A Kúria Kfv.35116/2014/10. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 2. §, 16. §, 59. §, 62. §, 63. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 2. §] Bírók: Hajnal Péter, Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán, Sperka Kálmán

A határozat elvi tartalma:

Ha a jövedelmet nem a vagyontárgy (ingatlan) értékesítése, hanem az ingatlanokkal kapcsolatos tevékenység keletkezteti, akkor azt önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.V.35.116/2014/10.szám

A Kúria a dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Tarcsi Csaba jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. október 15. napján kelt 9.K.26.856/2013/19. számú ítélete ellen az alperes által 20. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.26.856/2013/19. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezi és a felperes kereseteit teljes körűen elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 800.000 (nyolcszázezer) forint elsőfokú és 400.000 (négyszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra még további 2.205.00 (azaz kettőmillió-kettőszázötezer) forint kereseti és 3.500.000 (azaz hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes ingatlanokat értékesített a LIDL Magyarországi Kereskedelmi Bt. (LIDL), az Auchan Magyarország Kft. (Auchan) és az Immochan Magyarország Ingatlanüzemeltető és Bérbeadó Kft. (Immochan) részére. A felperes a LIDL-vel 2008. december 23-án kötött adásvételi szerződést, amely 2010. június 21-én, majd 2010. június 9-én módosításra került. A megállapodások eredményeként a LIDL a 12005 hrsz. alatti 24662 m2 összterületű belterületi ingatlanon szerzett tulajdonjogot. A telekösszevonás alapján létrejött ingatlanon a felperes 8351/24662 tulajdoni hányaddal rendelkezett, az őt megillető vételár 162.543.285 Ft + 40.635.821 Ft általános forgalmi adó (áfa) volt.

A felperes az Auchannal és az Immochan-nal a végleges adásvételi szerződést 2010. május 20-án kötötte meg, amelyben a kizárólagos tulajdonát képező 02230/4-02230/11. hrsz.-on nyilvántartott külterületi ingatlanokat 4.105.106.000 Ft + áfa azaz összesen 5.131.382.500 Ft vételáron értékesítette.

A felperes az ingatlanértékesítésből származó jövedelmeit bevallásaiban külön adózó jövedelemként vette figyelembe.

Az adóhatóság a felperesnél 2010. évre áfa adónemben lefolytatott revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatot a 2012. február 13-án kelt határozatában megváltoztatta, a felperes terhére összesen 743.513.000 Ft, javára 118.248.000 Ft áfa adókülönbözetet állapított meg, adóbírság kiszabását mellőzte, késedelmi pótlékot nem szabott ki. Érdemi döntésében az ingatlanértékesítéseket üzletszerű gazdasági tevékenységnek minősítette. Megállapította, hogy fennáll a felperes áfa alanyisága az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 5.§ (1) bekezdése, 6.§ (1) bekezdése alapján, ezért az ügyletekre nem alkalmazhatók az ingatlanok sorozatjellegű értékesítésére vonatkozó speciális és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 176.§ (2) bekezdésében rögzített kivételes adózási szabályok.

Az adóhatóság a felperesnél 2009. évre ellenőrzést végzett. Az alperes, a 2012. február 8. napján kelt határozatában helyben hagyta a revízió eredményeként hozott első fokú döntést, kötelezte a felperest személyi jövedelemadó (szja) adónemben 206.810.584 Ft, áfa adónemben 267.456.000 Ft, százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) adónemben 62.958.873 Ft, magánszemélyek különadója (különadó) adónemben 23.052.972 Ft., azaz összesen 560.278.429 Ft adókülönbözetből 293.818.664 Ft adóhiány megfizetésére, adóbírságot nem szabott ki, az egyéb adónemekre előírt adóhiány után a felperest 58.442.732 Ft adóbírsággal sújtotta, 36.119.543 Ft késedelmi pótlékot számított fel.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal Elnöke a 2012. november 9. napján kelt határozatában a határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően megváltoztatta, az szja, eho és különadó adónemekben előírt adókülönbözeteket 206.773.802 Ft-ra, 62.947.634 Ft-ra, illetve 23.048.885 Ft-ra, az adóhiányok összegét pedig 206.165.037 Ft-ra, 62.947.634 Ft-ra, illetve 23.048.885 Ft-ra leszállította. Mindezek eredményeként a felperes terhére mindösszesen 560.226.321 Ft adókülönbözetet írt elő, amelyből 293.796.556 Ft-ot minősített adóhiánynak, 58.432.311 Ft adóbírságot szabott ki és 36.113.131 Ft késedelmi pótlékot számított fel. E határozat meghozatalára a peres eljárásban becsatolt dokumentumok alapján került sor, amelyek alapján a felperes önálló tevékenységének összes költségét 2009. évre 512.733.401 Ft-ra növelte meg az alperes, az önálló tevékenység jövedelmét pedig, a költségek összegének megnövekedése miatt, 574.542.129 Ft-ra csökkentette. Utalt arra, hogy az elfogadott költségszámlák az áfa adónemben tett megállapításokra nem hatottak ki, kizárólag az egyéb adónemek, továbbá a jogkövetkezmények megváltoztatását indokolták.

Az alperes érdemi döntését a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv.) 1.§ (3)-(4) bekezdéseire, 2.§ (6) bekezdésére, 4.§-ára, 16.-17.§ -aira, 61.-62.§-aira, 63.§ (1) bekezdésére, az Art. 1.§ (7) bekezdésére, 178.§ 28.-29. pontjaira, az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (Evtv.) 2.§ (1) bekezdésére, 3.§ (1) bekezdésére, az egészségügyi hozzájárulásról 1998. évi LXVI. törvény 2.-3.§-aira, az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 2.§-ára alapította. Jogi álláspontja szerint a felperes, bár nem váltott ki egyéni vállalkozói engedélyt, az ingatlanügyletek tekintetében üzletszerű gazdasági tevékenységet végzett, és az ebből származó jövedelme nem az Szja tv. vagyonátruházásra, hanem a bevételszerzésre irányuló tevékenységre vonatkozó előírásai szerint adózik, azaz önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Az adóhatóság a felperesnél 2010. évre is - áfa kivételével - valamennyi adóra kiterjedő ellenőrzést végzett. Az alperes a 2012. április 17. napján kelt határozatában helybenhagyta a revízió eredményként hozott elsőfokú határozatot, amely kötelezte a felperest szja adónemben 28.731.602 Ft, eho adónemben 550.763.183 Ft, azaz összesen 579.494.795 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet megfizetésére, 115.898.957 Ft adóbírságot szabott ki, 25.405.051 Ft késedelmi pótlékot számított fel.