EH 2014.11.B21 I. Az elévülés figyelmen kívül hagyásával meghozott érdemi ügydöntő határozat meghozatala anyagi jogi, míg az elévülés téves megállapítása eljárásjogi szabálysértés [1978. évi IV. tv. 35. §; Be. 373. § (1) bek. II/e) pont].
II. Az eljárás felfüggesztésének tartama főszabályként az elévülés határidejébe nem számít be [1978. évi IV. tv. 35. § (2) bek.].
Pertörténet:
Szentendrei Járásbíróság B.185/2013/2., Kúria Bfv.92/2014. (*EH 2014.11.B21*)
***********
[1] A járásbíróság a 2013. június 28. napján meghozott és 2013. július 19. napján jogerőre emelkedett végzésével az ittas járművezetés vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette.
[2] A járásbíróság a vád tárgyává tett bűncselekmény elévülésére hivatkozással megszüntető határozatát a Be. 267. § (1) bekezdésének c) pontjára és a Be. 6. § (3) bekezdésének c) pontjára alapította. A végzés indokolása szerint az ügyben a bíróság utolsó érdemi intézkedése 2010. február 26. napján történt, amely időponthoz képest a terhelt büntethetősége 2013. február 25. napján, az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 33. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak értelmében elévült.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a terhelttel szemben indított büntetőeljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
[4] A főügyészség álláspontja szerint a bíróság a büntetőeljárást a 2010. június 24. napján kelt és 2010. július 7. napján jogerőre emelkedett végzésével a terhelt tartós, súlyos betegsége miatt függesztette fel. A büntethetőség elévülése eddig az időpontig az eljárást megszüntető bíróság álláspontja szerint sem következett be. Ugyanakkor a Btk. 35. §-ának (2) bekezdése értelmében a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez alól kivételt csak az képez, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett. Miután az elévülés nyugvása folytán az eljárás felfüggesztése alatt az elévülés nem következhetett be, ezért az eljárás megszüntetése a büntető anyagi jog szabályait sérti. A főügyészség ezért a támadott végzés hatályon kívül helyezését és a járásbíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.
[5] A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát helyes indokai alapján fenntartotta, és azzal egyező indítványt tett.
[6] A felülvizsgálati indítványt a Kúria - a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján - nyilvános ülésen bírálta el.
[7] A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és az átiratukban foglaltakkal egyező indítványt tett. Az eljárás adataival támasztotta alá, hogy a büntethetőség a büntetőeljárás felfüggesztéséig nem évült el, ezt követően pedig - az elévülés nyugvására vonatkozó törvényi rendelkezés folytán - már nem következhetett be. Minderre tekintettel a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.
[8] A védő a felülvizsgálati indítványban kifejtett álláspontot nem vitatta.
[9] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. § (4)-(5) bek.] bírálta felül.
[10] Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.
[11] A megyei főügyészség indítványában felülvizsgálati indítványa törvényi okaként a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára és anyagi jogi szabálysértésre hivatkozott. Elöljáróban szükséges hivatkozni arra, hogy a Kúria e törvényi hivatkozással nem értett egyet.
[12] A Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A megyei főügyészség erre a törvényi rendelkezésre, tehát a büntető anyagi jogi szabály megsértésére alapította felülvizsgálati indítványát.
[13] A Kúria azt állapította meg, hogy valójában a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt olyan eljárási szabálysértés történt, amely a jogerős ügydöntő végzés hatályon kívül helyezését indokolja.
[14] A büntetőeljárás megindításának, a megindult eljárás folytatásának akadályait az alapvető rendelkezések között a Be. 6. §-ának (3) bekezdése határozza meg. Ezen okok között vannak büntető anyagi jogi, eljárásjogi és vegyes (kettős) természetű akadályok.
[15] A Be. 6. § (3) bekezdése c) pontjának II. fordulata alapján a büntethetőséget megszüntető elévülés a büntetőeljárás kettős természetű akadálya.
[16] Ha korábban az elévülés figyelmen kívül hagyásával hoztak ügydöntő határozatot, akkor az a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felülvizsgálati ok. Ha viszont a cselekmény elévülésének törvénysértő megállapítása miatt szüntették meg az eljárást, akkor a 373. § (1) bek. II/e) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés valósul meg, amely pedig a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjába illeszkedő felülvizsgálati ok.
[17] A különbségtétel oka, hogy az előbbi esetben ilyen ok ellenére ügydöntő határozatot hoztak, az utóbbi esetben pedig ilyen ok hiányában nem folytatták le az eljárást.
[18] A kifejtettekből következően a felülvizsgálati indítványban hivatkozott ok nem a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja szerinti anyagi jogi, hanem a - Kúria által egyébként hivatalból is vizsgálandó - 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásjogi ok.
