912/B/1994. AB végzés

a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló, az ügyészségi szolgálati viszony és az ügyészségi adatkezelés tárgyában alkotott 1994. évi LXXX. törvény 111. § (2) bekezdésével hatályon kívül helyezett, 1972. évi V. törvény 24. § (1) bekezdése, továbbá az ügyészségi szolgálat szabályairól szóló 10/1982. Legf. Ü. utasítás 2. sz. mellékleteként kiadott Ügyészek Fegyelmi Szabályzata alkotmányellenességének megállapítására, továbbá Pest megyei Munkaügyi Bíróság előtt 2. M. 668/1994. szám alatt folyamatban levő ügyben történő alkalmazhatóságának megállapítására irányuló indítvány tárgyában

Az Alkotmánybíróság jogszabály és állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése iránti indítvány tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló, az ügyészségi szolgálati viszony és az ügyészségi adatkezelés tárgyában alkotott 1994. évi LXXX. törvény 111. § (2) bekezdésével hatályon kívül helyezett, 1972. évi V. törvény 24. § (1) bekezdése, továbbá az ügyészségi szolgálat szabályairól szóló 10/1982. Legf. Ü. utasítás 2. sz. mellékleteként kiadott Ügyészek Fegyelmi Szabályzata alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány és a rendelkezés, valamint a szabályzat megsemmisítése iránti kérelme tárgyában az eljárást megszünteti.

2. Alkotmánybíróság az annak megállapítására irányuló indítványt, hogy az 1. pont alatti rendelkezéseket a Pest megyei Munkaügyi Bíróság előtt 2. M. 668/1994. szám alatt folyamatban levő ügyben nem lehet alkalmazni, visszautasítja.

INDOKOLÁS

1. Az indítványozó annak megállapítását kérte, hogy a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 24. § (1) bekezdése, továbbá az ügyészség szolgálati szabályairól szóló, többször módosított 10/1982. Legf. Ü. utasítás 2. sz. mellékleteként kiadott Ügyészek Fegyelmi Szabályzata (a továbbiakban: ÜFSZ) alkotmányellenes. Kérte a törvényi rendelkezés és az ÜFSZ megsemmisítését és annak megállapítását, hogy a megsemmisített rendelkezések a Pest megyei Munkaügyi Bíróság előtt 2. M. 668/1994. szám alatt folyamatban levő peres ügyében nem alkalmazhatók.

Az indítványozó fegyelmi eljárás alá vont ügyész. A legfőbb ügyész fegyelmi határozata ügyészhez nem méltó magatartás fegyelmi vétségét állapította meg vele szemben, erre tekintettel "elbocsátás" fegyelmi büntetéssel sújtotta és a határozat jogerőre emelkedéséig állásából felfüggesztette. A fegyelmi határozat az Ütv. 24. § (1) bekezdése felhatalmazása alapján kiadott ÜFSZ 2. § (2) bekezdésén alapult. Az indítványozó a fegyelmi határozat ellen bírósági jogorvoslattal élt, munkaügyi pere a Pest megyei Munkaügyi Bíróság előtt a fenti szám alatt folyamatban van.

2. Az Ütv. 24. § (1) bekezdésének az indítványozó által támadott rendelkezése szerint az ügyészek, ügyészségi titkárok, ügyészségi fogalmazók és ügyészségi nyomozók kinevezésére, áthelyezésére és munkaviszonyuk megszüntetésére vonatkozó eljárási szabályokat, továbbá fegyelmi felelősségre vonásuk rendjét - a (2), (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel, a Munka Törvénykönyve figyelembevételével - a legfőbb ügyész állapítja meg.

E felhatalmazás alapján adta ki a legfőbb ügyész a 10/1982. Legf. Ü. utasítást, amelynek 2. sz. melléklete, az ÜFSZ 2. § (2) bekezdésére alapozva hozta meg a fegyelmi jogkör gyakorlója az indítványozóval szembeni fegyelmi határozatát. Eszerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyész, aki a Magyar Köztársaság ügyészéhez nem méltó magatartást tanúsít.

