1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet

a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 133. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a lakásbérleti jogviszony és a végrehajtás szabályai tekintetében az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

(A R. 1. §-ához)

1. §

Lakás az erre a célra létesített olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a

a) helyiségei,

b) közművesítettsége, melegvízellátása és

d) fűtési módja

alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.

2. §

(1) Összkomfortos az a lakás, amely legalább

a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel (a fürdő- vagy külön helyiségben),

b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel),

c) melegvízellátással (táv- tömb-, egyedi központi, etage melegvízellátással, villanybojlerrel, gázvízmelegítővel vagy fürdőkályhával) és

d) központos fűtési móddal (táv-, tömb-, egyedi központi vagy etage fűtéssel)

rendelkezik.

(2) Komfortos az a lakás, amely legalább

a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel,

b) közművesítettséggel,

c) melegvízellátással és

d)[1] egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával)

rendelkezik.

(3) Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel és

b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással) és

c) egyedi fűtési móddal

rendelkezik.

(4) Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és

b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint

c) a vízvétel lehetősége biztosított.

3. §

(1) Az olyan lakást, amely pincében, illetőleg belmagasságának kétharmadát meghaladó mértékben a terepszint alatt van, eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.

(2) A társbérleti lakásrészt - a R. és e rendelet alkalmazása szempontjából - az egész lakás komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett körülmények együttes fennállása esetén a lakást kettővel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.

4. §

(1) A lakás helyiségei általában:

a) a lakóhelyiségek: lakószoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér;

b) a főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke (főzőszekrény);

c) az egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség (fürdőszoba, mosdó-, zuhanyozó fülke), WC;

d) a közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó);

e) a tároló helyiségek: éléskamra (kamraszekrény), lomkamra, öltöző (garderobe).

(2) A lakáshoz tartozó helyiségek általában: a tüzelőszertároló (fáskamra, pincerekesz), padlásrekesz, árnyékszék.

5. §

(1) Lakószoba az a lakóhelyiség, amelynek

a) alapterülete a hat négyzetmétert meghaladja,

b) külső határoló fala legalább huszonöt centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal,

c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik,

d) melegpadlója van, továbbá

e) fűthető, végül

f) legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.

(2) Félszoba az olyan lakószoba, amelynek alapterülete a tizenkét négyzetmétert nem haladja meg.

(3) Az olyan lakószobát, amelyet ajtóval el nem látott falnyílás oszt ketté, két lakószobának kell tekinteni, ha a falnyílás szélessége a lakószoba szélességének a felét nem haladja meg és egyébként mindkét rész megfelel az (1) bekezdésben előírt követelményeknek.

(4) Ha a hálófülke, hall, étkező, illetőleg lakóelőtér a lakószoba követelményeinek megfelel, lakószobának kell tekinteni.

(5) Az olyan lakóhelyiséget, amelyet a bérlő főzőhelyiség hiányában főzés céljára használ, főzőhelyiségnek kell tekinteni.

6. §[2]

(1) A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között - a padlószint felett egy méter magasságban - mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem szabad azonban a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál levő beugrásokat, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet.

(2)[3] A lakás alapterületének megállapításánál

a) a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, közlekedő- és tároló-) helyisége teljes területének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá

b) a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét

kell számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni, s a számított alapterületet 0,5 m2-ig lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni.

7. §

(1) Melegpadló: a faanyagból (parketta, hajópadló) vagy rossz hővezetésű egyéb anyagból (öntött magnezit, linóleum, gumi, műanyag, estrich, szőnyegpadló stb.) készült padozat. Melegpadlónak kell tekinteni a földes padozatot is, ha ez helyileg szokásos.

(2) Fűthető az a helyiség, amely

a) központos vagy egyedi fűtéssel,

b) kályhafűtéshez megfelelő, beköthető füstcsatornával, vagy

c) más helyiséggel közös fűtőberendezéssel (falközi kályhával) rendelkezik.

(3) Az olyan félszobát, amelyet a szomszédos lakószobától ajtóval el nem látott falnyílás választ el, akkor is fűthetőnek kell tekinteni, ha fűtésére a lakószoba fűtőberendezése alkalmas.

8. §

Szükséglakás az 1-2. §-ban előírt követelményeknek meg nem felelő olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)

a) alapterülete a hat négyzetmétert meghaladja,

b) külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal,

c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá

d) fűthető és

e) WC (árnyékszék) használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

9. §

Rendeltetésére tekintettel nem minősül lakásnak (szükséglakásnak) különösen:

a) az idény jellegű tartózkodás céljára létesített és ilyen célra használt üdülőépület (hétvégi ház, nyaraló);

b) a szálloda, munkásszállás, diákotthon, kollégium, nevelőotthon vagy intézet, nővérotthon, orvosszállás;

c) a szociális, egészségügyi és a gyermekvédelmi elhelyezés céljára szolgáló helyiség;

d) a szolgálati szoba, szolgálati férőhely, vendégszoba céljára szolgáló helyiség;

e) a lakással össze nem függő műterem.

10. §

Két- vagy többlakásos házingatlanban

a) a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben;

b) a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

11. §

(1) Az első fokú lakásügyi hatóságok a következők:

a) községben (nagyközségben) a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve,

b) városban a tanács végrehajtó bizottságának igazgatási szakigazgatási szerve,

c) megyei városban a kerületi hivatal,

d) a fővárosban a kerületi tanács végrehajtó bizottságának lakásügyi szakigazgatási szerve.

(2) A másodfokú lakásügyi hatóság az első fokú lakásügyi hatóság közvetlen felettes szakigazgatási szerve.

12. §

(1) A R. és e rendelet alkalmazásában közületi szerv

a) az állami szerv (az állami költségvetési szerv - ideértve a fegyveres testületet is -, az állami vállalat és ez egyéb állami gazdálkodó szerv),

b) a szövetkezet, ennek szövetsége és központja,

c) a társadalmi szervezet,

d) a vízgazdálkodási társulat,

e) az egyesület,

f) mindezek gazdasági társulása, önálló vállalata, vállalkozása, intézete, intézménye, továbbá

g) a jogszabály alapján működő munkaközösség (alkotóközösség).

(2) Fegyveres testület:

a) a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom és a polgári védelem katonai szerve,

b) a rendőrség, a munkásőrség, a büntetésvégrehajtási testület, továbbá

c) a vám- és pénzügyőrség és az állami tűzoltóság.

(A R. 4. §-ához)

13. §

(1) A tanács végrehajtó bizottságának a lakás-elosztási tervet tárgyaló - a fővárosban és a megyei városokban az egyes kerületek lakásszámát megállapító - ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szakszervezetek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség illetékes területi szervének képviselőjét.

(2) A lakáselosztási tervet a tanács soron következő ülésén ismertetni kell.

14. §

(1)[4] A közérdekű lakásigények kielégítésére fordítható lakáskeretből kell biztosítani - különösen - a hatósági, illetőleg bírósági határozatok végrehajtásához szükséges lakásokat.

(2)[5] A közérdekű lakásigények kielégítésére meghatározott lakáskeretből az állampolgárok tulajdonában álló lakások bérlői kiköltöztetésének elősegítése érdekében is lehet tanácsi bérlakást felhasználni. Ilyen célra a lakásügyi hatóság akkor juttathat lakást, ha

a) a bérbeadó tanácsi bérlakásban lakik, és a lakásbérleti jogviszonyáról a bérlő kiköltöztetése esetére a lakásügyi hatóság javára lemond, továbbá vállalja az általa átadott és a bérlő részére kiutalásra kerülő tanácsi bérlakás után megállapítható lakásépítési hozzájárulás, illetőleg lakáshasználatbavételi díj (a továbbiakban együtt: lakáshasználatbavételi díj) közötti különbözet megfizetését, vagy

b) a bérlő a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán tanácsi bérlakásra jogosult és a bérbeadó vállalja a részére kiutalásra kerülő lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj megfizetését.

15. §

A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából a házaspárt akkor kell fiatal házaspárnak tekinteni, ha a lakás kiutalásakor a házastársak egyike sem töltötte be a harmincötödik életévét.

15/A. §[6]

A R. alkalmazása szempontjából külföldi érdekeltségek: a Magyarországon lévő, külföldi részvétellel működő gazdasági társulások és külföldi érdekeltségű társaságok, továbbá a külföldi társaságoknak, így a külföldi pénzintézeteknek is a Magyarországon működő tartós képviseletei.

(A R. 7-8. §-ához)

16. §

(1) A közületi szerv csak olyan személyt választhat ki tanácsi bérlakás bérlőjéül, aki a szervvel munka-, szolgálati vagy szövetkezeti, illetőleg munkaközösségi (alkotóközösségi) tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszonyban) áll, vagy akinek a szerv rendelkezése alatt álló vállalati bér- vagy szolgálati lakásból, illetőleg a szerv érdekében más célra felhasználásra kerülő lakásból való kiköltöztetése azt szükségessé teszi.