[19] A terhelttel szemben vád tárgyává tett, a Btk. 188. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségét egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. E bűncselekmény büntethetősége - miként azt a jogerős végzés is helyesen rögzítette - a Btk. 33. § (1) bekezdésének b) pontja alapján három év elteltével évül el. Helytállóan hivatkozott a járásbíróság az elévülés kezdő napjával kapcsolatban a Btk. 34. § (1) bekezdésének a) pontjára, illetve az elévülés félbeszakadásával kapcsolatban a Btk. 35. §-ának (1) bekezdésére is. Hiányosan utalt viszont ezt követően a Be. 35. §-ának (2) bekezdésére és az abban foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyta, amikor az eljárás felfüggesztésének jelentőségét helytelenül értékelte.
[20] A Btk. 35. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett.
[21] E törvényi rendelkezés - járásbíróság által figyelmen kívül hagyott - lényeges tartalma az, hogy csak a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen tett utolsó elévülést félbeszakító cselekményétől a büntetőeljárás felfüggesztéséig eltelt idő vehető figyelembe az elévülési idő számításakor. Ezt követően, a felfüggesztés időtartama alatt az elévülés nyugszik, és az elévülés határidejébe nem számítható be. Kivételt ez alól csak az képez, ha a felfüggesztés oka az, hogy az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik vagy az elkövető elmebeteg lett. A terhelt esetében nem ilyen okokból került sor az eljárás felfüggesztésére, következésképpen az eljárás felfüggesztésétől, vagyis 2010. július 7. napjától eltelt idő büntethetősége elévülése szempontjából nem vehető figyelembe.
[22] Minderre figyelemmel a járásbíróság tévesen szüntette meg elévülés címén a büntetőeljárást miután a felfüggesztés időpontjáig az elévülés a járásbíróság álláspontja szerint sem következett be, azt követően pedig már fogalmilag nem évülhetett el a büntethetőség.
[23] A Kúria ezért megállapította, hogy a Be. 373. § (1) bekezdésének II/e) pontjában, illetve a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt eljárási szabálysértés valósult meg, ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot - a Be. 428. § (2) bekezdése alapján - hatályon kívül helyezte, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasította.
(Kúria Bfv. II. 92/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria Budapesten, a 2014. év április hó 10. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő
v é g z é s t:
Az ittas járművezetés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a Pest Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szentendrei Járásbíróság 5.B.185/2013/2. számú végzését hatályon kívül helyezi és a Szentendrei Járásbíróságot új elsőfokú eljárásra utasítja.
A felülvizsgálati eljárás során felmerült 5.080,- (ötezer-nyolcvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli.
A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.
I n d o k o l á s
I. A Szentendrei Járásbíróság a 2013. június 28. napján meghozott és 2013. július 19. napján jogerőre emelkedett 5.B.185/2013/2. számú végzésével a terhelt ellen ittas járművezetés vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette.
A járásbíróság a vád tárgyává tett bűncselekmény elévülésére hivatkozással megszüntető határozatát a Be. 267. § (1) bekezdésének c) pontjára és a Be. 6. § (3) bekezdésének c) pontjára alapította. A végzés indokolása szerint az ügyben a bíróság utolsó érdemi intézkedése 2010. február 26. napján történt, amely időponthoz képest a terhelt büntethetősége 2013. február 25. napján, az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 33. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak értelmében elévült.
II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Pest Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére Bf.6723/2013/1-I. szám alatt a Szentendrei Járásbíróságra a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a terhelttel szemben indított büntetőeljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A felülvizsgálati indítvány 2013. november 21. napján érkezett az elsőfokú bírósághoz.
A főügyészség álláspontja szerint a bíróság a büntetőeljárást a 2010. június 24. napján kelt és 2010. július 7. napján jogerőre emelkedett 1.B.287/2009/8. számú végzésével a terhelt tartós, súlyos betegsége miatt függesztette fel. A büntethetőség elévülése eddig az időpontig az eljárást megszüntető bíróság álláspontja szerint sem következett be. Ugyanakkor a Btk. 35. §-ának (2) bekezdése értelmében a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez alól kivételt csak az képez, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett. Miután az elévülés nyugvása folytán az eljárás felfüggesztése alatt az elévülés nem következhetett be, ezért az eljárás megszüntetése a büntető anyagi jog szabályait sérti. A főügyészség ezért a támadott végzés hatályon kívül helyezését és a Szentendrei Járásbíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség a Bf.2578/2013. számú átiratában a Pest Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát helyes indokai alapján fenntartotta, és azzal egyező indítványt tett.
A felülvizsgálati indítványt a Kúria - a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján - nyilvános ülésen bírálta el.
A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és az átiratukban foglaltakkal egyező indítványt tett. Az eljárás adataival támasztotta alá, hogy a büntethetőség a büntetőeljárás felfüggesztéséig nem évült el, ezt követően pedig - az elévülés nyugvására vonatkozó törvényi rendelkezés folytán - már nem következhetett be. Minderre tekintettel a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.
