BH+ 2011.2.91 A bejelentőnek nincs perindítási jogosultsága szerződéses jogvitája miatt a versenyfelügyeleti eljárás alá vont vállalkozás ügyében hozott versenyhivatali határozattal szemben [1996. évi LVII. tv. 52. §, 69. §, 1952. évi III. tv. 327. §]

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék K.33744/2006/65., Fővárosi Ítélőtábla Kf.27181/2009/6., Kúria Kfv.37965/2009/6. (*BH+ 2011.2.91*), 1893/B/2010. AB határozat

***********

Az alperesi beavatkozónak a Balaton 132 kikötőjéből 23 kikötője van, melyek 4 kivételével nagy- és kishajók befogadására egyként alkalmasak. Az összes kikötőben 4874 kishajót lehet befogadni, melyek közül az alperesi beavatkozó kikötőiben 2020 kishajó és 60 nagyhajó számára alkalmas kikötőhely található. A menetrendszerinti személyhajózást és a kompközlekedést teljes egészében, a séta- és rendezvényhajózást 90%-ban az alperesi beavatkozó végzi, a kikötőit az ügyfelek díjazás ellenében használhatják. A felperes az alperesi beavatkozó kikötői szolgáltatásait igénybe venni kívánó társaságként 2003. április 1. napjától 2006. december 31. napjáig terjedő időre kikötő-használati szerződést kötött az alperesi beavatkozóval. Polgári perben hozott ítélet szerint e szerződés érvényesen nem jött léte, ezért az alperesi beavatkozó 2005 februárjától a felperes számára a kikötőhasználatot nem tette lehetővé, a veszteglőhelyet 2005. április hónaptól másnak adta bérbe. A felperes lényegében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ának megsértését állítva bejelentette az alperesnél, hogy az alperesi beavatkozó vele szemben indokolatlanul elzárkózik a bérleti jogviszony folytatásától; az általa is végzett tevékenységek miatt a kikötő használati díjban kereskedelmi felárat alkalmaz; magas személyhajó használati díjat szab; egyes vállalkozásokat megkülönböztet árai kialakításánál, és mindezekkel gazdasági erőfölényével visszaél. Az alperes 2006. június 22. napján kelt határozatával a 2005. március 10. napján elrendelt versenyfelügyeleti eljárást megszüntette, mert az alperesi beavatkozó gazdasági erőfölénye megállapítható volt ugyan, azonban az nem, hogy egyúttal azzal visszaélt volna. Ennélfogva nem volt megállapítható nevezett jogsértő magatartása.

A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben a határozat megváltoztatásával a Tpvt. 21. §-ába ütköző jogsértések megállapítását kérte. Érdemben vitatta az alperes elutasító határozatbeli megállapításait. Hivatkozott egyéb, a támadott határozatban nem szereplő körülményekre is.

A Fővárosi Bíróság terjedelmes bizonyítási eljárás lefolytatását követően a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperes a közigazgatási eljárásban alkalmazandó Tpvt. 52. §-a és 69. §-a alapján nem ügyfél, rá vonatkozóan a felülvizsgálni kért határozatban rendelkezés nem volt, ezért kereshetőségi joga hiányzott, nevezett jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási határozat közvetlenül nem érintette, ezért a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján perindítási joga nem volt.

A Fővárosi Bíróság ítéletét a másodfokú bíróság lényegében annak helyes indokait osztva helybenhagyta.

Megállapította, hogy a felperes és az alperesi beavatkozó szerződéses jogvitájáról, az ehhez kapcsolódó kárigényről polgári perben kell dönteni, a polgári per a felek között elbírálás alatt is áll.