(2)[7] Nem élhet a közületi szerv a bérlőkiválasztási jogával olyan személy javára, aki a lakáshasználatbavételi díj megfizetését nem vállalja, kivéve ha azt helyette a közületi szerv megfizeti vagy azt a külön jogszabály rendelkezése szerint elengedi.

17. §

(1) Ha a közületi szerv a bérlőkiválasztási jogával - új lakás esetében a használatbavételi engedély közlésétől, meglevő lakás esetében pedig a megüresedéstől számított harminc napon belül - nem élt vagy olyan személyt választott ki, akit a 16. § értelmében nem választhatott volna ki, a lakásügyi hatóság felhívja, hogy tizenöt napon belül a jogszabálynak megfelelően éljen a bérlőkiválasztási jogával.

(2) Ha a közületi szerv a lakásügyi hatóság felhívását nem teljesíti, a lakás bérlőjét a lakásügyi hatóság választja ki. Ilyen esetben azonban a bérlőkiválasztási jog biztosításáért fizetett összeget illetőleg arányos részét a közületi szerv részére vissza kell téríteni.

(A R. 9. §-ához)

18. §

(1) A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából a bérlővel együttlakó személyek:

a) a közeli hozzátartozók és a hozzátartozók (a továbbiakban együtt: családtagok), továbbá

b) a bérlővel kötött megállapodás alapján a lakásban lakó személyek.

(2) A bérlő közeli hozzátartozója: az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha-, a nevelt gyermeke, az örökbefogadó, a mostoha-, a nevelőszülője, a testvére, végül az élettársa.

(3) A bérlő hozzátartozója: az egyeneságbeli rokonának a házastársa a házastársának egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvérének házastársa.

(4) Bérlőtársi jogviszony esetében közeli hozzátartozó, illetőleg hozzátartozó a lakásban lakó minden olyan személy, aki bármelyik bérlőtárssal a (2), illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott családtagi kapcsolatban áll.

(5) A bérlővel kötött megállapodás alapján a lakásban lakó személy különösen: az eltartó, az albérlő, a családtagnak nem minősülő szívességi lakáshasználó, a háztartási alkalmazott. Ilyen személyként az ágybérlőt nem lehet figyelembe venni.

19. §

Egészségügyi szempontból nem megfelelő a lakás, ha az egészségügyi hatóság megállapítása szerint

a) egészségre ártalmas (vizes, gombás, nyirkos stb.) vagy

b) a bérlő, illetőleg a vele együttlakó személy egészségi állapota miatt másik lakás (pl. tartósan beteg elkülönítése érdekében nagyobb szobaszámú lakás, vagy beteg személy részére személyfelvonóval nem rendelkező házban levő emeleti lakás helyett földszinti lakás) kiutalása indokolt.

19/A. §[8]

Tanácsi bérlakás kiutalására irányuló kérelem (lakásigénylés) elbírálása során a lakásigény mértékének alkalmazásánál a bérlővel kötött megállapodás alapján a lakásban lakó személyt a bérlővel együtt lakó személyként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a lakás kiutalását megelőzően már legalább egy éve a bérlővel állandó jelleggel együtt lakott, és a bérlővel együtt költözik a másik lakásba.

(A R. 10. §-ához)

20. §

Ha az állampolgár tanácsi bérlakás kiutalása során vállalja, hogy a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személy lakáshasználatát a vele történt megállapodás alapján továbbra is biztosítja, a lakásigényének megállapításánál ezt a személyt is figyelembe kell venni.

21. §

A R. 10. §-a (3) bekezdésének a) pontjában említett körülményeket - szükség esetén - gyógyrendelőintézet, vagy körzeti orvos, illetőleg a munkáltató szerv, a c) pontjában említett körülményeket pedig a Művelődésügyi Minisztérium által kiállított bizonyítvánnyal lehet igazolni.

(A R. 11. §-ához)

22. §

(1) A lakásigénylést a lakásügyi hatóság által rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani.

(2) A lakásigénylésben kiutalható lakás címét általában nem kell feltüntetni. Ha azonban a R. vagy ez a rendelet a lakásnak meghatározott személy részére történő kiutalásának kötelezettségét vagy lehetőségét írja elő, a lakásigénylésben a kiutalni kért lakás címét is fel kell tüntetni.

(3) Ha az igénylő a lakásigénylésben - a (2) bekezdésben nem említett esetekben - meghatározott lakás kiutalását kéri, a kérelmet lakáscímet fel nem tüntető lakásigénylésnek kell tekinteni.

(4)[9] Az igénylőnek az igénylőlapon arról is nyilatkoznia kell, hogy

a) lakásigénylést másik lakásügyi hatóságnál nem nyújtott be,

b) volt-e korábban olyan tanácsi vagy vállalati bérlakása, amelynek a lakásbérleti jogviszonyáról a lakással rendelkező szerv javára pénzbeli térítés ellenében lemondott, illetőleg nem esik-e a R. 9. §-a (5) bekezdésének hatálya alá, továbbá

c) korábbi tanácsi bérlakás kiutalásakor kapott-e, illetőleg mely személyek után kapott szociálpolitikai kedvezményt.

23. §

(1) Ha a lakásügyi hatóság megállapítja, hogy az igénylő tanácsi bérlakás kiutalására jogosult, a lakásigénylést nyilvántartásba veszi és erről az igénylőt azzal értesíti, hogy lakás kiutalásáról a lakáskiutalási névjegyzékbe való felvételétől és kiutalható lakás rendelkezésre állásától függően fog határozni.

(2) Ha a lakásügyi hatóság azt állapítja meg, hogy az igénylő tanácsi bérlakás kiutalására nem jogosult, a lakásigénylés elutasítása előtt köteles az igénylőt meghallgatni és ennek során tájékoztatni arról, hogy a lakásigényét milyen más lakásellátási formában és milyen feltételek mellett elégítheti ki.

(3)[10] A lakásügyi hatóság a fiatal házaspár lakásigénylésének nyilvántartásba vételét nem tagadhatja meg, illetőleg azt a nyilvántartásból nem törölheti, ha a házaspár a lakásigénye kielégítéséig - ideiglenes jelleggel - a lakásügyi hatóság működési területén kívüli településre (pl. a hozzátartozói tulajdonában álló városkörnyéki üdülőbe) költözik.

24. §

(1) A lakásigényléseket - az igénylők lakáshelyzetének, egyéni körülményeinek helyszíni tisztázása után - megfelelő csoportokba (pl. életveszélyes lakásban lakók, sokgyermekes családok, zsúfolt körülmények között lakók) sorolva kell nyilvántartásba venni.

(2) A lakásigénylés nyilvántartásbavétele a lakásigénylést nyilvántartó lap kitöltése és annak a megfelelő csoportba való behelyezése útján történik.

(3)[11] A nyilvántartásba vett lakásigénylést továbbra is a nyilvántartásban kell tartani, ha a lakásügyi hatóság az igénylő részére a 28. § (1) bekezdésének b) pontja alapján határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig utalt ki tanácsi bérlakást.

25. §

A lakásigénylés mellőzésével, hivatalból foganatosítandó elhelyezési feladatokat a következő csoportosításban kell nyilvántartásba venni:

a) elemi csapás vagy más ok következtében elpusztult lakásban lakott személyek,

b) az építésügyi hatóságnak a lakás kiürítését elrendelő határozata folytán kiköltözésre kötelezett személyek,

c) a tanácsi bérlakás engedélyezett lebontása folytán kiköltözésre kötelezett személyek,

d) a bíróság határozata alapján kiköltözésre kötelezett személyek, továbbá

e) az egyéb jogcím nélküli lakáshasználók

elhelyezése, ha ez a R., illetőleg e rendelet alapján a lakásügyi hatóság feladata.

26. §

Ha az igénylő a lakásigénylésben - a 22. § (2) bekezdésében nem említett esetekben - meghatározott lakás kiutalását kéri, a lakásügyi hatóság köteles megvizsgálni, hogy a lakás üres és kiutalható-e. Ha a lakás kiutalható, azt - az igénylőre tekintet nélkül - a lakáskiutalási névjegyzékbe felvett igénylők lakásigényének kielégítésére kell felhasználni.

26/A. §[12]

(1) Az igénylési letét az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől, szobaszámától és komfortfokozatától függően eltérő mértékű lehet.

(2) Az igénylési letétet - az e célra nyitott számlán - az Országos Takarékpénztár kezeli és az egy éven belüli felhasználás esetében évi 2%, azon túli felhasználás esetén pedig évi 5% kamatot térít.

(3) A számlát megszüntetni vagy a számlán levő összeget a lakás kiutalását, illetőleg a vevő kijelölését megelőzően felhasználni csak a lakásigénylésnek a nyilvántartásból való törlését követően lehet.