A védő a felülvizsgálati indítványban kifejtett álláspontot nem vitatta.
III. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. § (4)-(5) bek.] bírálta felül.
Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.
A Pest Megyei Főügyészség indítványában felülvizsgálati indítványa törvényi okaként a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára, és anyagi jogi szabálysértésre hivatkozott. Elöljáróban szükséges hivatkozni arra, hogy a Kúria e törvényi hivatkozással nem értett egyet.
A Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A Pest Megyei Főügyészség erre a törvényi rendelkezésre, tehát a büntető anyagi jogi szabály megsértésére alapította felülvizsgálati indítványát.
A Kúria azt állapította meg, hogy valójában a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt olyan eljárási szabálysértés történt, amely a jogerős ügydöntő végzés hatályon kívül helyezését indokolja.
Amint arra a Kúria már a Bfv.III.1352/2012/5. számú határozatában is rámutatott a büntetőeljárás megindításának, a megindult eljárás folytatásának akadályait az alapvető rendelkezések között a Be. 6. §-ának (3) bekezdése határozza meg. Ezen okok között vannak büntető anyagi jogi, eljárási jogi és vegyes (kettős) természetű akadályok.
A Be. 6. § (3) bekezdése c) pontjának II. fordulata alapján a büntethetőséget megszüntető elévülés a büntető eljárás kettős természetű akadálya.
Ha korábban az elévülés figyelmen kívül hagyásával hoztak ügydöntő határozatot, akkor az a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felülvizsgálati ok. Ha viszont a cselekmény elévülésének törvénysértő megállapítása miatt szüntették meg az eljárást, akkor a 373. § (1) bek. II/e) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés valósul meg, amely pedig a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjába illeszkedő felülvizsgálati ok.
A különbségtétel oka, hogy az előbbi esetben ilyen ok ellenére ügydöntő határozatot hoztak, az utóbbi esetben pedig ilyen ok hiányában nem folytatták le az eljárást.
A kifejtettekből következően a felülvizsgálati indítványban hivatkozott ok nem a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja szerinti anyagi jogi, hanem - a Kúria által egyébként hivatalból is vizsgálandó - a 416. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásjogi ok.
A terhelttel szemben vád tárgyává tett, a Btk. 188. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségét egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. E bűncselekmény büntethetősége - miként azt a jogerős végzés is helyesen rögzítette - a Btk. 33. § (1) bekezdésének b) pontja alapján három év elteltével évül el. Helytállóan hivatkozott a Szentendrei Járásbíróság az elévülés kezdő napjával kapcsolatban a Btk. 34. § (1) bekezdésének a) pontjára, illetve az elévülés félbeszakadásával kapcsolatban a Btk. 35. §-ának (1) bekezdésére is. Hiányosan utalt viszont ezt követően a Be. 35. §-ának (2) bekezdésére és az abban foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyta, amikor az eljárás felfüggesztésének jelentőségét helytelenül értékelte.
A Btk. 35. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett.
E törvényi rendelkezés - járásbíróság által figyelmen kívül hagyott - lényeges tartalma az, hogy csak a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen tett utolsó elévülést félbeszakító cselekményétől a büntetőeljárás felfüggesztéséig eltelt idő vehető figyelembe az elévülési idő számításakor. Ezt követően, a felfüggesztés időtartama alatt az elévülés nyugszik, és az elévülés határidejébe nem számítható be. Kivételt ez alól csak az képez, ha a felfüggesztés oka az, hogy az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik vagy elkövető elmebeteg lett. A terhelt esetében nem ilyen okokból került sor az eljárás felfüggesztésére, következésképpen az eljárás felfüggesztésétől, vagyis 2010. július 7. napjától eltelt idő büntethetősége elévülése szempontjából nem vehető figyelembe.
Minderre figyelemmel a járásbíróság tévesen szüntette meg elévülés címén a büntetőeljárást miután a felfüggesztés időpontjáig az elévülés a járásbíróság álláspontja szerint sem következett be, azt követően pedig már fogalmilag nem évülhetett el a büntethetőség.
A Kúria ezért megállapította, hogy a Be. 373. § (1) bekezdésének II/e) pontjában, illetve a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt eljárási szabálysértés valósult meg, ezért a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot - a Be. 428. § (2) bekezdése alapján - hatályon kívül helyezte, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasította.
A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget - a Be. 429. §-ának (1) bekezdése alapján - az állam viseli.
A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának (4) bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a (4) bekezdésének a b) pontja zárja ki.
A Be. 418. §-ának (3) bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdésének e) vagy g) pontján alapul. A Be. 421. §-ának (3) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.
Budapest, 2014. április 10.
Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró
(Kúria Bfv. II. 92/2014.)