A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40491/2016/12. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 205. §, 219. §, 1997. évi CXXXII. törvény (Fkt.) 3. §] Bírók: Felker László, Levek Istvánné, Tibold Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.491/2016/12.

A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve felperesnek a ... ÜGYVÉDI IRODA által képviselt I.rendű alperes neve I. rendű, a személyesen eljáró ... II. rendű, valamint ... ÜGYVÉDI IRODA által képviselt ... III. rendű alperesek ellen tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2016. június 29. napján kelt 2.G.40.913/2015/11. számú ítélete ellen a felperes 12. sorszámú fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint jogorvoslati illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes módosított keresetében az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209/A. § (2) bekezdésére, a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet 1. § a) és b), 2. § d) pontjára, valamint a 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1. tv.) 4. §-ára alapítva azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a 2009. november 9. napján közjegyzői okiratba foglalt, egyrészről a felperes és a II. rendű alperes mint adós és zálogkötelezett, másrészről az I. rendű alperes mint hitelező és zálogjogosult között közjegyzői okiratba foglaltan megkötött önálló zálogjoggal biztosított deviza alapú kölcsönszerződés IV. 4. pontja, valamint a kölcsönszerződésből eredő kötelezettség biztosítására, az önálló zálogjogot alapító szerződés II.8.2. pontja tisztességtelen, ezért semmis.

Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepéről és kereskedelmi képviseltéről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Ftv.) perbeli szerződés megkötése időpontjában hatályos 24. § (3) bekezdésében foglaltakra utalva elsősorban arra hivatkozott, a szerződéskötés során az EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás pénzügyi fióktelepeként alapítója, az ... nevében és képviseletében járt el, így az általa megkötött szerződések alapján a Ptk. 219. § (2) bekezdése szerint az anyabank vált jogosítottá, illetve kötelezetté, a szerződések a felperes és az alperest alapító bank között jöttek létre. Ebből következően a szerződéskötésből eredő anyagi jogi igények csakis az I. rendű alperest alapító bankkal szemben érvényesíthetők, a szerződések érvényességével kapcsolatos perbeli igény I. rendű alperessel szembeni érvényesítésére felperes nem jogosult, hiányzik a vele szembeni igényérvényesítéshez szükséges anyagi jogi legitimáció. Egyebekben a keresetet érdemben is vitatta.

A II. rendű alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság 2016. június 29. napján meghozott 2.G.40.913/2015/11. számú ítéletével a keresetet elutasította; felperest az I. rendű alperes részére 38.100 forint perköltség, továbbá az államnak 36.000 forint kereseti illeték megfizetésére kötelezte.

Az ítélet indokolása szerint az Ftv. 3. § (1) bekezdésének, és 24. § (3) bekezdésének a perbeli szerződéskor hatályos rendelkezései alapján a szerződések megkötésekor az I. rendű alperes külföldi vállalkozás pénzügyi fióktelepeként alapítója, a perben nem álló ... nevében és képviseletében járt el, az I. rendű alperes által megkötött szerződés alapján ennek következtében a Ptk. 219. § (2) bekezdésére figyelemmel az I. rendű alperes által képviselt ... vált felperessel szemben jogosítottá, illetve kötelezetté. Miután a perbeli szerződés megkötésével a felperes, a II. rendű alperes és az ... között jött létre jogviszony, az I. rendű alperes a szerződéseknek nem jogosítottja és nem kötelezettje, vele szemben ezért perbeli legitimáció hiányában a kereset elutasításának volt helye.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte.

Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Pp. 51. §-át és a Ptk. 219. § (2) bekezdését, valamint az Ftv. 24. § (1)-(3) bekezdését. Arra hivatkozott, hogy az 1/2012. Polgári jogegységi határozatnak és a bírói gyakorlatnak az I. rendű alperesre kiható értelmezését a 2012. évi CLI. törvénnyel módosított Ftv. 3. § (1a) bekezdése módosította, amely kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a fióktelep jogképes, cégneve alatt külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Mindezzel a jogalkotó megteremtette a pénzügyi fióktelep perbeli jogképességének alapját. Felperes ezért az I. rendű alperessel szemben jogosult a kereset tárgyát képező igény érvényesítésére, az elsőfokú bíróság perbeli legitimáció hiánya miatt nem utasíthatta volna el a keresetet.

Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokaira tekintettel. Egyebek mellett a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3/A. § (1) bekezdésével összhangban álló, a szerződéskötéskor hatályos Ftv. 24. § (3) bekezdésére és a Ptk. 219. § (2) bekezdésére utalva hangsúlyozta, a fióktelep az alapító törvényes képviselője, jogi aktusai alapján az alapító válik jogosulttá, illetve kötelezetté. A hivatkozott Ftv. 24. § (3) bekezdése 2013. január 1-jei hatállyal csupán pontosításra került, amit az Ftv.-t módosító 2012. évi CLI. törvény indokolása egyértelműen alátámaszt. Ennek alapján a fióktelepekre és a pénzügyi fióktelepekre irányadó szabályozást a módosító törvény nem érintette, mindössze a jogalkotói szándék egyértelműbb kifejezése iránti törekvést juttatta érvényre.