32003R1059[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK Rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1059/2003/EK RENDELETE

(2003. május 26.)

a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról

1. cikk

Tárgy

(1) E rendelet létrehozza a közös statisztikai célú területi osztályozást (NUTS) annak érdekében, hogy az Unió különböző területi szintjein lehetővé tegye az európai statisztikák gyűjtését, összeállítását és közzétételét.

(2) A NUTS-osztályozás az I. mellékletben található.

(3) A 4. cikkben említett helyi közigazgatási egységek (LAU) kiegészítik a NUTS-osztályozást.

(4) A 4a. cikkben említett statisztikai rácsok kiegészítik a NUTS-osztályozást. E statisztikai rácsokat a népesség alapú területi tipológiák kiszámítására használják.

(5) A 4b. cikkben említett uniós területi tipológiák kiegészítik a NUTS-osztályozást a területi egységekhez tartozó típusok hozzárendelésével.

2. cikk

Szerkezet

(1) A 91/450/EGK határozat értelmében a NUTS-osztályozás a tagállamok gazdasági területét területi egységekre osztja fel. Minden egyes területi egységhez egyedi kódot és nevet rendel.

(2) A NUTS-osztályozás egy hierarchikus jellegű nómenklatúra. Minden tagállamot 1. NUTS-szintű területi egységekre oszt fel, amelyek mindegyike 2. NUTS-szintű területi egységekre osztódik, ezek pedig 3. NUTS-szintű területi egységekre osztódnak.

(3) Egy adott területi egységet azonban több NUTS-szintre is be lehet sorolni.

(4) Ugyanazon a NUTS-szinten az ugyanabban a tagállamban található két különböző területi egység nem azonosítható ugyanazzal a névvel. Amennyiben a különböző tagállamokban található két területi egységnek ugyanaz a neve, a területi egységek nevét kiegészítik az országazonosító jellel.

3. cikk

Osztályozási ismérvek

(1) A tagállamokon belül meglevő közigazgatási egységek képezik a területi egységek meghatározására felhasznált első ismérvet.

E célból a "közigazgatási egység" olyan közigazgatási hatósággal rendelkező földrajzi terület, amely a tagállam jogi és intézményi keretén belül rendelkezik a fenti területre vonatkozó közigazgatási vagy politikai döntéshozatali hatáskörrel.

(2) Annak érdekében, hogy megállapítsák a vonatkozó NUTS-szintet, amelybe egy tagállam közigazgatási egységeinek adott osztályát be kell sorolni, a közigazgatási egységek ezen osztálya átlagos méretének a következő népesség-küszöbértékeken belül kell lennie:

Szint

Legalább

Legfeljebb

NUTS 1

3 millió

7 millió

NUTS 2

800 000

3 millió

NUTS 3

150 000

800 000

Amennyiben egy tagállam teljes népessége egy adott NUTS-szintre vonatkozó alsó küszöbérték alatt van, ezen a szinten az egész tagállam egyetlen NUTS területi egységet alkot.

(3) E rendelet alkalmazásában egy területi egység népessége azokból a személyekből áll, akiknek szokásos lakóhelye a fenti területen található.

(4) A NUTS-osztályozáshoz felhasznált meglévő közigazgatási egységeket a II. melléklet határozza meg. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a közigazgatási egységekben bekövetkezett és az érintett tagállam által az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban a Bizottsággal közölt továbbított változások alapján történő módosítására vonatkozóan.

(5) Ha egy adott NUTS-szinthez egy tagállamban - a (2) bekezdésben említett ismérvnek megfelelően - nincs megfelelő méretű közigazgatási egység, e NUTS-szintet megfelelő számú, egymással határos, meglévő kisebb közigazgatási egység összevonásával kell képezni. Az ilyen összevonás olyan vonatkozó ismérveket vesz figyelembe, mint a földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülmények.

