Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék G.40003/2011/11., *Szegedi Ítélőtábla Gf.30344/2011/2.* (ÍH 2013.37), Kúria Gfv.30040/2012/3. (BH+ 2013.3.118)

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.344/2011/2.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Csontos és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Illés Attila József ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a (I.rendű alperes neve, címe) alatti lakos I. rendű és a (II.rendű alperes neve, címe) alatti lakos II. rendű alperesek ellen ügyvezetői felelősség megállapítása iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2011. május 21. napján kelt 10.a.G.40.003/2011/11. számú ítéletével szemben a felperes 13. sorszámú fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az I. rendű alperes 2009. január 5. napjától, a II. rendű alperes 2009. március 30. napjától a H... Kft ügyvezetője volt.

A H... Kft. tagjai, valamint a K... Kft. 2009. március 30-án szindikátusi szerződést kötöttek, melyben rögzítették a H... Kft. átvételével és működtetésével kapcsolatos háttér-megállapodásokat. A szerződés 2. és 3. pontjában kijelentették, hogy a H... Kft. ügyvezetői teendőit, beleértve a cég képviseletét, egyedül a II. rendű alperes látja el annak ellenére, hogy a cégjegyzékben az I. rendű alperessel együtt szerepelnek vezető tisztségviselőként. Megállapodtak abban is, hogy az I. rendű alperes a továbbiakban egyáltalán nem lát el ügyvezetői teendőket, és abban az esetben, ha újabb cégmódosításra kerül sor, törlésre kerül a cégnyilvántartásból.

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2010. január 7. napján jogerőre emelkedett végzésével elrendelte a H... Kft. felszámolását. A Szegedi Ítélőtábla a 2010. március 24. napján jogerőre emelkedett végzésével az eljárást megszüntette és az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte.

- 2 -

A H... Kft. egyetlen jelentősebb vagyonát a (pénzintézet neve) jelzálogjogával terhelt település neve, 1.../17-20. és 24. helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanok képezték. Az ingatlanokat 2010. május 21-én az I. rendű alperes a H... Kft. képviseletében eljárva értékesítette üzlettársának, az ARCIM Kft-nek 191.500.000,- Ft vételárért. A vevő a vételárat az eladónak a (pénzintézet neve)-nél vezetett számlájára fizette meg, amelyről a takarékszövetkezet a fennálló követelését nagyobb részben kielégítette.

A H... Kft. ellen újabb felszámolási eljárás indult, 2010. augusztus 18. napján felszámolás alá került. A felperes határidőben bejelentett hitelezői igényét a felszámoló 3.288.227,- Ft összegben a felszámolási eljárást is szabályozó 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 57. § (1) bekezdésének f) pontjába nyilvántartásba vette.

A felperes keresetében a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésére hivatkozással annak megállapítását kérte, hogy az alperesek a H... Kft. fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét követően ügyvezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el a kft. tulajdonát képező ingatlanok értékesítése során, ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona 191.500.000,- Ft-tal csökkent. Kérte az alperesek egyetemleges felelősségének megállapítását. Arra hivatkozott, hogy a hitelezők érdekeinek sérelmét vélelmezni kell, tekintettel arra, hogy az alperesek nem tettek eleget a Cstv. 31. § (1) bekezdés a)- d) pontjában előírt kötelezettségüknek.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy 2009. áprilisától ténylegesen már nem vett részt a kft. vezetésében, a szerződést azért mégis ő írta alá, mivel az adásvétel megkötésének időpontjában a másik ügyvezető, illetőleg az üzletrész tulajdonosok nem voltak elérhetők. A hitelezők érdekei nem sérültek; ha az ingatlanok a felszámolási eljárásban kerültek volna értékesítésre, a takarékszövetkezet jelzálogjogára figyelemmel privilegizált kielégítésben részesült volna. A fizetésképtelen helyzet bekövetkeztének időpontját 2009. márciusában jelölte meg.

A II. rendű alperes arra hivatkozott, hogy a H... Kft. 2009. februárjában befektetőt talált, a szindikátusi szerződés feltételei szerint az üzletrészek átalakítására a kft-t terhelő összes kötelezettség rendezését követően került volna sor. Jelentős vagyonelemet képezett a kft. pápai keverőüzeme, az ezzel kapcsolatos adásvételi szerződést azonban a vevő megszegte, ezzel mintegy 300.000.000,- Ft-os kárt okozott a kft-nek. A büntetőeljárás során az adós iratai lefoglalásra kerültek, amelyről a felszámolót is tájékoztatta. Az első felszámolási eljárás elrendelésére adminisztratív hiba folytán került sor, a kft. fizetésképtelenségi helyzete csak 2010. áprilisától állt fenn. Arra is hivatkozott, hogy az értékesített ingatlanok együttes értéke csak mintegy 100.000.000,- Ft volt, ehhez képest a 191.500.000,- Ft-on történő értékesítés semmiképpen sem jelentheti a hitelezői érdekek sérelmét. Ténylegesen az adós vagyona nem csökkent, mivel az aktívák mellett a passzívák is, azaz a takarékszövetkezettel szemben fennálló tartozás is csökkent. Hangsúlyozta, hogy a (pénzintézet neve) nem csak jelzálogjoggal, de vételi joggal is rendelkezett.

- 3 -