A Fővárosi Törvényszék Pf.631839/2016/7. számú határozata házasság felbontása és járulékai tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 217. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 28. §, 31. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 46. §, 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet 29. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Császár P. Emőke, Kozák Henriett, Szemán Felicitász

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

54.Pf.631.839/2016/7.

dr. Sallai László (fél címe 2) ügyvéd által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

dr. Sándor Róbert (fél címe.) ügyvéd által képviselt alperes neve(alperes címe.) alperessel

házasság felbontása és járulékai iránt indult perében a Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. február 2. napján kelt 3.P.I. 30.810/2011/132. szám alatti ítélete ellen a felperes által 133. szám alatt, és az alperes által 134. szám alatt benyújtott fellebbezések folytán tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti.

A fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja az alábbiak szerint:

•a felperes tulajdonába adott ingóságok közül mellőzi a 11. tételszám alatti mosógépet

40.000,- ( negyvenezer) Ft értékben.

•A felperes tulajdonába adja a felek házastársi közös vagyonát képező, 24. tételszám alatti diszkont kincstárjegyet 5.760.000,- (ötmillió-hétszázhatvanezer) Ft értékben.

•A felperes tulajdonába adott, közös vagyont képező ingóságok együttes értékét 6.395.000,- (hatmillió-háromszázkilencvenötezer) Ft-ra módosítja.

•Kötelezi a felperest, hogy 60 (hatvan) napon belül fizessen meg az alperesnek 5.660.000,- (ötmillió-hatszázhatvanezer) Ft lakáshasználati jog ellenértéket.

•Kötelezi az alperest, hogy a lakáshasználati jog ellenértéke kézhezvételével egyidejűleg adja a felperes birtokába a (felperesi cím) szám alatti ingatlant, ingóságaitól kiürített állapotban.

•Kötelezi a felperest, hogy 30 napon belül fizessen meg az alperesnek 820.210,- (nyolcszázhúszezer-kettőszáztíz) Ft értékkiegyenlítést.

•Mellőzi az elsőfokú ítéletből a felperest 3.936.412,- (hárommillió- kilencszázharminchatezer-négyszáztizenkettő) Ft megfizetésére kötelező rendelkezést.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A le nem rótt 62.532,- (hatvankettőezer-ötszázharminckettőezer) Ft felperesi fellebbezési illetéket a felperes köteles megfizetni a Magyar Államnak külön felhívásra, az abban megjelölt módon és időben.

A le nem rótt 454.160,- (négyszázötvennégyezer-egyszázhatvan) Ft alperesi fellebbezési illetékből 304.285,- (háromszáznégyezer-kettőszáznyolcvanöt) Ft-ot a felperes, 149.875,- (egyszáznegyvenkilencezer-nyolcszázhetvenöt) Ft-ot az alperes köteles megfizetni a Magyar Államnak külön felhívásra, az abban megjelölt módon és időben.

A másodfokú bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500,- (hatvanháromezer-ötszáz) forint másodfokú részperköltséget.

Ezt meghaladóan a felek a másodfokú eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1971-ben lett bérlője a (felperesi cím). szám alatti lakásnak, amelynek korábban a szülei voltak bérlői. A felperes az 1970-es évek elején szerezte meg a vidéken található ingatlan tulajdonát, amelynek az 1980-as években lett az önálló tulajdonosa.

Az alperes 1977-ben szerezte meg a (ingatlan2 címe) szám alatti ingatlan tulajdonjogát, amelyet az ingatlannyilvántartásba 1981-ben jegyeztek be.

A felek 1981. október 14-én házassági vagyonjogi szerződést kötöttek egymással, amelyben rögzítették, hogy a házasság megkötésekor melyik fél milyen vagyonnal rendelkezett. Eszerint a felperes tulajdona volt a vidéki hrsz. alatt felvett ingatlan, a felperes bérleménye a (felperesi cím) Szám alatti ingatlan, míg az alperes tulajdonát képezte a (ingatlan2 címe). alatt felvett ingatlan, valamint a felek tulajdonát képezték a saját ingatlanjaikban található ingóságok. A felek ezen felül rögzítették, hogy az alperes különvagyoni tartozása az ...-vel szemben fennálló kb. 200.000,- forint összegű kölcsön.

A felek ezt követően 1981. október 16. napján kötöttek házasságot, és az alperes beköltözött a felperes ... utcai bérelt lakásába, ahol a felek a felperes szüleivel éltek egy háztartásban. A felek az életközösségük alatt mindvégig itt laktak életvitelszerűen. A felperes édesapja 2003-ban hunyt el.

A felek a felperes vidéki ingatlanán építkezésbe kezdtek, amely azonban éveken keresztül zajlott, részben a felek és ismerőseik személyes közreműködésével. A felépítményre végül 1988-ban adták ki a használatba vételi engedélyt.

Az alperes a (ingatlan2) lakását 1988-ban elcserélte a (ingatlan3) szám alatti ingatlanra, az alperes a cseréből eredő értékkülönbözet címén 320.000,- forintot kapott. Az alperes a (ingatlan3) utcai lakást végül 1992-ben értékesítette 1.300.000,- forint vételárért. Az alperes ezen összegből 750.000,- forintot gépjárművásárlásra fordított, 550.000,- forint azonban megmaradt.

A feleknek az életközösségének fennállása alatt 2003-ban a ... Banknál volt elhelyezett pénzeszközük. A betét 2003. szeptember 17. napján került megszüntetésre, akkor 5.195.283,- forint volt ezen a számlán. 2004. májusban már a feleknek a Bank2-nél volt számlájuk, amely felett közös rendelkezési joggal bírtak. Ezen számlára elhelyezett megtakarításból a felperes 2007. július 5. napján 2.342.000,- forintot vett fel, amelyet egy gépkocsi megvásárlására fordították. Majd 2009. november 17. napján az alperes ezen Bank2-es megtakarításból 3.000.000,- forintot vett fel, amelyet 2009. november 18. napján kölcsön adott ifj. alperes nevenek kamatfizetési kötelezettség kikötése nélkül.

A peres felek életközössége 2009. decemberben véglegesen és minden vonatkozásban megszűnt. Házasságukat a bíróság a felperes által 2011. nyarán előterjesztett keresete alapján részítélettel felbontotta.

Az alperes többször módosított viszontkeresetében kérte