BH 2005.1.41 A közbeszerzési eljárásban az önként teljesített ajánlati elemek az ajánlat alátámasztására szolgálhatnak, de nem azok módosítására - Az abban foglaltak nem eredményezhetik az ajánlat tartalmától eltérő értelmezését [1995. évi XL. tv. 43. § (1) bek., 55. § (6) bek.].

A felperes ajánlatkérőként a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. §-ának (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított irodáinak klimatizálását szolgáló berendezések szállítására, telepítésére és kapcsolódó szolgáltatások biztosítására. A telepítést öt budapesti helyszínen és hat vidéki régió harminchat városában kellett végezni. Az ajánlati felhívás a teljesítési határidőt 2003. december 31-ében határozta meg, az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont szerint került sor 1-100-ig terjedő pontszámozással, több bírálati részszempont és ezen belüli alszempontok és a hozzájuk rendelt súlyszámok alapján. Ezek között - az ajánlati felhívás 13.b) pontja szerint - harmadik részszempontként szerepelt a megrendeléstől számított telepítési határidő 10-es súlyszámmal. Az ajánlati dokumentáció részét képezte az E jelű vállalkozási szerződéstervezet, amelynek 1.3. pontjában a vállalt befejezési határidőt kellett feltüntetni. Az ajánlatkérő megkövetelte, hogy az okmányokat az ajánlatkérési dokumentációnak megfelelően, pontosan töltsék ki az ajánlattevők. Első helyen A jelű mellékletként a Felolvasó lapot kellett szerepeltetni. Ez utóbbin a "Megrendeléstől számított telepítési határidő" szempontja szerinti ajánlatot napokban kellett számszerűen feltüntetni.

Az ajánlattételi határidőben nyolc ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A későbbi nyertes ajánlattevő felperesi beavatkozó a harmadik részszempontra vonatkozóan a megrendeléstől számított telepítési határidőre 14 napos, míg a második legjobb ajánlatot tevő Kft. 8 napos határidőt vállalt. Kivitelezési ütemtervet egyikük sem csatolt. Az alperesi beavatkozó ajánlatának adatlapján (Felolvasó lap) a megrendeléstől számított telepítési határidő rovatában, és a vállalkozási szerződéstervezet 1.3. pontjában 49 nap szerepelt. Az ajánlat tartalmazott még egy úgynevezett kivitelezési és pénzügyi ütemtervet is, amely szerint a tervezésre és engedélyeztetésre előirányzott napok száma 29, a berendezések telepítését öt fővárosi helyszínen és egy régióban a 29. naptól kezdve tervezi megkezdeni. A telepítés időigénye az egyes helyszíneken másfél és hét és fél nap közötti.

Az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelme folytán eljárt alperes a határozatában a Kht. 55. §-ának (6) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperes a harmadik részszempont szerinti értékelésnél nem az ajánlat tényleges tartalmi elemeiből indult ki, mivel az értékelése során az alperesi beavatkozó esetében a Felolvasó lap és a szerződéstervezet szerinti 49 napos időtartamot vette figyelembe, amely azonban nem csak a telepítés, hanem a terveztetés, az engedélyeztetés, a próbaüzem, műszaki átadás időtartamát is tartalmazza. Az alperes a harmadik részszempont jogszerűtlen értékelése miatt újraértékelte azt, a felperesi beavatkozó, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő és az alperesi beavatkozó ajánlata alapján megnézve, hogy az ajánlatokban milyen időtartamok vannak megadva kifejezetten a telepítésre nézve. A felperesi beavatkozó és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő kivitelezési ütemtervet nem csatolt, így a telepítési határidő mellett a szerződéstervezet adataira volt figyelemmel. Megállapította, hogy az értékelés jogsértő, az az eljárás eredményére kihatott; ezért az eljárást lezáró döntés megsemmisítette. A felperes keresetében kérte az alperesi határozat felülvizsgálatát, hangsúlyozva azt, hogy a Felolvasó lap az ajánlat kötelező eleme, amelyben az alperesi beavatkozó egyértelműen és félreérthetetlenül 49 napot jelölt meg a megrendeléstől számított telepítési határidőként, az ajánlatok értékelésénél ezt az időintervallumot kellett figyelembe vennie. Azzal is érvelt, hogy az alperesi beavatkozó által az ajánlathoz csatolt kivitelezési és pénzügyi ütemterv nem képezte az ajánlat kötelező tartalmi elemét.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alapján kifejtette, hogy az az ajánlat tartalmi elemeinek vizsgálatáról rendelkezik, amely nem szűkíthető le a Felolvasó lapra, vagy az ajánlat részét képező szerződéstervezetre, illetőleg más tartalmi elemre. Ebből megítélése szerint az következik, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatokat teljes egészében kell vizsgálni és az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elem körébe mindazon megajánlás beletartozik, amely az ajánlatban fellelhető. Ezért a perbeli esetben, ilyen nem kötelező elemként csatolt kivitelezési és pénzügyi ütemterv adatai, illetőleg az abban hordozott információk is figyelembe veendők. Kiemelte, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott harmadik részszempont megfogalmazása nem volt egyértelmű, és a pontatlan, nem kellően részletes megfogalmazás azzal a jogkövetkezménnyel járt, hogy a potenciális pályázók saját értelmezése nem feltétlenül esett egybe az ajánlatkérő szándékával. Megítélése szerint az ajánlatkérő felperesnek lehetősége volt arra, hogy az ajánlatoknak a harmadik részszempont szerinti tartalmi elemeit akként határozza meg, hogy azokat az intervallumokat vesse össze, amelyek az ajánlatokban a tényleges kivitelezési munkálatokra vonatkoznak a terveztetés, engedélyeztetés, próbaüzem és műszaki átadásra megajánlott időigény értékelésének figyelmen kívül hagyásával.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak megváltoztatását, kereseti kérelmének helyt adó döntés meghozatalát.

A fellebbezés alapos.

A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.

A Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdés d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja.