A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40408/2021/7. számú határozata taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:19. § (2) bek.] Bírók: Dulai Erzsébet, Lupóczné dr. Krammer Edit, Pusztai Anita

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40234/2021/19., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40408/2021/7.* (ÍH 2023.67)

***********

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Halász Miklós Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Halász Miklós ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Szecskay Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Molnár Sz. Bence és dr. Boronkay Miklós ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2021. november 2-án kelt 33.G.40.234/2021/19. számú ítéletével szemben a felperes 20. és az alperes 22. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a keresetet elutasítja és mellőzi az alperes elsőfokú perköltség fizetésére kötelezését;

kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetékből és 15.000 (tizenötezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága ...... cégjegyzékszámon tartja nyilván az alperest. Az alperes bejegyzett képviselője 2011. január 17-től 2021. január 28-ig M. W. B. ügyvezető volt önálló képviseleti joggal, 2021. január 28-tól az alperes bejegyzett képviselője dr. F. K. ügyvezető önálló képviseleti joggal. Az alperes tagjai M. A. B. 16.000.000 forint névértékű törzsbetéttel (üzletrésszel) és ehhez kapcsolódó 37%-os szavazati aránnyal, a felperes 16.000.000 forint névértékű törzsbetéttel (üzletrésszel) és ehhez kapcsolódó 37%-os szavazati aránnyal, valamint M. B. 11.250.000 forint névértékű törzsbetéttel (üzletrésszel) és ehhez kapcsolódó 26%-os szavazati aránnyal. M. A. B. és M. W. B. testvérek, édesanyjuk M. B.. U. K.-B. (a felperes) és M. W. B. házastársak.

[2] Az alperes 2021. január 28-án hatályos társasági szerződésének 8.2.6. pontja szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik többek között az ügyvezető visszahívása, amelynek tárgyában a társasági szerződés 8.3.2. pontja szerint háromnegyedes szótöbbséggel hozható határozat. A társasági szerződés 8.5. pontja alapján a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább 75%-a képviselve van. A 8.6. pont szerint a törzsbetétek minden befizetett 10.000 forintja egy szavazatra jogosít. Nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a társaság rovására másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni vagy aki ellen pert kell indítani; akinek a társasággal fennálló társasági jogi jogviszonyának létesítésére, tartalmára vagy megszűnésére a határozat vonatkozik. A határozatképesség megállapításánál - az adott ügyben - figyelmen kívül kell hagyni azt a tagot, akit a tárgyban nem illet meg szavazati jog. A 13.1. pont értelmében a társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a külföldiek befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény rendelkezései az irányadók.

[3] Az alperes tagjai 2021. január 28-án taggyűlést tartottak, amelyen képviselője (meghatalmazottja) útján valamennyi tag és M. W. B. ügyvezető volt jelen. A taggyűlés második napirendi pontja M. W. B. ügyvezetői tisztségből való visszahívása volt. E napirendi pontról M. A. B. és M. B. igen szavazatot adott le, míg U. K.-B. nem szavazott, a jegyzőkönyv szerint nem volt szavazati joga. Az így meghozott 2/2021. számú határozat szerint az alperes taggyűlése elhatározta, hogy e határozat keltével visszahívja ügyvezetői tisztségéből M. W. B.-t.

[4] A taggyűlési jegyzőkönyvet a M. A. B. tag képviseletében eljáró dr. B. D. T. jegyzőkönyv-hitelesítő tagként, M. W. B. ügyvezető képviseletében dr. Sz. L. A. a taggyűlés elnökeként és jegyzőkönyvvezetőként írta alá.

A felperes keresete

[5] A felperes az elsőfokú bíróságnál 2021. február 17-én benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. §-a és a 3:37. §-a alapján helyezze hatályon kívül az alperes taggyűlésének 2021. január 28-án meghozott 2/2021. számú határozatát. Kérte azt is, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perköltsége megtérítésére.

[6] Jogi érvelésében kifejtette, hogy a kereset tárgyát képező taggyűlési határozat jogszabálysértő, mert a meghozatala során megsértették a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakat, amelynek alkalmazását az alperes társasági szerződése sem zárta ki. Az ezt megalapozó tények körében előadta, hogy a kereset tárgyát képező határozattal a taggyűlés M.W. B.-t az ügyvezetői tisztségből visszahívta. A szavazásban részt vett tagok közül M. B. az ügyvezető édesanyja, M. A. B. az ügyvezető testvére. Kiemelte, hogy a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés d) pontján alapuló, szavazásból kizáró ok nem érdekeltségi alapú, hanem objektív körülményeken, a döntéshozatalban érdekelt személyhez fűződő hozzátartozói viszonyon alapul.

[7] Előadta, hogy ő M. W. B. visszahívott ügyvezető felesége, ezért a képviselője útján jelen lévő másik két tag vele szemben arra hivatkozott, hogy ebből az okból a Ptk. 3:19. § (2) bekezdésének d) pontja alapján a szavazásból ki van zárva, nem szavazhat a második napirendi pontról. Azonban a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból M. B. és M. A. B. sem szavazhatott volna.

Az alperes ellenkérelme

[8] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte.

[9] Arra hivatkozott, hogy a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés d) pontján alapuló, szavazásból kizáró ok a 2/2021. számú határozat jogszerűségének vizsgálata során nem alkalmazható, ebből következően a határozat meghozatala során nem sértették meg a Ptk. 3:19. § (2) bekezdése d) pontjában foglaltakat. Ennek indokául kifejtette, hogy a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés d) pontján alapuló kizáró ok alkalmazásával arra a következtetésre kellene jutni, hogy a kereset tárgyát képező határozat meghozatala során egyik tag sem szavazhatott volna. Ennek az lenne a következménye, hogy a családi cégként működő alperes taggyűlése soha nem hívhatná vissza M. W. B.-t az ügyvezetői tisztségéből. Ez az értelmezés viszont ellentétes az Alaptörvény 28. cikkében és a Ptk. 1:2. § (1) bekezdésében foglalt értelmezési alapelvvel. A Ptk. 3:19. § (2) bekezdésének d) pontját ezért az Alaptörvény 28. cikkében foglaltak alapján, a józan észnek megfelelően úgy kell értelmezni, hogy a keresettel támadott határozat meghozatala során a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró okot nem kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a támadott határozat meghozatala során a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés d) pontja alapján egyik tag sem volt kizárva a szavazásból. A támadott határozat ugyanakkor nem jogszabálysértő, mert a szavazatot le nem adó felperes a Ptk. 3:19. § (2) bekezdés f) pontja alapján a keresettel támadott határozatról nem szavazhatott, és a szavazásra jogosult másik két tag igen szavazatára tekintettel a társasági szerződés 8.3.2. pontjával előírt háromnegyedes szótöbbség is teljesült a határozat meghozatala során. Álláspontja szerint a per eldöntése során nincs jelentősége annak, hogy a taggyűlésen mely kizárási okra hivatkoznak a tagok. A kizárási okok bármelyikének fennállása önmagában, a törvény erejénél fogva a tag szavazásból való kizártságát eredményezi anélkül, hogy erről a taggyűlésnek alakszerű határozatot kellene hoznia (BDT2018. 3828.)