A Kecskeméti Törvényszék G.40093/2011/64. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 218. §, 219. §, 228. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 9. §, 123. §, 136. §, 139. §, 140. §] Bíró: Baloghné dr. Kovács Judit

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

7.G.40.093/2011/64. szám

A Kecskeméti Törvényszék dr. Takács Attila ügyvéd felperesi jogi képviselő.) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű alpereseknek - Kovács Réti Szegheö Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen üzletrész ellenértékének megfizetése iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A törvényszék felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi I. rendű felperest, hogy alperes részére 1.400.000.- (azaz egymillió-négyszázezer) forint perköltséget fizessen meg. Kötelezi továbbá II. rendű felperest, hogy 1.640.000.- (azaz egymillió-hatszáznegyvenezer) forint perköltséget fizessen meg alperes részére.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szeged i Ítélőtáblához címzett, de a Kecskeméti Törvényszéknél írásban, 3 példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték.

A másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S

Felperesek az 1991-ben megalakult alperesi társaság alapító tagjai voltak. Jelen eljárás alperese, a alperes neve. által a felperesek ellen tagkizárás iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1 számú ítéletében kizárta a felpereseket az alperesi gazdasági társaság tagjai közül, mely tagkizárás a Szegedi Ítélőtábla 2 sorszámú ítéletével 2010. november 15-én jogerőre emelkedett. A tagkizárást követően árverés ideje megtartott árverésen I. rendű felperes 3,5 %-os, 7.000.000.- forint névértékű, II. rendű felperes 4 %-os üzletrészű 8.000.000.- forint névértékű üzletrészeinek értékesítéseire került sor.

Felperesek 2011. március 28-án előterjesztett kereseti kérelmükben annak megállapítását kérték, hogy a árverés ideje. napján I. rendű és II. rendű felperes üzletrészére vezetett árverés eredménytelen volt, ennek kapcsán kérték, kötelezze a bíróság alperest, hogy fizessen meg I. rendű felperes részére 40.271.070.- forintot, II. rendű felperes részére 46.024.080.- forintot, és ezen összegek után 2011. február 12. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamatát, és marasztalja alperest a perköltségekben.

Keresetlevelében I. rendű felperes előadta, hogy beszámítási nyilatkozatban tájékoztatta alperes ügyvezetője arról, hogy a alperes neve. árverés ideje megtartott árverésen üzletrészét 4.666.667.- forint vételáron megvásárolta, és ennek ellenértékét az árverési letéti számlára megfizette. A beszámítási nyilatkozat alapján ezen összeg kifizetésétől elzárkózott, egy általa korábban nem követelt, és nem említett alperesi követelésre hivatkozással. II. rendű felperes, ugyancsak beszámítási nyilatkozattal értesült az árverésről, melyből az derült ki számára, hogy a II. rendű felperes üzletrészét alperes a árverés ideje. napján megtartott árverésen 5.333.333.- forint vételáron megvásárolta, ellenértékét az árverési letéti számlára megfizette. Ebbe az összegbe 70.000.- forint és 75.000.- forint megítélt perköltség mellett folyamatban lévő peres ügyben 9.077.000.- forint ügyvédi díjat is beszámított.

Keresetlevelükben előadták, hogy az alperesi beszámítás, illetőleg árverés lebonyolítása arra irányult, hogy a felperesek üzletrészeit alperes "ingyenesen" szerezze meg. Álláspontjuk szerint az árverés lebonyolítása súlyosan jogellenes, ezért eredményesnek nem tekinthető. Alperes megsértette a 2006. évi IV. törvény 139. § (1) és (3) bekezdését, ugyanis 2010. november 15-én emelkedett jogerőre a tagkizárást megállapító bírósági határozat, azonban az árverés nem került megtartásra a törvényben előírt 45 napos határidőn belül.

Az alperes az árverésen az üzletrészeket kizárólag együttesen kívánta értékesíteni, azonban a Gt. nem teszi lehetővé az üzletrészek összevonását a tag, az üzletrész tulajdonosának beleegyezése nélkül. Önmagában az együttes árverezés olyan feltétel, amelyet alperes nem szabhatott volna, jogellenessé teszi az árverést, hiszen a Gt. a kizárt tag üzletrészének árverezéséről rendelkezik, és nem ad lehetőséget a kizárt tagot elszámolás szempontjából kedvezőtlenebb helyzetbe hozó feltétel, üzletrész összevonására.

Önálló érvénytelenségi ok az is, hogy az árverésen történő részvétel feltétele 50.000.000.- forint bánatpénz jogcímen történő befizetés, továbbá az a tény, hogy az árverési tájékoztatót, melynek megvásárlása kötelező volt az árverésen történő részvételhez, 200.000.- forintért értékesítették. Ezen körülmények kikötése kizárja a nyilvánosságot az árverésről, sérül a Gt. azon szabálya, hogy az árverésen bárki részt vehet.

A kereseti kérelem alapján az árverésen további jogszabálysértésekre is sor került. közjegyző neve közjegyző tanúsítása alapján, ügyvéd neve ügyvéd tájékoztatta a közjegyzőt, hogy az árverésig egy ajánlattevő teljesítette a feltételeket, és az árverésen egy árverező vett részt, X személyében, aki alperesi társaság tagja. Megjelent továbbá az árverésen alperesi társaság ügyvezetője Y, úgyis mint a társaság 1/3-ad rész tulajdonosának a társaság nevenak a képviselője. Az árverésen résztvevő X tag befizetett 50.000.000.- forint bánatpénzt az eljáró ügyvéd tájékoztatása szerint, azonban akként nyilatkozott, hogy kikiáltási áron nem kívánja megvásárolni az üzletrészeket. Nyilatkozata szerint, azt 10.000.000.- forintért lett volna hajlandó megvenni. Y, mint a társaság neve képviselője akként nyilatkozott, hogy nem kíván élni elővételi jogával, majd Y az alperesi társaság képviseletében akként nyilatkozott, hogy élni kíván elővételi jogával.

A felperes álláspontja szerint a fenti magatartások jogsértőek, súlyosan sértik az alapvető tisztességes magatartási formákat. X árverező, édesanyja Y, aki alperes egyedüli ügyvezetője volt az árverés időpontjában, emellett üzletrész társtulajdonosok is oly módon, hogy X, mint a társaság tagja társtulajdonosa annak a kizárólagos befolyást biztosító üzletrésznek, amelynek másik leánya, Z mellett Y cége a társaság neve a társtulajdonos, és akiket a társasággal szemben a társaság neve, annak képviselője, Y képvisel. Minősített többséget biztosító befolyásnak számít, ha a befolyást szerző az ellenőrzött társaságban a szavazatok legalább 75 %-ával rendelkezik. Az árverésen résztvevő, és vételi ajánlatot tevő Xnak többségi, minősített többséget biztosító, közvetlen irányítást adó befolyása volt és van alperes Kft-nél, ugyanis a társasági szerződés alapján a szavazatok 90 %-ával rendelkezik, valójában többel, hiszen a kizárt tagok 4, illetőleg 3,5 %-os üzletrésze után nincs szavazatra jogosult. Arról, hogy a társaság él-e elővételi jogával, taggyűlésen kell határozni, és a közjegyzői tény tanúsítás szerint határoztak is róla, hiszen a társaság 210 és 211/2010. számú taggyűlési határozata szerint élt az elővételi jogával. Ennek alapján az elővételi jogra vonatkozó szándék már előre ismert volt, azt Xnak, mint közvetlen irányítást biztosító, befolyással rendelkező tagnak ismernie kellett. Hivatkozott felperes a BH. 2003. évi 418. jogesetre, melyben a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy az árvereztető társaság részéről nem fogadható el olyan magatartás, amikor egyedüli ajánlattevőként jelentkezve esetleg jelképes áron megtett ajánlattal ő maga teszi eredményessé az árverést, elhárítva ezzel azt a kötelezettségét, hogy a törzsbetét teljes összegét keljen fizetni a tag részére.