(A R. 12. §-ához)

27. §[13]

(1) A lakásigénylések társadalmi elbírálásának módját a következő irányelveknek megfelelően indokolt megállapítani:

a)[14] az első fokú lakásügyi hatóság - az évenként várhatóan kiutalásra kerülő új és megüresedő régi tanácsi bérlakások számának figyelembevételével - a legjobban rászorult igénylőket tekintetbe véve készítse el a lakáskiutalási névjegyzéket. Ebbe - a társadalmi bizottság közreműködésével - a legjobban rászorult igénylők közül annyit kell felvenni, ahánynak a lakásigénye a tervidőszakban előreláthatóan kielégíthető lesz. A lakáskiutalási névjegyzékben - lakossági észrevételezés céljából - szerepeltetni kell azokat az igénylőket is, akik részére a tanács végrehajtó bizottsága nem szociális bérlakást juttat.

b) A lakáskiutalási névjegyzék tervezetét az első fokú lakásügyi hatóságnál - a lakosság számára hozzáférhető helyen, legalább harminc napra - közszemlére kell tenni és biztosítani kell azt, hogy arra a lakosság meghatározott időn belül észrevételt tehessen.

c)[15] A kifüggesztés határidejének eltelte után az első fokú lakásügyi hatóság a benyújtott észrevételeket - a társadalmi bizottság közreműködésével - vizsgálja meg, majd a megállapításaitól függően esetleg módosított tervezetet jóváhagyás végett terjessze a városi (fővárosi kerületi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága elé. A tanács végrehajtó bizottságának a lakáskiutalási névjegyzéket tárgyaló ülésére meg kell hívni a szakszervezetek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség illetékes területi szervének a képviselőjét.

d) A tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott lakáskiutalási névjegyzéket az első fokú lakásügyi hatóságnál - a lakosság számára hozzáférhető helyen, állandó jelleggel - ki kell függeszteni. A névjegyzéken a megtörtént kiutalásokat folyamatosan fel kell tüntetni.

e)[16] A lakásügyi hatóság rendelkezésére álló lakáskeretet - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak a lakáskiutalási névjegyzékbe felvett igénylők lakásigényének kielégítésére szabad felhasználni.

f) Ha a következő évre vonatkozó új lakáskiutalási névjegyzék elkészítésekor az előző évi névjegyzékbe felvett igénylők mindegyikének lakásigénye még nem volt kielégíthető, ezeket az új névjegyzékben - annak elején - elkülönítve kell feltüntetni. Amíg ezek az igénylők nem jutottak lakáshoz, a névjegyzékbe felvett következő igénylők részére lakás nem utalható ki.

(2)[17] Ha az igénylőt - a lakáselosztási tervbe felvett lakások számára figyelemmel - az éves lakáskiutalási névjegyzékbe nem lehet felvenni, de a lakásigénye a névjegyzék lejártát követő évben előreláthatólag kielégíthető lesz, a lakásügyi hatóság az igénylőt a jóváhagyott lakáskiutalási névjegyzék kifüggesztésével egyidejűleg köteles értesíteni arról, hogy melyik lakásellátási formában elégítheti ki a lakásigényét...

(A R. 15. §-ához)

28. §[18]

(1) Határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szóló kiutaló határozat tanácsi bérlakásra akkor adható ki, ha

a) a lakás kiutalása csak a bérlő állandó lakásában végzett karbantartási, felújítási, helyreállítási vagy átalakítási munkák tartamára indokolt;

b)[19] a bérlőt a lakásügyi hatóság később a lakásigényét kielégítő másik tanácsi bérlakáshoz vagy a tanács, illetőleg gazdálkodó szervezet által értékesítés céljára épített lakáshoz, vagy pedig a szervezett magánlakásépítés keretében épített tanácsi elosztású lakáshoz kívánja juttatni, illetőleg az igénylő a lakásigényét később magánlakásépítés vagy- vásárlás útján kívánja kielégíteni.

c) a lakás elemi csapás vagy más ok következtében elpusztult, illetőleg életveszélyes lakásból való kiköltöztetés esetén a bérlőt csak átmenetileg lehet elhelyezni;

d) a lakást a többszöri bérlőkiválasztási joggal rendelkező közületi szerv kizárólag a munkaviszony fennállásának tartamára kívánja a dolgozója részére biztosítani.

e)[20]

f)[21] a kisajátított lakás tulajdonosát vagy bérlőjét (használóját) később a tanács, illetőleg gazdálkodó szervezet által értékesítés céljára épített lakáshoz kívánják juttatni, vagy e személy a lakásigényét később magánlakásépítés vagy- vásárlás útján kívánja kielégíteni;

g)[22] a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról azzal a feltétellel mondott le a lakásügyi hatóság javára, hogy a lakásigényének lakásépítés vagy vásárlás útján való kielégítéséig a tanácsi bérlakásban maradhat;

h)[23] a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakás bérlőjéül a tanácsi ingatlanközvetítő szervet jelöli ki.

(2)[24] Az (1) bekezdés b) és f)-g) pontjában említett esetekben a tanácsi bérlakás[25]

a)[26] másik lakás juttatása esetén annak megszerzéséig.

b) magánlakásépítési szándék esetében legfeljebb három évre,

c) magánlakásvásárlási szándék esetében pedig legfeljebb egy évre

utalható ki.

29. §

(1) A lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást egymással házastársi, illetőleg közeli hozzátartozói kapcsolatban nem álló személyek részére - írásbeli kérelmükre - bérlőtársi bérleményként csak akkor utalhatja ki, ha ezt a lakásba való együttes beköltözésük előtt kérik.

(2) A lakás a bérlő és a közeli hozzátartozója részére - írásbeli kérelmükre - bérlőtársi bérleményként akkor is kiutalható, ha az érdekeltek a lakásba nem együtt költöztek be, de abban legalább egy év óta együtt laknak.

(3) A lakásbérleti jogviszony megszűnése után jogcím nélkül visszamaradt jóhiszemű személyek részére a lakást - írásbeli kérelmükre - bérlőtársi bérleményként akkor is ki lehet utalni, ha a lakásba nem együtt költöztek be.

(4) A lakásba később beköltöző házastárs a házasságkötés és a lakásba beköltözés tényével -a lakásügyi hatóság intézkedése nélkül is -bérlőtárssá válik. Ilyen esetben a lakást kiutaló határozatot - a később beköltöző házastárs kérelmére - ennek megfelelően ki kell egészíteni.

30. §

(1) Ha a tanácsi bérlakást lakásigenylés alapján utalják ki és külön jogszabály rendelkezései szerint lakáshasználatbavételi díjat kell fizetni, a lakásügyi hatóság köteles a bérlőül kijelölni kívánt személy - bérlőtársi jogviszony esetében valamennyi bérlőtárs - nyilatkozatát beszerezni arról, hogy

a) vállalja-e a lakáshasználatbavételi díj megfizetését, továbbá

b)[27] kér-e elengedést, részletfizetési kedvezményt, illetőleg halasztást.

(2) Fiatal házaspár esetében nyilatkozatot kell beszerezni arról is, hogy a születendő gyermekek után járó szociálpolitikai kedvezmény megelőlegezésére igényt tartanak-e.

(3) Ha a bérlőül kijelölni kívánt személy a lakáshasználatbavételi díj megfizetését nem vállalja, a lakásigénylést el kell utasítani.

31. §[28]

(1) A lakást kiutaló határozatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadó és a bérlő (bérlőtársak), társbérleti lakásrész kiutalása esetén a társbérlők nevét,

b) a kiutalt lakás megjelölését, a lakás helyiségeit és komfortfokozatát,

c) a lakás használatának módjára vonatkozó különleges kikötéseket vagy megállapodásokat (pl. társbérlet esetén a közös használatra szolgáló helyiségeket, műemlékvédelem alatt álló épületben levő lakás használati feltételeit),

d)[29] azt, hogy a kijelölt bérlővel együtt kik költöznek a lakásba.

e) a lakásra megállapított lakáshasználatbavételi díj összegét, a bérlőt megillető szociálpolitikai kedvezmény jogcímét és összegét és a ténylegesen fizetendő összeget,

f) a lakáshasználatbavételi díj fizetésének módját és határidejét, továbbá részletfizetési kedvezmény engedélyezése esetében az egy összegben esedékes részlet nagyságát, valamint az engedélyezett havi részlet összegét,

g) a bérlőül kijelölt személyt, illetőleg a tanácsot megillető lakáshasználatbavételi díj-különbözet összegét, megfizetésének módját és határidejét.

h)[30] a lakáshasználatbavételi díj megfizetésének elengedését.

(2)[31] A lakáskiutaló határozat kiadása előtt a kijelölt bérlőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a korábbi lakásából, vagy más lakásból vele együtt kik költöznek a kiutalt lakásba. E nyilatkozatot az együtt beköltöző személyeknek, illetőleg a törvényes képviselőjüknek is alá kell irniok.

32. §[32]

(1) Ha a tanácsi bérlakást a bérlő emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, műszaki megosztás, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakítása útján vagy más módon létesíti, illetőleg bővíti, vagy egyébként a bérlő kérelmére lakás céljára kiutalt helyiségek használatbavételéhez építési munkák előzetes elvégzése szükséges, ezt a kiutaló határozatban a kiutalás feltételeként kell előírni. Az építési munkákat a kijelölt bérlő a beköltözés előtt - a határozatban megállapított határidőben - köteles elvégeztetni. Ha a kijelölt bérlő e kötelezettségének saját hibájából nem tesz eleget, a kiutaló határozatot vissza kell vonni és új bérlőt kell kijelölni.

