A Debreceni Ítélőtábla Mf.50026/2021/10. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. § (1) bek., 80. § (1) bek., 2012. évi I. törvény (Mt.) 28. § (4) bek., 29. § (3) bek., 117. §, 166. § (1) bek., 167. § (1) bek., 169. § (1) bek., 172. § (2) bek., 177. §, 228. § (1) bek., (2) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:115. § (2) bek., 6:522. § (1) bek., 6:532. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bek., 95. § (1) bek., 102. § (1) bek., (6) bek., 156. § (1) bek., 170. § (2) bek., 176. § (1) bek., (2) bek., 240. § (1) bek., 248. § (1) bek., 265. § (1) bek., 279. § (1) bek., 342. § (4) bek., 369. § (3) bek., 370. § (1) bek., 376. § (1) bek., (4) bek., 381. §, 383. § (2) bek., 525. § (2) bek., 2017. évi CXXVIII. törvény (Kmt.) 3. § (1) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (2) bek., (5) bek., (6) bek., 4/A. §] Bírók: Bagjos Csaba, Gárdosi Judit, Tass Edina Ágnes

A határozat elvi tartalma:

A versenytilalmi megállapodás ellenértékének kifizetéséhez további feltétel, így teljesítménykövetelmény nem állítható, a kifizetés nem tehető függővé egyéb körülményektől. Amennyiben a felek között nem volt konszenzus a versenytilalmi korlátozás ellenértékéről, a versenytilalmi megállapodás a kötelező tartalmi elem hiányában nem jött létre.

A létre nem jött szerződésből kártérítés akkor illeti meg a munkavállalót, ha a nemlétező szerződés alapján teljesített és abból bizonyíthatóan kár érte.

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Mf. I.50.026/2021/10. szám

A Debreceni Ítélőtábla a személyesen eljárt felperes1 (cím1) felperesnek - Dr. Sziller Linda ügyvéd ügyintézése mellett eljáró dr. Sziller Linda Ügyvédi Iroda (cím2) által képviselt alperes1 (cím3) alperes ellen versenytilalmi megállapodásból eredő igény megfizetése iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 11.M.70.116/2020/23. szám sorszámú ítélete ellen az alperes által 25. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

íteletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a keresetet részben elutasító ítéletnek tekinti, azt nem fellebbezett részében nem érinti, míg fellebbezett részében megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja, valamint mellőzi az alperes eljárási illeték megfizetésére kötelezését.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 67 500 (hatvanhétezer-ötszáz) forint általános forgalmi adót tartalmazó 317 500 (háromszáztizenhétezer-ötszáz) forint első- és másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy az alperes 436 800 (négyszázharminchatezer-nyolcszáz) forint fellebbezési illeték visszatérítésére jogosult; a le nem rótt 327 600 (háromszázhuszonhétezer-hatszáz) forint kereseti és felmerült 323 960 (háromszázhuszonháromezer-kilencszázhatvan) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

[1] A felperes 2013. november 19. napjától állt munkaviszonyban az alperesnél kirendeltségvezető munkakörben. A munkaviszony létrejötte előtt az alperes tájékoztatta a felperest a bruttó alapbére mellett a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi jutalék rendszeréről, összegéről és a jogosultság feltételeiről. Az ezt követően megkötött munkaszerződés az alapbér összege mellett rögzítette, hogy a munkáltató a munkavállaló részére a személyi alapbérén túl, a belső szabályzatok alapján "Jól teljesítési prémium"-ot és "Mutatószám szerinti prémium"-ot fizethet.

[2] Az alperesnél ekkor hatályban volt belső szabályzat, a belső szabályzat neve fejezete "Premizálási politika" megjelölés alatt a prémium rendszerek megalkotásában irányadó alapelvként rögzítette, hogy a lehetőség szerint a cég ne a "jelenlétet", hanem a tényleges teljesítményt díjazza, továbbá hangsúlyozta, hogy a prémiumrendszer ne legyen "látszólagos", hanem olyan tényleges teljesítményhez kötött, ami a cég számára hasznos. Ezt követően rögzítette a prémiumok típusait, mint alanyi prémium, teljesítmény prémium, valamint értékesítési, eredményességi prémium, továbbá szabályozta, hogy a prémium mely esetekben nem fizethető ki a munkavállaló részére.

[3] A peres felek 2017. március 2. napján "Munkaszerződés kiegészítés" elnevezésű okiratot írtak alá, mely szerint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) 228. §-ára utalással a munkavállaló kötelezettséget vállalt arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően a 3. pontban megjelölt időpontig nem tanúsít olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. A fenti kötelezettségvállalás ellenértékeként a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt - előre - a belső szabályzat neve fejezetében megállapított feltételek szerint kiszámított ellenérték megfizetését vállalta. A kiegészítés 3. pontja rögzítette a versenytilalmi korlátozás időtartama számításának módját.

[4] A belső szabályzat neve fejezete ugyanakkor érdemi részében változatlan tartalommal hatályban maradt, továbbra is premizálási politika cím alatt azonban rögzítette, hogy a prémiumok minden esetben versenytilalmi megállapodás ellenértékeként kerülnek számfejtésre és kifizetésre, egyidejűleg hangsúlyozta, hogy a prémiummal a cég a tényleges teljesítményt akarja díjazni, ami a cég számára hasznos tevékenységet jelent, valamint fenntartotta a prémiumok korábban is felsorolt típusait és feltételeit. ügyvezető1 ügyvezető 2017. február 24. napján kelt e-mailjében a munkavállalókat arról tájékoztatta, hogy a megállapodás felvállalása nem jár extra pénzkifizetéssel vagy béremeléssel; a versenytilalmi ellentételezés szerepét az eddig prémium címszóval kifizetett összeg veszi át. "Tehát ezentúl nem prémiumnak hívjuk, hanem versenytilalmi ellentételezésnek, de pont ugyanúgy fog számfejtésre kerülni, mint eddig". Az ügyvezető a kirendeltségvezetőket 2017. szeptember 19-i e-mailjében tájékoztatta, hogy a kirendeltségvezető beosztásban dolgozók havi forgalmi prémiumát 100 000 forintra emelte.

[5] A felperes a munkaszerződés kiegészítésének aláírását követően havonta kapott elszámolást az őt alapbéren felül megillető prémiumról, annak jogcíméről és összegéről, majd ugyanezen összeget az alperes a bérjegyzéken már versenytilalmi megállapodási díjként tüntette fel.

[6] A felperes munkaviszonya felmondása folytán 2019. november 15. napjával megszűnt, távolléti díja ekkor 455 000 forint volt. Az alperes tájékoztatta, hogy a részére megfizetett 2 704 786 forint versenytilalmi ellenértékre tekintettel a versenytilalmi korlátozás 2021. május 3. napjáig áll fenn.

[7] A felperes elsődleges keresetében kérte kötelezni az alperest az Mt. 228. § (1) és (2) bekezdése és a Versenytilalmi megállapodás alapján a versenytilalmi megállapodás ellentételezése jogcímén, míg eshetőlegesen előterjesztett másodlagos kereseti kérelmében - abban az esetben, ha a bírósága versenytilalmi megállapodás létre nem jöttét állapítja meg - az Mt. 29. § (3), 166. § (1), 167. § (1), 169. § (1), 172. § (2) bekezdéseire és 177. §-ára, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:532. §-ára, valamint a 6:115. § (2) bekezdésére tekintettel kártérítés jogcímén 5 460 000 forint és ezen összeg után 2019. november 16. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére.