A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21432/2013/12. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 629. §, 650. §] Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.21.432/2013/12.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szirtes Edit ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (I I.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek, a dr. Kertész Dóra ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és I I.rendű alperes neve (I I.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2013. április 10. napján meghozott 10.P.26.347/2007/85. számú részítélete ellen az I-II. rendű felperesek részéről 86. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül személyenként fizessenek meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 7.500 (Hétezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperesek és az I. rendű alperes apai ágon féltestvérek. Apai ági nagyanyjuk V.M.-né, született T.M. (továbbiakban: örökhagyó) az 1996. január 16. napján kelt végrendeletében halála esetén fellelhető minden ingó és ingatlan vagyonát fiára, a felperesek és az I. rendű alperes apjára, V.M-re hagyta.

2000. november 29-én az örökhagyó, mint eltartott az I. rendű alperessel mint eltartóval, közjegyzői okiratba foglalt tartási szerződést kötött. A szerződésben az I. rendű alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az eltartottnak haláláig, a 3. pontban részletezett tartási szolgáltatásokat nyújtja, melynek ellenében az örökhagyó a kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott b.-i G. utca 3. szám alatti ingatlanának tulajdonjogát holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten az I. rendű alperesre ruházta át. A szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba a szerződés tárgyát képező ingatlanra az I. rendű alperes tulajdonjoga bejegyzésre került, az örökhagyó holtig tartó haszonélvezeti jogával és tartási joggal terhelten.

2000. november 30. napján az örökhagyó írásbeli nyilatkozatot tett, mellyel az 1996. január 16. napján kelt, gyermeke V.M. javára szóló végrendeletét visszavonta azzal, hogy helyette az I. rendű alperessel 2000. november 29. napján kötött tartási szerződést ismeri el érvényesnek.

Az örökhagyó a 2001. február 22. napján kelt írásbeli magánvégrendeletében halála esetén bárhol fellelhető minden ingó és ingatlan vagyonát unokájára, az I. rendű alperesre hagyta és kijelentette, hogy e végrendeletével visszavontnak tekinti minden korábbi végrendeletét.

A felperesek és az I. rendű alperes apja, V.M. 2001. március 19. napján a bíróságon az örökhagyó és a jelen per I. rendű alperese ellen pert indított, keresetében az örökhagyó és az alperes között létrejött tartási szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. A bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Fellebbezés folytán a másodfokú bíróság a 2004. szeptember 1-jén meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A peres eljárás során az örökhagyó 2001. október 1-jén újabb végrendeletet készített, melyben korábbi végrendeletével egyezően úgy rendelkezett, hogy minden ingó és ingatlan vagyonát unokájára, az I. rendű alperesre hagyja és jelen végrendeletével visszavontnak tekinti minden korábban tett végrendeletét. Abban az esetben, ha fia az általa indított peres eljárásban elérné, hogy a b.-i G. utca 3. szám alatti ingatlan tulajdoni viszonyai úgy változnak meg, hogy az részben, vagy egészben tulajdonába visszakerül, kifejezetten úgy rendelkezik, hogy ezen vagyona is kizárólag nevezett örökösére, az I. rendű alperesre szálljon, tekintettel arra, hogy fia vagyonából kötelesrészét meghaladó mértékben kielégítést kapott.

A bíróság a 2004. május 20. napján jogerőre emelkedett ítéletével az örökhagyót cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte. Az ítélet indokolása szerint az örökhagyó 2003 októbere óta él az I. rendű alperessel és családjával. Az igazságügyi elmeorvos szakértő véleménye szerint, az örökhagyó általános és agyi érelmeszedés talaján kialakult súlyos fokú szellemi hanyatlásban szenved, ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik, állapota végleges.

A felperesek és az I. rendű alperes apja 2005. augusztus 19. napján ismételten pert indított az örökhagyó és az I. rendű alperes ellen a közöttük létrejött tartási szerződés érvénytelensége megállapítására, újabb semmisségi okra hivatkozással.

Az örökhagyó 2006. február 21. napján elhunyt, ezzel a per félbeszakadt.

Az örökhagyó törvényes örököse egyetlen gyermeke, a felperesek és az I. rendű alperes apja, V.M. volt. Az I. rendű alperes a hagyatéki eljárásban csatolta az örökhagyó 2001. február 22. napján kelt írásbeli magánvégrendeletét, melynek alapján igényt jelentett be a hagyatékra.

A felperesek és az I. rendű alperes apja 2006. december 12. napján végintézkedés hátrahagyásával elhunyt. Halálát megelőzően 2006. október 26. napján a felperesekkel öröklési szerződést kötött, melyben a felperesek által vállalt tartási kötelezettség ellenében úgy rendelkezett, hogy általános örökösei egyenlő arányban a felperesek. A jelen per I. rendű alperese, mint törvényes örökös az öröklési szerződés érvényességét vitatta.

V.M.-né, született T.M. (hagyatéki eljárásban: I. rendű örökhagyó) és fia, V.M.(hagyatéki eljárásban: II. rendű örökhagyó) hagyatéki ügyei egyesítésre kerültek és az öröklési jogvitára tekintettel a közjegyző az I. rendű örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatállyal végrendeleti öröklés jogcímén a 2001. február 22. napján kelt végrendelet alapján az I. rendű alperesnek, a II. rendű örökhagyó hagyatékát ugyancsak ideiglenes hatállyal a 2006. október 26. napján kelt öröklési szerződés alapján a felpereseknek adta át.

A felperesek módosított keresetükben elsődlegesen az örökhagyó 2001. február 22. napján kelt, továbbá az I. rendű alperes által az elsőfokú eljárásban felmutatott 2001. október 1-jén kelt írásbeli magánvégrendeletei érvénytelenségének megállapítását kérték. Érvénytelenségi okként arra hivatkoztak, hogy a két végrendelet nem felel meg a Ptk. 629. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, mert azokból a keltezés ideje nem állapítható meg, ugyanis a végrendeleten lévő keltezések nem valósak, azok 2003. október 19. napja után keletkeztek, továbbá az örökhagyó a végrendelkezések idején cselekvőképtelen volt.

Másodlagos kérelmükben a felperesek kötelesrész kiadására kérték az I. rendű alperest kötelezni, harmadlagos kérelmükben az örökhagyó és az I. rendű alperes között létrejött tartási szerződés érvénytelenségének megállapítását kérték, továbbá negyedik kérelemként a tartási szerződéssel átruházott b.-i H. utca 3. szám alatti ingatlant osztályra bocsátás címén kérték az örökhagyó hagyatékához hozzászámítani.