(2)[33] A R. és e rendelet alkalmazása során a bérlő által létesített, illetőleg bővített lakásokra vonatkozó rendelkezések az irányadók akkor is, ha az építési munkákat nem a bérlő végezteti el, de az építési költségeket egészben vagy részben viseli.

(A R. 20. §-ához)

33. §

A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából különbejáratú az a társbérleti lakásrész, amelynek lakószobája a lakás közlekedési helyiségéből, főzőhelyiségéből, illetőleg lakószobának vagy hálófülkének nem minősülő lakóhelyiségéből közelíthető meg.

(A R. 22. §-ához)

34. §

A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából tartósan beteg:

a) a fertőző vagy fertőzőképességre gyanús gümőkóros beteg;

b) a hastífusz vagy paratífusz bacilusgazda;

c) a cselekvőképtelen elmebeteg.

(A R. 23. §-ához)

35. §

(1) A lakásügyi hatóság a társbérleti lakásrészt kiutaló határozatában köteles megjelölni az egyes társbérlők kizárólagos használatába, továbbá a társbérlők közös használatába kerülő helyiségeket.

(2) A társbérlők az egyes helyiségek használatának módjában a határozattól eltérően is bármikor megállapodhatnak. Ha a felek a megállapodást írásba foglalják és bejelentik a lakásügyi hatóságnak, a kiutaló határozatot - ha a megállapodás a R.-el, illetőleg e rendelettel nem ellentétes - megfelelően módosítani kell.

(3) A társbérleti lakásrész újabb kiutalása, illetőleg a lakásbérleti jogviszony folytatása esetében abban a kérdésben, hogy a korábbi társbérlőt mely helyiségekre és milyen terjedelemben illette meg a lakás használata, a lakásügyi hatóság kiutaló határozata, illetőleg ha a társbérlők ettől - az 1957. március hó 7. napja előtt kötött megállapodásukban - eltértek, az ennek megfelelő tényleges használat módja az irányadó.

36. §

Ha a R. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik, a társbérleti lakásrészre is a tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(A R. 24. §-ához)

37. §

Minden tanácsi bérlakásról az első intézkedés alkalmával lakásnyilvántartó lapot kell kiállítani. A lakásnyilvántartó lapra folyamatosan fel kell jegyezni a lakásra vonatkozó kérelmek beérkezésének időpontját, az iktató számot, a kérelmező nevét, a kérelem rövid tárgyát, az érdemi intézkedés időpontját és tartalmát, továbbá minden olyan körülményt, amelynek a lakásnyilvántartó lapra történő feljegyzését jogszabály előírja.

38. §

Ha a lakásügyi hatóság üres lakásról szerez tudomást, helyszíni szemlét tart és az eljárás során adatfelvételi lapot készít. Az adatfelvételi lapon részletesen fel kell sorolni az intézkedés szempontjából lényeges adatokat, fel kell tüntetni továbbá az egész lakás alaprajzát, az egyes lakószobák és a lakás egyéb helyiségeinek méreteivel együtt.

(A R. 26. §-ához)

39. §

(1) Átmeneti lakást a tanácsi házkezelési szerv a R. 26. §-ában meghatározott célra külön jogszabály előírásai szerint létesíthet.

(2) A lakásügyi hatóság az (1) bekezdésben említett, továbbá a R. hatálybalépése előtt ilyen célra létesített lakást nyilvántartásba veszi és átmeneti lakásként tartja nyilván.

(A R. 29. §-ához)

40. §

(1) A R. 29. §-ában említett lakásokat - az (1) bekezdésben említetteket jogvesztés terhe mellett legkésőbb 1971. június hó 30. napjáig -a lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv köteles a vállalati bérlakások nyilvántartásába való felvétel céljából a lakásügyi hatósághoz bejelenteni.

(2) A lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv a bejelentésről köteles egyidejűleg a bérbeadót, valamint a bérlőt is értesíteni.

41. §

A R. 29. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a lakás létesítésével egy tekintet alá esik, ha az állami szerv a lakás teljes létesítési költségét - a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján - a tanács fejlesztési alapjába (költségvetésébe) átutalta.

(A R. 31. §-ához)

42. §[34]

(1) Vállalati bérlakás határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig akkor juttatható, ha a lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv a bérlőt legfeljebb a vele fennálló munkaviszony, illetőleg a termelési (gazdasági) együttműködés keretében teljesített munkavégzés időtartamára kívánja kijelölni.

(2)[35] Az (1) bekezdésben említett esetben a vállalati bérlakás felett rendelkezni jogosult állami szerv a bérlő kijelölése során kikötheti, hogy ha a bérlő a vele fennálló munkaviszonyt a meghatározott idő, legfeljebb azonban tíz év eltelte előtt megszünteti, az elhelyezésére nem, vagy csak szükséglakásra tarthat igényt. Ez a feltétel a munkaviszonynak a bíróság büntető ítélete, illetőleg fegyelmi határozat alapján történő megszűnése esetére is kiköthető.

(A R. 36. §-ához)

43. §

A fegyveres testület a R. 36. §-ának (3) bekezdésében említett szolgálati lakásai közül a kezelésében levő ingatlanon kívüli állami lakásokat köteles a szolgálati jelleg nyilvántartásba vétele céljából a lakásügyi hatósághoz bejelenteni.

(A R. 37. §-ához)

44. §

A munkakörrel kapcsolatos, továbbá a fegyveres testületi szolgálati lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv vezetője saját hatáskörében határozhatja meg azokat a munkaköröket, amelyeknek betöltői részére szolgálati lakás adható:

(A R. 38. §-ához)

45. §[36]

(1) A szolgálati lakás felett rendelkezni jogosult szerv a bérlő kijelölése során kikötheti, hogy ha a bérlő a vele fennálló munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, az elhelyezésére nem, vagy csak szükséglakásra tarthat igényt.

(2)[37] Fegyveres testületi szolgálati lakás esetében a bérlő kijelölése során az is kiköthető, hogy ha a bérlő munkaviszonya megszűnik és megfelelő másik lakásra tarthat igényt, ez a lakás más városban (községben) is biztosítható.

46. §

A szolgálati lakás bérlőjéül kijelölt személlyel a közös lakásba beköltöző házastársat nem bérlőtársnak, hanem a bérlő közeli hozzátartozójának kell tekinteni.

(A R. 39. §-ához)

47. §

A R. 39. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetben a lakásügyi hatóság a lakást a fegyveres testület által kiválasztott személynek köteles kiutalni, feltéve hogy a 16. §-ban foglalt feltételek fennállanak.

48. §

(1) A korábbi Jogszabályok alapján szolgálati lakássá nyilvánított, de a R. alapján szolgálati lakásnak nem minősülő lakások szolgálati jellege 1971. év július hó 1. napján megszűnik. Ilyen esetben a lakás vállalati bérlakássá, illetőleg -ha a lakásnak a vállalati bérlakások nyilvántartásába vételét a 40. § (1) bekezdésében előírt határidőben nem kérték - tanácsi bérlakássá válik.

(2) A lakásügyi hatóság a lakás szolgálati jellegének megszűnését és tanácsi bérlakássá válását határozatban állapítja meg; határozatát köteles a bérbeadóval és a bérlővel közölni.

(A R. 42. §-ához)

49. §[38]

(A R. 43. §-ához)[39]

49/A. §[40]

(A R. 44. §-ához)

50. §

A R. és e rendelet alkalmazásában nem állami szerv különösen: a szövetkezet, ennek szövetsége és központja, a társadalmi szervezet, a vízgazdálkodási társulat, az egyesület, mindezek gazdasági társulása, önálló vállalata, vállalkozása, intézete, intézménye, a jogszabály alapján működő munkaközösség (alkotóközösség), az egyházi szervezet, továbbá a külföldi jogi személy.

50/A. §[41]

Ha a tanácselnök a R. 44. §-ának (5) bekezdése alapján az egész lakásnak nem lakás céljára történő használatához, illetőleg hasznosításához járul hozzá és a tulajdonosnak a lakásra kedvezményes állami kölcsöntartozása áll fenn, a hozzájárulás megadásáról a kölcsönt nyújtó pénzintézetet is értesíteni kell.

(A R. 45. §-ához)

51. §

(1) A lakással rendelkező szerv a bérlő kijelölésekor megállapítja azt a határidőt, amely alatt a kijelölt bérlő, a lakásbérleti szerződést köteles megkötni.

(2) Ha a kijelölt bérlő a lakásbérleti szerződést határidőben kellő indok nélkül nem kötötte meg, a bérbeadó köteles erről a lakással rendelkező szervet haladéktalanul értesíteni.