A kifogásolt törvényi rendelkezést és ezzel az e felhatalmazáson alapuló ÜFSZ-t 1995. január 1-jével hatályon kívül helyezte az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészség adatkezeléséről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üszv tv.) 111. § (2) bekezdés a) pontja. Az Üszv tv. - egyebek között - az ügyészek fegyelmi felelősségét is meghatározza, törvényi szinten újraalkotja (X. fejezet), átmeneti rendelkezésként pedig a 106. §-ban kimondja, hogy a törvény hatálybalépése előtt hozott, még nem jogerős fegyelmi határozat ellen e törvény szabályai szerint van helye jogorvoslatnak, a jogorvoslatot azonban a fegyelmi határozat meghozatalakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.

3. Az Alkotmánybíróság már több határozatában, legutóbb összefoglalóan a 7/1994. (II. 18.) AB határozatában (ABK 1994. február, 61.) rámutatott arra, hogy a reá vonatkozó 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) értelmében hatáskörébe - főszabályként - csak hatályos jogszabályok utólagos vizsgálata tartozik. Az Abtv. 38. §-án alapuló bírói kezdeményezés, a 48. §-on alapuló alkotmányjogi panasz, továbbá az öt éven belül elvégzendő adóellenőrzési ügyekben még alkalmazandó adójogszabályok esetében az alkotmányossági vizsgálatot azonban akkor is elvégzi, ha a kérdéses jogszabályt a jogalkotó formálisan már hatályon kívül helyezte. Az Abtv. 1. § b) pontján alapuló, ún. utólagos absztrakt normakontroll esetében azonban az Alkotmánybíróság kizárólag hatályos jogszabályok alkotmányossági vizsgálatát folytatja le.

Az indítványozó ún. konkrét normakontroll iránti eljárást az Alkotmánybíróság előtt csak az Abtv. 48. §-a alapján, alkotmányjogi panasz formájában kezdeményezhet. Ennek azonban az Abtv. 48. § (1) bekezdése alapján feltétele - egyebek között - jogorvoslati lehetőségeinek kimerítése, illetőleg az, hogy más jogorvoslati lehetőség a számára már ne álljon fenn.

Az indítványból megállapítható, hogy az indítványozó által kezdeményezett peres eljárás még folyamatban van, így indítványa alkotmányjogi panasznak nem minősülhet. Ennek hiányában csak az Abtv. 38. § (2) bekezdése alapján kezdeményezhet konkrét normakontroll iránti eljárást, ezt azonban nem az Alkotmánybíróságnál, hanem csak a perben eljáró bíróság elolt.

Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány az Abtv. 1. § b) pontja szerinti utólagos normakontrollnak minősül. Mivel e körben az Alkotmánybíróság csak hatályos jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja, a támadott rendelkezéseket viszont 1995. január 1-jével - az eljárás megindítása után - a jogalkotó hatályon kívül helyezte, az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.

Az indítványozónak az Abtv. 48. §-a szerinti feltételek beállta esetén módjában lesz alkotmányjogi panaszt előterjeszteni.

4. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 43. § (4) bekezdésében biztosított hatásköre járulékos természetű: a jogszabály konkrét esetben való alkalmazhatóságát akkor zárhatja ki, ha a jogszabályt alkotmányellenesnek minősítette. A rendelkezés további előfeltétele, hogy az alkotmányellenes jogszabályt a bíróságnak a konkrét eljárásban alkalmaznia kell, vagy annak alkalmazása okozza az indítványozó jogsérelmét és az indítványozó különösen fontos érdeke az alkalmazhatóság kizárását indokolja. Végül pedig a jogkövetkezményt az Alkotmánybíróság - mérlegelési jogkörében - hivatalból alkalmazza.

Mindebből következik, hogy az indítványozó utólagos normakontroll-eljárás keretében ilyen indítványt nem terjeszthet elő, ezért azt az Alkotmánybíróság visszautasította.

Budapest, 1995. február 20.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.

előadó alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró