BH 1999.8.375 Szövetkezeti pénzintézet ügyvezető igazgatója választás útján (küldöttgyűlés), de kinevezéssel is elnyerheti ezt a beosztását [1996. évi CXII. tv. 14. § e) pont, 20. § e) pont, 44. § (1)-(3) bek., 63-64. §-ai, 226. § (1) bek., 2. mell. III. fej. 21. pont, 1992. évi I. tv. (Szvt.) 11. §, 29. § (1) bek., 35. § (1)-(2) bek.].

A szövetkezet alapszabálya szerint a 11 tagú igazgatóságot és annak elnökét, valamint a 9 tagú felügyelőbizottságot és annak elnökét, továbbá az ügyvezető igazgatót a küldöttgyűlés választja meg. A cégjegyzék szerint a cég jegyzésére J. S. igazgatósági elnök volt jogosult. A cég 1997. január 27-én benyújtott változásbejegyzési kérelmében - az 1996. december 20-án megtartott küldöttgyűlés jegyzőkönyve alapján - a cégjegyzés módjában és a cégjegyzésre jogosultak személyében bekövetkezett változások bejegyzését kérte. Az iratok szerint az 1996. december 20-i küldöttgyűlésen egyebek mellett akként módosította a szövetkezet az alapszabályát, hogy

- a küldöttgyűlés 7 tagú igazgatóságot és 7 tagú felügyelőbizottságot választ 10-10 évre;

- az igazgatósági tagok közül a küldöttgyűlés megválasztja az igazgatóság elnökét és a két ügyvezető igazgatót, a felügyelőbizottsági tagok közül pedig az elnököt;

- a cégjegyzésre két belső igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttesem vagy külső igazgatósági tag egy belső igazgatósági taggal együttesen jogosult.

Ugyanezen a küldöttgyűlésen - halálozás és lemondások miatt - sor került az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak, valamint elnökeinek, továbbá a két ügyvezető igazgatónak a megválasztására. Az igazgatóság elnöke ismét J. S. lett, ügyvezető igazgatónak pedig K. M.-nét és M. M.-nét választották meg. Az ügyvezető igazgatók a bíróság felhívására akként nyilatkoztak, hogy ők ketten az igazgatóság belső tagjai, míg a többi igazgatósági tag külső igazgatósági tagnak minősül.

Az elsőfokú bíróság által elrendelt hiánypótlási eljárás során összehívott küldöttgyűlés 1997. április 25-én akként döntött, hogy az elsőfokú bíróság által kifogásolt alapszabályi rendelkezések 1996. december 20. helyetti csak 1997. január 1-jén lépnek hatályba. Ezen újabb alapszabály-módosításra tekintettel a cég 1997. május 27-én újabb változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság 56. sorszámú végzésében az 1997. január 27-i és 1997. május 27-i (az 56. számú végzésben tévesen március 27-i kérelemként megjelölt) változásbejegyzési kérelmeket elutasította, és felhívta a céget, hogy az alapszabály-módosítás tárgyában 1997. december 31-ig "alakszerű bejegyzési kérelemmel" érvényes okiratot nyújtson be. A végzés indoklásában az alábbiakra mutatott rá.

Az 1997. január 1-jén hatályba lépett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Hpt.) 63. §-ának (3) bekezdése, 64. §-a és 68. §-a szerint az ügyvezetőket az igazgatóságnak kell megválasztania, a küldöttgyűlésnek pedig a Hpt. 47. §-ának (1) és (2) bekezdésében írtak szerint kell rendelkeznie a cég képviseletéről. A Hpt. alapján elvégzett alapszabály-módosításnak ezért tartalmaznia kell az igazgatóság módosult hatáskörére vonatkozó szabályokat, valamint a cégképviseletre vonatkozó új rendelkezéseket is. A Hpt. 20. §-ának e) pontja alapján be kell szerezni az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) engedélyét az alapszabály-módosításhoz, mivel az érintette az igazgatóság jogkörének szabályozását.

1996. december 20-án azonban a Hpt. még nem volt hatályban, ezért ezen a napon a küldöttgyűlés csak a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. (Szvt.) 11. §-ának megfelelően rendelkezhetett volna a cég képviseletéről és a cégjegyzésről. Az 1997. április 25-i küldöttgyűlésnek sem volt jogi lehetősége arra, hogy visszamenőlegesen, 1997. január 1-jei időpontban jelölje meg az 1996. december 20-i alapszabály-módosítás hatálybalépésének időpontját. A cég képviseletére vonatkozó, 1996. december 20-i alapszabálymódosítás és az annak hatálybalépését módosító 1997. április 25-i alapszabály-módosítás ezért semmis.