Az így keletkezett összevont egységek a továbbiakban: nem közigazgatási egységek. Valamely tagállam adott NUTS-szintjére besorolt nem közigazgatási egységei méretének a (2) bekezdésben említett népesség-küszöbértékeken belül kell lennie.

Egyes nem közigazgatási egységek azonban - különösen a szigeteken és a legkülső régiókban - sajátos földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülmények miatt eltérhetnek a fenti küszöbértékektől.

4. cikk

Helyi közigazgatási egységek

(1) Minden tagállamban a helyi közigazgatási egységek (LAU) a NUTS 3 szintet a területi egységek egy vagy két további szintjére osztják fel. A LAU-szintek közül legalább egy a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott és a III. mellékletben szereplő közigazgatási egység lesz. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben foglalt LAU-jegyzéknek a közigazgatási egységekben bekövetkezett és az érintett tagállam által az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban a Bizottsággal közölt változások alapján történő módosítására vonatkozóan.

(2) A tagállamoknak minden év első hat hónapján belül továbbítaniuk kell a Bizottságnak (Eurostat) az előző év december 31-re vonatkozó LAU-jegyzéket, amelyben feltüntetnek minden változást és azt a NUTS 3 régiót, amely alá a helyi közigazgatási egységek tartoznak. A tagállamoknak e jegyzéket a Bizottság (Eurostat) által kért elektronikus adatformátumban kell továbbítaniuk.

(3) A Bizottság (Eurostat) minden év december 31-ig közzéteszi a LAU-jegyzéket weboldalának erre a célra kijelölt részén.

4a. cikk

Statisztikai rácsok

A Bizottságnak (Eurostat) naprakészen kell tartania és a weboldalának erre a célra kijelölt részén közzé kell tennie az uniós szintű statisztikai rácsok rendszerét. A statisztikai rácsok megfelelnek az 1089/2010/EU bizottsági rendeletben ( 1 ) meghatározott előírásoknak.

4b. cikk

Uniós területi tipológiák

(1) A Bizottságnak (Eurostat) naprakészen kell tartania és a weboldalának erre a célra kijelölt részén közzé kell tennie az uniós tipológiákat, amelyeket a NUTS- és LAU-szintű, valamint rácscella szintű területi egységek alkotnak.

(2) A rácsalapú tipológiát 1 km2 rácsfelbontás szintjén a következőképpen kell meghatározni:

- "városközpontok",

- "városi agglomerációk",

- "vidéki rácscellák".

(3) Az alábbi LAU-szintű tipológiák jönnek létre:

a) az urbanizáció foka (DEGURBA):

- "városi térségek":

- "nagyvárosok" vagy "sűrűn lakott térségek",

- "városok és elővárosi térségek" vagy "közepesen sűrűn lakott térségek",

- "vidéki térségek" vagy "ritkán lakott térségek";

b) funkcionális várostérségek:

- "nagyvárosok" továbbá azok "vonzáskörzetei";

c) tengerparti térségek:

- "tengerparti térségek",

- "nem tengerparti területek".

Amennyiben egy tagállamban egynél több LAU közigazgatási szint van, a Bizottságnak (Eurostat) konzultálnia kell e tagállammal annak érdekében, hogy meghatározza azt a LAU-közigazgatási szintet, amelyhez hozzárendelik a tipológiákat.

(4) Az alábbi tipológiák és elnevezések jönnek létre NUTS 3 szinten:

a) városi-vidéki tipológia:

- "jellemzően városi régiók",

- "köztes régiók",

- "jellemzően vidéki régiók";

b) nagyvárosi tipológia:

- "nagyvárosi régiók",

- "nem nagyvárosi régiók";

c) tengerparti tipológia:

- "tengerparti régiók",

- "nem tengerparti régiók".

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén egységes feltételeket határoz meg a tipológiák uniós szintű összehangolt alkalmazása érdekében. Ezeknek a feltételeknek meg kell határozniuk azt a módszert, amely alapján a tipológiákat hozzárendelik ez egyes LAU- és NUTS 3 szintű régiókhoz. Az egységes feltételek alkalmazása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális és környezeti körülményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 7. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. cikk

A NUTS módosításai

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot:

a) a közigazgatási egységekben bekövetkezett valamennyi változásról, amennyiben az érintheti az I. mellékletben megállapított NUTS-osztályozást, vagy a II. és III. melléklet tartalmát;

b) minden egyéb, nemzeti szintű változásról, amely a 3. cikkben megállapított osztályozási ismérveknek megfelelően érintheti a NUTS-osztályozást.

(2) A 3. NUTS-szintű határoknak a III. mellékletben megállapított kisebb közigazgatási egységek változásai miatt bekövetkező változásai:

a) nem tekinthetők a NUTS módosításainak, amennyiben az érintett 3. NUTS-szintű területi egységek legfeljebb egy százalékával megegyező népesség átvitelét vonják maguk után;

b) e cikk (3) bekezdésének megfelelően a NUTS módosításainak tekintendők, amennyiben az érintett 3. NUTS-szintű területi egységek népessége több mint egy százalékának átvitelét vonják maguk után.

(3) Egy tagállamnak a 3. cikk (5) bekezdésében említett nem közigazgatási egységeire vonatkozó NUTS akkor módosítható, ha a módosítás az érintett NUTS-szinten a népesség tekintetében csökkenti minden EU területi egység méretének a szórását.

(4) Az I. mellékletben foglalt NUTS-osztályozás módosításait legkorábban három évenként a naptári év második felében a 3. cikkben meghatározott ismérvek alapján kell elfogadni. Mindazonáltal, ha egy tagállamban a közigazgatási szerkezetet jelentősen átalakítják, a NUTS-osztályozás ilyen módosításait rövidebb időközönként is el lehet fogadni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e bekezdés első albekezdésében foglalt NUTS-osztályozásnak a területi egységekben bekövetkezett és az érintett tagállam által az e cikk (1) bekezdésével összhangban a Bizottsággal közölt változások alapján történő módosítására vonatkozóan. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követő második év január 1-jétől kezdődően a tagállamok által a Bizottságnak (Eurostat) elküldött regionális adatoknak a módosított NUTS-osztályozáson kell alapulniuk.

(5) Ha a Bizottság a 4. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, az érintett tagállam a korábban továbbított adatok helyettesítése céljából továbbítja a Bizottsághoz (Eurostat) az új regionális bontás idősorait. Az érintett tagállam az ezeket az idősorokat az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követő negyedik év január 1-jéig továbbítja.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén egységes feltételeket határoz meg az idősorokra és hosszúságukra vonatkozóan, figyelembe véve ezen adatok szolgáltatásának megvalósíthatóságát. E végrehajtási jogi aktusokat a 7. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk

Igazgatás

A Bizottság meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítsák a NUTS-osztályozás következetes igazgatását. Ezek az intézkedések különösen magukban foglalhatják:

a) a NUTS-ra vonatkozó magyarázó megjegyzések elkészítését és frissítését;

b) a NUTS bevezetése során a tagállamok területi egységeinek osztályozásában felmerült problémák vizsgálatát.

7. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját az európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

7a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2018. január 18-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 3. cikk (4) bekezdése, a 4. cikk (1) bekezdése és az 5. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A NUTS-osztályozás (kód - név)

BELGIUM

BULGÁRIA

CSEHORSZÁG

DÁNIA

NÉMETORSZÁG

ÉSZTORSZÁG

ÍRORSZÁG

GÖRÖGORSZÁG

SPANYOLORSZÁG

FRANCIAORSZÁG

HORVÁTORSZÁG

OLASZORSZÁG

CIPRUS

LETTORSZÁG

LITVÁNIA

LUXEMBURG

MAGYARORSZÁG

MÁLTA

HOLLANDIA

AUSZTRIA

LENGYELORSZÁG

PORTUGÁLIA

ROMÁNIA