2/1981. (II. 7.) EüM rendelet
a munkahelyek általános egészségügyi követelményeiről
A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 25. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, továbbá a Kisiparosok Országos Szervezetének és a Kiskereskedők Országos Szervezetének meghallgatásával - a következőket rendelem:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) E rendelet hatálya kiterjed a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony és a gazdálkodó szervezet által létesített munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, a tanulói viszony, valamint a kisipari, a magánkereskedői jogosítvány alapján, továbbá a szervezett társadalmi munka és a javító-nevelő munka keretében végzett valamennyi munkával összefüggő tevékenységre.
(2) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (állami tűzoltóság, vám- és pénzügyőrség), tényleges állományú tagjai által a szolgálati viszony keretében kifejtett tevékenységre az illetékes miniszter által az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kiadott külön jogszabály az irányadó.
(3) Az e rendeletben foglaltakat a bányászat területén a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével kell alkalmazni.
(4) Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos tevékenységre külön jogszabály az irányadó.
A MUNKÁBA ÁLLÍTÁS ÉS FOGLALKOZTATÁS EGÉSZSÉGÜGYI FELTÉTELEI
2. §
A dolgozót csak olyan munkakörben szabad foglalkoztatni, amelynek ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, és foglalkoztatása sem saját, sem mások egészségére, testi épségére nem jelent veszélyt. A dolgozók munkába állításának és foglalkoztatásának egészségügyi feltételeit külön jogszabályok* határozzák meg.
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
3. §
(1) A dolgozók egészségének, testi épségének és munkaképességének megóvását műszaki és egészségügyi intézkedésekkel kell biztosítani. Az egészséget károsító hatások megelőzéséről a termelőberendezések rendszeres ellenőrzésével és karbantartásával is gondoskodni kell.
(2) Ha a megelőzésnek az (1) bekezdésben leírt lehetőségei nem biztosíthatók, az egészségi ártalom csökkentését szervezési intézkedésekkel kell elérni.
(3) Az egészségi ártalmak csökkentésére irányuló tervezésbe és a szervezési intézkedések kidolgozásába be kell vonni az üzemegészségügyi szolgálatot, és ki kell kérni az illetékes első fokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség (a továbbiakban: közegészségügyi-járványügyi felügyelőség) véleményét.
(4) Az egészséget károsító hatások megelőzéséről a vonatkozó előírásoknak* megfelelően védőeszközök, illetőleg védőital biztosításával is gondoskodni kell.
(5) A megfelelő munkahelyi mikroklímáról, valamint a munkahelyek megfelelő fűtéséről és szellőztetéséről az állami szabvány* előírásai szerint kell gondoskodni.
AZ EGÉSZSÉGRE VESZÉLYES ÉS ÁRTALMAS TERMELÉSI TÉNYEZŐK HATÁSA ELLENI VÉDELEM
Egészségre ártalmas anyagok elleni védelem
4. §
(1) Azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozó egészségkárosító (mérgező, ingerlő, teratogén, mutagén, rákkeltő) anyagokkal, illetőleg ilyen anyagok gázaival, gőzeivel, aerosoljával, porával a szabályos üzemmenet vagy üzemzavar esetén közvetlen érintkezésbe kerül vagy kerülhet,* bármely tevékenység csak olyan munkakörülmények között és időtartamban folytatható, amely a dolgozó egészségét nem veszélyezteti.
(2) Egészségre ártalmas anyagok technológiai célokra történő megválasztásakor a technológia által megengedett legkevésbé ártalmas, mérgező, illetőleg veszélyes anyagot kell választani.
5. §
(1) Közös légtérben csak technológiailag indokolt esetben és az ártalmak műszaki megelőzése mellett, a közegészségügyi-járványügyi felügyelőség engedélyével alkalmazhatók az olyan technológiai eljárások és berendezések, amelyek működése során az emberi szervezetet különböző helyen és módon veszélyeztető, különböző hatásmechanizmusú és mérgező hatású anyagok kerülnek vagy kerülhetnek a munkakörnyezetbe.
(2) A 4. § (1) bekezdésében megjelölt munkahelyeket úgy kell kialakítani és berendezni, hogy szennyeződésük lehetősége kizárható legyen, illetőleg tisztántartásuk, a vegyi anyagok eltávolítása és közömbösítése elvégezhető legyen.
