50/1996. (X. 30.) AB határozat
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 74. § (4) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. A megsemmisített rendelkezés 1997. június 30-án veszti hatályát.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Indítványozó álláspontja szerint alkotmánysértő a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) azon rendelkezése, amely az idegennyelv-tudási pótlék fizetését megtiltja a nyelvtanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak számára. A nyelvtanárként dolgozó közalkalmazottak alkotmányellenes hátrányos megkülönböztetést szenvednek el azáltal, hogy nem részesülhetnek nyelvpótlékban azon további nyelvismeretük alapján, melyet közvetlenül nem oktatnak. E rendelkezés, melyben a közalkalmazotti bérrendszer merevsége nyilvánul meg, indítványozó szerint ütközik az Alkotmány 70/A. §-ának diszkriminációt tiltó rendelkezésével.
II.
Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette már álláspontját a diszkrimináció tilalma vonatkozásában. Így a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatában (ABH 1992, 280) az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy alkotmányellenes megkülönböztetés csak akkor állapítható meg, ha összehasonlítható helyzetben levő személyek között tesz a jogalkotó olyan különbséget, mely alapjogsérelmet okoz, illetőleg azzal az egyenlő méltóság alkotmányos követelményét sérti.
A Kjt. 74. § (1) bekezdés szerint az a közalkalmazott jogosult idegennyelv-tudási pótlékra, aki olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. E törvényszakasz (4) bekezdése ez alól az általános rendelkezés alól kiveszi azokat a munkaköröket, melyekben meghatározott idegen nyelv vagy nyelvek ismerete a munkakör betöltésének fogalmi feltétele, így a nyelvtanári, a tolmácsi és a fordítói foglalkozást.
A támadott rendelkezés a munkakör tárgyát képező nyelvismereten túli, további idegen nyelv(ek) esetében sem teszi lehetővé pótlék fizetését. A nyelvpótlék fizetése nem tiltható meg azon az alapon, hogy más nyelv ismerete egyenesen munkaköri kötelesség. A munkakör betöltéséhez nem szükséges, de egyébként a kollektív szerződés szerint indokoltnak minősülő további nyelvismeret esetén nem lehet az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultság kizáró oka a közalkalmazott sajátos munkaköre. Önmagában az a tény, hogy a nyelvtanár, a tolmács, a fordító idegen nyelvet használ munkaköri kötelezettsége teljesítése során, csak e meghatározott nyelvek tekintetében alapozza meg az idegennyelv-tudási pótlék fizetési kötelezettségének kizárását. Az olyan nyelvek tekintetében, amelyek ismerete az adott munkakörben nem alkalmazási előfeltétel ugyan, de amelyeket az érintett személy munkája során rendszeresen használ, nyelvtanári, tolmácsi, fordítói munkakörben sincs alkotmányosan elfogadható indoka az idegennyelv-tudási pótlékban részesítésből való kizárásának.
Mivel a megsemmisítés a Kjt. érintett rendelkezéseinek újraszabályozását vonhatja maga után, a megsemmisítés időpontját az Abtv. 43. § (4) bekezdés alapján a jövőre vonatkozóan állapította meg, megfelelő időt biztosítva arra, hogy a törvényhozó a megsemmisített törvényi rendelkezést a hátrányos megkülönböztetést kizáró új szabályozással váltsa fel.
A határozat közzétételére vonatkozó rendelkezés az Abtv. 41. §-án alapszik.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 1146/B/1995.