A Kúria Gfv.30089/2016/1. számú precedensképes határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. §] Bírók: Csőke Andrea, Farkas Attila, Török Judit

A határozat elvi tartalma:

Ha a választottbírósági eljárási szabályzat szerint a tanács az ítéletét zárt ülésen hozza meg, a "zárt ülés" követelménye azt jelenti, az eljáró tanács tagjainak az ítéletet olyan módon kell meghozniuk, hogy a nyilvánosság kizárásával tartott megbeszélésükön, azonos időpontban, egymással közvetlenül érvelve meg tudják vitatni az ügyben felmerült jogi problémákat. Az eljárási szabályzat e rendelkezésének megsértése megalapozza a választottbírósági ítélet érvénytelenítését az 1994. évi LXXI. tv. 55. § (1) bekezdés e) pontja alapján. 1994. LXXI. Tv. 55. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41338/2015/14., *Kúria Gfv.30089/2016/1.* (BH 2017.4.126)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Gfv.VII.30.089/2016/6.

A tanács tagjai: Dr. Török Judit a tanács elnöke

Dr. Csőke Andrea előadó bíró

Dr. Farkas Attila bíró

A felperes:

A felperes jogi képviselője: Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda

Az alperes:

Az alperes jogi képviselője: Perenyei és Társa Ügyvédi Iroda

A per tárgya: választottbírósági ítélet érvénytelenítése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

Az elsőfokú bíróság neve és az eljárás száma:

Fővárosi Törvényszék, 9.G.41.338/2015/14.

Rendelkező rész

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság VB/12141. számú ítéletét érvényteleníti.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.104.700 (tizenkettőmillió-száznégyezer-hétszáz) Ft együttes elsőfokú- és felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

1 A felek 2006. január 23-án kötötték meg a budapesti 4-es metróvonal I. szakaszának a vonalalagutakra és kapcsolódó műtárgyakra vonatkozó tervezési és kivitelezési munkái elvégzésére irányuló szerződésüket, melyért a felperest átalány vállalkozási díj illette meg. A vállalkozási szerződésben abban is megállapodtak, hogy "bármilyen vitát, amelynek tárgyában a Döntőbizottság határozata (ha van ilyen) nem vált véglegessé és kötelezővé, végül Választottbíráskodás útján kell rendezni." Választottbíróságként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságot (továbbiakban: Választottbíróság) jelölték meg. Megállapodásuk szerint a választottbírói tanácsban 3 választottbíró jár el a Választottbíróság Eljárási Szabályzatában (továbbiakban: Eljárási Szabályzat) foglaltaknak megfelelően, a magyar jogot alkalmazzák, és magyar nyelven folytatják le az eljárást.

2 A felek között vita alakult ki a Bocskai úti megállónál elvégzett munka többletköltségének a megtérítése kérdésében. A Bocskai úti szellőzőalagút helyszínének a megrendelő által történt megváltoztatása miatt a szerződésben eredetileg meghatározottól eltérő helyen kellett a felperesnek munkát végeznie, s ez a szerződéses árhoz képest többletköltséggel járt.

3 A felperes (a választottbírósági eljárásban is felperes) a Választottbírósághoz 2012. július 11-én nyújtotta be keresetét, melyben egyrészt a többletköltségek megtérítését igényelte 447.508,13 euró összegben, másrészt 84.790,67 euró követelés vonatkozásában szerződésszegéssel okozott kár jogcímén kérte az alperes fizetésre kötelezését, mely összeg a követelésének érvényesítésével eddig felmerült költségeit foglalta magában.

A felperes külföldi lakóhelyű és a magyar nyelvet nem ismerő választottbírót jelölt. Az állandó választottbíróság titkársága felhívta a felperest 2000 euró befizetésére a választottbíró tárgyalással összefüggő költségeinek előlegezéseként. Ez az összeg nem tartalmazta a tolmácsolás-fordítás költségeit, melynek biztosítására a titkárság utóbb 1.000.000 Ft előlegezésére hívta fel a felperest.