(3) A lakással rendelkező szerv a kijelölt bérlőt nyolc napon belül meghallgatja és a szerződéskötés elmulasztásának okát megvizsgálja, majd a vizsgálat eredményétől függően a lakásbérleti szerződés megkötésére új határidőt állapít meg, vagy a kijelölést visszavonja.

(A R. 50. §-ához)

52. §

A. lakás átadásakor leltárt kell felvenni; abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

53. §

A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából a lakásberendezések általában a következők:

a) a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.),

b)[42] a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.),

c) melegvízellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanyboyler, fürdőkályha),

d) az egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC tartály, WC csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel),

e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.),

f) a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.),

g) a redőny, vászonrolló, napvédő függöny.

h)[43] a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke.

54. §

(1) A lakás rendeltetésszerű használatra általában akkor alkalmas, ha a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezések és az épület központi berendezéseinek a lakásban levő részei üzemképes állapotban vannak.

(2) A lakás akkor is alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha egyes lakásberendezéseket

a) a bérlővel kötött külön szerződés alapján szolgáltató vállalat (gázmű, elektromosmű stb.) biztosítja;

b) a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be;

c) a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert erre a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján nem tart igényt.

(A R. 52. §-ához)

55. §

Az épület központi berendezései általában a következők:

a) a központos fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is,

b) a víz-, csatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is,

c)[44] az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő fogyasztásmérőig, illetőleg biztosító tábláig.

d) a több lakást szolgáló szellőztető berendezés,

e) a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozó aljat is,

f) a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal,

g) a személy- és teherfelvonó,

h) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés,

i) a több lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvényekkel,

j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

(A R. 53. §-ához)

56. §

Karbantartás a dolog (az épület, a lakásberendezés stb.) állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges megelőző és javító munkák elvégzése, továbbá a dolog értékéhez viszonyítva nem jelentős értékű egyes alkatrészek cseréje.

(A R. 54. §-ához)

57. §

A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartása körében a bérlő kötelezettsége különösen:

a)[45] a hideg és meleg burkolat javítása, szükség szerinti védőkezelése;

b) a falak szükség szerinti festése (meszelése),

c) a tapéta szükség szerinti cseréje,

d)[46] az ajtók, ablakok és a lakásberendezések - bérbeadóra nem tartozó - szükség szerinti javítása és mázolása;

e) a zárak, vasalások cseréje.

58. §

A R.-nek és e rendeletnek a karbantartásra, felújításra, pótlásra és cserére vonatkozó rendelkezéseit az épülethez, illetőleg a lakáshoz tartozó melléképületekre, egyéb melléképítményekre, ezek berendezéseire és a kerítésre is megfelelően alkalmazni kell.

(A R. 55. §-ához)

59. §[47]

(A R. 56. §-ához)

60. §

A bérbeadó, illetőleg a bérlő az őt terhelő munkát úgy köteles elvégezni, hogy a lakás és más lakások rendeltetésszerű használatát - lehetőség szerint - ne akadályozza. A bérbeadó, illetőleg a bérlő köteles a munkák megkezdéséről és várható időtartamáról az érdekelt bérlőket előzetesen értesíteni.

(A R. 57. §-ához)

61. §[48]

(A R. 58. §-ához)

62. §

A költséget a munka befejezésekor kiállított számlával kell igazolni. A jogosított csak a ténylegesen felmerült, műszakilag szükséges költségének megtérítését igényelheti.

(A R. 59. §-ához)

63. §

(1) A lakás átalakítása:

a) a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése), továbbá

b) a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének megváltoztatása.

(2) A lakás korszerűsítése: egyedi gáz- vagy elektromos fűtő-, illetőleg melegvízszolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás használhatóságát növelő egyéb építési-szerelési munka.

64. §

(1) Ha a bérlő a bérbeadótól a lakás tervezett átalakításához vagy korszerűsítéséhez hozzájárulást kér, ismertetnie kell az általa elvégezni kívánt munkát, ennek várható költségét és a bérbeadó kívánságára a munka jellegétől függően mellékelnie kell a műszaki leírást és tervet.

(2)[49] Ha a bérbeadó - a hozzá benyújtott iratok alapján - korszerűsítési munka esetében 30 napon belül, egyéb munka (átalakítás, lakásépítés stb.) esetében 60 napon belül nem nyilatkozik, a bérbeadó részéről a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(3)[50]

64/A. §[51]

(A R. 61. §-ához)

65. §[52]

(A R. 62. §-ához)

66. §

(1)[53] A bérlő a lakbért havonta egy összegben, legkésőbb a hó 15. napjáig, illetőleg - tanácsi házkezelési szerv kezelésében levő lakás esetében - a lakbérszámla benyújtásakor köteles megfizetni.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló lakásbérleti jogviszony esetében a bérlő a lakbért havonta két egyenlő részletben is megfizetheti. Ilyen esetben az első részletet legkésőbb a hó 12. napjáig, a második részletet pedig a hó 25. napjáig kell megfizetni.

(3) A lakbérfizetési kötelezettség a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig tart. Ha azonban a bérlő a lakást korábban visszaadja a bérbeadónak, az új bérlő beköltözésétől kezdődő időre már nem köteles lakbért fizetni.

(Az R. 67. §-ához)[54]

66/A. §

(1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, az örökös

a)[55] köteles a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő kilencven napon belül elszállítani;

b) nem köteles a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkákat elvégeztetni, illetőleg azok költségét a bérbeadónak megtéríteni.

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőben nem szállítja el. azokat állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó - az örökös költségére és veszélyére - raktárban vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról - az erre vonatkozó szabályok szerint - leltárt kell felvenni, s azokat gondosan kell kezelni.

(3)[56] Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. Ezen felül az örökös 1983. január 1. napját követően az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőn belül az üresen tartott lakásra megállapítható lakbér egyszeresének, illetőleg e határidőn túl a kétszeresének megfelelő összegű használati díjat köteles havonta fizetni.

(A R. 68. §-ához)

67. §

Ha a bérlő a lakásberendezéseket a R. 68. §-a alapján leszereli, a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot visszaállítani (a bérbeadó által korábban szolgáltatott lakásberendezést felszerelni, a burkolatot kijavítani stb.), vagy annak költségét megtéríteni, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóságot más módon biztosítani.

(A R. 69. §-ához)

68. §

(1)[57] A kiürített lakással kapcsolatban a szünetelés időtartama alatt

a) a bérlőt a karbantartási, felújítási, pótlási és csere-, valamint a lakbérfizetési kötelezettség nem terheli;

b) érvényesek a lakásbérleti jogviszony folytatására, a lemondásra és a lakáscserére vonatkozó rendelkezések.

(2) A lakásbérleti jogviszony szünetelése véget ér, ha a kiürített lakásban végzett munkákat befejezték és - az építésügyi jogszabályokban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság a lakásra a használatbavételi engedélyt megadta.

(A R. 71. §-ához)

69. §

A R. 71. §-a (1) bekezdése c) pontjának alkalmazása szempontjából a lakás rendeltetésellenes használatának minősül az is, ha azt a bérlő a jogszabály tiltó rendelkezése ellenére vagy korlátozó rendelkezését meghaladó mértékben nem lakás, albérlet, ágybérlet, fizetővendéglátás vagy közületi szerv dolgozóinak elhelyezése céljára hasznosítja.

(Az R. 76. §-ához)[58]

69/A. §

(1) A lakásügyi hatóság a R. 76. §-a (3) bekezdésének a) pontjában említett határozatot akkor adhatja ki. ha a felmondási jogával élő bérbeadó

a) a saját tanácsi bérlakását.

b) a közeli hozzátartozója tanácsi bérlakását.

c) a 14. § (2) bekezdése alapján biztosított tanácsi bérlakást, illetőleg

d) harmadik személynek lakáscsere útján megszerzendő tanácsi bérlakását

ajánlja fel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a bérbeadó köteles a lakásügyi hatósághoz bemutatni a közeli hozzátartozójának írásbeli nyilatkozatát, mely szerint az a lakásba be kíván költözni és a tanácsi bérlakását hajlandó a bérlő elhelyezésének céljára pénzbeli térítésre irányuló igény nélkül felajánlani.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában említett esetben a lakásügyi hatóság a határozatot akkor adhatja ki. ha megállapítása szerint a tervezett lakáscseréhez való hozzájárulás megadásának nincs jogszabályi akadálya.

(A R. 81. §-ához)

70. §

(1) Állami lakás esetében a tartási szerződés teljesítésének ellenőrzésére illetékes szakigazgatási szerv a szerződés jóváhagyásáról a lakással rendelkező szervet is köteles a lakásnyilvántartó lapon történő feljegyzés végett értesíteni.

(2) Ha a tartási szerződés teljesítésének ellenőrzésére illetékes szakigazgatási szerv tudomására jut, hogy a tartási szerződés érvénytelen, azt felbontották, megszüntették vagy életjáradéki szerződéssé változtatták át, erről ugyancsak köteles a lakással rendelkező szervet a lakásnyilvántartó lapon történő feljegyzés végett értesíteni.

