27/2001. (VI. 29.) AB határozat

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 230. § c) pontja alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 230. § c) pontjának első és második francia bekezdése alkotmányellenes, ezért ezen rendelkezéseket a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 230. §-a a következő szöveggel marad hatályban:

"230. § A szerződéses szolgálati viszony megszűnésének esetei az 53. §-ban meghatározottakon túl az alábbiak:

a) a hivatásos állományba vétel;

b) a szerződésben meghatározott szolgálati idő letelte, ha annak meghosszabbítására nem kerül sor;

c) a szerződés felbontása

- a szerződéses katona körülményeiben bekövetkezett, előre nem látható változás miatt, amelynek folytán a szolgálat további ellátása számára aránytalan nehézséget, illetőleg hátrányt okozna."

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 230. § c) pontjának első és második francia bekezdése a Veszprémi Munkaügyi Bíróság előtt M.38/1998. és M.98/1998. szám alatt folyamatban lévő munkaügyi perben nem alkalmazható.

3. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló bírói kezdeményezést visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

I.

A Veszprémi Munkaügyi Bíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989: évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése alapján, az előtte folyamatban lévő M.38/1998. és M.98/1998. számú per tárgyalásának felfüggesztése mellett kezdeményezte a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 230. § c) pontja első és második francia bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését az abban foglalt rendelkezés alkotmányellenességére hivatkozással. Indítványozó bíró az eljárása során észlelte, hogy a Hszt. a szolgálati jogviszony megszűnésének szabályozásában különbséget tesz a hivatásos állományban, illetve a szerződéses jogviszonyban lévő katonák között. A szolgálati jogviszony - mind a hivatásos, mind a szerződéses állományúak esetében - a Hszt. 53. §-ában felsorolt módokon szűnhet meg. A Hszt. 230. § c) pontja ezen felül a szerződéses állományban lévők jogviszonyának megszűntetésére külön rendelkezéseket is tartalmaz. Az indítvány szerint a szerződéses szolgálati jogviszony megszüntetésének a Hszt. 230. § c) pontja első és második francia bekezdésében szabályozott módja, amely lehetőséget ad a fegyveres szervnek a szerződéses állományú katona szolgálati viszonyának időtartam lejárta előtti felbontására, hátrányos megkülönböztetést jelent a más szolgálati jogviszonyban állókkal szemben, mert olyan egyoldalú jogviszony megszüntetést enged meg, amely lényegesen hátrányosabb a hasonló előfeltételek alapján alkalmazandó felmentésnél, ezért sérti az Alkotmánynak a diszkrimináció tilalmáról rendelkező 70/A. § (1) és (3) bekezdését. Indítványozó bíró kérte, hogy az Alkotmánybíróság rendelkezzék a Hszt. 230. § c) pontja első és második francia bekezdésének az előtte folyó perben való alkalmazási tilalmáról.

Indítványozó bíró kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, "...mulasztott a jogalkotó, amikor nem szabályozta a szerződéses szolgálati jogviszonynak a szerződés lejárta előtti megszüntetése esetén a fegyveres szervre háruló anyagi következményeit." E szabályozási hiányosság miatt mindazoktól a juttatásoktól, amelyeket a Hszt. különböző rendelkezései a szolgálati jogviszony megszűnése esetére biztosítanak, elesnek azok, akiknek a szerződéses szolgálati viszonya a fegyveres szervnek a támadott rendelkezéseken alapuló egyoldalú felbontásával szűnt meg.

Az Alkotmánybíróság az eljárás során megkereste a honvédelmi minisztert.

II.

Az Alkotmány 70/A. § (1) és (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"(1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(...)

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."

A Hszt.-nek az Alkotmánybíróság által vizsgált rendelkezései:

"53. § A szolgálati viszony megszűnik:

a) közös megegyezéssel;

b) lemondással;

c) felmentéssel;

d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt;

e) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával;

f) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés; lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;

g) a hivatásos állomány tagja halálával,

h) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben."

"56. § (1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a) az Országgyűlés, a Kormány vagy - a Kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszám

csökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;

b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt;

c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot, és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást pedig nem fogadta el."

"230. § A szerződéses szolgálati viszony megszűnésének esetei az 53. §-ban meghatározottakon túl az alábbiak:

c) a szerződés felbontása

- létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt,

- a katonai szervezet áttelepülése (megszűnése) miatt, ha a más szervezeti egység állományába történő áthelyezéshez a szerződéses katona nem járul hozzá,

(...)"

III.

Az indítvány az utólagos normakontrollt kezdeményező részében megalapozott.

Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül (a diszkrimináció tilalma). Annak megállapításához, hogy ezen rendelkezés sérelme megvalósult-e, az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellett a Hszt. 230. § c) pontja első és második francia bekezdésének a törvényben elfoglalt helyét és a Hszt. más rendelkezéseivel való viszonyát.

A Hszt. Első Része (1-210. § ) tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek valamennyi fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásosok szolgálati viszonyára vonatkoznak. A Második Rész (211-245. §) a hivatásos katonákra vonatkozó különös szabályokról rendelkezik. A Hszt. 1. § (2) bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit a szerződés állományban foglalkoztatottakra is alkalmazni kell.

A fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonya a Hszt. 53. §-ában meghatározott jogcímek alapján szűnhet meg. A megszűnés módjai között szerepel többek között a felmentés is, amely a szolgálati jogviszonyt a fegyveres szerv egyoldalú nyilatkozatával szünteti meg a jövőre nézve. A Hszt. 56. §-a meghatározza azokat az eseteket, amikor a fegyveres szerv a szolgálati jogviszonyt felmondással megszüntetheti, így a létszámcsökkentést, az átszervezést, valamint a szolgálati érdekből való felmondás meghatározott esetét. A szolgálati jogviszonynak felmondással való megszüntetésére az 56. § (3) bekezdése megszorító rendelkezéseket tartalmaz: más beosztás hiánya, átképzéshez illetőleg más helységbe való áthelyezéshez való hozzájárulás hiánya a szolgálati állományban lévő személy részéről, a rendelkezési állományban tartás feltételének hiánya, alacsonyabb szolgálati beosztás visszautasítása. A Hszt. 58. §-a rendelkezik a felmondási tilalmakról. Szolgálati jogviszonynak felmondással történő megszüntetése esetén a szolgálati viszonyban lévő személyt 6 hónap felmondási idő illeti meg [57. § (1) bekezdés], amely időtartam felére a szolgálati kötelezettség teljesítése alól őt mentesíteni kell. A felmentettet a felmentési időre járó átlagkeresetén túl végkielégítés [63. § (1)-(2) bekezdés] illeti meg.

A Hszt. 230. § szerint a szerződéses állományban lévő katonák határozott idejű szolgálati jogviszonya a fegyveres szerv egyoldalú jognyilatkozatával, felbontással is megszüntethető, amelynek jogkövetkezményeként a megszűnésre nem vonatkoznak a felmentés szabályai, holott annak oka ugyancsak létszámcsökkentés, átszervezés. Nem vonatkoznak rá az 56. § (3) bekezdésében foglalt egyéb feltételek, a felmentési tilalmak, a felmentési időre járó átlagkereset és a végkielégítés. Az a katona, akinek a szolgálati viszonyát a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt felbontással szüntették meg, nem jogosult leszerelési segélyre (231. §). A hivatásos állományban lévők szolgálati viszonyára csak a felmondás szabályai alkalmazhatók.

A Hszt.-nek erre vonatkozó rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró saját belátása alapján dönt arról, hogy a szerződéses állományban lévő szolgálati jogviszonyát azonos feltételek megléte esetén felmondással vagy felbontással szünteti-e meg.

Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte az Alkotmány 70/A §-át [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 47, 48-49.; 21/1990. (X. 4:) AB határozat, ABH 1990. 73, 77-79.; 14418/1990. AB határozat, ABH 1991. 590, 591.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992. 280, 281-282.; 8578/1994. AB határozat, ABH 1995. 716, 718.; 50/1996. (X. 30.) AB határozat, ABH 1996. 156,157.; 65/1997. (XII. 18.) AB határozat, ABH 1997. 391, 394-395.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 325, 342-347: stb.]. A megkülönböztetéssel kapcsolatban az Alkotmánybíróság már több ízben kifejtette, hogy az nem abszolút, a mindenkori szabályozás tárgyi és alanyi összefüggésében vizsgálható, hogy a megkülönböztetés alkotmányos határok között marad-e. Ha azonban adott szabályozási kereteken belül eltérő szabályozás vonatkozik valamely csoportra, ez a megkülönböztetés tilalmába ütközik, kivéve, ha az eltérésnek kellő súlyú alkotmányos indoka van. A különbségtétel alkotmányosságának feltétele tehát, hogy megvalósuljon az egyenlőként - egyenlő méltóságú személyként - való bánásmód.

A megkülönböztetésnek azonban egymással összehasonlítható alanyi körre kell vonatkoznia, mert kizárja az alkotmányellenességet, ha az egyenlőtlenség a jogi konstrukció különbözőségéből fakad, vagyis az egyenlőként való kezelés egészen különböző jogi helyzetben lévők összehasonlítása esetén nem merülhet fel.

A Hszt. Második Részében szereplő rendelkezésekből megállapíthatóan a hivatásos állományú, valamint a szerződéses jogviszonyban lévő katonákra vonatkozóan azonosak a kötelességek (212. §), az alapjogok korlátozása (213, 216, 217. §-ok), a szolgálat teljesítésének módja (227. §), a szolgálati viszony módosulása (228. §), előmenetel, szabadság (233-236. §), a fegyelmi felelősség (241. §). Eltérőek a rendelkezések a szolgálati viszony létesítésének feltételeit (222. §), a maximált szolgálati időt és életkort (224. §), a vizsgakövetelményt (225. §) és a lakhatási támogatást (240. §) illetően. Végül eltérően rendelkezik az indítvány által támadott, a szolgálati viszony megszűnésének további eseteit szabályozó 230. §, amely csak a szerződéses állományúakra alkalmazható. A fentiekből azonban az a következtetés vonható le, hogy a két csoport egymással összehasonlítható, lényeges különbség nincs a szolgálati viszonyuk jellemzőit illetően. A Hszt. indokolása nem szól arról, hogy min alapszik a különbségtétel a szolgálati viszony megszüntethetőségében, és az egyéb rendelkezésekben sem lelhető fel olyan társadalmi cél, amelynek megvalósulásához szükség lenne a különbségtételre. Ellenkezőleg, ugyanazon szervezeti változás váltja ki a fegyveres szerv részéről a felmentést, mint a szerződés felbontását. A megkülönböztetésnek nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka, vagyis önkényes. Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy a Hszt. vizsgált rendelkezése sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, ezért az Alkotmánybíróság azt megsemmisítette.

Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésével kapcsolatos összefüggést az Alkotmánybíróság nem állapított meg. Az Alkotmánybíróság - élve az Abtv. 43. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazással - a bírói kezdeményezésnek az alkalmazási tilalom tekintetében is helyt adott, és megállapította, hogy a megsemmisített jogszabályi rendelkezés a Veszprémi Munkaügyi Bíróság előtt M.38/1998. és M.98/1998. szám alatt folyamatban lévő perben nem alkalmazható.

IV.

Az Alkotmánybíróság már több határozatában értelmezte az Abtv.-nek a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó rendelkezéseit. Az 5408/1997. AB határozatban egyebek között úgy foglalt állást, hogy "a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a bíró jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát, az Abtv. 1. § b) pontja szerinti eljárást kezdeményezheti.

Az Abtv. 38. §-a nem jogosítja fel a bírót arra, hogy ebben a minőségében az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését, az Abtv. 1. § e) pontja szerinti eljárást kezdeményezze." (ABH 1999, 584., 585.)

Mivel az indítványt ebben a részében nem jogosult terjesztette elő, az Alkotmánybíróság az indítvány e részét visszautasította.

A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 750/B/1998.