BH 1986.8.324 Birtokháborításnak minősül általában a lakás közelében való vegyszertárolás, ha az a lakás használhatóságát befolyásolja, vagy a lakásban lakó egészségét károsítja. Birtokvédelem megilleti a felperest akkor is, ha a raktárban tárolt vegyszerek általában nem károsak az emberre, de az ő betegsége miatt reá nézve hátrányosak [Ptk. 188. § (1) bek.].

A H. Lakásszövetkezet 1983. február 4-én kelt szerződéssel bérbe adta a ház pincéjében levő 1. számú helyiséget a T. Gazdasági Munkaközösségnek. A munkaközösség tevékenységi körébe tartozik a kártevőrágcsáló rovarirtás. Az ehhez szükséges vegyszert a bérelt pincehelyiségben raktározzák. A KÖJÁL hozzájárult a telephely használatához azzal, hogy a 2/1981. (II. 7.) EüM. számú rendelet vonatkozó előírásait maradéktalanul be kell tartani.

A raktár felett van a felperes földszint 1. számú lakásának ablaka. A felperes vegyészmérnök, 1976 óta orvosi ellenőrzés alatt áll vegyszerártalom okozta krónikus májbetegség miatt. A felperes a betegsége miatt változtatott munkahelyet, de a májra veszélyes vegyszereket kerülnie kell.

A felperes keresetében a gazdasági munkaközösség tagjait a "méregraktár-telephely" megszüntetésére kérte kötelezni. Az első tárgyaláson - kioktatás után - azt a pontosított kérelmet terjesztette elő, hogy a bíróság tiltsa el az alpereseket birtokháborító tevékenységük folytatásától. A felperes 4. sorszámú beadványában további keresetet terjesztett elő, amelyben az alperesek között létrejött szerződés semmisségének a megállapítását kérte azzal az indokkal, hogy a szerződés a jogszabály megkerülésével jött létre, a szocialista együttélés szabályaiba ütközik, de azért is érvénytelen, mert a lakásszövetkezet képviselői a szerződés aláírásakor túllépték jogkörüket.

Az első fokú bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolása szerint a gazdasági munkaközösség a bérelt helyiségben irtószert raktároz. Az irtószer által keltett szag a toxikus értéket nem éri el, alkalmanként, az időjárástól függően juthat a vegyszer szaga a felperes lakásába. A telephely objektíve nem zavarja a felperest, ezért nem részesíthető birtokvédelemben. A bíróság nem bírálta el a felperesnek a 4. sorszámú beadványában foglalt keresetét.

A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság ítéletével helyben hagyta az első fokú bíróság ítéletét, mert az általa beszerzett kiegészítő szakértői vélemény is az első fokú bíróság által megállapított tényállás helyességét támasztotta alá.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.