A Pécsi Törvényszék Mf.20942/2010/4. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 79. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. §, 103. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Kovács János, Májerné dr. Bükkösdi Diana, Tolnai Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.899/2009/18., *Pécsi Törvényszék Mf.20942/2010/4.*, Kúria Mfv.10149/2011/5. (BH+ 2014.11.511)

***********

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság dr. Belányi Ágnes ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) szám alatti lakos felperesnek dr. (jogtanácsos neve) jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) szám alatti székhelyű alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróság előtt indított perében a 2010. április 26. napján kelt 2.M.899/2009/18. sorszám alatti ítélet ellen a felperes részéről 19. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 70.000,- (hetvenezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak, az illetékes állami adóhatóság felhívására 324.900,- (háromszázhuszonnégyezer-kilencszáz) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A munkaügyi bíróság ítéletében a keresetet elutasította.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, melyben annak megváltoztatását és keresetének teljesítését kérte.

Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A fellebbezés alaptalan.

A megyei bíróság egyetértett a felperessel abban, hogy a rendkívüli felmondás indokai között szerepel olyan, konkrétan megnevezett magatartás - a felperesnek a 2007. május 15-16-i látogatása a (ország)i (név) kerékpár bemutatóteremben, ennek a körülményei, az, hogy erről a munkáltatóját (munkahelyi felettesét) nem megfelelően tájékoztatta, a közbeszerzési eljárás későbbi nyertese, a (név) Kft. munkatársával, (név 1.)val fennálló személyes kapcsolata -, amelyekkel összefüggésben a munkáltató a 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) alapelveinek megsértésére hivatkozott kötelezettségszegésként. Ezekhez a sérelmezett magatartásokhoz kapcsolódóan az alperes az elsőfokú eljárásban az Mt. 103. § (3) bekezdésében írtakra is hivatkozott.

Ezért az Mt. 96. § (1) bekezdés a./pontja szerint a kötelezettségszegés meglétét vizsgálni kellett valóban, amit a munkaügyi bíróság meg is tett, hiszen közbeszerzési szakértőt is kirendelt; majd azt állapította meg, hogy a felperes a Kbt. alapelveit a sérelmezett magatartásokkal nem sértette meg.

Ezt a megállapítást a felperes fellebbezésében értelemszerűen nem vitatta, az alperes az elsőfokú ítélet ellen nem fellebbezett, fellebbezési ellenkérelmében pedig egyetértett az ítélet indokolásában kifejtett valamennyi jogi érvvel; ezért a másodfokú bíróság - függetlenül attól, hogy a munkaügyi bíróság helytállóan értelmezte-e dr. (szakértő neve) szakvéleményét, annak következtetéseit - a Pp. 253. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás miatt nem vizsgálta az Mt. 96. § (1) bekezdés a./pontja keretében a kötelezettségszegés fennálltát.

A rendkívüli felmondásnak azonban van egy további, az előbbiekben sérelmezett magatartástól elkülönülő indoka - amellyel kapcsolatban az alperes az elsőfokú eljárásban többször úgy nyilatkozott, hogy e miatt szüntette meg rendkívüli felmondással a felperes munkaviszonyát, és az elsőfokú bíróság is ez okból állapította meg, hogy az alperes intézkedése nem volt jogellenes -, az, hogy a felperes a munkáltató előtt 2008. május 11-én tett egy nyilatkozatot, amit írásba foglaltak, és aláírt, majd pár nappal később gyakorlatilag visszavonta, és eltérő nyilatkozatot fogalmazott meg május 16-án.