(3) A 4. § (1) bekezdésében megjelölt munkahelyeken elsősorban műszaki eljárásokkal (teljesen zárt, automatizált technológia stb.) kell elérni, hogy az egészségre ártalmas anyagok a munkakörnyezetet (pl. a helyiség levegőjét), a berendezési tárgyakat ne szennyezhessék, továbbá, hogy a velük való érintkezés kizárható legyen.
6. §
(1) Ha szükséges, légtechnikai megoldásokkal kell biztosítani, hogy a munkahely légterében a megengedettnél magasabb koncentrációban egészségre ártalmas anyagok ne legyenek.
(2) A légtechnikai megoldás alkalmazása más üzemek dolgozóit és a környezetet nem veszélyeztetheti.
(3) A 4. § (1) bekezdésében megjelölt munkahelyeken a levegőszennyeződés mértékének a szabványban meghatározott, ennek hiányában az Egészségügyi Minisztérium által elfogadott mérőmódszerekkel történő megállapításáról a gazdálkodó szervezetnek kell gondoskodnia.
(4) Azokon a munkahelyeken, ahol állami szabvány* által különösen mérgezőnek, fokozottan egészségkárosítónak minősített ("*" jelzéssel ellátott) anyagok kerülhetnek a légtérbe, a légszennyezést olyan folyamatosan mérő berendezéssel kell mérni, amely a veszélyes koncentráció elérése előtt jelzést ad, és beavatkozik annak elhárítására. A közegészségügyi-járványügyi felügyelőség más anyagok ellenőrzésére is elrendelheti folyamatosan működő mérő-berendezés alkalmazását.
7. §
(1) Kiegészítő védelemként időszakos használatra (zárt technológiai rendszer megnyitása, karbantartás stb. tartalmára) a munka és az egészségre ártalmas anyag jellegének megfelelő egyéni védőfelszereléssel és védőeszközökkel kell a dolgozót ellátni.
(2) Üzemzavar és az állami szabványban* megengedett csúcskoncentrációt meghaladó légszenynyeződés esetére mentés, illetőleg menekülés céljaira szolgáló egyéni védőeszközt kell könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban, készenlétben tartani.
8. §
(1) Azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozó egészségre ártalmas anyaggal érintkezésbe kerülhet, a munkahelyen étkezni és dohányozni nem szabad. Ezeken a munkahelyeken biztosítani kell a munkahelyen kívüli étkezés és dohányzás feltételeit, valamint a munkaidő alatti tisztálkodás lehetőségét.
(2) Az a dolgozó, aki a munkahelyén egészségre ártalmas anyagokkal érintkezésbe kerülhet, a munka megkezdése előtt hat órával szeszesitalt nem fogyaszthat.
(3) Az egészségre ártalmas, mérgező vegyi anyagok, mérgek, oldószerek, oldószertartalmú készítmények előállításának, felhasználásának, forgalmazásának, kiszolgáltatásának, vásárlásának részletes szabályait külön jogszabály* tartalmazza.
Sugárhatás elleni védelem
9. §
(1) Azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozót ionizáló vagy ionizációt nem okozó (ultraibolya-, infravörös-, mikrohullám-, lézer- stb.) sugárterhelés éri, a dolgozó védelmét olyan mértékben kell biztosítani, hogy akut vagy idült sugárkárosodás ne érhesse. Az ionizáló sugárzásra vonatkozó részletes szabályokat külön előírások* állapítják meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti sugárkárosodás veszélyével járó eljárásokat, berendezéseket, létesítményeket, munkahelyeket úgy kell telepíteni, kialakítani, méretezni és berendezni, hogy a dolgozók és a környezet védelme biztosított legyen. Sugárzást kibocsátó berendezés üzemeltetése során a munkahelyek sugárterhelése a megengedett szintet nem haladhatja meg.
10. §
(1) A sugárhatás megengedett szintre csökkentését a sugárforrás jellegének megfelelő védőfal és védőtávolság alkalmazásával, valamint a dolgozó sugárzásban eltöltött idejének (expozíciós idő) korlátozásával kell biztosítani.
(2) Azokon a munkahelyeken, ahol a sugárszint a megengedett értéket meghaladhatja, olyan mérő-berendezést kell alkalmazni, amely a megengedett érték elérésekor jelzést ad.
(3) Üzemzavar vagy egyéb veszélyhelyzet esetére üzemképes állapotban, könnyen hozzáférhető helyen egyéni és kollektív védőeszközöket* kell készenlétben tartani.
Zaj elleni védelem
11. §
(1) A munkahelyeken a zajhatások, illetőleg a zajesemények zajszintje az állami szabványban* meghatározott értéket nem haladhatja meg.
(2) A fokozott figyelmet igénylő munkahelyen a dolgozót érő zajhatások* nem csökkenthetik a figyelemösszpontosítási készséget.
(3) A munkahelyről a környezetbe jutó zajok annak nyugalmát nem veszélyeztethetik és zajszintjét a vonatkozó állami szabványban* megengedett értékek fölé nem emelhetik.
12. §
(1) Annak érdekében, hogy a munkahely és a környezet zajszintje a megengedett értéket ne haladja meg, az épületet az akusztikai követelményeknek megfelelően kell kialakítani, valamint biztosítani kell a gépek, technológiák helyes megválasztását.
(2) A zajos gépeket, technológiákat úgy kell csoportosítani, elhatárolni, burkolni, hogy a zajos munkahelyek a kisebb zajt okozó munkahelyek zajszintjét ne növeljék.
(3) A napi zajhatás időtartamát korlátozni kell, ha a dolgozókat érő zaj műszaki megoldások és egyéni védőeszköz együttes alkalmazásával sem csökkenthető a megengedett érték alá, illetőleg ha az egyéni védőeszköz alkalmazására technológiai okból nincs lehetőség.
Rezgés elleni védelem
13. §
(1) A munkahelyeken a dolgozó testére áttevődő - az egész testre, illetőleg helyileg ható - mechanikai rezgések és ütések értéke az állami szabványban meghatározott értéket nem haladhatja meg.
(2) A gépek, berendezések által keltett rezgések nem veszélyeztethetik a környezetben levő építmények és berendezések biztonságos használatát.
14. §
(1) A káros rezgésektől mentes munkahelyeket a nagyobb rezgésszintű munkahelyektől el kell különíteni.
(2) A rezgést megfelelő technológia kialakításával (automatizálással, a gép és kezelője közötti közvetlen kapcsolat megszüntetésével, kiegyensúlyozással, megfelelő felfüggesztéssel, rugózással, rezgésszigetelő gépalapozással, rezgésszigetelt fogantyúk, gépülések alkalmazásával stb.) kell a megengedett szint alá csökkenteni.
15. §
Amennyiben a helyi, illetőleg az egész test rezgéshatás szintje a vonatkozó előírásban megadott értékeket meghaladja, a káros rezgés hatása alatt naponta eltölthető munkaórák számát korlátozni kell és rezgésmentes munkák közbeiktatásával szakaszossá kell tenni.
Biológiai ártalom elleni védelem
16. §
(1) Azt a munkahelyet, ahol a dolgozó fertőző emberrel, állattal, tetemmel, azoknak váladékaival, fertőzött tárgyakkal, eszközökkel kerülhet rendszeresen érintkezésbe, úgy kell telepíteni és a munkafolyamatot úgy kell kialakítani, hogy a fertőző anyaggal a dolgozó ne kerüljön közvetlen érintkezésbe, és a munkavégzés a dolgozóra, a környezetére és az ott tartózkodókra fertőzésveszélyt ne jelentsen.
(2) A fertőzés veszélyével járó munkahelyet úgy kell kialakítani és berendezni, hogy a fertőző anyag tulajdonságait figyelembe véve a tisztítás és fertőtlenítés biztosítható legyen.
(3) Gondoskodni kell a helyiségek hatásos szellőztetéséről olyan módon, hogy más munkahely, valamint a környezet levegője ne fertőződhessen.
17. §
(1) Fertőzött ruhában, tisztálkodás nélkül, nem fertőzött létesítménybe átmenni nem szabad.
(2) Biztosítani kell. hogy illetéktelen személy a fertőzés veszélyének kitett munkahelyre ne léphessen be.
(3) A fertőzés veszélyének kitett munkahelyekről való távozáskor a dolgozó köteles védőruháját az erre kijelölt helyen elhelyezni, és csak megfelelő tisztálkodás és fertőtlenítés után veheti fel munkaruháját vagy utcai öltözékét.
18. §
(1) Azokat a helyiségeket, ahol fertőzés veszélyével járó munkát végeznék, továbbá az itt levő berendezéseket naponta takarítani kell az adott munkahelyre előírt fertőtlenítőszerek használatával.
(2) A fertőző személyek, állatok gondozására, vizsgálatára, gyógykezelésére használt eszközöket a használat után, valamint a fertőző betegek, állatok, anyagok szállítására szolgáló szállítóeszközöket a szállítás után megfelelően fertőtleníteni kell.
(3) A dolgozók mindazon munkahelyeken, ahol fertőzött személyekkel, állatokkal vagy anyagokkal érintkeznek, kötelesek a fertőtlenítés szabályainak magukat alávetni.
EGYÉB ALAPVETŐ EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK
Munkahelyi megvilágítás
19. §
(1) A munkahelyi világításnak ki kell elégítenie a munka jellegének megfelelő fényerősség, árnyékosság, káprázatmentesség, egyenletesség, színhatás, üzembiztonság, karbantarthatóság követelményét és egészségi ártalmat nem okozhat.*
(2) A színdinamikai megoldásokat a munka biztonságának fokozására a munkahelyi világítással összhangban kell alkalmazni.
(3) A világító berendezés üzembe helyezésekor és azt követően szükség szerint méréssel kell megállapítani, hogy a berendezés kielégíti-e az előírt követelményeket.*
(4) Az ablakok, a világító berendezések, szerelvények tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell, biztosítva, hogy a megvilágítási érték a megengedett szint alá ne csökkenjen.
Ivóvíz biztosítása
20. §
(1) A munkahelyen minden dolgozó részére megfelelő mennyiségű, a közegészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet kell biztosítani.
(2) Az ivóvízcsap, ivókút felszereléséről, illetőleg az ivóvizet szolgáltató berendezés tisztántartásáról és megfelelő karbantartásáról gondoskodni kell. Ha az üzemben ipari vízszolgáltatás is van, a csapokat szembetűnően "nem ivóvíz" illetőleg "ivóvíz" felírással kell ellátni.
(3) Ahol vízvezeték nincs, ott megfelelően zárt, tisztán tartott ivóvíz-tartályról kell gondoskodni. A tartálycsapok kifolyója olyan legyen, hogy a tartályból közvetlenül szájjal inni ne lehessen.
A munkahelyen keletkező hulladék kezelése
21. §
(1) A munkahelyen keletkező termelési hulladék és a szemét gyűjtését, tárolását, szállítását és ártalmatlanítását (a továbbiakban együtt: kezelés) úgy kell megszervezni, hogy az a dolgozók egészségét és a környezetet ne veszélyeztethesse.
(2) A termelési hulladékot és a szemetet elkülönítve kell gyűjteni és tárolni.
(3) A veszélyes (mérgező, radioaktív, fertőző, tűz- és robbanásveszély stb.) termelési hulladékkezelése az erre vonatkozó külön előírások szerint történik.
(4) A nem veszélyes, de bomló szerves anyagot tartalmazó és a bűzös termelési hulladékot, valamint a szemetet (a továbbiakban együtt: hulladék) a munkahelyen fedett, résmentes, fertőtleníthető tartályban kell gyűjteni. A tartályokat naponta, a tárolási helyeket és azok közvetlen környezetét szükség szerint, de legalább hetente meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell.
(5) A hulladékot a munkahelyről naponta el kell távolítani, a gazdálkodó szervezet területéről pedig szükség szerint, de legalább hetente kétszer el kell szállítani. Az elszállításig a hulladékot az (1) bekezdésben meghatározott módon kell kezelni.
(6) A hulladékkezelésre vonatkozó részletes előírásokat a technológiai, kezelési utasításban* kell meghatározni.
A munkahelyen keletkező szennyvíz kezelése
22. §
(1) Az ipari és a mezőgazdasági (a továbbiakban együtt: ipari), valamint a kommunális jellegű szennyvizet az erre vonatkozó külön előírások szerint kell gyűjteni, tisztítani, ártalmatlanítani, fertőtleníteni, eltávolítani és elhelyezni (a továbbiakban együtt: kezelni).
(2) A szennyvíz kezelésével kapcsolatos munkavégzés feltételeit úgy kell kialakítani, hogy a tevékenység a dolgozók egészségét és a környezetet ne veszélyeztethesse.
(3) Az ipari szennyvizek kezelésére vonatkozó részletes előírásokat a technológiai, kezelési utasításban* kell meghatározni.
Szociális helyiségek létesítése
23. §
(1) A dolgozók részére a vonatkozó előírások* figyelembevételével kialakított és felszerelt öltözőt, mosdót, zuhanyozót, W. C.-t, illetőleg ilyen célokra megfelelő lehetőséget kell biztosítani.
(2) Gondoskodni kell a dolgozók létszámának megfelelő, a munkahelytől az előírások szerint elkülönített és a közegészségügyi követelményeket kielégítő étkezési lehetőségről.
(3) Ha a munka jellegéből adódóan a szabadban végzett munka elkerülhetetlen, megfelelő méretű, fűthető, szellőztethető tartózkodó-, illetőleg melegedő-helyiséget kell biztosítani a dolgozóknak.
(4) Minden olyan munkahelyen, ahol a dolgozók a gazdálkodó szervezetnél eltöltendő pihenőidőre jogosultak, annak eltöltésére megfelelő méretű, fűthető, szellőztethető pihenőhelyiséget kell fenntartani.
(5) Az étkező-, melegedő- és pihenőhelyiségek részletes követelményeit (könnyen tisztítható asztal, háttámlás szék, ruhafogas, hulladékgyűjtő stb.) az ágazati, kisipari, illetőleg kiskereskedelmi sajátosságok figyelembevételével állami, ágazati szabványok határozzák meg.
(6) Azokon a munkahelyeken, ahol nem szabad dohányozni, külön dohányzó helyet kell kijelölni.
Munkahelyi rend és tisztaság
24. §
(1) Minden munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani. A munkaterületekről minden olyan tárgyat és anyagot, amely a dolgozó testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, el kell távolítani vagy úgy kell elhelyezni, hogy az veszélyt ne okozzon.
(2) A munkahelyiséget - az ott végzett munka jellegétől függően - rendszeresen, de naponta legalább egyszer, a 23. §-ban megjelölt helyiséget pedig műszakonként legalább egyszer takarítani és szükség szerint fertőtleníteni kell.
(3) A munkahelyeken a takarítást pormentesen, illetőleg olyan módon kell elvégezni, hogy az sem a takarítást végző dolgozóra, sem pedig a helyiségben tartózkodókra egészségkárosodás veszélyével ne járhasson.
(4) A takarításhoz szükséges eszközöket, tisztító-és fertőtlenítőszereket kellő mennyiségben a takarítók rendelkezésére kell bocsátani és megfelelő tárolásukról gondoskodni kell.
Tisztálkodó szerek biztosítása
25. §
(1) Azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozó bőrét szappanos, vizes mosással el nem távolítható szennyeződés éri, biztosítani kell a szennyeződés eltávolítására alkalmas ipari kézmosószert, valamint a kézmosószerrel történő tisztítás után a bőr utánzsírozásához szükséges bőrápoló kenőcs használatát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkahelyeken, továbbá ott, ahol a munka megkezdése előtt és alatt védőkenőcs* használata szükséges, biztosítani kell a szennyeződés és a védőkenőcs (bevonat) lemosására elegendő meleg vizet, mosdószappant, valamint a kéztörlési, szárítási lehetőséget.
(3) A munkahelyen csak egészségügyileg jóváhagyott ipari kézmosószer, védőkenőcs (bevonat) és bőrápoló kenőcs használható.
Az elsősegélynyújtással kapcsolatos követelmények
26. §
A munkahelyi elsősegélynyújtók kijelöléséről, képzéséről, az elsősegélynyújtó felszerelés biztosításáról és az elsősegélynyújtással kapcsolatos egyéb kérdésekről külön jogszabály* rendelkezik.
Záró rendelkezések
27. §
E rendelet alkalmazásában a dolgozó, a munkahely, a termelőeszköz, a karbantartás, és a szervezett társadalmi munka fogalma azonos az R. 45. §-ának (1) bekezdésében foglalt meghatározással, a gazdálkodó szervezet fogalmi körébe pedig - az R. 45. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölteken kívül - az állami szerv, a társadalmi szervezet és az egyesület is beletartozik.
28. §
(1) Az e rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére, hiányosságok észlelése esetén pedig a szükséges intézkedések megtételére az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet* illetékes. Ez nem érinti a munkavédelmi felügyelő [R. 11. § (1) bek.], az állami biztonságtechnikai felügyelet és a munkavédelmi feladatot ellátó más szervek jogszabályban meghatározott jogkörét.
(2) A közegészségügyi követelmények érvényesítésének előmozdítása érdekében a munkakörülményeket az üzemi egészségügyi szolgálat is rendszeresen vizsgálja.
29. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Schultheisz Emil s. k.,
egészségügyi miniszter