(A R. 84. §-ához)

71. §

Ha állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv tudomása szerint a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult olyan személy van, aki e jogának elismerését a R. 84. §-ában előírt határidőben nem kérte, a szerv köteles őt felhívni, hogy nyolc napon belül nyilatkozzék, kíván-e a jogával élni.

72. §

Ha tanácsi bérlakás esetében a lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését az eltartó kéri, a lakásügyi hatóság a határozat meghozatala előtt köteles a tartási szerződés teljesítésének ellenőrzésére illetékes szakigazgatási szerv adatai és a saját vizsgálata alapján megállapítani, hogy az eltartó a tartási kötelezettségét teljesítette-e. A tartási kötelezettség nem teljesítése vagy a R. 81. §-ának (1) bekezdésében előírt más feltétel hiánya esetében a kérelmet el kell utasítani.

(A R. 86. §-ához)

73. §

A lakásbérleti jogviszonyról lemondó nyilatkozatot és a kedvezményezett elfogadó nyilatkozatát írásba kell foglalni.

74. §

(1) Ha a lemondás a R. 86. §-ának (1) bekezdésében említett személyek javára történik, tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság a hozzájárulás megadása előtt köteles megvizsgálni, hogy a kedvezményezett vállalja-e

a) a külön jogszabályban előírt lakáshasználatbavételi díj megfizetését, továbbá

b) a lakásban visszamaradó személyek változatlan feltételek melletti lakáshasználatának biztosítását. Erre vonatkozóan tőle írásbeli nyilatkozatot kell kérni.

(2) A lakásügyi hatóság a hozzájárulást akkor tagadhatja meg, ha

a) a kedvezményezett nem lakik a lakásban és arra a R. 9-10. §-a alapján nem jogosult,

b) a R. 86. §-ának (4)-(5) bekezdésében említettek a lemondáshoz nem járultak hozzá, vagy

c) a kedvezményezett a lakáshasználatbavételi díj megfizetését nem vállalta.

(3) A hozzájárulás megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell a lakásért esetleg fizetendő lakáshasználatbavételi díj összegét, a megfizetés módját és határidejét is.

75. §[59]

Tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság a javára, illetőleg a tanácsi ingatlanközvetítő szerv a részére szóló lemondást nem fogadhatja el, ha a lemondás családvédelmi érdeket sért. Ezen a címen - a gyámhatóság véleményének figyelembevételével - különösen akkor tagadható meg a lemondás elfogadása, ha

a) a bérlő a család létszámának és szociális helyzetének lényeges megváltozása nélkül kíván a lakásigénye mértékének megfelelő szobaszámú lakásból olyan kisebb lakásba költözni, amelyben a család zsúfolt körülmények közé kerül;

b) többgyermekes család már jelenleg is a lakásigénye mértékének alsó határánál kisebb szobaszámú lakásban lakik és a másik lakásba költözése még tovább rontaná a lakáskörülményeit.

76. §

(1) Tanácsi bérlakás esetében a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága a lakásbérleti jogviszonyról a lakásügyi hatéság javára szóló lemondás lebonyolításával az állami ingatlanközvetítő szervet is megbízhatja.

(2) Az állami ingatlanközvetítő szerv köteles a lemondás folytán megszerzett tanácsi bérlakásokat a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátani.

77. §[60]

A bérlőnek a lemondáskor arról is nyilatkoznia kell, hogy a térítés ellenében másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap.

(A R. 88. §-ához)

78. §[61]

(1)[62] A R. 88. §-ában említett pénzbeli térítést - a lemondás elfogadását követően - attól a naptól számított tizenöt napon belül kell egy összegben a bérlő részére kifizetni, amikor a lakást kiürítve a bérbeadónak a R. 67. §-a szerint visszaadta és a bérbeadóval szemben fennálló tartozásait kiegyenlítette.

(2) Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról azzal a feltétellel mondott le a lakásügyi hatóság javára, hogy a lakásigényének lakásépítés vagy vásárlás útján való kielégítéséig a tanácsi bérlakásban maradhat, a pénzbeli térítést a lemondás elfogadását követő tizenöt napon belül kell egy összegben részére kifizetni, illetőleg - az Országos Takarékpénztár által nyújtott kölcsönnel történő lakásépítés vagy vásárlás esetében - az Országos Takarékpénztárhoz átutalni.

79. §

(1) Ha a bérlő tanácsi bérlakás esetében a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére részletfizetési kedvezményt kapott és a fizetési kötelezettségét egészen még nem téliesítette, a térítés összegét a még fennálló tartozásának összegével csökkenteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben a lakásügyi hatóság köteles a fizetési kötelezettséget nyilvántartó szervet a tartozás összegének törlése végett a lakás átvételét követő tizenöt napon belül értesíteni.

(A R. 90. §-ához)

80. §

(1)[63]

(2) A lakáscsere-szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét (pl. családtag, albérlő), továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük - a felek megállapodásának megfelelően - kik költöznek ki a bérlővel együtt a lakásból, illetőleg a csere után kik és milyen lakáshasználati jogcímen maradhatnak vissza a lakásban.

(3)[64] Ha a bérlő a lakását két vagy több lakásra cseréli el, a lakáscsere-szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A lakáscsere-szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írniok, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak. Nem szükséges a lakáscsere-szerződést aláírnia a lakásban jogcím nélkül lakó olyan személynek, akinek az elhelyezését a bérlő a lakáscserével megszerezni kívánt másik megfelelő lakással biztosítja.

(4)[65] A csere folytán nem válhat bérlőtárssá az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetőleg bérlőtárs. Ez a rendelkezés a bérlő közeli hozzátartozóira és a vele legalább öt éve együttlakó más személyekre, továbbá ezek házastársára nem vonatkozik.

81. §

(1) A tanácsi bérlakásokra vonatkozó lakáscsere-szerződést - a hozzájárulás megadása és a lakások kiutalása céljából - ahhoz az első fokú lakásügyi hatósághoz kell benyújtani, amelynek területén a lakások vannak.

(2) Ha a cserével érintett tanácsi bérlakások különböző lakásügyi hatóságok területén vannak, a lakáscsere-szerződés bármelyik érintett lakásügyi hatósághoz benyújtható. A lakásügyi hatóság a hozzájárulást megadó vagy megtagadó nyilatkozatát az iratokra - indokolással - rávezeti, majd azokat a soron következő érdekelt lakásügyi hatósághoz továbbítja.

(3)[66] A hozzájárulás megadásáról és az elcserélt tanácsi bérlakások kiutalásáról az a lakásügyi hatóság határoz, amelyhez az iratok utolsóként érkeztek. Ha a hozzájárulást valamelyik lakásügyi hatóság megtagadta, az iratokat az utolsóként eljáró lakásügyi hatóság köteles a megtagadó határozat meghozatala végett a hozzájárulást elsőként megtagadó lakásügyi hatósághoz visszaküldeni.

(4) A határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az ügyben eljárt lakásügyi hatóságok - külön-külön - milyen számú nyilatkozatukban adták vagy tagadták meg a hozzájárulást. A határozat egy-egy példányát - tudomásulvétel és a lakásnyilvántartó lapon történő feljegyzés végett - az ügyben érdekelt valamennyi első fokú lakásügyi hatóságnak is meg kell küldeni.

81/A. §[67]

(1) Ha a cserével érintett tanácsi bérlakások a fővárosban vannak, a lakáscsere-szerződést a fővárosi tanács által kizárólagos illetékességgel felruházott lakásügyi hatósághoz kell benyújtani. A hozzájárulás megadásáról és az elcserélt tanácsi bérlakások kiutalásáról ez a lakásügyi hatóság határoz, s küldi meg a határozat egy-egy példányát - tudomásulvétel és a lakásnyilvántartó lapon történő feljegyzés végett - a lakások fekvése szerint illetékes első fokú lakásügyi hatóságoknak.

(2) Ha a cserével érintett tanácsi bérlakások részben a fővárosban, részben pedig más városban (községben) vannak, a fővárosban levő tanácsi bérlakások tekintetében a fővárosi tanács által kizárólagos illetékességgel felruházott lakásügyi hatóság jár el. Az eljárásra egyébként a 81. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

82. §

(1) A lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

a) a cserélő fél a lakáscsere útján a lakásigénye mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakáshoz jutna;

b) a lakáscseréhez a R. 90. § (2)-(4) bekezdésében említett érdekeltek nem járultak hozzá;

c) társbérleti lakásrész cseréje esetén a lakásrészbe tartósan beteg személy kerülne, illetőleg az abba együtt beköltöző személyek száma meghaladná a lakásrésznek a lakásigény mértékének alsó határa szerint megállapított befogadóképességét.

d)[68] az elcserélni kívánt tanácsi bérlakás bérlője nem a tanácsi ingatlanközvetítő szerv és a lakásbérleti jogviszony határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szól;

e)[69] a felek szándéka ténylegesen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jogviszony jogellenes átruházására irányul.

f)[70] a bérlő a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére halasztást vagy részletfizetési kedvezményt kapott és a hátralékos összeget még nem fizette meg.

(2) A lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadhatja, ha

a)[71]

b) a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb lakáskörülmények közé jutnának.

(3)[72] A lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást az (1) bekezdés a) pontja alapján nem tagadhatja meg, ha a R. 10. §-ának (5) és (6) bekezdése alapján a lakásigény mértékének felső határa egy fél lakószobával túlléphető, illetőleg - a lakáscserével nem szociális tanácsi bérlakáshoz jutó bérlő esetében - a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(4)[73] Ha a bérlő a tanácsi bérlakását a kiutalástól számított öt éven belül - a személyi körülményeinek lényeges megváltozása nélkül - kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra kívánja elcserélni, a lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulás megadására irányuló államigazgatási eljárást három hónapra felfüggesztheti, ha az erről szóló határozatában úgy nyilatkozik, hogy ez idő alatt a bérlő részére a lakáscsere útján megszerezni kívánt lakásnak megfelelő másik tanácsi bérlakást utal ki. Ha a megfelelő másik tanácsi bérlakás kiutalására három hónapon belül nem kerül sor, a lakáscseréhez kért hozzájárulást - kizáró ok hiányában - meg kell adni.

(5)[74] A lakásügyi hatóság a (4) bekezdésben említett tanácsi bérlakást a bérlő részére a lakáskiutalási névjegyzékbe való felvétel és a bérlő jövedelmi, vagyoni, illetőleg szociális helyzete vizsgálatának mellőzésével utalja ki. s a jogerős kiutaló határozat alapján a lakáscseréhez kert hozzájárulást megtagadja. A bérlő a kiutalt lakásba való átköltözésre nem kötelezhető.

83. §

Ha a bérlő tanácsi bérlakást nem tanácsi bérlakásra kíván elcserélni, a lakásügyi hatóság a hozzájárulás és a kiutalás kérdésében csak a tanácsi bérlakás vonatkozásában határoz.

(A R. 93. §-ához)

84. §

(1) Lakáscsere-szerződésen alapuló kiutaló határozat végrehajtását a lakásügyi hatóság nem rendelheti el.

(2) Ha a lakásügyi hatóság megállapítja, hogy valamelyik cserélő fél a részére kiutalt tanácsi bérlakásra vonatkozó bérleti szerződést az előírt határidőben nem kötötte meg, a felet az 51. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően meghallgatja. Ha ennek során a meghallgatott fél kijelenti, hogy a lakáscserét nem kívánja végrehajtani, a lakásügyi hatóság ezt a többi cserélő fél tudomására hozza és felhívja őket, harminc napon belül igazolják, hogy a lakáscsere-szerződés végrehajtása érdekében a bírósághoz fordultak.

(3) A lakásügyi hatóság az igazolási kötelezettség elmulasztása esetén a kiutaló határozatot megsemmisíti, ha pedig a felek az igazolást benyújtják, az eljárást a bírósági eljárás befejezéséig felfüggeszti.

(A R. 94. §-ához)

85. §

(1) A lakásügyi hatóság a bérlő által elhagyott tanácsi bérlakás igénybevétele előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlőt felhívni, hogy - a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül - igazolja a lakás elhagyásának okát.

(2) A felhívást mellőzni kell, ha

a) a bérlő ismeretlen helyen tartózkodik;

b) az ország területét tiltott határátlépéssel hagyta el, vagy a hazatérést megtagadta és e körülményt a Belügyminisztérium illetékes szerve - a lakásügyi hatóság megkeresésére - igazolja.

86. §

A külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodó bérlő igénybe vett lakásában levő ingóságok elszállításáról és megőrzéséről a gyámhatóság által a lakásügyi hatóság megkeresésére kirendelt ügygondnok útján kell gondoskodni.

(A R. 98. §-ához)

87. §

(1) Az építésügyi hatóság a R. 98. §-ának (2) bekezdése esetében köteles a határozatát a lakással rendelkező szervvel, a bérbeadóval, továbbá valamennyi érdekelt bérlővel is közölni.

(2) A költözködés költsége

a) ha az építésügyi hatóság az épület lebontását vagy átalakítását a városkép előnyösebb kialakítása céljából vagy területrendezési okokból rendelte el, a városi (fővárosi kerületi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottságát terheli;

b) egyéb esetekben pedig - az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető állapot esetének kivételével - azt terheli, akinek érdekében az építésügyi hatóság az épület lebontását vagy átalakítását elrendelte, illetőleg engedélyezte.

(3)[75] A költözködés költsége a városi (fővárosi kerületi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottságát terheli akkor is, ha a lakásügyi hatóság társbérleti lakásrészt vett igénybe és a bérlő részére önálló lakást utalt ki;

(A R. 98/A. §-ához)[76]

87/A. §

(1) Ha a személy, illetőleg házaspár a R. 98/A. §-ának (2) bekezdésében előírt kötelezettségét határidőben nem teljesítette, a lakásügyi hatóság a lakás igénybevétele előtt felhívja, hogy annak a felhívástól számított harminc napon belül tegyen eleget. Ha a személy, illetőleg házaspár a kötelezettségét e határidőben sem teljesíti, az igénybevételre kerülő lakást a lakásügyi hatóság választja ki; ennek során a személy, illetőleg házaspár egyéni, családi, munkavállalási stb. körülményeinek és érdekeinek mérlegelésével kell eljárni.

(2) Ha a személy, illetőleg házaspár lakásai különböző lakásügyi hatóságok területén vannak, az igénybevételre kerülő lakást - az (1) bekezdésben előírt felhívás megtörténte után - az a lakásügyi hatóság választja ki, amelyik az ügyben elsőként intézkedett; a kiválasztásról az igénybevételre kerülő lakás fekvése szerint illetékes lakásügyi hatóságot az igénybevétel elrendelése céljából értesíti.

(A R. 123. §-ához)

88. §

(1) A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy a R. 123. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján akkor kötelezhető arra, hogy költözzék vissza a korábbi lakásába, ha erre időközben más személy lakásbérleti (albérleti) jogviszonyt nem létesített vagy egyébként lakáshasználatot nem szerzett.

(2) A R. 123. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés akkor alkalmazható, ha

a) a bérlő (használó) a másik lakásba bérlőként (használóként) költözik be,

b) a másik lakás ugyanabban a városban (községben) van, mint a kiürítendő lakás,

c) a befogadáshoz a R., illetőleg e rendelet alapján más személy vagy szerv hozzájárulása nem szükséges, vagy ez a hozzájárulást megadta, továbbá

d) a bérlő (használó) a jogcím nélkül lakó személyt annak tudatában fogadta be a lakásba, hogy abból rövid időn belül elköltözik.

89. §[77]

A R. 123. §-ának rendelkezései az irányadók olyan személy kiköltöztetése esetében is,

a) akit a lakás bérlője (használója) jogszabály vagy szerződés tiltó rendelkezése ellenére fogadott be a lakásba;

b) aki a R. 73/A. §-ának (1) bekezdésén alapuló felhívást követően a tulajdonában álló lakást bérbeadta, vagy másnak használatra átengedte, illetőleg azt csak részben idegenítette el;

c) akinek a tanácsi bérlakásra fennálló lakásbérleti jogviszonya a R. 98/A. §-ának (4) bekezdésén alapuló igénybevétel folytán szűnt meg.

90. §

(1) A R. és e rendelet alkalmazása során a lakásban jogcím nélkül lakó személyt jóhiszeműnek kell tekinteni, ha nem esik a (2) bekezdés rendelkezései alá.

(2) A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy az,

a)[78] akinek a lakásbérleti (albérleti) jogviszonya vagy a lakáshasználatának más jogcíme neki felróható okból felmondás vagy a bíróság határozata alapján szűnt meg, illetőleg a lakásra vonatkozó tulajdonjogát a vevő ingatlanárverés során beköltözhetően szerezte meg;

b)[79] aki lakásra - vállalati bérlakás és szolgálati lakás kivételével - határozott időre szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti szerződést, vagy bármely lakásra albérleti szerződést kötött és a határidő lejárta, illetőleg a feltétel bekövetkezése után a lakást nem ürítette ki:

c) aki vállalta, hogy a lakásbérleti (albérleti) jogviszonyának megszűnése esetén másik lakásra vagy egyéb elhelyezésre nem tart igényt, ennek ellenére a lakást nem ürítette ki;

d) aki a lakásbérleti (albérleti) szerződést a bérbeadóval (albérletbeadóval) közös megegyezéssel megszüntette vagy felbontotta és - megegyezés ellenére - a lakást nem ürítette ki;

e)[80] aki annak tudatában költözött a lakásba, hogy a lakásbérleti (albérleti) szerződése vagy más lakáshasználati megállapodása érvénytelen, illetőleg a bérlő a lakásból rövid időn belül elköltözik, illetőleg a közeli halála vagy a lakásbérleti jogviszonyának megszűnése egyébként is várható:

f) akinek az általa kötött tartási szerződés felbontása felróható, ha a felek a további lakáshasználat jogcímében nem állapodtak meg;

g) az eltartó, aki a bérlő halála után a lakásbérleti jogviszonyt a tartási kötelezettségének nem teljesítése miatt nem folyathatja;

h)[81] aki tanácsi bérlakást a lakásügyi hatóság félrevezetésével szerzett és emiatt a lakásügyi hatóság a határozatát visszavonta vagy azt a felettes államigazgatási szerv megsemmisítette, illetőleg a bíróság hatályon kívül helyezte.

i)[82] akinek szolgálati lakásra létesített lakásbérleti jogviszonya azért szűnt meg, mert a lakással rendelkező szervvel fennálló munkaviszonya (munkaköre) a bíróság büntetőítélete vagy fegyelmi határozat alapján, illetőleg a munkaügyi jogszabályok megsértésével szűnt meg. Ezt a rendelkezést a vállalati bérlakásra is alkalmazni kell. ha a lakással rendelkező szerv a lakást a bérlő számára csupán a vele fennálló munkaviszony. illetőleg termelési (gazdasági) együttműködés keretében teljesített munkavégzés időtartamára juttatta.

90/A. §[83]

Ha a lakásban jogcím nélkül lakó jóhiszemű személy vagy a vele együtt lakó személy a lakásból való kiköltözést elrendelő lakásügyi hatósági, illetőleg fegyveres testületi határozat jogerőre emelkedése után olyan magatartást tanúsít, amelynek alapján a lakásbérleti (albérleti) jogviszony vagy a lakáshasználat más jogcíme a kiköltözésre kötelezettnek felróható okból megszüntethető lenne, a lakásügyi hatóság, illetőleg a fegyveres testület utólag határoz abban a kérdésben, hogy a R. 123. §-át kell e alkalmazni.

(A R. 127. §-ához)

91. §

Ha a végrehajtás foganatosítása a lakásügyi hatóság hatáskörébe tartozik, de az elhelyezésről nem ő köteles gondoskodni, az arra kötelezettet felhívja az elhelyezés biztosítására.

92. §

(1) Ha a kötelezett a részére biztosított lakásba (helyiségbe) az előírt határidőben nem költözik át, a lakásügyi hatóság a végrehajtás foganatosítására legfeljebb tizenöt napos határidőt tűz ki; erről - a foganatosítás napja előtt legalább nyolc nappal - a kötelezettet határozatban kell értesíteni.

(2) A végrehajtás foganatosítását elrendelő határozatnak tartalmaznia kell:

a) a végrehajtás foganatosításának napját, továbbá azt, hogy a kiköltöztetés hova történik,

b) figyelmeztetést arra, hogy a - végrehajtást a kötelezett távollétében is foganatosítják,

c) közlést arra, hogy a végrehajtás költségeit a kötelezettnek kell megfizetnie, végül

d) utalást a végrehajtás foganatosításának alapjául szolgáló határozatra.

(3) A végrehajtás foganatosítását elrendelő határozat egy példányát az illetékes rendőri szerv vezetőjének is meg kell küldeni és abban a lakásügyi hatóság képviselőjének védelmére karhatalom kirendelését kell kérni.

93. §

(1) A végrehajtás foganatosítása során a kötelezett vagyontárgyait gondosan kell kezelni.

(2) Az eljárásról jegyzőkönyvet, továbbá - ha a kötelezett a végrehajtás foganatosításánál nincs Jelen és a képviseletéről sem gondoskodott - vagyontárgyairól leltárt kell felvenni. A vagyontárgyaknak a biztosított lakásban (helyiségben) történt elhelyezése után a leltár egy példányát a lakásban (helyiségben) jól látható helyen ki kell függeszteni.

(3) A végrehajtás foganatosítása után a biztosított lakást (helyiséget) le kell pecsételni és annak kulcsát mindaddig a lakásügyi hatóságnál kell megőrizni, amíg azért a kötelezett vagy a képviselője nem jelentkezik.

94. §

Ha az elhelyezésre biztosított helyiségben a kötelezett vagyontárgyai nem helyezhetők el, azokról leltárt kell felvenni és a vagyontárgyakat -a kötelezett költségére és veszélyére - raktárban vagy arra alkalmas más helyiségben kell elhelyezni.

95. §

(1) Ha a lakásban jogcím nélkül lakó személy az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, őt a lakás kiürítésére határidő kitűzésével és pénzbírság kiszabásával kell szorítani.

(2) Ha a kedvezményezett a lakásban jogcím nélkül lakó személy elhelyezésére - annak ellenére, hogy arra nem köteles - másik lakást vagy helyiséget biztosít, az ezzel kapcsolatban felmerült költségének megtérítését a jogcím nélkül lakó személytől követelheti. I

(A R. 132. §-ához)

96. §[84]

(1) Lakáshoz tartozó helyiséget (nyárikonyha, mosókonyha, pincerekesz, fáskamra stb.)

a) a bérlő albérletbe nem adhatja és másnak használatra sem engedheti át;

b) a nem állami lakás tulajdonosa - lakás céljára, önállóan - bérbe (albérletbe) nem adhatja és másnak használatra sem engedheti át.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának tilalma a szükséglakás követelményeinek megfelelő helyiségre nem vonatkozik.

97. §

Ha a R. vagy e rendelet valamely személy egészségi állapotának igazolását írja elő, azt gyógy- vagy rendelőintézet, illetőleg körzeti orvos által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni.

98. §[85]

A R. vagy e rendelet alkalmazása során személyi igazolvánnyal rendelkező személy esetében a lakásba költözés időpontjául - az ellenkező bizonyításáig - azt az időpontot kell alapul venni, amikor az a személyi igazolvány szerint a lakásba bejelentkezett. Bizonyítható az is, hogy az említett személy a bejelentkezés ellenére nem lakott, illetőleg bejelentés nélkül lakott a lakásban.

99. §

(1) Ha a R. vagy e rendelet alapján a bérlő, illetőleg a bérbeadó részéről írásbeli közlés szükséges, az akkor hatályos, ha a közlést az érdekeltnek, házastársának, vele együttlakó cselekvőképes családtagjának vagy meghatalmazottjának

a) postán, ajánlott levél útján,

b) személyes átadással, vagy

c) közlés átadásával megbízott személy útján kézbesítik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közlés akkor is hatályos, ha a közlemény átvételét az érdekelt vagy meghatalmazottja megtagadja, vagy a kézbesítést szándékosan megakadályozza.

(3) A postai ajánlott küldeményt a feladás napját követő második napon kézbesítettnek kell tekinteni.

(Az R. 146. §-ához)[86]

99/A. §

A bérlő a szobabérlők házában bútorozottan bárbeadott lakóegységébe csak a személyes használatára szolgáló kisebb felszerelési tárgyakat viheti be.

(A R. 133. §-ához)

100. §

E rendelet 1-10. §-a, 40. §-a, 101-104. §-a és 105. §-ának (2) bekezdése a kihirdetés, egyéb rendelkezései pedig 1971. július hó 1. napján lépnek hatályba.

101. §[87]

A tanácsi bérlakásra, a tanácsi értékesítésű lakásra, illetőleg a szervezett magánlakásépítés keretében épült tanácsi elosztású lakásra irányuló lakásigénylést az 1982. december 31. napján fennálló igénylések esetében 1983. január 1. és június 30. napja közötti időben meg kell újítani, ha az igénylő a tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott névjegyzéken még nem szerepel és a lakásigénye kielégítését továbbra is kéri.

102. §

(1) A lakásigénylés megújítását - a lakásigénylésre rendszeresített igénylőlap felhasználásával - ahhoz az első fokú lakásügyi hatósághoz kell benyújtani, amelyhez az igénylő a korábbi lakásigénylését benyújtotta. A lakásigénylés megújítása illetékmentes.

(2) Megújítás esetén a lakásigénylés nyilvántartásba vételének időpontjául a korábbi igénylés benyújtásának időpontját kell tekinteni.

(3) Azt a lakásigénylést, amelyet határidőben nem újítottak meg, a nyilvántartásból törölni kell.

103. §

Ha az igénylő - megváltozott életkörülményei folytán - másik lakásügyi hatóság működési területén kíván lakást igényelni, a lakásigénylés megújításában kérheti, hogy a korábbi lakásigénylését a lakásügyi hatóság az általa megjelölt lakásügyi hatósághoz továbbítsa. Az igénylés nyilvántartásba vételének időpontjául ez esetben az igénylés eredeti benyújtásának időpontját kell tekinteni.

104. §[88]

Ha az igénylő a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete folytán az igényelt tanácsi bérlakás helyett csak tanácsi értékesítésű lakásra, illetőleg az ilyen igényelt lakás helyett csak a szervezett magánlakásépítés keretében épült tanácsi elosztású lakásra tarthat igényt és a lakásigénylését ennek megfelelően módosítja, őt a módosításnak megfelelő nyilvántartásba kell felvenni.

(A R. 134. §-ához)

105. §[89]

106. §

A R. 53-54. §-ában és e rendelet 56-57.§-ában említett, 1971. július hó 1. napja előtt megkezdett munkák tekintetében a korábban hatályban volt jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter