A Fővárosi Törvényszék P.26347/2007/85. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 206. §, 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 598. §, 599. §, 623. §, 629. §] Bíró: Rostáné dr. Bot Ildikó

Fővárosi Törvényszék

...P.../2007/85.

A Fővárosi Törvényszék dr. Szirtes Edit ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt I.rendű felperes neve (felperes címe.) I. rendű, II.rendű felperes neve (felperes címe.) II. rendű felpereseknek dr. Kertész Dóra ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt I.rendű alperes neve (alperes címe.) I. rendű, II.r. alperes neve (ugyanottani lakos) II. rendű alperesek ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása és egyéb igények iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

RÉSZÍTÉLETET

A bíróság a felpereseknek néhai II.r. alperes neve örökhagyó településen, 2001. február 22. napján kelt írásbeli magánvégrendelete és 2001. október 1-jén kelt írásbeli magánvégrendelete érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetét elutasítja.

A részítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet három példányban ennél a bíróságnál kell írásban előterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő leteltét megelőzően közösen kérhetik, a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

A Pp. 73/A. § (1) bekezdés a.) pontja alapján a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Kúria előtti eljárásban a 235. § (3) bekezdésében meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára.

A Pp. 73/B. § (1) bekezdése szerint, ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve a (2) bekezdésben szabályozott eseteket, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

A Pp. 73/B. § (2) bekezdés a.) pontja alapján a jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott - a 73/A. §-ban meghatározott - kérelem (ellenkérelem) nem hatálytalan, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő.

I N D O K O L Á S

A felperesek és az I. r. alperes apai ágon féltestvérek. Nagymamájuk II.r. alperes neve (továbbiakban: örökhagyó) 2006. február 21. napján hunyt el végintézkedés hátrahagyása mellett.

Az örökhagyó 1996. január 16. napján kelt végrendeletében halála esetén fellelhető minden ingó és ingatlan vagyonát fiára, I.rendű alperes neve re hagyta. Egyben visszavontnak tekintette minden korábban tett végrendeletét, legyen az akár írásbeli magánvégrendelet, akár közjegyző előtt tett közvégrendelet.

Az örökhagyó, mint eltartott az I. r. alperessel, mint eltartóval .../2000. ügyszám alatt közjegyzői okiratba foglalva 2000. november 29. napján tartási szerződést kötött.

Az eltartó az eltartott kizárólagos tulajdonát képező település szám helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a ingatlan címe szám alatti 901 m2 nagyságú lakóház, udvar megnevezésű ingatlan tulajdonjogának átruházása fejében kötelezettséget vállalt arra, hogy a 3. pontban részletesen jelölt szolgáltatásokat nyújtja haláláig az örökhagyónak.

A szerződő felek az ingatlan értékét 4 000 000.-Ft-ban, a tartás havi értékét 15 000.-Ft-ban határozták meg (10. pont).

Az I. r. alperes tulajdonjoga a tartás jogcímén 1/1 hányadban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, az örökhagyó holtig tartó haszonélvezeti jogával és tartási joggal terhelten.

Felperesek édesapja I.rendű alperes neve többek között a tartási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert indított az örökhagyó és az I. r. alperes ellen 2001. március 19. napján a Budai Központi Kerületi Bíróságon ...P.../2001. szám alatt. A bíróság keresetét 49. sorszámú ítéletével elutasította.

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 2004. szeptember 1-jén kelt ...Pf.../2003/2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

I.rendű alperes neve ezt követően 2005. augusztus 19. napján nyújtott be keresetet többek a tartási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt újabb semmisségi okra hivatkozással.

Az eljárás az örökhagyó (a perben I. r. alperes) halálával 2006. február 21. napján félbeszakadt.

Az örökhagyó 2000. november 30. napján végrendelet visszavonási nyilatkozatot írt alá. Ebben a településen, 1996. évben tett fia javára szóló írásbeli magánvégrendeletét visszavonta és az I. r. alperessel kötött tartási szerződést ismerte el érvényesnek.

Az örökhagyó 2001. február 22. napján kelt végrendeletében halála esetén fellelhető minden ingó és ingatlan vagyonát az I. r. alperesre hagyta. Egyben visszavontnak tekintette minden korábban tett végrendeletét, legyen az akár írásbeli magánvégrendelet.

A két végrendeleti tanú: 1-es tanú és 2-es tanú (szám) volt.

Az örökhagyó 2001. október 1. napján kelt végrendeletében halála esetén fellelhető minden ingó és ingatlan vagyonát az I. r. alperesre hagyta. Egyben visszavontnak tekintette minden korábban tett végrendeletét, legyen az akár írásbeli magánvégrendelet.

Abban az esetben, ha a fia az általa indított peres eljárásban elérné, a ingatlan címe szám alatti ingatlan részben vagy egészben a tulajdonába visszakerül, kifejezetten akként rendelkezik, hogy azt az I. r. alperes örökölje. Tekintettel arra, hogy fia a vagyonából a kötelesrészt meghaladó mértékben kielégítést kapott.

A két végrendeleti tanú: 1-es tanú és 2-es tanú (szám) volt.

Az örökhagyó 754/2003. ügyszám alatt közjegyző települési közjegyző által közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot tett 2003. október 30. napján.

Ebben kijelentette, hogy 2003. október 20. napján fia telefonon felhívta, ami meglepte, mivel három éven keresztül egyszer sem telefonált, nem látogatta meg. Elvitte egy presszóba, ahol azt kérte, hogy az I. r. alperessel kötött tartási szerződést bontsa fel, ha a házat megkapja, a pert nem viszi másodfokra. Ezután elvitte egy irodába, ahol egy hölggyel beszélt, de ebből nem hallott semmit. Hazafelé egy utcával előbb kiszállította a kocsijából.

Másnap reggel vette észre, hogy a pénztárcájában lévő 31 000.-Ft és az egyik kulcscsomója, amin az öt lakáskulcsa volt, eltűnt. Az alperesek javasolták, hogy menjen hozzájuk lakni, nem mer tovább az ingatlanban tartózkodni, nem érzi biztonságban magát, mert a fia bármikor bejöhet a lakásába, fél tőle, mert azt mondta, ha a háza is rámegy a pereskedésre, akkor is elveszi a házát.

A ház építésénél a fia semmit nem segített, feléje sem nézett, csak az unokája segített.