A Kúria Pfv.20918/2012/5. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 234. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Sarkadi Anikó

A határozat elvi tartalma:

Az örökhagyó a törvényes öröklés szabályai szerint utána öröklésre jogosult személyre (ún. reménybeli örökös) tekintet nélkül rendelkezhet a vagyonáról mind élők közötti, mind halála esetére szóló jogügylettel. Ebből következően a reménybeli örökös örökségi váromány megszerzéséhez fűződő érdeke nem olyan jogi érdek, amely az örökhagyó által kötött szerződés érvénytelensége iránti perben a kereshetőségi jogot (aktív perbeli legitimációt) megalapozná. 1959. IV. Tv. 2. § (1), 1959. IV. Tv. 234. § (1), 1959. IV. Tv. 599. § (2), 1959. IV. Tv. 673. § (2), 1952. III. Tv. 3. § (1)

***********

Pfv.I.20.918/2012/5. szám

A Kúria a dr. Holp András ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljárt I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű alperes ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság előtt 2.P.20.544/2011. számon szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt folyamatban volt perében a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.739/2011/6. számú jogerős ítélete ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.739/2011/6. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

A le nem rótt 3.000.000 (Hárommillió) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I. és IV. rendű alperes 1955 januárja óta házastársak, házasságukból gyermek nem származott. Az 1966. évben született felperest az I. és a IV. rendű alperes 1969-ben örökbe fogadta.

A lakóház, udvar megjelölésű, 1086 m² területű - perbeli - ingatlan 1973-tól állt az I. rendű alperes tulajdonában. Az I. és a IV. rendű alperes, valamint a felperes az ingatlan megvásárlásának időpontjától kezdődően, jelenleg is életvitelszerűen itt él. Az ingatlanon található felépítmény két - egy 106 m² és egy 86 m² alapterületű, egyaránt három szoba és mellékhelyiségekből álló - külön bejáratú lakást foglal magában, amelynek nagyobbik lakásában élt a felperes a szüleivel. A családtagok 2008-ban a lakáshasználatot egymás közötti megállapodásukkal úgy rendezték, hogy a nagyobb alapterületű lakás a felperes, míg a másik, kisebb alapterületű lakás az I. és a IV. rendű alperes kizárólagos használatába került.

A felperes és az I. rendű alperes kapcsolata konfliktusokkal terhelt. A közelmúltban az I. rendű alperes bizalma a felperesben megrendült, az az érzés alakult ki benne, hogy reá semmilyen vonatkozásban nem számíthat, és attól is tartott, hogy a felperes a tudta és beleegyezése nélkül az általuk lakott ingatlant értékesítheti. Az I. rendű alperes ezért úgy gondolta, hogy öregsége, elesett állapota esetére mind saját személyét, mind meglévő vagyonát biztosítania kell a felperesen kívüli más személy segítsége, támogatása révén.

A III. rendű alperes távoli rokona az I. rendű alperesnek. Az utóbbi években az I. és a IV. rendű alperes, valamint a III. rendű alperes és élettársa, a II. rendű alperes között bizalmi, baráti viszony alakult ki.

Az I. és IV. rendű alperesek mint eltartottak, valamint a II-III. rendű alperesek mint eltartók között 2010. november 25-én közjegyzői okiratba foglalt tartási szerződés jött létre. A szerződés 3. pontjában az I. rendű alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy ingatlanát az abban fellelhető valamennyi ingóságával együtt az ő és házastársa (IV. rendű alperes) holtig tartó eltartásának fejében - egymás közt egyenlő arányban - az eltartóknak adja át a javára fennálló holtig tartó haszonélvezeti jog és eltartási jog kikötése mellett. A szerződésben részletesen szabályozták az eltartók kötelezettség-vállalását. Ezzel összefüggésben a szerződő felek a tartás egyhavi értékét eltartottanként 90.000 forintban határozták meg, és rögzítették, hogy az eltartottak a nyugdíjukkal szabadon rendelkeznek, ugyanakkor az ingatlan fenntartási költségeit ők viselik. A szerződésben arról is rendelkeztek, hogy ha az I. rendű alperes hamarabb halna meg, mint a házastársa, akkor a részére a lakáshasználati jogot élete végéig biztosítják az eltartók, de ennek a használati jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését nem kérik. Az eltartás helyeként - hacsak orvosilag indokoltan nem szorulnak szociális otthoni elhelyezésre - a perbeli ingatlant jelölték meg.

A szerződő felek a szerződés létrejöttéről a felperest nem tájékoztatták. Arról úgy szerzett tudomást, hogy a II. és a III. rendű alperes tulajdonjogának a szerződés alapján történő bejegyzésére vonatkozó, az I. rendű alperes részére kézbesíteni rendelt határozatot a perbeli ingatlanban, mint helyettes átvevő ő vette kézhez. A szerződés létrejöttét követően a felperes és szülei együttélése (együttlakása) körülményeiben változás nem következett be, a kert művelését, rendben tartását továbbra is az I. rendű alperes végezte, valamennyi háztartási munkát, így a főzést, mosást, takarítást, bevásárlást pedig továbbra is kizárólag a IV. rendű alperes, amely munkák végzésébe a II. rendű alperes a heti egyszeri látogatásai során alkalmanként besegített. Ugyanekkor, alkalmanként segítséget nyújtott a kerti munkákban az I. rendű alperes részére a III. rendű alperes.

A felperes pontosított keresetében kérte a 2010. november 25. napján létrejött tartási szerződés érvénytelenségének a megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását elsődlegesen a szerződés színleltségére, másodlagosan annak nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző voltára hivatkozással. A felperes mind a szerződés színlelt, mind annak jóerkölcsbe ütköző volta tényalapjaként arra hivatkozott, hogy a szerződés célja nem a tartás biztosítása, hanem neki mint törvényes örökösnek a hagyatékból való kizárása volt. Hivatkozott a felperes arra is, hogy mivel a szüleivel változatlanul egyazon ingatlanban él, arról is tudomása van és igazolni tudja, hogy a szerződésben rögzített tartásból semmi nem valósult meg.

Az I-IV. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték.